NAPRAFORGÓ
NAPRAFORGÓ IRODALMI SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 3 4. ÉVFOLYAM Kálvin Kiadó Budapest, 2021
TARTALOM szövegek szerzők, jogutódok illusztrációk Sásdi Laura, Séllei Nóra Valéria, 2021 ARANYKAPU / JÚNIUS...10 TALÁLMÁNYOK, TECHNIKA... 11 Illyés Gyula: A mester... 12 Kipp-kopp, kalapács... 12 Zelk Zoltán: Göncöl kovácsa... 13 Laik Eszter Misik-Nagy Rita: Elmés lelemények (részletek) 14 Döbrentey Ildikó: A hajómanó meséje...22 Tóth Krisztina: Marci szerel...25 Miklya Luzsányi Mónika: Laci papa és Kisbalázs...26 Varró Dániel: Mért üres a postaláda mostanába? (részlet)... 29 SPORT, MOZGÁS... 30 Csukás István: Egy kisfiú mondja... 31 Gyárfás Endre: Labdarúgó... 31 Dávid Ádám: A Virág utcai focibajnokság (részlet)...32 Keresztesi József: Rövid vers az Eltűnt Gombfocicsatárról 33 Miklya Luzsányi Mónika: Aranycsapat...34 Csukás István: Mirr-Murr, a gólkirály (részlet)...36 Pinczési Judit: Nagymama... 39 Lázár Ervin: Foci...40 Miklya Zsolt: Szokott-e Isten játszani?...43 Kiss Ottó: Focisták kézikönyve (részlet)...44 Miklya Luzsányi Mónika: Sportnapközi...46 József Attila: Isten (részlet)... 49 ITT A NYÁR... 50 Mészöly Ágnes: Átváltozás... 51 László Noémi: Nem tudom... 51 Csukás István: Tanévzáró... 51 Szabó T. Anna: Június... 52 Csík Mónika: A fagyi... 52 Bella István: Június... 53 Balázs Ágnes: Nyár (Neveletlen ABC részlet)...54 Móra Ferenc: A századik könyv...54 Janikovszky Éva: Bizi (részlet)... 57 Weöres Sándor: A birka-iskola...58 Egyed Emese: Nyári tantervek...58 Miklya Zsolt: Vár-úrnő óriáslábai... 59 JÁTÉK... 60 Müller Péter Sziámi: Macskabölcső... 61 Tolnai Ottó: Első bölcsőm, a Tisza (részlet)... 62 Balázs Ágnes: Sár (Neveletlen ABC részlet)...63 Simon Réka Zsuzsanna: A király, aki nagyon szeretett játszani..64 Nemes Nagy Ágnes: Ugróiskola...68 Szabó Lőrinc: Bicikli... 69 Bodó Béla: Brumi mint detektív (részlet)... 70 Lázár Ervin: Pávárbeveszévéd... 74 Kányádi Sándor: Faragott versike...75 Szabó T. Anna: Kalapács-dal... 75 Kiss Ottó: Papírsárkány... 76 Papp-Für János: Egy délután... 76 Weöres Sándor: Déli felhők...77 Áprily Lajos: Labda-fellegek... 78 Petőfi Sándor: A nap... 78 Bartos Erika: Buborék...79 Kiss Judit Ágnes: Buborék-dal...79 Kosztolányi Dezső: A játék...80 Orbán Ottó: A faállatok... 81 5
TÜRKIZ TENGER / JÚLIUS...82 VÍZ, VÍZ, VÍZPART... 83 Kányádi Sándor: Az én folyóm...84 Nagy László: Balatonparton...84 Szabó Lőrinc: Vadliba...85 Csukás István: Reszkessetek, halacskák! (részlet a szerző A Nagy Ho-ho-ho-horgász nyáron című meseregényéből)... 86 A Nagy Ho-ho-ho-horgász főcímdal (dalszöveg Csukás István: A Nagy Ho-ho-ho-horgász dala alapján)... 91 Máté Angi: Volt egyszer egy béka...92 Kiss Judit Ágnes: A családom...94 Tóth Ágnes: Csali csemege...95 Hej, halászok, halászok... 95 Jézus megjelenik a Tibériás-tengernél: a nagy halfogás... 96 Kiss Benedek: Halászok...97 Kányádi Sándor: Ballag a folyó...98 Mint a szép híves patakra (részlet)...99 Orbán Ottó: Mese...99 Miklya Zsolt: Patakiskola...100 IRÁNY A TENGER!...101 Marék Veronika: Milyen a tenger?...102 Miklya Luzsányi Mónika: Rúfusz, a rettenthetetlen...104 Csík Mónika: Nyári sós...108 Balázs Imre József: A titkos sziget...109 Csukás István: Mirr-Murr tengeri csatát vív (részlet)... 110 Finy Petra: Az óperenciás ember... 113 Dávid Ádám: Tetkó, a tengerész... 114 Kovács András Ferenc: Bolondos ének... 115 Csak azért sem! Jónás könyve alapján elbeszéli Miklya Luzsányi Mónika... 116 Mándy Stefánia: A messzi tengeren... 119 Czigány Zoltán: Csoda és Kósza Olaszországban (részlet) 120 UTAZÁS, KÖZLEKEDÉS... 123 Miklya Zsolt: Fordulatszintek... 124 Mosonyi Aliz: Autósmesék (részlet)...125 Máté Angi: Volt egyszer egy autó...127 Lackfi János: A nagy autóbambulás...128 László Noémi: Helyszűke...130 Nyulász Péter: Combinózni jó... 131 Erdős Virág: Négyeshatos...133 Tóth Ágnes: Zireg-zörög...136 Kiss Benedek: Hová merre?... 137 Miklya Luzsányi Mónika: Az örökké termő fa...138 Csukás István: Tüsszentés-meghajtású Hapci-rakéta (részlet) 142 Orbán Ottó: Pilóta...143 Tandori Dezső: Út, ágas út, hármas út...144 Kántor Péter: Vándorballada...144 TÁBOROZÁS, TÚRA...145 Balázs Imre József: Felmászunk a sósziklához...146 Rónay György: Ének az elemekről (részlet)...146 Ijjas Tamás: Spenót... 147 Gyárfás Endre: Hegyre hívó... 147 Weöres Sándor: Mese...148 Petőcz András: Dombok, hegyek...148 Miklya Zsolt: Há / vé...149 Kuczka Péter: Árnyjáték...150 Szárnyra kelnek, mint a sasok...150 László Noémi: Fogócska... 151 Janikovszky Éva: Mi újság?...152 Mándy Stefánia: Zölden zúg...155 Bálint Ágnes: Szeleburdi család (részletek)...156 Vidor Miklós: Jánosbogár...162 Mécses...162 Kántor Péter: Csendélet...163 ORSZÁG-VILÁG / AUGUSZTUS...164 HAZÁNK, MAGYARORSZÁG...165 Komjáthy István: Pusztaszer (részletek)...166 Arany János: Rege a csodaszarvasról (részlet)...169 Általmennék én a Tiszán... 170 A Tisza eredete... 171 Zelk Zoltán: Anyu, végy egy hegyet nékem...172 Rónay György: Lajosforrás...173 Nagy László: Itthon vagyok... 174 Takáts Gyula: Csobánci vár alatt (részlet)...175 Balázs Imre József: Balatoni táj... 176 A balatoni bőség legendája... 176 Csapody Kinga: Irány Eger! (részlet)...178 Keresztesi József: Múzeum egy kisvárosban...181 Kőrizs Imre: Városnézegető (részletek)...182 Szepesi Attila: Városok...183 VADASPARK...184 Miklya Luzsányi Mónika: A nagy agyagozás...185 Nagy Bandó András: Az állatok teremtése...186 Kovács András Ferenc: Egy pettyes petymeg...187 Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról...188 Kovács András Ferenc: Reszket a rozmár... 191 Kovács András Ferenc: Mormota...192 Börcsök Mária: Nyuszi-KRESZ...193 Janicsák István: A nyúl...193 Csukás István: Róka-mese...194 Csukás István: Őz-mese...194 Szepesi Attila: Agancsos vitézek...194 Csukás István: Zsiráf-mese...195 Csukás István: Óriáskígyó-mese...195 Csukás István: Zebra-mese...195 Csukás István: Víziló-mese...195 Orbán Ottó: Krokodil...196 Tóth Krisztina: Szurikáta...196 Gryllus Vilmos: Tigris...197 Orbán Ottó: Tigris...197 Orbán Ottó: Oroszlán...197 Kertész Erzsi: Állat KávéZoo (részlet)...198 Gyárfás Endre: Panasznap az állatkertben...200 Tarbay Ede: A majom...200 NEM VAGYUNK EGYFORMÁK...201 Eörsi István: Katicabogaramról...202 Finy Petra: A sellőlány álma...203 Kertész Edina: A városi óriás...204 Horgas Béla: Három kavics...207 Majoros Nóra: Őszi alma...208 Balázs Ágnes: Neveletlen ABC (részletek)...209 A hármas fonál A prédikátor könyve 4,9 12... 210 Nattán-Angeli Nóra: Cidri... 211 Csorba Piroska: Csupa fehér... 213 Molnár Krisztina Rita: Levendulaszappan (részlet)... 214 Dániel András: Pad... 216 Turbuly Lilla: Válogatós... 217 Mészöly Ágnes: Peti (részlet)... 218 Csorba Piroska: Öreg bácsi a szomszédban...225 Börcsök Mária: Mindenki mást csinál...226 A MI VILÁGUNK...227 Beney Zsuzsa: Fa...228 Kányádi Sándor: Két vén fáról...229 Mészöly Miklós: A hegy meg az árnyéka...230 A teremtő és megtartó Isten...232 Kollár Árpád: Erdős vers...234 Csorba Piroska: Egy nyári délutánon...235 Pacskovszky Zsolt: A virágvadász...236 Orbán Ottó: A Föld...241 Petőfi Sándor: Mi kék az ég! (részlet)...241 Zelk Zoltán: Köd és fény...242 Tandori Dezső: Mackók napja, verebek napja...244 Miklya Zsolt: Kezd őszülni a nyár...245 6 7
NAPRAFORGÓ
ARANYKAPU JÚNIUS TALÁLMÁNYOK, TECHNIKA
Illyés Gyula A mester Szerette a szerszámokat, egész belepték a falat. A satu fölött léc futott. A csavarhúzók ültek ott. A fogók, nagy és kicsi, mind; a vasvágók, hosszuk szerint; mint az orgona sípjai készen kéz alá ugrani. Kipp-kopp, kalapács Kipp-kopp, kalapács, Kicsi kovács, mit csinálsz? Sárga lovat patkolok, Aranyszeggel szegelek. Uccu, pajtás, kapj fel rája, Úgyis te vagy a gazdája! magyar gyermekmondóka, kiszámoló (Nemeskajal) Zelk Zoltán Göncöl kovácsa Feri apja, Sikos bácsi volt az Újmajor kovácsa, malomzúgást, harangszót is túlzengett a kalapácsa, ha rákezdte kora reggel: Ide fusson ahány ló van Hiripen és Homoródon, Pálfalván és Újmajorban! Ezt verte ki szépen szóló kalapácsa minden reggel, lángok közt állt, hajladozott feje körül az egekkel: tüzes vasból való kígyó hogyha fölsziszegett rája, olyan szikra-eső támadt, mintha az ég maga szállna! Járt közöttük az orgonás, apám, a pusztai kovács, hogy melyiket emelje le, csinálni, amit kell vele. Attól, mit javított s csinált, örömöt kapott a világ. Megtisztult egy-egy hangja, vagy zengetett merő újakat. Mintha a csillagos egek dehát úgy volt, az ég szállt ott: elmondotta Feri egyszer, amit csak ő tudott, látott. Meg ne mondjad soha másnak! intett, aztán elmesélte: az ő apja vert abroncsot a Göncöl négy kerekére 12 13
Laik Eszter Misik-Nagy Rita Elmés lelemények (részletek) Kandó Kálmán mérnök 1869 1931 Sokáig lehetetlennek tartották az új energiaforrás vasúti forgalomban való használatát. Kandó ezt megcáfolta, mikor a gőzmozdonyok kiváltására a világon elsőként hosszú távolságokat teljesítő és nagy terhek szállítására képes villanymozdonyt hozott létre. Az első, rendkívül nehéz hegyvidéki terepen megépített vasútpályát 1902-ben adták át Észak-Olaszországban. VILLANYMOZDONY Mozdulj, mozdony, húzd a terhed! Miért nem lódulsz, nincsen kedved? Látom, mért állsz, mi a hiba, nem gőzzel jársz, vasparipa, áramszedőd gyűjti össze erőd, az visz messze. Bródy Imre fizikus, kémikus 1891 1944 A korabeli izzólámpák rövid élettartamúak és rossz minőségűek voltak. Nagyobb fényerejű és tovább világító villanykörtére volt szükség. A kriptonnal töltött izzólámpát a tudósok már ismerték, de az emberekhez nem jutott el, mert a kripton drága volt. Hosszú kutatómunka után megállapították, hogy 1000 m3 levegőből 1,5 liter kripton nyerhető ki. Erre a technológiára Bródy megalapította Ajkán a világ első kriptongyárát, ahol a korábbi ár kevesebb mint háromezred részéért állították elő a nemesgázt. Az 1930-ban szabadalmaztatott találmánya, a kriptontöltésű izzólámpa így lett végül 1936-ban világsiker. VILLANYKÖRTE Ültessünk villanykörtefát! Villanykörték világítanának ágain, kiülhetnénk alá éjjel is, jól látnánk, melyik kukacos, már ha élnek a villanykörtékben villanykukacok. Csak a körteillat hiányozna, a zümmögő méhzene, napsütésben csipegető rigórajok, a csőrükből csöpögő kásás körtelé. Hagyjuk inkább az ültetést, csavarjuk be ezt a körtét a csillárba a kiégett helyett, kell a fénye, mert ha jön az este, félni fogok a sötétben kerüljön minden a maga helyére. 14 15
Tihanyi Kálmán fizikus, villamosmérnök 1897 1947 Az utcai lámpák drót nélküli kapcsolását megoldó szabadalma után a hadseregben szárazföldi aknákat, valamint víz alatti akna időzítéséhez való távirányítású gyújtószerkezetet szerkesztett. Vácról Budapestre költözött, és megvalósította a régóta dédelgetett ötletét, az ikonoszkópot, az elektromos töltésfelhalmozás, illetve -tárolás elvén működő első tv-képfelvevőcsövet. 1926- ban ezzel együtt bemutatta a modern, nagy felbontású televízió-rendszerét, amelyet két év múlva szabadalmaztatott. Ugyan hihetetlenül hangzik, de 1939-ben egy teljesen lapos, szabadalmi leírása szerint falra is akasztható, korai plazmatévét talált fel. TELEVÍZIÓ Hatalmas doboz volt régen, nagy kincs a tévézés hajnalán, váza állt rajta csipkealátéten, így mesélte a nagymamám. A mi tévénk lapos, csillogó, több nyelven beszél és énekel, a konyhából is távirányítható, sőt felébreszt reggel, ha kell. A képe szinte mintha élne, színei tarkák, mint száz virág, de nagymamám azt mondja erre, mégiscsak szebb a nagyvilág. Neumann János matematikus 1903 1957 A számítástechnika óriási fejlődésen ment keresztül az 1940-es évektől. Elvi működésének alapja viszont a mai napig megegyezik a számítógép atyja által kitaláltakkal. A fejszámolásban és emlékezőtehetségben is kitűnő csodagyerek később a számítógépek logikai tervezésénél az emberi agy működését vette alapul. 1952-ben, az első általa megépített számítógépnél a később Neumann-elvnek nevezett alapvető gondolata szerint egy központi vezérlőegységet talált ki. A gép a memóriájában tárolta a programutasításokat és az adatokat, a kettes számrendszert alkalmazva. Legenda járt arról, hogy a korai gépek számításait ő maga ellenőrizte fejben, a gépekkel azonos 16 sebességgel. 17 SZÁMÍTÓGÉP Az új szabály, hogy naponta egy órát gépezhetek. A szülőknek persze Facebook, YouTube és e-mail-hegyek, és most jön apu, a nagy ámítógép, hogy tudom-e egyáltalán, miért számítógép. Honnan tudnám? Ő már persze mondja, hogy el sem hinném, de magyar volt az atyja atyja?! Atyja hát, te ebadta ördögfatyja, ezt így mondják. Neumann János alkotta meg alapját a számoló csodának, az agyból indult ki mintaképp na ez az, fiam, amiből neked még nincs elég.
Telkes Mária kutatómérnök 1900 1995 Az 1930-as évek végére megnőtt az igény az alternatív energianyerési forma iránt, és a napenergia felé fordult a figyelem. Már csak valahogy el kellett tárolni az adott hőt. Ekkor fedezte fel Telkes Mária, hogy a glaubersó képes erre. A II. világháborúban az volt a feladata, hogy egy olyan mobil műszert fejlesszen ki, amely a napenergia hasznosításával a sós tengervizet ihatóvá teszi a katonák számára. Találmánya, a napdesztillátor naponta kb. 1 liter vizet tudott előállítani. A háború után, 1948-ban, Boston közelében épült egy kizárólag napenergiával fűtött ház, melynek megoldása szintén a Napkirálynő nevét dicséri. NAPENERGIA Kedves jó napsugár, simogasd arcomat, melegítsd szívemet, növeszd virágomat. Gyújts fényt az éj után, olvaszd fel a jeget, színezd át a tájat, űzz messze felleget. Oly szelíd, és belül mégis tüzes kohó, fortyogó üstjében száz vulkán mohó ereje tombol, fújtat sárkánytüzet, Ikarosz, jól vigyázz, az óvatlan megfizet! Ám ha hámba fogjuk, féktelen paripát, szolgál a napsugár, hűséges jó barát, napelembe lehel, áramot produkál, Telkes Mária jött rá, érte nagy bók dukál. Pavlics Ferenc gépészmérnök, kutató 1928 Az embert Holdra juttató Apollo-program utolsó három missziójának meghatározó része volt a holdautó. Az űrhajósok által csak Rovernek nevezett jármű a világ első Földön kívül használt, négykerekű közlekedési eszköze, melynek a mai napig nincs párja. Az 1971-ben, a Hold felszínét kutató holdjáró megálmodója, a Holdautó-program műszaki igazgatója volt. Az autó kerékszerkezetének szabadalma is Pavlics nevét dicséri. HOLDJÁRÓ Itt a Holdon holdjáróval szeljük a holdutat, hold körüli holdtúránkon műszerünk holdrengést kutat. Amikor majd leparkolunk, holdport rugdosunk, este aztán holdfáradtan, holdkórosan horkolunk. 18 19
Ifj. Rubik Ernő Kossuth-díjas szobrász, építész, formatervező, játéktervező, egyetemi tanár 1944 A bűvös- vagy külföldön inkább Rubik-kocka néven ismert világhírű logikai játékot 1974 tavaszán találta fel. Ennek a zseniális mérnöki találmánynak a célja, hogy az előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis a végére minden oldalon azonos színű lapok legyenek. A kocka variálási lehetősége több mint 43 quintillió (43 252 003 274 489 856 000). Játssz a kockáddal, és ha már gyors vagy, részt vehetsz a Rubik-kocka-világbajnokságon, amelyet kétévente rendeznek meg. RUBIK-KOCKA Nagy kockában kis kockák, kis kockákon lapocskák, a lapocskák színesek, negyven éve híresek. Rubik-kocka e járvány, Rubik Ernő-találmány. Narancs, piros, sárga, kék, fehér, zöld, így pont elég, mert a kocka hat lapja hat színből van kirakva. Csavard ki és csavard be, csavaros ész kell ide. Kocka, kocka, kirakó, kockafejnek nem való, forgasd minden oldalát, erre, arra, oda, át, egyszínű lett mind a hat, végül, lám csak, kiraktad! Semmelweis Ignác orvos, az anyák megmentője 1818 1865 Annak idején nagyon sok fiatal anya betegedett meg azért, mert az orvosok úgy mentek a szülészetre, hogy előtte nem fertőtlenítették a kezüket. Ez akkoriban nem volt szokás, és nem gondolták, hogy bármi probléma lehet abból, ha nem mosnak kezet. Semmelweis erre jött rá, és 1847-től kötelezővé tette kollégáinak a klórmészoldatos kézfertőtlenítést. Az orvosok nem akarták teljesíteni kérését, és még akkor is nehezen hittek felfedezésében, mikor bizonyossá vált, hogy az ő ötlete menti meg számtalan édesanya életét. KÉZFERTŐTLENÍTÉS A kezemen bacik élnek. Apró, gonosz lények, szőrös ördögfajzatok, akik, ha beteg vagyok, bacitáncot járnak daccal, küzdenek ádáz harccal ellenem. Ha kezet mosok, csatát nyerek, most vigyorogj, bacigyerek, klóros víz és szappan, lefolyóban placcsan a habos lében ázott-tépett szőrmók, kivel végzett fegyverem. 20 21
Döbrentey Ildikó A hajómanó meséje Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hajómanó. Egy óriási óceánjáró hajón élt, amely árut szállított egyik kikötőből a másikba. Óriási volt az óriási hajón minden: óriási a kémény, óriási a kormánylapát, óriási a zászló, óriási a fedélzet, óriási a vasmacska, óriási a hajtókar, óriásiak a láncok, óriásiak a huzalok. Bámult is minden hajó, mikor befutottak a kikötőbe! Laposan nézett a bálnavadászhajó, féltékenyen lesett a sétahajó, elismerőn ámult a vitorlás hajó, ijedten pislogott az utasszállító hajó, kacéran kacsingatott a kisasszonyhajó, komolyan figyelt a tengerfelettjáró, rövidlátón hunyorgott a tengeralattjáró. Óriási! Az én hajóm a legóriásibb! ujjongott a hajómanó. Ezer hordó gépolaj! Peckesen kiállt a hajóhídra, s onnan nézte, hogy a rakodómunkások ezer hordó gépolajat gurítanak le az óriási hajóról. A hordók helyébe kétezer láda banánt rakodtak, aztán felszedték a horgonyt, és továbbhajóztak új vizek felé. Büszkén lobogott a hajózászló: Selymem feszül, fénylik, ragyog! Én egy fontos, nagyon fontos zászló vagyok! és óriásit csattant a szélben. Biztosan kormányzott a kormánylapát: Semmit félbe én nem hagyok! Én egy fontos, nagyon fontos lapát vagyok! és északnak fordította az óriáshajót. Diadalmasan füstölt a hajókémény: Így füstölnek lám a nagyok! Én egy fontos, nagyon fontos kémény vagyok! és pöffentett egy óriási füstpamacsot. Óriási! lelkendezett a hajómanó. Ezen a hajón mindenki tudja a dolgát! Ebben a pillanatban halk sóhajtás hallatszott. Mintha valaki finoman ásított volna egyet. Ki ásítozik itt? Bocsánat Én vagyok, a csöppnyi csavar. Csöppnyi csavar?! Itt, ahol mindenki óriási?! Én csöppnyi vagyok. És fölösleges Jegyezd meg, hogy ezen a hajón senki sem fölösleges! Itt mindenki hasznos! Mindenki fontos! Mindenki dolgozik! Hol vagy hát?!! Az orrod előtt. A hajtókar könyökében. Ó! Valóban csöppnyi vagy, de akkor se fölösleges! Ha idecsavartak, akkor óriási szükség van rád! Ha-hahhhh Ne ásítozz! De ásítozom! Mert unatkozom! Itt senki sem törődik velem! És én?! Én senki vagyok?! Siránkozás helyett inkább végezd a dolgodat! Akkor mondd meg, hogy mi a dolgom! Azt nem tudom! De az biztos, hogy óriási! Óriási dolguk a többieknek van! A kémény füstöl! A kormánylapát kormányoz! A zászló lobog! A gépek zakatolnak! A láncok csörögnek! A huzalok feszülnek De én?! Én nem csinálok semmit! Csak kuporgok itt! Elegem van az óriási dolgokból! Nyugalom, csöppnyi csavar, óriási nyugalom! Holnap újból meglátogatlak! Másnap szörnyű vihar tört ki a tengeren. Rázkódott az óriási hajó. Rázkódott a kémény: Selyemzászló nagyon ragyog, fontos feszül, fontos feszül, kémény vagyok! Rázkódott a kormánylapát: Semmit hagyok, füstbe ragyog, fontos fénylik, fontos fénylik, lapát vagyok! Rázkódott a zászló: 22 23
Fontos feszül, nagyok, ragyog, fontos félbe, fontos félbe, zászló vagyok! Egyszer csak: nyekk! megállt a hajó. A vihar is elült. Csend lett. Mi történt?! rohant elő a hajómanó. Kétezer láda zöld banán, mi a baj? Miért nem füstöl a kémény? Miért nem kormányoz a kormánylapát? Miért nem lobog a zászló? Miért nem zakatolnak a gépek? Miért nem csörögnek a láncok? Miért nem feszülnek a huzalok? Minden a helyén, mindenki munkára kész, miért nem megyünk mégsem? Miért áll a hajó? és akkor megpillantotta a hajtókar könyökén a lyukat: a csöppnyi csavar kirázódott a helyéről, s most ott hevert a hajópallón. Csöppnyi csavar! Csak nem alszol?! Nem, csak teljesen kicsavarodtam. Miattad nem megy a hajó! Miattam?! Te ugratsz engem Most nagyon figyelj! azzal a hajómanó fölcsippentette, és helyrecsavarta a csöppnyi csavart. Nyomban működni kezdett a hajtókar, megfeszültek a huzalok, csörögtek a láncok, munkába lendültek a gépek, lobogott a zászló, kormányzott a kormánylapát, és füstölt a kémény, mintha abba se hagyta volna! Óriási! Miattam megy a hajó! A csöppnyi csavar azóta is ott szolgál a hajtókar könyökében. Továbbra sem törődik vele más, csak a hajómanó. A csöppnyi csavar mégis olyan erősen kapaszkodik, mintha óriási lenne! Nem fáradok, nem nyughatok! Én egy fontos, nagyon fontos csavar vagyok! A hajómanó pedig peckesen jár-kel az óriási hajón: Hiába, ahol én vagyok a hajómanó, ott mindenki tudja a dolgát! Tóth Krisztina Marci szerel Nekem olyan porsche kéne, ami elöl kicsit mazda! Ötajtós. És beleférne az ágyam is, összehajtva, mert ez hálókocsis lenne, a tetején csomagtartó, tizenhárman ülnénk benne, alig csukódna az ajtó, én, a Füles, meg a mamám, mert ez hosszú, mint egy vonat, belefér a nagy koalám, rakok bele áramokat, hogy sínen is bírjon futni! Nem kell gumi a kerékre! Le kell szedni mindet, úgy ni, már csak a mozdony kell eléje, sportkocsihoz egy sportmozdony, vagyis ami felül nyitott. Legalább száz tonnát nyomjon, amit mind én irányítok! 24 25
Miklya Luzsányi Mónika Laci papa és Kisbalázs Szomorú, esős délután volt. A diófa levelein bánatosan futottak le az esőcseppek. Laci papa az ablaknál ült, és az esőt nézte. Nem is nyár az ilyen gondolta magában, és eszébe jutott a gyerekkora, a nyári délutánok, amikor Sándor bácsiéknál ürgét jártak önteni. Persze akkor más volt minden. A nyarak forróak voltak, nem ilyen esős, szürke Kisbalázs, az unokája támolygott be a szobába. Jaj, nagypapi, mindjárt elalszom Olyan szomorú az idő. Kisbalázs levetette magát a fotelbe, elővette az okostelefonját, és nyomogatni kezdte rajta a gombokat. Jaj, tedd már le azt a telefont fortyant fel Laci papa, gyere inkább ide mellém, és mesélek neked valamiről. Miről? kérdezte Kisbalázs unottan. Tudod, amikor gyerek voltam, Sándor bácsiéknál töltöttem a nyarat Jaj, ne már megint az ürgés sztori fortyant fel Kisbalázs. Ezt már legalább ezerszer hallottam. Kívülről tudom, hogy volt egy ember, nagybajúszos, aki ürgét akart önteni. De papi, ez úgy hülyeség, ahogy van! Laci papa kicsit sértetten kérdezte: Miért lenne hülyeség? Hát azért, mert az ürge védett állat emelte fel a mutatóujját jelentőségteljesen Kisbalázs. A közönséges ürge eszmei értéke 250 ezer forint. Akkor képzeld el, milyen értéke lehet egy gyöngyös ürgének! És az ürgék ugye kolóniában laknak, szóval nem lehet csak egyet kiönteni. Most gondolj bele nagypapi, egy ürgeöntésre rámehetne a fél házad, csak a bírságra! Laci papa csodálkozva nézett az unokájára: Honnan tudsz te ilyeneket hatévesen? Kisbalázs meglóbálta a telefonját: Wikipédia, nagypapi, Wikipédia! Laci papa nagyot sóhajtott. Hát igen. Tényleg nagyot fordult a világ. Nemcsak az időjárás borult fel, hanem sok minden más is. Mert ki látott már ilyet, hogy az unoka többet tud a nagyapjánál?! De Laci papának nem maradt sok ideje búslakodni, mert Kisbalázs odakucorodott az ölébe. Ürgékről ne mesélj nekem nagypapi. Az uncsi. Róluk minden fent van a neten. Mesélj nekem inkább Jeridéről és Denemoccanjról! Hogy kikről? Hát akikről a történet szól. Tudod, a két trollgyerek: Jeride és Denemoccanj. Akiknek az apukájuk Rontombontom. Laci papa hosszan bólogatott. Látszott, fogós neki ez a kérés, de lassan hozzákezdett a meséhez. A szomszéd falu tornyán innen, a kiskapun túl, pont a puszta kellős közepén volt két trollgyerek Nem jó rázta a fejét Kisbalázs, a trollgyerekek a sűrű, sötét erdőben laknak. Vagy a völgyszurdokban. Az meg szurdok. Érted. Fekete. Értem én válaszolta Laci papa, de ezek különleges trollgyerekek voltak. Ugyanis az apukájuktól, Rontombontomtól kaptak egy pej paripát, Délibábot. Kisbalázs meghúzta a száját. Ez a pej paripa sem volt teljesen oké, mert a trollok minimum sárkánykígyón vagy dinoszauruszon utaznak. De a Délibáb tetszett neki. Igen, Délibábon, aki valójában alakváltó volt. Délben váltott alakot. Tudod, először bebábozódott, mint a lepkék, azután zsupsz! Kikelt a bábból valami csodálatos lény. Mondjuk egy sárkánykígyó vagy egy Orangután csillant fel Laci papa szeme, mert mindig szeretett volna liánról liánra lendülni, mint az orangután. 26 27
Szóval Jeride és Denemoccanj trolltestvérek voltak folytatta Laci papa, és Délibáb, az orangután hátán világ körüli útnak indultak. Aranyfelhő, Délibáb, táltos lovam, papripám vígy magaddal orangután. Hipp-hopp ott legyek, ahol akarok! kántálta együtt a varázsmondókát a két trolltestvér. És amikor kinyitották a szemüket Ugyanott voltak, ahonnan elindultak bólogatott Kisbalázs. A puszta közepén. Laci papa értetlenül nézett az unokájára: Jaj, papa, hát nem érted? Az egyiknek az a különleges képessége, hogy elmegy, a másiknak meg, hogy marad. Akkor együtt nem jutnak sehova! Kioltják egymást a skillek! Laci papa bólintott. Mert azért ő az ürgéket csak jobban ismerte, mint a trollgyerekeket. Varró Dániel Mért üres a postaláda mostanába? (részlet) Nem tudom, hogy mostanába Mért üres a postaláda. Megy az ember oskolába, Belekukkant, belenéz: Se képeslap, se levél. Postás bácsi, mondja, drága, Hol csatangol mostanába? Új ficsúrok, asszonykák Nekem, kérem, azt mondták, Mostanába más a módi, Nem divat már futni-lótni. Én hallgattam az intelmekre, Felköltöztem az internetre. Untam is már lótni-futni, Meg hát aztán, tetszik tudni, Délutánra általában Átkozottul fájt a lábam. Mer azelőtt minden háznál Személyesen kinn termettem Mostan moccannom se köll, hogy Itt lakok az internetben. Azóta a levelek Nem hevernek kupacban, Levél helyett üzenet, Bélyeg helyett kukac van. Lábom nem fáj, még ha fáj is, Létezésem virtuális. A nevem is más lett, rám a Régi név már nem illett, Nem hívnak már Gálnak, Pálnak, Hanem hívnak Emilnek. 28 29