Erdélyi Szabolcs főlevéltáros: Tervek a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában A tervtár a térképtárral, mikrofilmtárral stb. együtt a Gyűjtemények fondfőcsoportban található. Míg a levéltárunkban őrzött térképek zömében a levéltárosok által kialakított térképtárban vannak összegyűjtve, s csak kevés részük lehet az iratanyagban, a tervek jelentős része az iratokkal együtt az iratképző fondjában találhatók, s csak töredékük különgyűjtve. Legfőképpen igaz ez az 1950 után készült tervekre. Ez utóbbiak a megyei tanács, a városi tanácsok, a járási tanácsok, a községek, a tervező, a kivitelező vagy a lakásfenntartó vállalatok anyagában vannak, gyakran azon belül is elkülönülő tervtári-műszaki dokumentációs részként. Megemlítendő még itt a Pick József-féle gyűjtemény, amely ugyan fotókat és írásos anyagokat is tartalmaz, jelentős részét mégis a dorogi bányához kapcsolódó műszaki emlékek rajzai (bánya épületei, bányászotthonok, tisztviselőlakok, bányászlakások) teszik ki. (Említhetjük még a vállalatok, szövetkezetek, intézmények anyagában található saját épületre vonatkozó tervanyagot is.) Tervtár A tervtár anyagának összetételét több tényező alakította ki. Méret, főként ha vastag, kemény kartonra készült. Más levéltárból átküldött, vagy a saját anyag rendezése során előkerült tervek, amelyeknek az eredeti irattári helye nem volt megállapítható vagy más ok folytán nem voltak besorolhatók a bennlévő iratanyagba (az iratképző iratanyaga, amelybe a terv tartozik, nincs a levéltár őrizetében). Valamilyen szempont szerinti kiemelés. Az itt található tervek alapján feltételezhető, hogy a városi levéltárban őrzött városi tervtár képezte az alapját, s ez kiegészült a máshonnan előkerült anyagokkal. A tervtári gyűjteményben a magánházak rajzai csekély mennyiségben képviseltetik magukat, s azok is csaknem teljes egészében esztergomi építtetők házait ábrázolják. Régen létezett, ma már nem látható híres épületek (Fehér Bárány fogadó), a II. világháború során felrobbantott hidak rajzai mellett tervpályázatokra érkezett pályamunkák (gyalogsági laktanya később Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára 19. század vége; Rákóczi tér rendezése 1930 körül, közvágóhíd) meg nem valósult tervei is találhatók itt. A középületek tervrajzai között egyházi építkezések (Prímási palota, Bibliotéka, Belvárosi plébániatemplom vagy a ma lakóházként fennálló papi nyugdíjotthon Aradi tér 1.), oktatási intézmények (Bencés gimnázium, Petőfi utcai óvoda és napközi Boronkay alapítvány, Leánynevelő intézet, Szent István Gimnázium, József Attila Általános Iskola), laktanyák (tűzoltó laktanya, rendőr laktanya, tiszti üdülő), hivatalok (városháza, polgármesteri lakóház Deák F. u. 3., szenttamási városháza), kórházi épületek (Simor utcai szegényház, Kolos-kórház) építési, felújítási, átalakítási tervei mellett hidak (Hévíz-patak kis-dunai torkolata előtti híd, Kossuth híd, Kolos híd), szobrok és emlékművek (Szentháromság-szobor, Sobieski-emlékmű, Mattyasovszky-emlékmű) rajzai is megtalálhatók. Szintén itt kaptak helyet a Takarékpénztár Széchenyi téren álló épületének tervrajzai, a Lőrinc utcai takarékpénztári bérpalota pályázati tervei s kiviteli rajzai vagy az esztergom-kertvárosi üveggyár (később hadifogoly-, majd szovjet katonai tábor), valamint a repülőtér épületeinek tervei.
2 A volt Komárom vármegye tervrajzai az iratokkal együtt szlovákiai levéltárakban találhatók. Levéltárunk őrizetében a 20-as, 30-as évekből származó rajzok tisztviselői lakóházakat (bánhidai főjegyző, dunaalmási körorvos), iskolákat (Bánhida, Tarján), hivatali épületeket (bánhidai községház, komáromi adóhivatal) ábrázolnak. Hasonlóan csekély számban jelennek meg Esztergom vármegye községei is. Ezek között is iskolák (Dorog, Nyergesújfalu), hivatalok (nyergesújfalui községház) vagy ipari rendeltetésű épület (pilismaróti hajórakodó, sárisápi malomhíd) találhatók. A Párkányi járásból csak két épülettel kapcsolatban őrzünk itt anyagot a párkányi főszolgabírói hivatal, valamint a gyivai elemi iskola építéséről. Komárom megyei Tanács VB. Tervosztály Az 1954-ben megszűnt Beruházási Igazgatóság feladatát átvéve az osztályon belül Beruházási csoport jött létre, amely a megyei építkezések lebonyolításában vett részt. Esztergom Város Tervtára Ezen a címen két sorozatot őrzünk: Közművek 8,4 ifm, és Épületek 19,99 ifm. Mindkettő sorozat az eredeti irattári jelzet (betű és sorszám) szerinti sorrendben. A jelzetet a terület vagy az épület megnevezése alapján alakították ki. Itt tekintettel kell lenni az egykori és mai megnevezések közötti különbségre funkció-, ill. utcanévváltozás miatt, ill. ugyanazon közterület eltérő szempontú megnevezésére (Bazilika környéke Várhegy, Rákóczi tér Városközpont [VKP]). A Közművek sorozata további alsorozatokra tagolódik: IV/21 útépítés; IV/22 csapadékvíz-elvezetés, vízrendezés, árvízvédelem; IV/23 hídépítés; IV/24 hőellátás; IV/25 vízellátás; IV/26 szennyvízelvezetés; IV/27 villamosenergia-ellátás, IV/28 műemlék-helyreállítás, IV/29 parkosítás, térrendezés. Az Épületek sorozatát irattári jel nélküli rendezési tervek, kisajátítások anyaga illetve egyéb, inkább a közművekhez sorolható tervanyag követi. Komárom Város Tervtára A Trianoni békeszerződést követő határmódosítás után lett önálló a Magyarországon maradt városrész, amelynek jogállását 1924. május 13-án rendezték, ekkortól rendezett tanácsú város. 1939. július 15. 1944. szeptember között ideiglenesen egyesítették a Duna két partján lévő Komáromot. 1945-től ismét önálló. 1950-től járási székhely, 1977-től Szőny községgel egyesült. V. 104. Komárom Város Mérnöki Hivatalának iratai (1900) 1921 1950 3,65 ifm Iktatott iratok 1921 1926 eredeti iktatóval és mutatóval, 1927 1949 levéltárban készült mutatóval ellátva. XXIII. Komárom Városi Tanács VB. Tervtár 1950 1990 A tanács műszaki osztályának anyagából a levéltárban különgyűjtött és darabszintű raktári jegyzékkel ellátott. Tatabánya város Tervtára A fióklevéltárat 1992-ben alapították, 1995-től önálló városi levéltár. Tervező vállalatok XXIX.25. Győri Tervező Vállalat Soproni Irodája 5,20 ifm mennyiségű iratanyaga nagyobbrészt a Komáromi Kőolajipari Vállalat almásfüzitői ill. szőnyi létesítményeinek terveit tartalmazza.
3 Még nincs a levéltár őrizetében az Esztergomban működött Komárom Megyei Tervezőiroda iratanyaga (KOMTERV), csak a tervek jegyzékével rendelkezünk. A KOMTERV a rendszerváltozás után több vállalkozássá bomlott szét, ez a tervtár anyagát is negatívan érintette. A megmaradt terveket őrző jogutód kft-vel azonban jó az együttműködés. Kivitelező vállalatok és szövetkezetek A két legnagyobb megyei kivitelező vállalat a KOMÉP (Komárom Megyei Építőipari Vállalat) és a KOMBER (Komárom Megyei Beruházási Vállalat) volt. Az előbbi iratanyaga a Nógrád Megyei Levéltárhoz került, tervanyag nem található benne. A KOMBER anyagából az 1950-es évek építkezései kerültek levéltárunk őrizetébe, harmadrészben Tsz építkezések, a többi bolt, középület (kultúrház, kórház, iskola, óvoda, tatai edzőtábor, tatabányai megyeháza), a lakóépületeket szinte csak a tatabányai lakótelep épületei képviselik (6,60 ifm). A kisebb, zömében telephelyük környékén tevékenykedő építőipari szövetkezetek közül kettő anyagában találhatók tervrajzok: Az XXX. 1. Esztergomi Építőipari Szövetkezet iratanyaga Esztergom és környéke (Béke téri lakótelep, Keresztény Múzeum, Sportcsarnok, Szemüvegkeretgyár, Városközpont) beruházásai mellett számos fővárosi középület (BKV Hungária úti telep, MTA Izotóp Intézet, Szociológiai Intézet, KÖGYÓ Számítóközpont) és visegrádi, dobogókői, tatabányai hotel tervrajzait tartalmazza (11,40 ifm). A XXX. 7. Tardosbányai Ipari és Építő Kisszövetkezet inkább a megyén belüli, annak is inkább a nyugati részén tevékenykedett a győri megyei kórház és a hajdúszoboszlói saját üdülő kivételével. A tervanyagban műemléképületek (tatai Cifra malom, Czégényi malom, Majkpusztai műemlékegyüttes, bikolpusztai Reviczky kúria), lakások (tatai bányászlakások), iskolák (tardosbányai általános iskola süttői tanműhely), vállalatok (tatabányai bányagépgyár, Alukohó, dorogi szénbánya) mellett híd (Gyermely) templom, orvosi rendelő vízmű (Tardosbánya) tervrajzai találhatók (3,96 ifm). Ingatlankezelő vállalatok XXIX.42. Esztergomi GAMESZ (Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet) (Esztergomi Városgazdálkodási Vállalat) XXIX.43. Oroszlányi Költségvetési Üzem XXIX.44. TESZO Rt. (Tatai Településszolgáltatási Részvénytársaság, 1990-ig Tatai Városi Tanács VB. Költségvetési Üzem) XXIX. 42 Esztergomi GAMESZ és jogelődei Az Esztergomi Ingatlankezelő Vállalat 1949. október 1-én kezdte meg működését. Az 1950- es évek elején összesen 345 házingatlan 1447 db bérleménnyel került állami tulajdonba és a vállalat kezelésébe. 1952-ben megszervezték a javítórészleget. 1953. július 1-én a Kertészeti Vállalat és a Köztisztasági Vállalat beolvadása után Esztergomi Községgazdálkodási Vállalat (1966-tól Városgazdálkodási Vállalat) néven működött tovább. Feladata volt az állami tulajdonú tanácsi kezelésben lévő ingatlanok, lakásbérlemények kezelése, karbantartása, felújítása; a város tisztántartása és a kertészeti gazdálkodás. 1968-ban a városi tanács Költségvetési Üzemet alapított a tanácsi kezelésben lévő épületek felújítására. Feladatai voltak még egyéb magasépítési, mélyépítési és útépítési munkák; homok, kavics- és kőbánya üzemeltetés; parképítés, parkfenntartás. 1978-ban a két vállalatot Esztergomi Városgazdálkodási Vállalat néven egyesítették. 1983. január 1-vel alapították az Esztergomi GAMESZ-t a részben önálló tanácsi intézmények (iskolák, óvodák) gazdasági-műszaki ellátására. Feladata volt az intézmények működési költségeinek biztosítása, bérnyilvántartás, épületek karbantartása, kisebb felújítások elvégzé-
4 se. Tevékenységi köre kibővült az 1992. november 1-el megszüntetett városgazdálkodási vállalat feladataival. Az összetett és bonyolult szervtörténetet tükrözi a tervtár is. Benne az 1950-es évek államosított ingatlanainak 1-1 alaprajzot, esetleg elektromos tervet tartalmazó lakáskialakítási tervrajzaitól a nagy lakótelep építkezések vastag, műszaki leírásokkal, költségvetésekkel és tervjegyzékkel is ellátott kiviteli tervdokumentációjáig. A lakótelepek épületeinek beazonosítása jelenti a legnagyobb problémát. A lakótelepek utcái csak az épületek elkészülte után kaptak nevet, a házak eszerinti házszámot. Esztergomban az Aranyhegyi lakótelep a legbonyolultabb építési történetű, hisz házai az 1950-es évek közepétől az 1960-as évek második feléig épültek. Egy-egy rész építése is több ütemben a két ütem közben gyakran jelentős változtatásokkal épült. Ez talán az építési technológiának vagy az anyagi források ütemezésének, szűkösségének köszönhető. Ennél egyszerűbbek a 80-as évek lakótelep-építkezései, amikor a lakótelep részeit gyors egymásutánban változtatás nélkül, az eredeti koncepció szerint húzták fel (Budai lakótelep, Béke téri lakótelep, Bánomi lakótelep). A gyorsaságban közrejátszhatott a házgyári technológia. Az épületek beazonosítását a meglévő vagy épülőfélben lévő házakat, határoló utcákat is feltüntető beépítési terv teszi lehetővé. Ennek hiányában ha rendelkezésre áll az organizációs terv is használható, de van, mikor a külső közművekhez való csatlakozást ábrázoló tervrajzok segítenek az épület beazonosításában. Egy-egy jelentős műemlék épület felújítási anyaga is nagyobb mennyiségű tervanyagot jelenthet. Ez több különböző tervfajtát foglal magába, amelyekben lévő tervrajzok főleg az alaprajz, metszetek vonatkozásában gyakran átfedik egymást. Az aktuális állapotról felmérési tervek készültek, ehhez fényképfelvételeket is készíthettek és épülettörténeti kutatást is végezhettek. A felújításra, hasznosításra tanulmánytervek készültek. Az átalakítást, felújítást megelőzően statikai, faanyagvédelmi szakvéleményeket kértek, ezekhez is készülhettek fényképfelvételek. Ezt követte az engedélyezési, majd a kiviteli terv. De korántsem biztos, hogy a tervezett felújítás megvalósult. A közműtervek közül sok foglalkozik a Bazilika körüli térséggel, a Várheggyel, a Sötétkapuval és a hozzá tartozó pincerendszerrel. Utóbbinak vízszigetelésére, idegenforgalmi hasznosítására készült tervek most azért különösen érdekesek, hisz a felújítás igaz, nem ezek szerint napjainkban is folyik. Bányaműszaki Felügyelőségek (KBF) A bányakapitányságokat 1949-ben megszüntették, helyükbe a Nehézipari Minisztérium bányarendészeti kirendeltségei léptek. A négy bányakapitányság székhelyén kívül (Budapest, Miskolc, Pécs és Salgótarján) még további öt helyen hoztak létre bányarendészeti kirendeltségeket (Ajka, Dorog, Várpalota, Ózd, és Tatabánya, majd 1952-től Veszprém), ezek közül kettőt Komárom megyében Dorog és Tatabánya székhellyel. Nevük 1952-ben Bányarendészeti Felügyelőségekre, 1953-ban Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségekre változott. 1978-ban a Tatabányai KBF illetékessége Győr-Sopron megye, Komárom megye a dorogi járás kivételével és Fejér megye bicskei járása területére, a Dorogi KBF Komárom megye dorogi járása és Esztergom város területére terjedt ki. Ezen kívül a tatabányai KBF felügyelte az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemét, a dorogi KBF pedig az utasítás mellékletében felsorolt Komárom megyei (Tatabánya város kivételével) és Fejér megye Bicskei járási külfejtéses (agyag-, kavics-, homok-, mészkőmurva-, dolomit) bányákat is. 1 1982-ben megszűnt a Dorogi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, illetékességi területét a Tatabányai KBF vette át (1986-1 Az OBF elnökének 1978-as utasítása az illetékességi területek megállapításáról 2/1978. OBF szám.
5 ig a Tatabányai KBF Dorogi kirendeltségeként működött). 2 1989-ben kibővült a Tatabányai KBF illetékessége a szénbányászati tevékenység felügyelete területén, ekkor ugyanis az Oroszlányi Szénbányák Márkus hegyi bányaüzeme mellett a Zsámbék nagyközség térségében folytatott szén kutatására és feltárására irányuló bányászati tevékenységet is hozzá utalták. 3 1990-ben a Tatabányai KBF illetékessége Győr-Sopron és Komárom megyék területére terjedt ki. A Dorogi Szénbányák, az Oroszlányi Szénbányák és a Tatabányai Bányák bányái létesítményeik tekintetében szintén hozzá tartoztak, függetlenül attól, hogy ezek melyik megye területén feküdtek. 4 1993. június 12-től a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálybalépésével a bányaműszaki felügyelőségek neve bányakapitányságokra változott, s számuk is lecsökkent, tatabányán a Veszprémi Bányakapitányság Tatabányai Kirendeltsége működött, amely 1997-ben meg is szűnt. 5 XXIV. 302. Tatabányai Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség iratai 1949 1989 63,57 ifm XXIV. 303. Dorogi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség iratai 1949 1982 12,64 ifm Ennek a több mint 70 iratfolyóméter anyagnak a jelentős része műszaki dokumentáció: üzemzavar elhárítási tervek, MÜT (műszaki üzemi terv), komplex szemlék, létesítési engedélyek (épület, gép, berendezés bányatérség), beruházási tervek. A szénbányákra vonatkozó dokumentáció a bányák iratanyagával az Országos Levéltárban is megtalálható, de a helyi külfejtéses vállalati és Tsz bányák egyedüli forrása lehet a bányaműszaki felügyelőségek iratanyaga. Tükröződő tervek: Bérlakások nagyobb számban a lakótelepi lakásokat jelenti, de van köztük államosított, esetenként műemlék jellegű házban kialakított lakás is. Ezen épületek terveit megtalálhatjuk a tervező vállalat, az engedélyező tanács, a kivitelező építőipari vállalat vagy szövetkezet, a fenntartó ingatlankezelő vállalat anyagában. Előfordult, hogy egyik helyen sem volt teljes tervdokumentáció, s a földhivatal társasházi anyagából lehetett kiegészíteni. Ez utóbbi nem teljes dokumentáció, a lakások és a közös részek felosztásához csatolták az iratanyagba az alaprajzokat. Intézmények: Ugyanazokban az iratanyagokban, az intézmény saját iratanyaga mellett, továbbá a felettes tanács (járás, város, megye) érintett osztálya. Óvodák, iskolák, művelődési házak esetén művelődésügyi szakigazgatási szervek; kórházak esetén pedig az egészségügyi szakigazgatási szervek iratanyaga. Digitalizálás Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy levéltárunkban elsősorban a városi tervtárak (Esztergom, Komárom) valósítható meg. Komárom városánál az 1950 előtti Mérnöki Hivatal és az 1950 utáni műszaki iratokból különgyűjtött tervtár, míg Esztergomnál az 1950 utáni tervtár kiegészítve a GAMESZ anyagával képezheti a digitalizálás alapját. A digitális rögzítésen túl szükség van egységes szempontok szerinti leírásra is, továbbá a visszakeresést lehetővé tévő előzetes feltáró munkára. 2 (Győr-Sopron megye, Komárom megye, Fejér megye bicskei járása és az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzeme.) Az OBF elnökének 1982-es utasítása az illetékességi területek megállapításáról 6/1982. OBF szám. Hatályos 1982. július 1. 3 Az OBF elnökének 1988-as utasítása az illetékességi területek megállapításáról 2/1988. OBF szám. 4 63/1990. (III. 27.) MT rendelet. 5 19/1994. (VIII. 5.) IKM rendelet, 48/1997. (IX. 10.) IKIM rendelet.
6 Esztergom Aranyhegyi lakótelep Msz. Megnevezés Dátum Esztergom Csarnok utcai lakótelep 1956 Esztergom Irinyi utcai lakótelep 1960 864 Esztergom 96+32 lakás 1960 864/1 Esztergom 32 lakás 864/2 Esztergom 96 lakás 959 Esztergom Aranyhegyi lakótelep 1961 1636/A Esztergom Aranyhegyi lakótelep 263 lakás I. ütem 1964 1636/B Esztergom Aranyhegyi lakótelep 263 lakás I. ütem Módosított 1964 5200 Aranyhegy 271 lakás 1966 7075 Aranyhegy 320 lakás / Aranyhegy 108 lakás 1967