XXIV. SZERVES KÉMIA (Emelt szint)



Hasonló dokumentumok
XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév. Kémia II. kategória 2. forduló. Megoldások

VEGYIPARI ALAPISMERETEK

KÉMIA PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK június 6. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

XV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

XIV. AZ OXIGÉN, A KÉN ÉS VEGYÜLETEIK

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

29. Sztöchiometriai feladatok

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A kémiai egyensúlyi rendszerek

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

2. változat. 6. Jelöld meg, hány párosítatlan elektronja van alapállapotban a 17-es rendszámú elemnek! A 1; Б 3; В 5; Г 7.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

A XVII. VegyÉSZtorna III. fordulójának feladatai, november 26.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Polikondenzációs termékek

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. feladat Összesen: 10 pont

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2004.

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

O k t a t á si Hivatal

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Karbonsavak. Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak.

Középszintű kémia írásbeli feladatlap

4 mól = 400 g. - 4 mól = 544 g, kiválik

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

Vegyünk 1 mol réz-oxidot. Ebből x mol keletkezett rézből, és 1-x mol réz karbonátból. Így 63,5*x + 123,5*(1-x) = 79,5. 60x = 44.

Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

v1.04 Analitika példatár

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz. Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010/

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

1998/A/1 maximális pontszám: /A/2 maximális pontszám. 25

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

Környezettechnológiai laboratóriumi gyakorlatok M É R É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Enzimtechnológia. című gyakorlathoz

g) 42 kg sót 2400 kg vízben oldottunk. Mennyi az oldatok tömegszázalékos összetétele?

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

O k t a t á si Hivatal

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

2000/2001. KÉMIA II. forduló II. kategória

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

1. A) Elsőrendű kémiai kötések; kovalens kötés jellemzése, molekulák polaritása

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Tömény oldatok és oldószerek sűrűsége. Szervetlen vízmentes sók oldhatósága (g/100g víz egységben) Gyenge savak és bázisok állandói (K s, K b )

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

M/15/I-II. Az 2005/2006. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, április 18. I. kategória 1. feladat

Oldódás, mint egyensúly

EGYÉB GYAKORLÓ FELADATOK Összetétel számítás

O k t a t á si Hivatal

Az 2009/2010. tanévi ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY első (iskolai) fordulójának. feladatmegoldásai K É M I Á B Ó L

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok M É R É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V A KEMÉNYÍTŐ IZOLÁLÁSA ÉS ENZIMATIKUS HIDROLÍZISÉNEK VIZSGÁLATA I-II.

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

X = 9, mol. ph = 4,07 [H + ] = 8, mol/dm 3 Gyenge sav ph-jának a számolása (általánosan alkalmazható képlet):

Átírás:

XXIV. SZERVES KÉMIA (Emelt szint) XXIV. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A A B C B D B E 1 D D C A D D D D A A 2 D B A D D B C B C B, E* E E C C C D C D D C 4 C B C C D C * Az E Vízben oldódó vegyület -re javítandó és akkor csak a B a jó. A második kiadásban már kizárólag B a válasz. XXIV.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Szerves vegyületek és tulajdonságaik Amino Etoxi (C 2 H 5 O ) Hidroxil Formil 46. formamid (hangyasavamid) 47. etil-formiát 48. hangyasav Etil 49. etil-amin 50. dietil-éter 51. etanol (etilalkohol) 52. formamid 5. etil-amin 54. dietil-éter 55. etil-formiát: HCOO C 2 H 5 + NaOH = HCOONa + C 2 H 5 OH, nátrium-formiát, etanol hangyasav: HCOOH + NaOH = HCOONa + H 2 O, nátrium-formiát és víz

Szerves vegyületek reakciója hidrogén-kloriddal A szerves vegyület A termék konstitúciója A termék szabályos neve A reakció típusa = 56. CH Cl 57. klóretán 58. addíció 59. CH CH 60. =CHCl klóretén 61. addíció 62. 6. piridínium-klorid 64. sav-bázis N N + H + Cl 65. 66. 1-klór-1-metilciklohexán 67. addíció Cl =CH CH= 68. CH CHCl CH= 69. -klórbut-1-én 70. CH CH=CH Cl 71. 1-klórbut-2-én 72. addíció Azonos molekularészletet tartalmazó szerves vegyületek X neve Konstitúció Név hidrogénatom 7. CH CH=O 74. acetaldehid (etanal) 75. metilcsoport CH CO CH 76. aceton (propanon, dimetil-keton) hidroxilcsoport 77. CH COOH 78. ecetsav aminocsoport 79. CH CO NH 2 80. acetamid (ecetsavamid) 81. metoxicsoport 82. CH COO CH metil-acetát 8. acetaldehid 84. acetamid 85. metil-acetát és acetaldehid 86. Az ecetsavnak kisebb a ph-ja 7-nél.

Néhány szénhidrát összehasonlító jellemzése 2-dezoxi-D-ribóz β-d-glükóz Szacharóz Maltóz Összegképlete 87. C 5 H 10 O 4 88. C 6 H 12 O 6 89. C 12 H 22 O 11 90. C 12 H 22 O 11 Kiralitáscentrumok száma 91. 92. 5 9. 9 94. 10 Szabad glikozidos hidroxilcsoportjainak száma 95. 1 96. 1 97. 0 98. 1 Van-e redukáló hatása: 99. van 100. van 101. nincs 102. van Melyik makromolekula hidrolízisekor képződik? 10. DNS 104. cellulóz 105. keményítő XXIV. 4. EGYÉB FELADATOK Szerves vegyületek jellemzői 106. f, h, i, j 4 pont 107. e 108. g, i 2 pont hidrogénkötés 109. b 110. c CH NH 2 + H 2 O CH NH + + OH 111. c, h, i pont Pl. CH NH 2 + HCl CH NH + + Cl 112. b, i 2 pont Pl. CH COOH + NaOH = CH COONa + H 2 O 11. e, f 2 pont 20 pont Szerves vegyületek szétválasztása I. alternatíva II. alternatíva 114. a), c 1 ), d 1 ), b), c 2 ), d 2 ) b), c 1 ), d 1 ), a), c 2 ), d 2 ) 115. c 1 ) után: heptadekanol d 1 ) után: szalicilsav c 2 ) után: 2,4,6-trimetil-fenol c 2 ) után: heptadekanol d 2 ) után: szalicilsav d 2 ) után: 2,4,6-trimetil-fenol 116. A heptadekanol igen gyenge sav: sem erős, sem gyenge bázisokkal nem reagál. A 2,4,6-trimetil-fenol a szénsavnál gyengébb sav, de erős bázisokkal reagál. A szalicilsav a szénsavnál erősebb sav. 7 pont

Szerves vegyületek azonosítása 117. CH COOH, CH NH 2, CH CONH 2 x 1 pont 118. ecetsav: savas, etil-amin: lúgos, acetamid: semleges x 1 pont 119. a) színtelen b) piros c) színtelen d) piros e) sárga f) sárga 120. CH COOH + H 2 O CH COO + H O + CH NH 2 + H 2 O CH NH + + OH 10 pont Konstitúciós izomerek azonosítása 121. A CH COOH B HO CH=O C HCO O CH 122. A ecetsav C metil-formiát 12. HO CH=O + 2 Ag + + 2 OH = HO COOH + 2 Ag + 2 H 2 O ( a helyes termékekért, a rendezésért) 2 pont 124. A lúgos közegben az észter hidrolizál, és a keletkező formiát adja a próbát. (Alternatívan elfogadható: a formilcsoport kis koncentrációja az oldatban) Kísérletek ecetsavval 8 pont 125. a) A c) reakcióban. b) CH COOH + Na = CH COONa + ½ H 2 c) Redoxireakció. d) Az ecetsav protonleadó készségét (azaz savi jellegét). 126. a) A b) reakcióban. Az oldat megbarnul (megsárgul). b) A jód az oxigéntartalmú oldószerekben oldódik ilyen színnel, vagyis az ecetsav oxigéntartalmát mutathatjuk ki. 126. a) Az illékony észter szagát érezzük. b) CH COOH + C 2 H 5 OH CH COOC 2 H 5 + H 2 O 9 pont Pezsgőtabletta 128. Karboxil- és (alkoholos) hidroxilcsoport. 2 x 1 2 pont 129. Szén-dioxid fejlődik. 10. Az ecetsav lép reakcióba a szódabikarbónával. Indok: az ecetsav erősebb sav a szénsavnál. 11. 2 : 1 arányban. 12. A reakcióegyenlet: COOH COONa CH-OH CH-OH COOH CH-OH + 2 NaHCO + 2 CO 2 + 2 H 2 O CH-OH 7 pont COONa

Arcszesz 1. a) CH CHOH COOH + H 2 O CH CHOH COO + H O + ( a tejsav képletéért, az elvileg helyes egyenletért) 2 pont b) Al + + H 2 O Al(OH) + H + (vagy: [Al(H 2 O) 6 ] + + H 2 O [AlOH(H 2 O) 5 ] 2+ + H O + stb.) 14. Higroszkópos (vagyis a levegő nedvességtartalmát is képes megkötni). 15. Tejsav: 500 g 0,00 = 15 g, V = 15 g : 1,21 g/cm = 12,4 cm, vagyis 12 cm. Glicerin: 500 g 0,050 = 25 g, V = 25 g : 1,26 g/cm = 19,8 cm, vagyis 20 cm. Metilénkék és timsó: 500 g 0,010 = 5,0 g mindkettőből. 96%-os alkohol: 500 g 0,24 = 120 g, V = 120 g : 0,80 g/cm = 150 cm. desztillált víz: 500 g 0,66 = 0 g, vagyis 0 cm. 16. A folyadékokat mérőhengerrel, a szilárd anyagokat táramérleggel elég kimérni. 2 x 1 2 pont 17. Az alkoholtartalom: 120 g 0,96 = 115,2 g, 115,2 g ebből az 500 g oldatra vonatkoztatva: 100% = 0,2, azaz 2 tömeg%. 500 g 1 pont Gyógyító aminosavszármazék 18. NH 2 CH COOH (vagy ikerionosan) R képlet:, aminocsoport (ammóniumion) megnevezése:, karboxilcsoport (karboxilátion) megnevezése:, α-szénatom megnev.:, oldallánc megnevezése: 5 pont 19. NH 2 CH COOH (vagy ikerionosan) SH 140. diszulfidhíd 141. A 142. c, d 2 x 1 2 pont 14. CH CO NH CH COOH SH a képlet:, a helyes jelölés: 2 pont 144. B 145. A hurut térhálós szerkezetét lazítja fel azáltal, hogy a hurutfehérje cisztein-oldalláncaihoz kapcsolódik, és megakadályozza a hurut térhálóinak kialakulását.

146. Az ábrán látható diszulfidhíd helyett legalább az egyik oldalhoz kapcsolódik az acetilcisztein: CH CO NH S CH COO - 2 pont 16 pont Nyers koszt előnyben 147. (Sav)amidok közé tartozik. Propénsavból (akrilsav), képlete: =CH COOH 2 pont és ammóniából, képlete: NH. 148. Polimerizációval. A reakció: n =CH CONH 2 CH CONH 2 n 2 pont 149. Szennyvíztisztításban, olajszennyeződések megkötésében, papírgyártásban, kozmetikai készítményeknél. Legalább három: 150. Fehérjékből (aszparaginsavból) és szénhidrátokból, hevítés hatására képződik. 151. Glicin: NH 2 COOH (vagy ikerionosan: NH + COO ), aszparaginsav: NH 2 CH COOH (vagy ikerionosan) COOH 152. Nem, mert az amidok vizes oldata gyakorlatilag semleges kémhatású. 15. Mert ez nem egy új veszély: amióta sült ételeket eszünk, ezek a reakciók bekövetkeztek, vagyis minden eddigi sült, pirított ételben eddig is előfordult az akrilamid. 14 pont

XXIV. 5. SZÁMÍTÁSOK 154. a)az autók által elhasznált benzin naponta: 15 000 10 km = 150 000 km, 150 000 km 6,0 liter = 9000 liter. 100 km 2 pont A benzin tömege: 9000 dm 0,80 kg/dm = 7200 kg. A nyolc szénatomos alkánok összegképlete: C 8 H 18, M = 114 kg/kmol, 7200 kg a benzin anyagmennyisége: = 6,16 kmol. 114 kg/kmol Az ilyen alkánok molekulánként 8 db CO 2 -ot termelnek (vagy az egyenlet felírása). 6,16 kmol benzinből tehát 505, kmol CO 2 keletkezik. A kibocsátott szén-dioxid tömege: m = 505, kmol 44 kg/kmol = 22 22 kg. (22,2 t) b) szén-monoxid, aromás szénhidrogének, kén-dioxid legalább kettő: 2 x 1 = 2 pont c)a cellulóz általános képlete: (C 6 H 10 O 5 ) n, vagyis egy glükóz-egységhez 6 CO 2 kell, 505, kmol 505, kmol CO 2 -ből 6 = 84,2 kmol glükóz-egység. M(C 6 H 10 O 5 ) = 162 kg/kmol. A szintetizálható cellulóz tömege: m = 84,2 kmol 162 kg/kmol = 1 64 kg (1,6 t) 12 pont 155. A vegyület képlete: C x H y Cl z, ahol: x : y : z = n(c) : n(h) : n(cl). 100 g-jában 1,9 g C, 5, g H és 100 g 1,9 g 5, g = 62,8 g klór van. 1,9 g 5, g 62,8 g x : y : z = n(c) : n(h) : n(cl) = : : g g g 12,0 1,00 5,5 mol mol mol x : y : z = 2,66 mol : 5, mol : 1,77 mol x : y : z = 1,5 :,0 : 1,0 =,0 : 6,0 : 2,0. A vegyület képlete: C H 6 Cl 2 (más nem is lehet). A királis konstitúció: Cl *CHCl CH 1,2-diklórpropán 6 pont 156. a) Az alkán képlete: C n H 2n+2. Az égés egyenlete: C n H 2n+2 + (1,5n + 0,5) O 2 = n CO 2 + (n + 1) H 2 O 2 pont b) 2,12 g víz: n(h 2 O) = m/m = 0,1184 mol. Az alkán moláris tömege: M = 14n + 2. 1,500 Az 1,500 g alkán anyagmennyisége: mol. 14n + 2 1,500 Ebből az egyenlet alapján (n + 1) mol víz képződik. 14n + 2 A fenti adatok alapján felírható egyenlet: 1,500 (n + 1) = 0,1184 14n + 2 Ebből n = 8,01, tahát a C 8 H 18 összegképletről (oktán) van szó. 9 pont

157. Az olefin képlete: C n H 2n, a HCl-származéké: C n H 2n+1 Cl. 2 pont A moláris tömegek: M(C n H 2n ) = 14,0n, illetve M(C n H 2n+1 Cl) = 14,0n+6,5. 1,50 2,28 1,50 g olefin: mol, 2,28 g származék: mol. 14,0n 14,0n + 6,5 Az olefin és a belőle származó halogénezett vegyület anyagmennyisége megegyezik: 1,50 2,28 = 14,0n 14,0n + 6,5 Ebből n = 5,01, tehát az olefin összegképlete: C 5 H 10. A feladatban szereplő feltételeknek megfelelő szénhidrogén és származékaik: CH CH CH C CH CH C CH C * CH 2-metilbut-1-én Cl 2-klór-2-metilbután Cl Cl 1,2-diklór-2-metilbután 6 pont 12 pont 158. Az ismeretlen szénhidrogén (C x H y ) égési egyenlete: y y C x H y + x+ O 2 x CO 2 + H2 O 4 2 A megmaradt O 2 térfogata: 60,0 cm, így 180 cm 60,0 cm = 120 cm -t használtunk fel. 60,0 cm Az oxigénfelesleg: 120 cm 100% = 50,0%-os.(b) kérdés) A képződött CO 2 térfogata: 140 cm 60,0 cm = 80,0 cm. A szénhidrogén és a szén-dioxid térfogatarányából: x 80,0 cm = 1 20,0 cm Ebből x = 4,00. A szénhidrogén és a felhasznált oxigén térfogatarányára felírható: y x + 4 120 cm = 1 20,0 cm Ebbe x értékét visszahelyettesítve: y = 8,00 adódik, így a szénhidrogén molekulaképlete: C 4 H 8. (a) kérdés) A c) kérdésben szereplő feltételeknek csak a következő felel meg: CH CH=CH CH A szénhidrogén szabályos neve: but-2-én. 10 pont 159. A szerves vegyület képlete: C x H y O z. Égése: y z y C x H y O z + x + O 4 2 2 x CO 2 + H2 O 2 2 pont A térfogatszázalékos összetételből: x : 2 y = 9,7 : 12,17 = 1,00 : 1,25 = 4 : 10. A képlet így: C 4 H 10 O z. (Nem lehet más, mert ez a max. hidrogéntartalom!) 1 mol C 4 H 10 O z -ből kiindulva: 4 mol CO 2 9,7%

w mol O 2 felesleg 4,87% ebből: w = 2 mol O 2 4 mol CO 2 9,7% u mol N 2 felesleg 7,2% ebből: u = 0,1 mol N 2 A nitrogén mennyisége nem változott, tehát ez volt eredetileg a levegő 79%-a, így a kiindulási oxigén is kiszámítható: 0,1 mol N 2 79% b mol O 2 21% ebből: b = 8,00 mol O 2 A felhasznált oxigén: 8,00 mol 2,00 mol = 6,00 mol. pont Az égés egyenlete alapján: z C 4 H 10 O z + 6,5 O 2 2 = 4 CO 2 + 5 H 2 O 1,00 mol vegyület esetében a felhasznált O 2 6,00 mol, így: z 6,5 = 6, amelyből z = 1. 2 A vegyület képlete: C 4 H 10 O. Mivel a vegyület illékony, tűzveszélyes, valószínűleg éter, például: C 2 H 5 O C 2 H 5, dietil-éter. 2 pont 10 pont 160. A vegyületek szénen, hidrogénen kívül oxigént is tartalmazhatnak. (C x H y O z ) Az anyagmennyiségek (n = V/V m ; n = m/m): CO 2 H 2 O A vegyület: 0,0500 mol 0,0667 mol B vegyület: 0,0 mol 0,0 mol 2 pont B vegyületben: n(c) : n(h) = 0,0 : (2 0,0) = 1 : 2 elvileg bármilyen szám lehet molekulánként[c n H 2n O z ]. A vegyületben: n(c) : n(h) = 0,05 : (2 0,0667) = : 8, ez telített, így csak C H 8 [O u ] lehet. Tudjuk, hogy 1,00 g vegyületet égettünk el: A vegyület oxigéntartalma: 1,00 g 0,05 mol 12 g/mol = 0,60 g (szén) 0,1 g (hidrogén) 0,267 g oxigén [0,0167 mol] A vegyület tapasztalati képlete: 0,05 : (2 0,0667) : 0,0167 = : 8 : 1, tehát: C H 8 O. Ez egyben a molekulaképlete is. B vegyület oxigéntartalma: 1,00 g 0,0 mol 12 g/mol = 0,40 g (szén) 0,0667 g (hidrogén) 0,5 g oxigén [0,0 mol] Ebből az arány: n(c) : n(h) : n(o) = 0,0 : 0,0667 : 0,0 = 1 : 2 : 1, így a vegyület tapasztalati képlete: O. A molekulaképlet: [ O] n. A moláris tömege viszont megegyezik A vegyületével (M = 60 g/mol): (12+2+16) n = 60 n = 2, vagyis a képlet: C 2 H 4 O 2. Egyik vegyület sem oldódik jól vízben, ezért a konstitúciók és nevek: CH O CH etil-metil-éter HCOO CH metil-formiát (metil-metanoát) 12 pont

161. Az égés egyenletei: C H 8 + 5 O 2 = CO 2 + 4 H 2 O C 4 H 10 + 6,5 O 2 = 4 CO 2 + 5 H 2 O A 15 cm elegyben legyen x cm propán, így (15,0 x) cm bután. Az egyenletek alapján: x cm propán 5x O 2 x CO 2 (15,0 x) cm bután 6,5(15,0 x) O 2 4(15,0 x) CO 2 Jelöljük az oxigénmaradékot y-nal, így a fogyott oxigén térfogata: (100 y) cm, a képződött szén-dioxid pedig: (69,0 y) cm. Két egyenlet írható fel: 5x + 6,5(15 x) = 100 y x + 4(15 x) = 69,0 y 2 x 1 = 2 pont Az egyenletrendszer megoldása: x = 1,0, y = 22,0. A térfogatszázalékos összetétel: 1,0 100% = 86,7 ϕ% C H 8 és így 1,ϕ% C 4 H 10. 15,0 Az oxigénfelesleg: 22,0 100% = 28,2%. 100 22,0 2 pont 10 pont 162. A képletek, C n H 2n és C n H 2n 2, a telítés: C n H 2n + H 2 C n H 2n+2 C n H 2n 2 + 2 H 2 C n H 2n+2 (illetve ezek használatáért a számításokban) A képződött gáz a megfelelő alkán, amelynek moláris tömege a sűrűségből: M = ρ V m = 2,67 g/dm 24,5 dm /mol = 58,0 g/mol. A szénatomszám: 12,0n + 2,0n + 2 = 58,0, ebből n = 4,00, a két szénhidrogén a butén és a butadién. 2 pont Ha 20,0 cm elegyből x cm a butén és így (20,0 x) cm a butadién, akkor: x cm butén x cm H 2 -t addicionál, (20,0 x) cm butadién 2(20,0 x) cm H 2 -t addicionál, ez alapján pedig felírható a következő: x + 2(20,0 x) = 25,0, 2 pont ebből x = 15,00, vagyis 15,00 cm, azaz 75,0 térfogat% butén és 25,0 térfogat% butadién volt az elegyben. 8 pont 16. Az égési egyenletek: C H 6 O + 4 O 2 = CO 2 + H 2 O C 4 H 10 O + 6 O 2 = 4 CO 2 + 5 H 2 O C 7 H 16 + 11 O 2 = 7 CO 2 + 8 H 2 O x 1 = pont A keletkezett víz: n(h 2 O) = m/m = 5,94 g : 18,0 g/mol = 0,0 mol A keletkezett gáz: n(gáz) = V/V m = 14,7 dm : 24,5 dm /mol = 0,600 mol Ebből a fele szén-dioxid:

n(co 2 ) = 0,00 mol A másik fele az oxigénmaradék, így a felhasznált oxigén: n(o 2, kezdeti) = V/V m = 17,8 dm : 24,5 dm /mol = 0,727 mol n(o 2, felhasznált) = 0,727 mol 0,00 mol = 0,427 mol Például x mol acetonból, y mol éterből és z mol heptánból kiindulva a vízre, a széndioxidra és a felhasznált oxigénre a kémiai egyenletek arányai alapján felírható három összefüggés: x + 5y + 8z = 0,0 x + 4y + 7z = 0,00 4x + 6y + 11z = 0,427 x 1 = pont Ebből: x = 0,050 y = 0,020 z = 0,0070 Az anyagmennyiség-százalékos összetétel: 0,050 100% = 6,9 x% aceton, 0,050 + 0,020 + 0,0070 0,020 100% = 27,7 x% éter és így 8,4 x% heptán. 0,050 + 0,020 + 0,0070 Az elegyminta tömege: m = 0,050 mol 58,0 g/mol + 0,020 mol 74,0 g/mol + 0,0070 mol 100 g/mol, m = 5,48 g. 15 pont 164. A káliumos reakciót a pirrol adja: C 4 H 4 NH + K = C 4 H 4 NK + 0,5 H 2 115,2 cm standardállapotú gáz: 4,70 10 mol H 2, ebből a pirrol anyagmennyisége (mivel 2 : 1 arányban fejleszti a gázt): y = 9,40 10 mol. (Ennek tömege (M = 67,0 g/mol): 0,60 g.) A brómmal a pirrol és az metil-vinil-éter lép reakcióba C 4 H 4 NH + 4 Br 2 = C 4 Br 4 NH + 4 HBr =CH O CH + Br 2 Br CHBr O CH 2 x 1 2 pont 6,71 g bróm: 4,19 10 2 mol. Az egyenletek alapján: 4y + x = 4,19 10 2, ahol x a metil-vinil-éter anyagmennyisége. Ebbe y-t behelyettesítve: x = 4,0 10, (Így a metil-vinil-éter tömege (M = 58,0 g/mol): 0,249 g) Az égés egyenletei: 4 C 4 H 5 N + 21 O 2 = 16 CO 2 + 10 H 2 O + 2 N 2 C H 6 O + 4 O 2 = CO 2 + H 2 O (ez az éter és az aceton égésére is igaz) A képződött szén-dioxid,65 g, amelynek anyagmennyisége 0,0826 mol, így: 0,0826 = 4 9,40 10 mol + (4,0 10 + z), ahol z az aceton anyagmennyisége. Ebből: z = 1,07 10 2. Ebből a minták tömege: m = 9,40 10 mol 67,0 g/mol + (4,0 10 + 1,07 10 2 ) 58,0 g/mol = 1,50 g. Ebből a mólszázalékos összetétel: 9,40 10 9,40 10 + 4,0 10 + 1,07 10 2 100% = 8,5 x% pirrol,

4,0 10 2 100% = 17,6 x% metil-vinil-éter, 9,40 10 + 4,0 10 + 1,07 10 100% 8,5% 17,6% = 4,9 x% aceton. 12 pont 165. A NaOH-oldatban lévő lúg: n(naoh) = cv = 1,16 10 mol (1) A teljes törzsoldatra ennek tízszerese fogyna: 1,16 10 2 mol (1) Ha egyértékű a karbonsav, akkor ugyanennyi annak anyagmennyisége is. (E megállapítás helyett az egyenlet is elfogadható: R COOH + NaOH = R COONa + H 2 O) (1) 1,00 g A sav moláris tömege: M = = 88,0 g/mol. 2 1,16 10 mol (1) Oxigéntartalma alapján: 88,0 g/mol 0,545 = 48,0 g/mol O-atom van. (2) M(C x H y ) = 88,0 48,0 = 40,0 g/mol C H 4 (1) Az összegképlet: C H 4 O. (1) A lehetséges konstitúció: CH CO COOH, piroszőlősav. (2) 10 pont 166. A reakcióegyenlet: + 2+ 5 (COOH) 2 + 2 MnO 4 + 6H 10CO2 + 2 Mn + 8H2O ( az oxidációs számok helyes meghatározásáért, az oxidációsszám-változás szerinti arányokért, a teljes rendezésért) pont A mérőoldatban: n(kmno 4 ) = 0,01076 dm 0,0198 mol/dm = 2,1 10 4 mol. Az oxálsav anyagmennyisége a 20,0 cm -es részletben: n(oxálsav) = 2,50 n(kmno 4 ) = 5,26 10 4 mol. A törzsoldat s így a minta oxaláttartalma: 5 5,26 10 4 = 2,66 10 mol, Ez megfelel ugyanennyi Na-oxalátnak [M(Na 2 C 2 O 4 ) = 14 g/mol] m(na 2 C 2 O 4 ) = 2,66 10 mol 14 g/mol = 0,569 g. - Az oldhatóság 100 g vízre vonatkoztatva: 0,569 x = 10,00 0,569 100 x =,70 g Na 2 C 2 O 4 / 100 g víz. 2 pont :16 g mol 10 pont 167. Az etil-acetát képlete: CH COO C 2 H 5, M = 88,0 g/mol, vagyis 1,00 mol észterből indultunk ki. 22,0 g, azaz 0,250 mol észter maradt Az észter hidrolízise: CH COO C 2 H 5 + H 2 O CH COOH + C 2 H 5 OH Az egyenlet alapján az átalakulások: CH COO C 2 H 5 + H 2 O CH COOH + C 2 H 5 OH 1,00 mol x 0,750 mol 0,750 mol 0,750 mol 0,750 mol 0,250 mol (x 0,750) mol 0,750 mol 0,750 mol

A keletkezett szerves vegyületek: 0,750 mol ecetsav: 0,750 60,0 g/mol = 45,0 g, 0,750 mol etanol: 0,750 46,0 g/mol = 4,5 g. 2 pont Az egyensúlyi állandó felhasználásával: [ sav] [ alkohol] K = [ észter] [ víz] 0,750 mol 0,750 mol 2 0,750 K = V V = = 0,250 0,250 mol ( x 0,750) mol 0,250( x 0,750) V V ebből: x = 9,75 A hozzákevert víz tömege: 9,75 18 g = 176 g. 10 pont 168. a) Az egyensúlyi reakció: 2 CH 4 (g) C 2 H 2 (g) + H 2 (g) 494 kg 494 kg acetilén: = 19,0 kmol. kg 26,0 kmol Ez elvileg 8,0 kmol metánból alakulna át, de a metánnak csak 60,0%-a alakult át egyensúlyig ezért: 8,0 kmol = 6, kmol kell belőle. 0,600 Ennek térfogata standardállapotban: 6, kmol 24,5 m /kmol = 1552 m. (1,55 10 m ) b) A kiindulási metánkoncentráció a moláris térfogatból: 1 c = = 0,0408 mol/dm. dm 24,5 mol Az átalakulás 60,0%-os, így az egyensúlyi koncentrációk: 2 CH 4 (g) C 2 H 2 (g) + H 2 (g) kiindulás: 0,0408 60,0% átalakulás: 0,0245 0,0122 0,067 egyensúly: 0,016 mol/dm 0,0122 mol/dm 0,067 mol/dm pont Az egyensúlyi állandó: [ C ] [ ] 2H2 H2 K = 2 [ CH ] 2 mol 2,27 10 0,0122 0,067 = = 2 pont 2 4 0,016 dm c) Az acetilén térfogat%-a az anyagmennyiség-százalékkal egyezik, így az egyensúlyi koncentrációkból számolható: 0,0122 100% = 18,7 térfogat% 2 pont 0,016 + 0,0122 + 0,067 (Ez a koncentrációk nélkül is adódik, ha pl. 1,00 mol metánból indulunk ki, és abból 0,400 mol marad, 0,600 mol alakul át 0,00 mol etinné és 0,90 mol hidrogénné, ekkor az etintartalom:

0,00 100% = 18,7%) 0,400 + 0,00 + 0,900 1 pont