Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. május 26-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 12. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról 2011-2014. 143/2011. (V. 26.) Kgy. H a t á r o z a t : Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat Gazdasági Programját (2011-2014.) elfogadja. Felelős: Határidő: dr. Fodor Tamás polgármester folyamatos K.m.f. Dr. Fodor Tamás polgármester Dr. Dobos József jegyző
A 143/2011. (V. 26.) Kgy. határozat melléklete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat gazdasági programja 2011-2014. Nyolc év szocialista kormányzása szerencsétlen irányba vitte az országot. Az élet szinte minden területén előtörő negatív tendenciák az önkormányzatok tekintetében leginkább a folyamatos forrásmegvonás, alulfinanszírozás, forrás nélkül átadott többletfeladatok formájában nyilvánult meg, és nagymérvű eladósodásba tolták a szektort. A politikai jelenségek világosan mutatják, hogy az elmúlt nyolc év kormányzati történelmi bűne az állam, az önkormányzatok, és a családok súlyos eladósítása, a szükséges gazdasági, társadalmi reformok elmulasztása. Most nyolc év késéssel, nehéz helyzetben lát hozzá a nemzeti ügyek kormánya és a települési önkormányzatok testületei, a szükséges újjászervezéshez, szerkezeti reformokhoz, melyek az önkormányzati szektort is alapvetően érintik. A helyzetet a globális recesszió és pénzügyi krízis, az euro zóna válsága még súlyosbította, miközben az uniós felzárkóztatási programok pályázati önrészének biztosítása is követelő feladatként jelent meg. Önkormányzatunk kondícióit rontották olyan költséges balsikerű önkormányzati vállalkozások is, mint például a mélygarázs, az appartmanház, vagy a tűzoltó laktanya ügylet. A választói akarat nagyon erős felhatalmazást adott 2010. tavaszán az új kormánynak, illetve az újonnan megválasztott közgyűlésnek a válságos állapot kezelésére a nemzeti együttműködés és a nemzeti ügyek mentén. A helyi közügyekben alapvető megújulásra van szükség, hogy a város hosszú távon is stabil fejlődését megalapozzuk és fenntarthassuk. A változás megfelelő áldozatvállalást, morális megújulást és új szemléletet, új hozzáállást is feltételez. Jó, ha a közügyekben való részvétel természetes magatartásforma az emberek körében, a közösségért önként hozott extra tehervállalás pedig az emberek legmagasabb elismerését kell, hogy kiváltsa. Az elkövetkező négy éves időszak gazdasági programja jelentős hitelfelvétellel nem számolva a tőke és kamatszolgálat biztosítását, a fejlesztési források önrészének kigazdálkodását, a közösségi tér legalább jelenlegi színvonalon történő működtetését tartja legfontosabb célkitűzésének. Mindezekhez a kiadások csökkentését kell megcélozni olcsóbb, kisebb, hatékonyabb önkormányzati rendszer kialakításával, másrészt a bevételek ésszerű növelését megfelelő gazdaságélénkítéssel, a társadalmi igazságérzetet nem bántó, újszerűen igazságos közteherviseléssel. A költségvetés egyensúlyának és a fejlődés fenntarthatóságának biztosítása az elkövetkező időszak feladata. A működési és fejlesztési kiadások forrását úgy kell biztosítani, hogy jelentős hitelfelvétel nélkül mind a működésben, mind a beruházásokban a város hagyományaihoz méltó fejlődés megmaradjon. A bevételek növelése mellett a költségek lefaragása és a hatékonyság javítása a helyes célkitűzés mind a működtetésben, mind a fejlesztésekben. A működési takarékosság eredményeit lehetőség szerint beruházásra kell fordítani, miközben az adósságszolgálat terheit is teljesítjük. Az említett célok teljesítéséhez a gyorsan változó körülmények között évről évre mind alaposabban fel kell mérni: a központi támogatásokat, az átengedett bevételeket, a saját bevételeket, a saját bevételek növelésének lehetőségeit, a működési kiadások csökkentésének eshetőségeit, a hatékonyság javításának módozatait, a működésben és a fejlesztésekben a közösségi ügyek prioritásait, az áthúzódó kötelezettségvállalások finanszírozását, az
adósságszolgálat kötelezettségeit arra figyelemmel, hogy a jelentős hitel felvétele nélkül meghatározott forrást a kiadási oldal nem haladhatja meg. Helyes célkitűzés, hogy az új önkormányzati sarkalatos törvényben a jelenleginél pontosabban kell meghatározni az önkormányzatok kötelező feladatait, az ehhez megfelelően rendelt működési és felhalmozási célú forrásokat. A fenntarthatóság alapvető kritériuma, hogy a kötelező feladatokhoz arányló finanszírozás legyen megfelelő normatívákkal, saját bevételekkel, átengedett bevételekkel. Rendezni kell az önként vállalt feladatok finanszírozásának kérdését, a kiterjeszthetőség határait, különösen ennek e pontos pénzügyi peremfeltételeit, közpénzügyi határait. Az emberek politikai akaratából keletkezett nagyfokú felhatalmazás a nemzeti együttműködés rendszerében a hosszú távú kibontakozás, a megújulás lehetőségét hordozza a helyes döntések meghozatalában, mely több fontos sarkalatos törvény mellett különösen az új önkormányzati törvényben ölthet testet. Amint az új önkormányzati törvény elkészül, a gazdasági programot újra kell fogalmazni, addig is egy sor területen a stratégiai irányokat indokolt pontosítani. Jelentős erőfeszítés kell ahhoz, hogy a régióban jelenlegi pozíciónkat javítsuk, vagy akár őrizni tudjuk. A kötelező feladatok adottak, az önként vállalt feladatok tekintetében újabb jelentős kiterjesztés nem szerencsés és nem is kívánatos. Az uniós integrációnk kétarcú, ugyanis a foglalkoztatáson sokat javít, ugyanakkor jelentős adóveszteséget és emberi erőforrás kihelyezést jelent, ami nem itt növeli a nemzeti összterméket és az adóerőt. Tudatában kell lennünk, hogy a város természeti erőforrásokban nem dúskál, bele értve a demográfiai tényezőket is. A mobilizálható saját ingatlan vagyon fokozatosan és jelentősen csökken, ami a természetes tulajdonosok számának növekedését okozva előnyös lehet. Költségvetési szervként helyesebbnek tűnik, ha távlatosan a kiadásokat inkább igazságos helyi közteherviselésre és megfelelően visszaforgatott központi adókra alapozzák az önkormányzatok. Az új önkormányzati törvénnyel egybehangzóan az új körülményekhez jobban illeszkedő, hatékony és igazságos közteherviselést kell kidolgozni. A város gazdasági alapja a különféle szolgáltatások, kisebb mértékben az ipari termelés. Mindkét területen, de különösen a termelésben kívánatos előrehaladás. Az ipartelepítés ösztönző lehetőségei korlátozottak, de itt érdemes erőfeszítéseket tenni. A rendelkezésre álló munkaerő és az ipari létesítési terület meglehetősen korlátos. A városüzemeltetésben az emberek nagyobb együttműködése forrás megtakarítást eredményez, ezzel együtt mérsékelni kell a város terjeszkedését, mivel ekkora területen a városüzemeltetés rendkívül költséges. A vagyonkezelő holding a vagyongazdálkodási pénzekből nem tudja a korábbi elképzeléseknek megfelelően fedezni a városüzemeltetési költségeket. A településfejlesztést a készülő szerkezeti terv határozza meg, a jelentős konkrét fejlesztésekről széles körben kikérjük az emberek véleményét lakossági fórumokon és a civilekből álló Városfejlesztési Tanácson keresztül. A pályázati támogatással megvalósuló konkrét fejlesztéseket az 1. melléklet és a jelenleg fennálló adósságszolgálatot a 2. melléklet mutatja be.