KISKUNFÉLEGYHÁZI SZAKKÉPZÔ INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM KOSSUTH LAJOS KÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA EMLÉKKÖNYV 125 év (1885 2010) Kiskunfélegyháza, 2010
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium A kötet szerkesztôi: MAKRA FLÓRA PIROSKA ISTVÁN PIROSKA KATALIN Munkatársak: BESZE BARBARA DORA IMRÉNÉ HIDEG JÁNOS TÓTH E. KATALIN ZOLNAI FERENC A könyvborító RETKES SÁNDOR alkotása Kiadta: Kiskunfélegyházi Szakképzô Intézmény és Kollégium Kossuth Lajos Középiskolája és Szakiskolája Felelôs kiadó: ÁGOSTON TIBOR
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve Elôszó Egy lángot adok, ápold, add tovább... (Reményik Sándor) Múltunk ismerete mindig az önismeret szerves része volt. Mivel pedig múlt nélkül nincs jövô, s nem lehet teljes a fejlôdés, az önismeretre minden korábbinál nagyobb szükségünk van. Nemcsak az egyes ember, hanem minden közösség erôt meríthet feladatai, gondjai megoldásához, ha ôsei múltjához, példájához fordul, felidézve, hogyan álltak helyt ôk hasonló helyzetekben. Jogos büszkeséggel töltheti el az olvasót, a hajdani és jelenlegi dolgozót, diákot, félegyházit a tudat, hogy 125 éves fennállása során a társadalmi, oktatási, szakképzési haladás megbízható bázisa volt a 608. számú Ipari Szakmunkásképzô Intézet, illetve késôbb a Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola. Felvetôdik a kérdés, tudunk-e építeni arra, amit elôdeink létrehoztak? Ez az iskola mindig is a dél-alföldi régió és a megye meghatározó szakképzô intézménye volt, bizonyítják ezt a versenyeredmények, elismerô nyilatkozatok, kitüntetések. Pedig csak tettük a dolgunkat, neveltünk és tanítottunk, adtunk hitet és hûséget a szakmához, a munka becsületéhez, Petôfi és Móra városához. Az itt tanító tanárok elkötelezettsége, szaktudása, embersége biztosította, hogy a végzett tanulóink megállják helyüket az élet bármely területén. Büszkék vagyunk azokra az egykori diákokra is, akik úgy gondolnak hajdani iskolájukra, mint életük olyan állomására, amely elindította ôket azon az úton, ami visszavezetett hozzánk, és így kollégák lettünk. Bármerre járunk a térségben, volt tanítványokkal találkozunk, akik családi hagyományt teremtve régi iskolájukba íratják gyerekeiket, unokáikat. Az 1969-ben átadott iskolaépület 2007-es rekonstrukciója megérdemelt külsô-belsô megújulást eredményezett, így intézményünk a Kossuth utca díszeként továbbra is felhívja a figyelmet helyére, szerepére városunkban. A 2007-es év további változásokat is jegyzett. Az iskolaösszevonások után a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium tagintézményeként iskolánk az újabb átalakulásoknak is elkötelezettje, és méltán a 125 év eredményeihez, 2009-ben a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara intézményünknek adományozta Az Év Szakképzô Iskolája-díjat. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy részese vagyok 2007 óta az itt folyó munkának, az elért szép sikereknek. 3
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium Minden iskola addig él, amíg vállalható értékekkel tudja felvértezni a majdani visszaemlékezôket, amíg az anyagi szegénységgel szembe tudja állítani az együvé tartozás gazdagságát. Iskolánk eredményeibôl, a legkiválóbbak dicsôségébôl, a múlt tanulságaiból merítünk hitet, erôt, hogy a bicentenáriumig s tovább meg tudjuk ôrizni e sokat megélt és bizonyított intézmény hírnevét, hitelét, vezetô szerepét. Tisztelt olvasó, ezen gondolatokkal ajánlom figyelmébe múltunk elôtti tisztelgés jegyében íródott emlékkönyvünket! Ágoston Tibor igazgató 4
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve Iskolánk jelképei Címerünk Amikor felmerült az iskola nevének megváltoztatása, újra megerôsödött a törekvés, hogy ez jó alkalom lenne saját címer megalkotására is. Több terv és ötlet után így született meg a mostani alkotás Retkes Sándor tollából. A heraldika (címertan) klasszikus követelménye szerint az alapforma négyes osztású pajzs, amelyet a Kossuth család hajdani címerének kék-vörös színei uralnak. A címert körbefogó szalag a görög ABC kszi betûjét adja ki, utalva az iskola nevének rövidítésére (Középiskola és Szakiskola). A címer jelképrendszerének kialakításakor az volt a cél, hogy mindezek együtt fejezzék ki az intézmény jellegét és Kossuthoz való kötôdésünket. Így került az egyik vörös mezôbe a tudás, a tanulás, a szellem emberének örök jelképeként a toll, míg a három domb az iskolában folyó alapképzésekre, a szakképzésre, a szakközépiskolára és a felnôttoktatásra utal. Ezek jelentik a fundamentumát a rájuk épülô három épületnek, az iskolának, a kollégiumnak és a tanmûhelyeknek. Kossuth-kép Az iskolába érkezôt az elsô emeleti lépcsôfordulóban hazánk egyik legjelentôsebb történelmi alakja, intézményünk névadója, Kossuth Lajos fogadja. A nagyméretû, tiszteletet parancsoló festmény 2002. május 10- én került felavatásra, iskolánk volt tanára, Retkes Sándor készítette. Kiindulási alapul August Prinzhofer osztrák mûvész litográfiáját (kônyomat) használta, amely a karrierje, népszerûsége zenitjén álló politikust az 1840-es években ábrázolta. A festmény történelmi hitelességének megôrzéséhez az alkotó, Retkes Sándor különbözô kutatásokat végzett a reformkori magyar férfiviselettel, frizura- és szakálldivattal, a korszakot meghatározó színvilággal kapcsolatban. 5
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium Az alak elhelyezkedése, testtartása, a háttér sötét tónusa, az arckifejezés mind követi a XIX. század portréfestészetének jellegzetességeit. A romantika hatása érzôdik a ruha, a kard aprólékos, az arc patetikus ábrázolásában, érzékeltetve ezzel a gondolkodó elme, az ország vezetésére hivatott egyéniség nagyságát. Minden nemzetet, kisebb-nagyobb közösséget múltja, hagyományai különböztetnek meg másoktól, és kovácsolnak egységbe. A nálunk tanulókban, a kép elôtt naponta többször elvonuló, elrohanó diákokban is akarva-akaratlanul az összetartozást erôsíti a festmény esztétikai nevelô hatása és az antik keret vele harmonizáló egysége. Makra Flóra tanár 6
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve AJÁNLÓ Csak a derû óráit számolom (Szabó Lôrinc) Százhuszonöt év... Ennyi idô telt el, amíg a Kis-Kun-Félegyházi Városi Alsófokú Ipariskolából a legnagyobb létszámú helyi oktatási intézmény lett. Ezalatt két világháború, többszöri rendszerváltás viharzott el az intézmény felett, helyváltoztatások, névváltoztatások, átszervezések követték egymást, és annyi minden történt: építkezések, költözködés,...megfordult itt több ezer diák, nevelte ôket áldozatos és néha kevésbé áldozatos munkával sok-sok pedagógus. Örömük és bánatuk, sikereik és kudarcaik, vajon elférhet egy kis kötetben?! 125 év 100 oldalban?! Nyilvánvalóan nem. De mi nem is akarunk a megvalósítatlan teljesség merev, ünnepélyes pózában tetszelegni. Kiadványunkban csak a szemezgetésre vállalkoztunk iskolánk múltjából és jelenébôl. Munkánkban a fent idézett Szabó Lôrinc-i sor volt az irányadó. Szeretnénk, ha az utóbbi évek, évtizedek történéseit átélôk, de a fiatalabbak is ezt gondolnák emlékkönyvünket lapozva: Csak a derû óráit számolom. a kötet szerkesztôi 7
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium A Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola történetébôl (Részletek a tanulmányból, amely az iskola Évkönyveiben jelent meg 2004 és 2007 között) Az útkeresés évei (1845 1883) Az I. és a II. RATIO EDUCATIONIS (1777 és 1806) meghatározta az oktatás módjait, de a szakmák tanítására csak általános irányvonalat adott: a népbôl származókkal kezdve, oktatásuk során figyelembe kell venni, hogy számukra egyrészt azokat az ismereteket tanítsák, amelyek emberi, alattvalói és derék keresztényi kötelességeik teljesítéséhez szükségesek; másrészt azokat, amelyek a különféle élethivatásokra készítik elô az ifjakat, akik késôbb érettkorukban földmûvesek, iparosok, családfôk.lesznek Az 1783-ban és 1795-ben kiadott rendeletek kötelezôvé tették a mesterinasok számára a vasárnapi iskolák látogatását, ide a 12. életévüket betöltött inasok jártak, és nekik csak a legszükségesebb ismereteket tanították (vallás és erkölcstan, írás és olvasás anyanyelven, a számvetés szabályai, természettan). A felügyeletet a helybéli iskolák igazgatói látták el, az órákat az ottani tanárok, hitoktatók tartották. Kiskunfélegyházán a tanoncok (inasok) oktatása 1845-ig a céhek feladata volt, a mesterekre hárult a szakma elsajátításának felelôssége, elméleti oktatásban nem részesültek. 1845-ben Müller Mihály prépost javasolta a Helytartótanácsnak a vasárnapi iskola felállítását a következô indoklással: üdvös volna a mesterinasok számára egy tanító-széket, a céhek által aránylag fizetendô összegbôl állítani fel, melly tanító-székrül, az inas gyermekek, a hittudományt, földleírást, hazai történeteket, számtant, írást, számviteli könyvek rendezését, számviteli kivonatokat, és magány iratok szerkesztését vasárnaponként 9 órától 11-ig hallgatnák.az 1815.évi januárius 9-én a 290 sz. alatt költ kir. Intézmény szerént kötelesek a mesterinasok a vasárnapi oskolákat gyakorolni. Továbbá az 1818. évi júl. 30-án a 17666. sz. alatt költ királyi intézvény értelmében, az inas mind addig fel nem szabadulhat, míglen bizonyítványt nem mutat, hogy oskoláit elvégezte. Úgy az 1821. évi jan.26-án a 16007szám alatti királyi intézvény értelme szerént is köteleztetnek ezekre. Ez utóbbiakból látható tehát, hogy az indítványozott oskola, nem csupán szabad kényüktôl alapítást várható dolog, ha,- nem parancsolt teendôink egyike Az 1845. október 22-i ülésén a tanács jóváhagyta az iskola felállítását, és Huszka Jenô tanítót bízta meg a vasárnapi oktatással. A 7 céh, inasaik számával arányosan járult hozzá a tanító fizetéséhez (100 forint/év). A költségek szétosztásából tudjuk, hogy az 1846/47-es tanévben az iskolába járó tanoncok száma, mesterségbeli eloszlása a következô volt: 8
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve Szakma I. félév II. félév asztalos 7 5 bodnár 4 5 csizmadia 33 29 faragó, kômûves, molnár 21 23 köteles 2 1 kovács 14 14 lakatos 5 4 szabó 17 14 szíjgyártó 3 4 szûcs 24 25 takács 26 22 Összesen 156 146 Az 1880-as évektôl országszerte politikusok és a tanoncoktatást szívükön viselô nem politikusok hallatják szavukat, hogy az inasok oktatását újra kellene szervezni. Kiskunfélegyháza sem kivétel ez alól, 1883. szeptember 16-án a Félegyházi Hírlap vezércikkben fejtette ki e gondolatot:. szükséges olyan eszközökrôl gondoskodnunk, melyeknek igénybevétele után a népiskolát vagy pedig egy-két gimnáziumi osztályt végzett iparostanulók is értelmes jó iparosokká képeztetnek. Ilyen eszközök egyike az iparostanoncoknak a rajzolásban való rendszeres oktatása.. Az ôsi lénia, függôón, vízimérték s az elavult formulák már nem elegendôk arra, hogy a mai igények kielégíttessenek. Alkotó tehetséget, kombinációt várunk a mai iparostól A Félegyházi Hírlap 1883. november 25-i számában már arról értesülünk, hogy megkezdôdött a tanoncok összeírása az alsó fokú ipariskola megalapításának érdekében. A kibontakozás (1884 1913) Az ipariskolai miniszteri biztos, Jagocsy Péterffy József közbenjárására Kiskunfélegyháza város képviselôi 1884-ben döntöttek az alsófokú tanonciskola létrehozásáról, és hozzáláttak ennek megszervezéséhez: Olvastatott a f. évi 191 sz. közgyûlési végzésrôl az iparos tanonczok oktatásáról illetôleg véleményes javaslattételre kiküldött bizottság jelentése. A bizottság az iparos tanoncz iskolának az új ismétlôiskolával leendô egyesítését elejtendônek véleményezi, mert különben a kívánt célok egyikét sem érnék el. A vallástanító díjazását 50 Ft-ban kívánja a bizottság megállapítani. Az igazgatói teendôk végzésére a helybeli esperes-plébános urat ajánlja a bizottság felkérendônek, kirôl hiszi, hogy a nevelés szent ügye iránt tanúsított odaadó buzgalmát az oktatás ezen ágától sem fogja megvonni, s az igazgatói teendôk díjtalan vitelére vállalkozni fog. E szerint a kiadások következôk volnának: egy néptanító 100 Ft, két gimnázi- 9
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium umi tanár 200 Ft, vallástanító 50 Ft, rajztanító 500 Ft, s a törvény rendelkezéséhez képest szegény sorsú tanulók taneszközökkel és rajzszerekkel való ellátására 50 Ft, összesen 900 Ft. Erre fedezetül szolgálna a rajztanítónak eddig fizetett 263 Ft, az iparos tanoncz oktatóinak fizetett 100 Ft, iparoktatás-ügyi célokra eddig befolyt, még befolyandó 400 forintok, összesen 763 forintok. Így tehát a városi közpénztárra évi 137 forint teher nehezülne. Miután azonban az ország összes iparos tanoncz iskoláinak fôfelügyeletével megbízott Jagócsi Péterffy József miniszteri biztos f. évi 528 sz. leiratában kilátásba helyezte az államsegélyt is, ha iskolánk a kor követelményeinek megfelelôleg rendeztetnék be, ezen összeg is alig figyelembe vehetô csekélységre olvadna le. Végül kéri a bizottság a közgyûlést, hogy az iparos tanoncz iskola felett közvetlen felügyeletet gyakorló ipariskolai bizottságot alapítsa meg. A bizottság tagjainak számát 10 tagban ajánlja megállapítandónak, s javaslatra hozza a következôket: Szabó János tanácsnokot, Gál Károly csizmadiát, Szegi Imre kovácsot, Bánhidy István ügyvédet, Bálint Flórián csizmadiát, Szarvas Károly szabót, Mihalovics Jenô mérnököt, Tóth Imre írnokot, ifj. Rékási László szabót és Radácsi Béla asztalost. A Közgyûlés a bizottság elôterjesztését és javaslatait egész terjedelmében egyhangúlag elfogadja, a tanácsot az ipariskolai bizottság elnökének kinevezése iránt megkeresni rendeli, annak kijelentésével, hasson oda, hogy a tanítás mielôbb megkezdhetô legyen. Jagócsi Péterffy József miniszteri biztosnak is tudomására hozandók, ki a kilátásba helyezett Kormány segély kieszközlésére is felkéretni határoztatik. Jelen végzés jegyzôkönyvi kivonatban Molnár István polgármesterrel, mint a tanács elnökével s a megválasztott ipariskolai bizottság tagjainak jegyzôkönyvi kivonaton leszen közlendô. Ezzel a döntéssel az akkori városvezetôk évtizedekre megalapozták a tanoncok szervezett keretek közötti oktatását. Az iskola KIS-KUN-FÉLEGYHÁZI VÁ- ROSI ALSÓFOKÚ IPARISKOLA nevet kapta. 1885. február elsején megkezdôdött az oktatás az úgynevezett Fehér iskolában. Az ünnepélyes megnyitóra február 8-án került sor. Errôl a Félegyházi Hírlap február 14-én tájékoztatta olvasóit: Az iparos tanoncz iskola, mint múlt számunkban is jeleztük, vasárnap, vagyis folyó hó 8-án délelôtt 10 órakor nyittatott meg ünnepélyesen. A megnyitási ünnepélyen jelen volt Agócs János, az ipariskola igazgatója, ifj. Ulrich István városi fôjegyzô, mint az ipartanügyi bizottság elnöke, a bizottság tagjai és a tanító testület.(..) Egyre fontosabbá vált a kereskedôtanoncok elméleti képzése, a helyi lap 1885. augusztus 2-án és 9-én vezércikkben foglalkozott a kérdéssel Magyar fiúk és a magyar kereskedelem cím alatt. Az újságíró igyekezett meggyôzni a szülôket, hogy nem szégyen a magyar embernek kereskedni. 1886-ban a városi képviselôtestület az alsó fokú kereskedelmi iskola felállításáról hozott határozatot: Olvastatott az ipariskolák felügyeletére kiküldött bizottság jelentése a n. méltóságú Vallás- és Közoktatásügyi magyar Kir. miniszter úr 28093/884 sz. rendelete alapján egy alsóbb fokú kereskedelmi iskola felállítására vonatkozólag. A bi- 10
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve zottság azzal a javaslattal lép a közgyûlés elé, hogy a felállítással járó költségek fedezésére köteleztessék minden kereskedô minden tanulója után évi 6 ft. tandíj fizetésére, mely a beíratás alkalmával lenne fizetendô. Tekintve a helyi viszonyokat a bizottság ezen iskolát 2 évi tanfolyammal ajánlja rendszeresíteni, a tanítási órák számát pedig hetenként 4 órában javasolja megállapítani. Az 1886/87 tanévre egy osztály állíttatnék fel egy tanárral, kinek évi díjazása 150 Ft lenne. Az 1887/8 tanévben szerveztetnék azután a II. osztályt, ismét egy tanárral s akkor lépne életbe a szaktanítás. A kereskedelmi iskola az ipariskolai bizottság felügyelete alá volna helyezendô akként, hogy ezen bizottság 5 kereskedô taggal kiegészíttetnék. Az igazgatói teendôk az ipariskola igazgatójára bízatnék. Tanárokul pedig gymnáziumi tanárok volnának alkalmazandók. Az elôterjesztett javaslat egész terjedelmében elfogadtatván, egy két-osztályú alsóbb fokú kereskedelmi iskola szervezése elrendeltetik. Minden kereskedô minden tanulója után évi 6 frt. beíratási díj fizetésére köteleztetik. Az iskola feletti felügyelet az ipariskolai bizottságra bizatik, mely Molnár Alajos, Frank Ignácz, Vargha István, Feuer Lôrincz és Nagy Gyula kereskedôkkel kiegészíttetik. Az igazgatói teendôk vezetése minden díjazás nélkül Agócs János ipariskolai igazgatóra ruháztatik. A következô 1886/87 iskolai évre az elsô osztályba tanárnak Mihálovics Alajos gymn. tanár évi 150 Ft fizetéssel megválaszttatik azon kötelezettség mellett, hogy az elôírt tantárgyakat heti 4 órán át tanítani köteles leend. Mirôl az ipariskolai bizottság elnöksége, ifj. Ring Sándor pénztárnok és Mihálovics Alajos jegyzôkönyvi kivonaton értesítendôk. A kereskedôtanoncok tanítása 1886. október 6-án kezdôdött egy osztállyal. (az 1925/26-os tanévig csak fiúkat tanítottak.) A két iskola KIS-KUN- FÉLEGYHÁZI ALSÓFOKÚ KERESKEDELMI- ÉS IPARISKOLA néven mûködött, az oktatási intézmény igazgatója Agócs János plébános-esperes maradt. (Az 1888/89-es tanévtôl KIS-KUN-FÉLEGYHÁZA VÁROSI ALSÓFOKÚ IPAR- ÉS KERESKEDELMI ISKOLA nevet viselte). 11
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium Az elkövetkezô években, mint az alábbi statisztika is bizonyítja, sok száz tanuló részesült elméleti képzésben. (Ebben nem szerepelnek a kereskedô tanulók, õk 1891-ben önállósultak Eyszrich György igazgatása alatt.) Tanév Tanulók száma Tanév Tanulók száma 1885/86 164 1897/98 272 1886/87 151 1898/99? 1887/88 137 1899/1900 263 1888/89 154 1900/1901 232 1889/90 160 1901/1902 231 1890/91 170 1902/1903? 1891/92 194 1903/1904? 1892/93 216 1904/1905? 1893/94 246 1905/1906 234 1894/95 245 1906/1907? 1895/96 242 1907/1908 249 1896/97 266 1908/1909? Az ebben az idôszakban a tanított szakmák a következô voltak: ács, asztalos, borbély, bádogos, cipész, csizmadia, esztergályos, fésûs, hentes, kádár, kalapos, kárpitos, kerékgyártó, kéményseprô, késes, kosárkötô, kovács, kômûves, könyvkötô, kerékgyártó, kötélgyártó, lakatos, molnár, nyomdász, órás, pék, papucskészítô, szabó, szobafestô, sütô, szíjgyártó, szûcs, szövô, rostás, takács, talyigás, üvegezô. Az iskolában a rajzoktatás magas szinten folyhatott, hiszen 1901. augusztus 11-25. között a Kecskeméti Iparkiállításon az iskola tanoncai 200 ipari szakrajzzal, és 58 ipari tárggyal vettek részt. Az iskolák rajzkiállítását bíráló bizottság aranyéremmel tüntette ki a rajzokat, az ipari tárgyakat pedig elismerô oklevéllel jutalmazta. Az iskola még 1908-ban is szegényes körülmények között mûködött, még mindig az elemi népiskola termeiben folyt a tanítás. A 14-21 éves tanulók, a 6-12 évesek számára készült padokban ültek, kicsi volt a hely, a szemléltetô eszközök, rajzminták tárolására sem volt lehetôség. Egyre égetôbb szükség volt egy új oktatási épületre. A félegyháziak Mártonffy Márton országos ipariskolai fôigazgatóhoz fordultak azzal a kéréssel, hogy segítse az ipariskolai bizottságot egy különálló épület megvásárlásában. 1909. február 4-én Dobák Ferenc bizottsági elnök a fôigazgatónak írt levelében a Fazekas-féle ház megvételét szorgalmazta:..az épületben nyerne elhelyezést az iparostanoncok 6 közismereti és 5 rajzosztálya, 3 kereskedôtanonc osztály, iroda, tanszerterem, és még midig volna érintetlen lakrész úgy, hogy az épület legmesszebbmenô idôkig elegendô férôhelységet foglal magába. Az osztályok 10-11 m hosszúak, 4 m magasak, 6-7 m szélesek..az iparosképzés 12
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve magasabb szempontjából a bizottság ezen épületben helyezné el a továbbképzô tanfolyamot, a munkás gymnásiumot (...) Az épület vételárának és átalakításának költségeire a közoktatási minisztérium a 29013/1908 számú átirat alapján 2000 korona többletsegélyt biztosított. A Félegyházi Közlöny 1909. szeptember 26-i számában így ír: A városi hatóság szintén az ügy iránt való nagy szeretettel és lelkesedéssel fogta fel iparoktatásunknak nagy elôrehaladását biztosító mozgalmat, és elhatározta, hogy 50000 koronás kölcsönt vesz fel e célra. (.) A Fazekas Kálmán-féle házra megkötötték az adásvételi szerzôdést 34000 korona vételárban. A kölcsönösszeg többi része a ház átalakítására és a szükséges tanszerek és bútorok beszerzésére lett elôirányozva. Két hónapi nehéz munka után, íme készen van az iparoktatás új otthona. Az 1909. év szeptember 26-án mai vasárnapon fogja megáldani az immár készen álló épületet fôtisztelendô Kolozsváry Mihály ótemplomi plébános, és ekkor adatik át ünnepélyesen hivatásának. Az épülethez hat tanterem, igazgatói iroda, tanszerterem (szertár), iskolaszolgai lakás tartozott, és még egy lakás, amely 3 szobából, kamrából, pincébôl állt. A világítás az egész épületben acetilén lámpákkal történt, ezt 1911-ben a villanyvilágítás váltotta fel. Az iparos tanonciskolák fôigazgatója tizenhét éven át Mártonffy Márton (1848 1917) volt, aki a korabeli jegyzôkönyvek tanúsága szerint nagy jóindulatot tanúsított a félegyházi tanonciskola iránt. Évrôl évre aprólékos utasításokkal látta el az ott tanítókat, neki köszönhetô az állami segély is, amely segítségével a tanonciskola saját épületbe költözhetett 1909-ben. Errôl a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó 1909. szeptember 26-án így ír: illesse meg a hála és az elismerés koronája azt a férfiút is, ki Magyarország iparos és kereskedô tanonciskoláinak oktatását lankadatlan buzgalommal és magával ragadó meleg szeretettel vezérli, kinek mélyérzésû szíve és lelke össze van forrva ezen iskolatípus megteremtésével, emelésével és felvirágoztatásával. Neki köszönhetô a mi iskolánk elsô sorban. Ô volt az, ki áldó kezével nyúlt iskolánk felé s ez áldást osztó kéz gazdag adománya eredményezte, hogy egy 50 ezer koronás iparos és kereskedô tanonciskolával lett gazdagabb városunk. Az új iskolaépületrôl a Magyarország Vármegyéi és Városai II. kötetének a 397. oldalán a következôket olvashatjuk: Az Egyháztérnek a templommal szembenézô oldalán van az iparos- és kereskedôinasok iskolája, melyet 55.000 korona költséggel épített meg a város a Fazekas-féle házból, melyben az öreg Fazekas Gergely lakott, ki Petôfi Sándornak gyártotta a fûzfa sípot, melyrôl édes elmerengéssel énekli a Félegyházán írt Szülôföldem czímû költeményében: lovagolok, fûzfa-sípot fújva. Az épület felavatásának ünnepi programja a következô volt: Szentmise az Ótemplomban Kivonulás az iskola elé Himnusz, énekli a Kiskunfélegyházi Dalkör Dr. Molnár Béla polgármester üdvözlô beszéde Kolozsváry Mihály plébános ünnepi beszéde és az épület egyházi megáldása 13
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium Mártonffy Márton királyi udvari tanácsos ipariskolai fôigazgató beszéde Dobák Ferenc ipariskolai tanbizottsági elnök beszéde Ünnepi óda, írta Honthy István, szavalta Dobák István, ipariskolai rajztanító Az átadást követô idôszakról csak összevont statisztikai adatok állnak rendelkezésünkre, mert az elsô világháborúban megsemmisült az iskola levéltárának nagy része. Szerencsére megmaradt Szente József volt igazgató tanulmánya, A Kiskunfélegyházi Alsófokú Iparostanonciskola 50 éves fennállásának vázlatos története. De ebbôl és a korabeli sajtó szûkös ismertetôibôl is csak felszínes tájékoztatást kapunk ezekrôl az évekrôl: Naptári év Szerzôdött tanoncok Naptári év Szerzôdött tanoncok 1909 133 1916 046 1910 138 1917 052 1911 162 1918 070 1912 146 1919 120 1913 157 1920 189 1914 096 1921 247 1915 051 1922 289 Oktatás az elsô világháború idôszakában (1914 1920) A háborús készülôdés és a háború nagymértékben visszavetette az oktatást. A tanoncok létszáma csökkent az iparosok hadba vonulása, illetve a kisipar pangása miatt. Az iskolaépület Félegyházán is a katonaság használatába került. Szente József igazgató arra kényszerült, hogy az Iskolaszéktôl kérelmezze a régi tantermek igénybevételét, így a tanórákat újra a hajdani székhelyükön, az Ótemplom téri elemi iskolában tartották. 14
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve A háborús tanévek rendjét a királyi tanfelügyelôség körrendeletben határozta meg. Minden szerzôdött tanoncot be kellett írni, függetlenül attól, hogy van felmentése vagy sem. Felmentést az a tanonc kaphatott, kinek mestere hadbavonult vagy katonai beszállító volt. Továbbá azoknak a tanoncoknak, akik katonai szolgálatra vannak beosztva, vagy a háború idejére felmentést nyertek, a tanév végén az elsô félévi jegyek alapján kell záró osztályzatot adni. Beiskolázási állami segély abban az esetben járt, ha a fel nem mentett tanoncok száma 25 vagy annál több volt. Az osztálylétszámot 40 fôben határozták meg, csak negyven fölött volt jogukban két osztályt indítani, hármat hatvanon felüli létszám esetén engedélyeztek. 1918 és 21 között a kiskunfélegyházi tanoncoktatás elérte a mélypontot, a háborús körülmények nem tették lehetôvé a rendes oktatást, ugyanakkor ebben szerepe volt a kommün alatti határozatoknak is.. A Tanácsköztársaság idején a tanoncoktatás külön téma volt, a szakképzés gyökeres reformját tervezték azzal az indoklással, hogy a munkások körében a tanoncokat sújtották a legkirívóbb szociális igazságtalanságok. Ezek orvoslására jelent meg Lukács György közoktatásügyi népbiztos aláírásával a 16. számú rendelet: 1. A tanoncok munkaideje e rendelet megjelenésétôl kezdve heti 36 óra, melybe az elméleti oktatás ideje is beszámíttatik. Az elméleti oktatás csak hétköznapokon, a nappali órákban történhetik. 2. Senki tanoncát el nem bocsáthatja, ha elbocsátotta, minden eddigi illetményét (ellátás, lakás, fizetés) fizetni tartozik. 3. Aki tanoncát tettlegesen bántalmazza, forradalmi törvényszék elé állítandó. Mártonffy Ernô tanár, közoktatásügyi biztos parancsára szünetelt a rendes tanítás, az iparostanoncoknak ô tartott elôadást. (A kommunista párt intencióinak megfelelôen elrendelte a hitoktatás megszüntetését az iskolákban). A bukás után 1919. augusztus 16-án a kormány a Tanácsköztársaság iskolai rendeleteit hatályon kívül helyezte, a kommün ideje alatti tanügyi kinevezések, megbízások, alkalmazások érvényüket vesztették. A forradalmi idôk alatti magatartást is megvizsgálták, az iskolafenntartók feladata lett, hogy számbavegyék a tanítók viselkedését az elmúlt hónapokban. A vizsgálat az ipariskolában mûködô tanítók, tanárok esetében nem talált kifogást. Oktatás a két világháború között (1921 1938) A békeidô beköszöntésével 1921-ben a helybeli iparosság és a királyi tanfelügyelôség erélyesen sürgette a két éve szünetelô rendszeres oktatás megkezdését, erre 1922-ben került sor, bár az iskola bútoraiban, tanszereiben és az egész épületben nagy volt a kár, irattárában pótolhatatlan iratok semmisültek meg. Országos szinten is 1921-22-re kezd az iparoktatás magához térni, bár az ország megcsonkítása ezt alapjaiban rendítette meg, felborult a magyar állam által 1890-tôl kiépített széleskörû alsó, középsô és felsôszintû iparos oktatási rendszer. Ebben az idôszakban a tanoncképzésben is lényeges változások történtek. Az 1893. évi tanonciskolai szervezet átdolgozását a Tanács 1908-ban kezdte el, de a háborús körülmények miatt csak 1922-ben vált törvénnyé (XII.t.c ) és 1924-ben lépett életbe. (1924. 60000. V.K.M). Eszerint a tanonciskolák a vallás- és közoktatásügyi miniszter fennhatósága alá kerültek, aki a felügyeletet az iparoktatási ki- 15
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium rályi fôigazgató és tanfelügyelôk útján gyakorolta. Az oktatással kapcsolatos törvényekben például a következôk szerepeltek: A munkaadó köteles a tanoncot a megállapított idôben beíratni, és pontosan iskolába járatni. Ha a munkaadó ezt nem teljesíti, a IX. fejezetben foglaltak alapján büntetésben részesül. A 112-es paragrafus elôírta, hogy ha ugyanazon iparcsoportba tartozó tanoncok száma eléri a 40 fôt, szakirányú oktatásról kell számukra gondoskodni. A 117-es paragrafus a közismereti tárgyak tanítását az eddigi 4 óra helyett heti 9 órában határozta meg, ebbôl egy órát a hit- és erkölcstanra kell fordítani. Tanítani csak hétköznapokon lehet este 6-ig. Az iskola látogatására fordított idôt a gyermek és fiatalkorú tanoncok napi munkaidejébe be kell számítani. A tanítási órák száma egy napon öt óránál több és két óránál kevesebb nem lehet. Az állam és a községek által fenntartott tanonciskolákban sem beíratási díj, sem tandíj nem szedhetô. A tanoncok tanszereirôl a munkaadó köteles gondoskodni. Az 1924-ben megjelent 60000 számú rendelet a tanonciskolák szervezeti felépítését, és tanterveit is meghatározta. Az iparos tanonciskolák három tanterv szerint szervezôdhettek: általános ipariskolák (ezekben a tanulók alacsony létszáma vagy szétágazó ipari foglalkozása miatt a tanulók rokonipari szakok szerint nem csoportosíthatók); általános iparos tanonciskolák szakoktatással (szakirányú oktatással és külön szakmánként szakrajzi osztály alkotható); szakirányú tanonciskolák (a II. osztálytól kezdve, rokonipari szakcsoportok szerint beosztható). A tantárgyak két csoportra tagolódtak: az általános mûveltség tantárgyai (hit- és erkölcstan, magyar nyelv és üzleti levelezés, földrajz és történelem, számtan-mértan, természettan-vegytan, polgári és közgazdasági ismeretek, szabadkézi és mértani rajz); ipari hivatásra elôkészítô tantárgyak (ipari könyvviteltan és költségvetéstan, szakrajz és szerkezettan, technológia). Szente József igazgató 16
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve Tantárgyak Elôkészítô I. o II.o III. o Továbbképzô (IV. o) heti órák száma Hit- és erkölcstan 1 1 (1) 1 (1) 1 (1) 1 (1) Magyar nyelv és üzleti levelezés 3 2 (2) 1 (1) 1 (1) Földrajz, Történelem 1 (1) Számtan 3 2 (2) 1 (1) Mértan 2 Természettan, vegytan 2 (1) 2 (1) Polgári és közgazdasági ismeretek 1 (1) Ipari könyvvitel és költségvetéstan 1 (1) 1 (1) 2 (2) Szabadkézi és mértani rajz 3 (3) 3 Alkalmazott szabadkézi és mértani rajz 3 4 Szakrajz és szerkezettan (3) (3) (4) Technológia 2 Összesen 9 9 (9) 9 (9) 9 (9) 9 (9) A zárójelben foglalt számok a szakirányú tanításra berendezett iparos tanonciskolák tantárgyaira vonatkoznak. Az 1922-23-as tanév a félegyházi ipariskolában is lényeges változást hozott. A tanév végén az iskola igazgatója és a nevelôtestület tanítói anyagi okokból lemondtak. Olyan oktatók váltak meg az ipariskolától, akik hosszú évekig szolgálták hasznosan a tanoncoktatás ügyét (óraadó tanítók voltak, más iskoláknál mûködtek fôállásban) A Felügyelôbizottság 1923-ban Stoiber Ottó gimnáziumi tanárt bízta meg az iskola vezetésével. Az elkövetkezô idôben az 1925/26. tanévnek van különösebb jelentôsége, mert akkor veszi kezdetét Félegyházán a leányok szakoktatása. Az 1922. évi XII.tc. 56. szakasza kötelezte a várost leánytanonc osztály létrehozására, de csak az 1925/26-os statisztikai jelentésben találkozunk elôször leányosztállyal. A tanulható szakmák a következôk voltak: cipész, fényképész, férfi és nôi szabó, fehérnemû varró, kalapos, kötô-szövô. Problémák a testnevelés oktatásával kapcsolatban merültek fel, Kiskunfélegyháza város vezetôsége indítványozta, hogy a testnevelési órák a tanítás elôtt legyenek megtartva (2-tôl 4-ig). 17
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium Ezzel kapcsolatban Pest vármegye testnevelési felügyelôje értesítette az iskolát, hogy a leventekötelesek számára (330 tanonc) hétfôn és csütörtökön este 6-tól 8-ig kell tartani a foglalkozást, ezt az ôszi idôtôl vagy az elméleti órák elé kell hozni, vagy egy napot kell kijelölni ezeknek a tevékenységeknek (heti 4 óra). A leventeoktatás szigorúsága sok gondot okozott, még az ipartestület is kifogásolta az 1931. április 31-i megbeszélésen: az iparostanonc leventéket az elmaradásért túl szigorúan büntetik; a fejletlenebb gyermekek egészségére károsak a foglalkozások, és ez alól az ipariskola nem adhat felmentést. A kifogások ellenére az országos kiképzési program szerint folyt a leventeképzés továbbra is. Az 4504/1936-os vallás-és közoktatásügyi minisztériumi rendelet szerint a tanonciskola szakirányú ipariskolává minôsülhetett, ez bizonyos mértékben elôrelépést jelenthetett egy iskola életében. Háromféle iskolatípus alakult ki: 1. Általános tanonciskola, ha kicsi a létszám, vagy a nem csoportosítható rokonszakmák szerint. 2. Általános tanonciskola szakoktatással: ha a II-IV. osztályokban tartozó rokonipari tanoncok száma lehetôvé teszi külön rajzosztály létesítését. 3. Szakirányú tanonciskola: a tanoncok a II. osztálytól kezdve rokon ipari szakcsoportok szerint vannak beosztva. A Kiskunfélegyházi Tanonciskola a második lehetôséget választotta, ipari szakcsoportok a következôk voltak: cipészipar, építôipar, szabóipar, faipar, fémipar. 1936 júliusában lépett életbe az 1922-es ipartörvény módosítása, a 93-as paragrafus szerint a tanoncoknak 14 nap szabadság is járt a kikötött bér vagy természetbeni juttatás mellett. A 82. paragrafus a tanoncidôt határozta meg. Eszerint azok számára, akik elvégezték az elemi népiskola hatodik osztályát, a tanoncidô 3 évnél kevesebb és 4 évnél több nem lehetett. Azoknak pedig, akik elvégezték a közép- vagy polgári iskola 4 osztályát, vagy betöltötték a 16. életévüket, 2 évnél kevesebbet és 3 évnél többet nem kellett tanonckodniuk. A Csonka Magyarország 1936. október 18-i száma foglalkozik az iparosok gondjával:...válsággal küzd az iparos, önmaga próbálja, erôszakolja megkeresni a kenyerét, s a bekopogó új nemzedék errefelé is tilosba jutott. ( ) Hol vannak azok a mesterek, akik eltartják és felruházzák a tanoncot? Csak oda kell tapasztani fülünket a mûhelyajtóra A kispolgár ember gyereke már lassan tanonc sem lehet. Ruhája nincs annyi sem talán, hogy emberek közé mehessen, s a szülôk sem bírják még azt a kevés költséget sem vállalni, mely ilyenkor szükséges ( ) A tanulók létszáma ezekben az idôkben a következôképpen alakult: Tanév Tanulók száma Tanév Tanulók száma 1923/24 469 1930/31 324 1926/27 577 1931/32 226 1927/28 747 1932/33 174 1928/29 550 1933/34 221 1929/30 412 1934/35 221 Az 1928-29-es tanévtôl a kisiparban foglalkoztatottak száma csökkent, s ezzel fogyott a tanoncok létszáma is, a mélypontot az 1932-33-as tanév jelentette, pedig 18
Kossuth Lajos Középiskolájának és Szakiskolájának Emlékkönyve a régi szakmák mellett újakat is tanítottak, például címfestô, kocsifényezô, rézmûves, fogtechnikus. Az 1936-37-es tanévben igazgatóváltás történt, Stoiber Ottó, 14 év után lemondott, helyére Zsadányi Nagy Árpádot nevezte ki a Felügyelôbizottság. 1937-ben az igazgató kezdeményezésére megszervezték az elsô ipari továbbképzõ tanfolyamot a lábbeli készítôk számára (az ingyenes rendezvényen január 26 március 2. között 54 iparos vett részt). A programban közgazdasági és jogi ismeretek szerzése, könyvvitel, polgári iratok kezelése, postai ügykezelés, kalkulációk oktatása szerepelt. Oktatás a második világháború alatt (1938 1945) Közben már a világ az újabb háborúra készülôdik, ennek a szele az 1938/39-es tanévben már konkrétan érezhetôvé vált az iskolában is, besorozták Sáfrán István és Szendrôi Mallár József tanítókat. Szendrôi Mallár József a 16. lövészzászlóalj 32. századában volt karpaszományos ôrmester, Lyutkánál (Bereg megye) a csehekkel vívott küzdelemben halt hôsi halált. Emlékére a cserkészcsapat az ô nevét vette fel, valamint ösztöndíjat alapítottak, ezt minden tanév végén a legjobb magatartású, legjobb tanulmányi eredményt nyújtó cserkész kapta 25 pengô értékben. Az épületbôl a tanév végén kiköltözött a polgári fiúiskola, így nyáron elvégezték az épületet tatarozását, többek között két tantermet egybenyitottak a rajzterem számára. Megkezdôdött a bútorzat felújítása, a hiányzó darabok pótlása. Az 1939. szeptember elsején kihirdetett rendkívüli állapot miatt megszûnt a munkaidô-korlátozás, ez súlyosan érintette a tanoncokat, hiszen így napi munkaidejük meghosszabbodott, a mester addig dolgoztathatta ôket az iskolai órák és a leventeképzés idejének kivételével, ameddig akarta. A rendkívüli állapot a kisiparosok tevékenységét is hátráltatta az elkövetkezô években, mivel csökkent a felhasználható nyersanyag mennyisége. Tanév Tanulók száma Tanév Tanulók száma 1935/36 281 1938/39 402 1936/37 323 1939/40 402 1937/38 363 1940/41 387 Az 1940-es év egyik érdekessége, hogy az újonnan alkalmazott tanerôk egy évig próbaszolgálatban tevékenykedtek, csak ezután lehetett ôket kinevezni határozott vagy határozatlan idôre, a próbaidôszakban a havi fizetésük 100-120 P volt. A másik érdekesség a Fôigazgatói Utasítás a tanár-tanár, diák-tanár kapcsolatáról. Mai szemmel nézve megdöbbentô benne a katonai szellemû kínos precizitás, (ami egyébként jellemzô a korra), és az is, hogy ezekben a nehéz idôkben volt energia ilyen kevésbé fontos rendeletek aprólékos kidolgozására és számonkérésére. Részletek a Rendeletbôl: Helyi szokás szerint megengedett köszöntés Szebb jövôt, a válasz Adjon Isten. 19
A Kiskunfélegyházi Szakképzõ Intézmény és Kollégium Az igazgató vagy a tanító által megszólított tanuló egyenes állásban tessék parancsolni szóval jelentkezik. A tanuló mindaddig egyenes állásban marad, míg a tanító azt nem mondja, tessék kényelmesen állni. Az osztálytanító a tábla, tinta, kréta, szivacs rendben tartásával, az óraközi felügyelettel, a kulcsok gondozásával megbízhat egy tanulót, ennek neve: hetes. A hetes teendôi: a) a naptári és trianoni keltezésnek 7 óra 50 -kor a tábla bal sarkába való felírása (pld. 1940. január 20. Trianon XX. éve), b) az osztály létszámának a tábla jobb sarkába való felírása, c) a létszámot az elsô tanítási órán a belépô tanítónak jelenti. Késôbb csak a beállott változást kell jelenteni. Hasonlóan megbíz egy tanulót az ajtó nyitásával és betevésével, ennek neve: ajtónyitó. Az osztály sorakoztatásával, a ki- vagy bevonulásra való vezényléssel megbízott tanuló neve: osztályos. A Himnusz, a Szózat, a Magyar Hiszekegy hangzása alatt a tanuló vigyázzállásban áll. A tanuló igazgató úr, tanító úr megszólítással él. Ami a tanári magatartást illeti, azt a 170/1940 leirat szabályozta: A tanárok, tanítók egymás között ne tegezôdjenek a diákok elôtt. Öltözködésük legyen egyszerû, mellôzni kell a sportos ruhát, valamint a szépítôszerekkel való cicomázást. Dohányozni diákok jelenlétében nem szabad. Nôi tanerôk az iskolában egyáltalán nem dohányozhatnak. A nagyobb leánytanulókat nem szabad tegezni. (Ezen szabályok egy részét még ma is alkalmazzuk, pld: hetes, dohányzás tilalma, megszólítás, vigyázzban állás a Himnusz és a Szózat alatt.) A bécsi döntés után Zsadányi Nagy Árpádot 1940-ben Beszterce Naszód megyei királyi tanügyi titkárrá nevezték ki, ezt követôen a Felügyelôbizottság Ónodi Pált bízta meg az intézmény vezetésével. Ónodi keménykezû ember volt, a fellazult fegyelmet katonásan megszigorította, s az iskolában keletkezett károkért minden anyagi felelôsséget az osztálytanítóra illetve a szolgálatos tanítóra hárított. A tanulók csak nevelôi felügyelettel léphettek be a tanterembe, a hetesnek jelenteni kellett az ott található vagyontárgyak számát és állapotát. Az iskola szakirányú átalakulása tovább folytatódott, az osztályokat úgy szervezték meg, hogy nagyjából a rokonszakmák tanulói azonos osztályba kerüljenek. A osztály: szabók, szûcsök, bôriparosok; B osztály: cipészek, csizmadiák, szíjgyártók; C osztály: fém és vegyesipari tanoncok. A szakrajz osztályok kialakítása hasonló meggondolás alapján történt. Ónodi Pál igazgató egy jelentésében a kiskunfélegyházi új iparoktatás képét így rajzolta meg: Ezt az iskolát valószínûleg körzeti iskolává fejlesztik, ami azt jelentené, hogy új modern épületet kapna internátussal és így a környezô falvak tanoncai is itt nyernének kiképzést a felállítandó tanmûhelyekben. (Az akkor még álomnak tûnô elképzelés 1969-1975 között valósult meg). 20