A TISZTELETRŐL, A KEGYELETRŐL, A PÉLDAÉRTÉKRŐL ÉS A SZERENCSÉRŐL... In memorian Zwick József A mezőváros Soroksáron, nyolcvannyolc évvel ezelőtt született egy sváb legény. A legénykét a földműves apa, Zwick Tamás már 12 évesen az eke mögé állította. A fiúcska nem tiltakozott, dolgozott. Szorgalmasan szaporította a barázdákat, a föld rabja, a Föld Fia lett. Hogy a legény, Zwick József Soroksáron mit alkotott, mit tett, azt a Naplójába írta. Tanulságként ajánlom olvasóink figyelmébe. A FÖLD FIA Édesapám és édesanyám mélyen vallásos emberek voltak. Az 1743-as Anyakönyv szerint, Zwick János nevű ősöm, a családunk 1700-as évekbeli betelepítésével érkezett Soroksárra. Édesanyám nagyapja Soroksáron volt bíró. Ő építette 1899-ben a községnek a Községházát, ami jelenleg a Zeneiskola épülete. Emlékét, közadakozását márványtábla örökítette meg az iskola falán. 1926-ban kezdtem meg polgári iskoláimat. 1927-ben már ministráltam a gyönyörű templomunkban. 1936- ban Nagykőrösön jeles bizonyítvánnyal fejeztem be a mezőgazdasági iskolát, Aranykoszorús Gazda lettem. 1938 március 15-én szavalóversenyt nyertem Egy évvel később az 1939. március 15-én, a legnagyobb ünnepünkön, már én szavaltam a szobor előtt. 1940-ben feleségül vettem Mönich Franciskát, az egyik soroksári gazdálkodó lányát. Még ebben az évben elvittek katonának. Két évet szenvedtem. 1941-ben megszületett Rozina lányom, 1944-ben a fiam. Nagy volt az öröm, de nem sokáig. Egy hajnalon nyilasok verték nálunk az ajtót. De akkor én már nem voltam otthon, Újtelepen bújtam meg 1945-ben a kitelepítés kegyetlen évei jöttek. 1946. májusában több ezer honfitársamat terelték marhavagonokba. 1948. augusztus 11-én már nem úsztam meg az üldözést. Hajnal háromkor a lakásomból vittek el a rendőrök. Egy 300 fős csoporthoz tereltek. A menetoszlop gyalog indult el a pesterzsébeti téglagyárba. Onnan 10 fős csoportokban vittek át minket, az erzsébeti kapitányságra. ( ) Az ütlegelő csoport egyik tagja felismert, abba hagyták a verést, mert egyikük igazolta, hogy nem voltam tagja a Volksbundnak. 1956-ban Fusch Tiborral a Munkástanácsban dolgoztam. A forradalom leverése után 18 alkalommal tartottak házkutatást a lakásomon 1959-ben indult el a TSz-esítés. Személyemre nagyon pályáztak. De én nem akartam belépni. Nem írtam alá a Belépési Nyilatkozatot. - Naplótöredékek - ( ) Az egyik hajnalon puskatussal verték a kapunkat. Előállítottak a Rendőrkapitányságra A XX. kerületi párttitkár javasolta, jobb, ha belépek a Tsz-be, mert ha nem, Tökölre visznek, mint Tsz ellenes személyt. Beléptem, de csak agronómusi munkát vállaltam. Később, 1972-től párton kívüli vallásos emberként, a tagság akaratából a Soroksári Aranykalász MGTSZ elnöke lettem. 1976-ban mentem nyugdíjba. SOROKSÁRI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA TEMPLOM ( ) Mélyen vallásos emberként, a megszületésem óta kötődtem a gyönyörű barokk templomunkhoz. Rendszeresen jártam misékre, szertartásokra, egyházi körmenetelekre. Már nyolc évesen ministráltam, a latin nyelvű lépcsőimát, ma is végig tudom mondani ( ) 1952-ben a templom gondnoka lettem. 28 éven át, tettem a dolgomat A templom gondnok ( ) A második világháború után valóságos harc indult el Soroksáron a németül beszélő lakosság ellen. Az EGYÜTT korábbi számai és a hivatkozott dokumentumok megtalálhatóak honlapunkon: 2008 tavasz A németajkúak közül 1952-ben senki nem merte elvállalni a templom gondnoki tisztséget. Én, a váci egyházmegye papjának, Dr. Rajz Mihály kérésének tettem eleget akkor, amikor elvállaltam a templomgondnoki megbízást - 1974. májusában, 140 hívőtársam kérésére egy német szent éneket szerettünk volna elénekelni. A plébános úr nem engedélyezte. De azért, mi elénekeltük. Engem mint nacionalista elemet átmenetileg lemondattak a templom gondnoki tisztségről A templom orgonája ( ) A kitelepített németeket látogattam meg Németországban azért, hogy a segítségükkel helyreállítsuk, a földrengés által megrongálódott orgonát 1970-re a kitelepítettek összeadták a pénzt, és az ő költségükön, új orgonánk lett. A hangja gyönyörű A templom tornya ( ) A torony felújítását földrengés okozta kár tette indokolttá. Németországba utaztam a kitelepített honfitársaimhoz, hogy segítsenek templomunk tornyának megmentésében. A németországi segélyszervezetek (Kirche in Nor, Hilfsfonds) és polgárok adományából, 4 millió Ft jött össze a torony felújítására. A testvérváros Nürtingen 36 400 DM-t adományozott. A munkálatok levezénylésében sokat tettem A torony elkészült A templom fűtése ( ) 1981-ben született döntés arról, hogy a templom fűtését meg kell oldani. A megemelkedett költségeket az egyházunk és az adakozó híveink nem tudták teljes egészében biztosítani. Kovács József, soroksári születésű pap, aki lehetőséget kapott a külföldi kitelepülésre, és akinek németországi elhelyezkedését segítettem, a hír hallatán, 6000 DM-et ajánlott fel a fűtés kialakítására, de az apát úr visszautasította az adományt azzal az indokkal, hogy egy hazáját elhagyó árulótól nem fogadnak el semmit. A konfliktus ellenére, a templom fűtését sikerült megszerveznem.
2 Szűz Mária szobor ( ) A Segítő Mária képet a betörők ellopták a kápolnából. Fatimába járva kértem a püspöki titkárt, hogy segítsen. Képet adni nem tudott, de segített abban, hogy egy szobrász által készített, brazíliai cédrusból faragott Szűz Mária szobrot kapjak. A szobrot kifizettem és felszenteltettem. A nagy izgalom ezután jött. Hogyan vigyük be Magyarországra a szobrot? Sok utánjárás és ötletezés után saját költségemen elintéztem. A szobor vámolásra került. A nagyobb izgalom akkor lett, amikor a szobrot a kápolnánkba vittem. Spiclik figyeltek és lefényképeztek, de nem tudták megakadályozni, hogy a Szűz Mária szobor a kápolnánkba kerüljön Segítő Mária (Vendel) kápolna ( ) 1994-ben háromszor törték fel és rongálták meg a kápolnánkat. Saját költségemen restauráltattam a kápolnát, kívül-belül. A vörösréz lemezborítást is átburkoltattam. A kápolna felújítása után Horváth Zoltán plébános visszaállítatta a régi, Segítő Mária kápolna nevet Német nyelvű ima- és énekeskönyv ( ) 1997-ben ősi soroksári énekeket tartalmazó német nyelvű kottás imakönyvet adtam ki, a saját költségemen. 900 db-ot Budapesten és a környékén lévő sváb nemzetiségű településeknek adományoztam Emléktáblák a templomban ( ) 1998-ban családom költségére, a templom bejáratához nagyméretű márványtáblákat készíttettem és helyeztem el, az első és második világháborúban elesett 337 soroksári hős tiszteletére. Emléktáblát állítottam Soroksár, 1956-os hőseinek emlékére is. A gyönyörű vésnöki munkát Varga Ernő műköves mester készítette Úrvacsora festmény ( ) 1998-ban Schuszter Antallal a Grassalkovich Kör elnökével kimentünk Péliföldszentkeresztre, ahol sikerült megszereznem, - az 1935-ben, Schöffer Sebő soroksári festő által készített - Úrvacsora c. képet. Misch Ádámné restaurálta a 240x150 cm nagyságú gyönyörű festményt. A kép a Plébánia ebédlőfalát díszíti. Német Mise ( ) A német nyelvű mise őseink hagyománya. Számomra mindig fontos volt nyelvünk ápolása. 1988-ban bizottságot szerveztem azért, hogy a politika által korábban megszüntetett német nyelvű Miséket visszaállítsuk a templomunkba. A plébános úr mindent elkövetett, hogy ne tartsunk templomunkban német nyelven miséket. Levelet írtam a Püspök úrnak, a Német Mise engedélyezésére. A püspök úr válaszában írta: Soroksáron, több mint 40 éve szűntek meg a német nyelvű szertartások. Azok felújítását nem látom indokoltnak A német miséket igénylő levelem eljutott Dr. Paskai László Bíboros úrhoz. 1989. január 27-én arról kaptunk értesítést, Évente 4 alkalommal: (karácsony, húsvét, pünkösd és a templomnapi Búcsú napján) németajkú misét tartok újra sikerült elérnem, hogy Német Misék legyenek a temp-lomban Urnatemető ( ) Korábban, a templom kriptájába csak papok és érdemleges, kimagasló egyházi és közösségi személyek lettek temetve. 1990-ben javaslatot tettem arra, hogy az altemplomban, urnatemetési helyet alakítsunk ki. Kezdeményezésemre elkészítették a terveket a külső bejárat és a belső tér kialakítására. Az urnatemető elkészült és méltó nyughelye azoknak, akik oda kerülhetnek SOROKSÁR ÖNÁLLÓSÁGA Dr. Habsburg Ottó ( ) 1980-tól kerültem közelebbi kapcsolatba Dr. Habsburg Ottóval. A bajorországi Pöckingben jártam a Habsburg család rezidenciáján. Korábban levelet írtam hozzá a helyi németség megpróbáltatásairól. Kértem, hogy a szeptemberi Fatimai utunk alkalmával fogadni szíveskedjen. Néhány héttel később megérkezett az invitáló válasz. A találkozásunkból barátság lett, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Soroksár visszakapja önállóságát Testvérvárosi kapcsolat Nürtingen ( ) A tanácsi rendszer idején alakult ki a testvérvárosi kapcsolat Nürtingennel, amit 1988-ban Plum Sándor Nürtingenben kint élő kitelepített honfitársammal együtt kezdeményeztem. A javaslatunkba bevontuk, Dr. Alfred Bachofer Főpolgármester urat. A testvérvárosi kapcsolat létrejött. Bachofer urat Soroksár Díszpolgár - ának javasoltam, 1995. szept. 25.-én, Bachofer úr, Soroksár Díszpolgára lett Páneurópai piknik ( ) 1989-ben több vezető politikussal együtt részt vettem Dr. Habsburg Ottó meghívásán. A Páneurópai elnök szervezésében, Páneurópai Napokat tartottak Sopronban. A rendezésnél feladatul kaptam a vendégek fogadását. Fiammal mentünk el és láttuk el a megtisztelő munkát A Habsburg család jelenlévő tagjaival együtt fogadtuk a világ minden tájáról érkező vendégeket. A menetben, a fiammal tartottuk a Páneurópai zászlót Horn Gyula, az akkori külügyminiszter, jelképesen ekkor vágta át a szögesdrótokat Önállóság Soroksárnak ( ) Kapcsolataimat felhasználtam arra, hogy Soroksár önállóságát kezdeményezzem Dr. Habsburg Ottó, valamint országgyűlési és nemzetiségi képviselők, illetve Soroksárért felelősséget vállaló személyek (pl.: Zele Sándorné, Dr. Ott Magdolna, Atkári Győző, Budainé dr. Hajdú Erzsébet és férje) segítségével. Sikerült elérni, hogy a soroksári ügyet a döntést hozók előbbre hozták. Ez fontos volt, mert ha nem így történik, akkor a közelgő választások miatt Soroksár önállóságát a Parlament nem tűzi napirendre. Emlékül őrzöm erről a folyamatról, Budainé dr. Hajdú Erzsébet, Geiger Ferenchez, Soroksár első polgármesteréhez írt levelét: Meggyőződésem, hogy még a legvégső szakaszban is zátonyra futhatott volna minden törekvésünk, ha Zwick Józsi bácsi nem keres meg személyesen minden illetékes parlamenti bizottságot, és számos országgyűlési képviselőt, hogy megnyerje őket Soroksár ügyének. Ennek tudatában tegnap mélyen megdöbbentett a tény, hogy Józsi bácsi nem kapott értesítést a kitüntetésről. A listáról való lemaradása csak fatális tévedés, vagy közösségi döntés mögé bújó egyéni bosszúvágy lehet, amellyel reményeim szerint sem ön, Polgármester Úr, sem Testülete nem kíván azonosulni. Amennyiben a tisztelt önkormányzatnak már nincs módjában döntésén változtatni, úgy kérem, hogy a nekem szánt kitüntetést id. Zwick Józsefnek szíveskedjék átadni, hisz ő nálam sokkal méltóbb a köszönő szóra és az elismerésre. Budainé dr. Hajdú Erzsébet, ELTE, Germanisztikai Intézet igazgató helyettes. (1995. szeptember 18.) (folytatás a 8. oldalon)
EGYÜTT SOROKSÁRÉRT - 1238 Budapest, Házhajó u. 63. 3 Díszpolgárok A Soroksári Hírlap 2006. november 17.-én megjelent számában arról olvastam, hogy elhunyt Herling Ferenc, Soroksár Díszpolgára. A Soroksári Kertbarátok Körének vezetőjét, Geiger Ferenc polgármester javaslatára, az Önkormányzat saját halottjának tekintette. Helyesen tették. Csak egy év telt el a szomorú hír óta, amikor a Nagyboldogasszony templom tájékoztató tábláján egy gyászkeretes hirdetés adta hírül, hogy 2007. december 13.-án elhunyt Zwick József, aranykalászos gazda, helytörténész, Soroksár első Díszpolgára. A több mint 200 éves soroksári katolikus templomban Soroksár lakossága méltósággal búcsúzott el a település és a német nemzetiség nagy alakjától. December 28.-án zsúfolásig megtelt a karácsonyi díszletben csillogó barokk templom. Az ünnepi napok megható hangulata után, ezen a késői délutánon, a gyász megdöbbentő érzése járta át a szíveket. Soroksár Józsi bácsija 88 évesen hagyott itt bennünket. Családja, rokonai, barátai és tisztelői fenségeknek kijáró pompával vettek tőle búcsút. Az elhunyt azt a templomot választotta végső nyughelyének, ahol közel három évtizeden át templomgondnokként, töretlenül fáradozott annak megújulásáért. A Kisdunának ezen a táján ritkán születik olyan ember, mint amilyen Ö volt, a Föld Fia. Soroksár szószolójaként példamutatóan állt ki hitéért, nemzetiségéért, a szülőföldjéért. Küzdelmeit még a legnehezebb időkben is vállalta. Megszámlálhatatlan értéket alkotott és hagyott Soroksárnak. Kitartóan fáradozott azért, hogy Soroksár visszanyerje egykori önállóságát, soroksáriságát. Ízig-vérig közéleti ember, lokálpatrióta volt. Nélküle ma nem kondulna csengően a templom harangja, nem mutatná az időt a torony órája, nem szólna az orgona sípja, nem pompázna kívül-belül a földrengés rázta barokk templom Az oltár előtt, ahol hét évesen ministránsként a csengő harangjaira imákat mondott, ott most szeretteit, tisztelőit fogadta. Ott Sebő a régi pályatárs hosszasan sorolta fel azokat az érdemeket, amiket Józsi bácsi Soroksárra és a soroksáriakra hagyott. A búcsúszavak után az igaz barát, - Dr. Habsburg Ottó és családja nevében fia, Dr. Habsburg György nyilvánította ki a részvétét. Józsi bácsi előtt fejet hajtottak a magyarországi németek országos és budapesti elnökségének vezetői, a hazalátogató németek is. Hosszú sor állt a Föld Fia előtt. Soroksár polgárai közül sokan keresték szemükkel a kerület polgármesterét, Geiger Ferencet. Ő nem volt jelen és részvétét sem nyilvánította ki a család felé. Soroksár önkormányzata díszpolgárát, id. Zwick Józsefet nem tekintette saját halottjának. Vajon miért? Zwick József volt az egyetlen olyan ember Soroksáron, aki az önállóvá vált Soroksár által alapított kitüntetések mindegyikét átvehette. Zwick Józsi bácsi a hagyományokat ápoló és értékeket példamutató munkával létrehozó ember, a lokálpatrióta elment közülünk. Hiányzik, nyugodjon békében. Schwarczenberger János az Egyesület koordinátora id Zwick József szervezésében és kezdeményezésére felállított Anya gyermekével szobor a Molnár-szigeti lépcső lejáratánál RELAX STÚDIÓ XX. kerület, Pesterzsébet, Vörösmarty u. 28. ADJA LE a felesleges kilóit! alakformálás zsírégetéssel narancsbőr kezelés ADJA KI a felesleges mérgeit! Méregtelenítés, jótékony hatással a reumás, ízületi fájdalmakra, magas vérnyomásra, cukorbetegségre, fejfájásra. Segítünk Önnek! Információ: 06 20 56 028 56 Nyitva tartás: H-SZ-P: 13-18 K-CS: 9-13 Híres Szülőföldem Itt Születtem én, ezen a tájon Budapest déli részén, Soroksáron. Ez a föld az enyém, ahol születtem, ez tanított beszélni, járni, a parasztot jószágokkal szépen bánni. Mert a fáradt parasztnak hű segítő társai a lovak és az ökrök, ők segítik forgatni az anyai rögöt. Ő általuk lett híres Szülőföldem, ök törték Ősszüleinkkel a műveletlen parlag földet. Ősszüleink fáradságos szorgalma és teste tette híressé Soroksárt, világszerte! Így lett a faluból gyorsan mezőváros, és a leghíresebb kenyérgyáros, melyhez a lisztet a vízimalmok örlelik a krumplit is hozzá a parasztok termelik! A nyugati kultúrát, a szép tisztaságot a Futóhomokban Erdei Ferenc zengi, a mocsárból lett réten a kaszát a helyi paraszt feni! Tudja, hogy szüksége van a tejre, a húsra, minden emberi lénynek, büszke is arra, hogy nemes munkán tényked. Slágert zeng rólunk Márkus Alfréd és Harmat Imre, Kiknek teste ide kötődött a Molnárszigetre. Éneklik és zeneileg játsszák Soroksár, Soroksár, gyönyörű város Soroksár, Ahol a ló is villanyoson jár. Hát miért ne lennék én büszke, hogy itt születtem! Itt éltem ifjúságom, mely felejthetetlen, itt folydogál a patak és a kisdunaág, mely lelkemnek oly sok szép emléket ád. Nekem szerelmem földje ez a táj; alkonyodó napjaimban ez a föld takarjon be engem, ha szólít a halál! A fennmaradt Helytörténetre legyen büszke minden itt élő ifjúság, őrizzék és ápolják a helyi Hagyományokat örök időkön át! Mert a messzi Német földről ide települt Ősszülök az égi mezőkről figyeli ám, hogy a fáradságos munkájuk virágozzék szép Magyarhazánkban sok évszázadokon át! Megszállott ihlet alapján írta, Szent István királyunk nyarán Zwick József egykori földmíves, aranykalászos gazda, nyugalmazott Mg.Tsz. elnök.
4 A példaértékről..., a kegyeleti jogszabályok megsértéséről Az emberi létből fakadó magatartás és egyben a viselkedéskultúrának része is az-az érzelmi motívum, amely a nagyszülőket a gyermekükhöz, unokájukhoz, dédunokájukhoz, ükunokájukhoz köti. Tágabb értelmezésben a szélesebb és kiterjedtebb család, a barátok, munkatársak, a közeli ismerősök mind abba a körbe tartoznak, amelyekhez kötődő érzelmek az emberi létből, összetartozásból és gondoskodásból fakadnak. Az emberré válás hosszú folyamatának egyik sajátossága többek között, hogy a másokkal együtt megéltek, az emlékek nem merülnek feledésbe még akkor sem, ha az élet rendje szerint ki előbb, ki később elhalálozik. A végtisztesség megadásán túl az emlékek fenntartása, azok ápolása a túlélők kötelezettsége. Az élet körforgásának sajátja, hogy születünk és meghalunk. Minden kornak és társadalomnak voltak és vannak ezzel kapcsolatosan írott és íratlan szabályai. Az írott szabályok, rendeletek, törvények betartása a társadalom normális működésének, működtetésének garanciái, megsértésük, semmibevételük törvényileg üldözendő. A temetkezésről szóló törvény nem ismerete, előírásainak tudatos vagy tudatlan elhallgatása, félremagyarázása, sajátos alkalmazása, a törvénysértést lehetővé tevő döntések előkészítésében való részvétel, az ezzel kapcsolatos információ elhallgatása, visszatartása törvénysértést eredményeztet, melynek egyenes következménye a törvénysértés. A soroksári temetők sorsának közelmúltban feltárt története példaértékű lehet arra, hogy miként születhettek a jogállamiság keretei között, a vagyonértékesítési és szerzési törekvéseket mindenek fölé helyező döntések. Olyan döntések, melyek nyilvánvalóan törvénysértést eredményeztek. Vegyük sorba a jogos felháborodást kiváltó példa nélküli, de semmiképpen sem példaértékű történéseket. Ma már csak az idősebb kort megélt Soroksáriak emlékeznek arra, hogy településükön egykoron három temető működött. Az élet rendje, hogy a több száz éven keresztül szolgálatot teljesítő temetőket évtizedekkel ezelőtt a Fővárosi Temetkezési Intézet bezárta. A törvényi határidő elteltét követően a temetők kiürítését is meghirdették, azonban a temetőkben nyugvók egy része földi maradványai feltárására, más temetőkben történő elhelyezésére nem került sor. Tények bizonyítják, hogy a Soroksáriak három ősi temetője, a Középtemető utcai, a Vágó utcai, és a Lőrinci utcai temetők teljes kiürítése nem történt meg. Feltehető, hogy arról a Soroksáron született és élő, korábban a temetőket tulajdonló Pesterzsébeti Önkormányzat Vagyonkezelési Osztályának vezetőjeként dolgozó Geiger Ferencnek, jelenlegi soroksári polgármesternek is tudomása volt. Ismereteink szerint ennek tényéről a Fővárosi Temetkezési Intézet levélben is tájékoztatta. Soroksár Önkormányzata a korábbi évtizedekben lezárt, de teljes körűen ki nem ürített temetőkkel rendelkezett. A hatályos törvény szerint a temető más célú hasznosítását, felszámolását csak a temetkezési helyek kiürítését követően lehet elkezdeni, és erről a temető tulajdonosának, esetünkben az Önkormányzatnak kell / kellett volna / gondoskodnia. A Soroksáriak először 2005 nyarán, az országos és helyi sajtótermékekből, TV híradásokból értesültek arról, hogy a svábok Vágó utcai ősi temetőjét a haszonbérlő munkagépek igénybevételével takarítja, mely következtében a megbolygatott és összetúrt sírkövek és sírkőmaradványok, a felszínre került emberi csontok látványa általános felháborodást váltott ki. A dokumentált és a nyilvánvaló törvény-, és kegyeletsértés ellenére Soroksár Polgármestere a Soroksári Hírlap szeptemberi számában személyes felelősségét is mentendő, politikai támadásnak és látszatprojekt -nek minősítette a történéseket. Sokan várják válaszát arra, miként és milyen érdekeket képviselve írta alá azt a szerződést, amely alapján a kiürítetlen temető haszonbérbe adása megtörténhetett. Az ügy nyilvánosságra kerülésekor nagyon sokan hitetlenkedtek, de nem kevesen voltak és talán vannak olyanok, akik ezt is a helyi különös ügyekhez sorolták. A helyzetet legtalálóbban fejezte ki, a magát kebelbelinek tartó civil őssoroksári, aki szerint tudod, nálunk csak a labdán van bőr!. A Vágó utcai temetővel történtek rávilágítottak a Lőrinci úti temető hányatott sorsára is. Az ugyancsak kiürítetlen temetőt az ismert helyi építési vállalkozó előbb bérelte, majd részletfizetési kedvezménnyel megvette. Az idő múlásával és az Állami Számvevőszék vizsgálatának megállapításából kiderült, hogy az adásvételi szerződés semmis, mivel a le-zárt de ki nem ürített temetőt az Önkormányzat nem értékesíthete volna. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE Budapest főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat polgármesterét példaértékű, eredményes polgármesteri tevékenysége elismeréseként a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE kitüntetésben részesítette. 2007. augusztus hó 20. napján a kitüntetést Bajnai Gordon miniszter adta át Vajon mit érezhettek, ha másként nem hát lelkiismereti alapon, azok a képviselők, akik szavazataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy kiürítetlen, több ezer elhunyt földi maradványait tartalmazó temető értékesítésre kerüljön. Az Állami Számvevőszék megállapításait nem lehetett figyelmen kívül hagyni, a szerződést meg kellett semmisíteni. A temetőt tulajdonló Önkormányzat a temető kiürítésére kényszerült, az ezzel kapcsolatos pályázat nyertese a korábbi bérlő és tulajdonos lett. A temető kiürítése során szembesülnie kellett azzal, hogy korábban vevőként milyen törvényi előírások és kegyeleti szabályok megsértésének vált részesévé azzal, hogy az elhunytak földi maradványait őrző területen kialakított telephelyén, több száz m 3 aszfaltőrleményt és különböző építési anyagokat tárolt. Az általa végzett és jól dokumentált munka eredményeként 2334 eltemetett földi maradványai kerültek elő, akik végső nyughelyet a Pesterzsébeti temetőben kaptak. Csak reménykedhetünk abban, hogy a kegyeletet megsértők a közös sírt felkeresve, pár szál virág elhelyezésével egyidejűleg bocsánatot kérnek TŐLÜK! Nyugodjanak békében! Soroksár legkorábban értékesített Középtemető utcai, tudomásunk szerint szintén kiürítettlen temetője helyén már évek óta lakópark ad otthont sok embernek. Arra, hogy ott évszázadokon keresztül temető volt, elsősorban az utca elnevezéséből lehet következtetni, de nyilván sok tárgyi bizonyíték is előkerült akkor, amikor az építési vállalkozó hozzákezdett a lakások alapozásához. Az ingatlanokat megvásárló tulajdonosok egy része a kert művelése során jelentkező süllyedéseket feltöltötte, többségük a közelmúltban értesülhetett arról, hogy a lakóhelyük emberek kihantolatlan földi maradványait rejtegetik. Az Önkormányzat nyilatkozatra kijelölt munkatársai teljes exhumálásról nyilatkoztak, a Fővárosi Temetkezési Intézetnek erről nincs információja, az ügyet vizsgáló Ügyészség álláspontja szerint ott lakások épültek, az eredeti állapot nem állítható helyre. A temető emlékét, az ottani történéseket vélhetően már csak a Közép-temető utcai lakópark közepén, a járda mellett fává terebélyesedett örökzöld őrzi. A lakóparkban élők nevében és nyugalma érdekében is megköszönnénk, ha Soroksár Önkormányzata dokumentumokkal bizonyítaná a terület teljes exhumálásának megtörténtét. Készséggel vállaljuk ennek közzétételét. Sajnálatos, hogy Soroksár Polgármestere a temetőügyekkel kapcsolatos tárgyi tévedésektől sem mentes nyilatkozataiban nem képes felismerni személyes, másokkal meg nem osztható felelősségét. Sokakkal egyetértésben Soroksár Polgármesterének tevékenységét ez ügyben sem tekinthetjük példamutatónak. A Soroksári Magazinban megjelent írásában is tetten érhető jól ismert álláspontja kötözködnek, bármi, ami a kerületben történik bírálnak. jó példa a temető ügye is. Az Önkormányzat minden jogszabályt betartott, a főváros átminősítette a területet, megszün-
EGYÜTT SOROKSÁRÉRT - 1238 Budapest, Házhajó u. 63. 5 tették a temetőt, exhumálták a területet, mégis támadnak minket miatta, és azt mondják kegyeletsértőek vagyunk. Bármi amit csinálunk rossz. A temető emlékét őrző fává terebélyesedő bokor Bizonyára sokan értenek egyet velünk abban, hogy Soroksár polgármesterének tevékenysége, annak példaértéke és eredményessége más ügyekben is megkérdőjelezhető. Dr. Farkasfalvi József az EGYÜTT Soroksárért Egyesület elnöke A tettes ismeretlen? A cselekmény elévült? Felejtsük el!? Soroksár alpolgármestere az EGYÜTT honlapjának rendszeres látogatójaként 2006. január első napjaiban hivatalos alpolgármesteri levélpapíron arról értesítette polgármesterét, hogy vele kapcsolatban Egyesületünk honlapján dokumentumok találhatók. A titokzatosság fenntartása és a mellébeszélés helyett közreadjuk, hogy honlapunkra akkor felhelyezett és az óta is megtalálható dokumentumok Soroksár polgármesterének Táncsics Mihály utcai nem sokkal korábban még az önkormányzat tulajdonában levő saroktelekkel kapcsolatos tulajdonszerzésének hiteles dokumentumokkal alátámasztott körülményeit tárja a nyilvánosság elé. Sokak által csak Geiger Ferenc térnek elkeresztelt terület hányatott sorsáról TV híradások, országos lapok, helyi kiadványok számoltak be különböző részletességgel. Több magánszemély kezdeményezte hivatalosan a különös ingatlanszerzés körülményeinek tisztázását, vizsgálatát. Soroksár polgármestere az ingatlanügy nyilvánosságra kerülése miatt a helyileg illetékes Rendőrkapitányságon feljelentést tett. Indokai között becsületének megsértését, magántitoksértést, rágalmazást fogalmazott meg, valamint hogy az alaptalan feltételezés alkalmas arra, hogy szavahihetőségemet, s az emberek irántam tanúsított széles körű bizalmát szerteoszlassa.. A feljelentés és a hozzá csatolt dokumentumköteg ezt követően megjárta a Csepeli, a Kispesti és Ferencvárosi Rendőrkapitányságokat, a Budapesti Rendőr-Főkapitányságot, az illetékes kerületi ügyészségeket. Az elhúzódó ügyintézés és az ellentmondásos, esetenként érthetetlen állásfoglalások és határozatok miatt az iratanyagok több alkalommal megfordultak a Fővárosi Főügyészségen és a Legfőbb Ügyészség Hivatalában is. A Polgármester által szorgalmazott, a rendőri és ügyészi szervek által több alkalommal meghosszabbított nyomozás során az illetékes kerületi ügyészség a magántitok sértése ügyében indított eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette, mivel az általunk közöltek nem lépték át a véleménynyilvánítás kereteit. A határozat ellen Soroksár Polgármestere a Fővárosi Főügyészségen panaszt tett, melyet az elutasított. Ezt követően a polgármester a Csepeli bíróságon rágalmazás és magántitok megsértése miatt feljelentést tett, a cikk szerzőjén kívül egyesületünk alelnöke és munkatársa, valamint Farkas Kálmán önkormányzati képviselő ellen is. A Csepeli Bíróság az elmúlt év végén a büntetőeljárást, a feljelentő Geiger Ferenc bírósági tárgyalásról való távolmaradása miatt, megszüntette. Geiger Ferenc magánvádos feljelentőként a tárgyalásra el sem jött. Vajon miért? Különböző kerületi rendőrkapitányságok, kerületi, fővárosi ügyészségek és a Legfőbb Ügyészség szakterületei közel két éven keresztül foglalkoztak egyesületünk által is bejelentett, a polgármesterhez kötődő ingatlan ügygyel. Az illetékes Ügyészség az üggyel kapcsolatos érdemi vizsgálatot azért tagadta meg merthogy az elévült. Magunk részéről, kényszerűségből tudomásul kell vennünk, hogy a jogszolgáltatás napjainkban nem egyenlő az igazságszolgáltatással. A telekügylet honlapunkon levő dokumentumai ismeretében hajlunk arra, hogy az ingatlan értékesítésével kapcsolatos, honlapunkon megtalálható dokumentumok, iratok hitelesek, a tulajdonszerzésben érintettek személye ismert, de miután az elkövetéstől hosszabb idő eltelt /értsd => elévült/ az nem büntethető A jog és igazságszolgáltatás ezúttal is csődöt mondott! Az ügy erkölcsi minősítése ezt követően a Soroksáriakra, a választójoggal rendelkezőkre tartozik. A különböző szervek által történt vizsgálatok eredményét megismerve sokan csodálkoztak el, és a jogismerettel rendelkezők arra a következtetésre jutottak, hogy ismét szerecsenmosdatás tanúi vagyunk. Ma már széles körben tartják úgy, hogy akit, akiket magas körökhöz fűznek érdekkapcsolatok, azok minden körülmények között megvédésre kerülnek Sokan emlékeznek még arra, hogy Soroksár polgármesterének általános menlevelét az önkormányzati választásokat megelőzően a Táncsics Művelődési Házban, az akkor még MSZP pártelnök Hiller István szóban, nagy nyilvánosság előtt is megerősítette. Ezek alapján már érthető, hogy a Köztársaság Miniszterelnökéhez eljuttatott általa levélben megköszönt több száz oldalnyi soroksári dokumentum illetékességből történő kivizsgálása az MSZP akkori elnökének, Hiller Istvánnak és apparátusának menynyiben állt érdekében. Arra is emlékeztetünk, hogy a Polgármester és a Pártelnök ezidőtájt választási szövetséget kötött egymással. Csak a helyzetet, és a tényeket objektíven kezelni tudók jöttek rá, itt nincs másról szó, mint véd és dacszövetségről, a funkció és a hatalom kölcsönös megtartásáról. Mindezekről az EGYÜTT választási különszámában tájékoztattuk a soroksáriakat, álláspontunk változatlan és honlapunkon most is megtalálható. Sajnáljuk, hogy a politika által előidézett, létrehozott oxigénhiányos közállapotok miatt most egyre többen levegő után kapkodnak. Egyesületünk továbbra is elkötelezett a köz vagyonának kezelésével kapcsolatos kedvezőtlen helyi jelenségek nyilvánosságra hozatalában. Meggyőződésünk, hogy a köz vagyonával való gazdálkodásnak, a közcél és a közérdek javára kell történnie. Ennek betartásáért elsősorban a választott tisztséggel felruházott személyek, vagy annak kezelésével megbízott köztisztviselők felelősek. Valljuk, hogy a közvagyonnal kapcsolatos ügyek átláthatóssága közérdek és a vele kapcsolatos döntések közérdekű adatok és ennek következtében a nyilvánosságra tartoznak. A mutyizás, a közbülső vevők, strómanok közbeiktatásával kijátszott törvények, ügyeskedések csak időlegesen jelentenek mentességet, kibúvót a felelőségre vonás alól. A saroktelek (a volt játszótér) A jogalap nélküli, vagy a törvények kijátszására irányuló közvagyon értékesítés a köz érdekeit sértő súlyos erkölcsi vétség és tisztviselői felelősség. A közvagyon kezelésében részt nem vevő, de annak szabálytalan értékesítéséről tudomást szerző állampolgárok erkölcsi kötelezettsége ezek észlelésének jelzése. Valljuk, hogy a gyanús jogügyletek illetve ilyen jellegű visszaélések megismerésére minden választópolgárnak és állampolgárnak joga van. Egyesületünk ennek szellemében tájékoztatta és tájékoztatja (folytatás a 7. oldalon)