4. III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus, különszám Arcot adnak Dobó Istvánnak A Gárdonyi-emlékév alkalmából tudományos módszerekkel rekonstruálták Dobó István arcvonásait. A Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei az egri hős koponyája alapján készítették el az egykori várkapitány fejszobrát. Ingyenes közéleti lap HAZAI PÁLYA különszám BÍRÓ ANDRÁS ZSOLT Ma már egyre kevésbé lehet manipulálni vagy relativizálni a valós kutatások eredményeit Eger városa és a román politika által területi egységében veszélyeztetett Székelyföld lesz az Ősök napja díszvendége, ugyanakkor Árpád nagyfejedelem, Atilla hun uralkodó és Dobó István egri várkapitány szintén kiemelt szerepet kap. 2. Harmóniát teremt az összefogás Vona Gábor szerint a turáni népek közti összefogás az összetartozás-tudaton túl jelentős politikai-gazdasági eredményeket is hozna. 3. Eltitkolt múltunk 4. Mivel az MTA Történettudományi Intézete képtelen őstörténetünk paradigmaváltására, a Jobbik egy őstörténeti intézet felállítására tett javaslatot az előbbi intézmény állami támogatásának terhére. 7. Megmaradt őshonos állataink Magyar szürke marha, racka juh, lipicai, hucul, puli, kuvasz, erdélyi kopasznyakú: számtalan őshonos, illetve helyben tenyésztett, nemesített állat él a Kárpát-medencében, sok fajta sajnos már csak turistalátványosság, olyan kevés maradt belőlük.
2 HAZAI PÁLYA különszám III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus Az emelkedő visz felfelé Interjú Bíró András Zsolttal Az Ősök napja díszvendégei idén Eger városa és Székelyföld, ugyanakkor Árpád nagyfejedelem, Atilla hun uralkodó és Dobó István egri várkapitány szintén kiemelt szerepet kap a rendezvényen. Miért pont rájuk esett a választás? Az ünnep lényege a nemzetünk nagy őseire való közös és méltó emlékezés, amely a Kárpát-medencei magyarság minden részét összekötő nagy ünneppé kezd válni. A megemlékezés három napja alatt sok program valósul meg, de néhány kiemelt ünnepi eseménnyel szeretnénk felhívni a magyar emberek figyelmét nemzeti történelmünk néhány olyan mozzanatára, amelyeket a hétköznapok során a médiában, a közoktatásban, valamint a kulturális rendezvényeken szinte alig említenek meg. Történelmi tetteihez képest méltatlanul kevés szobra van Árpád vezérnek, a magyar nemzettudatban mélyen gyökerező Atilla (magyarul, helyesebben: Etele) hun nagyfejedelmet szinte alig említik meg a magyar történelemkönyvekben, sőt nincs emléknapja és méltó emlékhelye sem, pedig nemzetünk történetének az egyik legnagyobb, világszerte ismert alakja, és ráadásul itt nyugszik, magyar földben. A Kurultájakon és az első Ősök napja ünnepen is kiemelt szerepet kaptak a hun, avar és honfoglaló őseink. Az idei rendezvényen pedig egy későbbi, de óriási áldozatokat követelő, véres és küzdelmes, de ugyanakkor hősies korszakban élt vitéz őseink emléke előtt szeretnénk tisztelegni. Szinte alig esik szó a magyar hazát évszázadokon keresztül hősiesen védő végvári katonák ezreiről, akiknek nagy része az életét áldozta a magyar haza védelmének érdekében. Betegesen pesszimista és magyarszkeptikus történelmet oktatnak az iskoláinkban, ráadásul a saját adóforintjainkból, s ezzel a legfiatalabb generációkat is megpróbálják magyartalanítani. Így a Gárdonyi-emlékév kapcsán elhatároztuk, hogy e korszak legendás hősének, Dobó Istvánnak is emléket állítunk egy antropológiai arcrekonstrukció elkészítésével. Így lett a rendezvény díszvendége Eger városa. Az aktuális politikai helyzet pedig úgy hozta, hogy Romániában az erdélyi történelmi régiók szétdarabolásának tervével a Székelyföld közigazgatási egységét fenyegetik, valamint a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítását próbálják ellehetetleníteni. Ebben a pillanatban tehát a magyar nemzetrészek közül Székelyföld magyar népe igényli a leghatározottabb és egységes kiállást a jogos törekvéseinek támogatása mentén. Ezért lett Székelyföld az Ősök napjának díszvendége. A rendezvényen közös memorandumot fogadunk el a székelység jogos törekvéseinek és a Székelyföld területi egységének megőrzése érdekében. Az Országgyűlés még márciusban egy összpárti javaslat alapján a finnugor nyelvrokon népek napjává nyilvánította minden év októberének harmadik szombatját. Ugyanakkor nem lett Őstörténeti Intézet, és a turáni rokon népek napja sem valósult meg. Csalódott? A finnugor nyelvrokon népek napja egy kevés valós tartalommal rendelkező és még kevesebb jelentőséggel bíró kezdeményezés, a gyakorlatban nincs semmilyen jelentősége, és kevesen veszik komolyan. Talán még azok közül is kevesen, akik megszavazták valamilyen logika vagy személyes érdek, de leginkább egy zavaros politikai taktika végett. Ugyanakkor rossz üzenet az utóbbi évek természettudományos őstörténeti kutatásai alapján is jobban megfogható és a magyarság irányába erősebb rokoni szálakkal rendelkező néhány kaukázusi és közép-ázsiai népcsoport szemében. Mindemellett nem vagyok csalódott, mert az események és a tudományos kutatások is mennek a maguk útján. Ma már egyre kevésbé lehet manipulálni vagy relativizálni a valódi kutatások eredményeit és összefüggéseit, főleg a természettudományos őstörténet-kutatásokban (antropológia, genetika) és a régészetben. A Kurultáj, az Ősök napja és a valós kutatásokat bemutató tudományos fórumok és nemzetközi konferenciák hatásai folyamatosan jelennek meg a közgondolkodásban. A célokat magunknak kell kijelölnünk, és az utat is magunk kell, hogy végigjárjuk! Könnyű belenyugodni mindenbe, és a lejtőn is könnyebb járni, de az emelkedő visz felfelé!
III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus HAZAI PÁLYA különszám 3 A finnugor elmélet tarthatatlanságáról A finnugor elmélet nem csak genetikai és antropológiai szempontból cáfolható, de még a nyelvészeti kutatások szerint is tarthatatlan. A nyelvtudomány a XIX. században kezdett a nyelvek történetére és kialakulására vonatkozóan úgynevezett elméleteket gyártani. A finnugor nyelvészek ekkor meghatározták a finnugor nyelvek csoportját, megállapították rokonságukat a szamojéd nyelvekkel, és megrajzolták az uráli nyelvek családfáját. Ezek a nyelvészek úgy találták, a magyar nyelv az uráli nyelvek közé tartozik, és a finnugor ág ugor alcsoportjában helyezkedik el. Mint tudjuk, a fenti elmélet azóta is terjed, maga alá gyűrve a Magyar Tudományos Akadémiát vagy éppen az iskolai tankönyvek anyagát, teljesen háttérbe szorítva a genetikai és antropológiai kutatások eredményeit. Sajnos a nyelv- és a néprokonság fogalmai a kezdetektől összekeveredtek, s nemhogy nyelvrokonságról, hanem rokonságról beszélt a tudomány és a közvélemény egyaránt. Finnugor rokonságot emlegetni tehát butaság, a nyelvrokonság-elméletet pedig nemcsak az antropológusok, hanem a nyelvészek is cáfolják. Marácz László nyelvész kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a finnugor elmélet nyelvészeti szempontból teljességgel tarthatatlan. A nyelvész Magyar fordulat című könyvében tételesen cáfolta a finnugor elméletet, és mint fogalmazott, bebizonyítására csak szavak alapján történt kísérlet. A nyelvészeti kutatások azonban csak a második világháború után bontakoztak ki igazából. Marácz László szerint a finnugor elmélet aluldeterminál, és nem lehet olyan lexikai párhuzamokat meghatározni, amelyek csak a finnugor nyelvekre érvényesek és más eurázsiai nyelvekre mint például az altáji nyelvekre, törökre, mongolra stb. nem. Sőt, a finnugor hangtörvények leveze- tése nem áll szilárd alapokon, hiszen az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a hangtörvények -koncepció származik, már feladta a hangtörvényekkel való nyelvészkedést. A nyelvész arra is emlékeztetett, hogy Björn Collinder svéd nyelvész az uráli/finnugor alapnyelvekben kb. 400 alapszógyököt határoz meg, a Magyar Tudományos Akadémia állítólagos 1000 finnugor szógyöke pedig gátlástalan túlzás. Marácz László bírálatában azt is szóvá tette, hogy a finnugor nyelvről egyáltalán nem léteznek írott források. Így a finnugor alapszókincset nem lehet dokumentálni, sem az úgynevezett hangtörvényeket, sem az úgynevezett későbbi feltételezett nyelvközösségeket, mint az ugor, volga-finn stb. Emiatt az egész finnugor alapnyelv merő feltételezés, és ezt a finnugor nyelvészek maguk is beismerik. Kőrösi Csoma Sándor üzenete az utókornak Kedves Hazámfiai! Nemzetünk eredetének, és régebbi történeteinek felkeresése és kifejtése végett indultam vót ki Hazámból ( ) s indulok a mi Elejink legrégebbi Hazájába, nagy és kis Bukáriába (Buchara), deha én, Isten őrizzen, olyan szerencsés nem lehetnék, hogy ezen utamat végrehajtsam, imé ezennel meghagyom, hogy az, aki ezen Tzélban én utánam megindul, Konstantinápolyban a török nyelvet megtanulván ( ) egyenesen az említett oroszágokba menjen s onnan kezdje további vizsgálódását. Ugyanis én az eddigi valókból tökéletesen meg vagyok győződve, hogy a Mi Elejink ezen vidékről szállottak le, mint cultus nemzetek, a Krisztus előtt több századokkal, és minekutánna a mai Persián, Szírián által mentek volna, onnan visszatérvén, Syrián, Assyrián, Arménián, Georgián és Russián Európába kéntelenítettek menni az ásiai sok revolutiók miatt. (Kőrösi Csoma Sándor levele Teheránból, 1821) Harmóniát teremt az összefogás Vona Gábor a turáni gondolat híve és az Ősök napja támogatója. A Jobbik elnöke a rendezvény kapcsán fejtette ki gondolatait az összefogás lehetőségeiről. Mindig nagy öröm számomra, ha ilyen rendezvényre sor kerül, az a fajta tömeg és lendület, amit a korábbi gyűléseken láttam, még engem is meglepett nyilatkozta lapunknak Vona Gábor, aki maga sem gondolta volna, hogy egy politikailag tűrt-tiltott kategóriába tartozó kulturális esemény ennyi embert képes megmozgatni. A Jobbik elnöke szerint a turáni népekkel való együttműködés Magyarország számára csak pozitívumokkal járhat, mivel az erősödő összetartozás-tudathoz politikai-gazdasági érdekek is társulnak, illetve szerencsésen egybeesnek. Arra a kérdésre, hogyan lehet életképes, tartós összefogást megvalósítani ennyire szétaprózott nemzeti közösségek esetében, Vona Gábor elmondta, ebben a sokszínű világban minden nemzetrésznek meg kell adni a más együttműködési formákban való részvétel lehetőségét. Az iszlám és keresztény vallású turáni népek békésen megférnek egymás mellett, ezeket nem kell sem abszolutizálni, sem kizáró tényezőnek tekinteni. A cél, hogy minden turáni nemzet a saját érdekeit képviselje nemzetközi viszonylatban úgy, hogy közben harmóniát tudjon teremteni fogalmazott Vona. Kérdésünkre, hogy mely országok adhatnak nagyobb nemzetközi súlyt az együttműködésnek, a Jobbik elnöke a 80 milliós Törökországot, az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló Kazahsztánt, az ENSZ BT-tag Azerbajdzsánt és az európai uniós tag Magyarországot emelte ki, hangsúlyozva a népek közötti egyenlőséget és partnerséget. A Jobbik elnöke úgy látja, a mostani keleti nyitás (és ezen belül a turáni népekhez fordulás) nem volt kellően előkészítve, a kormánynak nincs meg hozzá a kellő apparátusa és talán a szíve sem. A keleti népeknél az érzelmi tényező talán ugyanolyan fontos, mint a politikai-gazdasági érdek. Ehhez komoly előkészítő munka, sok bizalomépítő találkozás szükséges. Van még min dolgozni, reméljük, hogy ezt a munkát már a Jobbik-kormány tudja befejezni mondta Vona Gábor.
4 HAZAI PÁLYA különszám III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus Arcot adnak Dobó Istvánnak Az Ősök napján mutatják be Dobó István arcrekonstrukcióját, amelyet az idei Gárdonyi Géza-emlékév tiszteletére antropológus szakértők bevonásával készítettek el. A fejszobor az egri Dobó István Múzeumba kerül. Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényét minden magyar iskolás olvassa, Dobó István alakjáról pedig legtöbbünknek Sinkovits Imre legendás filmbeli alakítása ugrik be. Azt azonban senki sem gondolta volna a szereposztáskor, hogy a várvédő egri kapitány sokban hasonlított az őt évszázadokkal később megformáló színészre, például majdnem centire pontosan egyforma magasak voltak. 2006-ban a felvidéki Dobóruszka település és az egri Dobó István Vármúzeum együttműködésével hosszas kutatás után megtalálták Dobó István sírját a dobóruszkai templomban. Most a Gárdonyi-emlékév kapcsán a Magyar Turán Alapítvány és a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára együttműködése keretében a csontok és a koponya alapján antropológus szakértők és 3 dimenziós CT-felvételek, ezek digitális mása és a koponya 3D másolata segítségével elkészítette a híres egri várkapitány, Dobó István tudományos alapú arcrekonstrukcióját, amelyet most, az Ősök napján mutatnak be a nagyközönségnek. Mindez azért is különösen jelentős, mivel az egri várkapitányról nem maradt fenn semmilyen hiteles korabeli ábrázolás. A tudományos alapú rekonstrukciót a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának arcrekonstrukciós specialistája, Kustár Ágnes, valamint Balikó András szobrászművész készítették közösen, a jelenleg ismert legpontosabb metódussal, az úgynevezett szobrászi vagy plasztikus arcrekonstrukció módszerrel, ami azt jelenti, hogy egyenesen a koponya másolatára építették vissza az arcot. Nem volt a két szakembernek könnyű dolga, ugyanis Dobó István koponyája nem teljesen épen került elő: a koponya a nyakszirtnél benyomódott, vetemedett, az állkapocs egy része hiányzik, és az agykoponyán is találhatók kisebb csonthiányos területek. Mindezeket azonban számítógépes morfometriai elemzések segítségével sikerült korrigálni. A koponyacsont még az izmok minőségéről és fejlettségéről is árulkodik, így ezek hiteles visszaépítése az arca lehetséges, és ma már rendelkezésre állnak úgynevezett lágyszövet-vastagsági adattáblák is. A koponyacsontokból még az ajkak vastagsága is megállapítható, illetve pontosan behatárolható az orr és a szem formája is, sőt a ráncok ívére is következtetni lehet. Az arcszőrzetet és a hajviseletet a kor szokásai alapján alakították ki, így szakállat és bajszot is kapott a Dobó-fejszobor. Az alkotás eredetije Egerbe kerül a Dobó István Múzeumba, de egy-egy másolatot kap Dobóruszka és Gárdony is. Őstörténeti intézet felállítását javasolja a Jobbik A Jobbik az MTA Történettudományi Intézetének állami támogatásnak megvonását javasolja, ugyanis hosszú évek óta képtelenek őstörténetünk paradigmaváltására mondta Novák Előd, a Jobbik alelnöke. A politikus ehelyett egy új őstörténeti intézet létrehozását javasolta, ez szerinte megfelelő keretet jelenthetne az érdemi vitákra és a kutatásokra. Novák Előd emlékeztetett arra, hogy az eredeti elképzelések szerint minden év októberének harmadik szombatját a finnugor rokon népek napjává nyilvánította volna az Országgyűlés. Némi eredményként értékelhető, hogy Vona Gábornak, a Jobbik elnökének javaslatára végül a finnugor nyelvrokon népek elnevezést használták. A képviselő szerint ugyanakkor felháborító, hogy a kormánytöbbség a turáni rokon népek napjáról szóló határozati javaslatukat lesöpörte az asztalról, azt még tárgysorozatba sem voltak hajlandóak venni. A Jobbik alelnöke kiemelte: Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára korábban ugyan ígéretet tett arra, hogy genetikai vizsgálatokkal is kutatni fogják a magyarok eredetét, de egyelőre ez még nem valósult meg, pedig e kutatások megcáfolhatatlan bizonyítékokat nyújthatnának őstörténetünkről. A politikus érthetetlennek nevezte, hogy nem készülnek történelmi témájú filmek Magyarországon. Példaként említette a 907-ben megvívott pozsonyi csatát, melyről véleménye szerint kiváló filmet lehetne forgatni, emellett állami megemlékezések sincsenek e korszakról. Álláspontja szerint óriási társadalmi érdeklődés van a valódi őstörténet iránt, amelyre csak a Kurultáj és az Ősök napja eseményei keretében emlékeznek. E nagyszabású rendezvények semmilyen állami támogatásban nem részesülnek hangsúlyozta képviselő. A Jobbik viszont lehetőségeihez képest igyekszik minden segítséget és támogatást megadni a rendezvények lebonyolításához.
III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus HAZAI PÁLYA különszám 5 Török-magyar népzenei kapcsolat A magyar népzenének olyan egyedülálló kapcsolatai léteznek más népek zenéjével, amit csak a több ezer éves Kárpát-medencei helyzetével lehet magyarázni. Egy bizonyos jellegzetes dallamtípust találtam Ennek a dallamtípusnak a szerkezete meglepő rokonságot mutat a régi magyar dallamok ún. ereszkedő szerkezetével Ha tekintetbe vesszük, hogy ilyen szerkezetű dallamok nagy elterjedésben eddig csakis a magyaroknál, az Erdélyben levő mezőségi és moldvai csángók körüli románoknál, továbbá cseremiszeknél és északi török népeknél ismeretesek, akkor egyre bizonyosabbnak látszik, hogy ezek egy régi, ezer év előtti török zenei stílus maradványai írta Bartók Béla, aki 1936-ban Törökországban gyűjtött népzenét, s szoros kapcsolatot fedezett fel a magyar és az anatóliai népzene között. Bartók gyűjtését csak sok évvel halála után adták ki: 1976-ban angolul, majd 1991-ben törökül. Magyarul a mai napig nem jelent meg. 1988-1993 között Törökországban egy mintegy 1500 dallamot eredményező gyűjtést végeztem, majd azóta is folyamatosan visszajárok Magam Bartók példáit jelentősen kibővítettem, és megmutattam a legfontosabb magyar és anatóliai sirató formák, a gyermekjáték dalok, valamint egyes kisambitusú kétsoros dallamok alapvető hasonlóságát írja könyvében Sipos János töröknépzene-kutató, aki 1987-ben kezdte meg a terepmunkát. Hasonló következtetésekre jutott Juhász Zoltán kutatómérnök és népzenész, aki hatalmas nemzetközi népzenei anyag számítógépes elemzésével eredt nyomába Bartók sejtésének, mely szerint a földkerekség minden népzenéje, ha elegendő anyag és tanulmány áll majd rendelkezésünkre, alapjában véve visszavezethető lesz majd néhány ősformára, őstípusra, ős stílus-fajra. Juhász A zene ősnyelve című, 2006-ban megjelent könyvében foglalta össze tapasztalatait: a magyar népzenének olyan egyedülálló kapcsolatai léteznek más népek zenéjével, amit csak a több ezer éves Kárpát-medencei helyzetével lehet magyarázni. A kutatók ugyanakkor megállapították, hogy a magyar népzene egyetlen finnugor nép zenéjével sem rokon. Hayrullah Yigitbasi A testvériség legendája Bartók Béla mint a török komolyzene alapítója. A török néphagyományban a magyarokkal való testvériség legendája él. Az 1930-as évekig a török történelemírás egyszerűen törököknek nevezi a magyarokat mondta Hayrullah Yigitbasi török történész a magyarokról. Állítom, hogy háromezer török szó biztosan van a magyar nyelvben, a nyelvtani rendszere pedig szinte ugyanaz, mint a töröké. A török nép pedig azt érzi, hogy nyugaton van egy nép, Attila unokái, akik keresztény hitre tértek. Ha egy török Árpád történetét olvassa, azonnal ráébred a magyarokkal való közösségére hangsúlyozta Hayrullah Yigitbasi. A magyarok visszafizethetetlen szerepet játszottak Törökország modernizálásában tartják a törökök. Bartók Bélára pedig a török komolyzene alapítójaként tekintenek. Az Oszmán Birodalom három magyar államférfinak is menedékjogot adott. II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre és Kossuth Lajos emigrációs éveinek helyszínén ma emlékházak és múzeumok működnek, az Osmaniyében található Bartók Béla Múzeum pedig a világhírű magyar zeneszerző és népzenekutató törökországi gyűjtőútját, az ő útmutatásával megindult török népdalgyűjtés kezdeti szakaszát mutatja be. A magyar népzene őstörténeti vonatkozásai A magyar népzene ősrétege egyértelműen Belső-Ázsia felé vezet, a kapcsolat legfontosabb eleme a pentatonális zene egyik válfaja, amely csak a lovas népeknél mutatható ki nyilatkozta lapunknak Csajághy György népzenekutató, zenetanár. Honnan erednek a magyar népzene gyökerei? A magyar népzene ősrétege egyértelműen Belső-Ázsia felé vezet, ahol a lovas népek egymásból létrejövő láncolata kialakult. Innen származnak a szkíták, majd ezek egy részéből ötvöződő hunok, majd az avarok és mindazon türk/török, illetve iráni nyelvű népek, akik közt ott lehettek a magyarok ősei is. Ezek az egymással közelebbi-távolabbi rokonságban lévő népek több hullámban jelentek meg a Kárpátmedencében, hozva magukkal az ázsiai népzenét. Milyen kapcsolat áll fenn az európai és ázsiai, illetve a keleti népek és a magyar népzene dallamvilága között? Az egyik legfontosabb eleme ennek a pentatonális zene. A pentaton a világ számos pontján előfordul, azonban az a válfaja, amely ereszkedő dallamvonalú és gyakran kvint- vagy kvartváltó jellegű, csak a lovas népekre jellemző. Találunk ugyan pentatonális zenét a skótoknál vagy az íreknél is, de az teljesen más szerkezetű. Nem arra kell tehát következtetni, hogy ami pentaton, az mind egy tőről fakadó népzene. A hangszereket illetően ez a kapcsolat miben nyilvánul meg? Azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy az Európában használt műzenei hangszerek ázsiai eredetűek. Tőlünk viszont elvitatják, és azt mondják, hogy hangszereinket a fejlett nyugattól vettük át. Nem kellett például az egyértelműen keleti eredetű dudát sem átvennünk nyugatról, hiszen a duda egy típusa már az avaroknál is ismert volt, s ha a dudát nyugatról vettük volna át, akkor most ez a jellegzetes Kárpát-medencei típus is nyilván valamelyik skót, német, olasz típushoz hasonlítana. A sor folytatható, a megkövült abszurd állítások hivatalosan ma is fennállnak, melyekből végső soron az derül ki, hogy a keletről érkező magyarság nem ismerte az ázsiai zeneeszközöket. Melyek a kifejezetten magyar hangszerek? Az előbb említett duda, amelyet ebben a formában sehol máshol nem lehet megtalálni, csak a történelmi Magyarország területén. De említhetjük még a citerát vagy a hatlyukú furulyát is.
6 HAZAI PÁLYA különszám III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus Köböreviadal az Ősök napján Buszkasi, köböre, kökpar az ősi turáni lovas sport felelevenítése is szerepel az Ősök napja programjában. De mi is ennek a játéknak a lényege? Írásunkból megtudhatják. Akinek kedve és lehetősége van, próbálja ki! Betyárok, huszárok, csikósok, hagyományőrző harcosok! Most mutassátok meg, ki a legrátermettebb lovas a Kárpát-medencében! ( ) Hatalmas köböre (kökpar) viadalt (és egyéb lovas versenyeket) rendezünk, melyekhez még lehet csatlakozni szól a felhívás. Mint a szervezők írják: A lovas játékok összeállításánál az idei Ősök napján, arra törekedtünk, hogy megpróbáljuk feleleveníteni a magyar pusztai múlt ezen rendkívül szép és egyben harcos hagyományait. Ezért kiemelten nagy köböre versenyt szervezünk, hiszen ez az a nomád időkből fennmaradt tradicionális magyar sport, amelyet csikósaink még a közelmúltban is űztek. Tulajdonképpen itt, Európa közepén kuriózumnak számít, hungarikumnak is nevezhetnénk ezt a viadalt. A köböre (kökpar) névváltozatai, ősi közép-ázsiai megnevezései kekbere, kökbürü, kerej. Az elnevezések a magyar és török nyelvekben a kék bőr (kekbere, köböre) szavakból származnak, amely utalás a kékesszürke farkasbőrre, amelylyel a játékot eredetileg játszották a turáni lovasnépek. Az európai köztudatban viszont inkább buszkasi néven terjedt el a játék az afgán sportot alapul véve. Mi most ezt a kiváló emberpróbáló sportunkat próbáljuk minél erőteljesebben feléleszteni, hiszen a rovásírásunkhoz hasonlóan ez is egy ősi élő kincsünk. Ennek érdekében várjuk a csapatok, egyének jelentkezését a versenyre, hogy minél nagyobb, dicsőséges ősi múltunkat feltámasztó viadalt mutathassunk az Ősök napjára kilátogató vendégeknek. A köböre mellett számos tradicionális lovasversenyt is szervezünk (gyorsasági, ügyességi), ahol egyénileg is megmutathatja az összes lovasunk, hogy méltó utódja honfoglaló őseinknek. A köböre verseny lényege, hogy a lovasjátékban két csapat küzd egymással. Egy kezdő ponton elhelyezett kitömött bőrt (eredetileg kecsketest vagy -bőr, régebben farkasbőr) kell célba juttatni a minimum 50 x 100 méteres pályán. A köbörében a két csapat kapuja egy-egy 2-3 méter átmérőjű kör, esetleg egy darab körrel jelzett terület a pálya közepén (néha csak egy nagyobb méretű fonott kosár vagy üst). Amelyik csapatnak a megadott játékidőn belül többször sikerül a bőrt ( labdát ) a körön ( kapun ) belülre juttatni, az a nyertes. A játék egyes változataiban a kapuval szemközti oldalon egy zászló van elhelyezve (néhány játéktípusnál 2 zászló). A középkezdés után a labdát megszerzett játékosnak meg kell kerülnie a zászlót és a zászlóval szemközti körbe juttatnia a labdát (kitömött kecskeszőr). Ez a stílus leginkább Kirgíziában terjedt el. Baráti szeretettel hívjuk meg minden lovas testvérünket a versenyekre, hogy a dicső múltunkat tovább élesztve egy fényesebb jövőképet tudjunk felmutatni az eljövendő szebb magyar világnak így hívják fel a figyelmet a szervezők az eseményre.
III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus HAZAI PÁLYA különszám 7 Őshonos állataink A honfoglaláskor itt élt állatok többsége napjainkra kihalt, viszont bőven élnek még velünk olyan hungarikumok, amelyekre méltán büszkék lehetünk. Egyik legismertebb haszonállatunk a honfoglalás óta tenyésztett magyar szürke marha, amely az 1870-es évekig az ország marhaállományának majdnem száz százalékát képezte. A második világháború után a tenyésztőmunka megszűnt, a hatvanas évek közepére pedig vészesen lecsökkent a létszáma. A magyar tarka marha népszerű: ezt a fajtát a XIX. század végén tenyésztették ki a szürke marhából. A kárpáti borzderes marha a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki, eredete azonban a homályba vész. Mai formáját az 1800-as évek második felében nyerte el keresztezések révén, a Kárpát-medencében azonban őshonosnak tekinthető. A bivaly amelynek igavonó ereje ötven százalékkal nagyobb, mint a szarvasmarháé eredeti hazája Elő- és Hátsó-India. Nálunk már csak pár száz darab van belőle, jelentősebb állományai Erdélyben találhatók. A juh valószínűleg Délnyugat-Ázsia felől került Európába, a Kárpát-medencében mintegy 7000 évvel ezelőtt jelent meg. A racka fajtakörnek a hegyvidéki és az alföldi változatát különböztetjük meg. Az alföldi racka jellegzetessége, a V alakban felálló pödrött szarv valószínűleg mutáció következménye, amely mint fajtajelleg maradt meg. A cigája juh ősi juhfajtánk, s a magyar Alföldre az 1700-as évek során került, a cikta juh viszont a török uralmat követően betelepített németajkú lakossággal érkezett. Írásos emléke- Őshonos szárnyasok Magyar tyúk, erdélyi kopasznyakú, magyar fodros lúd, magyar kacsa. ink bizonyítják, hogy a honfoglalás során elődeink kecskét is hoztak magukkal, amelyet az itt élő népek kecskéivel kereszteztek. Ebből jött létre az őshonos parlagi tincses kecskénk. Számos magyar lófajtánk közül a bábolnai ménesben kitenyésztett shagya arab a Monarchia utódállamaiban maradt meg. A mezőhegyesi félvér fajtát a mezőhegyesi állami ménesben két angol telivér mén alapította. Ez a lófajta magában hordja az angol vérre jellemző jó tulajdonságokat, ugyanakkor a hazai környezetben tömegesebb testű, szilárdabb szervezetű mindenes lóvá fejlődött. A kisbéri félvér az 1853-ban létesített Kisbéri Ménes Intézet célkitűzésének eredménye, s a magyar félvér egyik hagyományos típusa. Kifejezetten hátas, sport- Magyar kutyafajták Kuvasz, komondor, puli, pumi, mudi, simaszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó, magyar agár. célra alkalmas ló. A gidrán sárga színű, a mezőhegyesi sárga ménesből alakult ki, ahol a múlt század második felétől időnként arab, majd nagymértékben angol telivér méneket használtak. A közismert lipicai az 1580-ban Lipicán alapított udvari ménesből származik. A barokk udvari ló legkedveltebb típusa tulajdonképpen az Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, s a magyar fogatsport sikerét is ez a fajta biztosította. A nóniusz fajtát Nonius senior anglonormann fajtájú mén alapította, amely hadizsákmányként került a kincstár kezére, s 1816-tól 1822-ig a mezőhegyesi ménesben fedezett. A hucul a Kárpátok pónija, a tarpán egyenes leszármazottjának tudják. Rendkívül igénytelen, kitartó málhás-, hátasés igásló. Sutba vágott történelmi évfordulók A Nemzeti Együttműködés mázával leöntött Fidesz KDNP ismét bizonyította, hogy mennyire álszent módon áll a magyar ügyekhez írta közleményében Baráth Zsolt Baráth Zsolt. A Jobbik országgyűlési képviselője emlékeztetett: 2011-ben beadott határozati javaslatuk II. Rákóczi Ferenc fejedelmünknek és szabadságharcának emlékév és -nap révén kíván emléket állítani. Az indítvány a bizottsági támogatást ugyan megkapta, de az orbáni kétharmad az Országgyűlésben rendre leszavazza a tárgysorozatba vételt. A Jobbik idén áprilisban a magyar történelem másik jelentős eseményét, a 907-es pozsonyi csatát szerette volna kiterjeszteni társadalmi és közéleti szintre, ahol a magyar sereg fényes győzelmet aratott a megsemmisítésükre törekvő bajor túlerővel szemben. Ezt már a bizottsági ülésen sem támogatta a Fidesz KDNP. Ha a kormánypárt számára a magyar történelem nem bír jelentőséggel a konkrét események szintjén sem, kijelenthető, hogy a jelenlegi látszatkormányzás ebből eredően sem szolgálhatja a magyar érdekeket hangsúlyozta Baráth Zsolt.
8 HAZAI PÁLYA különszám III. évfolyam, 4. szám, 2013. augusztus Az Ősök napja programja (Bugac, 2013. augusztus 9-11.) PÉNTEK JURTATÁBOR 16.00 Ősök sátrai megnyitó KÜZDŐTÉR 16.00 Lovasok próba 17.00 Lovasok főpróba 20.30 Fáklyás lovasbemutató SZÍNPAD 16.00 Regélő Fehér Táltos 19.00 Táltos zene, koncertek: Sólyomfi Nagy Zoltán, Fehérholló Öskü, Barát István, Sziránszki József 21.00 TransylMania együttes koncertje, utána táncház és vigadalom ÍJÁSZPÁLYA 15.00 Íjásztoborzó, gyakorlás SZOMBAT KÜZDŐTÉR 10.00 Solymászbemutató 10.30 Bársony Anett ostor bemutató 11.00 Felföldi baranta gyalogos harci bemutató 11.30 Siklósi trükklovasok 12.00 Váli hunok lovas harci 12.40 A szer helyszínének avatása táltosok 13.00 Nagy közös dobolás: az ősök megidézése Atilla-megemlékezés 13.40 Seregszemle (zászlóbehozatal) 14.30 Megnyitóbeszédek 15.00 Keleti vihar lovasroham, csatajelenet 15.30 Kassai iskola Endzsel törzs és Horváth kánság lovasíjász 16.00 Turáni ló bemutató 16.15 Pusztai rókák lovas harci 16.35 Mónus József íjász távlövés 17.00 Lovas versenyek, lovas előadások, íjász díjátadó 20.00 Fáklyás lovasbemutató SZÍNPAD 11.00 14.00 Magyar népzene és néptánc 17.00 18.00 Rejtező együttes 18.00 18.30 Regélő Fehér Táltos 19.00 19.30 Sólyomfi- Fehérholló Sziránszki-Barát táltos közös koncert 20.00 Kurul dobosok 21.00 Táncház ÍJÁSZPÁLYA 9.00 13.30 Íjászverseny NAGY ELŐADÓSÁTOR 11.00 Évinger Sándor (MTM, antropológus): Az Ősök sátrai kiállítások embertani anyagai 11.40 Galina Zsolt (Ásatás Kft., régész): Az avar továbbélés kérdése, régészeti leletek alapján Kalocsai Sárköz a X-XI. században 12.20 Medgyesy Pál (Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, régész): Adatok a hunok történetéhez 13.00 16.00 Szünet 16.00 Bernert Zsolt (MTM, antropológus): Keleti hatások a Kárpát-medence történeti embertani anyagában 16.40 Z. Kárpát Dániel (Karpatia magazin, főszerkesztő): Őstörténeti kutatások megjelenítése a médiákban 17.20 Rumi Tamás (Rovás Alapítvány): Steppei rovástól a székely-magyar rovásig eurázsiai írásrendszerek 18.00 Suhajda Krisztián (országgyűlési képviselő): Lokálpatriotizmus a Kiskunságban VASÁRNAP KÜZDŐTÉR 10.00 Solymász bemutató 10.30 Bársony Anett ostor bemutató 11.00 Arany János gyalogos, páncélos harci bemutató 11.30 Vojnits Pál lovas szabadidomítás 12.00 Pusztai rókák harci 12.30 Turáni ló bemutató 13.00 Seregszemle 13.30 Díszbeszédek 14.00 Dobó István arcrekonstrukciójának leleplezése és átadása, Dobó-megemlékezés Egri Vitézlő Oskola díszkíséret és sortűz (kanócos fegyverekből) 14.30 Közös nyíllövés nyílzápor 15.00 Kassai iskola Endzsel törzs és Horváth kánság harci 15.30 Páncélosok párbajdöntője 15.45 Díjátadás (harci szablya) 16.00 Lovasversenyek döntői, közben sztyeppei lovas harci bemutató 17.00 Váli hunok lovas harci 18.00 Szertűz ősök megidézése SZÍNPAD 10.00 13.00 Táltos zene: Regélő Fehér Táltos 15.00 18.00 Magyar népzene NAGY ELŐADÓSÁTOR 11.00 Dr. Boros Emil (Kiskunsági Nemzeti Park, igazgató): A kazak-magyar természetvédelmi testvérprogram 11.30 Évinger Sándor (MTM, antropológus): Harcokról regélő csontok (vetítéssel 1 óra) 12.30 Kertész Péter (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, igazgató): A nemzeti emlékezet jelene és jövője 13.00 16.00 Szünet 16.00 Rumi Tamás (Rovás Alapítvány): A rovás jelene és jövője 16.40 Pörzse Sándor (országgyűlési képviselő, Bar!kád hetilap, főszerkesztő): Nemzettudat a médiában 17.20 Gilli Zsolt (Kiskunsági Nemzeti Park): A Kiskunsági Nemzeti Park természeti csodái. Egy különleges világ az ország szívében Kik azok a turáni népek? Max Muller angol nyelvész 1861-ben turáni néven foglalta össze Európának és Ázsiának minden olyan nyelvét, amely nem indoeurópai és nem sémi. Osztályozásának alapjaként szolgált, hogy a nyelveket két nagy csoportra vélte feloszthatónak: a letelepült népek nyelvére és a nomád népek nyelvére, s ez utóbbit nevezte el turáninak. Maga a turán ősi iráni szó, amely az Avesztában és Firdauszinál fordul elő először, s az Irántól északra lévő területet jelölte, amelynek lakói iráni és nem iráni törzsek egyaránt állandóan támadták a letelepült déli földművelő területeket. Az európai köztudatba Abul Gazi XVII. századi török történetíró Sejere-i Türk (A törökök családfája) című munkájának lefordításával került be, s nagyjából a Kaspi-tengertől a Pamírig terjedő területet értették alatta. A nyelvészek nagy része gyorsan elvetette ennek az eredetileg földrajzi szakkifejezésnek nyelvészeti terminusként való használatát, de ennek ellenére jó ideig megmaradt mint az urál-altaji népek összefoglaló neve. A genetikai vizsgálatok eredményei Az már eddig is kiderült a honfoglalás kori koponyák vizsgálatai során, hogy ennek a népességnek az embertani karaktere nem eredeztethető csak az Ural vidékéről és Nyugat- Szibériából, hanem inkább közép-ázsiai és részben belsőázsiai régiók felé mutat kapcsolatokat erre a következtetésre jutott Bíró András Zsolt. Mint a humánbiológus-antropológus fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy az ősmagyarság egésze ilyen jellegű és kizárólag ázsiai eredetű, de mindenesetre jól mutatja a népesség eredetének alapkomponenseit, valamint a vándorlás lehetséges főbb irányait. A magyarságot alapvetően különbözteti meg a környező népektől, hogy igen jelentős arányban még ma is jelen vannak azon jelleg-együttesek (természetesen kombinálódva egyéb jellegekkel), amelyek döntően Közép-, illetve kisebb mértékben Belső-Ázsiából eredeztethetők, és az európai átlagot messze meghaladó arányban fedezhetők fel bizonyos kaukázusi és keleti mediterrán elemek. Az utóbbi évek genetikai vizsgálatai is ezt erősítik meg. HAZAI PÁLYA Ingyenes közéleti lap, a Jobbik aktivistái által terjesztve. Impresszum Kiadó: Jobbik Magyarországért Mozgalom Országgyűlési Képviselőcsoport Cím: 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19. Elérhetőség, levelezési cím: 1113 Budapest, Villányi út 20/A Telefon: 365-1488, 06-70-3799701 Felelős kiadó: Vona Gábor frakcióvezető Főszerkesztő: Pál Gábor Művészeti vezető: Laboncz Edina E-mail: hazaipalya@jobbik.hu ISSN 2063-028X