Levelezés Gothard Jenő beszámolóiról- az angol Királyi Csillagászati Társasággal Gothard Jenő 1881 nyarán fogott hozzá herényi csillagvizsgálójának tervezéséhez, júniusban kezdődött az építkezés, és az észlelések - amint a Magyar Tudományos Akadémiához küldött jelentésében írta - már október 20-ika óta folynak, s daczára a múlt évi kedvezőtlen időjárásnak, már képesek vagyunk némi eredményt felmutatni (1). Gothard úgy érezte (és ebben bizonyára Konkoly Thege Miklós is ösztönözte őt), hogy némi eredményeit nem csak a magyarországi tudós társadalomnak kell felmutatnia, hanem a külföldi szakköröket is tájékoztatnia kell az újonnan alapított csillagvizsgálóról, és az ott végzett munkáról. Az akkori művelt világ két legjelentősebb csillagászati társaságával vette fel a kapcsolatot, már 1882-ben: a németországi központú, de akkor félig-meddig nemzetközi jellegű Astronomische Gesellschafttal (AG, német Csillagászati Társaság), és a legrégebbi folyamatosan működő nagy egyesülettel, a londoni Royal Astronomical Societyvel (R.A.S., Királyi Csillagászati Egyesület). Hamarosan megjelentek első beszámolói a németországi Astronomische Nachrichten (Csillagászati Közlemények), ill. az angliai The Observatory (A Csillagvizsgáló) és a tekintélyes Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (A Királyi Csillagászati Egyesület Havi Közleményei) c.- folyóiratokban. Magyar nyelven az első beszámolók az MTA Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből c. kiadványának 9. kötete 3. sz.-ban, valamint 10. kötet 8. és 9. sz.-ban, 1882-ben és 1883- ban jelent meg. Az utóbbit testvére, Gothard Sándor írta, a Mars és a Jupiter bolygók észleléséről. Kövesligethy Radó levele Gothard Jenő felsőbb tanulmányait Bécsben végezte, németül jól értett és írt. Problematikusabb azonban, hogy vajon angol nyelvű beszámolóit ő maga fordította-e? Néhány esztendeje Peter O. Hingley úr, a R.A.S. könyvtárvezetője több, főként Konkoly Thege Miklóssal kapcsolatos levelet bocsátott rendelkezésemre az angol társulat hatalmas archívumából. Ezek egyike igen érdekesnek bizonyult, mivel a fiatal (akkor 20 esztendős) Kövesligethy Radó - utóbb az elméleti asztrofizika és a földrengéstan magyar úttörője - írta, de Gothard levélpapírján, és az ő megfigyeléseinek angol fordításáról, a R.A.S. akkori ügyvezető titkárának, Mr. Edward Knobelnek. (A levél másolatát és teljes szövegét mellékelten közöljük.) A levél fejléce: ASTROPHYSIKAI OBSERVATORIUM HERÉNY. Gothard Jenő észlelési beszámolójáról szól, de megfogalmazója Kövesligethy Radó. A sorokból világosan kitűnik, hogy voltaképpen válasz Mr. Knoble levelére, amelyben - mint az a szövegből következtethető - részletesebb tájékoztatást kér a számára küldött észlelési beszámoló tartalmáról. Keltezése évszámot nem tüntet fel, de kétségtelen, hogy 1883-ban íródott (május 29-én). A válaszból ui. látható, hogy az Angliába küldött írás üstökös észlelést is tartalmaz, Gothard Jenő pedig az 1882. évi nagy üstökösről végzett részletes méréseket. (1882. II. Finlay-üstökös, a nagy szeptemberi üstökösként ismert.) Kövesligethy mindenekelőtt megemlíti, hogy őt Gothard Jenő kérte fel a (nyilván magyar nyelvű) beszámolók angol kivonatának elkészítésére, és ezeket elküldte a R.A.S. titkárának. Mr. Knoble azonban az angol szöveg egyik részletét nem tartotta eléggé részletesnek, ezért bővebb fordítást kért. Leveléből azonban nem tűnt ki, hogy mely
rész alaposabb ismertetését kívánja, ezért Kövesligethy erre vonatkozóan tájékoztatást kér. A bolygó megfigyelésekre vonatkozóan nem tudott még tájékoztatást kapni Gothardtól, ezért Mr. Knoble belátására bízza, milyen részletességgel közli ezeket. A válaszig félbeszakítja a fordítást. Ami a sorok között olvasható A kis levélke elsősorban nem is tudományos vonatkozása miatt érdekes, bár figyelmet érdemel, hogy az angliai szakemberek milyen nagy gondot fordítottak az akkor még teljesen ismeretlen nevű magyar észlelő munkájára. Megtudjuk azt is, hogy Gothard Jenő magyar nyelvű írásait a fiatal Kövesligethy Radó (1862-1934) ültette át angolra. Kövesligethy a kortársak szerint - de a hivatalos jelentések bizonysága szerint is - valóban nyelvtehetség volt: már diákként megtanult olaszul, latinul, ógörögül, németül, egyetemi hallgató korában angolul is tudott, majd elsajátította a francia és orosz nyelvet is. Nyelvtudására jellemző, hogy amikor kérésemre Hingley úr kijavította a levél, angolságát, kitűnt, hogy csupán két kifejezésbeli tévedés (de nem zavaró hiba!), és két helyesírási hiba (amelyek egyike csupán apró figyelmetlenség) fordul elő a szövegben. Pedig Kövesligethy ekkor még csak tanulhatta az angol nyelvet! De érdekes fényt vet a fordítás ügye Gothardra is. Gothard Jenő németül jól tudott, az angol nyelvet is megértette. Mint rendkívül lelkiismeretes és gondos ember, mégsem vállalkozott saját cikkének angol fordítására, nyilván attól tartva, hogy kisebb-nagyobb hibákat követ el. Inkább fiatal barátját kérte meg erre, akiben - és ez is érdekes jellemvonása - bár csak rövid ideje ismerte, feltétlenül megbízott. Gothard aprólékos aggályoskodása érdekes ellentéte Konkoly Thege Miklós némileg könnyelmű nagyvonalúságának. Egy ugyan csak a R.A.S. irattárában őrzött, hasonló terjedelmű Konkoly-levélben nyolc durvább kifejezésbeli- hibát, és 12 téves írásmódot vagy helyesírási hibát számláltak össze angliai ismerőseim. (Nevetve jegyezték meg: Mr. Konkoly a magyar gondolatait talán német nyelvtan szerint írta le angolul!) Gothard és Konkoly alaptermészetének az a szöges ellentéte nagyobb dolgokban, p1. műszerterveiket és kivitelezésüket is jellemzi. Gothard bizonyára nem akart egy hibás nyelvtannal írott levélben bemutatkozni az angliai szakemberek előtt! Ám kiderült az is, hogy Gothard Jenő már 1881/82-ben megismerkedett - bizonyára Konkoly révén -, az akkor még csak egyetemi tanulmányait folytató Kövesligethyvel. Bizonyára megnyerte tetszését a nála öt évvel fiatalabb, csendes, megbízható fiatalember. Vélhetőleg az Akadémia számára készített beszámolóinak magyar szövegét adta át számára, hogy azokból rövid, áttekintő összefoglalást készítsen angol nyelven a R.A.S. számára. Kettőjük korai barátsága azt is megmagyarázza, miként juthatott hozzá - és dolgozhatta fel - Kövesligethy a korai herényi észleléseket (p1. a gamma Cassiopeiaeről és a béta Lyraeről), azok hivatalos nyomtatott közlése előtt. Gothard Jenő egyébként e két cikkével hosszabb időre beszüntette munkásságának angol nyelvű közlését (2, 3). Csupán az 1890-es években kezdett újból angolul is publikálni, előbb fényképészeti tárgykörből, majd a Nova Aurigae színképi változásainak híressé vált megfigyeléséről.
Bartha Lajos Források: (1) Gothard J.; A herényi astrophysikai observatórium leírása és az abban tett megfigyelések 1881-ben MTA. Ért. A Mathematikai Tud. Köréből, 2. old.9.köt.3.sz.1882. (2) Gothard E. de: Spectroscopic Observatorions of the Great September Comet -The Observatory, Vol.5 No.68. 1882. (3)Astrophisical Observatorions made during the year 1882 at the Herény Observatory, Hungary MN R.A.S. Vol. 43. No. 8. 1883. Kövesligethy Radó levele Gothard Jenő közleményeiről a Királyi Csillagászati társaság (London) titkárához Fejléc: Herényi Asztrofizikai Obszervatórium Nagyon tisztelt Uram, Gothard Jenő úr megbízásából szerencsém volt Önnek megküldeni herényi obszervatórium megfigyeléseit. Az Ön szíves levelében megkért, hogy ezeket kivonatoljam, de nem kaptam felvilágosítást arról, hogy mindent az üstökös észlelések összehasonlító színképéről, vagy a megjegyzést a Marson látott folt nevének beszámolóiból. Mivel ő segítségemet kérte a kivonatokhoz, nem volt időm (május 23-án találkoztam Gotharddal, amikor az Ön levelét megkaptam) megkérdezni, hogy mennyire behatóan kívánja közölni a Jupiter és Mars megfigyeléseit. Engedelmével Uram, ezt én félbehagyom az Ön legjobb megítéléséig. Ezért kívánom mégegyszer csatolni a korábbi cikket.
Maradok, Uram Őszinte tisztelettel Kövesligethy R, gyakornok a Bécsi Obszervatóriumban Bécs, Währing, május 29-én. Címzés: Edw, Knobel Urnak, a R.A.S.titkárának, stb.
Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület híradója 1997. 1. szám