Sajátos számviteli elszámolások Átalakulás, egyesülés, szétválás számvitele
Jogszabályok 2013.évi V. tv. Új Polgári törvénykönyv gazdasági társaságokra, egyesületekre,alapítványokra vonatkozó rendelkezései (III. könyv) 2011.évi CLXXV. Civil törvény 9-10 2000. évi C. törvény 136-144 2013.évi CLXXVI. Átalakulási törvény
Gazdasági társaság átalakulása és egyesülése új Ptk 3:39. (2) Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 3:40. /Korlátozások/ Nem alakulhat át a jogi személy,ha a) végelszámolás vagy felszámolás illetve csődeljárás alatt áll b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás indult:,vagy c) a tagok vagy alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.
Döntés az átalakulásról új Ptk 3:41. / Döntés az átalakulás kezdeményezéséről/ (1) A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről-az átalakulás módjának és a jogutód jogi személyének a meghatározásával-a jogi személy tagjai,illetve alapítói döntenek. 3:39. /Átalakulás/(1) Jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át
Egyesülés új Ptk 3:44. / Egyesülés / A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.
Szétválás új Ptk 3:45. / Szétválás/(1) A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő személyre, mint jogutódra száll át.
Átalakulás civil szervezeteknél Az alapítvány átalakulása: Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét. Egyesület megszűnése jogutódlással: csak egyesület lehet az új jogi személy is egyesüléssel vagy szétválással. A nem peres eljárás illetékmentes, a végzés közzétételére nincs költségtérítés. Nonprofit gazdasági társaságoknál,egyéb szervezeteknél az általános szabályok érvényesek.
Átalakulás közös szabályai A jogi személy döntéshozó szerve az átalakulásról két alkalommal határoz Ha a tagok az átalakulás szándékával egyetértenek a döntéshozó szerv meghatározza a vagyonmérleg tervezetek fordulónapját,dönt a könyvvizsgáló személyéről és megbízza a jogi személy ügyvezetését az átalakulási terv, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb okiratok elkészítésével.
Átalakulási terv Magába foglalja az átalakuló jogi személy vagyonmérleg-tervezetét és az azt alátámasztó vagyonleltár tervezetét, A jogutód jogi személy ( nyitó ) vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetét, A jogutód jogi személy létesítő okiratának tervezetét, A jogutód jogi személyben tagként részt nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.
Átalakulási terv Az átalakulási tervben fel kell tüntetni a tőkeszerkezet átrendezésének okait és megvalósításának módját, Ha az átalakuló jogi személy számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékeli, ezt is be kell mutatni, A vezető tisztségviselő írja alá az átalakulási tervet.
Az átalakulás Fajtái: Az átalakulás kizárólag státuszváltozást jelent 2014.03.15- től! A korábbi kategorizálás már nem érvényes! 2014.04.09. Baracskainé dr Boór Judit
Átalakulás 1) Társasági forma váltás: valamely korábbi társaság megszűnik és ennek általános jogutódjaként egy másik társaság alakul. Nonprofit gazdasági társaságoknál lehetőség (pl. Kft átalakul ZRt-vé ), Átalakulás -mint társasági forma váltás- a civil szervezeteknél nem jöhet számításba, de egyesülés illetve szétválás igen. 2014.04.09. Baracskainé dr Boór Judit
Átalakulás 2) Egyesülés: nonprofit gazdasági társaságnál lehet a.) beolvadás: a beolvadó társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. A A B
Átalakulás b.) összeolvadás: az egyesülő jogi személyek (nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok) megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új jogi személyre,mint jogutódra száll át. A B C
Szétválás a.) kiválás:az a nonprofit gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, változatlan formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával új gazdasági társaság jön létre. A A B
Szétválás b.) különválás: a különváló (régi nonprofit gazdasági társaság, egyesület, alapítvány) megszűnik és vagyona az új jogi személyekre, mint jogutódokra száll át. A B C
Átalakulások Önkéntes Kötelező Társasági forma váltás Egyesülés Gyorsütemű vagyonvesztés Tartós vagyonvesztés Szétválás
Gyors ütemű vagyonvesztés 1) Nonprofit Kft-nél: ha a saját tőke veszteség miatt a felére csökken, valamint társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit beszüntette, a vagyona nem elég a tartozásaira
Gyors ütemű vagyonvesztés 2) Nonprofit Rt-nél: ha a saját tőkéje veszteség miatt az alaptőke kétharmadára csökken vagy saját tőkéje a jegyzett tőke minimum alá csökken, vagy a fizetéseit beszűntette, a vagyona nem elég a tartozásaira
Tartós vagyonvesztés Ha két egymást követő évben a nonprofit gazdasági társaság nem rendelkezik az adott társaságra előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével. Mindkét esetben kötelező átalakulni, ha - a társaság nem dönt pótbefizetésről - sem feltételes tőkeleszállításról - sem a társaság megszűntetéséről.
Kivételek Az átalakulásokra az alapítás szabályait kell alkalmazni, kivéve: Az átalakulással létrejövő társaságok előtársaságként NEM működhetnek. Felszámolás vagy végelszámolás illetve csődeljárás alatt álló társaság nem alakulhat át. (hiszen megszűntetés történik)
Kivételek Átalakulást csak akkor határozhatják el a tulajdonosok, ha a vagyoni hozzájárulást teljes egészében teljesítették. Előtársaság nem alakulhat át! Az átalakulást adó és illetékfizetési kötelezettség (2010-től ingatlan átértékelés illetékköteles!) NEM terheli. Kivéve a vagyonfelértékelés miatti adófizetési kötelezettséget!
Átalakulási javaslat A vezető tisztségviselők javaslata az átalakulásról. ( civil szervezetnél az alapító vagy erre feljogosított szerv dönt ) A legfőbb szerv minősített többséggel dönt, a felügyelő bizottság véleménye alapján( ahol van): egyetértenek-e az átalakulás szándékával, felmérésre kerül, a belépők és kilépők köre, az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság formája,( civil szervezet kivételével!)
Átalakulási javaslat felkérik az átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket hitelesítő független könyvvizsgálót, átalakulás tervezett fordulónapja, a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek fordulónapja,tehát nem az üzleti év vége! az átalakulással megszűnő nonprofit gazdasági társaságok élnek-e a vagyon átértékelésének lehetőségével, a vezető tisztségviselők üzleti tervprognózisokat készíthetnek a bejegyzési folyamat várható időszakára és ha kell intézkedési tervet is megfogalmazhatnak a veszteségek fedezetének biztosítására.
Fordulónap meghatározása Ha vagyonmérleg-tervezetként a számviteli beszámolót kívánják felhasználni, akkor 6 hónapon belül kell a legfőbb szerv elé terjeszteni az elkészített vagyonmérlegtervezeteket elfogadásra. Ebben az esetben az átalakulással megszűnő nonprofit gazdasági társaságok nem élhetnek a vagyon átértékelésének lehetőségével. Maximum 6 hónap (június 30.) Számviteli beszámoló December 31. Előkészítő döntés (1.) 2. döntés vagyonmérleg tervezet elfogadásáról
Fordulónap meghatározása Egyéb esetekben ( évközben meghatározott időpontra elkészített számviteli beszámoló esetén) a fordulónapot követő három hónapon belül a vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket a legfőbb szerv elé kell terjeszteni elfogadásra.
A vagyonmérleg tervezetek Értékhelyesbítés és értékelési tartalék nem szerepelhet benne. (valós értékelés sem!) Az átalakuló nonprofit gazdasági társaság vagyona átértékelhető. Tilos a vagyon értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni. Az összevont Átértékelési különbözet lehet: negatív pozitív tőketartalékot, majd eredménytartalékot csökkent tőketartalékot növel
Könyvvizsgálati kötelezettség Az átalakulásnál könyvvizsgáló NEM lehet aki - a nonprofit gazdasági társaság könyvvizsgálója, - a megelőző két évben könyvvizsgálatot végzett a jogi személynél Az új nonprofit társaságnak 3 éven belül nem lehet az a könyvvizsgálója aki a vagyonmérleg tervezeteket hitelesítette. A vagyonmérleg tervezeteket a vagyonmérleg tervezet fordulónapjára ZÁRÁS NÉLKÜL, a folyamatos könyvelés során kell összeállítani! ( a módosító adatok a főkönyvi könyvelésben NEM jelenhetnek meg!)
Az átalakuló jogi személy vagyonmérleg tervezete és végleges vagyonmérlege Megnevezés A. A.I. A.II. Könyv szerinti érték Átértékelés Vagyonértékelés szerinti érték Számviteli előírások szerint Egyesülés esetén nem lehet, ha a mérleg könyvszerinti értékén történik az átalakulás, a tovább működő (szervezet ) társaság nem értékelhet át! A számviteli érték és az átértékelés különbözetének összege ( Ha volt vagyonértékelés!)
Átalakulással létrejött jogi személy vagyonmérleg tervezete és végleges vagyonmérlege Megnevezés Vagyonértékelés szerinti érték Különbözetek Rendezés Létrejött társaság, szervezet vagyona A. A.I. A.II. Egyesülés esetén az átalakuló jogi személyek összesen adata Egyesülés esetén: - Új tagok belépése - Kilépő tagokkal elszámolás - Pótlólagosan befizetendő összegek Saját tőke elemeinek átrendezése +/- A különbözetekkel és a rendezéssel korrigált saját vagyon lesz a bírósági bejegyzés alapja. - Egymással szembeni követelésekkötelezettségek kiszűrése
Különbözetek oszlop Ha az átalakuló jogi személy tagja nem kíván részt venni az új társaságban, akkor az arányos saját tőkének megfelelő eszközt kell kiadni. Nem lehet vagyont kiadni ha a saját tőke nulla vagy negatív. Ha a tag járandóságát piaci értéken akarják megállapítani, akkor kötelező a vagyonátértékelés. Az újonnan belépő tagok, illetve a meglévők alaptőke emelését is itt kell kimutatni.
Rendezés oszlop (saját tőke rendezése) A lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre. A saját tőke csak POZITÍV előjelű tőke elemekből állhat. A lekötött tartalék összegében kell kimutatni a felértékelés miatt a jogutód által fizetendő társasági adót (ha más módon nem képeztek erre fedezetet.) A jegyzett tőke felemelhető az eredménytartalék illetve a tőketartalék terhére is.
Rendezés könyvelése Az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság saját tőkéjén belül az egyes mérlegsorokat tetszőlegesen átrendezheti. Az átrendezés Sztv. szerinti korlátai: csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék lehet, negatív tőkelem nem lehet a saját tőkében, a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke nem lehet alacsonyabb a jegyzett tőkénél, az eredménytartalék értéke csak a korábban felsorolt tételek során változhat, illetve negatív nem lehet, a részvények névértékével a jegyzett tőkének maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
A létrejött nonprofit gazdasági társaság vagyonmérlegében az eredménytartalék összege az alábbi lehet: Átalakuló jogi személy eredménytartaléka - Lekötött tartalékba átvezetett összeg ± a részesedések kiszűrése miatt elszámolt különbözetek ± a követelések és kötelezettségek kiszűrése miatti különbözetek Eredménytartalék összege
Átalakulási tervet kell készíteni, ha Az átalakuló jogi személy a vagyonát átértékeli Az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság vagyonmérleg tervezete az átalakuló jogi személy vagyonmérleg tervezetétől az alábbiak bármelyike miatt eltérhet: belépő új tag vagyoni hozzájárulása meglévő tagokat terhelő pótlólagosan teljesítendő befizetések a kilépő tagokra jutó vagyoni hányad, ezért a jogutód jogi személy saját tőkéjének átrendezésére sor kerül.
Az átalakulások számviteli feladatai Az átalakuló nonprofit gazdasági társaságok és civil szervezetek (kivéve az a nonprofit gazdasági társaság amelybe beolvadnak, illetve amelyből kiválnak) a bírósági bejegyzés napjával megszűnnek. A nyilvántartásaikat le kell zárni. Az átalakulással( egyesülés,szétválás) létrejött jogi személyek a bejegyzést követő napon kezdik meg működésüket. Ezzel a nappal NYITJÁK meg könyveiket. A végleges vagyonmérleg utolsó oszlopa szerinti könyvvizsgáló által elfogadott értékkel!!! Az átalakulással létrejövő nonprofit gazdasági társaság jegyzett tőkéje ( civil szervezet induló tőkéje) nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét!
Az átalakulások társasági adó hatásai Kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás amelyben jogelődként és jogutódként is csak nonprofit gazdasági társaság vesz részt, ha: a jogügylet révén a jogelőd tulajdonosai legfeljebb a jogutód az átalakulás keretében kibocsátott részvények, üzletrészek együttes névértéke 10 %-ának megfelelő pénzeszközt szereznek, valamint szétválás, részleges átalakulás esetén a jogelőd tagjai arányos részesedést szereznek a jogutódokban, Egyszemélyes nonprofit társaság egyedüli tagjába olvad be. Civil szervezet egyesülése, szétválása
Az átalakulások társasági adó hatásai Nem kedvezményezett átalakulás esetén a jogelődnél az átalakulás napjára készített adóbevallásban, kiválás és részleges átalakulás esetén a jogutódnál az első adóévben: adózás előtti eredményt kell korrigálni!
Az átalakulás folyamata Első döntés Meghatározott fordulónapra vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek Vagyonmérleg ls vagyonleltár tervezetek könyvvizsgálata A fordulónapot követő 3 hónapon belül második döntés ( de lehet csak egy döntés is) 8 napon belül átalakulási közlemény közzétételének kezdeményezése a ( cég) bíróságon ( két egymást követő lapszámban) A bíróság a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határoz
Létre jövő jogi személy A Bírósági bejegyzést követő 90 napon belül mind a jogelőd jogi személyre, mind a jogutód jogi személyre vonatkozóan a bejegyzés napjára végleges ( vagyonleltárt) vagyonmérleget kell készíteni A saját tőke közötti pozitív különbözetet jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni A negatív különbözetnél ( 90 napon belül pótolható!)a jegyzett tőkét le kell szállítani.
Az egyesülések közös jellemzői Beolvadás esetén TILOS az átvevő társaság jegyzett tőkéjét megemelni a beolvadó nonprofit gazdasági társaság azon részvényeinek értékével amelyek az átvevő tulajdonában vannak, illetve a beolvadó társaság saját részvényei értékével. Összeolvadás esetén TILOS az egyesülő nonprofit gazdasági társaságok jegyzett tőkéjét megemelni, az összeolvadó társaságok saját részvényeik értékével, és az összeolvadó társaságok kölcsönös részesedéseinek értékével.
Az egyesülések közös jellemzői A kölcsönös részesedések kiszűrésékor a különbözet az eredménytartalékot módosítja. A követelések, kötelezettségek kiszűrésekor az esetleges különbözet az eredménytartalékot módosítja. A beolvadó jogi személy a bejegyzés napján a nyilvántartásait lezárja. Az átvevő nonprofit gazdasági társaság folyamatos könyvelés során elszámolja a beolvadó nonprofit gazdasági társaság vagyonát, valamint a különbözetek és a rendezés oszlopokban lévő változásokat is el kell számolni.
A szétválások közös jellemzői Az a nonprofit gazdasági társaság amelyből kiválnak NEM értékelheti át a vagyonát. A kiváló nonprofit gazdasági társaságok ÁTÉRTÉKELHETIK a vagyonukat. Kiválás esetén az a jogi személy, amelyből kiváltak változatlanul működik tovább. Amely nonprofit gazdasági társaságból kiváltak, folyamatos könyvelés során elszámolja csökkenésként a kiváló jogi személynek a vagyonfelosztási javaslat szerint járó eszközöket és kötelezettségeket.
Kiválás és beolvadás kombinációja Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a megváló társaságok már működő nonprofit gazdasági társaságokhoz, mint átvevő társaságokhoz csatlakoznak. Így az átalakulás a kiváláson kívül egy beolvadást is magába foglal. Amely nonprofit gazdasági társaságból kiválnak illetve amelyikbe beolvadnak nem értékelheti át a vagyonát. Az a vagyonrész átértékelhető amelyik kiválik és beolvad. Egyebekben a kiválás és beolvadás szabályai szerint kell eljárni. 2014-től a beolvadásos különválás is értelmezhető!
Csődeljárás,végelszámolás, felszámolási eljárás jogi személyeknél A megszűnéssel kapcsolatos számviteli feladatok
Csődeljárás Olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Civil szervezetnél a bíróság ha elfogadja a kérelmet,akkor haladéktalanul intézkedik az országos névjegyzékben való közzétételről
Mikor kerülhet sor csődeljárásra? Ha az adós pénzügyi helyzetében zavar keletkezik, de vélhetően a normális állapot helyreállítható. Cél: A hitelezők közreműködésével a gazdálkodási rend helyreállítása, (vagyis NEM a jogutód nélküli megszűnés szemben a felszámolással,végelszámolással)
Csődeljárás folyamata Kérelmet nyújthat be: A csődeljárás nem peres eljárás. 1.) az adós ( a legfőbb szerv egyetértésével) 2.) a hitelező A csődeljárás iránti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A civil szervezet a csődeljárás elrendelésekor köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget!
Csődeljárás - kérelem Az adós által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell többek között: Az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ( civil szervezet nyilvántartási számát), adószámát A legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, Három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót, vagy közbenső mérleget, Adós hitelezőinek a névsorát, a hitelek összegét és lejáratát, valamint azt hogy az adós melyeket ismer el és melyeket vitat,
Csődeljárás - kérelem A csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okiratot,( civil szervezet Nyilatkozatot a bankszámlákról, Az adós kötelezettség vállaló nyilatkozatát, hogy a számlavezetőket értesíti a csődeljárás kezdetéről, valamint azt hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet amellyel bármely hitelezőjét előnyös helyzetbe hozná. Vagyoni helyzetet bemutató adatokat tartalmazó nyilatkozatot..stb.
Csődeljárás - kérelem A hitelező által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: Az adós nevét székhelyét, cégjegyzékszámát Nyilatkozatot az adóssal szemben fennálló követelésről Nyilatkozatot arról, ha a követelése kiegyenlítésre kerül, azt haladéktalanul bejelenti a bíróságnak. Az adós nyilatkozatát arról hogy a csődeljárás megindítását nem ellenzi, (legfőbb szerv előzetes egyetértése!) Költségtérítés befizetését igazoló okiratot. stb.
Civil szervezet fizetésképtelensége A bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette ( legfeljebb 3 évenként). Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében.
A csődeljárás kezdő időpontja A csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja. Az adós ettől az időponttól a cégnevét cs. a. toldalékkal használhatja.
A csődeljárás A bíróság (ha nem utasítja el a csődeljárást) haladéktalanul végzést hoz. A Cégközlönyben nonprofit gazdasági társaságoknál ( civil szervezeteknél a bíróság honlapján) közzé teszi! Azonnali fizetési haladék!!! A bíróság a civil szervezet kérelmére legfeljebb 120 napos fizetési haladékot adhat és egyben reorganizációs terv elkészítését rendeli el.
MORATÓRIUM 120 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában, (amely határidő a hitelezők hozzájárulásával legfeljebb 365 napra hosszabbítható meg). A pénzkövetelések végrehajtása tehát szünetel!
ÉRTESÍTÉS Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételét követő 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti, és a hitelezőket országos napilapban vagy a honlapján is felhívja a követeléseik meghatározott időben történő benyújtásra.
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL A követelés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező annak 1%-át- de legalább 5.000 Ft-ot és legfeljebb 100.000Ft-ot nyilvántartásba vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára! A határidő elmulasztása jogvesztő (az adós működésével összefüggésben a csődeljárás alatt esedékessé váló követelésekre értelemszerűen nem irányadó )
Vagyonfelügyelő figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét áttekinti az adós vagyoni helyzetét, betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a jogi személy vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja; jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait; (ez a lényeg!)
Vagyonfelügyelő megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet. kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg.
Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel Az adós a csődeljárás kezdő időpontjától számított 45 napon belüli időpontra összehívja a hitelezőket és egyezségi tárgyalást tart. A meghívót és mellékleteit 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell eljuttatni a meghívottakhoz!
Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel Az egyezségi tárgyalásra az adós a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készít. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vesznek részt. Szavazati jog illeti meg azt a hitelezőt: Aki határidőben bejelentette hitelezői igényét, A nyilvántartásba vételi díjat megfizette, és A követelése elismert,(a vitatottakat peresíteni kell, és rájuk tartalékot kell megképezni)
Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100.000 Ft elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett szavazat után 1 szavazat illeti meg. A 100.000 Ft alatti hitelezők is 1 szavazattal rendelkeznek. Az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbítására.
Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a követelésekből az egyetértés szerint megadottak szerint meghatározott arányban részesedő hitelezők hozzájárulnak.
Fizetési haladék Legfeljebb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 240 napig hosszabbítható meg, ha a szavazatok többségét megkapta 365 napig hosszabbítható meg, ha szavazatok 2/3-át megkapta
Csődeljárás befejezése Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást BEFEJEZETTÉ nyilvánítja.
Csődeljárás befejezése Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti.ebben az esetben az adós ellen felszámolási eljárás folytatását rendeli el (automatikusan átfordul felszámolásba akkor is, ha korábban nem volt ellene ilyen kérelem)!
Csődeljárás befejezése A csődeljárás nem az adós megszüntetését célozza, hanem éppen fordítva a gazdasági helyzet helyreállítását!!!!! Csődeljárásban nem is lehetséges megszüntetés, de kivédhető így a felszámolási eljárás kezdeményezése is.
Számviteli teendők A csődeljárás alatt a jogi személyre vonatkoznak a folyamatosan működő gazdálkodókra vonatkozó szabályok, így köteles eleget tenni a beszámolási és adóbevallási (fizetési) kötelezettségének
Számviteli teendők a csődeljárás kezdő időpontjában az előzőek miatt a jogi személynek nem kell (nem is lehet) a nyilvántartásait lezárni, ugyanis a vállalkozás folytatásának elve még érvényesül arra sincs lehetőség, hogy a jogi személy eszközeit és kötelezettségeit átértékelje a csődeljárás befejezésekor nincs az adósnak beszámolási kötelezettsége
Könyvelési feladat Előfordulhat, hogy az adós és a hitelezői között az egyezség keretében az adós tartozását valamely hitelező elengedi, vagy azt hitelező esetleg harmadik személy átvállalja. Lehetséges az is, hogy a hitelező az adós vagyonában tulajdont szerez, vagy a hitelező az adós kötelezettségeiért kezességet vállal. Az előzőek miatt keletkező gazdasági eseményeket rögzíteni kell a könyvekben!!
Csődeljárás számvitele A bíróság a bejelentést követően fizetési haladékot tartalmazó végzést adhat, ekkor a közzétételtől számított 120 napig az adóst fizetési haladék illeti meg. A fizetési haladék tartama alatt vagyonfelügyelő működik + egyezségi tárgyalás: ha az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, T Kötelezettség K Rendkívüli bevétel ha az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, T Kötelezettség K Jegyzett tőke vagy az adós kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. A fizetési haladék lejártát követően egyezségi tárgyalás eredménye: eredményes egyezség esetén a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja, eredménytelen egyezség esetén felszámolási eljárás indul.
A jogutód nélküli megszűnések A nonprofit gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg! A civil szervezet a bírósági nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
Jogi személy jogutód nélküli nélküli megszűnése új Ptk 3:48. / Jogi személy jogutód nélküli megszűnése/ (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik,ha a)határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt, b)megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett, c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését, vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti és a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
Jogutód nélküli megszűnési okok egyesületnél új Ptk 3:84 A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik,ha a) az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósulása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy b) az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a tíz főt
Az alapítvány megszűnése új Ptk 3:403. Az alapítvány megszűnik,ha a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg, b) az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált, és más cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód,vagy c)az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.
Jogutód nélküli megszűnés Tárgya: a gazdálkodó jogalanyisága Megszűntetési eljárás célja: rögzített szabályok szerint a gazdálkodó tulajdonában lévő vagyonból - a hitelezőket kifizesse és - a megmaradt vagyont a tulajdonosok között felossza.
Felszámolási eljárás Célja,hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
Felszámolási eljárás megindítása 1. Az adós kérelmére(ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni) 2. A hitelező kérelmére 3. Végelszámoló kérelmére vagy 4. A Bíróság értesítése (így, ha a bíróság a jogi személyt megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a nonprofit gazdasági társaság, illetve civil szervezet a felszámolási eljárását kezdeményezte tipikusan akkor, ha van vagyona, és emiatt nem törölhető automatikusan) vagy 5. Büntető ügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) 6. Eredménytelen csődeljárás fordul át felszámolásba
A felszámolási eljárás végeredménye Jogutód nélküli megszűnés, melynek során a fizetésképtelen adós vagyonát a hitelezők között felosztják, (kivétel: a felszámolási eljárás során is helye van egyezség megkötésére a hitelezőkkel, amely esetben a felszámolási eljárás megszüntetésre kerül)
Megindítása - hitelező A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki.
A felszámolás kezdő időpontja Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul elrendeli, e végzésnek nonprofit társaságok esetén a Cégközlönyben való közzétételét.(civil szervezeteknél a bíróság a közhiteles nyilvántartásban ) Ez lesz a felszámolás kezdő időpontja! Értesíti az érintetteket!
Felszámolás közzététele A közzététel tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást! (határidő 40 nap) Hitelezői igény nyilvántartásba vételének feltétele: A hitelező a követelésének 1%-át (min. 1.000Ftot maximum 100.000 Ft-ot) befizessen! A 40 napon túli, de 1 éven belüli igényeket nyilvántartásba kell venni! Az 1 éves határidő jogvesztéssel jár!!
Civil szervezeteknél a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős befejezését a bírósági nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba be kell jegyezni az eljárás nevét, kezdő, illetve befejező időpontját, továbbá a vagyonfelügyelőre vagy felszámolóra vonatkozó adatokat (név, székhely, lakóhely, levelezési cím).
Felszámoló kinevezése A bíróság a végzésben kijelöli a felszámolót (lehet a megelőző csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is!) Felszámoló biztost nevez ki, aki annak nevében jár el! (csak szakirányú végzettségű lehet!) Az adós jogi személy a kezdő időponttól köteles a nevét felszámolás alatt illetve f.a kiegészítve használni ( civil szervezet is)!
A felszámolási időszak előtti vezető tisztségviselők feladatai: Záróleltár, beszámoló, adóbevallás, zárómérleg összeállítása Iratok átadása a felszámolónak Nyilatkozat a környezeti károsodásokról, környezeti terhekről Tájékoztatja a munkavállalókat és érdekképviseleti szerveket Tájékoztatja a különféle díjak, járadékok, juttatások magánszemély jogosultjait
Záró mérleg, záró leltár készítése T/K 4 MSZE K/T 4 Eredménytartalék T4 Értékelési tartalék K1 Értékhelyesbítések T4 Passzív elhatárolások K5/8/9 Eredmények, T5/8/9 Eredmények K3 Aktív időbeli elhatárolások záróleltár
Felszámolási időszak könyvviteli nyilvántartása A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket, a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén, a kiegyenlített felszámolási költségeket. Dönthet úgy a felszámoló, hogy az eredménykimutatás adatait könyvelik és ebből állapítja meg a kimutatási adatokat.
Tartozások A felszámolás kezdő időpontjában a jogi személy valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik!!! A pénztartozások után: késedelmi kamat, késedelmi pótlék, bírság érvényesíthető!
Tartozások Tartozások kielégítési sorrendje: 1) Felszámolási költségek 2) Vagyont terhelő, zálogjoggal biztosított követelések 3) Gazdálkodót terhelő tartásdíj,életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset-kiegészítés 4) Magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése 5) TB tartozások, magán nyugdíjpénztári tartozások, adók, valamint adók módjára behajtható köztartozások, víz és csatornadíjak
Tartozások 6) Egyéb követelések 7) Késedelmi kamat, késedelmi pótlék, és bírság jellegű tartozások 8) Azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezetőállású munkavállalója, továbbá az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések
Tartozások kiegyenlítésének esedékessége: 1-3-as pontokban lévők: esedékességükkor 4-7-es pontokban lévők: zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül ( a közbenső mérleg alapján is kiegyenlíthetők) A 8. hátrasorolt kötelezettségeket csak ezek után lehet teljesíteni!
Felszámolási költségek Adóst terhelő munkabér és bérjellegű juttatások Adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá a vagyon megőrzésével kapcsolatos költségek A vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek Az adós iratanyag rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek A felszámoló díja
A felszámoló Átadja a bíróságnak a hitelezői igények összesítését A költségkimutatást A vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot Hitelezőket tájékoztatja az egyszerűsített eljárásról A bíróság 15 napon belül elrendeli a vagyonfelosztást és megszűntetést.
A felszámolás megindításának számviteli feladatai A felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót kell készíteni! Sajátosságai: Nem tartalmazhat értékhelyesbítést és időbeli elhatárolást Nem kell üzleti jelentést készíteni 45 napon belül letétbehelyezés és közzététel (kötelező könyvvizsgálat) Zárómérleg elkészítése (MSZE átvezetve a 413-ba)
Számviteli feladatok A számviteli nyilvántartásoknak biztosítani kell: A közbenső mérleg Felszámolási zárómérleg Vagyonfelosztási javaslat Bevételek és költségek kimutatását Adóbevallások Záró adóbevallás Zárójelentés összeállításához szükséges információk bizonylati alátámasztását.
Számviteli feladatok Könyvvezetési kötelezettség sajátosságai: Egyszeres vagy kettős könyvvezetés Felszámoló jogosult a számlarendet módosítani Ha nincs vállalkozási tevékenység, elegendő a FELSZÁMOLÁS EREDMÉNYELSZÁMOLÁSA számla Ha van tevékenység, akkor az általános szabályok (5, 8, 9 számlaosztály) Egyezséghez szükséges információk a könyvviteli nyilvántartásokból.
Számviteli feladatok A felszámoló eljárása: A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére
Számviteli feladatok A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron! Ennek formái: Nyilvános pályázat Árverés
Számviteli feladatok Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet.
Számviteli feladatok a közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. a közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást a törvényben meghatározott bontásban kell elkészíteni. a szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.
Számviteli feladatok A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező! A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és az összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek megküldeni.
Felszámolási zárómérleg (egy lehetséges formája) Sors z. Eszközök Össze g Sor sz. Források Összeg 1. Felszámolásba be nem vonható eszközök 6. Felszámolásba be nem vonható vagyon 2. Pénzeszközök 7. Kötelezettségek 3. Vagyoni eszközök (piaci értéken) 8. Felosztható vagyon (+ ; -) 4. Be nem hajtott követelések (várhatóan megtérülő összeg) 5. Eszközök összesen 9. Források összesen
Kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról Sorszám MEGNEVEZÉS Összeg 1.a A tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételek, bevételek 1.b A vagyontárgyak értékesítésének árbevételei, bevételei 1.c Behajtott követelések Bevételek összesen 2.a Tevékenység folytatásával kapcsolatos költségek 2.b Az értékesített vagyontárgyak nyilvántartási költsége 2.c A kiegyenlített felszámolási költségek Költségek összesen
A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező.
A felszámolási eljárás befejezése A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. A hitelezők 30 napon belül írásban kifogást emelhetnek/észrevételt tehetnek! A bíróság a kifogást elutasíthatja, vagy helyt adhat annak.
A felszámolási eljárás befejezése A felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától, mely meghaladhatja a naptári évet, sőt több évet is érinthet!
Egyszerűsített felszámolási eljárás Kezdeményezheti a felszámoló ha: A vagyon a felszámolási költségekre sem elegendő, vagy A nyilvántartások,illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan.
Felszámolási eljárás befejezése - az adós megszűnése nélkül Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről. Illetve:
Felszámolási eljárás befejezése - az adós megszűnése nélkül Illetve: Ha az adós a felszámolási eljárás alatt kifizette az összes tartozását akkor is a bíróság megszűnteti a felszámolási eljárást! A jogi személy tovább működhet.
Végelszámolás
Végelszámolás indítása A jogi személy jogutód nélkül történő megszűnése esetén ha az nem fizetésképtelen, és a vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz végelszámolásnak van helye.
Végelszámolás indítása Végelszámolás nem határozható el a gazdálkodó fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik!
Végelszámolás indítása Végelszámolásra a jogi személy legfőbb szervének elhatározása alapján, vagy a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján kerülhet sor. A kényszertörlés kivételes eljárás! ( Civil szervezetnél egyszerűsített törlési eljárás is lehet, pl. egyesület 10 fő alá csökken, alapítvány céljának elérése lehetetlenné vált, nincs vagyon.)
Végelszámolás indítása Civil szervezetnél a közzétételkor haladéktalanul el kell különíteni a végelszámolási eljárás költségeinek fedezetét,a nem peres eljárás illetékmentes, a végzés közzétételére nincs költségtérítés.
Végelszámolás tárgya A jogi személynek az a vagyona, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez.
Végelszámolás tárgya Lényeges tehát ismerni, hogy a végelszámolás kezdő időpontjában mennyi a rendelkezésre álló vagyon nagysága, illetve mely vagyontárgyak nem tartoznak a végelszámolásra kerülő jogi személy vagyonába Ilyen lehet a vagyonkezeléssel kezelt vagyon, az állami tulajdonban lévő földterület, erdő, műemlék, stb.
Végelszámolás folyamata A jogi személy legfőbb szerve határozatot hoz a jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendelésről. A jogi személy legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót.
Civil szervezet végelszámolása A civil szervezet végelszámolására irányuló kérelmet a végelszámoló által aláírt papír alapú, illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben elektronikus útra kötelezett civil szervezetek esetén pedig elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A végelszámolással összefüggő nemperes eljárásokban a civil szervezet székhelye szerinti törvényszék jár el.
Civil szervezet végelszámolása A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a v.a. toldatot fel kell tüntetni. A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.
Civil szervezet végelszámolása A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését
Végelszámolás folyamata A végelszámolás kezdő időpontjában megszűnik a vezető tisztségviselőjének megbízatása. A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a jogi személy korábbi vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján tevékenységét lezáró beszámolót készít.
Végelszámolás folyamata Elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát (legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított negyvenötödik napon) átadja a végelszámolónak.
Tevékenységet lezáró beszámoló Felelősség az összeállításért: a korábbi vezető tisztségviselő Határidők: 45 napon belül közzététel (ha kell könyvvizsgálat is) Értékelési kérdések: az általános szabályok szerint Specialitások: - egyes vagyonelemek kivezetése - számviteli politika módosítása - nincs üzleti jelentés ( éves beszámolónál)
Számviteli feladatok Mérlegelni kell, hogy vannak-e olyan vagyoni elemek, amelyek értéke lényegesen változik? Le nem írt alapítás átszervezést célszerű leírni Végelszámolás miatt szükség lehet céltartalék képzésre Értékhelyesbítés alkalmazásának átgondolása Esetleges értékvesztés, illetve terven felüli écs elszámolásának szükségessége.
Számviteli feladatok Könyvek megnyitása A végelszámoló korrekciói A korrigált nyitómérleg összeállításának határideje, következményei
Számviteli feladatok Korrekciók: Még nem szereplő követelést, kötelezettséget vehet fel. Dönthet az értékhelyesbítésről. Időbeli elhatárolást, céltartalékot, értékvesztést és terven felüli értékcsökkenést vehet állományba vagy A fenti tételek értékét módosíthatja.
Számviteli feladatok Korrigált végelszámolási NYITÓ mérleg oszlopai: 1. Tevékenységet lezáró zárómérleg adatai 2. Végelszámoló korrekciói 3. Első két oszlop összege
Számviteli feladatok Az üzleti év változása Az első év beszámolójának specialitásai Különleges kezelést igénylő témák - vitatott hitelezői igényekre képzett lekötött tartalék - jótállásra, kártérítésre képzett lekötött tartalék Közzététel, letétbehelyezés és könyvvizsgálat.
Számviteli feladatok 20X1. év 07.20. Korrekciók 20X2. év 01.01 07.19 07.19. 12.31. Tevékenységet lezáró beszámoló Végelszámolás első üzleti éve 20X1. 07.20. 20X2. 07.19.
Végelszámolás vége Végelszámolás befejeződése A végelszámolás megszűnése Felszámolásba fordul Tulajdonosok tovább folytatják a tevékenységet Kényszervégelszámolás
Számviteli feladatok Végelszámolási időszakot lezáró beszámoló Fordulónap: a végelszámoló által választott nap Értékelés piaci értéken: átértékelés a rendkívüli eredménnyel szemben Vagyonkiadás adóhatásának (áfa) állományba vétele Vagyonfelosztási javaslat A vagyon kiadásának szabályai
Végelszámolási záró mérleg Mérlegsor Tárgyévi érték Számviteli érték. Korrekciók a végelszámoláshoz tőke-hozzájárulás teljesítése piaci értékre történő helyesbítés ÁFA elszámolás végelszámolási költség, díjak megszűnéshez kapcsolódó egyéb költségek még járó bevételek időbeli elhatárolás megszüntetése értékelési tartalék kivezetése céltartalék megszüntetése társasági adó korrekciója osztalékelszámolás minden kapcsolódó adó elszámolása jogok engedményezéséről kötelezettségek átruházása, átvállalása Vagyoni érték Korrekciókkal módosított érték. Vagyonfelosztás alapja.
Végelszámolás könyvelése T1-3 Eszközök K4 Eredménytartalék tőke hozzájárulás T/K1-4 Eszköz-forrás K/T9/8 Rendkívüli eredmény piaci értékelés T8 Rendkívüli ráfordítás/ K3 Követelés K4 Fiz.ÁFA, átadás ÁFA T3 Követelés K9 Bevételek, 5/8 Költség, ráfordítás K4 Kötelezettség még várható tételek T4 Passzív időbeli elhatárolás K 5/8/9 Eredményszámlák, T5/8/9 Eredményszámlák K3 Aktív időbeli elhatárolás
Végelszámolás könyvelése T4 Céltartalék K9 Visszaírások T/K8 Társasági adó K/T4 Társasági adó T4 Értékelési tartalék K1 Értékhelyesbítés T4 Lekötött tartalék K4 Kötelezettség szavatossági igények T4 Kötelezettség K9 Rendkívüli bevétel, elengedések T8 Rendkívüli ráfordítás K1-3 Eszközök lemondások
Végelszámolás megszűnése 1. Önkéntes elhatározás (továbbműködés) - döntés a fordulónapról - beszámoló jóváhagyása, közzététel, letétbehelyezés, könyvvizsgálat - továbbműködés nyitóértékei 2. Felszámolásba fordulás esetén - fordulónap a felszámolás jogerőre emelkedésének közzététele - beszámoló jóváhagyása.. - felszámolási időszak nyitóértékei
Végelszámolás speciális esetei 1. Egyszerűsített végelszámolás - csak nyitó és záró beszámoló van - nem lehetnek vitatott hitelezői igények - végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül befejezi - 120 napon belül a hitelezői igényeket teljesíteni lehet (a jogi személynek csak pénzeszközei, illetve könnyen pénzzé tehető eszközei legyenek)
Végelszámolás speciális esetei Általános előírásokat kell alkalmazni, ha a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt
Végelszámolás speciális esetei 2. Kényszertörlésre kerül sor ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a jogi személyt megszűntnek nyilvánítja ha az anyagi jogszabályok szerint a jogi személy jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be ha a jogi személy a végelszámolást három éven belül nem fejezte be ha az egyszerűsített végelszámolásról a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre - számviteli specialitása nincs - önkéntes áttérés nem lehet
Végelszámolás speciális esetei A kényszertörlés alatt a jogi személy nem folytathatja gazdasági tevékenységét. nem dönthet a végelszámolási eljárás megszüntetéséről. a jogi személy vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti.
Egyesület, alapítvány fennmaradó vagyona 3:85 (1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott- ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt- az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. 3:391. (2) Az alapító okirat szükség esetén rendelkezik, j.) az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére az alapítvány fennmaradó vagyona jogosultjának megnevezéséről
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!