Ócsa Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2015-2019. Készítette: Ócsa Város Önkormányzata 2015. március 12. 1
Tartalomjegyzék Bevezetés.4. oldal 1. Célok.7. oldal 1.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja 8. oldal 1.2. A HEP helyzetelemző részének célja..8. oldal 2. A program jogszabályi háttere 9. oldal 2.1 Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek...10. oldal 2.2 Stratégiai környezet bemutatása..12. oldal 3. Helyzetelemzés 13. oldal 3.1 A település bemutatása..13. oldal 3.2 Gazdaság.15. oldal 3.3 Demográfia..17. oldal 3.4 A város infrastruktúrája..17. oldal 3.4.1 Közúthálózat...18. oldal 3.4.2 Közműellátás..18. oldal 3.4.3. Egészségügyi ellátás..18. oldal 3.4.4. Szociális ellátás.19. oldal 3.4.5 Családsegítés..20. oldal 3.4.6 Gyermekvédelem 21. oldal 3.4.6.1 A gyermekjóléti szolgáltatás működésének tapasztalatai 22. oldal 3.4.6.2 A gyermekek veszélyeztetettségének főbb okai...23. oldal 3.4.7 Köznevelés..24. oldal 3.4.7.1 Óvodai ellátás.25. oldal 3.4.7.2 Bölcsődei ellátás 26. oldal 3.4.8 Sport 26. oldal 3.4.9 Közművelődés 26. oldal 4. Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások...28. oldal 4.1 A közszolgáltatások elérhetősége...28. oldal 4.2 Nők helyzete 28. oldal 4.3 Időskorúak helyzete 30. oldal 4.4. Fogyatékkal élők...32. oldal 2
4.5 Romák és mélyszegénységben élők...35. oldal 4.6 Gyermekek..36. oldal 4.7 Szegregátum 36. oldal 5. Megvalósítás..38. oldal 6. Monitoring és nyilvánosság..42. oldal 7. Konzultáció és visszacsatolás...43. oldal 3
Bevezetés Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013- ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság). A törvény 31. -a értelmében Ócsa Város Önkormányzata az alábbiakban dolgozza ki Települési Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban:program): A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. A Programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell 4
irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Ócsa Város Önkormányzatának célja, hogy Ócsa olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. A Program egyes, hátrányos helyzetű csoportok feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, így különösen: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő eséllyel történő hozzáférés biztosítása; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, foglalkoztatási esélyeik javítása; a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése; a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése érdekében. A Program a vonatkozó jogszabályi előírásokra, és az Európai Unió ajánlásaira tekintettel készült. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Ócsa város problémáit, lehetőségeit. Az elemzés öt területre koncentrál: lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociális- és közszolgáltatások. 5
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Ócsa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 6
1. Célok Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény, hatálya alá emeli az egyenlő bánásmód követelményét többek között a helyi és kisebbségi önkormányzatok, valamint ezek szervei részére, s megtartási kötelezettséget ír elő jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során. A törvény lehetőséget teremt a települési önkormányzatok számára, hogy hazánk esélyegyenlőségi programjában meghatározott célokkal összhangban, helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A dokumentum célja, hogy elemezze a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettség - és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás megerősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Az a fontos, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Ócsa Város Önkormányzata élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Alapvető követelmény az esélyteremtő tevékenység, valamint ennek tervszerű dokumentálása a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásával és megvalósításával. Mindig a helyzet megismerése, a fontosabb problémák feltárása a kiindulópont. Ezt követően a lehetséges 7
faktorok számbavétele, feladataik megjelölése következik. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a helyzetelemzés mellett a legtöbb, amit tehetünk, hogy képzett és felkészült, a probléma iránt érzékeny, elkötelezett együttműködő partnerek hálózatát alakítjuk ki. 1.1 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. Ócsa Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 1.2 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkezőproblémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv tartalmazza. 8
2. A program jogszabályi háttere A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján szükséges elvégezni. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei: - a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és - a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján szükséges alkalmazni, különös figyelmet fordítva a - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. 9
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani: a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre; b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépéssel, továbbá az egyenlő eséllyel történő hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; c) a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre; d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján, szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. - 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2.1 Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek - Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: a közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. - Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve 10
- - olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek: - az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; - a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a.) a Program megvalósításának koordinálása, b.) a Program végrehajtásának nyomon követése, c.) az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; - a Program nyilvánosságának biztosítása; - a Program megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; - esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; - fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; - az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; - az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; - a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. A Program figyelembe veszi Ócsa Város Önkormányzatának mindazon dokumentumait, melyek kitérnek az esélyegyenlőség megvalósítására, így különösen: - Ócsa Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzési és Intézkedési Terve; - Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai programja; 11
- - - - - Halászy János Általános Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve, és Pedagógiai programja; Ócsa Város Önkormányzata Gazdasági Programja Ócsa Város Önkormányzata Egészségügyi Szakmai Programja Ócsa Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye Egészségügyi szakmai terve Ócsa Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A fenti dokumentumokban meghatározott célkitűzéseket jelen Program nem tartalmazza, mivel azokban az egyes területeket érintő feladatok, határidők részletesen meghatározásra kerültek. A Program elkészítésekor a 2011. évi népszámlálási adatok még nem kerültek feldolgozásra, így többnyire a korábban közzétett adatokra támaszkodhattunk. 2.2 Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal a) Ócsa város Környezetvédelmi Programja; b) Ócsa Integrált Városfejlesztési Stratégia; c) Ócsa - Helyi Fenntartható Fejlődés Stratégiája; d) Településfejlesztési Koncepció; e) Gazdasági Program; f) Költségvetési rendelet; A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása: A HEP-ben adatforrásként az intézményi beszámolók, önkormányzati adatszolgáltatási kötelezettség révén rendelkezésre álló adatok, OSAP, KSH illetve TEIR rendszer adatai szolgáltak. A célcsoportokra vonatkozóan általánosságban elmondható, hogy a helyzetelemzéshez szükséges adatforrások csak részlegesen illetve egyes célcsoportok esetében egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Beazonosított problémaként ez két célcsoportnál is megjelenik. 12
3. Helyzetelemzés 3.1. A település bemutatása A Gyáli kistérség településeinek köre az 1997-es megalakulása óta az önkormányzati társulások és a területfejlesztés változásainak függvényében jelentősen átalakult. 2004. január 1-én a kistérség határai módosultak, így az év novemberére Alsónémedi, Bugyi, Gyál, Felsőpakony, Ócsa és Üllő településekkel megalakult a "Kertváros" Gyáli kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása. A kistérség központja: Gyál A kistérség a Közép-magyarországi régió középpontjában, Budapest tőszomszédságában, a budapesti agglomeráció déli szegmensében található. A kistérség történelmét, társadalmát, mindennapjait, jellegét, fejlődési potenciálját alapjaiban határozza meg földrajzi és közlekedés-földrajzi elhelyezkedése. A gyáli kistérség sajátos híd-szerepet jelenít meg azáltal, hogy a főváros közvetlen közelében, és egyúttal az Alföld kapujában helyezkedik el. A rendszerváltás után felgyorsult autópálya-építés következtében, különösen az M0-ás körgyűrű átadását követően, a javuló közlekedési potenciál kedvező lehetőséget teremtett a gazdasági funkciók letelepítésére, és a kistérség a gazdasági szuburbanizáció kitüntetett terepévé vált. A kilencvenes évek második felének fejleménye, hogy a lakossági szuburbanizáció is felgyorsult a térségben. A kedvező változások hatásaként a kistérség ma hídként köti össze a Dunántúlt az Alfölddel, az agglomerációt és Kelet-Magyarországot a fővárossal, és közvetítője a transzeurópai hatásoknak. Külön ki kell emelni Magyarország jelenlegi és középtávon is egyedüli nemzetközi repülőterét, a Vecsés határában található Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret, mely hasonló szerepet játszik, mint az M0-ás körgyűrű, feltárja a hozzá közel eső területeket a légi tranzit és háttérszolgáltatásai, főként a logisztikai funkciók számára. A térség a légi szállítmányozástól a hajózásig (dunai kikötő) terjedő tranzit és intermodális logisztikai funkciók hordozója. A statisztikai Gyáli kistérség azon az erősen frekventált helyet jelentő övön helyezkedik el, ahol a transzeurópai szállítási folyosók közül három is találkozik: a IV., V. és X. ún. helsinki folyosó. Emellett egy negyedik folyosó, a VII. számú, maga a Duna is közvetlenül elérhető a térségből. Ezeket a folyosókat az M0 köti össze, és ez a mellette fekvő települések számára egyedülálló lehetőségeket teremt. Kisebb léptékkel mérve hazai, országos jelentőségű sugárirányú útvonalak is áthaladnak a térségen (4-es, illetve 5-ös főközlekedési útvonal), valamint két autópálya-lehajtó (Alsónémedi-Gyál és Ócsa-Üllő) is segíti a térség bekapcsolódását az inter-regionális forgalomba, amelyet természetesen a M5-ös autópálya és 13
az M0 körgyűrű vezet el. A térség életében ma is nagyon fontos szerepet játszik a kötöttpályás közlekedés. Két vasútvonal halad át, a Budapest-Vecsés-Üllő-Cegléd fővonal egyike a transzeurópai szállítási folyosóknak, a másik a Budapest-Ócsa-Dabas-Lajosmizse-Kecskemét vonal a személyszállításban játszik fontos szerepet. Ócsa a fővárostól 25 kilométerre az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál helyezkedik el, a budapesti agglomerációhoz tartozó település. Megközelíthető közúton az M5-ös autópályán és az 5-ös számú főúton, valamint a Budapest Lajosmizse Kecskemét vasútvonalon. Ócsa népessége 2011-ben 9073 fő volt, közel négyszer annyi, mint az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején. A város népessége az 1970 és 1990 közötti időszak kivételével az elmúlt több mint 130 évben folyamatosan gyarapodott. Az 1990-es évektől gyarapodott a népesség: 171 főre mérséklődött a természetes fogyás, amit jelentős, közel 1000 fős vándorlási nyereség ellensúlyozott. Ócsa népességének alakulása Év Fő 2000 8353 2001 8703 2002 8785 2003 8791 2004 8873 2005 8949 2006 8956 2007 8953 2008 8974 2009 8989 2010 9064 2011 9073 14
Népességnagysága alapján Ócsa jelenleg a 33. Pest megye városai között, népsűrűsége 110 fő/km 2, 203 fővel kevesebb a megye többi városának átlagánál. Ócsa népességének korösszetétele lényegében megegyezik a megye városainak átlagával. Az itt élők 17%-a volt gyermekkorú, a 65 éves és idősebbek aránya 13%-ot tett ki. Száz gyermekkorú lakosra 81 idős személy jutott, 4-gyel több, mint a korábbi városokban átlagosan. Ezer férfira 1025 nő jutott, 68-cal kevesebb, mint a megye városaiban átlagosan. Állandó népesség száma korosztályi bontásban (2010) 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves Férfi 186 126 410 Nő 176 132 353 Összesen 362 258 763 15-18 éves 19-65 éves 66-100 éves Férfi 227 3123 452 Nő 246 2960 772 Összesen 473 6083 1224 A településre bevándoroltak adatai 2010 2009 2008 2007 2006 Bevándorolt 42 59 58 64 69 Letelepedett 14 31 55 67 62 Összesen: 65 90 113 131 131 3.2 Gazdaság Már a nyolcvanas években is fontos szerepet játszottak az országos főutak mellett létrehozott raktárbázisok a térség gazdaságában, amelyek főként a mezőgazdasági nagyüzemek melléküzemágaiként működtek. Az autóút-hálózat és autópálya fejlesztések jótékony mellékhatásaként a kereskedelmi-szolgáltató és logisztikai funkciók megtelepedése tipikussá vált. A kilencvenes évek elején Gyálon a McDonald's hazai, majd közép-európai regionális raktára, a Hungarorak épült fel. Európa egyik meghatározó logisztikai szolgáltatója, a Tibbett&Britten Soroksárról telepítette át tevékenységét Üllőre, míg a K-Sped hazai szállítmányozó cég helyben nőtt fel e funkciók kiszolgálása révén. Az Auchan Üllőn, míg a Tesco Gyálon építette meg raktárbázisát. Alsónémediben a Penny-Market Kereskedelmi Kft. 15
és a REWE Magyarország Kft., illetve a CBA hazai kereskedelmi lánc raktárai, központjai találhatók. Mára már nem pusztán a Budapestről érkező hatások, valamint a tranzit és logisztikai funkciókból eredő tényezők szétsugárzása jellemző, hanem a térség részben maga is a fejlődés gerjesztőjévé vált. A térségben két business park is működik: az egyik Gyálon, ahol a ProLogis hozta létre az M5-Gyál Business Parkot, a másik Vecsésen, ott a Lincoln csoport invesztált az Airport Business Parkba. A nemzetközi tőkével nem vetekedő nagyságú szállítmányozó cégek is megjelentek a térségben, pl. a felsőpakonyi ipari parkba települt át Algyőről a Primatrans. A mezőgazdaság Alsónémediben és Bugyin napjainkban is a falvak identitásának alapja, és emellett jelentős számú társadalmi csoport számára a megélhetés egyetlen, magától értetődő, életformaként vállalt útja. A térségben több mint ezerötszáz főállású őstermelőt tartanak nyilván, ennek több mint duplája a regisztráltak száma. A sovány homokos talajon az intenzív kertészeti kultúrák budapesti piacon értékesítő évszázados hagyománya természetesen modernizált formában máig jövedelmező módon él tovább. Az agrárágazat a térségben sikeresen pályázott fejlesztési forrásokért, hiszen a SAPARD előcsatlakozási alapból közel 350 millió forintos támogatást nyertek a térség vállalkozói és önkormányzatai. Az AVOP-ból 2006. május eleji adat szerint 426 millió forintnyi támogatást nyertek a gyáli kistérségből. A térség legszebb építészeti öröksége a Világörökség részét képező ócsai Prémontrei Bazilika, amelyet a nyolcvanas években a református egyház példaszerűen felújított, ennek eredményeként elnyerte az Europa Nostra-díjat. Ócsán további látnivaló a két beltelkes Öregfalu, a Pincesor és a kopjafás temető, valamint a térség legjelentősebb és leglátogatottabb rendezvénye, az Ócsai Kulturális Napok. A két-háromszáz évvel ezelőtt betelepített pusztaságokon a helyi közösségek által épített templomok váltak műemlékké, ezen kívül kastélyok (Felsőbabád, Bugyi), néhány monarchia-korabeli épület, eredeti stílusát őrző parasztház található a térségben. A térség programkínálatában a lovas turizmus kiemelkedő helyet foglal el, részben lovagoltatás, lovas túrák szervezésével a lovas-tanyákon, részben regionális, országos és nemzetközi lovas- és fogathajtó versenyek bonyolításával. Emellett növekvő rekreációs célú forgalmat generálnak a horgásztavak is. A programkínálatban megjelenik Gyál várossá nyilvánításának napja, amit egész napos kulturális-szórakoztató rendezvénnyel tesznek évről-évre emlékezetessé. Alsónémediben évente rendeznek falunapot, ami lehetőséget nyújt a helyben élők aktivizálására, illetve a turisták térségbe vonzására. 16
3.3 Demográfia A Kertváros kistérséghez eltérő nagyságú, karakterű települések tartoznak. A múlt század fordulóján a statisztikai Gyáli kistérség települései a 3-4 ezres falvak közé tartoztak, illetve Felsőpakony és Gyál néhány száz fős majorság volt csupán. A múlt század első felében, sőt 1970-ig a Kertvároshoz tartozó települések társadalmi folyamatait a vasútvonalak megépítése, az urbanizáció és az azzal járó agglomerációs folyamatok határozták meg. A hetvenes évek végéig tartó bevándorlási folyamat még az agglomerációs folyamatok jegyében telt, elsősorban az ország keleti megyéiből érkeztek ide s telepedtek le a fővárosi munkaerőpiacon elhelyezkedő, de Budapesten lakáshoz nem jutó emberek, döntően gyári munkások. A migrációs egyenleg a nyolcvanas években minden településen negatívvá vált, a kilencvenes években viszont településenként változó években megfordult a folyamat és a települések mindegyikén növekedett a lakosok száma. Gyál és Felsőpakony esetében e folyamat mögött nem csak a vándorlási, hanem a születési többlet is szerepet játszik. A betelepülés következtében a kistérség lakosainak száma több mint nyolcezer fővel gyarapodott 1990 és 2004 között, így mára az öttagúra zsugorodó kistérség népessége megközelíti a 45 ezer főt. 3.4 A város infrastruktúrája A statisztikai Gyáli kistérségben az önkormányzatok 1990 és 2010 között eltelt húsz évben nagy összegeket fordítottak a közműhálózatok fejlesztésére. A lakossági és intézményi fűtést olcsóbbá és kényelmesebbé tette a vezetékes gáz bevezetése, ennek érdekében nagy erőfeszítéseket tettek mind a települések, mind a helyi lakosok. A szennyvízcsatorna és tisztítók megépítése nagyon költséges és sürgető feladat volt, hiszen 1990-ben mindössze 31 km hosszú volt a csatornahálózat, s az is jószerivel a lakótelepeken épült meg. 2004-ig 400 kmnyi szennyvízvezetéket ástak földbe a térségben, ennek köszönhetően már több a csatorna, mint a vízvezeték, így teljesen bezárult a hálózatok hosszával mért közműolló. A térségben három helyen épült tisztító, Alsónémedi és Bugyi csupán a saját településére méretezett kapacitást épített ki, Ócsa viszont ellátja a környező dabasi kistérségbe tartozó településeket is. Gyál, Vecsés és Üllő pedig a kerületekkel együtt a felújított dél-pesti szennyvíztisztítóba vezeti el az összegyűjtött folyékony hulladékot. A statisztikai Gyáli kistérségben kiépült a teljes infrastrukturális hálózat, amelynek kapacitásai megfelelnek a jelenlegi igényeknek. A települések zöme azonban kisebb-nagyobb mértékben növelni szándékozik népességét, ezért a 17
közeli jövőben várhatóan további parcellázásokra kerül sor. A lakosság növekedése mellett még fontosabb az ipari-szolgáltató területek infrastrukturális ellátottságának biztosítása. 3.4.1 Közúthálózat A kiépített utak egy részének burkolata felújításra szorul. A város rendkívül jelentős közúti környezeti terheit együttesen okozza a jelentős átmeneti és helyi forgalom. A helyi közúti áruszállítással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek minden esetben telephellyel kellene rendelkezni a tehergépjárművek tárolása céljából. Pillanatnyilag ez nem minden esetben valósul meg, ezért esetenként akadályozzák a biztonságos közlekedést. A város jelenlegi forgalmi helyzete hosszabb fejlődés eredménye, a kialakult állapotokat a földrajzi elhelyezkedés determinálta. Ezekre az adottságokra terhelődött (terhelődik) rá az elmúlt 10-20 év motorizációs robbanása, a lemaradt közúthálózat felújítással szemben. Mindezek ellenére a település néhány utcájának burkolat felújítását az Önkormányzatnak sikerült megoldania. 3.4.2 Közműellátás A város közműellátása jónak tekinthető. A gázellátás a belterületen teljeskörű, a külterületeken részlegesen kiépített. A vezetékes ivóvíz ellátás szinte teljes egészében megvalósított. 3.4.3 Egészségügyi ellátás Ócsa Város Önkormányzata az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.. (1) bekezdésében meghatározott kötelező, és az egészségügyi alapellátás körébe tartozó feladatainak részben Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye, részben egészségügyi feladat-ellátási szerződések útján látja el, melyek a következők: - háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, - fogorvosi ellátás, - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, - védőnői ellátás, - iskola-egészségügyi ellátás Új, a XXI. századnak megfelelő intézmény létrehozására került sor, amely teljeskörűen akadálymentesített. Számos szakellátás vehető igénybe, így működik pl. laboratórium (mintavételi hely), nőgyógyászati szakrendelés is. A háziorvosi tevékenységet 3 felnőtt és 1 gyermek- és csecsemőgyógyász orvos látja el. 18
Egészségügyi szolgáltatás Védőnői ellátás 2010 2011 2012 2013 4710 5097 4803 5216 Fenti táblázat jól tükrözi a szakrendelések létének indokoltságát. TERÜLETI VÉDŐNŐ Várandós tanácsadáson megjelentek (Fő) 416 Először megjelent várandósok (fő) 98 Élve születések száma (fő) 86 Csecsemő tanácsadáson megjelentek (fő) 517 12-36 hónaposak tanácsadásán megjelentek 421 (fő) 3-6 évesek tanácsadásán megjelentek (fő) 357 családlátogatások száma (alkalom) 2767 Gondozott családok száma (családok) 554 ISKOLAVÉDŐNŐ 2012/2013 2013/2014 Alapszűrések 2.-4.-6.-8. évfolyamon (fő) 328 305 Köztelező Védőoltások (fő) 364 295 Fejtetvesség szűrés (fő) 663 683 Egészségnevelés (óra) 15 15 Védőnői szolgálat 2013. és 2014. évi adatai 3.4.4 Szociális ellátás A Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által megadott adatok alapján 2011. évben 416 fő regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. (ebbe beletartoznak azok is, akik már nem kapnak ellátást csak regisztrációval tartják a kapcsolatot) A munkanélküliség területi mutatója: 6,7 % Pest-megyei ráta: 4,9 % Rendszeres ellátásban részesülők felsorolása: (2012. január havi adat) Aktív korú rendszeres szociális segélyben részesül összesen 145 fő 19
Ezen belül: - Foglalkoztatást helyettesítő támogatást kap: 86 fő - Egészségkárosodott rendszeres szociális segélyt kap: 18 fő - 55 év feletti rendszeres szociális segélyt kap: 36 fő - Önkormányzati rendelet szerinti rendszeres szociális segélyt kap: 5 fő A közmunka programban 18 fő foglalkoztatására lehet pályázatot benyújtani. közmunka program keretében 12 főt foglalkoztatunk jelenleg. - Ápolási díjban részesül: 66 fő - Időskorúak járadékában: 8 fő - Lakásfenntartási támogatásban: 76 fő - Szociális étkezésben részesül: 34 fő A téli Az Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézmény, mint elnevezése is mutatja többcélú intézmény, az egészségügyi ellátásokon kívül szociális és gyermekvédelmi feladatokat egyaránt ellát. A szociális alapszolgáltatások közül biztosítja: - a szociális étkeztetést, - a házi segítségnyújtást, - a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - az idősek nappali ellátását, valamint - a családsegítő szolgáltatást. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki, közülük is elsősorban az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők. 3.4.5 Családsegítés A Családsegítő Szolgálat a szociális vagy mentálhigiénés problémák, krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyeknek, családoknak nyújt szolgáltatást az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A gazdasági világválság hatása érezhető a családsegítés terén. A megnövekedett terhek súlya alatt többen, és egyre gyakrabban keresik fel a szolgálatot. A szociális problémákkal küzdők jelentős számmal, az alacsony végzettséggel és szakképesítéssel nem rendelkezők körül kerülnek ki. Ők voltak azok, akik a rendszerváltozás után elsőként vesztették el a munkahelyüket, s kerültek ki a munkaerőpiacról. 20