105/1999. (XII. 22.) FVM rdelet a földminősítés részletes szabályairól A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. -a (3) bekezdéséb foglalt felhatalmazás alapján a következő ket rdelem el: Fogalommeghatározások 1. (1) Földminősítés: az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú föld minő osztálya és kataszteri tiszta jövedelme megállapításra kerül. Becslőjárás: a földminősítési rdszer olyan területi egysége, amelyb a termelési feltételek megközelítő hasonlóak. Az egyes becslőjárásokhoz művelési áganként és minő osztályonként különböz ő kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak. (3) Osztályozási vidék: ha a becslőjáráson belül a gazdálkodási vagy talajviszonyok a becslő járás egész területére nem általánosíthatók, a becslő járás további területegységekre, osztályozási vidékekre oszlik. Az egyes osztályozási vidékekhez művelési áganként és minő osztályonként különböz ő kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak. (4) Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos mű velési ágú területek termőképesége közötti különbséget fejezi ki. (5) Minő osztály: a becslőjáráson és az osztályozási vidék (a továbbiakban együtt: becslő járás) belül művelési áganként a különböz ő minőség ű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám. Az alacsonyabb számérték ű minő osztályok a jobb, a magasabb számértékű ek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják. (6) Járási mintatér: az a terület, amely a becslő járáson belül - a gyümölcsös, a fásított terület és a halastó művelési ág kivételével - művelési áganként és minő osztályonként az ott előforduló különböz ő minőség ű földek jellemz ő tulajdonságainak (feltalaj vastagsága, fizikai félesége, szerkezete, színe, fekvése, vízgazdálkodása stb.) a termelés feltételeinek és természeti adottságainak szemléltetésére szolgál, s alapját képezi a köz mintaterek kijelölésének. (7) Köz mintatér: a település belül - a halastó és a fásított terület művelési ág kivételével - mű velési áganként és minő osztályonként az ott előforduló különböz ő minőség ű földek jellemz ő tulajdonságainak szemléltetésére szolgál. A köz mintaterek a település belül előforduló különböz ő mű velési ágú földek részletes osztályba sorozásának alapját képezik. (8) Járási és köz mintatérjegyzék: a becslőjárásban előforduló különböz ő minőség ű földek jellemző talajtulajdonságait, a termelés feltételeit és természeti adottságait művelési áganként és minő osztályonként a járási mintatérjegyzék, a település belül előforduló különböz ő művelési ágú és minőség ű földek jellemző talajtulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak leírását a köz mintatérjegyzék tartalmazza. 2. A becslőjárások és osztályozási vidékek felsorolását, a rdelet 1. számú melléklete, a települések becslőjárások, illetve az osztályozási vidékek szerinti besorolását pedig a 2. számú melléklete tartalmazza. Osztályba sorozás 3. (1) Az osztályba sorozás helyszíni földminősítési eljárás. A mező- és erdőgazdasági mű velés alatt álló vagy arra alkalmas, illetve alkalmassá tett föld minő osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét, aranykoronaértékét osztályba sorozással kell megállapítani. Az osztályba sorozás célja a külön jogszabályban meghatározott mű velési ágakban hasznosított különböz ő minőség ű termőföldek egytől nyolcig terjed ő minő osztályának megállapítása. Az osztályba sorozás alkalmával a minő osztályt a vizsgált földterület jellemz ő talajtulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak a köz mintatérjegyzékb feltüntetett adatokkal történő összehasonlításával kell meghatározni. Az összehasonlításnak ki kell terjednie a talaj termő képességét befolyásoló következ ő adatokra: a) a talaj fels ő rétegének (feltalaj) vastagságára, színére, fizikai féleségére (szövetére), szerkezetére, a szervesanyag jellétére, a vízgazdálkodási tulajdonságokra, a terület domborzati adottságaira; b) az altalaj jellemz ő talajtulajdonságaira és hidrológiai viszonyaira; c) a különböz ő művelési ágakban hasznosított területek növénykultúrájára kedvez ő vagy kedvező tl hatással bíró talaj, domborzati, éghajlati, vízgazdálkodási és agrotechnikai adottságokra.
(3) A talajt a minő osztályra jellemz ő mélyg, legfeljebb száz ctiméterig kell megvizsgálni. (4) Az egy művelési ágba tartozó földterület belül előforduló eltér ő minő földek (a továbbiakban: talajfoltok) természetbi elhelyezkedését, kiterjedésének határvonalát a bekezdésb foglaltak szerint egyszerű méréssel vagy becsléssel kell megállapítani. 4. (1) Osztályba sorozást kell végrehajtani: a) a település külterületére új állami földmérési alaptérkép készítése, b) a különböz ő becslőjárásba tartozó települések közigazgatási határának egymás közötti megváltoztatása, c) a földrészlet, alrészlet (a továbbiakban együtt: földrészlet) határvonalának vagy mű velési ágának megváltoztatása, d) a más célra hasznosított föld mező- vagy erdőgazdasági művelésbe vonása, újrahasznosítása, e) a becslőjárás, illetve a település területén új művelési ág megállapítása, f) a járási, illetve köz mintatérjegyzékb nem szerepl ő minő osztály megállapítása, g) a település belterületén egy hektárt meg nem haladó terület ű beépítetl ingatlanok összevonása útján egy hektárt meghaladó kiterjedés ű ingatlan keletkezése, h) a termőföld minőségének megváltozása (talajjavulás, talajromlás), i) az ingatlan-nyilvántartás átalakítása esetén. Nem kell helyszíni földminő sítési eljárást végrehajtani a földrészlet határvonalának megváltoztatása esetén, ha a település külterületének osztályba sorozása már korábban megtörtént, és a földminősítési térkép a minő osztályok határvonalát tartalmazza. Földminősítési térkép 5. (1) Az osztályba sorozás eredményét az eljárás során földminő sítési térkép (a továbbiakban: munkatérkép) kell feltüntetni. Munkatérkép céljára a külön jogszabályban meghatározott ingatlan-nyilvántartási térkép egy másolati példánya szolgál. A munkatérkép - a földrészletek határvonalára tekintet nélkül - az 5000 m2-t elér ő vagy azt meghaladó talajfoltok határvonalát a rdelet 6. -ának (1)- bekezdésb foglaltak kivételével fel kell tüntetni. (3) Az eltér ő minőség ű területeket a természetbi elhelyezkedésüknek és alakjuknak megfelelő - a munkatérkép méretarányának figyelembevételével - szabadkézzel húzott szaggatott vonallal kell egymástól elhatárolni. Az elhatároló vonal mindkét oldalán a talajfoltok minő osztályát fel kell tüntetni. (4) A munkatérkép a természetbi helyüknek megfelelő a járási és köz mintatereket és az általuk képviselt minő osztályt jelölni kell. 6. (1) Több minő osztályba tartozó, külön jogszabály szerint erd ő mű velési ágú földrészletek esetéb a minő osztályok elhatároló vonalait nem kell a munkatérkép feltüntetni. Az egyes minő osztályok területét és kataszteri tiszta jövedelmét, ha területe nem változott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal egyező kell megállapítani. Ha az erd ő területe megváltozott, az egyes minő osztályok területét és kataszteri tiszta jövedelmét a területváltozás arányával egyező kell megváltoztatni. A külön jogszabály szerint telepítés folytán erd ő művelési ágban nyilvántartandó földterület minő osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét a mintatérjegyzékb foglalt adatok alapján kell megállapítani. Ha a földterület több minő osztályba tartozik, az egyes minő osztályok területét a földterület összterületéhez viszonyítva kell megállapítani. (3) A fásított terület művelési ágba felvételre kerül ő, valamint a nádas mű velési ágban nyilvántartott földterületek esetéb a minő osztály és a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása során a (1)- bekezdésb foglaltak szerint kell eljárni. 7. (1) Az osztályba sorozás eredményét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni. A különböz ő minő osztályokba tartozó földrészletek minő osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása során az egyes minő osztályokba tartozó területek közül azokat, amelyeknek a területe a földrészlet belül a 400 m2-t nem éri el, a mellette lév ő nagyobb terület ű minő osztály területénél kell figyelembe vni. Ha az ingatlan-nyilvántartási térkép számítógép kezelhet ő formában áll rdelkezésre, a talajfoltok határvonalát, valamint a földminő sítési mintatereket - a rdelet 6. -ának (1)- bekezdésb foglaltak kivételével - a munkatérkép alapján kell az adatbázisban nyilvántartani. A földminősítési adatokban bekövetkezett változások vezetése 8. (1) A járási, illetve köz mintatér (a továbbiakban együtt: mintatér) megszüntetésével, új mintatér kijelölésével, a földterület művelési ágával, a föld minőségével, a földrészlet, valamint a minő osztály határvonalával kapcsolatos változást a munkatérkép érvényesíti kell.
Az ingatlan földminő sítési adataiban bekövetkezett változásról a külön jogszabály rdelkezései szerint a körzeti földhivatal, illetve a fővárosban a Fő városi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) külön jogszabályok rdelkezései szerint bejeltés alapján, ellő rzése során vagy hivatalból szerez tudomást. 9. (1) Ha a művelési ág, a földrészlet területe vagy határvonala, a föld minősége, valamint a minő osztály határvonalának változása miatt a mintatér megszű nik, akkor helyette helyszíni eljárással (osztályba sorozással) új mintateret kell kijelölni, és a változást a mintatér jegyzék át kell vezetni. 10. A földterület nyilvántartott művelési ágának más mű velési ágra változtatása, illetve az eddig más célra szolgáló földterület mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmassá tétele esetéb a természetbi állapottal egyező új művelési ág minő osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét osztályba sorozással kell megállapítani. 11. (1) A földminő ség változást abban az esetb kell az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíti, ha a korábbi állapothoz képest a jellemz ő talajtulajdonságokban beállott tartós változás alapján a földterület új besorolása legalább két minő osztállyal, vagy egy minő osztállyal és hektáronként legalább nyolc aranykoronával tér el. Az (1) bekezdésb foglalt korlátozás a település külterületének egészére kiterjed ő osztályba sorozás alkalmával figyelm kívül hagyható. 12. (1) A különböz ő minő osztályokba tartozó földrészlet határvonalának megváltozásával együttjáró területváltozás esetéb, ha a település munkatérképe a minő osztályok határvonalait nem tartalmazza, a természetbi állapottal egyez ő földminősítési adatokat osztályba sorozással kell megállapítani. Abban az esetb, ha a különböz ő minő osztályokba tartozó földrészlet területének változását nem a határvonal megváltozása idézte el ő, hanem a hagyományos adathordozón megjel ő földmérési és térképi adatok számítógéppel kezelhet ő formában történ ő feldolgozása, akkor a terület növekedése esetéb az egyes minő osztályok területét és kataszteri tiszta jövedelmét a területváltozás arányának figyelembevételével kell megváltoztatni. (3) Ha a területváltozás csökkéssel jár, a minő osztályok területének és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítása során a bekezdésb foglaltakat kell alkalmazni. 13. (1) A települések közötti közigazgatási határváltozás esetéb, ha a növekv ő és a csökk ő település azonos becslőjárásba tartozik, a földek minő osztályát - ha azok a természetbi állapottal egyező ek - nem lehet megváltoztatni. 14. (1) A különböz ő becslőjárásba tartozó települések összevonása esetéb a település földminő sítési szempontból történ ő besorolása céljából a megyei földhivatal - a természeti és gazdasági adottságokra, a kataszteri tiszta jövedelemb bekövetkez ő változás mértékére és az összevonással járó feladatokra figyelemmel - javaslatot készít a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter részére. A besorolás megváltoztatásáról a külön jogszabály rdelkezése szerint a földmű velésügyi és vidékfejlesztési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésb határoz. 15. A becslőjárásban érvényb lév ő kataszteri tiszta jövedelmi fokozat megváltoztatása vagy új kataszteri tiszta jövedelmi fokozat megállapítása esetéb a 13. -ban foglaltak szerint kell eljárni. A földminősítési feladatokat ellátó szakigazgatási szervezetek 16. (1) Az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal hatósági jogköréb ellátja: a) a földek művelési ágának megállapítását; b) a változással érintett földterületek minő osztályának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítását (osztályba sorozását); c) a település új felmérését követ ő osztályba sorozását; d) a köz mintaterek adataiban bekövetkezett változások vezetését, és a mintatér jegyzék őrzését; e) a földminősítési tárgyú beadványok intézését; f) az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érint ő földminősítési adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban történő érvényesítését; g) a földminő sítési állami alapadatok szolgáltatását, a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj elléb.
17. 18. (1) A körzeti és a megyei földhivatal helyszíni földminősítési eljárása során a földminősítést végz ő személy - lakások és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - bármely ingatlanba beléphet, illetve osztályba sorozási tevékységet végezhet, amelyet az ingatlan tulajdonosa a termőföldrő l szóló 1994. évi LV. törvény 56/D. (1) bekezdéséb foglaltak alapján tűrni köteles. Az osztályba sorozás során a mintaterek kijelölése, a minő osztály megállapítása érdekéb a talajfeltárási munkákat úgy kell végezni, hogy az ne járjon az ingatlan szükségesnél nagyobb mérték ű igénybevételével. (3) Az osztályba sorozás lefolytatására való jogosultságát a földminősítést végz ő földhivatali dolgozó a 18. -ban meghatározott földminősít ő igazolvánnyal igazolja. 19. (1) Ha az eljárás kár okozásával jár és az értesített személyek nem jelnek meg, a földminősítést végző személynek jegyzőkönyvet, feljegyzést kell készíti a helyszíni eljárásról. A jegyző könyv vagy feljegyzés tartalmazza a keletkezett károk megnevezését. A károkozással járó földminő sítési eljárással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal a kár bekövetkeztéről, mértékéről és a kártalanításról határozatot hoz, amelyet a károsultnak megküld. 20. (1) A körzeti, illetve a megyei földhivatal a földminősítési eljárás időpontjáról nyolc nappal megelőző írásban értesíti a tulajdonost. Ha a földminősítési eljárással érintett ingatlannak két tulajdonosa van, mindkettő t értesíti kell. Ha az ingatlannak kettőnél több tulajdonosa van, a tulajdonosok a földminősítési eljárás idő pontjáról a helyb szokásos módon is értesíthetők. (3) A bekezdésb foglaltakat kell alkalmazni abban az esetb is, ha a földminő sítési eljárásra a település területének új felmérését követő kerül sor. (4) Az értesített tulajdonos távolmaradása a földminősítési eljárás lefolytatását nem akadályozza. Vegyes és záró rdelkezések 21. (1) A földminősítést végz ő személy a helyszíni eljárás folytatására való jogosultságát az e rdelet 3. számú melléklete szerinti arcképes igazolvánnyal igazolja. Arcképes igazolványt a földügyi szakigazgatási szervezet alkalmazásában álló személy kaphat. A földminősít ő igazolványt a megyei földhivatal vezetője adja ki. (3) A földminősít ő igazolvány a kiállítástól számított 5 évig érvényes. (4) A földhivatali szervezet állományából kilép ő földminősít ő szakember a földminősít ő igazolványt távozás elő tt a munkáltatónak köteles leadni. 22. (1) Ez a rdelet 2000. január 1-jén lép hatályba. 1. számú melléklet a 105/1999. (XII. 22.) FVM rdelethez A földminősítési rdszer becslőjárásai és osztályozási vidékei