Baranya megye gyermek és ifjúságvédelmének helyzete és további változtatásának koncepciója

Baranya megye gyermek és ifjúságvédelmének helyzete és további változtatásának koncepciója 2004.

Az embernek születésétől kezdve két dologra van különösen szüksége: a közvetlen kapcsolatokon alapuló, biztonságot nyújtó szeretetre és az ezzel egyensúlyban álló követelménytámasztásra. Ha ezek valami miatt nincsenek összhangban: mindent megengedő szeretet kap, vagy érzelmileg sivár környezetben nő, sok baj érheti. Nehezen tud másokkal kapcsolatot teremteni, magára marad a kudarcok elviselésében. E folyamatban az egyén számára legmeghatározóbb élmény gyermekkorának világa. (dr. Ozsváth Károly) 2

Tartalomjegyzék Bevezető.. 5 Baranya megye gyermekvédelmének múltja. 7 A Megyei gyermekvédelmi intézményrendszer 1997 előtt. 8 A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ működése 11 A szakellátás kapcsolata az alapellátással. 15 Kapcsolatépítés egyéb intézményekkel.. 16 A gyermekvédelmi gondoskodás lakásotthoni rendszerébe bekerülő gyermekek életkori és állapotbeli adottságai... 18 Speciális ellátást igénylő gyermek a gyermekvédelmi szakellátásban 19 A speciális gyermekotthon tárgyi feltételei.. 21 A speciális otthon működtetésének szakmai szempontjai 22 Különleges gondozást igénylő fiatalok a gyermekvédelmi rendszer ellátásában.. 24 Pszichiátriai betegek a gyermekvédelmi gondoskodásban 25 Nevelőszülői hálózat. 25 Örökbefogadás 28 Utógondozás.. 29 Együttműködés a civil szervezetekkel 30 Kórházi szociális munka. 32 Összegezés 33 3

4

Bevezető A megyei önkormányzat feladata azokról a gyermekekről gondoskodni, akik önhibájukon kívül nem a saját családjukban nevelkedhetnek, illetve azokról a fiatal felnőttekről, akik létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudják. Az új gyermekvédelmi törvény 1997-ben megteremtette azokat a jogszabályi változásokat, amelyek lehetővé tették a gyermekvédelmi intézmény-rendszer korszerűsítését, humanizálását. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése már 1996-ban helyzetelemzést és a lehetséges változtatások koncepcióját fogadott el, és megkezdte a gyermekvédelmi intézmények átalakítását, a törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt normáknak való megfeleltetését. Akkor a törvény 5 évet biztosított az átalakítás befejezésére. Ma már tudjuk, hogy az érdemi változások a társadalmi folyamatok változásaihoz hasonlóan a gyermekvédelmi rendszerben is lassan zajlanak. Baranya megye mégis kedvező helyzetben volt. Az ágazatért felelős tisztségviselő elődeim, kollégáim, intézményvezetők és munkatársak mindvégig szívükön viselték, hogy a kitűzött célok minél gyorsabban és magas színvonalon valósuljanak meg. Ehhez az elmúlt években jelentős kormányzati támogatást biztosítottak pályázatokkal, amelyeket a megyei önkormányzat kiemelten támogatott saját forrásaiból. Baranya megye eredményei elismerésre méltóak, hozzátéve azt is, hogy az átalakítási folyamat még nem fejeződött be, nem valósult meg minden kitűzött cél, születtek kevésbé jó döntések is. Most elérkezettnek látjuk az időt, hogy elemzés készüljön Baranya megye gyermek és ifjúságvédelmének helyzetéről és megfogalmazódjon a további teendők koncepciója. Magyarország az Európai Unió tagja lett. Új elvárások és kihívások várnak ránk az élet minden területén, így a gyermekvédelemben is. A családon kívül nevelkedő gyermekek számára a hiányzó otthon pótlásán túl még fokozottabb segítséget kell nyújtani társadalmi beilleszkedésükhöz, fokozottan küzdeni kell társadalmi kirekesztésük ellen, és biztosítani kell számukra az esélyegyenlőséget, a tanuláshoz való hozzájutást, hogy azonos esélyekkel válhassanak a tudásalapú társadalom tagjaivá. Sok még a tennivaló. A nehézségek ellenére is a megkezdett gyermekvédelmi reformok következetes végrehajtására van szükség annak érdekében, hogy az ellátó rendszer képes legyen megfelelni a vele szemben támasztott társadalmi követelményeknek. A további feladatok melynek középpontjában a gyermek áll nagy felelőséget ró a gyermekvédelem rendszerében dolgozókra, mind a döntéshozás, mind a megvalósítás terén. Tasnádi Péter Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Alelnöke 5

A gyermekvédelem feladata tágabb értelemben az, hogy esélyegyenlőséget biztosítson azon gyermekek számára a minél optimálisabb felnövekedéshez, akik önhibájukon kívül nem a saját családjukban nevelkedhetnek. Az állam, a közösség segítsége nemcsak azért szükséges, mert a gyengék védelme, vagy az igazság ezt kívánja, hanem azért is, mert a közösségnek érdeke, hogy tagjai minél teljesebb és tevékenyebb életet éljenek. 1997. áprilisában a Parlament elfogadta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. Ezzel Magyarországnak 1901. után újra van önálló törvénye a gyermekek védelmében. A törvény megalkotásával, elfogadásával hazánk megtette a legjelentősebb, legfontosabb lépést a Gyermek jogairól szóló Egyezményben, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltak megvalósítása érdekében. A magyar Parlament e törvény beiktatásával deklarálta tiszteletét a gyermekek, ifjúság iránt, egyértelműsítette valamennyi Magyarországon élő gyermek alapvető jogosultságait és megfogalmazta a megvalósításhoz szükséges strukturális és financiális garanciákat. A törvény célja, hogy megállapítsa a gyermek jogait, a jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, az egyes ellátások formáit, fő szabályait és a gyámügyi igazgatás szervezetét. A törvény alapelve a gyermeket nevelő családok többirányú támogatása. A család életében történő hatósági beavatkozás csak akkor lehetséges, ha a gyermek védelme az ellátások önkéntes igénybevételével nem valósul meg. Ennek érdekében pénzbeli ellátásokat, személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat és gyermekvédelmi szakellátásokat nevesít a törvény. Hosszútávon fenntartható, családi típusú nevelésre orientált rendszer kialakítását, a megelőző és a családba való visszahelyező megoldásokat szorgalmazva. Alapvető, hogy a törvény védi a családot, és a gyermeket helyezi középpontba. A család életébe történő hatósági beavatkozás csak akkor lehetséges, ha a gyermek védelme az ellátások önkéntes igénybevételével nem valósult meg. Ennek érdekében rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, napközbeni ellátást, gyermekjóléti szolgáltatást, átmeneti ellátást, helyettes szülői ellátást biztosít a törvény. A törvény által létrehozott alapintézmény, a gyermekjóléti szolgáltatás pótolja azt a korábbi hiányt, amely során a gyermek és a család támogatása és segítése még a család keretein belül megkezdődhet, és az ellátás kiteljesedhet. A megyei önkormányzatok feladatiban is változást hozott a törvény. A megyei önkormányzatnak otthont nyújtó ellátást kell biztosítania a nevelésbe vett gyermek számára nevelőszülőnél, vagy családias intézményben, illetve utógondozói ellátást a fiatal felnőtt számára, legfeljebb 24 éves korig. A korábbi gyermek-ifjúságvédő intézetek helyett gyermekvédelmi szakszolgáltatást kell nyújtania a megyei önkormányzatnak, melynek vezetője már nem lát el gyámi jogkört. Ezt a feladatot a törvény a gyermeket tényleges gondozó személyre bízta. A fentiekből következik, hogy a törvény következetesen szétválasztja a hatósági és a szolgáltató tevékenységet. A hatósági feladatokat, pedig megosztja a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal között. A törvény létrehozta a városi gyámhivatalokat és a megyei gyámhivatalt, amelyek felügyeleti és ellenőrző jellegű feladat- és hatásköröket kaptak. 6

Baranya megye gyermekvédelmének múltja Baranya Megyében, mint az országban sok helyütt, társadalmi kezdeményezések hatására és társadalmi összefogásból jöttek létre a gyermekvédelem első formái, intézményei, amelyekben az árva, elhagyott gyermekekről gondoskodtak. Pécsett már az 1800-as évek második felében két árvaház létesült, az 1858-ban alapított Rudolfinum és az 1886-ban létrejött Matessa. A jórészt alapítványi tőkéből működtetett árvaházakban összesen 100 gyermeket gondoztak. Közben Pécsett, 1883-ban felépült a megye első árvaháza, amely szintén 100 gyermeket fogadott be. Az elhagyott gyermekek ellátásáról rendelkező 1901-es VIII. és XXI. Tv. hatására Pécsett 1902-ben került sor az első állami gyermekmenhely létesítésére. A város a Rókus dombon 3 holdas területet adott át állami tulajdonba erre a célra. Az intézmény működésének támogatására gyermekvédő bizottságot hoztak létre a város legtekintélyesebb polgáraiból. A menhely kötelékébe tartozó gyermekek száma az országos átlagnak megfelelően folyamatosan 2000 és 3000 között volt, csak az I. világháborút követően emelkedett fel 4000-5000 közé. Mint az ország 5 ítélőtáblája székhelyének egyike, Pécs városa is létrehozta a Fiatalkorúak Felügyelő Hatóságát, amely a bűnelkövető fiatalok sorsát, elhelyezését kísérte figyelemmel. A II. világháborút követő rövid szünet után újra kezdte működését a pécsi Állami Gyermekmenhely, amely átvette a bácskai területek gondozottait is (kb. 700 gyermeket). Egy ideig Baranyán kívül Tolna, Somogy és Bács-Kiskun megye egyes részeinek az irányítását is. Egy 1953-as törvény intézkedik a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetek létrehozásáról, melynek következményeként a megyén kívüli területek folyamatosan leváltak. Az intézet korábban 3 helyen működött Pécsett (a Hunyadi úton, a Papnövelde utcában, a Mikes K. utcában), jelenlegi helyére 2001-ben került az Egyetem u. 2-be. Az állami menhely csak átmeneti otthont nyújtott a gyermekeknek, a tartós nevelést elsősorban nevelőszülő családok biztosították. A II. világháború után a gyermekek elhelyezésével kapcsolatos felfogás gyökeres fodulatot vett. Egy 1954-es határozat előírja, hogy az állami gondozottakat elsősorban intézetben kell elhelyezni. Erre a célra Baranya megyében az elhagyott kastélyokat vették igénybe. A Majláth család elhagyott kastélyában létesült 1950-ben Bakócán nevelőotthon, ide költöztették a korábbi Megyei és Matessa Árvaház lakóit. 1953-ban a Bükkösdön álló, korábban Jeszenszky család tulajdonában lévő barokk kastélyban létesítettek lányok számára gyermekotthont, amelyhez 19 holdas védett park is tartozott. A hajdani nagybirtokon, Festetich Domonkos Csertőn épült kastélyában talált otthonra 1954. elején az óvodáskorúakat ellátó gyermekotthon, amely később iskolás korú gyerekeknek is helyet biztosított. A Pécsi Gyermekotthon 1961-ben létesült a Megye u. 24. szám alatt, amely korábban lánynevelő intézet, majd tanítóképző intézet diákotthonaként működött. 7

Az általános iskolából valamilyen ok miatt kikerült, munkát vállalni kényszerülő fiatalokról a 60-as évektől külön ifjúsági otthonokban gondoskodtak. Egy létesült építőipari vállalat közreműködésével Pécsett fiúk részére, egy pedig Mohácson lányok számára. A megyei gyermekvédelmi intézményrendszer 1997. előtt A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. hatálybalépésével új korszak kezdődött a magyar gyermekvédelemben. Az új törvény a gyermekvédelmi struktúra teljes átalakítását célozta meg, a gyermekjóléti szolgálatok rendszerének kialakításával és a szakellátás teljes átalakításával. A megyei önkormányzat a törvény szerint a gyermekvédelmi szakellátást intézmény-rendszere és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás működtetésével látja el, kötelező feladatként. A törvény hatályba lépése előtt, a vizsgált időszakot tekintve 1990-96 között a megyei gyermekvédelmi intézményrendszer struktúrája a következő volt: 1. Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (Vezetője látta el a megye valamennyi állami gondozottjának gyámságát) Működtette: nevelőszülői hálózatot családgondozói hálózatot örökbefogadást szakértői csoportot hivatásos pártfogói hálózatot megyei nyilvántartást 2. Nevelőotthonok Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet nevelőotthona Csertő Bükkösd Bakóca Csecsemőotthon (Komló-Mecsekjánosi) Mohács-Lányotthon Pécs-Fiúotthon Gyógypedagógiai intézmények kollégiumai (Mohács, Komló, Pécsvárad, Old) 3. Pécs Város által működtetett gyermekvédelmi intézmények: Pécsi Gyermekotthon Pécsi Csecsemőotthon Pécsi gyógypedagógiai intézmény kollégiuma Az új gyermekvédelmi törvényből adódóan az ágazat intézményrendszere teljes átalakítása kezdődött meg a feladat ellátás átrendeződésével együtt. 8

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1996-ban, 173/1996. (IX.30.) Kgy határozatában elfogadta a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi koncepciót és megkezdte a bentlakásos gyermekvédelmi intézmények átalakítását még az új gyermekvédelmi törvény hatályba lépése előtt azonnal kihasználva a pályázati lehetőségeket, a megyei önkormányzat mindenkori költségvetése teherbírásának függvényében. Ezzel megindult a gyermekvédelmi intézményhálózat korszerűsítése, humanizálása, a törvényben és végrehajtási rendeletekben előírt normáknak való megfeleltetése. A gyermekvédelmi intézményrendszer átalakítása során a legjelentősebb feladat volt a kastélykiváltási program. Az elmúlt években befejeződött a kastélyokban működő gyermekotthonok Csertő 1997, Bükkösd 1998, Bakóca 1999, Komló-Mecsekjánosi 2001 kiváltása és családi házas nevelési- gondozási rendszerré való átalakítása. A kastélykiváltási program központi támogatási pályázatból és a megyei önkormányzat saját forrásaiból valósult meg. Év Intézmény Pályázati támogatás (eft) Saját forrás (eft) 1996. Csertő 18.000 6.000 1997. Bükkösd 22.000 10.000 1998. Bakóca (I. ütem) 21.500 15.200 Pécsvárad (I. ütem) 8.000 2.600 1999. Bakóca (II. ütem) 10.000 6.100 2000. Pécsvárad (II. ütem) 5.700 2.000 2003. Mohács 18.000 9.700 Összesen: 103.200 51.600 A gyermekvédelmi intézményrendszer átalakítása során alakult ki a jelenlegi családi házas rendszer. Megállapítható, hogy az önkormányzat jó döntést hozott akkor, amikor megindította a kastélykiváltási programot, mert a program vagyonnövekedéssel zárult a négy kastélyépület pedig értékesítésre került. Ezeknek az épületeknek a karbantartása, felújítása és működési költségei a későbbiekben jelentős terhet okozott volna a fenntartónak. A családi házas rendszer működésének vizsgálata során az alábbiak állapíthatók meg: 1. A kialakított ellátórendszert a továbbiakban úgy kell átalakítani, hogy rendelkezzen mindazokkal az elhelyezési helyekkel, amelyek a gondozott gyermek különböző szükségleteinek megfelel. A szakmai munkát nehezíti, hogy nincs a megyében speciális gyermekotthon, vagy gyermekotthon speciális csoportja, amely a gyermek állapotához igazodó ellátást biztosít. 2. A működő lakásotthonok közül 12 csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. Közülük 6 megfelelő átalakítása befejeződött, illetve folyamatban van. További 6 lakásotthon átalakításának költségeihez még forrást kell teremteni. 9

3. Jelentős eredmény, hogy a szakmai munkakörökben alkalmazottak rendeletbe meghatározott létszámminimum követelménye szerint az intézménynél alkalmazandó szakdolgozók létszáma 100 %-ban biztosított. 4. A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatal felnőttek egy jelentős része reménytelen helyzetben van a lakáshoz jutást, az önálló otthonteremtést és munkahelyen való elhelyezkedést tekintve. Ezért fontos olyan programok kidolgozása és megvalósítása a megyében, amelyek a fiatalok számára lehetőséget nyújt lakhatási feltételeik megteremtéséhez, és alkalmassá teszi őket a munkavállalásra. A Gyermekvédelmi törvény kiinduló eleme a család többirányú támogatása, ennek megfelelően a családi típusú nevelésre orientált rendszer kialakítását, továbbá a preventív és a családba visszahelyező megoldásokat helyezi előtérbe. Az ellátásnak ki kell terjednie a gyermek esélyegyenlőségének legalább elvi lehetőségére. A családjukból kiemelt, illetve a családjukat elvesztett gyermekek ügyében a pozitív diszkrimináció elvét figyelembe véve az ellátónak a gyermekek részére nem csak segítséget kell nyújtani, hanem garantálni kell a megfelelő életkörülmények biztosítását és segíteni az önálló élet megkezdését. Ennek figyelembevételével a gyermek számára a szakellátásnak is tekintetbe kell venni szociális szükségleteik mellett a gyermekek sajátos jogait, szükségleteit, biztosítani kell személyiségük harmonikus fejlődését. Gyermekvédelmi szakellátottak létszáma a megyében Baranya megyében gyermekvédelmi gondoskodásban részesül jelenleg 936 gyermek. Gyermekvédelmi szakellátottak létszáma a megyében 1000 900 898 852 833 843 822 800 700 Létszám 600 500 400 404 402 390 398 399 Kiskorú Ebből leány Utógondozott Ebből nő 300 200 148 137 148 137 143 100 60 58 57 59 61 0 1999 2000 2001 2002 2003 Év A gyermekvédelmi gondoskodásba részesülők létszáma évről-évre csökken, a bekerülő gyermekek halmozott problémákkal (speciális ellátást igénylő, különleges 10

gondozást igénylő, pszichiátriai) kerülnek a szakellátás rendszerébe. A felmerülő új szükségletekre adekvát választ kell adnia a szakellátásnak. Ehhez szükséges a meglévő szakellátó rendszer szükséglet és gyermekorientált szemlélete, amely egyben azt is jelenti, hogy megfelelő és célszerű intézményfejlesztések szükségesek a rendszerbe bekerülő gyermekek problémáinak kezelésére. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ működése A Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlése 157/2003. (IX. 19.) Kgy. határozata alapján létrejött a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a Baranya Megyei Önkormányzat Lakásotthonok Igazgatóságának jogutód intézményeként. Az alapító okirata alapján megtartotta a két jogelőd intézmény feladatkörét. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ működését a módosított 1997. évi XXXI. tv. és a kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Ez alapján a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ a gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosítja: - a gyermekvédelmi szakszolgáltatást, - otthont nyújtó ellátás keretén belül teljes körű ellátást: - nevelőszülői, - gyermekotthoni, anya-gyermekotthoni, - lakásotthoni, utógondozó lakásotthoni elhelyezéssel, - 12 férőhelyes átmeneti otthon működtetésével, - utógondozó ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára utógondozó lakásotthoni elhelyezéssel valamint 20 külső férőhely fenntartásával, - működteti a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságot, - örökbefogadó- és nevelőszülők részére képzést, szakképzést és továbbképzést végez. Baranya megyében a gyermekvédelmi gondoskodásban élők létszáma 2004 208 37 198 525 nevelőszülők lakásotthon utógondozó otthon egyéb 11

Az intézménynek jelenleg 250 dolgozója van. Baranya megyében gyermekvédelmi gondoskodásban részesül 986 gyermek. 546 gyermek 225 nevelőszülőnél, 440 gyermek 19 lakásotthonban, 5 utógondozó otthonban, 1 anya- és gyermekotthonban és 1 átmeneti otthonban van elhelyezve. A szervezeti tagozódás a következőképpen valósul meg: Igazgató Intézményi Tanács Titkárság Titkárnő Informatikus Jogász Módszertani Tanácsadók Gazdasági Igazgatóhelyettes Gazdasági, Pénzügyi, Munka-, Személyügyi Egység Nyilvántartási és Információs Szolgálat Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság Elhelyezési Szolgálat Gyámi Tanácsadó Szolgálat Nevelőszülői Tanácsadó Szolgálat Utógondozó és Hivatásos Gyámi Szolgálat Szakmai egységek Pénzügy gazdasági előadó pénztáros ügyviteli alk. Számvitel Munkaügy főkönyvi könyvelő analitikus könyvelő gépi könyvelő Munkaügy munkaügyi előadó gépíró adminisztr. Gépkocsivezető Növendékügyi előadó Gyermekvédelmi ügyintéző Kézbesítő Családgondozó -elhelyezési koordinátor Átmeneti Otthon vezető - nevelő gyermekfelügyelő gondozó szakács Örökbefogadási Tanácsadó Hivatásos Gyám Eseti gondnok Utógondozó Családgondozó Utógondozó (5 utógondozó otthon, 20 külső férőhely) A Titkárság az igazgató operatív feladatait segítő szervezeti egység. A jogász és a titkárnő mellett 2003. szeptember 1-től az intézmény informatikust foglalkoztat, aki a Gyermekvédelmi Központban és a lakásotthonokban kiépítette a számítógépes hálózatot, amely megkönnyíti a kommunikációt az egyes egységek között és az esélyegyenlőség lehetőségét teremti meg a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok részére. Bevezetésre került az Internet, amely segítségével lehetővé vált a gyors és hatékony elektronikus levelezés és információ szerzés. 2004. március 1-től két módszertani tanácsadó nyújt módszertani segítséget az intézménynek. Feladataik az intézményen belüli koordináció, szakmai segítségnyújtás, képzéseken, konferenciákon való részvétel szervezése, összehangolása, a szakellátás fejlesztésére irányuló javaslatok kidolgozása, kapcsolatfelvétel módszertani feladatokat ellátó alap és szakellátást nyújtó intézményekkel, pályázatok készítése, melyek célja a költségvetésből nem finanszírozható hatékonyabb működés elősegítése. 2004. március 1-től elkezdődött a nevelőszülői hálózat és az utógondozói ellátás hatékonyságának kérdőíves felmérése. Célunk a gyermekvédelem hatékonyságának elemzése és értékelése, a továbbiakban a lakásotthoni hálózat hatékonyságának 12

értékelése. Ez lehetőséget fog biztosítani a teljes gyermekvédelmi szakellátás területén új perspektívák és célok megfogalmazására. Jelenleg több pályázat készítése is folyamatban van, illetve elkészült: - gyermekek nyaraltatásával kapcsolatban, - továbbá Európai Uniós Pályázat Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő piaci esélyeinek növelése témájában. A Nyilvántartási és Információs Szolgálat adatszolgáltatást végez és nyilvántartást vezet az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek és fiatal személyek adatairól, a férőhelyek számáról és egyéb a szakellátással kapcsolatos adatokról valamint ellátja az ügyfélszolgálatot. 2003. szeptember 1-jén az országban az elsők között intézményünkben megkezdte működését a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, amely a gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében szakvéleményt készít, javaslatot tesz. A Szakértői Bizottság létrehozását a 1997. évi XXXI. tv. 82. (6-10.) szakasza szabályozza. 2004. január 1-től szétvált a Szakértői Bizottság és az Elhelyezési Szolgálat, amely így önálló belső szervezeti egység lett. Az Elhelyezési Szolgálat az elhelyezési értekezlet során elkészíti a gyermek egyéni elhelyezési tervét, javaslatot tesz a gondozási helyre és a gyám személyére. Az örökbefogadási tanácsadó szervezi az örökbe fogadni szándékozók alkalmassági vizsgálatát és kérelmükre kezdeményezi a gyámhivatalnál az alkalmasság megállapítását, felkészülési lehetőséget biztosít az örökbe fogadásra. Az örökbe adható gyermek számára az örökbe fogadni szándékozók közül közvetíti a legmegfelelőbb örökbe fogadó szülőt, szervezi a kapcsolat kialakítását. A gyámhivatalnak javaslatot tesz az örökbefogadás előtti gondozásba helyezésre és az örökbefogadáshoz javaslatot készít. Az Átmeneti Otthon bentlakásos gyermekintézmény, amely otthont nyújtó ellátást biztosít a 3-18 éves, ideiglenes hatállyal beutalt vagy a gondozási helyükről (nevelőszülőtől, gyermekotthonból, lakásotthonból) önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermekek számára. Szakmai irányítását az Elhelyezési Szolgálat vezetője látja el. A Gyámi Tanácsadó Szolgálat írásban tájékoztatja a Gyámhivatalt a gyermek gondozásáról, neveléséről, gyámságának ellátásáról, a szülői kapcsolattartásról. A nevelésbevétel felülvizsgálatakor javaslatot tesz a gyermek nevelésbevételének megszüntetésére, gondozási helyének megváltoztatására, elhelyezési tervének módosítására, gyámváltozásra vagy helyzetének változatlan fenntartására. A Nevelőszülői Tanácsadó Szolgálat működteti az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek teljes körű ellátásának családias környezetben történő biztosítása érdekében a nevelőszülői hálózatot. A nevelőszülő saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermeknek, valamint az intézmény igazgatójának kijelölése alapján fogadhatja az ideiglenesen beutalt gyermeket, és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet szükség esetén gyermekével együtt. A nevelőszülői tanácsadók feladata a szakmai segítségnyújtás, rendszeres kapcsolattartás. 13

2004. március 1-jétől létrejött az Utógondozó és Hivatásos Gyámi Szolgálat, melynek feladata a nem gyermekotthonban elhelyezett kiskorúak gyámsága, családgondozása. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek, illetve utógondozott fiatal felnőttek utógondozását látja el. Segíti az önálló életvitel kialakítását, az otthonteremtési támogatás igénylését, felhasználását és elszámolását. Kijelölés alapján ellátja az otthonteremtési támogatást igénylő fiatal felnőttek utógondozását. Szakmai Egységek Szakmai egységek Szigetvár (5 lakásotthon) Komló (4 lakásotthon) Komlói Anya-, gyermekotthon Pécs (4 lakásotthon) Szentlőrinc (4 lakásotthon) Szakmai egyégenként: szakmai egység vezető Családgondozó Fejlesztőpedagógus Pszichológus Növendékügyi előadó/gyermekvédelmi ügyintéző Lakásotthononként: nevelő gyermekfelügyelő Komlói Anya-, gyermekotthon nevelő gyermekfelügyelő gondozó élelmezésvezető tejkonyhavezető szakácsnő gazdasági nővér konyhalány takarító A gyermekotthon, illetve lakásotthon biztosítja a teljes körű ellátást a gyámhivatal által elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Komlói anya-gyermekotthon: Segíti a fiatal anyát a gyermeke gondozásával-nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában, és felkészíti őt a családi életre, háztartásvezetésre. Kapcsolatot tart a gyermek nevelését, oktatását, szakképzését végző nevelésioktatási intézménnyel. 14

A szakellátás kapcsolata az alapellátással Az 1997. évi XXXI. tv. létrehozta a gyermekjóléti alapellátás intézmény-rendszerét, melynek jogelődje mint preventív hatáskör a védő, óvó intézkedések köre volt. A gyermekjóléti alapellátás célja, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A gyermekvédelmi ellátó rendszer egymásra épülő szintekből áll. a gyermekjólétigyermekvédelmi gondoskodás együttes rendszerének egyik alapeleme a gyermekjóléti szolgáltatás, melyet a törvény alapellátásnak nevesít. Ennek a szolgáltatásnak ki kell elégítenie minden olyan igényt, amely nem igényli a gyermek (átmeneti vagy tartós) bentlakásos elhelyezését és saját lakókörnyezetében vagy napközbeni ellátó intézményben kielégíthető. Az alap és szakellátás kapcsolata tehát elengedhetetlen az eredményes gyermekvédelmi gondoskodás megvalósításában. A gyermek szempontjából a legfontosabb az, hogy lehetőség szerint a saját lakókörnyezetéhez legközelebbi intézményben nyerjen elhelyezést. Ezen lehetőségek kiaknázásához fontos az alapellátással kiépült kapcsolat. A szervezett és folyamatos együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal azért is fontos, hogy a gyermekekkel végzett munka mindkét oldalról nyomon követhető legyen. Az alapellátással a kapcsolat különböző szinten nyilvánul meg, az általuk szervezett szakmai programokon a szakellátás szakemberei is részt vesznek (pl. a módszertani gyermekjóléti szolgálat műhelymunkái). Az együttműködés lehetőségeinek koncepciója az alapellátás szakemberei által szervezett konferencián 2004. évben Sellyén és Szigetváron került megvitatásra a kapcsolatok tovább építésének és hatékonyságának növelése céljából. Ezt a célt szolgálja a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Baranya Megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálata együttműködésében indított szakmai műhely, melyet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet akkreditált. Ezek a kezdeményezések is azt a célt szolgálják, hogy a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás között jól működő, kölcsönös jelzőrendszer működjön. Ahhoz, hogy a gyermekvédelmi törvény szabályozása hatékony legyen, az egymásra épültségnek az ellátó rendszer tekintetében egyre magasabb fokon kell érvényesülnie. A kapcsolat kiépítését indokolja a prevenciós szemlélet, mely hosszú távon az igények csökkentését eredményezhetné, melynek keretében ha az alapellátás jól végzi feladatát, érdekelt a színvonalas szolgáltatásban mind nagyobb számban megelőzhető lenne az intézmény elhelyezés. A folyamatos együttműködés szükséges ahhoz is, hogy megvalósulhasson a gyermekvédelemnek az az elve, hogy a gyermek a lehető legrövidebb időt töltse el az átmeneti nevelésben. 15

A gyermekjóléti alapellátás megyei ellátó-rendszere még hiányos. Baranya megyében jelenleg 43 egyszemélyes gyermekjóléti szolgálat működik. Az önkormányzatok többsége a gyermekjóléti szolgáltatást oly módos biztosítja, hogy megfelelő szakképzettséggel rendelkező védőnőt, pedagógust alkalmaz részmunkaidőben, a tárgyi feltételek is csak kevés helyen biztosítottak a munkavégzéshez. A helyettes szülői hálózat megszervezését egyetlen egyszemélyes gyermekjóléti szolgálat még nem kezdte el. Baranya megyében 25 intézményes gyermekjóléti szolgálat működik. A tárgyi feltételek hiányosságai mellett sok esetben összemosódnak a gyermekjóléti és családsegítő feladatok amiatt, hogy más intézmény keretein belül működnek és nem biztosított az önálló szakmai egységben történő munkavégzés. 2004-ben a megye 301 települése közül várhatóan 23 település ellátatlan lesz gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében. 2003-ban kezdte meg működését Pécsett - a megyében az egyetlen családi napközi. Kapcsolatépítés egyéb intézményekkel Együttműködés a Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesületével 2003. novemberében megalakítottuk a Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesületének Baranya Megyei Tagozatát, ez által csatlakozva az országos lefedettséggel rendelkező egyesülethez. Így lehetőségünk nyílt a régióban működő hasonló tevékenységű intézményekkel kapcsolataink bővítésére. Közös pályázat útján tervezzük gyermekeink nyaraltatásának megszervezését és lebonyolítását. A LOSZE- n keresztül akkreditált képzési lehetőségeket is biztosítunk az intézmény dolgozóinak. Együttműködés a Magyar Gyermek és Ifjúságvédelmi Szövetséggel A Magyar Gyermek és Ifjúságvédelmi Szövetség Baranya Megyei szervezete részt vesz a szakmai előterjesztések előkészítésében, ellátja az intézményhez tartozó dolgozók és gyermekek érdekvédelmét, valamint továbbképzéseket szervez tagjai részére. Együttműködés a Módszertani bázissal A Tolna Megyei Gyermekotthonok Igazgatóságával is megkezdődött a kapcsolatfelvétel, módszertani gyermekotthonuk létrehozásával és működtetésével kapcsolatosan, tekintettel arra, hogy későbbi terveink között szerepel intézményünk módszertani intézménnyé kijelöléséhez szükséges feltételek megteremtése. Együttműködés a Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatokkal Országosan a Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatokkal, lakásotthonokkal kezdtünk kapcsolatot kiépíteni. Ennek keretében célunk lesz az intézmények meglátogatása tapasztalatcsere céljából, illetve közös rendezvények, programok szervezése és cserenyaraltatások megszervezése. A Zala megyei Szakszolgálatnál egy szakmai nap keretében tettünk látogatást, ahol több téma vonatkozásában is tájékozódtunk és konzultáltunk (például az átmeneti gondozás és az örökbefogadás témákban). 16

Együttműködés a városi önkormányzattal A vonatkozó jogszabályok értelmében 2006-tól a megyei jogú városok kötelezően kapnak szakellátási feladatokat. Az erre történő felkészülés időszakában is javasoljuk a következő egyeztetési lehetőségeket: Az anyás-otthon szükségleteit részben a komlói Gyermekotthon, részben a Pécs Megyei Jogú Várossal történő egyeztetés alapján, a Pécsett működő anyásotthonban lehetne kielégíteni. Ez utóbbi lehetne közös fenntartású, de városi működtetésű intézmény. A Pécs Megyei Jogú Város Gyermekotthona (Megye u. 24.) férőhelyeivel alapító okirat módosítás során a Megyei Gyermekvédelmi Központ éppen úgy gazdálkodhat, mint a többi megyei férőhellyel. (Ennek legfontosabb indoka a megyei illetékességű férőhelyek nagy részén is pécsi illetékességű gyermekek az ellátottak). Mind a csecsemőket ellátó gyermekotthon, mind az anyás-otthon vonatkozásában meggondolandó a közös fenntartású, de városi működtetés. A városnak minél előbb törekednie kell a hiányzó helyettes szülői hálózat kialakítására, valamint a családok számára átmeneti gondozást nyújtó intézményi férőhelyek bővítésére. Mivel a kötelezően előírt képzés a helyettes szülők és nevelőszülők vonatkozásában a képzés első fázisát illetően azonos, be kell vonni a szisztematikus toborzásba a szakellátás szakemberein túl az alapellátást is, beleértve a rendelkezésre álló média potenciálokat is. E tekintetben meggondolandó egy olyan felvilágosító, előítéleteket megszüntető célzatú, didaktikus gyermekvédelmi műsor például a helyi, illetve regionális rádió vagy televízióban, amely egyúttal a toborzás igényét is kielégíthetné. Képzések, továbbképzések, pályázatok Az intézmény szakemberei számára folyamatos, minél több képzési és továbbképzési lehetőséget kell biztosítani. Ki kell alakítani az alap- és szakellátás szakembereinek indokolatlan és merev kettéválasztása helyett azokat a rendszeres szakmai fórumokat, ahol az egységes szemlélet, az egységes szakmai megoldási sémák kidolgozhatók. A Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete a Gyermekekért akkreditált képzést indított: Tapasztalatszerzés a lakásotthonokban. A program témája a lakásotthonok megismerése a gyakorlat oldalától (gazdálkodás, munkamegosztás, szabadidős tevékenység). Ebbe a programba a Gyermekvédelmi Központ lakásotthonaiban folyó nevelőmunka bemutatásával kívánunk segítséget, tapasztalatot nyújtani az érdeklődőknek, kiemelve a gazdálkodás területét. Szakmai tapasztalatainkat hasonló akkreditált képzéseken szeretnénk a továbbiakban is megosztani a módszertani bázismunka alapján. A struktúra teljes szervezeti átalakítását követően már lehetőség nyílik egy szakmai program kidolgozására, amely alapul szolgálhat az intézmény módszertani központtá nyilvánítására. Intézményünkben fokozott figyelem irányul a kollégák rendszeres és szükséges képzésére, továbbképzésére. Lehetőséget biztosítunk szupervízión és esetmegbeszéléseken való részvételre, mellyel célunk a kiégés megelőzése, gyermekbántalmazással kapcsolatos képzésre, mely során a közvetlenül gyermekekkel foglalkozók elsajátíthatják a bántalmazott gyermekekkel való bánásmódot, a nevelőszülők kötelező képzésére, pályázatírással kapcsolatos képzésre, tekintettel az Európai Unió által a hátrányos helyzetű gyermekek részére 17

biztosított kedvező pályázati lehetőségekre. Figyelmet fordítunk az alapellátással közös műhelymunkára, melynek szervezése és lebonyolítása a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht-val, a Baranya Megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával együttműködésben a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet által közösen történik. A nem szociális végzettségű pedagógusaink ingyenes szociálpedagógus képzésen vesznek részt, melynek sikeres elvégzése esetén szakirányú diplomát szereznek, így hatékonyabbá tehetik eddigi munkájukat. A gyermekvédelmi gondoskodás lakásotthoni rendszerébe bekerülő gyermekek életkori, és állapotbeli adottságai 1. Lakásotthonokba kihelyezett gyermekek létszáma és életkori megoszlása A gyermekvédelmi gondoskodás lakásotthoni rendszerébe bekerülő gyermekek életkori, és állapotbeli adottságai 50 45 43 40 Létszám 35 30 25 20 15 10 5 0 24 21 20 18 18 16 11 12 10 6 4 5 5 2 0 2000 2001 2002 2003 32 0-3 4-5 6-10 11-14 15-18 Év 2003-ban a gyermekek létszáma a lakásotthonokban 5 14 3 15 112 50 0-3 4-5 6-10 11-14 15-18 Utógondozott 18

A lakásotthonokba kerülő gyermekek egyre nagyobb hányada serdülőkorú, átlagosan 15-16 évesek. (Ennek oka lehet a serdülőkori krízisek nehezen kezelhetőségén túl az a tény is, hogy több gyermekjóléti szolgálatban munkájuk hatékonysági mutatója, hogy hány gyerek kerül a szakellátásba, így a bekerülő kiskorúak életkora folyamatosan nő.) A szociális ellátórendszer egységes rendszerként történő kezelése biztosíthatná csak az egyes ellátási formák kivezetését is. A lakásotthonokban dolgozók részére speciális képzéseket kell biztosítani, hogy kezelni tudják a serdülőkor problémáit, kríziseit. A bekerülő gyerekek iskolai végzettsége alacsony. Az ezzel kapcsolatos statisztika elkészítése és kiértékelése folyamatban van. Az előzetes értékelések azt mutatják, hogy a bekerülő 15-16 évesek még nem fejezték be az általános iskola 8. osztályát. Mivel 16 éves koruk után nem tankötelesek az iskolák nem fogadják őket 9-10. osztályba, amely alap lenne adekvát szakma megszerzéséhez. A 8. általános befejezése után Ifjúsági Osztály elvégzésére van egyedül lehetőségük, jelenleg Baranya megyében két ilyen intézmény van. Ezek azonban elsősorban építőipari szakmák megszerzésére adnak lehetőséget, lányoknak nem nyújtanak alternatívát. A Munkaügyi Központ képzésein regisztrált munkanélküliként főleg 18 éves kortól van lehetőség részt venni. Sok 16-18 év közötti fiatalt nem tudunk iskolában elhelyezni, és nem tudjuk olyan képzésre beíratni, ahol szakmát tanulhatnak az életkoruk miatt. A lakásotthonok pedig nem felkészültek arra, hogy egésznapi elfoglaltságot nyújtsanak a képzésből és oktatásból kikerült fiatalok részére. Célunk, hogy a képzésből kiesett fiataloknak lehetőségeket biztosítsunk, ehhez elengedhetetlen érdeklődésük felkeltése, motiváltságuk kialakítása és fenntartása. A megfelelő szakma és végzettség megszerzése különösen fontos lenne számukra, hiszen a szakellátásból kikerülve az otthonteremtési támogatás megszerzése után elhelyezkedni megfelelő végzettség hiányában nem tudnak, sok esetben pénz hiányában gondot okoz az otthonuk költségeinek kifizetése. Az idei év pályázatai lehetőséget adnak arra, hogy a képzésükre, foglalkoztatásukra pályázatok nyújtsunk be, és munkahelyeket teremtsünk a Pécs Baranyáért Kht-vel, a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és a Baranya Megyei Önkormányzattal együttműködve. A velük foglalkozó szakembereknek is kulcsfontosságú lenne képzéseken részt venni, hogy a fiatalokat felkészítsék a munkaerő-piaci versenyhelyzetre, hogy egyenlő esélyekkel kezdhessék meg önálló életüket, amelynek alap pillére kell, hogy legyen munkájuk és rendszeres havi jövedelmük. Speciális ellátást igénylő gyermekek a gyermekvédelmi szakellátásban A bekerülő serdülőkorú gyermekek nagy százaléka magatartászavaros, speciális szükségletű. A problémás gyerekek megfelelő ellátása elbukik az egyes szervezetek pénzhiányán és az intézetek telítettségén, a hatékony lépések helyett marad a gyerekkel való sokéves sakkjátszma, amelyben a gyerek veszít. A források koncentrálása (szigorúbb személyi és tárgyi feltételek) nagyobb területi egységek szintjén képzelhető el, ahol a gyermekek egyes speciális problémáit (drogfüggőség, súlyos pszichés tünetek stb.) szakszerűbben lehet kezelni. Baranya megyében a speciális ellátást igénylő gyermekek gyermekotthonban, nevelőszülőnél történő integrált elhelyezése nem biztosítható a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt. 19

A Gyermekvédelmi Törvény 2003. évi módosítása igazodva a társadalmi- kulturális adottságokhoz és kihívásokhoz a szakellátás keretében három, egymástól elhatárolható speciális szükségletű gyermekcsoportot különböztet meg, úgy mint: 1. súlyos pszichés tüneteket mutató, 2. súlyos disszociális tüneteket mutató, valamint a 3. pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek csoportját. Az első és a harmadik csoport vonatkozásában beteg gyermekekről van szó, így az ő ellátásukat illetően elkerülhetetlen az egészségügyi tárcával történő szoros együttműködés, akár ilyen profilú otthonok létrehozását és működtetését illetően is. (Nem kizárt több megye közösen alapított és fenntartott gyermekotthona sem). Ami a második gyermekcsoportot illeti, ide tartoznak azok a gyermekek, akik súlyos beilleszkedési vagy súlyos antiszociális magatartást tanúsítanak. A jogszabályi rendelkezés értelmében a három problématípusú gyermekekről külön, elkülönítetten kell gondoskodni. Ezek a problématípusok leggyakrabban kis-kamasz korban jelentkeznek, ezért a törvény e kötelezően ellátandó alapfeladatot a 12. életévet betöltött gyermekek speciális ellátásában jelöli meg, amely életkori határtól csak kivételesen indokolt esetben lehet eltérni a 10. évet betöltött gyermekek javára. A gyermekek kis-kamasz korban jelentkező ilyen tüneteit gyűjtőfogalommal magatartászavarnak nevezi a szakirodalom. (Vetró Ágnes). Maga a problématípus, a jelenség igen régóta ismert, de korábban ezek megoldását a pedagógia eszközeivel, elsősorban a fegyelmezés eszközével próbálták befolyásolni és megszüntetni. Rá kellett azonban jönni, hogy ezek a gyermekek nem rosszak, hanem olyan állapotban vannak, amelynek mind kialakulása, mind kezelése meglehetősen komplex, de mindenképpen a segítő, kvázi terápiás attitűd vezethet csak eredményre a fegyelmezés helyett. (Ranschburg Jenő). Magatartászavarnak azt a viselkedési komplexitást nevezzük, amely az életkornak megfelelő szociális elvárásoktól nagymértékben eltér, s messze meghaladja a mindennapi értelemben vett serdülőkori lázadás, vagy gyermek-csínytevés mértékét. Megjelenése a természetes, életciklus váltásból fakadó serdülőkori krízissel is keveredik. Kialakulásában, fenntartásában szerepet játszanak szociokultúrális hatások, szülőinevelési hatások, bizonyos értelemben biológiai tényezők, valamint pszichológiai és pszichiátriai tényezők is. A magatartászavar előfordulási aránya a gyermekpopulációban cca. 10%, s a fiúknál mindez ideig nagyobb gyakoriságot mutatott, manapság azonban a lányok körében is egyre szaporodik. A magatartászavaros gyermekek speciális ellátást igényelnek, s ennek feltételei elsősorban speciális gyermekotthonban valósíthatók meg. Szinte valamennyi lakásotthonban van magatartászavaros gyermek ellátottként, de a problématípus hatékony, viszonylag rövid idő alatt történő kezelése speciális körülményeket, ellátást igényelnek adekvát gondozási helyül csak a speciális gyermekotthonok, vagy lakásotthon speciális csoportja jöhet szóba. A megelőző törvénymódosítás tervezete még maximalizálta a gyermekek elhelyezési lehetőségét 2 évre, amennyiben átmenetileg speciális ellátásra szorulnak a speciális 20