JELENTÉS a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

JELENTÉS a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 0304 2003. január

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1007-63/2002-2003. Témaszám: 610 Vizsgálat-azonosító szám: V0057 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Balázs Andrásné osztályvezető Az összefoglaló jelentést készítette: Balázs Andrásné osztályvezető A számvevői jelentések feldolgozásában és a jelentés összeállításában közreműködött: Szappanos Júlia számvevő Az ellenőrzést végezték: Pásztor Katalin számvevő tanácsos Robák Ferencné számvevő Sas Imréné számvevő tanácsos Solymár Ágnes számvevő tanácsos Szappanos Júlia számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére PHARE forrásból juttatott pénzügyi támogatások felhasználásának vizsgálatáról Jelentés a fejezetek és intézményeik által az alapítványoknak juttatott állami pénzek és vagyon felhasználásának, működtetésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről sorszáma 80 220 306 347 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

Jelentés a Gandhi Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a médiatörvény végrehajtásának pénzügyi - gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Televízió Közalapítvány és kapcsolódó ellenőrzés keretében a Magyar Televízió Rt. működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak juttatott állami eszközök felhasználásának és működtetésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a sportcélú közalapítványok működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány működésének ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés az Új Kézfogás Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről 351 372 373 396 478 9806 9812 9822 9906 9907 9915 0002 0011 0101 0117 0136 0228

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 25 1. A Magyar Mozgókép Közalapítvány működésének szabályozottsága és szabályossága 25 1.1. Létrehozása 25 1.2. Induló vagyon 26 1.3. A kuratórium, a szakkollégiumok, az ellenőrző bizottság és a titkárság megalakítása 26 1.4. A tisztségviselőkre előírt összeférhetetlenségi szabályok betartása 28 1.5. A kuratórium és a szakkollégiumok működése 29 1.5.1. Határozatképtelen kuratóriumi ülések és törvénysértő határozatok 30 1.6. Képviseleti jog és bankszámla feletti rendelkezés 31 1.7. Titkárság 34 1.8. Belső ellenőrzés 34 1.9. Ellenőrző Bizottság 34 2. A könyvvezetés és gazdálkodás szabályozottsága, szabályossága 35 2.1. Gazdálkodási szabályzatok 35 2.2. Éves költségvetések 37 2.3. A számviteli nyilvántartás rendszere és szabályossága 38 2.3.1. A támogatások elszámolása és nyilvántartása 38 2.3.2. A cél szerinti- és a működési költségek elkülönítése 39 2.4. Az éves beszámolók szabályossága, a beszámolási- és auditálási kötelezettség teljesítése 40 3. Támogatások, bevételek és költségek 41 3.1. A támogatások, bevételek alakulása 41 3.1.1. Az NKÖM közreműködése a központi költségvetési támogatás felhasználási céljainak meghatározásában és a felhasználás elszámoltatásában 43 3.2. A költségek alakulása 44 3.2.1. Működési költségek 48 3.2.2. Tiszteletdíjak 49 3.2.3. A vállalkozási tevékenység és jövedelmezősége 49 3.3. Pénzkezelés, vagyonvédelem és likviditás 50 1

4. A vagyon alakulása 51 4.1. A vagyonszerkezet, az eszközök összetétele és változása 51 4.2. Ingatlanvagyon 52 4.2.1. Az ingatlanvagyon hasznosítása 53 4.2.1.1. A siófoki üdülőingatlan értékesítése 53 4.3. Gazdasági társaságokban szerzett részesedések 55 4.3.1. Résztulajdonok, üzletrészek 57 4.3.2. Az MMK egyszemélyes tulajdonában álló kft.-k 57 4.3.2.1. Magyar Filmunió Kft. 58 4.3.2.2. Magyar Film Project Kft. 60 5. A központi költségvetési támogatások és bevételek felhasználásának törvényessége és célszerűsége 61 5.1. A támogatásokról hozott döntések szabályossága 62 5.2. Pályázati úton adott támogatások 64 5.2.1. Az alapítóknak juttatott támogatások 64 5.2.2. A pályázati úton nyújtott támogatások szabályozottsága és szabályossága 65 5.2.3. A kuratórium által közvetlenül nyújtott támogatások 66 5.2.4. A szakkollégiumok által nyújtott pályázati támogatások 67 5.3. Pályázaton kívül adott támogatások 69 5.3.1. Visszatérítendő támogatások 69 5.3.2. Magyar Filmszemle 71 5.3.3. A kereskedelmi televíziók által a médiatörvény alapján teljesített közalapítványi befizetések 73 5.3.3.1. Az M-RTL-től (RTL Klub) származó bevételekből kifizetett támogatások 74 5.3.3.2. Az MTM-SBS-től (TV2) származó bevételekből kifizetett támogatások 75 MELLÉKLETEK 1. számú Képviseleti jog átruházása I. 2. számú Képviseleti jog átruházása II. 3. számú Képviseleti jog átruházása III. 4. számú A Magyar Mozgókép Közalapítvány működési költségének és összes kifizetésének alakulása 5. számú A Magyar Mozgókép Közalapítvány költségei 1998-2001. években 6. számú A Magyar Mozgókép Közalapítvány eszközei és forrásai 7. számú A Magyar Mozgókép Közalapítvány eredménykimutatása 8. számú A Magyar Mozgókép Közalapítvány költségei és ráfordításai 2

9. számú Az 1998. évi pályázati úton nyújtott támogatások 10. számú Az 1999. évi pályázati úton nyújtott támogatások 11. számú A 2000. évi pályázati úton nyújtott támogatások 12. számú A 2001. évi pályázati úton nyújtott támogatások 13. számú Kapott támogatások és bevételek 14. számú A közalapítvány pályázat útján nyújtott támogatásai az 1998-2001. évek között 15. számú A közalapítvány kuratóriumának és szakkollégiumainak pályázat útján nyújtott támogatásai az 1998-2001. évek között összesen 16. számú A közalapítvány kuratóriuma által a közalapítványi célú támogatásra jóváhagyott éves keret és ennek felhasználása az 1998-2001. években 17. számú A Legfőbb Ügyészség Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztálya vezetőjének levele az MMK kuratóriumának törvénysértő határozataival kapcsolatban 18. számú Az Állami Számvevőszék intézkedése az MMK állami támogatása és egyéb bevételei törvénysértő felhasználásának megszüntetése érdekében FÜGGELÉKEK 1. számú A Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumainak filmgyártást támogató tevékenysége 3

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁFA tv. Áht. APEH EB EURIMAGES GM Gt. Kht. médiatörvény MKM MMA MMK M-RTL MTM-SBS NKA NKÖM OGY ORTT Ptk. SZMSZ Szt. (régi) Szt. (új) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Ellenőrző Bizottság Kreatív mozi és audiovizuális alkotások létrejöttét és forgalmazását támogató európai alap Gazdasági Minisztérium a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Mozgókép Alapítvány Magyar Mozgókép Közalapítvány Magyar RTL Televíziós Részvénytársaság (RTL-Klub) MTM-SBS Televízió Részvénytársaság (TV2) Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Országgyűlés Országos Rádió és Televízió Testület a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Szervezeti és Működési Szabályzat a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 5

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Alapítvány Alapítványi célú tevékenység Befektetési tevékenység Cél szerinti juttatás Cél szerinti tevékenység Egyszemélyes társaság Egyszerűsített éves beszámoló Felelős személy Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy [Ptk. 74/A. (1) bekezdése]. Az alapító okiratban meghatározott célok szerinti tevékenység [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése]. A közhasznú (köz)alapítvány saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység [Kht. 26. k) pontja]. A közhasznú (köz)alapítvány által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás [Kht. 26. a) pontja]. Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Kht. 26. b) pontja]. A társaságot egy tag is alapíthatja, illetve ilyen társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg. Egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a teljes pénzbetétet be kell fizetni, illetve valamennyi nem pénzbeli betétet a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben a tulajdonos tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni (Gt. 171-172. - ai). Egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (7) bekezdése]. A közhasznú (köz)alapítvány alapító okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki az alapító okirat felhatalmazása, a közhasznú (köz)alapítvány legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a közhasznú (köz)alapítvány képviseletére vagy bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult [Kht. 26. e) pontja]. 7

Induló vagyon Írásbeli szerződés Kiemelkedően közhasznú közalapítvány Közalapítvány Közfeladat Közhasznú közalapítvány Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Az alapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdése]. Az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. Az alapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül az alapítvány nem jöhet létre [BH2001. 303 számú, egyedi ügyben hozott bírósági végzés]. A közhasznú (köz)alapítvány az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivételével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját [Kht. 14. (2) bekezdése]. A kiemelkedően közhasznú (köz)alapítványnak a közhasznú (köz)alapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Kht. 5. és a BH2001. 451 számú, egyedi ügyben hozott bírósági végzés]. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 74/G. (2) bekezdése]. A Kht. 26. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenység(ek)et folytatja; vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt [Kht. 4. ]. A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredménykimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység [Kht. 26. c) pontja]. 8

Közhasznúsági jelentés Közvetlen politikai tevékenység Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Kht. 19. (3) bekezdése]. A pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása [Kht. 26. d) pontja]. Legfőbb szerv A közalapítvány kezelő szerve (kuratóriuma) [Kht. 26. f) pontja]. Likviditási mutató A pénzügyi helyzet értékelésére szolgáló mutató, amely a likvid (egy éven belül pénzzé tehető) eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya. Működési költségek Az üzemeltetési, fenntartási költségek (kiadások) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 6. ]. Nem pénzbeli támogatás Nyilvánosság Vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása [Kht. 26. h) pontja]. A kiemelkedően közhasznú közalapítvány az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza [Kht. 5. b) pontja]. A közhasznú és kiemelkedően közhasznú közalapítvány kuratóriumi ülései, határozatai, működése, szolgáltatásai igénybevételének módja és beszámolói nyilvánosak [Kht. 7. (1) bekezdése, (3) bekezdésének b) és d) pontja], a nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők [Kht. 14. (3) bekezdése]. A közhasznú és kiemelkedően közhasznú közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet [Kht. 19. (4) bekezdése]. A közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni [Ptk. 74/G. (8) bekezdése]. A közzétételnek, a beszámolónak a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. nap [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. (4) bekezdése]. 9

Pályázat Színlelt pályázat Szt. szerinti egyéb szervezet Támogatás Tőkeellátottsági mutató Vállalkozási tevékenység Vezető tisztségviselő Az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli [Kht. 26. i) pontja]. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből az eset összes körülményeinek mérlegelésével megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat [Kht. 15. (1) és (2) bekezdése]. Az alapítvány és a közalapítvány [Szt. (új) 3. 4. e) pontja]. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Kht. 26. j) pontja]. A saját vagyon részaránya az összes forráson belül. A jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást [Kht. 26. l) pontja]. Az alapítvány és a közalapítvány kuratóriumának és felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá a közhasznú (köz)alapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Kht. 26. m) pontja]. 10

JELENTÉS a Magyar Mozgókép Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A 2000. évben 1 Magyarországon az önálló jogi személyként működő 47 144 nonprofit szervezet között 19 700 (41,8%) alapítvány és közalapítvány volt. Az összes nonprofit szervezet nettó értékű tárgyi eszközeinek és aktíváinak 442,3 milliárd Ft összegéből az alapítványok és közalapítványok tulajdonában volt 280,6 milliárd Ft (63,4%), az összes nonprofit szervezetnél ezt a vagyont 92 milliárd Ft, ezen belül az alapítványok és közalapítványok vagyonát 19,8 milliárd Ft hitel- és egyéb tartozás terhelte. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési hatásköre a nonprofit szervezeteket közöttük az alapítványokat illetően jelenleg a központi költségvetésből és a központi alapoktól kapott támogatás felhasználására terjed ki. A nonprofit szervezetek a 2000. évi 495,5 milliárd Ft összes bevételen belül a központi költségvetéstől és a központi alapoktól összesen 105,9 milliárd Ft (21,4%) támogatást kaptak, az alapítványok és a közalapítványok pedig a 187,7 milliárd Ft összes bevételen belül 53,7 milliárd Ft-ot (28,6%). A nonprofit szervezetek között 1994. január 1-jétől jelentek meg a közalapítványok, melyek megalakítására és működésére a Ptk. az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. Közalapítványt csak az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre állami közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából, de a közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. A közalapítványok a nyilvánosság előtt tevékenykednek, ezért alapító okiratukat, gazdálkodásuk legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni. A közpénzek törvényes, felelős és a közjó érdekében történő felhasználását elősegítendő a Ptk. és a Kht. részletesen meghatározta a közalapítványok vagyonkezelő szervezete (kuratóriuma) működésének, képvi- 1 Központi Statisztikai Hivatal: Nonprofit szervezetek Magyarországon 2000. 11

BEVEZETÉS seletének, a tisztségviselők felelősségének és összeférhetetlenségének szabályait. A közalapítványok vagyonát kezelő szervezet (a kuratórium) tagjai az alapítók bizalmából látják el feladatukat, de tőlük sem közvetlenül, sem közvetve nem függhetnek, az alapítók nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást a közalapítvány vagyonának felhasználására. A közalapítványok ellenőrzésére az alapítványoknál szigorúbb követelmények vonatkoznak, így az alapítóknak már az alapítással egyidőben létre kell hozni a kuratórium ellenőrzésére jogosult ellenőrző szervet (ellenőrző vagy felügyelő bizottságot). Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál az Állami Számvevőszék nemcsak az állami támogatás felhasználását, hanem a tevékenység törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. A 2000. évben működő 2, az Országgyűlés és a Kormány által alapított 34 közalapítvány saját tőkéje 15,9 milliárd Ft, összes bevétele 19,3 milliárd Ft volt, ebből a központi költségvetéstől és a központi alapoktól összesen 18,2 milliárd Ft támogatást kapott. A most ellenőrzött Magyar Mozgókép Közalapítvány 1998-ban jött létre, a 2000. évben a saját tőkéje 0,3 milliárd Ft, összes bevétele 1,8 milliárd Ft volt, ebből a központi költségvetéstől és központi alaptól összesen 1,2 milliárd Ft támogatást kapott. A Magyar Mozgókép Közalapítvány állami közfeladatai a Kormány számára az Alkotmányban meghatározott tudományos és kulturális fejlesztési feladatoknak az ellátásában, illetve az ezek megvalósulásához szükséges feltételek megteremtésében való közreműködésre terjedtek ki. A közalapítványt a Fővárosi Bíróság a 9. Pk. 60.105/1998/9. számú végzésében 1998. január 1-jei hatállyal kiemelkedően közhasznú közalapítványként nyilvántartásba vette. A közalapítvány számára az alapító okirat a következő célok teljesítésében való közreműködést határozta meg: a mozgóképalkotások létrejöttének és a mozgóképkultúra terjesztésének elősegítése; a mozgóképalkotások megőrzése és védelme; a mozgóképszakmai tevékenység feltételeinek és infrastruktúrájának javítása, a mozgóképszakmában dolgozók szociális biztonságának elősegítése; a mozgóképkultúra fenntartása és megújulása; a mozgóképkultúra és a mozgóképszakma képviselete. 2 Állami Számvevőszék: Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről (0228. szám) 12

BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék a Ptk. 74/G. -ának (8) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét. Jelen ellenőrzés célja törvényességi és célszerűségi szempontból annak értékelése volt, hogy a közalapítvány rendelkezésére bocsátott induló vagyon működtetése és a központi költségvetési támogatás felhasználása összhangban volt-e az alapító okiratban meghatározott célokkal és feladatokkal; a kuratórium szabályosan gazdálkodott-e a közalapítvány vagyonával, a központi költségvetési támogatással és egyéb bevételeivel; a kuratórium törvényesen és célszerűen gyakorolta-e az egyszemélyes tulajdonában lévő kft.-kel kapcsolatos tulajdonosi jogokat. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 21. (3) bekezdése alapján - ha egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni - az Állami Számvevőszék ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni. Ennek megfelelően kapcsolódó ellenőrzés keretében ellenőriztük a közalapítvány egyszemélyes gazdasági társaságainak a Magyar Filmunió Kft.-nek és a Magyar Filmproject Kft.-nek a gazdálkodását, tevékenységük hatását a közalapítványi célok teljesítésére; a központi költségvetési támogatást nyújtó Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál a közalapítvány támogatásának és a támogatás elszámoltatásának a szabályosságát. Az ellenőrzés a közalapítvánnyá alakulástól a 2001. december 31-ig tartó időszakra terjedt ki. 13

BEVEZETÉS 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Magyar Mozgókép Közalapítvány az 1998-2001. évek között összesen 5,7 milliárd Ft támogatást, illetve bevételt realizált, ennek mintegy hetven százaléka származott a központi költségvetésből. A közalapítvány kuratóriuma a magyar filmgyártás fenntartásának és támogatásának ellátásában való közreműködés mellett szerepet vállalt a filmszakma életképességének megőrzésében és fejlesztésében, a filmgyártás és filmterjesztés külső és saját forrásainak összehangolásával és bővítésével igyekezett megőrizni a filmszakma infrastruktúráját. Az 1999. év közepétől a kuratórium romló költségvetési támogatási feltételek és önhibáján kívül ellehetetlenült működési keretek között törvénysértően működve teljesítette közhasznú feladatait. Az elmúlt ciklusban és a jelenleg működő Kormány(ok)nak és az NKÖM miniszter(ek)nek felróhatóan 1999. június 29-ét követően a kuratórium működésképtelenné vált, mivel a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapító okiratában egyedüli képviseleti joggal felruházott kuratóriumi elnök 1999. június 29-i lemondását követően a többi alapító által (már két alkalommal is, más-más személyt illetően) egyhangúlag felkért kuratóriumi elnök bírósági bejegyzéséhez szükséges intézkedéseket részben a Kormány(ok), részben a miniszter(ek) elmulasztották, így egyik felkért kuratóriumi elnök sem nem vehetett részt döntési joggal a kuratórium munkájában, illetve nem gyakorolhatta a közalapítvány képviseleti jogát. A kuratóriumi elnökön túl további két kurátor tisztségéről történt lemondása miatt egyikőjük helyett a nemzeti kulturális örökség miniszterének kellett volna más kurátort jelölni a nyolctagú kuratórium határozatképességéhez az alapító okiratban előírt kétharmados arányú megjelenés ellehetetlenült. A tisztségekről történt lemondások és az esetenkénti hiányzások miatt kialakult határozatképtelenség következtében az 1998-2001. évek között hozott kuratóriumi határozatok hatvan százaléka törvénysértő. Álláspontunkkal azonosan a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője megerősítette 3, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának azon határozatait, amelyeket nem az alapító okirat szerinti kétharmados arányú megjelenéssel, tehát legalább hat fő jelenlétében hoztak, törvénysértőnek kell tekinteni. A Kormány a Magyar Mozgókép Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról szóló 1206/2002. (XII. 20.) Korm. határozatban elfogadta az alapító okirat módosításáról szóló előterjesztést, és felhatalmazta a nemzeti kulturális örökség miniszterét, hogy az alapító okiratot a Kormány nevében aláírja, to- 3 17. számú melléklet 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK vábbá azonnali határidő megjelölésével, hogy a módosítás bírósági nyilvántartásba vétele iránti eljárásban a Kormány, mint az alapítók egyike nevében és képviseletében eljárjon. Jelentésünk nyilvánosságra hozásáig az alapító okirat jogerős bírósági nyilvántartásba vétele nem történt meg. A Magyar Mozgókép Közalapítvány állami közfeladatainak teljesítése és a magyar filmgyártás támogatásának folyamatossága érdekében a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára és a titkárság vezetői 1999 óta hatáskörüket meghaladó döntéseket hoztak részben a kuratórium, részben a kuratóriumi elnök helyett, illetve törvénysértően gyakorolták a képviseleti jogot 4. Az MMK főtitkárát felszólítottuk 5 arra, hogy az új kuratóriumi elnök és a határozatképes létszámú kuratórium jogerős bírósági bejegyzéséig a közalapítványnak juttatott állami támogatás és egyéb bevételek felhasználását - beleértve az újabb kötelezettségvállalásokat, továbbá a törvénysértő kuratóriumi határozatokon alapuló vagy kuratóriumi határozat nélküli szakkollégiumi kötelezettségvállalásokon alapuló pénzügyi teljesítéseket - haladéktalanul függessze fel. A törvénysértő tevékenység kialakulásában meghatározó szerepet játszott, hogy a lemondott kuratóriumi elnök a Magyar Mozgókép Közalapítvány képviseleti jogának gyakorlását illetéktelenül átruházta a főtitkárra, továbbá az, hogy az NKÖM szerződő félként a Magyar Mozgókép Közalapítvány képviseletében jóhiszemű álképviselő -ként elfogadta a főtitkárt és egy kurátort együttesen, a kuratórium utólagos jóváhagyását kikötve. A kuratórium, illetve a főtitkár az alapító okiratnak a titkárság feladatait meghatározó részéből azt a téves következtetést vonta le, hogy a kuratórium a főtitkárt az SZMSZ-ben felhatalmazhatja a képviseleti jog gyakorlásával. A magyar filmgyártás állami támogatására az elmúlt években többcsatornás támogatási és finanszírozási gyakorlat alakult ki, amelyben a Magyar Mozgókép Közalapítvány szerepe, a közreműködésével kapcsolatos kormányzati igény ellentmondásossá vált. Az Országgyűlés az 1998. évi költségvetési törvényben eredeti előirányzatként a filmszakmai támogatásokat még az akkor működő két alapítvány, a Magyar Mozgókép Alapítvány és a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatási előirányzatai keretében hagyta jóvá, közvetlenül az alapítványoknak nevére megjelölve. A Magyar Mozgókép Alapítvány közalapítvánnyá történt átalakítását követően a gyakorlatban a Magyar Mozgókép Közalapítványnak a filmgyártás támogatásában betöltött szerepe csökkent, mivel a központi költségvetésben a magyar filmgyártás támogatására szánt előirányzatok évről-évre csökkenő hányadát kapta. Az 1999-2003. évek között az OGY az éves költségvetési törvényekben a Magyar Mozgókép Közalapítvány számára közvetlenül névre címzetten évente 1,1 milliárd Ft előirányzatot, ezen túl az NKÖM fejezeti kezelésű előirányzatai kereté- 4 Korábban már az Új Kézfogás Közalapítványnál (lásd a 0136. számú jelentést), a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnál (lásd a 0228. számú jelentést) és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnál (lásd a 0228. számú jelentést) is megállapítottuk, hogy a Ptk.-val és az alapító okirattal ellentétesen a munkaszervezet alkalmazottai és/vagy más személyek gyakorolták a képviseleti jogot. 5 18. számú melléklet 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ben millenniumi filmprodukciók jogcím megjelöléssel 1999-ben 700 millió Ft, 2000-ben 1050 millió Ft, 2001-2002-ben 750-750 millió Ft, filmszakmai támogatások jogcím megjelöléssel 2003-ban 3200 millió Ft, első filmesek támogatása jogcím megjelöléssel 200 millió Ft eredeti előirányzatot hagyott jóvá. A Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal ellentétben évente növekvő összegű költségvetési támogatást kapott a Magyar Történelmi Film Alapítvány, támogatásának eredeti előirányzata az 1998. évi 25 millió Ft-ról 2003-ra 200 millió Ft-ra nőtt. Az NKÖM a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapító okiratában meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközök nagyságát, a támogatás összegét nem támasztotta alá számításokkal, az előirányzatok tervezésekor még az inflációs hatást sem vette figyelembe, így a költségvetési támogatás reálértéke folyamatosan csökkent. Az NKÖM és a Magyar Mozgókép Közalapítvány a támogatások felhasználásával kapcsolatos előírásokat minden évben támogatási szerződésben rögzítette, melyben a minisztérium kikötötte az alapító okiratban meghatározott célok szerinti felhasználást, meghatározta az elszámolások benyújtásának határidejét és az elszámolás módját, de a támogatás felhasználását nem ellenőrizte. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a támogatások felhasználásáról szakmai értékelést és pénzügyi elszámolást készített. Ennek elfogadásáról, illetve az elszámolások tényleges, tartalmi felülvizsgálatáról a minisztérium nem készített írásos dokumentumokat, az elszámolások elfogadásáról sem tájékoztatta a közalapítványt. A médiatörvényben előírt kötelezettség alapján a magyar filmgyártás támogatása céljából az MTM-SBS Rt., illetve az M-RTL összesen mintegy 1,2 milliárd Ft befizetést teljesített 1998-2001. évek között a Magyar Mozgókép Közalapítványnak. A befizetések fogadására, illetve teljesítésére kötött megállapodások pénzügyi szempontból a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a kereskedelmi televíziók számára egyaránt előnyösek voltak: a kereskedelmi televíziók a befizetési kötelezettség szempontjából a közalapítványnak befizetett összeget kétszeres szorzóval vehették figyelembe, a Magyar Mozgókép Közalapítványnál viszont az 1998-2001. évi támogatások és bevételek mintegy ötödrészét kitevő pótlólagos pénzforrás bővítette a magyar filmalkotások létrehozására fordítható közalapítványi támogatás összegét. A számottevő új bevételi forrás és támogatási lehetőség ellenére a kuratórium nem dolgozta ki és nem szabályozta e támogatások odaítélésének célrendszerét, követelményeit és folyamatát. Ezért következhetett be, hogy a konkrét támogatások odaítélését a titkárság vezetői és a kereskedelmi televíziók képviselői a kuratórium hatáskörének elvonásával és a nyilvánosság kizárásával végezték, a kuratórium a támogatásokról csak év végén, utólag kapott tájékoztatást. A megállapodásokban a Magyar Mozgókép Közalapítvány a kereskedelmi televízióknak a médiatörvényben megengedett bemutatási jogon felül indokolatlanul biztosította a támogatott művek és alkotók kiválasztásában való közreműködést. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a megszűnt jogelőd Magyar Mozgókép Alapítvány vagyonából jött létre. Az alapító okirat azonban a bírósági nyilvántartásba vétel elhúzódása miatt nem az 1998. április 30-i nyilvántartásba vételkor ténylegesen meglévő és jogelőd által a megszűnéséig még gyarapított 491,7 millió Ft összegű vagyon összegét tüntette fel induló vagyonnak, ha- 17