SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZENTES VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MUNKAANYAG KÉSZÍTETTE: 2009. május

TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 7 I. BEVEZETÉS 8 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 8 I.2. A város rövid története 8 I.3. Földrajzi adottságok 12 I.4. Természeti és táji adottságok 13 I.5. Megközelíthetőség 13 II. SZENTES VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 20 III. SZENTES VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 29 III.1. Gazdaság 29 III.1.1. Vállalkozások helyzete 29 III.1.2. Mezőgazdaság 34 III.1.2. Mezőgazdaság 34 III.1.3. Ipar 37 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások 39 III.1.5. Turisztika, látványosságok 42 III.1.6. A város költségvetése 50 III.2. Társadalom 54 III.2.1. Demográfia 54 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség 61 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége 65 III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete 66 III.2.5. Egészségi állapot 68 III.2.6. Civil szervezetek 71 III.2.7. Ifjúsági és idősügy 72 III.3. Környezet 76 III.3.1. Épített és természeti környezet 76 III.3.2. Lakásállomány 81 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 82 III.4. Közszolgáltatások 91 III.4.1. Oktatás-nevelés 91 III.4.2. Szociális ellátás 103 III.4.3. Egészségügyi ellátás 117 III.5. Funkcióelemzés a funkcióellátottság értékelése 122 2

IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 125 IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 125 IV.1.1 A városrészek i megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise 130 V. STRATÉGIA 193 V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 194 3

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa... 20 2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Csongrád megyében (1999-2005)... 30 3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a szentesi kistérségben (1999-2005)... 31 4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szentesen (1999-2005)... 32 5. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Szentesen nemzetgazdasági áganként (1999-2005)... 33 6. ábra: Az ipari park elhelyezkedése Szentesen... 38 7. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma a szentesi kistérségben (1998-2006)... 40 8. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek, valamint ruházati üzletek száma Szentesen (1998-2006)... 40 9. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a szentesi kistérségben és Szentesen (1998-2006)... 41 10. ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006)... 42 11. ábra: Szentes város fontosabb turisztikai adatai (1999-2006)... 43 12. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1999-2006 között (vendégéjszaka)... 44 13. ábra: Lakónépesség számának változása (1997-2006, %)... 54 14. ábra: Szentes város lakónépessége 1997-2006 (fő)... 55 15. ábra: Belföldi vándorlási különbözet Szentesen 2002-2006 között... 56 16. ábra: Élveszületések száma Szentesen 1997-2006 között... 58 17. ábra: Természetes szaporodás/fogyás... 59 18. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában 2000-2008 (december havi adatok)... 64 19. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Szentesen 1997-2006... 65 20. ábra: Épített és megszűnő lakások száma Szentesen (1997-2006)... 82 21. ábra: Lakások közmű ellátottsága Szentesen (1997-2006)... 83 22..ábra: Az önkormányzat által végrehajtott víz- és szennyvízfejlesztések Szentes Városban (2000-2008)... 86 23. ábra: A Szentes-Víz Kft által végrehajtott vízvezeték fejlesztések Szentes Városban (2000-2008)... 86 24. ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Szentes város közoktatási intézményeiben 2001-2006 között (fő)... 94 25. ábra: Városrészek Szentes városában... 126 26. ábra: Szentes Belváros városrész... 130 27. ábra: Szentes Felsőpárt városrész... 141 28. ábra: Szentes Alsópárt városrész... 148 29. ábra: Szentes Kisér városrész... 154 30. ábra: Szentes Kertváros városrész... 160 31. ábra: Szentes Nagyhegy városrész... 169 32. ábra: Szentes, ipari park elhelyezkedése és az Ipar városrész... 175 4

TÁBLAJEGYZÉK 1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői... 17 2. táblázat: Szentes és térsége szántóeinek aranykorona értékei... 17 3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában... 19 4. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db) 30 5. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok), 2006... 31 6. táblázat: Mezőgazdasági kultúrák termőe Szentesen... 34 7. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye kistérségeiben (2006)... 39 8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db)... 43 9. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Szentesen (2004-2007)... 50 10. táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön... 55 11. táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint... 57 12. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006)... 61 13. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006... 62 14. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006... 63 15. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %)... 65 16. táblázat: Foglalkoztatott nélküli háztartások száma (2001. évi népszámlálás)... 67 17. táblázat: Haláloki struktúra Szentesen... 69 18. táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005... 70 19. táblázat: Idős emberek támogatása Szentesen... 74 20. táblázat: Lakásállomány a Szentesi kistérségben (1997-2006)... 81 21. táblázat: Lakásállomány alakulása Szentesen (1997-2006)... 81 22. táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a szentesi kistérségben (1997-2006)... 82 23. táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006) 84 24. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2006... 92 25. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2000-2006... 93 26. táblázat: Óvodák feladatellátás módja a Szentesi kistérségben... 96 27. táblázat: Általános iskolai nevelés oktatás a Szentesi kistérség településein... 98 28. táblázat: Egyéb közoktatási intézmények a kistérségben... 99 29. táblázat: Más alapfokú-, és középfokú közoktatási intézmények... 100 30. táblázat: Egyházi iskolák... 101 31. táblázat: Bölcsődék, 1997-2006... 103 32. táblázat: Szociális intézmények, 1997-2007... 105 33. táblázat: Szociális intézmények Szentes városában... 106 34. táblázat: A városban működő háziorvosok, házi gyermekorvosok és kórházi ágyak száma... 117 35. táblázat: Kórházi adatok... 120 36. táblázat: Városi és városrészi funkciók Szentes városában... 123 37. táblázat: Belváros városrészi adatok humán intézmények... 133 38. táblázat: Belváros városrészi adatok gazdaság... 135 39. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok humán intézmények... 143 40. táblázat: Felsőpárt városrészi adatok gazdaság... 143 41. táblázat: Alsópárt városrészi adatok humán intézmények... 150 42. táblázat: Alsópárt városrészi adatok gazdaság... 150 43. táblázat: Kisér városrészi adatok humán intézmények... 156 44. táblázat: Kisér városrészi adatok gazdaság... 156 45. táblázat: Kertváros városrészi adatok humán intézmények... 163 46. táblázat: Kertváros városrészi adatok gazdaság... 164 47. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok humán intézmények... 171 48. táblázat: Nagyhegy városrészi adatok gazdaság... 171 49. táblázat: Ipar városrészi adatok humán intézmények... 176 50. táblázat: Ipar városrészi adatok gazdaság... 177 5

51. táblázat: Lapistó városrészi adatok humán intézmények... 182 52. táblázat: Lapistó városrészi adatok gazdaság... 183 53. táblázat: Magyartés városrészi adatok humán intézmények... 186 54. táblázat: Magyartés városrészi adatok gazdaság... 186 55. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok humán intézmények... 190 56. táblázat: Kajánújfalu városrészi adatok gazdaság... 190 6

Vezetői összefoglaló Az IVS elkészültét követően kitöltendő szakasz. 7

I. Bevezetés I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a i alapú, i szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, i megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akciói terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. I.2. A város rövid története A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben letelepedésre csábította az embert. A feltárt régészeti leletek bizonysága szerint a az újkőkortól kezdve (i.e. 5000-3000) folyamatosan lakott hely volt. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi. Európai hírű régészeti anyaga időszaki kiállításokon megtekinthető. A település első okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került sor Scenthus (Szentüs) alakban. A későbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá. Az egykor jelentős 8

kurcai átkelőhely helyét mely szoros összeköttetésbe állt a tiszai Böldi révvel 1986 óta emléktábla jelöli a régi vámház falán (Hékéd 11.). A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetően a valódi első birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettől kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai. E korai évszázadokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy egy 1332-ből származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított. Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös falu) Szapolyai (Zápolya) János (1526 1540), majd fia, János Zsigmond (1540 1571) fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a török szultán biztosította. Jogigényét I. Habsburg Ferdinánd (1526 1564) is fenntartotta, a gyulai várból felügyelve a térséget. Ebből következett, hogy a Tiszavidék települései három felé adóztak, aki tehette, elmenekült a ről. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az 1566. évi török hadjárat során élték át, amely jórészt az első ízben alkalmazott tatár segédcsapatok kegyetlenkedéseinek tudható be. A gyulai végvár elesett, ezzel a Tisza Maros közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikája is megörökítette az eseményt, eszerint: Az 1566-ik esztendőben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította. A várost felgyújtotta, lakosai közül akit elfoghatott, Tatárországba rabul elhajtotta. Több környékbeli település ekkor tűnt el végleg a térképről, s nevük csak határnévként élt tovább (pl. Ecser). Gyula várának török kézre kerülése után ismét békésebb évek következtek, majd a tizenötéves háború idején (1593 1606) ismét lángba borult a vidék. 1599-ben a krimi tatárok újból felperzselték az Alföldet. Szentes lakói a környező nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tőke, Szentlászló, Királyság, Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett menedéket. A népesség szaporodásával a város ismét igen gyorsan kiheverte a pusztítást. A váci püspökség 1628. évi dézsmajegyzéke Szentest már jó városnak mondja, ahol a református egyház históriája szerint 115 ház található. Buda 1686. szeptember elején történt sikeres visszavétele után az egyesült keresztény hadak a Délvidék kulcsának tartott Szeged ostromához kezdtek. Miután a felmentéssel próbálkozó török csapatokat Veterani tábornok Zenta mellett szétverte, Szeged megadta magát, s október 23-án a török őrség elhagyta a várat és a várost. A helyi hagyomány szerint Veterani tábornok Szentes határában verte szét a Szeged felmentésére igyekvő törököket, nem pedig Zentánál. A hagyomány alapjául a Petrák-krónika feljegyzése szolgált, amelyet Sima László 1914-ben megjelent várostörténeti monográfiájában megerősített. A leírás alapján s szentesi ütközet döntötte el Szeged sorsát, a nagyvezír visszavonult hadaival, a magára hagyott szegedi török őrség pedig október 23-án letette a fegyvert. Bár Veteráni szentesi ütközete nyugodtan a legendák közé sorolható, bizonyosra vehető az is, hogy kellett lennie valamilyen kisebb összetűzésnek, törökfuttatásnak Szentes határában, amelyet utóbb a helyiek emlékezete némileg felnagyított. Szeged visszavételével nem értek véget a térség és benne Szentes megpróbáltatásai. Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét 9

kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert gyűjtve a gyulai vár szorongatott védőinek. Szentes ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság megszűnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A szentesiek ezt negyedik megülésnek mondták, utalva arra, hogy az elmúlt időszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és újjáépíteniük városukat. Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerződéssel Erdély és a Bácska I. Lipót (1640 1705) uralma alá került; a Maros Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki. A korszakban konkrétan Szentesről kevés korabeli forrás szól. A csongrádi csatán kívül más jelentős ütközet nem volt a térségben, mégis mozgalmas éveket élt át a vidék lakossága. Hol a kuruc, hol a császári hadak vonultak át a en, mindannyiszor pusztítást hagyva maguk után. A háborús időszak végén újabb veszedelem közeledett: a pestis. Az országos járvány Vásárhelyt már 1708 őszén elérte, Szentesen csak 1709-ben kezdte szedni az áldozatait, s dühöngött még az 1710. esztendőben is. A két évben Szentesen több mint 900-an estek áldozatul a félelmetes keleti nyavalyának. A hadjárások és a pestis pusztítása után kialakult népességi viszonyokra az 1715. évi országos adóösszeírás adataiból következtethetünk. Csongrád vármegyében, amely továbbra is kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebből 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. Ha családonként hat családtagot számítunk is, a település lakóinak száma nem volt több 1380 főnél. Erről az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó mezővárossá. Szentes az 1700-as évek elején a császári hadak élelmezésének központjává vált, ez a település fejlődésére meghatározó körülményként hatott. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, s ennek valamint a különböző kedvezmények, mint például a vallásszabadság engedélyezése, vásártartás eredményeként a népesség jelentős gyarapodást ért el. Az 1759. évi összeírás már 794 családfőt tüntetett fel (ebből 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település népessége ekkorra megközelítette az 5000 főt. A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az 1760. április 7-én kiütött hatalmas tűzvész, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, az új református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. A szorgalmukról ismert szentesiek néhány év alatt újjáépítették városukat. Visszanyerve vonzerejét, népessége tovább gyarapodott. 1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fő a református, 1901 fő a római katolikus, 49 fő az evangélikus és 16 fő a görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkező évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történő kirekesztő törekvések. Az 1828. évi országos adóösszeírás és a megyei népösszeírás adatai szerint a város lakosainak száma már 16 134 fő (férfi 8277, nő 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282. A város fejlődésében fontos lépés volt, hogy az 1835-ben megkötött, majd 1837- ben megújított örökváltsági szerződés megkötése révén Szentes kiemelkedett az egyre súlyosabb válságba süllyedő hűbéri rendszerből. A város lakosságának gazdasági és társadalmi súlyra legjelentősebb - telkes gazdákból álló - rétege félig szabad paraszti birtokhoz jutott, s a közvetlen feudális szolgáltatások megszűnésével teljes gazdasági erejével birtokának fellendítéséhez láthatott. 10

1848 újabb mérföldkő, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyűlési képviselő választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a 22 000 főt. A város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az első perctől kivette részét az ország önvédelmi küzdelméből. Megelőzve az országos és a megyei intézkedéseket, 1848 tavaszán megszervezte a nemzetőrséget, melynek létszáma néhány hónap alatt elérte a 2800 főt. A bukás után több mint 600 volt szentesi honvéd és mozgó nemzetőr került fel az összefogandók listájára, akik közül kb. 200 főt büntetésből besoroztak a császári seregekbe. A katonák kiállításán túl jelentős volt a város anyagi természetű áldozatvállalása. A kormánynak adott kölcsönök, a katonák ellátása és szállítása, a nemzetőrök és a fölkelt nép élelmezése és fuvarozása, a fegyverek és az egyenruhák, a menekültek és a hadifoglyok eltartása, a katonai kórház berendezése, a sebesültek és betegek ellátása, a különféle katonai és polgári biztosok fogadása tetemes összegbe kerültek. A szabadságharc leverése után az 1848/49-ben kialakított közigazgatási rend felbomlott. A felsőbb akarat megnyilvánulásaként 1865-ben Szentest megfosztották rendezett tanácsú jogállásától, s a városi szervezet helyébe visszaállították a szabadságharc előtti falusi kupaktanács rendszert. Az 1867. évi kiegyezés után Szentes visszanyerte a városi jogállást. Rendezett tanácsú hatóságát a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc-nek megfelelően alakította ki. 200 fős képviselőtestülete felerészben virilisekből (a legtöbb állami és helyi adót fizetőkből), felerészben választott képviselőkből állt. A polgármestert és a főbb tisztviselőket 6 évre a közgyűlés választotta. Ez 1929- ig változatlan maradt, ekkor érvényben hagyva a virilista rendszert 80 főre szállították le a képviselők számát, amely 1944-ig volt érvényben. (1950 után a tanácstagok létszáma meghaladta az 50 főt. Szentes fejlődésének új távlatokat nyitott az a fontos körülmény, hogy 1878-ban kijelölték Csongrád vármegye székhelyévé. A megnövekedett közigazgatási szerepkörnek köszönhetően felgyorsult városiasodása. Utcái szilárd burkolatot kaptak, az ásott kutakat ártézi kutak váltották fel, 1887-ben megindult a vasúti közlekedés, bevezették a villanyvilágítást, kiépült a telefonhálózat, s elkészültek a belváros díszes középületei. Jellemző a kulturális célú egyesületek és körök elszaporodása, a helyi újságok megjelenése. Ebben az időszakban telepedtek le a térségben a Balkánról, a török elöl menekülő bolgárok, akik öntözéses kertgazdálkodásukat folytatva alapozták meg a város és vidéke mára világhírűvé vált kertészeti kultúrát. A dinamikus fejlődést az I. világháború megakasztotta. A háború négy éve alatt kb. 10 ezer szentesi teljesített katonai szolgálatot, megjárva a szerbiai, galíciai, bukovinai és olasz frontokat. Az eltűntek, elesettek, a fogságban szerzett betegség következtében meghaltak összlétszáma megközelítette az 1300 főt. A II. világháború kitörése előtt a lakosság létszáma 33 000 fölé emelkedett. A háború végén az emberveszteség elérte az I. világháborús szintet. A tanácsrendszer bevezetésével egy időben (1950) Szentes elveszítette megyeszékhely státusát, a továbbiakban 1983-ig járási központként funkcionált. Az 1960-as évek ipartelepítési politikája a várost kedvezően érintette. Az ipartelepítés során olyan új üzemek jöttek létre, mint a Kontakta (ma Legrand Zrt), a Ruhagyár, az új téglagyár (ma SZEMA Kft.) megyei vízmű (mai jogutódja a Vízmű Kft.), modernizálódott és meghatározó nagyvállalattá nőtt az egykori Baromfikiviteli Rt. (ma Hungerit Zrt.) 11

A nagyüzemek létesítésének következtében megszűnt az ingázás és a tömeges elköltözés; megnőtt a település vonzereje, lakosságmegtartó képessége. Az ipari létesítmények szaporodása ellenére Szentes továbbra is megmaradt mezőgazdasági jellegű településnek. Az agráriumban a szövetkezetek és állami gazdaságok a hagyományos mezőgazdasági ágak fejlődése mellett, meghonosították a termálvízre alapozott modern kertészetet. Mai utódaik: Árpád Zrt., Pankotai-Agrár Rt jelenleg is meghatározói a magyar mezőgazdaságnak A város természeti adottságait kiaknázva, valamint a termelés és kereskedelem integrátori, valamint a kertészeti és humántudás összekapcsolásával, hírnevet szerzett termékeivel, máig is az ország jelentős élelmezője. A 90-es évek közepétől a várospolitika vezérelvévé az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás és az áttekinthető nyilvánosság vált. Ebben kiemelt szerepet kapott az összehangolt állami, vállalkozói városfejlesztés. Teljessé vált a város infrastruktúrája a kiépített víz-, gáz- és szennyvízhálózattal, a burkolt utakkal, a szennyvíztisztítóval, a hulladéklerakóval, a telefon- és internethálózattal, a várost elkerülő úttal. Megtörtént a Kurca főcsatorna rehabilitációja, új egészségügyi, szociális és oktatási létesítmények épültek. Az elmúlt évtizedben a figyelem a meglévő értékek megőrzésére, a városközpont történelmi épületeinek megújítására irányult. Így vált napjainkra Szentes egy nyitott szellemű, európai, komfortos várossá. A közösség eredményeit számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el. A város önkormányzati igazgatásának főbb jellemzői, alakulásuk az 1989-ben történt rendszerváltozást követően: 1990-től a városi képviselők száma 27 fő, 1994-től 23 fő. 1994 óta a polgármestert a lakosok közvetlenül választhatják. Ezóta a negyedszerre megválasztott polgármester a város történetének leghosszabb ideje tevékenykedő politikusa. Az 1990-es évek óta szisztematikus városmegújítás során gyakorlatilag kiépült Szentes közműhálózata, megkezdődött az ipari park kiépítése és betelepítése, megtörtént a Kurca városi szakaszának rehabilitációja, megújultak a város történelmi épületei és terei, teljessé vált a szociális intézményrendszer, új orvosi rendelők és kórházi diagnosztikai tömb épült, bővült a szociális lakásállomány, és sportcsarnok valósult meg. Ennek a tudatos és folyamatos városépítő munkának a jövőbeli kereteit és irányait kívánja alátámasztani az IVS. I.3. Földrajzi adottságok Szentes város Magyarország Dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Csongrád megye harmadik legnépesebb városa. A térség geomorfológiai szempontból síkvidék, a Tisza és Körös találkozásától D-K-re fekszik. Karakterét két jellegzetes középtáj határozza meg, az Alsó-Tiszavidék - Dél-Tiszavölgyi része és a Körös-Maros köze középtáj. Az előbbihez Szegvár, míg az utóbbihoz Árpádhalom, Nagymágocs, Szentes, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagytőke tartozik. A térség 12

adottságainak megismeréséhez ad fontos ismeretet a nagy síkságon belüli közép és mikró tájak ismerete, hiszen meghatározó tényező lehet egy-egy település gazdasági fejlődési lehetőségei tekintetében. I.4. Természeti és táji adottságok Szentes térsége síkvidék, jellegzetes alföldi táj képét mutatja a hozzá tartozó feketeföldi (szántóföldes) tanyavilággal, ún.: kubik gödrökkel (a Tisza szabályozásánál elsődlegesen a gátépítéshez használt termőföld kitermelését követően megmaradt nagyobb méretű gödrök), a Tisza-parttal és a Hármas- Körös völgyével. Szentes és térsége az Alföld egyik legmélyebb (78,5-85,0 m tszf.) medencerészben foglal helyet. Földtani telepítését a földtörténeti idők során mélybe süllyedt medencealjzatra települt nagyvastagságú tengeri és édesvízi üledékösszlet határozza meg. A medencealjzat lesüllyedése enként különböző mértékű volt, általában nyugatról kelet felé ereszkedő. A tengeri eredetű üledék legnagyobb vastagságban (3000-4000 m) az ún. harmadkorban képződött, anyaga mészmárga, agyagmárga és homokos anyagú kőzetek. Ennek az üledékösszletnek a porozitása alulról felfelé növekedik, a felsőpannóniai rétegekben eléri a 30%-ot is, jelentős vízkészleteket tartalmaz. A en feltárható víz 60 o C-nál melegebb. A kitermelhető hévízkészlet fajlagos értéke itt eléri az 50 m 3 /d.km 2 mennyiséget is. Egyedülálló természeti adottság a gazdag hévízkészlet, hiszen Szentes közigazgatási én 32 termálkút üzemel, amelynek átlagos hőfoka 85-90 C 0 közötti. Vízhozamuk 600-1600 liter/perc között változik. Ezt az adottságot gazdasági és idegenforgalmi célokra egyaránt hasznosítjuk. A termálvíz lakásokat, közintézeteket, fólia- és üvegházakat fűt, illetőleg gyógyfürdőt és termál strandot táplál. A szentesi termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, ezen kívül a Kórház II. számú kútjának, valamint az Ilona-parti kútcsoport vizeinek jelentős fluorid tartalmuk van, tehát fluoridos ásványvizek. A szentesi Kórház I. sz. kútjának vizét 505/GYF számon az egészségügyi miniszter gyógyvízzé nyilvánította. Ez a kút a város első, 1957-ben fúrt kútja, melynek vize mozgásszervi, reumatikus és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. 1735 méter mély, vizének hőfoka 71 C 0. A kutak több, mint a fele 80 C 0 feletti kifolyási vízhőfokú tartományba tartozik, a kémiai vizsgálatok szerint a Kórház gyógyvizű kútjának ásványi összetevői azonosak a többi termálkút vizének eredményeivel. A tengeri üledékekre a jégkorszakban az ősfolyók rakták le kavicsban és homokban gazdag hordalékot. A jégkorszak végén már a szél munkája is egyre nagyobb szerepet játszott a térség jelenlegi geológiai-geomorfológiai képének kialakításában. A mély fekvésű eken vékony rétegű, főként nedves térszíni lösz képviseli a felső pleisztocén üledéket. A 300-800 m vastagságú jégkorszaki üledékösszlet porózus rétegeiben tárolódó vízkészlet képezi az ivóvízellátásra hasznosítható vízkészletét. A talajvizek a néhány méter vastagságú jelenkori rétegekben helyezkednek el. Az Alsó-Tisza-vidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj a Tisza árét foglalja magába, kivéve a bal part alsó szakaszát, amely a Marosszög kistájhoz tartozik. A kistáj 77 és 91 m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri síkság. A felszínen többnyire öntésiszap van, amely lefelé réti agyagba, majd egyre 13

durvuló folyóvizű üledékbe megy át. Szegvári részen akkumulálódott parti dűnék homokja helyi igények kielégítésére alkalmas. A tiszai ártér a folyószabályozás előtt intenzíven feltöltődő, simára alakított volt. A magasabb ártéri felületeknek élénkebb a domborzata, miután ezek csak ritkábban kerültek elöntés alá, így kiegyenlítődésük kevésbé történt meg. A mélyártér is a legtöbb helyen tagolt, egykori folyómedrekkel szabdalt nyugtalan képet mutat. Emiatt és a kis terepesés következtében itt sok a lefolyástalan, időszakos vízállásos. A a Körös-Csongrádi-sík kistájcsoporton belül a Csongrádi síkhoz, a Körösszög kistájhoz, a Békés-Csanádi-hát kistájcsoporton belül pedig a Békésihát kistájhoz tartozik. A Csongrádi sík 80-101 m közötti tszf. magasságú, enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a marosi hordalékkúphoz kapcsolódó tökéletes síkság. A felszíni formák kiegyenlítettek, változatosságot a lösziszapos felszín szikes anyaggal kitöltött erodált mélyedései jelentenek. A Körösszög kistáj déli részéhez Szentes-Magyartés és Nagytőke e tartozik. Ezen a Veker és a Maros régi mederrendszere, ill. feltöltődése jellemző. A felszínközeli iszapos-agyagos üledékeket gyakran vékony infúziós lösz fedi. Homok az egykori folyógátak parti dűnéihez kapcsolódva csak kis felületeken fordul elő. A Békési-hát kistáj Árpádhalom és Nagymágocs ére nyúlik be. Ez a kistáj legmélyebb része, átlagosan 83 m tszf. magasságú. Felszíni formái folyóvízi és eolikus folyamatokkal keletkeztek. Összefoglalva a felszínközeli, földtani és geomorfológiai adottságokat, a térség lényegében két egységre osztható: - a Tisza völgye (mélyártéri, ártéri ) és - Tiszántúli (infúziós lösszel borított térség). Domborzat és vízrajz Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű ei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A egy része mélyártéri, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas- Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni. A mentesített ár a hosszú ideig tartó feltöltődés következtében egyenletes síkság, csak az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik változatosabbá. A keleti perem a Békés-Csanádi löszháthoz tartozik, infúziós lösszel borított, egyenletesen emelkedő jellegű kelet felé. A legmagasabb térszintek a keleti határon 95 m-en helyezkednek el. Az átlagos terepesés l-2 m/km, a mélyártéren 0,1-0,4 m/km. A vízrajzi rendszernek legfontosabb folyóvize a Tisza, amely egyben az egész természetföldrajzi arculat meghatározója is. A folyó mai helyére a fiatal szerkezeti mozgások idején került és igen széles áret alakított ki. A Tiszának és mellékfolyóinak szélsőséges a vízjárása. Az egykor létező érhálózatot, völgyeket és terepmélyedéseket a folyószabályozást követően megkezdődött vízrendezési tevékenység során belvízlevezető csatornahálózatként hasznosították. A legjelentősebb völgyek és erek alkotják azóta is a vízlevezető rendszer vázát. 14

A valamikori érhálózatot alkotó felszíni vizek: a Mágocs-ér, mely Békés megyéből lép a térségbe és Árpádhalom, Nagymágocs helységeket érintve éri el a Kórógyeret. A Kórógy-ér Fábiánsebestyén és Derekegyház ét szeli át és Szegvár én torkollik a Kurcába. A Veker Szentes és Nagytőke között éri el a befogadó Kurcát. A legjelentősebb a Kurca-főcsatorna, ami valamikor természetes vízfolyása volt a térségnek. A szabályozottság következtében mára súlyos vízminőségi gondokkal és alacsony vízsebességgel küzd. A Kurca városi szakaszának kotrása 1996-1999 között megtörtént, de a térség fejlődésének súlyos gátja lehet a Kurca teljes rehabilitációjának elmaradása. Ez a probléma azonban már régiós gond, hiszen a Körösökön lévő főművek (Bökény gát) rehabilitációja nélkül nem lehet a közel természetes állapotú vízsebességet helyreállítani. A legfontosabb belvízi főcsatornák Szentes térségében a Kurca (37 km), a Veker-ér (36 km), a Kórógy-ér (49 km) és a Mágocs-ér. A belvizeken kívül ezeken a főcsatornákon a szomszéd megyékben keletkező belvizek egy részét is ezen a en juttatják be a befogadóba. A főcsatornák torkolatánál szivattyútelepek épültek, hogy a befogadó magas vízállása esetén is biztosítsák a belvizek beemelését. A térségünkben lévő bőséges felszíni vizek árvizek formájában komoly veszélyforrást jelenthetnek. A "vízbőség" a mély fekvésből adódó belvizes problémaként jelentkezik. Csongrád megye belvizek által különösen veszélyeztetett ei közé tartozik a Kurcai belvízvédelmi egység, ahol a küli részeken esetenként nagy eket borít el a belvíz, ezzel nagy károkat okozva elsősorban a mezőgazdaságnak. A térségben lévő már felsorolt főcsatornákhoz másod és harmadrendű többfunkciós csatornahálózat csatlakozik. A Szentes és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat összesen 447,871 km csatornát és vízfolyást kezel. A Társulat feladata a belvízvédelmi és árvízvédelmi feladatok ellátása és az ellátásokhoz szükséges létesítményekkel kapcsolatos teendők elvégzése. Az öblözetek kiépítettsége elvben megfelelő. A művek mára már eléggé elhanyagolt állapotúak az 1980-as évek óta fokozatosan csökkenő állami támogatás és rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. A jól működő rendszer azonban a szélsőséges időjárás miatt csapadékhiányt pótlandó öntözést biztosíthatja a csapadékszegény periódusokban. A talajvíz a holocén és a pleisztocén rétegekben helyezkedik el, átlagos mélysége igen változó, 1-4 m között alakul. Az állóvizekre általában a sekély vízmélység a jellemző és néhánytól eltekintve mesterségesen alakították ki. Szentes és környékén a talajvíz átlagos mélysége 1-4 méter körül van, de Szentestől ÉK-re még ez alá süllyed. A térség rendkívül gazdag rétegvizekben, kitűnő vízadó rétegekkel rendelkezik. A város hévizet adó rétege felső pannon korú, melynek vízhozama kutanként 1000 l/p-t meghaladó, a szolgáltatott gyógyvíz jellegét tekintve alkáli-hidrogén-karbonátos, kémiai típusa szerint Na- HCO 3 -os, általában 60 C feletti felszíni hőmérséklettel. Szentes város felszín alatti vizeinek állapota - a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet: a felszín alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny eken levő települések besorolásáról szóló rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet melléklete alapján az érzékenységi kategóriák (fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi en lévő települések) közül kevésbé az érzékenybe sorolható. 15

A településen feltárt hévizeket (összesen 32 db kút) egyrészt fürdő- és gyógyvízként használják fel. Másrészt energetikai célokra is sok kút termel. Így a belőle nyert energiát a mezőgazdaság, a lakosság és az ipar használja fel. Az úgynevezett geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának egyik kiemelkedő centruma Szentes. A lakások és közintézmények kommunális távfűtési energiaellátásánál felhasznált hévízmennyiséget illetően is vezető szerepet játszik a város a Dél-alföldön. Ipari hasznosításakor elsősorban üzemi épületek fűtésére, valamint technológiai melegvízellátásra használják fel (pl.: Legrand Rt.). Előfordul azonban a fenti hasznosítási formák kombinációja is, mely során a magas hőmérsékletű vizet először légterek fűtésére, majd hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben hasznosítják (pl.: Városi Kórház és a Gyógyfürdő, illetve Zöldségtermesztési Kutató Intézet és a Strandfürdő). A térségben néhány településén nagy gond az ivóvíz szennyezettsége (amit az arzén tartalmuk jelent). Különösen gond ez Eperjes és Fábiánsebestyén községekben. Eperjes községben a vezetékes ivóvíz megteremtésének elkészülő tervei alapján mintegy 130 millió Ft beruházás lenne, ami önerő hiányában igen soká készülhet el. Éghajlat Elsősorban a kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. Ezen kívül gyakran érvényesülnek óceáni hatások is. Ennél ritkábban a mediterrán, esetenként pedig a szélsőséges kontinentális hatások is előfordulnak. A levegő hőmérséklete általában egyenletesen alakul, de a déli térségek hőmérséklete 0,2-0,4 o C-kal magasabb, mint az északi térségeké. A leghidegebb és a legmelegebb évek középhőmérséklete közötti eltérés 5 o C- nál kisebb (8,6 o C - 12,4 o C). A napfénytartam is egyenletesen oszlik meg a megye én, csak enyhe csökkenő tendencia észlelhető északkelet felé. A csapadékjárásban igen jól elkülöníthetőek a száraz és nedves évekből álló periódusok. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40%-a téli félévben, 60%-a pedig a nyári félévben hullik le. Az éven belüli csapadékjárásra jellemző a nyár eleji (május-június) maximum, egy nyárvégi minimum, majd a mediterrán hatás egy másodlagos későbbi maximumot eredményezhet, mint az utóbbi időkben. A téli időszakban viszont csapadékminimum jellemző. Ez a csapadék-megoszlás kedvező lehet vízgazdálkodási és mezőgazdasági szempontból, azonban az átlagos helyzet csak ritkán alakul ki. Jellemző - utóbbi évek tapasztalata -, hogy rövidebb-hosszabb időszakok bizonyos esetben aszályosak, máskor pedig igen bőséges csapadékkal rendelkeznek, mint az 1998-99. évek. A téli időszak csapadékminimuma következtében a en tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az ariditási tényező: 1,21-1,3 között változik. Az uralkodó szélirány Észak-északkeleti. 16

1. táblázat: A kistérség éghajlati jellemzői Éghajlati jellemzők Hőmérséklet évi középértéke Legmelegebb nyári hőmérséklet Leghidegebb téli hőmérséklet Évi átlagos hőingadozás Utolsó tavasz fagy Első őszi fagy Fagyos/fagymentes napok száma Évi csapadékösszeg Vegetációs időszak csapadéka Hótakarós napok átlagos száma Átlagos maximális hóvastagság Napsütéses órák évi középértéke Átlagos szélsebesség Forrás: Magyarország kistájkataszterei 1990. Értékek 10,2-10,6 o C 39 o C -29,1 o C 23,5 o C április 05-10. között október 25-31. között 90 nap 590 mm 310 mm 33 nap 5,4 cm 2050 óra 3,2 m/s Talajadottságok A térséget jellemző felszíni vizek sokaságából adódóan uralkodó talajtípus a karbonátos és szolonyeces réti talajok. A térség Észak-keleti részén találhatók Nagytőke és Eperjes községek én nagyobb szolonyeces réti és közepes réti szolonyeces talajok, mindkét helyen nagy gyepek vannak. Nagytőke én "ősgyep" található. 2. táblázat: Szentes és térsége szántóeinek aranykorona értékei Települések Szántó átlagos AK érték Árpádhalom 30,00 Derekegyház 32,00 Eperjes 22,78 Fábiánsebestyén 22,00 Nagymágocs 34,00 Nagytőke 21,00 Szegvár 27,82 Szentes 24,00 KISTÉRSÉG 26,06 Forrás: Helyi települési adatgyűjtés 2002. 17

Növényzet és állatvilág A teljes a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik. Fő jellegzetességek - az árterek erdőtársulásai bokorfüzesek fűz-nyár-égerligetek, tölgy-kőris-szil liget erdők. Az ártéren kívüli ekre a löszpusztarétek (bókoló zsálya) homoki legelők, sztyepprétek és szikesek (osztrák sárkányfű, besenye vasfű) növény világát találjuk. Mint általában az ember tájformáló tevékenysége következtében az eredeti természetes növényzet átalakult. A flórában sok a sztyepp elem. Az eredeti növényzetre a gyomnövények utalnak, pipacs, búzavirág, szarkaláb, vadrepce, tarlóvirág, a kárt okozó aranka, folyondár, lándzsás útifű. A száraz szikeseken kéklik a sóvirág, orvosi szikfű. A mentett ártereken még megmaradt természetes állóvizekben a vízi mocsári növényzetet képviseli a nád, holtágakban a sulyom, a békalencse. Az állatvilág nyomai a jégkorig vezethetők vissza. A pleitstrocén idején mammutok és orrszarvúak éltek. Minden idők legnagyobb szarvasfajának maradványai a Tisza medréből kerültek elő. A világhíres mondabeli magyar csodaszarvas óriás jávorszarvas leletei is megtalálhatók. Az emberi tevékenység az állatvilágot is átalakította. A leggyakoribb emlősök: kelet európai sün, vakond, erdei cickány, denevér, róka, vidra, nyest, menyét, görény, mezei nyúl, mezei pocok, egérfélék, ürge, vaddisznó, őz. A madárvilág igen gazdag, alföldi mezőségi, ártéri-erdei, és folyóvízi ornitológiai képpel találkozunk. A Tisza és a holtágak menti liget erdőkben az odú lakók - a fűz és nyárligetek erdeiben - mint a széncinege, kékcinege, mezei veréb, seregély, kerti rozsdafarkú, nemes nyarasok, a kedvezőtlenebb fészkelési lehetőség miatt - kisebb számban találhatók a pinty, feketerigó, gerle, sárgarigó- a réteken, legelőkön él a fácán, a bíbic, tövisszúró gébics, veréb. Az árterek tócsarendszerén a tavaszi madárvonulás idején a víziszárnyasok ezrei találkoznak (bíbic, cankó, goda) a gázlóban bakcsók, gémek, kócsagok halásznak. A tocsogók fellett dankasirályok, csérek repkednek. A Csongrádi sík löszös én említésre méltó fajok - egerésző ölyv, vércsék, vetési varjú, csóka és pacsirták, kevésbé kedvelt madarak, szarkák, hamvas varjú, mezei veréb, seregély. Gazdasági értékű fajok: fácán, fogoly. Elhagyott tanyai épületek körül bagolyféleségeket találunk. I.5. Megközelíthetőség Szentest és térségét közúton Budapestről és Kecskemétről az M5-ös autópályán (Kiskunfélegyházáig), illetve az 5-ös főúton, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba-Orosháza-Nagymágocs-Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes-Berettyóújfalu-Mezőberény-Gyomaendrőd-Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton célszerű megközelíteni. A 45-ös főútvonal Hódmezővásárhellyel, Szegeddel és a röszkei határátkelővel köti össze a várost. Északi irányban Jász- Nagykun-Szolnok megyével kapcsolódik közvetlenül. A békés megyei Szarvassal a 4401-es főút köti össze a Szentest és a kistérséget. 18

A szentesi kistérséget és a várost sugaras úthálózat jellemzi, amely könnyen elérhetővé teszi a kistérség központját. A város nem kapcsolódik nemzetközi főútvonalra, tőle a legközelebbi nemzetközi főút (E75) 35 km-re, nyugatra van. Vasúton minden irányból megközelíthető a szentesi vasútállomás (Budapest, Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni más településekre. Szentes hajóval is megközelíthető. A Szentes Hajóállomás alkalmas kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére, megközelíthető közútról a 45-ös és a 451-es főutakról. Szentes rendelkezik füves - nem közforgalmú - sportrepülőtérrel. A repülőtér a 45-ös főút Hódmezővásárhely felé vezető szakaszán található, a városközponttól 4,8 km-re. A pálya mérete: 750 x 150 m, igényelhető AFIS-használat. A repülőtér alkalmas vitorlázó repülőgépek, motoros repülők és motoros sárkányrepülők fogadására. A használt rádiófrekvencia: 123,950 MHz. Szentes 2,64 km kerékpárút-hálózattal csatlakozik az EuroVelo kerékpárhálózatba. A település országon, régión és megyén belüli elhelyezkedését jól szemléltetik az alábbi távolság adatok: 3. táblázat: Távolság és elérési idő Szentes vonatkozásában Viszonylat megnevezése Távolság (km) Becsült elérési idő (perc) Szentes-Budapest 147 115 Szentes-Szeged 52 57 Szentes-Békéscsaba 72 75 Szentes-Kecskemét 62 65 Szentes-Csongrád 12 15 Szentes-Hódmezővásárhely 27 25 Szentes-Makó 56 67 Szentes-Baja 139 140 Szentes-Szolnok 66 72 Forrás: A TérképCentrum adatbázisa alapján kalkulált távolságok 19

II. Szentes város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Szentes városának a településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (Solt- Kalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. Szentes városa földrajzi elhelyezkedésének, Szegedhez való közelségének köszönhetően a Kecskemét- Szeged, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyekhez egyaránt kapcsolódhat a jövőben. 1. ábra: A Dél-alföldi régió fejlődési tengelyei és Szentes városa Forrás: Dél-alföldi Operatív Program 20