SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HUMÁN ERŐFORRÁS BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. MEGHÍVÓ

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HUMÁN ERŐFORRÁS BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága 2014. április 14-én (hétfő) 16.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal I. emelet 218-as számú tárgyalótermében ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Az ülés napirendje: Nyilvános ülés A képviselő-testület 2014.április 24-i rendes ülésének előkészítése 1. Beszámoló a 2013. évi belső ellenőrzési tevékenységről. 2. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2013. évi költségvetési gazdálkodásáról. (Az előterjesztés a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság anyagai között külön állományként található.) 3. Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. 4. Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony szociális alapon történő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása. (Az előterjesztés a zárt ülés anyagai között található.) 5. A Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola és a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola intézményátszervezésének véleményezése. A bizottság hatáskörébe átruházott döntések 6. Önkormányzati támogatásban nem részesülő civil szervezetek, valamint civil szervezetnek nem minősülő egyéb szervezetek önkormányzati támogatás elnyerésére benyújtott pályázatainak elbírálása. 7. Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony szociális alapon történő meghosszabbítása iránti kérelmek elbírálása. (Az előterjesztések a zárt ülés anyagai között találhatók.) 8. Szociális alapon bérbe adható bérlakás csere iránti kérelmek elbírálása. (Az előterjesztések a zárt ülés anyagai között találhatók.) Sárvár, 2014. április 7. Dr. Szabó Gyula s. k. a Bizottság elnöke

1. napirendi pont Beszámoló a 2013. évi belső ellenőrzési tevékenységről. Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Éves ellenőrzési jelentés 2013. A beszámolót készítette:. Sárvár, 2014. április 2. Ódorné Molnár Mónika, belső ellenőr A beszámolót jóváhagyta:. Sárvár, 2014. április 2. Dr. Szijártó Valéria, jegyző

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költségvetési szervek belső ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr.) tartalmazza. Az éves jelentés összeállítása a jogszabályok szerint történt. Jelen beszámoló a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal, a költségvetési intézmények és Sitke Község Önkormányzatának 2013. évi függetlenített belső ellenőrzési tevékenységét foglalja össze. 2013-ben a belső ellenőr személyében változás nem történt. Az éves ellenőrzési jelentés a jogszabályi előírások változásainak megfelelően átdolgozott Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutató figyelembevételével került összeállításra. A belső kontrollrendszer szabályozása és működése megfelel a jogszabályok, az SZMSZ, és a belső szabályzatok előírásainak. 2014-ben továbbra is szeretnénk biztosítani folyamatos belső ellenőrzési munkát. Terveink szerint alapvetően támogató, a vezetést segítő ellenőrzési rendszert működtetünk, s meghatározó célunk az, hogy az esetleges szabálytalanságok feltárása mellett az ellenőrzési tevékenységgel hatékonyan segítsük az intézmények és a belső szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, a működés törvényességének biztosítását. Ennek érdekében: - biztosítjuk a szakmai képzéseken, továbbképzéseken való részvételt a belső ellenőr számára, - biztosítjuk a megfelelő szakmai segédanyagok beszerzését.

Ahhoz, hogy a gazdálkodásunk a működésben, pénzügyi irányítási rendszerben minél alacsonyabb kockázati tényezőként jelenjen meg a belső kontroll környezet (vezetők, alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonya, etikai értékek, stílus) erősítése indokolt. A rendszer kialakításában és működtetésében nem lehet eléggé hangsúlyozni a vezetők felelősségét. Választ kell keresni a belső kontroll rendszer erős vagy gyenge pontjaira, és hogy összességében miként segítsék a vezető munkáját, a működés eredményességét. A FEUVE fejlesztésével kapcsolatos megoldásra váró legfontosabb feladatok: Megvalósítandó feladatok a FEUVE-rendszer területén vannak, elsősorban a kockázatkezelési rendszer gyakorlati működtetése terén. Szükséges, hogy a szabályozási feladatok mellett, ténylegesen a gyakorlatban is működjék a kockázatkezelés rendje. Ehhez a feladathoz jó módszertani segítséget ad a Minisztérium által kidolgozott segédlet.

TARTALOMJEGYZÉK I. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN 4 I./1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése 4 I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése 4 I/1/b. Az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása 5 I./2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása 5 II/2/a. A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás-ellátottsága 5 II/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása 6 II/2/c. Összeférhetetlenségi esetek 6 II/2/d. A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása 6 II/2/e. A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők 6 II/2/f. Az ellenőrzések nyilvántartása 6 II/2/g. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok 6 I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása 6 II. A BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 8 II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok 8 II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése 10 III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA 11

I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján (bkr.48. aa pont) I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48. aa) pont) I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése A 2013. évi ellenőrzési terv a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelő kockázatelemzés alapján került összeállításra. A tevékenységek kockázati besorolása megtörtént. Mérlegelve az egyes tényezők hatásait alakult ki az a sorrend, amely alapján kijelölésre kerültek az ellenőrizendő területek. A 2013. évre tervezett ellenőrzések száma 9 volt 193 revizori napra tervezve, ebből a soron kívüli vizsgálatokra 38 napot hagytunk. A végrehajtott ellenőrzések számát és időigényét az alábbi táblázat mutatja. Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések Sitke község Önkormányzatánál Költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések Gazdasági sz.-nél végzett Tervben szerepelt ell. db nap Soron kívül db ell. nap Terven felüli db ell. nap Összes ellenőrzés ell. db nap 1 10 1 15 0 0 2 25 1 5 0 0 1 5 5 135 0 0 0 0 5 135 0 0 0 ellenőrzések Egyéb ellenőrzések Egyéb feladatok 3 28 3 28 Összesen 7 150 1 15 3 28 11 193 Elmaradt ellenőrzések Összesen 3 db ellenőrzés maradt el, ennek oka, hogy az egyéb feladatokra több időt kellett szánni. Elmaradt ellenőrzés: - Európai Úniós támogatással megvalósuló projektek szabályszerűségi ellenőrzése. - Sárvár Víz Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. kintlévőségeinek vizsgálata - Közbeszerzések szabályozottsága és lebonyolítása Két ellenőrzés nem fejeződött be, áthúzódott 2014. évre: - A 2011-2012. évi céljelleggel juttatott támogatások felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése. - Az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása, valamint az egyes kontrolltevékenységek és a belső ellenőrzés működése ellenőrzése Soron kívüli ellenőrzések Soron kívüli ellenőrzés 1 db volt (nem befejezett): - Az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása, valamint az egyes kontrolltevékenységek és a belső ellenőrzés működése ellenőrzése

Terven felüli ellenőrzések Nem volt I/1/b. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Jogellenes magatartás (büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény) nem merült fel. I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48. ab) pont) I/2/a. A belső ellenőrzési egység humánerőforrás ellátottsága Kapacitás ellátottság: a belső ellenőrzés személyi feltétele biztosított, 1 fő végezte a Polgármesteri Hivatal, az intézmények, és Sitke község önkormányzatánál a belső ellenőrzést. A belső ellenőr képzettségi szintje és gyakorlata: a belső ellenőr megfelel a jogszabályban előírt képzettségi és gyakorlati követelményeknek. A belső ellenőr képzései: Szakmai képzés: - A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt szervezésében a könyvviteli szolgáltatást végzők részére tartott továbbképzésen, Idegen nyelvi képzés: Nem volt. Informatikai képzés: Nem volt Egyéb képzés: Önképzés A belső ellenőr regisztrációja: a belső ellenőr szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium belső ellenőrzést végző személyek nyilvántartásában. Ódorné Molnár Mónika regisztrációs szám: 5112961 I/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr.18-19. -a alapján) A belső ellenőrzési egység szervezeten belüli elhelyezkedése: a belső ellenőrzés funkcionális függetlensége biztosított. - szervezeti szempontból: a belső ellenőrzés közvetlenül a jegyző alárendeltségébe tartozik. - feladatköri szempontból: a belső ellenőr az ellenőrzésen kívül más tevékenységben nem vesz részt. 2013. évben összeférhetetlenség nem állt fenn a belső ellenőrzést végző személlyel kapcsolatban. A belső ellenőr tevékenységének tervezése során önállóan járt el. Az ellenőrzés során valamilyen dokumentációhoz és/vagy ellenőrzötthöz való hozzáférés akadályai: a dokumentációkhoz, iratokhoz, és az ellenőrzötthöz való hozzáférés akadálya nem merült fel.

I/2/c Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20. -a alapján) Összeférhetetlenségi eset a 2013. évi belső ellenőrzés során nem merült fel. I/2/d A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása - a belső ellenőr az intézmények minden helyiségébe jogosult volt belépni, figyelemmel az biztonsági előírásokra, és a munkarendre, - a munka elvégzéséhez kapcsolódó minden iratba betekinthetett, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíthetett. - A Hivatal és az intézmények vezetőitől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhetett I/2/e A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők: Az ellenőrzések végrehajtását akadályozó tényező nem merült fel. I/2/f Az ellenőrzések nyilvántartása: A belső ellenőrzési dokumentumok nyilvántartásának szabályait az Önkormányzat Belső Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza. A szabályzatnak megfelelően az ellenőrzési dokumentumok iktatásra kerülnek. I/2/g Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A belső ellenőrzés alapvető céljául tűzte ki, hogy az Önkormányzati Hivatal és az intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét, és eredményességét növelje I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48. aac) pont) A jogszabályi környezet folyamatos változása és a szervezeti változások a kockázati tényezők növekedése indokolta, hogy a vezetés a felmerülő kérdések megoldásához igénybe vegye a belső ellenőrzés tanácsadói kapacitását. Tárgy Jogszabályok áttekintése belső ellenőrzési teendők kapcsán Szervezeti változások kezelése belső szabályzatok aktualizálása Eredmény Megvalósult Megvalósult II. A belső kontrollrendszer működésének értékelése ellenőrzési tapasztalatok alapján (Bkr. 48. b) pont) II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48. bb) pont) Vizsgálat címe Megállapítás Következtetés Javaslat Az önkormányzati intézmények normatíva elszámolásának Az intézmények vezetik a normatív állami támogatás elszámolásához A jogosultságokat alátámasztó iratok, nyilatkozatok rendben voltak

ellenőrzése Sitke Község Önkormányzata normatíva elszámolásának ellenőrzése Költségvetési ellenőrzés a Városgazdálkodásnál, a Vármelléki és a Petőfi úti Óvodánál szükséges alapbizonylatokat A szociális étkeztetést a jogszabályoknak megfelelően működteti az önkormányzat - az intézmények az önkormányzati alapítói céloknak megfelelően működnek - az intézmények szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatokat a Városgazdálkodás illetve az intézmények elkészítették. - A szabályzatok a működéshez, a gazdálkodás viteléhez rendelkezésre állnak, de az aktualizálásuk több esetben is elmaradt, nem naprakészek - A szabályzatok és az adott területen végzett gyakorlat általában azonos, de a leltározási tevékenység nem a szabályzatban rögzített módon történt. - Az intézmények a feladataikat, az azok ellátásához szükséges feltételeket reálisan számba vették, az előirányzatok azonban mégsem tekinthetők megalapozottnak, különösen a dologi kiadások területén a várható költségekhez képest keveset, vagy egyáltalán nem terveztek előirányzatot. A költségvetés összeállítása során a bevételek teljes körű számbavétele megtörtént, de várható nagyságuk megállapítása nem minden esetben volt reális. - a Városgazdálkodás aktualizálja az intézmények szabályzatait, és a hatályban lévő szabályzatokat juttassa el hozzájuk. - a Városgazdálkodás az intézményvezetőkkel a leltározási feladatokat a szabályzatoknak megfelelően végezze el. - az intézmények az előirányzataik kidolgozásánál nagyobb figyelemmel legyenek a várható költségek és bevételek megítélésére A Gondozási és Családsegítő Központnál a szociális - A vizsgálat idején az igénybevevői nyilvántartásban - A vizsgálat napjáig nem volt olyan eset, hogy A Gondozási és Családsegítő Központnál a

étkeztetés pénzügyi elszámolásának és szabályszerűségének ellenőrzése szereplő megállapodással rendelkező ellátottak száma: 2012. december 31-én 90 fő, 2013.július 31-én 84 fő volt. - Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó személyes gondoskodást végző személyek 100%-a szakképzett. egy igénybevevő egyszerre több szolgáltatást is igénybe kívánt venni, melyek a központi költségvetésről szóló törvény vagy más jogszabályok alapján kizárt. szociális étkeztetés elszámolása a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen történik. A Városi Bölcsődénél a bölcsődei ellátás és ingyenes bölcsődei étkeztetés pénzügyi elszámolásának és szabályszerűségének ellenőrzése Kiegészítő támogatás iránti kérelmek - A vizsgálat idején az ellátottak száma: 2012. december 31-én 53 fő volt, 2013. július 31-én 63 fő volt. - Az ellátásban részesülő személyekkel közvetlenül foglalkozó személyek több mint 50%-a szakképzett. Az intézmények összesen 30.211.003 Ft-t igényeltek - A bölcsődei gondozás megkezdése és megszüntetése esetén betartották a gyermek életkorára vonatkozó rendelkezéseket. - Az ingyenes intézményi étkezésnél figyelembe vett gyermekek rendelkeznek az érintett időszakra vonatkozóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jegyzői határozattal. A Városi Bölcsődénél a bölcsődei ellátás és az ingyenes bölcsődei étkeztetés a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen történik. A benyújtott kérelmeket átvizsgálva 19.792.178 Ft kiegészítő támogatás elfogadását javasoltam Az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása, valamint egyes kontrolltevékenységek és a belső ellenőrzés működése ellenőrzése A 2011-2012. évi céljelleggel juttatott támogatások felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése A vizsgálat folyamatban van. - -

II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48. bb) pont) Kontrollkörnyezet: Az Önkormányzat hatályos SZMSZ-e tartalmazza a szervezeti felépítést, az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét, a szervezeti ábrát, illetve a jogszabályban előírt további kötelező elemeket. Az SZMSZ alapján a szervezeti struktúra egyértelmű, a munkaköri leírásokkal és a belső szabályzókkal összhangban áll, a felelősségi körök, hatásköri viszonyok és feladatok a fenti dokumentumok alapján egyértelműek. A működéshez, gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok rendelkezésre állnak. A hatályos SZMSZ melléklete a Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje, mely a jogszabályi előírásoknak megfelel. Kockázatkezelési rendszer Az Önkormányzat hatályos Kockázatkezelési szabályzata alapján működteti a kockázatkezelési rendszerét. Kontrolltevékenységek A hivatal és valamennyi intézménye valamennyi tevékenységére vonatkozóan biztosítva van a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés. Az alábbi feladatok elkülönítése biztosított: - pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése, - a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, - a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, - a gazdasági események elszámolása, kontrollja. A belső szabályzatokban a felelősségi köröket meghatározták. Információs és kommunikációs rendszer A kialakított információs és kommunikációs rendszer vezetői utasítások, értekezletek, munkamegbeszélések, szabályzatok stb. alkalmas arra, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes kollégákhoz illetve a szervezeti egységhez. Nyomon követési rendszer (monitoring) Megfelelően működik az Önkormányzat tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszer, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. III. Az intézkedési tervek megvalósítása (bkr. 48. c) pont) 2013. évben az ellenőrzési jelentésekben tett javaslatok alapján egy vizsgálat esetében kértem intézkedési tervet. Sajnos az intézmény nem készítette el.

2. napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2013. évi költségvetési gazdálkodásáról. (Az előterjesztés a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság anyagai között külön állományként található.)

3. napirendi pont Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. ELŐTERJESZTÉS Tisztelt Képviselő-testület! Átfogó értékelés Sárvár Város Önkormányzata 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 96. (6) bekezdése szerint a települési önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az átfogó értékelés tartalmi követelményeit a 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete tartalmazza. A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze, mely kettős funkcióval bír. Egyrészt a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, továbbá a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül segíti a gyermekek családban történő nevelkedését, másrészt a gyermekvédelmi szakellátás útján otthont nyújt a családjukból kiemelt gyermekek számára. A gyermekek fizikai és szellemi érettségük hiánya következtében fokozott védelmet igényelnek. Kiemelt feladat a gyermekek harmonikus testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését mindenekelőtt saját családjukban biztosítani, illetve az onnan kiemelt gyermekek otthonukba történő visszahelyezését elősegíteni. Természetesen ezen célok megvalósítása során a hatósági és egyéb gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételén túl a szülők is kiemelt szereppel bírnak. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, amely a különleges védelemre szoruló gyermekek érdekeit óvja szükség esetén hatósági eszközökkel is. Önkormányzatunk gazdasági, anyagi lehetőségeihez képest különös figyelmet fordít a mindennapi megélhetést szolgáló szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a támogatásra rászorulók részére történő biztosítására. 1. Sárvár demográfiai mutatói Állandó lakosság összesen 2013. december 31-én: 15 011 fő. 1. táblázat: A sárvári lakónépesség nemek szerinti összetétele 2007-2013. év férfi (fő) nő (fő) összesen (fő) 2013. 7 207 7 804 15 011 2012. 7 261 7 834 15 095 2011. 7 321 7 880 15 201 2010. 7 383 7 930 15 313 2009. 7 437 7 978 15 415 2008. 7 433 8 006 15 439 2007. 7 455 8 000 15 455 Forrás: KSH. 1. diagram: A sárvári lakosság számának alakulása 2007-2013.

lakosság szám ának alakulása 15500 15455 15439 15415 15400 15313 15300 15200 15100 15201 15095 15011 lakosság száma 15000 14900 14800 14700 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Forrás: KSH. 2. táblázat: A sárvári lakosság korosztályonkénti megoszlása 2007-2013. év 0-18 éves (fő) 19-60 éves 61-100 éves (fő) (fő) férfi nő férfi nő férfi nő 2013. 1 303 1 207 4 555 4 656 1 349 1 941 2012. 1 332 1 232 4 594 4 719 1 335 1 883 2011. 1 380 1 274 4 692 4 843 1 249 1 763 2010. 1 412 1 314 4 763 4 882 1 208 1 734 2009. 1 432 1 348 4 834 4 920 1 171 1 710 2008. 1 435 1 384 4 854 4 942 1 144 1 680 2007. 1 460 1 381 4 883 4 968 1 112 1 651 Forrás: KSH. 3. táblázat: A sárvári 0-18 éves korosztály megoszlása 2007-2013. év 0-3 éves (fő) 4-6 éves (fő) 7-14 éves (fő) 15-18 éves (fő) férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2013. 248 225 228 210 533 499 294 273 2012. 253 233 235 223 519 484 325 292 2011. 290 261 206 199 527 501 357 313 2010. 290 271 211 171 543 532 368 340 2009. 289 262 202 189 582 548 359 349 2008. 277 267 202 188 614 585 342 344 2007. 286 243 188 195 636 585 350 358 Forrás: KSH. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A Gyvt. 14. (2) bekezdése szerint a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A Gyvt. 16. (1) bekezdés a), b) pontja alapján a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a gyámhatóság gyakorolja. 2. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. A Gyvt. 19. (1) bekezdése alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az e törvényben meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak, illetve a külön jogszabályban meghatározott

egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem elutasítására a 2013. évben nem került sor. A Gyvt. 2013. április 1-jén hatályba lépett módosítását követően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozatban a 2-5 év közti életkorú gyermekek esetében a jegyző tájékoztatást nyújtott az óvodáztatási támogatás igénylésének lehetőségéről, feltételeiről és módjáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor erre irányuló kérelem esetén a határozat egy példányát meg kellett küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára. 2013. 4. táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek adatai 2008- rendszeres családok év gyermekvédelmi száma kedvezményben részesülők száma 2013. 290 142 2012. 278 145 2011. 274 143 2010. 349 182 2009. 272 131 2008. 239 101 Forrás: A Hatósági Iroda nyilvántartása. A táblázat alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült gyermekek száma a 2012. évről a 2013. évre 12 fővel növekedett. 2. diagram: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek és az érintett családok számának alakulása 2008-2013. 400 350 349 300 250 200 150 100 290 278 274 142 145 143 182 272 131 239 101 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma családok száma 50 0 2013. 2012. 2011. 2010. 2009. 2008. Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. A Gyvt. 20/A. alapján a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, akinek a jogosultsága tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel 2012. október 1- jét követően kizárólag természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A támogatás esetenkénti összege a 2013. évben gyermekenként 5 800 Ft volt. 2013. augusztus hónapban pénzbeli támogatásként 138 család 254 kiskorú és 11 nagykorú gyermeke, míg november hónapban természetbeni támogatásként 140 család 269 kiskorú és 15 nagykorú gyermeke részesült a fenti támogatásban, azaz a 2013. évben összesen e jogcímen 549 fő esetében 3.184 ezer Ft támogatás került folyósításra.

2.2. Óvodáztatási támogatás A Gyvt. 2013. április 1-től hatályos 20/C. -a alapján az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát kérelmére annak a szülőnek állapítja meg, a) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig (tárgyév augusztus 31-ig), amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába, és c) aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A gyámhatóság az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában, b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában folyósítja. Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek, ha a) a gyermek továbbra is rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és b) a szülő a gyermek külön jogszabály szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik. A Gyvt. 2013. április 1-jén hatályba lépett módosítása alapján az óvodáztatási támogatás feltételeiről a potenciálisan érintett jogosulti kör számára, meghatározott életkorú gyermekek esetében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása során a jegyző előzetes tájékoztatást nyújtott. 2013. szeptember 1-től a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányadó szabályok módosítása miatt az óvodáztatási támogatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések az alábbiak szerint változtak. Az óvodáztatási támogatás megállapítása iránt 2013. szeptember 1-je után benyújtott kérelem esetén a jogosultság akkor állapítható meg, ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének a fennállását a jegyző megállapította, és a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. A Gyvt. 2013. szeptember 1-től hatályos rendelkezése alapján halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. Az átmeneti rendelkezések alapján az új rendelkezéseket csak a 2013. augusztus 31-ét követően óvodáztatási támogatás megállapítása iránt indult új ügyekben és a 2013. szeptember 1-jét megelőzően indult eljárások alapján megállapított óvodáztatási támogatásnak a 2014. szeptember 1-jét követően esedékes, további alkalommal történő folyósítására kell alkalmazni.

A támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. A támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek Gyvt. 67/A. -a szerinti halmozottan hátrányos helyzetének az első alkalommal folyósított óvodáztatási támogatás esetén a kérelem benyújtásának időpontjában, a további óvodáztatási támogatás esetén a tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév május 5-én, a tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál a tárgyév november 5-én fenn kell állnia. A 2013. év júniusában 7 gyermek részére 90 000 Ft, decemberben 5 gyermek részére 50 000 Ft került kiutalásra. 2.3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2013. december 31. napjáig hatályos Gyvt. 21. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti. Sárvár Város Önkormányzata Képviselőtestülete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának a hatáskörét a szervezeti és működési szabályzatában a polgármesterre ruházta át. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem elutasítására a 2013. évben nem került sor. 2013. december 31. napjáig hatályos, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról szóló 27/1997. (XII. 02.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 18. -a alapján a polgármester a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, kérelemre vagy hivatalból, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő esetén 200 %-át, e jövedelemhatároktól az önkormányzati rendelet szerinti méltányosságra okot adó esetben 30 %-ban emelt mértékig el lehet térni. 2013. év 5. táblázat: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek adatai 2008- Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült gyermekek száma (fő) Esetek száma (eset) Éves előirányzat (Ft) Felhasznált összeg (Ft) 2013. 424 978 12 150 000 4 352 815 2012. 552 1 142 9 450 000 5 514 500 2011. 592 1 492 10 645 000 8 131 970 2010. 740 1 657 11 000 000 9 952 900 2009. 793 1 787 10 331 000 9 962 689 2008. 713 1 645 12 000 000 9 641 800 Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. Az Ör. rendelkezése alapján a polgármester döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A 2013. évben 3 gyermek részesült természetbeni rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. 6. táblázat: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek adatai 2013. Alkalmak Esetek száma: 978 eset száma természetbeni 3 pénzbeli 975 1 alkalom 3 gyermek 3 eset 171 gyermek 171 eset

2 alkalom - 71 gyermek 142 eset 3 alkalom - 54 gyermek 162 eset 4 alkalom - 125 gyermek 500 eset Forrás: Hatósági Iroda nyilvántartása. A 2013. évben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke esetenként 2 000 17 000 Ft közötti, a folyósított összeg mindösszesen 4 352 815 Ft volt. 2.4. Tanévkezdési támogatás A Gyvt. felhatalmazása alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Az Ör. 18/A -a alapján a polgármester tanévkezdési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányokat kezdő vagy folytató általános iskolai tanulói jogviszonyban álló gyermeket, feltéve, hogy a családban az 1 főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegének 300 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében a 350 %-át nem haladja meg. A támogatás mértéke gyermekenként, tanévenként 4 000 Ft. A támogatás célja, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel szükségszerűen együtt járó többletkiadásokhoz szociális és gyermekvédelmi szempontból segítséget támogatást nyújtson. A 2013. évben 247 gyermek részesült tanévkezdési támogatásban, összesen 988.000 Ft összegben. 2.5. A gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok A Gyvt. 151. (5) bekezdése szerint gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa) ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként (a továbbiakban: normatív kedvezmény) kell biztosítani. A 2013. évben a gyermekétkeztetés során normatív kedvezményben összesen 541 gyermek részesült. Ebből 14 bölcsődés (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 4 fő, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 3 fő, 100 %-os kedvezményben 7 fő részesült), 245 óvodás, 280 általános iskolai, 2 gyermek pedig gimnáziumi tanuló volt. A Petőfi Úti Óvodában összesen 118 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 48, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 18, 100 %-os kedvezményben 53 esetben), a Vármelléki Óvodában 127 gyermek (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 52, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 23, 100 %-os kedvezményben 52 esetben) részesült normatív kedvezményben.

A Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskolában 108 fő (ebből 50 %-os kedvezményben háromvagy többgyermekes család gyermekeként 28, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 18, 100 %-os kedvezményben 62 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskolában 100 fő (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 36, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 16, 100 %-os kedvezményben 48 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Szent László Katolikus Általános Iskolában összesen 72 fő (ebből 50 %-os kedvezményben három- vagy többgyermekes család gyermekeként 30, 50 %-os kedvezményben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekként 11, 100 %-os kedvezményben 31 esetben) részesült normatív kedvezményben. A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola összesen 2 fő részesült 50 %-os normatív kedvezményben tekintettel arra, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. A normatív kedvezményben részesült gyermekek száma az előző időszak adataihoz képest (540 fő) emelkedett. (1) Intézmény neve Városi Bölcsőde Petőfi Úti Óvoda 7. táblázat: A normatív kedvezményben részesülők adatai 2013. (2) 50 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset) (2)-ből: Nagycsaládos (eset) (2)-ből: Tartós beteg (eset) (3) 100 %-os normatív kedvezményben részesülők (eset) (4) Összesen (fő) 7 4 3 7 14 66 48 18 53 118 Vármelléki Óvoda 75 52 23 52 127 Szent László Katolikus Általános Iskola 41 30 11 31 72 Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola 46 28 18 62 108 Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola 52 36 16 48 100 Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola 2 0 0 0 2 Forrás: az intézmények és a Városgazdálkodás Sárvár adatszolgáltatása E támogatás jelentős segítséget nyújt a rászoruló családok mindennapi kiadásainak fedezéséhez, hiszen a családok havi bevételéből jelentős részt tesz ki az élelmezési költségek megfizetése. A támogatás igénybevétele mellett a gyermekek napközbeni élelmezése, meleg étellel való táplálása kedvezményesen, vagy térítésmentesen biztosított volt a tárgyidőszak során. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a Gyvt. 15. (2) bekezdése szerint:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermekjóléti alapellátások (Gyvt. 38-42. ) keretében gyermekjóléti szolgálatot működtet, a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása érdekében bölcsődét tart fenn. 3.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését (Gyvt. 39. (1)). A gyermekjóléti szolgáltatás gyermekjóléti szolgálat működtetésével biztosított. A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete: A Gondozási és Családsegítő Központnak szakmailag önálló egysége. Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat heti 40 órában 3 fő szakképzett családgondozóval látja el feladatait. A családgondozók az alábbi képesítéssel rendelkeznek: 2 fő szociális munkás, 1 fő gyermek és- ifjúságvédelmi tanácsadó. A gyermekjóléti szolgálat szakmai munkája 3.1.1. Szolgáltatási feladatok: A szolgálat feladatai a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: a) a gyermeki jogokról, és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) tanácsadás (egészségügyi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, nevelési, stb. problémák esetén), c) hivatalos ügyek intézésének segítése, d) kérelmek írása, kérvények kitöltése, továbbítása, e) közvetítés más intézmények, szakemberek felé, f) munkahelykeresés, g) a gyermek, illetve a szülő tájékoztatása az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségeiről, h) hatósági beavatkozás kezdeményezése, i) javaslatkészítés gyermekvédelmi intézkedés megtételére, j) a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatosan figyelemmel kísérése, k) a gyermek panaszának meghallgatása, annak orvoslása érdekében a szükséges intézkedések megtétele, l) válság helyzetben lévő várandós anyák védelme, tájékoztatása, m) családgondozás alapellátás, védelembevétel, családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében, n) adományok közvetítése, o) felkérésre környezettanulmány készítés. 3.1.2. Észlelő, jelzőrendszer működtetése A Gyermekjóléti Szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnői szolgálat, házi gyermekorvosok, városi bölcsőde, családsegítő szolgálat, városban működő oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség,

nevelési tanácsadó, egyház, hivatásos pártfogó, járásbíróság. A jelzőrendszer tagjai kötelesek írásban jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A szolgálat folyamatosan kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárják a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen tesznek javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. A Gyermekjóléti Szolgálat minden év márciusában beszámol az előző évben végzett gyermekvédelmi munkáról a jelzőrendszer tagjainak. 3.1.3. Alapellátásban történő gondozás Önkéntességi alapon létrejövő családgondozás az alapellátás. A szülők és gyermekeik szabad akaratukból szerződéskötés után veszik igénybe ezt az ellátási formát. Az alapellátásba vételre az észlelő-jelzőrendszer jelzései, önként jelentkezés, illetve a szolgálat tudomására jutott családok esetében kerül sor. Az alapellátásban való gondozás az elfogadás után mindkét fél részére kötelező. Az alapellátás célja, hogy a szülőkkel, a gyermekekkel együttműködve megpróbálják megszüntetni a veszélyeztetettséget fenntartó okokat. Az alapellátásban való gondozás során feltárásra kerül a család diszfunkciós működése. A családgondozó és a család (szülők, gyermekek együttesen az elkészült gondozási tervben foglaltak alapján) együttesen próbálnak megoldást találni a felmerült problémákra. Optimális esetben az alapellátásban való gondozás fél év időtartamig tart, amikor megtörténik a felülvizsgálat és közösen döntenek az érintett felek arról, hogy befejeződjék a gondozás, vagy tovább folytatódjék az alapellátás vagy a védelembevétel kezdeményezésére kerüljön sor. 3.1.4. Védelembe vétel keretében való gondozás Védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybe vételével megszüntetni nem lehet, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben védelembe vétellel biztosítható. Szükség esetén a családgondozó megteszi a gyermek védelembe vételére irányuló javaslatát. Ezt követően a gyámhivatali ügyintéző tárgyalást tart. A tárgyaláson az ügyintéző ismerteti a védelembe vétel okát és tényét, valamint felkéri a családgondozót, hogy jogerőre emelkedést követően 15 napon belül készítse el a gondozási-nevelési tervet védelembevétel esetén. A védelembe vétel megtörténtével megkezdődik a családgondozás. Az alapellátásban nyújtott családgondozástól annyiban különbözik ez a gondozási forma, hogy a szülő kötelezve van a gyámhivatali határozat által arra, hogy a gyermekét veszélyeztető tényezőket megszüntesse. Az intenzív családgondozás felülvizsgálatára egy év múlva kerül sor. Amennyiben ezen idő alatt nem történik jelentős javulás, egyéb gyermekvédelmi intézkedést kell kezdeményezni. 3.1.5. Átmeneti nevelésben lévő gyermekek vérszerinti családjában végzett családgondozás A Gyermekjóléti Szolgálat a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást végez a Gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján. Ennek a célja, hogy a családok megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy alkalmasak legyenek arra, hogy gyermekeiket a saját háztartásukban nevelhessék. A Gyermekjóléti Szolgálat tapasztalatai szerint a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésére nagyon kis esély van. A gyermekjóléti szolgálatok fennállása óta nem volt erre példa. A szülők a gyermekek átmeneti nevelésbe vétele után elkényelmesednek, és nem tesznek erőfeszítéseket arra, hogy a gyermek visszakerüljön saját háztartásukba.

3.1.6. Helyettes szülői ellátás szervezése A Gyermekjóléti Szolgálatnak még nem sikerült megszerveznie a helyettes szülői ellátást potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában keresnek helyettes szülőket. A Sárvári Hírlapban adtak fel hirdetést, amire nem volt érdemleges jelentkező. Az elmúlt évben nem volt igény erre a szolgáltatási formára. 3.1.7. Várandós anyák védelme A védőnői szolgálat jelzése alapján a 2013. évben 3 fiatalkorú és 4 nagykorú válsághelyzetben lévő várandós anyát gondozott a szolgálat. A várandós anyákat a gyermekek után járó ellátási formákról információkkal látták el a családgondozók, illetve a születendő gyermekeik családi jogállásának rendezése céljából szükséges hatósági intézkedések lebonyolításához segítséget adtak. 2013. Alapellátásban való gondozás 8. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat gondozási tevékenysége Védelembevétel keretében való gondozás Átmeneti nevelt Utógondozói ellátásban részesül Ideiglenes hatályú elhelyezés 75 21 12 1 0 109 Gyermek 41 15 5 1 0 62 Család Forrás: Gondozási és Családsegítő Központ. 3.1.8. A Gyermekjóléti Szolgálat egyéb tevékenységei 3.1.8.A. Élelmiszer adomány osztás A 2013. évben 52 gyermekes család részesült nagyértékű élelmiszer adományban. 3.1.8.B. Használtruha osztás A Gondozási és Családsegítő Központ kéthavonta ingyenes ruhaválogatást szervez a rászorulók számára, ami kiterjed Lánkapuszta településrészre is. Az időpontokat a Sárvári Hírlapban is közzéteszik. 3.1.8.C. Nyári ingyenes étkeztetés A nyár folyamán az előző évekhez hasonlóan, ismét lehetőség volt 44 napon keresztül, 40 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára ingyenes étkeztetésre. Az ebéd a Nádasdy Étterem konyhájáról került kiosztásra. A nyári gyermekétkeztetést a 30/2013.(IV.30.) EMMI rendelet alapján az állam 23 gyermek esetében 440 Ft-tal támogatta, amit Sárvár Város Önkormányzata 210 Ft-tal kiegészített. 17 gyermek esetében a 650 Ft-ot Sárvár Város Önkormányzata fizette szociális alapon. A Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat koordinálta a kiosztást. 3.1.8.D. Nyári játszóház A 2013. évben június 17-e és 28-a között került megrendezésre a nyári napközi, elsősorban alsó tagozatos gyermekek részére. A programon 55 gyermek vett részt. A nyári játszóház lebonyolítását a Családsegítő Szolgálat munkatársaival együtt kivitelezték. Az elmúlt évben is számos újdonsággal próbálták még érdekesebbé tenni a gyermekek programját. A két hét során volt előadás a természet védelméről, sétakocsikázás a Vadkertben. Sportvetélkedők, jóga, kézműves foglalkozások, népi játékok, mozielőadás a gyermekkönyvtárban, egészségfejlesztő foglalkozások. A második héten Kőszegen vettek részt egy erdei túrán. A kézműves foglalkozáshoz szükséges alapanyagok, továbbá a sporteszközök, a memória- és társasjátékok megvásárlását a Közművelődési Alapítvány és a Humán Erőforrás Bizottság összesen

pályázatán nyert pénzösszegek segítették. A kéthetes program nagy segítséget jelent a szülőknek, hogy a gyermekeiket ezen idő alatt biztonságban tudják. 3.1.8.E. Gyermekek napközbeni ellátása A városban lakó gyerekek napközbeni ellátása intézményesített keretek között történik. Az óvodás és bölcsődés korú gyermekeket az adott intézmények minden esetben be tudják venni. A gyermekjóléti szolgálat által gondozott gyermekeknek soron kívül biztosítanak férőhelyet és különös gondot fordítanak a gyermekekre. A gyermekjóléti szolgálat eleget tesz az országos Taj-szám alapú nyilvántartási rendszer követelményeinek, napi szinten jelenti az igénybevételt. 3.1.9. A gyermekjóléti szolgálat által jelzett problémák Az anyagi problémát jellemzően a munkanélküliség, lakhatási nehézségek jelentik. Az alacsony iskolai végzettség miatt a Gyermekjóléti Szolgálat gondozottjainak szülei alacsony státuszú munkát végeznek, a jövedelmük alacsony. A társadalmi egyenlőtlenségek erőteljes hatást gyakorolnak a családok életére. A családok jelentős részénél jelen vannak a devianciák. Egy gondozott családnál a távhőszolgáltatást, egy másik család esetében pedig a vízszolgáltatást év közben kis időre kikapcsolták. Előrefizetős villamos árammérő készülék 7 család esetében került felszerelésre. A családok jelentős részénél a gyermekekre jut a legkevesebb idő és energia, a szülők magatartásukkal rossz példát mutatnak gyermekeiknek, amire a gyermek magatartási és viselkedési zavarral válaszol. A szülők nem mernek gyerekeikkel következetesek lenni, mert attól félnek, hogy a gyermekek deviáns csoportok társaságát keresik. A családok 40%-ában konfliktusos családi kapcsolatok dominálnak. A konfliktus leggyakoribb oka a pénztelenség, a szegénység, az alkoholizáló életmód. A válások miatti családi konfliktusokat leginkább a gyermekek szenvedik meg. A 2013. évben a Gyermekjóléti Szolgálatnak bántalmazásos esete nem volt. Nagyon sok családban alakul ki családi-kapcsolati konfliktus, veszekedés, amelyeknek folyamatos szemtanúi, illetve résztvevői a családban élő gyermekek. Ilyenkor elsősorban a szülők között folynak viták, de gyakran a gyermekek válnak másodlagos áldozatokká. A családi viszályoknak gyakran kiváltó oka az alkoholos befolyásoltság, melynek gyakori következménye az agresszív viselkedés. A gyermekbántalmazás minden formája negatívan befolyásolja a gyermekek egészséges személyiségfejlődést. A gondozott gyermekek deviáns viselkedésének az oka jellemzően a gyermekek elhanyagolása, rossz bánásmódja, a szülők agresszivitása, italozó életmódja. Korunk, társadalmunk egyik fő devianciája a fiatalok körében a drogfogyasztás. Szerencsés helyzetben van a városunk, hogy ebbe a korosztályba még nem törtek be a kemény drogok.

9. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat által kezelt problémák 2013. Megnevezés Kezelt problémák száma (halmozott) Ellátott gyermekek száma a fő probléma szerint Anyagi, megélhetési, lakhatási problémák 62 41 Gyermeknevelési problémák 62 17 Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézségek 15 8 Magatartászavar, teljesítményzavar 26 13 Szülők vagy a család életvitele 46 7 A gyermek elhanyagolása 15 3 Családon belüli bántalmazás - - Fogyatékosság, retardáció 9 3 Szenvedélybetegség 11 - Családi konfliktusok 32 17 összesen 278 109 Forrás: Gondozási és Családsegítő Központ. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai magas színvonalon, lelkiismeretesen végzik mindennapi munkájukat. 3.2. Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődei ellátás) A bölcsődék működését a Gyvt. és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet határozza meg. A sárvári Városi Bölcsőde működési köre Sárvár város közigazgatási területe. A sárvári Városi Bölcsőde férőhelye 66 fő. Csoportszobák száma 5. 2013-ban a lehetséges gondozási napok száma 14.652 nap, a teljesített gondozási napok száma 9406 nap volt. A beíratott gyermekek napi száma éves összesítésben 12.211 volt. A nyitvatartási napok száma 222 nap volt. A bölcsődébe jelentkezett, de fel nem vett gyermek a tavalyi évben nem volt. A bölcsődét igénybevevő gyermekek száma a 2013. évben összesen 106 fő volt. Óvodába 53 fő távozott. 2013. május 31-én 65 fő volt a beíratott kisgyermekek száma, ebből 12-23 hónapos 12 fő, 24-35 hónapos 38 fő, 3 éves és annál idősebb 15 fő volt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 7 gyermek részesült. Tartósan beteg gyermek 3 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke 4 fő volt. Sárvár Város Önkormányzata a 2013. évben 29 millió Ft támogatást nyújtott a bölcsőde működéséhez. A gondozási díj a tavalyi évben 210 Ft/fő/hó volt, ebből 1.583.420 Ft bevétele származott az intézménynek. A Bölcsőde a Gyermekekért Alapítvány a bölcsődét játékokkal és mesekönyvekkel támogatta. Az intézményben a gyermekek étkeztetését saját konyhával látják el. 2013-ban az étkezési térítési díj mértéke 419 Ft/fő/nap volt. A tartósan beteg gyermek 3 fő, 3 vagy több gyermekes család gyermeke 4 fő 50% kedvezményben részesültek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek (7 fő) 100% normatív kedvezményben részesültek. A bölcsőde személyi és tárgyi feltételei: A bölcsődében 21 dolgozó biztosítja a szakmai munka feltételeit: 1 fő bölcsődevezető, 6 fő szakgondozónő, 6 fő kisgyermeknevelő, 1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő szakácsnő, 2 fő konyhalány, 4 fő technikai dolgozó. Egy kisgyermeknevelő gyermekgondozási szabadságon van, a munkáját egy másik munkatárs látja el helyettesítéssel. A bölcsődében a kisgyermeknevelők 1 fő kivételével (szakképesítésének megszerzése folyamatban van) szakképzettek, 5 fő közülük felsőfokú szakképesítéssel, 1 fő diplomával rendelkezik.

A kisgyermeknevelők folyamatosan vesznek részt továbbképzéseken, így teljesítve az előírt kredit pontok megszerzését. A bölcsőde pavilon jellegű, három egységben öt csoportszoba működik. A bölcsőde tárgyi feltételei: a szobák méretei megfelelnek az előírtaknak, eleget tesznek 4m 2 /fő alapterületnek. A szobákból ráccsal ellátott üveg ablakú ajtó nyílik a fürdőszobába, itt foglal helyet a 2 db kisméretű WC, 2 db mosdó, 2db pelenkázó, 2db gyermekfürösztő zuhanyozótálca. Gyerekmagasságban, jellel ellátott falon vannak a törülközők, fésűk, fogmosó poharak és fogkefék. Ha tovább megyünk, az átadóba érünk, itt minden gyermek számára jellel ellátott szekrény áll rendelkezésre. Az elhelyezett padokon biztosított a kényelmes ruhacsere. Innen nyílik a babakocsi tároló, melyben helyet foglalnak az udvari játékok is. A kisgyermeknevelők sokat fáradoznak, hogy otthonos, barátságos környezetet alakítsanak ki a kicsik számára. Ehhez kellékeket, eszközöket a bölcsőde biztosít. A szobák padlózata linóleummal van borítva, melyre színes, vidám, hőszigetelt szőnyegek vannak terítve. A világítás természetes fénnyel valósul meg. Az ablak mellvéd magassága 0,8 m. Előttük a radiátorok faburkolattal ellátottak. Ezen az oldalon, az ablakok folytatásában lévő dupla ajtón közvetlenül a játszóudvarra lehet jutni. A falat körben 1,30 m magasan mosható faburkolat borítja. A bútorzat balesetmentesen, a gyerekek életkorának megfelelően van elhelyezve. A 2013. évben kötelező eszköz beszerzés keretében 200.000 Ft értékben két egységben beépített szekrények kerültek vásárlásra. A szobák az adott életkornak megfelelően vannak felszerelve játékkészlettel, új, korszerű bútorzattal. A játékok egy része nyitott polcokon, fajtánként csoportosítva, a gyerekek számára elérhető helyen találhatóak. A felügyeletet igénylő játékok zárt szekrényben, vagy a gyerekek számára nem elérhető helyen vannak tárolva. A játékok mennyisége mindig igazodik a csoport létszámához (pl. legalább annyi kisautónak kell lennie, ahány gyerek van). Játékaink küllemre esztétikusak, igényesek, könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetőek. A játékkészletet folyamatosan cserélik, frissítik. A kisgyermekek életkoruknak megfelelő, korszerű, egészséges élelmezésben részesülnek. A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak, a korosztály élelmezési-, és nyersanyagnormáinak figyelembe vételével a bölcsődevezető, az élelmezésvezető közösen állítják össze az étlapot. Az étrend tervezésekor figyelembe veszik, hogy az ajánlott napi energia és tápanyag tartalom 75%-a a bölcsődében biztosítva legyen. Mindig törekednek arra, hogy az étrend változatos, idényszerű, ízvilágban összehangolt, és az önálló étkezésre nevelés szempontjából is kielégítő legyen. A bölcsőde mosókonyháján ágyneműhuzatot, textilpelenkákat, asztalterítőket, előkéket, felnőtt törülközőket és a konyhai dolgozók ruházatát tisztítják. A bölcsődét szép, tágas játszóudvar övezi, eleget téve a 10m 2 /fő alapterületi előírásnak, biztosítva ezzel a gyermekek szabad levegőn való játszását, mozgását. Az udvart fémkerítés övezi, melynek magassága 2,00 m, a függőleges pálcatávolság 7 cm, az előírásoknak megfelelő. Belülről még sövény is véd a por és a zaj ellen. A csecsemő-tipegő csoportnál lévő udvaron az árnyékolás nagyméretű árnyékolóval van megoldva. Minden egységhez külön játszókert tartozik. A két kisóvoda csoport közötti teret magas sövény választja ketté. Minden játszóudvarhoz tartozik terasz, homokozó, füves terület, és a gyerekek életkorának megfelelő kerti játék. A homokozó szélvédett, félárnyékos helyen, jól megközelíthető helyen van. Bőséges homokozójátékkal (vödör, szita, lapát, formák) játszhatnak a gyerekek. A füves terület a játszókertben mindenhol sík. A bölcsődében folyamatosan igyekeznek újabb udvari játékokat beszerezni, illetve a meglévőket karbantartani. A régi fém játékok mellett, van már néhány új EU szabványnak megfelelő játék is.

Egyéb mozgásfejlesztő játékok (kismotorok, háromkerekű biciklik, rollerok, csúszda, labdák) bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre. A bölcsőde célja, hogy a szülőkkel szorosan együttműködjön a közös nevelési elvárások megvalósításáért, minden feltételt megteremtve a gyermekek testi és pszichés fejlődéséért. Fontosnak érzik, hogy a gyermekek a szüleiktől távol jó hangulatban, aktívan, vidáman töltsék az időt. Az intézményünk szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, érzelmekben gazdag bölcsődei életet teremt gyermekek számára. A nevelés családias, derűs, nyugodt légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fizikai, szellemi és lelki fejlődését. A gondozási műveletek célja, hogy a kisgyermekek testi, lelki és biológiai szükségleteinek az ellátásával derűs, nyugodt légkört teremtsenek, törekedve a kisgyermek és kisgyermeknevelők közötti szeretetteljes viszony kialakítására. Megteremtik a gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét. Ügyességüket nyomdázás, gyurmázás, festés és egyéb kreatív tevékenységek keretében fejlesztik. Beszédfejlődésüket mondókákkal, énekekkel, mesékkel, bábozással mozdítják elő. A kisgyermekek hétköznapjait nagyon sok ünnep színesíti és a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A bölcsődében a következő alkalmakat ünnepelik meg: farsang, húsvét, madarak és fák napja, anyák napja, gyermeknap, ballagás, Mikulás, karácsonyvárás, és a három éves születésnapok. Az édesanyákat minden évben a gyerekek saját készítésű ajándékkal és verssel, énekkel lepik meg. Az ünnepre készülődés mindig izgalmas várakozással telik a gyermekek számára, élményt nyújt, megszínesíti napjaikat. A 3. életévüket betöltött gyermekek az új nevelési év kezdetén bölcsődés társaikkal együtt kerülnek óvodai csoportokba. A már ismerős és kialakult társkapcsolataik révén beilleszkedésük az új közösségbe harmonikusabb, kapcsolataikat pozitív töltés jellemzi. Az óvodáskor elérésekor egészséges, boldog, a közösséghez jól alkalmazkodó gyerekeket búcsúztatnak. A legtöbben már igen önállóak, egyedül mosnak kezet, segítenek a terítésben, rendrakásban, de a legtöbb időt persze játékkal és pihenéssel töltik. A Városi Bölcsőde hatékonyan látja el feladatát, a helyi igényeket megfelelően tudják kielégíteni. A rászoruló családok gyermekei számára biztosítani tudják a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. A jelenlegi 66 férőhely, valamint személyi, tárgyi feltételeik ezt garantálják. A bölcsőde épületének állagát igyekeznek óvni, karbantartani, de valószínűleg a teljes felújítás hozza majd el a várt eredményt. 3.3. Gyermekek átmeneti gondozása Az átmeneti gondozás keretében azon gyermekek teljeskörű ellátását (életkorának és egészségi állapotának megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés, lakhatás) kell biztosítani, akiket szüleik átmenetileg családjukban nevelni nem tudnak, de körülményeik nem igénylik a hatósági beavatkozást. A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, gyermekek átmeneti otthonában, illetve családok átmeneti otthonában. Sárváron lakosságszáma alapján a Gyvt. helyettes szülő működtetését is előírja. Ezidáig a gyermekjóléti szolgálatnak nem volt lehetősége helyettes szülői ellátás megszervezésére potenciális jelentkező hiányában. A gyermekekkel foglalkozó intézményekben folyamatosan plakát formájában helyettes szülőket keresnek, illetve a Sárvári Hírlapban került hirdetés feladásra, amire nem volt jelentkező. Az elmúlt évben nem volt igény erre a szolgáltatási formára. 4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató

tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása 4.1.Szakmai ellenőrzés tapasztalatai A 2013. évben a Gondozási és Családsegítő Központnál sem módszertani, sem a Kormányhivatal általi ellenőrzésre nem került sor. Várhatóam a 2014. év közepén lesz esedékes a következő ellenőrzés. 4.1.1. A Városi Bölcsödében a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által 2013. február 19-én tartott szakmai ellenőrzés megállapításai alapján készült szakmai vélemény alapján a bölcsőde vezetője és a szakdolgozók is rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, melyek hozzájárulhatnak a hatékony és eredményes szakmai munkához. A fentiek alapján javasolt, hogy a bölcsőde felújításánál a továbbiakban is vegyék figyelembe az alábbi javaslatokat. Javaslatok: A zuhanyozónál kapaszkodók felszerelése. A fürdőszobában balesetveszélyes burkolat felújítása. A terasz burkolata töredezett, felújításra szorul. Mindkét csoporthoz szükséges árnyékoló. A két évvel ezelőtti ellenőrzés során kifogásolt hiányosságok (szakmai program, SZMSZ, vezetői, kisgyermeknevelői dokumentációk) megszűntek, szép szőnyegekkel, gyermekbútorokkal és játékokkal gazdagodott az intézmény. A fent leírt hiányosságok a pénzügyi lehetőségekhez mérten pótlásra kerültek, illetve pótolják. 4.1.2. A Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által 2013. november 26. napján a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzői gyámhatóságának átfogó ellenőrzésére került sor. A vizsgálat a 2013. január 1-jétől a vizsgálat napjáig keletkezett lezárt és folyamatban lévő ügyekre terjedt ki. Az átfogó ellenőrzés összegzése: A város polgármesteri hivatalának szervezeti változása elősegítette a személyi és a szakmai megújulást is. Ennek eredményeként a határozatok racionalizálása megtörtént. Bár az egyszerűsített forma a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél megengedett, ugyanakkor egy összesített forma szélesebb körű tájékoztatást nyújtana az ügyfeleknek. Az ügyintézésnél azonban mind telefonon, mind személyesen teljes körű tájékoztatást kaphat a lakosság, beleértve a halmozottan hátrányos helyzet fogalmát is. A vezetők naprakész információkkal rendelkeznek az aktuális jogszabályokról, a korábbi hatósági tapasztalatokat a gyámhatósági munkába is bevezették. A megvizsgált iratok szakmai színvonala nagyon jónak mondható. 4.2.A felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai A tárgyidőszakban a Vas Megyei Főügyészség vizsgálatára gyermekvédelmi ügyekben nem került sor.

5. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása, valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 301/2004. (XII.16.) számú határozatával elfogadta Sárvár Város Önkormányzata Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Programját, amely változatlan tartalommal jelenleg is hatályos. A program célja hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. 5.1. A közbiztonság helyi eszközrendszere A nem bűnüldözési hatáskörök esetében a közterület-felügyelet feladata az önkormányzati rendeletek kikényszerítésével kapcsolatos teendők ellátása. Sárvár Város Önkormányzata közalapítványt hozott létre, hogy segítse a város közbiztonságának további megszilárdulását, a közbiztonság területén működő szervezetek munkájának eredményességét. A Sárvári Polgárőr Egyesület civil szervezetként jelentősen hozzájárul közterületi jelenlétével a város kedvező közbiztonsági helyzetének fenntartásában. Tevékenységük kiterjed a helyi rendőrséggel való közös járőrszolgálatra, az önkormányzati rendezvények biztosítására, az országos bűnmegelőzési feladatok helyi végrehajtására. A város közoktatási intézményeiben működnek a különböző korosztályi bűnmegelőzési felvilágosító programok. A rendőrség koordinálásával évek óta sikeresen működik a D.A.D.A. Program. A személyiségfejlesztő és kortárssegítő programok oktatási rendszerbe integrálása évtizedes múltra tekint vissza Sárváron. Sárváron két közterületi térfigyelő rendszer működik. Az egyik a város négy frekventált pontjára kihelyezett körkamerás zárt videó rendszer, a másik pedig az országosan is ritkaságnak számító, a város be- és kijárati útszakaszain elhelyezett rendszámfelismerő rendszer. A lakosság személy- és vagyonbiztonságában jelentős szerepet játszik a tűzoltóság, melynek munkája szervesen beletartozik a város köznyugalmába. 5.2. A közbiztonsági program stratégiai pontjai a következők: 1. Drogmegelőzés. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális, mind az illegális szerek fogyasztása okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. 2. Közlekedésbiztonság. A közlekedésbiztonság terén tájékoztató és figyelemfelhívó akciók sorával erősítendő a városban lakók közlekedési magatartási morálja. A megelőzés a látható rendőrséggel lehetséges, ennek van csupán visszatartó ereje. A közlekedésbiztonság tekintetében a gyermekbalesetek megelőzése kiemelten fontos. 3. Család-, gyermek-és ifjúságvédelem A Gondozási és Családsegítő Központ alapszolgáltatásai közé tartozik a hivatalos ügyintézéshez való tanácsadás, továbbá az egyéni, családi élethelyzeti - lelki problémák megoldásában is segítséget ad. A tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat és elzárkóznak a további együttműködéstől.

A Sárvári Városi Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján a 2013. évben 5 sárvári illetőségű fiatalkorú elkövetővel szemben 6 esetben lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Továbbá 2 sárvári lakóhellyel rendelkező gyermekkorú személlyel szemben indult eljárás 3 rendbeli lopás és 1 rendbeli garázdaság elkövetése miatt. A kiskorú elkövetők a vagyon elleni bűncselekményeket jellemzően magánszemélyek sérelmére követték el. A 2013. évben a Sárvári Városi Rendőrkapitányság tudomására csupán egy esetben jutott olyan bűncselekmény, melynek sértettje egy áruház volt. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének az oka a jobb anyagi helyzet megteremtése volt. Az elkövetők közül egy olyan személy volt, aki a tavalyi évet megelőzően már több bűncselekmény elkövetésével is megalapozottan volt gyanúsítható. Sárvár, 2014. április 9. Dr. Kapuy Adrienn s. k. irodavezető HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról készült átfogó értékelést az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja. Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal (Az értékelésnek a Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához történő továbbításával kapcsolatban)

4. napirendi pont Önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony szociális alapon történő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása. (Az előterjesztés a zárt ülés anyagai között található.)

5. napirendi pont A Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola és a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola intézményátszervezésének véleményezése. ELŐTERJESZTÉS a Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola és a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola intézményátszervezésének véleményezéséhez Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. -ának (3) bekezdése értelmében a fenntartó a köznevelési intézmény átszervezésével összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt köteles beszerezni a 2011. évi CXC. törvény 83. -ának (4) bekezdése szerint a működtető önkormányzat véleményét. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a 2014-es intézményi átszervezések keretében a Sárvár Város Önkormányzata által működtetett köznevelési intézményekben, a Sárvári Tankerülete által 2014. április 08. napján megküldött mellékletként csatolt - levelében részletezett indokok alapján változtatásokat tervez, melyek a szakmai alapdokumentumban rögzítésre kerülnek. Javaslom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy nyilvánítsa ki egyetértését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskolára, a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskolára és a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskolára vonatkozó intézményátszervezésével kapcsolatban. Határozati javaslat: Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. (4) bekezdésében foglalt feladat-és hatáskörében eljárva a Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola intézményátszervezésével az alábbiak szerint egyetért: 1. Sárvári Nádasdy Tamás Általános Iskola (9600 Sárvár, Alkotmány utca 22 24.) A köznevelési alapfeladatok terén a szakmai dokumentumban jelenleg szereplő meghatározás: 6.1.1.3. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) Az Alapító Okirat 6.1.1.3. pontja helyébe az alábbi szöveg lép: 6.1.1.3. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Határozati javaslat: Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. (4) bekezdésében foglalt feladat-és hatáskörében eljárva a Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola intézményátszervezésével az alábbiak szerint egyetért:

2. Sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskola (9600 Sárvár, Gyöngyös utca 2 4.) A köznevelési alapfeladatok terén a szakmai dokumentumban jelenleg szereplő meghatározás: 6.1.1.4. Sajátos nevelési igényű tanuló gyógypedagógiai neveléseoktatása (értelmi fogyatékos) törlésre kerül. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Határozati javaslat: Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. (4) bekezdésében foglalt feladat-és hatáskörében eljárva a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola intézményátszervezésével az alábbiak szerint egyetért: 3. Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola (9600 Sárvár, Várkerület 31.) A köznevelési alapfeladatok terén a szakmai dokumentumban jelenleg szereplő alábbi két telephely törlésre kerül: 9672 Gérce, Kossuth Lajos utca 221. 9682 Nyőgér, Petőfi Sándor utca 18. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. április 10. Kondora István sk. polgármester