HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM APÁTFALVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM APÁTFALVA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2014

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).. 8 1. Jogszabályi háttér bemutatása. 8 2. Stratégiai környezet bemutatása.. 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 9 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység. 21 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 34 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége. 36 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége.. 39 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása. 41 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 41 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 42 1. A HEP IT részletei.. 42 A helyzetelemzés megállapításának összegzése 42 A beavatkozások megvalósítói 43 Jövőképünk.. 43 Az Intézkedési területek részletes kifejtése. 44 2. Összegző táblázat A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 56 3. Megvalósítás 62 A megvalósítás előkészítése 62 A megvalósítás folyamata... 62 Monitoring és visszacsatolás... 64 Nyilvánosság... 64 Érvényesülés, módosítás. 65 4. Elfogadás módja és dátuma 66 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Apátfalva Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami intézményfenntartóját. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Apátfalva a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye déli, Magyarország délkeleti csücskében, Makó várostól 10 km-re, a Maros folyó jobb partján fekszik. A község a Makói járáshoz tartozik, közigazgatási területe 5378 ha, lakossága a 2011. évi népszámláláskor 3214 fő. Apátfalva tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető, rendszeres a Makóra, illetve a Szegedre közlekedő helyközi buszjárat. A vasúti közlekedés is biztosított, ám a járatcsökkentés miatt csak naponta 2 vonat közlekedik Mezőhegyes és Újszeged között. A kerékpárút 2013 őszén lett kiépítve Makó és Apátfalva között. Apátfalva története Apátfalva nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, a csanádi monostor apátjáról kapta. Apátfalva keletkezését a csanádi révnek köszönhette, hiszen a település a Maros partján, a csanádi várhoz vezető utak találkozásánál született meg. Az első okleveles adat a XIV. századból maradt fenn, a község neve 1334-ben a pápai tizedlajstromban fordul elő, ekkor már közepes nagyságú Csanád megyei településnek számított. A település neve a Dózsa-féle parasztháború kapcsán került be az ország történetébe. A z 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot baj nélkül vészelte át a település. Apátfalva újkori története két és fél évszázadot ölel fel. Népessége gyorsan fejődött, a korai időszakban fontos volt az állattartás, az évek alatt egyre több legelőt törtek föl, a megélhetést a földművelés jelentette az emberek számára. Az első világháború alatt a község fejlődése lelassult, 1400-an vonultak be, közülük 173-an haltak hősi halált a frontokon. A második világháború alatt 1944. szeptember 25-én vonultak be a szovjet katonák Apátfalvára. A harcok elmúltával megkezdődött a falu újjáépítése. A közigazgatás átszervezésre került. A rend fenntartására önkéntes rendőrség kezdte meg működését. Az 1950-es években megtörtént Apátfalva és Magyarcsanád egyesítése Csanád néven, ám rövid időn belül kiderült, hogy elhibázott döntés volt, ezért 1954-ben a két település újra önállóvá vált. A település népessége gyorsan fejlődött. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

Apátfalva sajátos néprajzi szigetet alkot, lakói mai napig tájszólással beszélnek. Hagyomány és a szokáskincsük lényegesen különbözik az alföldi emberétől, etnikailag meghatározott eleme a palócság, de keveredtek közéjük jászok is. Népi kultúrája nem rekedt meg a betelepülés idejének szintjén, továbbfejlődött. Építészetében, bútorművességén, népi kerámiáiban a makói és a hódmezővásárhelyi mesterek hatása mutatható ki. A néphagyomány őrzése mellett a falu népét a mélységes vallásosság jellemezte. Katolikus hitük nem formalitásokban, hanem zsigereken átható, mindennapi életükön átsugárzó hitben nyilvánult meg. Az apátfalviak öntudatosak, virtuskodásra hajlamosak és szalmalángszerűen lobbanékonyak. Régen a nagy falusi rendezvények ritkán múltak el bicskázás nélkül. Igaz történet, hogy a 1920-ban a rekviráló román katonákat vasvillával verték ki a községből, ezért kapta a falu a vitéz Apátfalva elnevezést. Az apátfalvi nők híresek voltak szépségükről, azt tartották róluk, hogy beszédesek, táncotmulatozást kedvelők és cifrálkodóak. Az alábbiakban a település demográfiai adatait mutatjuk be. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 3290 Változás 2008 3263 99% 2009 3230 98% 2010 3230 100% 2011 3214 99% 2012 3149 98% 2013 3110 100% Lakónépesség 2014 3115 100% A lakónépességre vonatkozó táblázat adatai alapján a lakónépesség száma folyamatosan csökken. 3300 3250 3200 3150 3100 3050 3000 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 0 0-2 évesek Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 0-14 éves 201 214 415 48% 52% 15-17 éves 43 62 105 41% 59% 18-59 éves 749 941 1690 44% 56% 60-64 éves 103 106 209 49% 51% 65 év feletti 400 205 605 66% 34% 4

Az állandó népesség száma Apátfalva esetében több mint a lakónépesség (2011 népszámlálás adatai szerint). A férfiak száma, aránya a nők arányához viszonyítva magasabb, kivéve a 65 év feletti korosztályt, ahol az arányok megfordulnak. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 847 549 154,3% 2008 632 450 140,4% 2009 633 457 138,5% 2010 610 457 133,5% 2011 605 415 145,8% 2012 606 415 146,0% 2013 591 416 142,1% Az öregedési index alapján megállapítható, hogy a település elöregedő, ám a mutatószám 2001 és 2010 év között csökkenő, 2011 és 2012 években 10%-os növekedés figyelhető meg, majd 2013 évben ismét csökkent a mutatószám. Településünkön ezért az idősebb lakosság fokozottabb figyelmet igényel. 5

A belföldi vándorlások táblázat negatív egyenleget mutat, mert többen vándoroltak el Apátfalváról, mint ahányan idetelepültek, kivéve 2010. évet, amikor az egyenleg pozitív. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 25 49-24 2009 35 46-11 2010 26 52-26 2011 19 45-26 2012 27 48-21 2013 23 44-21 A természetes szaporodás adatai alapján megállapítható, hogy a halálozások száma jelentősen magasabb a születések számánál, a legtöbb évben kétszer annyian meghaltak, mint ahányan születtek. Ez alapján elmondható, hogy az esélyegyenlőségi szempontból fokozott figyelmet kell fordítani az idősebb lakosságra községünkben. 6

Értékeink, küldetésünk A Helyi Esélyegyenlőségi Program célja Célok Apátfalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő, egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet. A foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket vezet be. Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzés A helyzetelemzésben bemutatásra kerülnek a községben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, időskorúak és fogyatékkal élők teljes lakossághoz viszonyított képzettségi, kulturális, foglalkoztatási, egészségügyi, szociális és területi mutatói, a község esélyegyenlőségi problémái. Az esélyegyenlőségi csoportokba tartozókra vonatkozóan áttekintést ad a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulásáról, valamint feltárja az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Meghatározza e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv A helyzetelemzésre építve számba veszi a lehetséges intézkedéseket, beavatkozásokat az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása érdekében, Meghatározza az érintett intézmények, szereplők közötti együttműködés rendszerét a programalkotás és végrehajtás során a megvalósulás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás biztosítása érdekében, valamint az ehhez kapcsolódó kommunikációs feladatokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról szóló 22/2013. (X.30.) Önkormányzati rendeletében, a gyermekétkeztetés térítési és családi napközi szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 16/2013. (VII.16.) Önkormányzati rendeletében és a természetben nyújtott tűzifa támogatásról szóló 1/2012. (II.01.) Önkormányzati rendeletében határozza meg az igényelhető ellátások eljárási szabályait. Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 79/2006. (05.23.) határozatával Az Apátfalvi Romákért közös programot fogadott el Apátfalva Község Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testületével. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Koncepciók: Apátfalva Község Bűnmegelőzési Programja 2006. Apátfalva Község Ifjúsági Koncepciója Apátfalva Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2010-2014. évi ciklusra. Sportfejlesztési Koncepció 2012-2018. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 8

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Társulások Az önkormányzat hatósági és nem hatósági igazgatási társulásainak jegyzéke 1.Csanád Mikro-térségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2.Makói Kistérség Többcélú Társulás 3.Önkormányzati Társulás Makó város és térsége szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósítására 4.Makó és Térsége Ivóvízminőség javító Önkormányzati Társulás 5.Dél-kelet Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás 6.Banat-Triplex Confinium Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Nincs elérhető releváns adat. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénységben élőkről az Apátfalvi Polgármesteri Hivatal nem rendelkezik adatokkal. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elemzése alapján az apátfalvi cigányság sajátos kultúrájával identitástudatával, életmódjával társadalmi hovatartozásával különül el. 1893-ban cigányösszeírás adatai arról tanúskodnak, hogy a 5158 fő lakosból 102 fő volt cigány származású. A századforduló környékén az apátfalvi cigány még a paraszti falutól elkülönülten putriban éltek a Maros folyó árterén belül az úgynevezett bodrogban. Az 1933. nagy Marosi árvíz elöntötte lakóházaikat és az itt élők helyét újtelepet ma a Csokonai utcában jelölték ki. Az 1978. évi helyi szociális felmérés szerint 304 fő, 96 család a községben élő cigány lakossága száma. A telep felszámolási programnak köszönhető 13 lakásépítés, 20 lakásvásárlás és 10 felújítás történt. A 2001. évi népszámlálás adatai alapján 150 fő, míg 2011. évi népszámlálási adatok alapján 254 fő a cigány lakosság száma. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat adatai alapján ennél jóval több 409 fő. A rendszerváltozást követően 1998-ban szociálpolitikai támogatással 7 lakóház épült a cigány kisebbségi önkormányzat szervezésében. 2001-ben bekövetkezett belvíz következtében a települési önkormányzat 6 családnak lakóházat vásárolt. Lakásaik otthonosan van berendezve, azonban környezetük elhanyagolt. Zömében a Csokonai utcában 28 család 70 fő lakik, a Móricz Zsigmond utcában 12 család 27 fővel, míg a Maros utcában 10 család 20 fővel. Körükben rendkívül magas a munkanélküliség aránya, napi megélhetési gondokkal küszködnek, az esetenkénti napszámos munka nem fedi le a foglalkoztatásukat. Az egészségügyi panaszaikkal gyakran keresik fel kezelőorvosaikat. Az egészségügyi statisztika is megerősíti annak a megfigyelésnek a valódiságát, hogy a cigányok életkora 15 évvel rövidebb, mint az átlag ember életkora. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosság jövedelmi és vagyoni helyzetéről adatok nem állnak rendelkezésre. 9

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma év 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1104 1210 2314 121 11,0% 113 9,3% 234 10,1% 2009 1062 905 1967 0,0% 0,0% 0 0,0% 2010 1052 1163 2215 164 15,6% 184 15,8% 348 15,7% 2011 895 1109 2004 129 14,4% 123 11,1% 252 12,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az adatok azt mutatják, hogy Apátfalván a keresőképes népesség száma 2008 és 2012 között csökkent. A nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben kimagasló volt, majd 2011-ben ismét csökkent. Ez abból is adódik, hogy a falu lakossága elöregedett, a fiatalok elköltöznek, vagy külföldön dolgoznak. A munkáltatók inkább olyan személyeket foglalkoztatnak, akikre állami vagy egyéb pályázati kedvezményt kapnak. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 234 312 348 252 0 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 10 10 15 10 % 4,3% 3,2% 4,3% 4,0% 0,0% fő 28 44 50 38 % 12,0% 14,1% 14,4% 15,1% 0,0% fő 27 35 41 29 % 11,5% 11,2% 11,8% 11,5% 0,0% fő 37 45 47 22 % 15,8% 14,4% 13,5% 8,7% 0,0% fő 28 41 36 30 % 12,0% 13,1% 10,3% 11,9% 0,0% fő 28 35 44 34 % 12,0% 11,2% 12,6% 13,5% 0,0% fő 31 39 40 30 % 13,2% 12,5% 11,5% 11,9% 0,0% fő 33 49 56 40 % 14,1% 15,7% 16,1% 15,9% 0,0% fő 9 14 18 17 % 3,8% 4,5% 5,2% 6,7% 0,0% fő 3 0 1 2 % 1,3% 0,0% 0,3% 0,8% 0,0% 10

Az elmúlt években a nyilvántartott álláskeresők közül legnagyobb mértékben a 21-25 év közötti nyilvántartott álláskeresők létszáma nőtt. 2008-ban 28 álláskereső volt ebből a korosztályból, míg 2012-ben 38. A munkanélküliség legnagyobb mértékben a 21-25, és az 51-55 éves korosztályt érinti. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 121 113 234 77 63 140 63,6% 55,8% 59,8% 2009 157 155 312 105 96 201 66,9% 61,9% 64,4% 2010 164 184 348 103 92 195 62,8% 50,0% 56,0% 2011 129 123 252 62 59 121 48,1% 48,0% 48,0% 2012 141 107 248 31 32 63 22,0% 29,9% 25,4% 2013 140 114 254 30 39 69 21,4% 34,2% 27,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2008 és 2013 között a nyilvántartott munkanélküliek száma nőtt. Kiugróan magas a számuk 2009 és 2010 években. Míg a férfiak létszáma az évek során kisebb-nagyobb mértékben változott, a nők létszáma nőtt a 2008-ban mért adatokhoz képest. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma közel felére csökkent. Ezen adatok alapján az is elmondható, hogy 2008 és 2011 között a nők aránya a magasabb, 2012 után pedig a férfiak száma magasabb. A csökkenés a munkaerő-piaci programokhoz való kapcsolódásnak, és a közfoglalkoztatásnak köszönhető. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 254 260 514 11 4,3% 11 4,2% 22 4,3% 2009 258 263 521 16 6,2% 17 6,5% 33 6,3% 2010 254 267 521 18 7,1% 23 8,6% 41 7,9% 2011 252 264 516 12 4,8% 20 7,6% 32 6,2% 2012 250 267 517 14 5,6% 21 7,9% 35 6,8% 2013 248 270 518 16 6,5% 24 8,9% 40 7,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága egyszerű munkafolyamatok végzése során valósulhat meg. Ezen lakosoknak nehéz a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedniük, fő megélhetési forrásuk alkalmi munkából, aktív korúak ellátásából és a közfoglalkoztatási bérből származik. Az alkalmi munka Apátfalván főként mezőgazdasági munkát és esetlegesen házkörüli egyszerű munkákat jelent. 11

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 2924 1558 1366 2168 1091 1077 756 25,8% 463 29,7% 293 21,4% 2011 2689 1454 1235 1991 992 999 698 25,9% 376 25,8% 322 26,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az általános iskolai végzetséggel nem rendelkezők aránya a lakosság számhoz képest szinte nem változott (0,1 %-kal növekedett) a nők tekintetében javulás tapasztalható, közel 4 %-kal csökkent a számuk, a férfiak esetében viszont 4,6 %-kal többen nem végezték el az általános iskolát. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 234 28 12,0% 111 47,4% 95 40,6% 2009 312 31 9,9% 141 45,2% 140 44,9% 2010 348 30 8,6% 153 44,0% 165 47,4% 2011 252 19 7,5% 115 45,6% 118 46,8% 2012 248 20 8,1% 121 48,8% 107 43,1% 2013 254 22 8,7% 119 46,9% 113 44,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők száma 2013-ban közel azonos a 2008. évi adatokkal. Az iskolai végzettségre vonatkozólag megállapítható, hogy a 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya alacsonyabb mint a 8 általánossal rendelkezőké. 3.2.7. Felnőttoktatásban résztvevők A helyi általános iskola nincs kijelölve a hiányzó általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló felnőtt oktatásra. Az oktatásban résztvevők számáról adat nem áll rendelkezésre. 12

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakközépiskolai felnőttoktatásban szakiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők év összesen gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 5 3 60,0% 2 40,0% 0 0,0% 2010 4 3 75,0% 1 25,0% 0 0,0% 2011 3 2 66,7% 1 33,3% 0 0,0% 2012 7 4 57,1% 3 42,9% 0 0,0% 2013 2 1 50,0% 1 50,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen a középfokú felnőttoktatásban résztvevők száma alacsony, melynek egyik lehetséges oka lehet, hogy kevés a térségben a szervezett középfokú iskolai oktatás. 2013 év végén és 2014 év elején a felnőttoktatásban résztvevők száma nőtt a munkaerő-piaci programoknak köszönhetően. c) közfoglalkoztatás Apátfalva Község Önkormányzata minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy a szociális ellátásokban részesülőket vagy álláskeresőként regisztráltakat munkához jutassa. A közmunka programokban részesülők havi bevétele is magasabb azáltal, hogy bérben részesülnek, és nem utolsó sorban hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, valamint szolgálati időt szereznek. A megváltozott közfoglalkoztatási rendszernek köszönhetően évről-évre nőtt a közfoglalkoztatásban résztvevők száma. év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktívkorú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok aránya az aktívkorú roma/cigány lakossághoz képest 2010 49 2,4 % 12 6,8 % 2011 183 8,9 % 49 27,8 % 2012 212 10,4 % 81 47 % 2013 248 12,3 % 88 51,8 % d) foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Apátfalva Makótól 10 km-re fekszik. A lakosság egy része vállalja az utazást és naponta jár Makóra, Szegedre, Hódmezővásárhelyre dolgozni. Az önkormányzat a munkaügyi központ által tájékoztatja az érdeklődőket és a munkáltatókat a foglalkoztatást elősegítő pályázatokról, programokról. Internet-elérhetőséggel nem rendelkezőknek a Faluházban van lehetőségük arra, hogy álláslehetőségek után kutassanak. A településen az önkormányzat és annak intézményei a legnagyobb foglalkoztatók. A településen megszűntek azok a vállalkozások, amelyek a csökkent munkaképességű munkavállalók jövedelemszerzési lehetőségét biztosították. 13

A település aktívkorú lakosságának a jelentős része a mezőgazdaságból és a mezőgazdasági szolgáltatásokból származó jövedelemszerzésre alapozza a saját és a családja megélhetését. Azonban egy másik jelentős réteg megélhetését a vidéki munkahelyek biztosítják. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez; továbbképzéshez való hozzáférésük Ilyen jellegű programok nem működnek a településen. Képzési lehetőséget a munkaügyi központ biztosíthat számukra. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen helyi foglalkoztatási programnak a közfoglalkoztatási programok tekinthetőek. g) mélyszegénységen élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A hátrányos helyzetű aktív korú lakosok foglalkoztatására külön intézményi foglalkoztatási programok nincsenek, hanem a közfoglalkoztatás keretében végezhetnek munkát. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. A cél az, hogy minden dolgozni akaró aktívkorú lakos munkalehetőséghez juthasson. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % lakónépesség száma 2008 2314 17 0,7% 2009 1967 14 0,7% 2010 2215 24 1,1% 2011 2004 2 0,1% 2012 2129 1 0,0% 2013 2103 1 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2008 és 2013 között csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma, mert a segélyre jogosultság feltételét nem mindenki tudta igazolni, így kikerültek a segélyre jogosultak köréből. Az elmúlt években megváltoztak az ellátások feltételei és az elnevezések, ami a statisztikai adatok álláskeresési segélyben részesülőkre vonatkozó adatok összesítését, rendszerezését megnehezíti, torzítja. 14

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 232 12 5,2% 2009 306 41 13,4% 2010 323 27 8,4% 2011 252 17 6,7% 2012 307 19 6,2% 2013 238 6 2,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A településen élő nyilvántartott álláskeresők számához képest alacsony arányú az álláskeresési járadékra jogosultak száma. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást helyettesítő rendszeres szociális támogatás Azoknak a száma, akiktől helyi segélyben részesülők év (álláskeresési önkormányzati rendelet alapján támogatás) megvonták a támogatást fő 15-64 évesek %- ában fő munkanélkül iek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett 2008 91 3,93 99 8 1 2009 143 7,26 0 0 2010 157 7,08 0 0 2011 113 5,63 0 0 2012 154 7,23 0 0 2013 120 5,6 6 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma állandóan változik, a munkahelyet létesítők és a közfoglalkoztatásba bevontak számával csökken, a foglalkoztatás befejezésével 3 havonként, növekszik. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük a lakásállományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 15

a) bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) szociális lakásállomány (db) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 1597 57 7 0 1 0 0 0 2009 1598 59 7 0 1 0 0 0 2010 1598 64 7 0 1 0 0 0 2011 1598 64 7 0 1 0 0 0 2012 1540 60 7 0 1 0 0 0 2013 1540 60 7 0 1 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok A településen magas az üresen maradt lakások száma. Az önkormányzati lakások elsősorban szolgálati lakásként kerülnek bérbeadásra. b) szociális lakhatás Az önkormányzatnak 1 db szociális szükséglakása van, mely az ideiglenesen lakhatás szempontjából krízishelyzetbe került személyeken, családokon segít. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok A településen egyéb lakáscélra használt, nem lakáscélú ingatlanok nem találhatóak. e) lakhatást segítő támogatások 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 174 0 2009 183 0 2010 183 0 2011 303 0 2012 317 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2011. szeptember 1-től megemelkedett, mert az igénylésnél a jövedelemhatár fogyasztási egységenként 71.250,-Ft-ra emelkedett. Adósságcsökkentési támogatást a községben nem igényeltek. 16

f) eladósodottság Az eladósodottsággal kapcsolatos adatok nem állnak az önkormányzat rendelkezésére. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása. A településen elhelyezkedő lakásokban az alapvető közműszolgáltatás (vezetékes víz, villamos energia, gáz) biztosított. A szennyvízcsatorna hálózat átadására 2014. második felében kerül sor. Külterületen 13 ingatlanban 24 személy él, az ingatlanok közül 4 tanya a községben lévő házak közműellátásával azonos szintű. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) A település cigánylakossága nem él szegregátumban. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A település cigánylakossága nem él szegregátumban. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nincs szegregációval veszélyeztetett terület. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 2 0 0 2009 2 0 0 2010 2 0 0 2011 2 0 0 2012 2 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Községünkben az egészségügyi alapellátás az Egészségház épületében zajlik. Itt két háziorvos, egy fogorvos és két védőnő dolgozik. Ebben az épületben található a gyógyszertár megfelelő szakszemélyzettel. Az épület két évvel ezelőtt lett felújítva, akadálymentésítve. Minden egység rendelkezik a minimumfeltételeknek megfelelő műszerezettséggel, megfelelő szakirányú végzettségű személyzettel. Az épület jól megközelíthető helyen a község központi részén helyezkedik el. 17

A várandós anyák gondozását segíti az MSZSZ (Mozgó Szakorvosi Szolgálat) keretein belül kijáró nőgyógyász szakorvos havi egy alkalommal. A csecsemő és gyermek tanácsadást a két háziorvoson kívül havi két alkalommal gyermekgyógyász szakorvos végzi, melynek anyagi fedezetét az önkormányzat biztosítja. A szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés a 10 km-re lévő Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely-Makó Kórház Rendelőintézet szakrendelésein történik. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A korhoz kötött kötelező védőnői szűrővizsgálatokat minden 6 év alatti gyermeknél elvégzik a védőnők. Ilyen vizsgálatok a testhossz, testtömeg, fej körfogat mérése, a fejlődési és tápláltsági állapot értékelése, érzékszervek és a beszédfejlődés vizsgálata, mozgásszervek vizsgálata, a lábstatikai problémák és gerinc deformitások szűrése, vérnyomásmérés. Az iskolások körében minden évben megtörténik a gyermekek osztályonkénti szűrővizsgálata, orvosi vizsgálata. A kiszűrt tanulókat szakorvoshoz irányítják, az elvégzett vizsgálatok eredményeit számon kérik a szülőktől. Rendszeresen végeznek tisztasági szűrővizsgálatot minden osztályban. A felnőtt lakosság részére is évente több alkalommal szerveznek szűrővizsgálatokat /méhnyak rák szűrés, hipertónia,-vércukor-koleszterin mérés, melanóma,- szájüregi rák, szemészeti,- fül-orrgégészeti szűrés,allergia vizsgálat/. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátásokhoz úgy juthat hozzá egy csecsemő v. kisgyermek, hogy Szegeden a SZTE gyermek neurológus vizsgálata alapján javaslatot ad a fejlesztésre. Ezzel a javaslattal a szülő felkeresi Makón a Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt (Makó, Vásárhelyi utca 1-3.) Itt van lehetőség a fejlesztésre. Heti 1-2 alkalommal kell bejárni a foglalkozásokra. Makón nincs lehetőség DSGM (Dévény Speciális Manuális Technika - Gimnasztika Módszer) fejlesztésre, így azt Szegeden végzik. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A Községben gyermekétkeztetés és az idősek étkeztetésének céljából központi Önkormányzati konyha működik. Az óvoda konyha működtetése nagyon előnyös, nagyon jól alkalmazkodik az óvodai nevelés, az iskolai étkeztetés funkcióinak ellátásához. A gyerekek optimális fejlődéséhez szükséges rendszeres táplálkozást biztosít napi három alkalommal, és törekszik az egészséges táplálkozás kialakítására, megfelelő mennyiségű és a jó minőségű tejtermék, friss zöldség és gyümölcs biztosításával. Kiemelt feladat, hogy a helyes táplakozással, étkeztetéssel hozzájáruljunk az egészséges életmód kialakításához. Az iskolában a hét három, illetve öt napján a tanulók számára gyümölcsöt és tejet, joghurtot biztosít. Az iskola pedagógiai programjába és helyi tantervébe beépültek az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek. Folyamatosan ellenőrzésre kerül a vásárolt élelmezési anyagok minősége, mennyisége. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az iskola tornatermében tanítási idő után heti 5 napon van lehetőség szervezett sporttevékenységre. Az iskola szabadtéri pályáin (1 aszfaltozott és 1 műfüves) a fiatalok számára a Bozsik program keretében heti négy alkalommal tartanak edzést. Ezen kívül évente több tömegsport rendezvénynek is helyet adnak a pályák. Az általános iskola a kötelező tantervi órák mellett évente 4-5 különböző házibajnokságot szervez, a diákok a térségi diákolimpia rendezvényein is részt vesznek. 18

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településünkön a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat a Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményegység keretein belül biztosítjuk. Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és családsegítés. A Szociális Alapszolgáltatási Központ feladata: az ellátási területen jelentkező igények felmérése, a gondozás megszervezése, egyéb szolgáltatási formákhoz történő hozzáférés segítése, tanácsadás biztosítása. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 173 2009 163 2010 162 2011 178 2012 161 2013 168 Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátásban részesülők száma nem mutat nagy változást az elmúlt évek adatait összehasonlítva. 2012. december 31-ig jegyzői hatáskörben került megállapításra az alanyi, normatív és méltányossági közgyógyellátás. 2013. január 1-től az alanyi és normatív közgyógyellátási támogatás megállapítása a Csongrád Megyei Kormányhivatal Makói Járási Hivatal hatáskörébe tartozik, a méltányossági közgyógyellátási támogatás megállapítása továbbra is jegyzői hatáskör. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 42 2009 44 2010 44 2011 34 2012 43 2013 43 Forrás: TeIR, KSH Tstar Az ápolási díjban részesülők száma nem változott az elmúlt években. A képviselő-testület rendeletben szabályozta a méltányossági ápolási díj megállapításának feltételeit. 2013. január 1-től az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerinti illetékes járási hivatal állapítja meg. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az ellátást igénylők között nincs hátrányos megkülönböztetés. 19

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A szolgáltatás biztosítása során a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül pozitív diszkrimináció alkalmazására nem került sor. 3.7 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Apátfalva Község Cigány Nemzetiségi Önkormányzat következetes és módszeres törekvése az, hogy a községben élő cigányság helyzete pozitív irányban változzon. A nyelvi és kulturális hagyományok fejlesztése érdekében minden évben a falunapok keretén belül nemzetiségi kulturális rendezvényt szerveznek. Az általuk fenntartott cigány közösségi házban 2013. évben lovári nyelvtanfolyamnak adtak helyt. Minden évben zarándok utat szerveznek. Kedvelt zarándokútjuk a romániai Máriaradna. Minden évben tolerancia napot, nemzetiségi napot rendeznek, e program keretén belül kerül átadásra a tolerancia díj, a roma közművelődési díj, szebb környezetért díj. A tolerancia napok fő programjai bevonva a környező iskolák roma és nem roma diákjait, vers és prózamondó versenyt hirdetnek a roma költők, írók műveiből. A cigányság néprajzának, történetének, kultúrájának megismerése céljából a diákok körében szellemi vetélkedőt hirdetnek meg. A cigány tanulók oktatásának sikeressége érdekében céljuk és törekvésük, hogy a cigány családok körében a tanulás, mint érték jelenjen meg. Motiválják a jobb tanulmány elérése érdekében azzal, hogy minden évben ösztöndíjpályázatot írnak ki a roma tanulók körében. 2013. évben 21 tanuló részesült tanulmányi ösztöndíjban. Ezen tanulók részt vehettek a minden évben megszervezésre kerülő táborban. Tanulmányi kirándulást szerveznek a cigány gyermekeknek bevonva az általuk megszervezett cigány anyák klubja tagjait. Nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek szabadidős programjainak eltöltésére, a szebb környezet kialakítására. Az általuk fenntartott játszótér kellemes időtöltést jelent a roma gyereke számmára. Az általuk fenntartott cigány közösségi ház programjai, segítő hálózata igazi életteret biztosít a cigány közösség számára. Egészségügyi szűrővizsgálatot szerveznek nemcsak a romák számára, hanem a nem romák is részesei lehetnek. A személyiség fejlesztő tréningjeik minden korosztályra kiterjed, a mesélő édesanyák foglalkozásai népszerűek a roma asszonyok körében. Karitatív tevékenységgel, adományaikkal segítik a roma közösségüket. A rászoruló cigány családoknak tűzifa gyűjtési akciót szerveznek. Nagy hangsúlyt fektetnek a cigány fiatalok sportolására. A helyi és országos sporteseményeken kimagasló eredményeket érnek el. Ez évben a Türr István Képző-és Kutató Intézet békéscsabai igazgatósága képviseletében valósulhatott meg az óvodai dajka tanfolyam a roma nők bevonásával. Együttműködő partnerként részt vett a cigány nemzetiségi önkormányzat is. Apátfalva Község Önkormányzat képviselő-testülete, Apátfalva község Cigány Nemzetiségi Önkormányzata Apátfalvi romákért közös programot dolgozott ki, melyet 79/2006. (05.23.) számú határozatával fogadtak el a felek. Minden évben értékelik a program megvalósításait. A megállapodásban célként fogalmazódott meg Apátfalva kulturális gazdaságának és sokszínűségének megóvása, fejlesztése, valamint az önazonosságához való jog érvényesítése. Apátfalva Község Önkormányzata költségvetésében meghatározott támogatást nyújt a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, programjaik megvalósításához. A Szociális Alapszolgáltatási Központ Könyvtár és Faluházban kisebbségi anyanyelvű könyvek, kiadványok állnak rendelkezésre az itt élő cigány és nem cigány közösség részére. A helyi sajtóban - Apátfalvi Hírekben helyet kap mindazon írások, amelyek a kisebbség történetét, hagyományait, szokásait jelenlegi helyzetét mutatja be. 20