A nyár a vége felé közeledik, lassan az ősz veszi birtokba a kertet. Most van a betakarítások ideje, de vetni és ültetni is kell, gondolva a következő tavaszra. A gyomlálással már nem szükséges annyit fáradoznunk, szerencsére ilyenkor a gyomok is elérik tenyészidejük végét. Vessük újra a nyáron tönkrement gyepet A száraz nyár eléggé igénybe vette a gyepet, nagy szüksége van egy kis oda figyelésre, gondoskodásra. A kopasz foltokba a szeptemberi hónap folyamán vethetünk fűmagot, ami rendszeres locsolás mellett megerősödik annyira a fagyokig, hogy szépen áttelel. Ha a gyephibákat nem a szárazság, hanem valamilyen gombás betegség okozta, kezeljük általános gombaölő szerrel. A hónap elején még adhatunk a fűnek nitrogéntartalmú műtrágyát, és gondoskodhatunk az őszi-téli tápanyagellátásról is. Erre a célra lassan oldódó, őszi, káliumban és foszforban gazdag műtrágyát vagy apróra rostált, érett komposztot használjunk. A fűnyírást még rendszeresen kell végezni annak ellenére, hogy az ősz első jeleit már tapasztalhatjuk. Ritkítsuk a fűnyírások számát és a vágási magasság legalább 0,5 cm-rel 1 / 5
legyen magasabb a nyárinál. A szeptemberi munkálatok közé tartozik a gyep mély lazítása, a tömörödött részek levegőztetése is. Ezt géppel, de akár egy jó erős gereblyével is megtehetjük. Öntözzünk továbbra is, de az öntözések gyakoriságát és a víz mennyiségét az időjáráshoz igazítsuk. A tavaszi kert képét most alakítjuk ki A tavasz végén felszedett vagy újonnan vásárolt virághagymáink (nárcisz, jácint, tulipán) ültetésének is szeptemberben, október közepéig van az ideje. A nárcisz humuszban gazdag, homokos agyagtalajban fejlődik a legjobban, a nyirkos, szegény talajban elpusztul. Ha ágyásba ültetjük, a sortávolság 15-20 cm legyen. Tőtávolságnak elég 10-15cm. Ha a hagymákat csoportba ültetjük, hagyjunk a hagymák között legalább 15cm-t. A tulipán a talajjal szemben nem különösen igényes, a laza és a kötött szerkezetű talajokban egyaránt jól fejlődik. A tulipánok ajánlott sortávolsága 10-20 cm, a tőtávolság 10 cm. A jácinthagymák ültetésekor ügyeljünk arra, hogy a hagyma alján lévő gyökérkoronát ne sértsük meg. Ültetési mélysége a talajviszonyoktól függ. Kötött szerkezetű talajba csak 10 cm mélyre ültessük, lazább szerkezetű talajba 15 cm-re is lehet. Az erősebb hagymákat 15, a gyengébben fejletteket 12 cm-re ültessük egymástól. Az ültetési mélységek körülbelül a hagymák átmérőjének a háromszorosának kell, hogy legyenek ahhoz, hogy a téli fagyok ne károsítsák. Ezek a virágok akkor mutatnak a legjobban, ha csoportba ültetjük. Szeptember az a hónap, amikor a kora tavasszal és nyáron nyíló évelőket (bazsarózsa, 2 / 5
szarkaláb, liliom stb.) telepíthetjük, vagy az évek óta egy helyen lévőket átültethetjük, így még a hidegek beálltáig lesz elég idejük meggyökeresedni. Figyeljünk itt is az ültetési mélységre, mindig ugyanolyan mélységbe ültessük, ahogy volt, mert ha túl mélyre tesszük, a tövek elpusztulhatnak vagy tavasszal csak a leveleikben fogunk majd gyönyörködni. Az idős tövekről a szétültetés után a leveleket és szárakat vágjuk vissza egyharmadára, és alaposan öntözzük be a növényeinket. A korán, tél végén virágzó fajtákat, pl. a szellőrózsát csak tavasszal lehet átültetni, miután elvirágozott. Ültessük el az árvácskát, a százszorszépet és a nefelejcset a végleges helyükre, ezek most ősszel, de kora tavasszal is díszítik majd a kertünket. Elkezdhetjük a fák és cserjék ültetését Ebben a hónapban ültethetünk már sövényt, erre a célra számtalan növényfajta közül választhatunk: borbolya, bukszus, tuja, bükk, szil, magyal, tűztövis, mogyoró, galagonya, vadrózsa stb. A fenti növények mind alkalmasak erre a célra, de mindig csak egészséges példányokat vásároljunk és ültessünk. A fenyőféléket és az egyéb lomblevelű örökzöldeket is a legjobb szeptemberben ültetni, így a fagyokig kellőképpen meggyökeresednek. A növények ültetésénél az ültetőgödör mindig kétszer akkora legyen, mint az ültetendő növény földlabdája. A gödör aljára tegyünk tápanyagban gazdag, trágyával dúsított földkeveréket (nem tiszta trágyát). Ezután helyezzük el a növényt, alaposan öntözzük meg, töltsük fel a gödröt jó minőségű termőfölddel. A fáknál fontos a karózás, hogy a szél ne mozgathassa a növényeket, s így biztosított legyen a gyökeresedés. Az ültetés utolsó szakasza, hogy a friss földet a növény körül megtapossuk, kis tányérkát alakítunk, és alaposan beöntözünk. A konténeres növényeket ugyanolyan mélyen tegyük a gödörbe, mint amilyen mélyen a konténerben voltak. Fontos, hogy minden gyökeret 3 / 5
föld takarjon. Az oltott fáknál az oltás helye a föld felett maradjon. A földlabdás növények ültetésnél elég csak kibontani a zsák száját, nem kell azt levenni. Ültetni egészen a fagyokig lehet, de a gyökérképződés miatt jobb már most elkezdeni. Ősszel nem szükséges metszeni a fákat, csak a sérült részeket kell eltávolítani, és fasebkezelővel bekenni. A rózsákról vágjuk le az elnyílott virágokat, szedjük le a terméseket, ezek most csak pluszenergiát vonnak el a bokortól. Ne feledkezzünk meg itt sem az öntözésről és a növényvédelemről, az egészséges növények jobban telelnek. Az ősz díszei a kertben a krizantémok, virágaik nagyon jelentéktelenek lesznek, ha a növények nem kapnak elegendő vizet. Öntözéskor ügyeljünk arra, hogy a növény tövét öntözzük, ne pedig a leveleit, mert könnyen megbetegszik. A korán virágzó kardvirágfajták hagymagumóit szedjük fel, ne várjuk meg, amíg a föld feletti részek teljesen elsárgulnak, mert a betegségek fejlődése a földben hagyott gumókon nagyon gyorsan folytatódik. A hagymagumókat tisztítsuk meg, a föld feletti részeket kb. 10 cm-re vágjuk le, szellős helyen szárítsuk meg. Száraz, fagymentes helyen tároljuk tavaszig. A virágágyásokból szedjük ki az elnyílott egynyári virágokat, most sokkal hatékonyabban tudunk róluk magvakat gyűjteni. Még gyönyörködhetünk a teraszban Öntözzük folyamatosan a dézsás növényeket, hogy ameddig a hőmérséklet engedi, még kint gyönyörködhessünk bennük. Szeptember utolsó napjaiban vigyük fagymentes helyre a kertben álló dézsás és cserepes növényeinket. A szabadban tartott szobanövényeinket, a leandert, az agávét, a nem télálló pálmaliliomot és a bunkóliliomot mindaddig kint tarthatjuk, míg a hőmérséklet nem süllyed tartósan 10 Celsius-fok alá. Gondoskodjunk a növényvédelemről 4 / 5
A jövő évi növényvédelmet könnyítjük meg, ha a fertőzött, lehullott leveleket összegereblyézzük a díszfák, cserjék alól. Ezeket égessük el, mert a korai lombhullás kórokozók, fertőzések miatt történik. A bokrok alól, ágyásokról szedjük ki a mulcsot és a takarást, ugyanis míg nyáron jó szolgálatot tettek a földön heverő levélhalmok, most már leginkább károsak, betegséghordozók. A gesztenyéket, juharokat támadó aknázó moly áttelelő formái is a lehullott levelekben vészelik át a telet. A beteg, növényi részeket semmisítsük meg, lehetőleg égessük el, a komposztba, talajba ne kerüljenek bele, mert jövőre ismét fertőzhetnek vagy elősegítik a kártevők elszaporodását. A kertben és a természetben is nagyon sokféle száraz virágot, termést találhatunk, amelyekből később asztaldíszeket, szárazvirág-kompozíciókat készíthetünk. A frissen szedett virágokat, rózsákat és egyéb növényeket mindig fejjel lefelé, jól szellőző, száraz helyen szárítsuk. Sok növény ősszel élénk színű terméseket hoz. Ezek között vannak mérgezők, például a borostyán, boroszlán, borbolya, jezsámen, a zsidócseresznye és a kecskerágó is. A cikk eredetileg a Gazdaélet, országos, havi agrármagazinban jelent meg 5 / 5