6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége 1998. Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos volt. Tovább folytatódott az utóbbi években tapasztalt anomáliák sorozata, amelyet a Meteorológiai Világszervezet, az 1993. évet követően erőteljesen jelentkező globális felmelegedéssel hoz összefüggésbe. Az 1961-199. bázisidőszakhoz viszonyítva a felmelegedés üteme évente,2-,4 o C. A jelenség mellékhatásai, az utóbbi években tapasztalt, nagy csapadék mennyiségek, özönvízszerű esőzések, áradások és az átlagosnál élénkebb hurikántevékenységek. Térségünkben egyértelműen tapasztalható, a nyolcvanas években, kilencvenes évek elejéig tapasztalt száraz időszakot követő, csapadékos periódus. Feltehetően a jelentős regionális anomáliák közé sorolható az 1997. évi júliusi csapadék, mely következtében Közép- és Észak-Európában jelentős áradások voltak, valamint az 1998. évi végi Tiszai árhullám is. Tekintettel arra, hogy a működési területünket átszelő Tisza folyó vizének minőségét többnyire a mindenkori vízjárás változások határozzák meg, az 1998-as év a Tisza vízminőségében is produkált (vízhozam és) vízminőségi szempontból szélsőséges adatokat. A Tisza és a Zagyva folyó vízminőségének meghatározása érdekében a tárgyi időszakban átlag 26 alkalommal került sor vízmintavételre. Az MSZ 749 szerint a vízminőségi jellemzői adatsorának értékelésénél, a mértékadó értéknek általában a 9 %-os összegzett relatív gyakoriságú értéket veszünk figyelembe, vagyis a szélsőséges értékek nem befolyásolják az éves minősítést.
Az elmúlt évhez hasonlóan az év folyamán gyakori csapadékos időszakok követték egymást kevés és rövid meleg időszakokkal. A Tisza folyó vízhozamát az év folyamán nyolc árhullám jellemezte, melyek csúcsa változó nagyságrendű volt, ATisza folyó vizhozama és vízhőfoka a Szolnok fölötti Időszakban mért értékek: de majdnem minden szelvényben. hónapban volt az átlagot meghaladó m3/s C Vízhőfok vízhozam. A 3 min.:, C (..) 45 max.:24,6 C (8..) jelentősebb csúcsok: 2113 24,4 24,424,6 23,8 Vízhozam jan. hó: 877 m 3 /s; 23,2 23,2 21 21,4 21,6 min.:4 m3/s(2.) ápr. 1458 m 3 /s; júl.: 19,4 19,8 19,8 76 59 4 1381 14 1458,2,4 max.:45m3/s(11.),2,2 76 m 3 /s; okt.:,4 1485 143,2,4 139 1346 45,2,2,4 14,8 49,4,8 67 16 14,2 67 m 3 /s és végül a 11 13,6 13,8,8 988 8,8 968 7 novemberi 951 877 876 99 898 896 88798 9,4,2 11,2 11,4 9,8 736 9,1 767 756 79 8,4 Vízhoza rendkívüli árhullám 654 7 545 585 595 583 5 496 m 45 43 456 482 54 6 6 38 411 42 4 463 4 393 5 Vízhőfok 45 m 3 /s-os 4 3,3 3,4 35 299 29 274 275 248 282 91 3,6 3 3 3,4 231 maximális Vízhozam 3 5 546 498 6,2 442 462 5 5 355 279 2,8 199 246 3 4 3,4 3,8 3 3,3 1 1,1,3 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.,5 14,5 13,5 11 1,81,8 A Tisza folyó kémiai oxigénigénye (KOIk) 1998 évben.,5 14,5 14,5 13,5 13,5,5,5,3 14,66 14,3 9 26 21,5 14 Vízhőfok 23 mg/l 14 mg/l Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug vízhozammal. Az éves átlag vízhozam (számtani átlag) 795 m 3 /s volt. A legalacsonyabb vízhozam február elején volt 4 m 3 /s; a leghosszabban tartó alacsony vízállás augusztus vége szeptember eleje, átlag m 3 /s. A víz hőmérséklete is jelentősen meghaladja a korábbi években mért maximális értéket, 1998. aug. -én 24,6 o C fokot mértünk a kisvizes időszakban. A nyári hónapokban vízhőmérséklet szempontjából június és augusztus eleje jelentette a csúcsot, egyébként egy-egy árhullám jelentős hőmérséklet csökkenéssel is járt. A Tisza folyó vízminősége 1997. évhez viszonyítva romlott. Ez többnyire a tápanyagtartalmat és a mikrobiológiai jellemzők egy osztállyal történő visszaesése okozta, mely jellemzi a működési területünkön lévő teljes vízfolyás-szakaszt. Az oxigén háztartás mutatói közül meghatározó a vízfolyás szerves szennyezőanyag tartalmát jellemző KOI de, az összes szerves széntartalom és az oxigén telítettség. A KOI de értéke elég széles skálán mozog (5-46 mg/l), a 9 % összegzett gyakoriságú érték is 24 mg/l (III. o.). Az oxigén telítettség legalacsonyabb értéket a Tiszafüredi szelvényben mértük (55,8 %), július hónapban egy árhullám felszálló ágán. Ez a július 14.-i vízminta volt a legkedvezőt-lenebb regisztrált vízminőség az év folyamán. Hossz-szelvényben vizsgálva a legkedvezőtlenebb a tiszaugi, és a legkedvezőbb talán a kiskörei szelvény vízminősége. Az éves ciklikus változást legjobban az oldott oxigén tartalom változása jellemzi ( lásd melléklet), téli maximumokkal, és folyamatos csökkenés a júliusi minimum értékig, majd a biológiai folyamatok intenzitásának csökkenésével a téli hónapokhoz közeledve, amikor az oldott oxigén felhasználás ismételten csökken. A szerves anyag tartalom változása, egy 11- mg/l KOI de állandó értéknek megfelelő mértéket meghaladóan, az árhullámok, okozta bemosódások hatására változik. Többnyire az árhullám csúcsok, a KOI de csúcsértékekben megtalálhatóak. A éves átlagérték szempontjából vizsgálva a Szolnok fölötti szelvényben a júliusi eredmény minden diagramon negatív rekordként jelenik meg. Az átlag hónapos értékek az 1985; 199; 1995 év eredményeihez viszonyítva nem térnek el jelentős mértékben, de megfigyelhető az értékek átlagon felüli szórása, mely egyértelműen a szélsőséges időjárásnak köszönhető. A Szolnok fölötti szelvényben számított éves átlagérték oxigénháztartás szempontjából a vízminőség változás negatív mutatja (lásd melléklet). Ez a kedvezőtlen rend 1996-ban kezdődik és az óta az éves átlag oldott oxigén tartalom és oxigén telítettség értéke csökken, míg a KOI de értéke nő.
A tápanyag tartalmat jellemző komponensek szempontjából az éves minősítés III. osztály, tűrhető vízminőség. Az osztályba sorolást A Tisza folyó foszfor (P) tartalma 1998 évben. mind a négy vizsgált 8 szelvényben az összes foszfor tartalom 7 7 határozza meg. 6 Tápanyagháztartás 5 Tiszafüred szempontjából kedvező 4 Kisköre 4 a Tisza folyóra 34 36 Szolnok f. 3 295 3 3 285 3 jellemző összes 26 27 Tiszaug 23 2 2 foszfor-ortofoszfát 193 213 5 5 5 14 13 1 14 1 1 145 145 13 1 13 1 1 13 143 tartalom összefüggés, 5 8 8 65 mely 4 : 1 3 : 1 arányban van. Az összes foszfor mértékadó értékét (3-35µg/l) a március-július időszakban mért magas és nagy szórású eredmények adták. Ezt követően augusztusdecember időszakban egy kiegyensúlyozottabb terhelést találunk (- µg/l), átlag II. osztálynak megfelelőt. A nitrogén háztartás mutatói, az oldott oxigén értékének változásához hasonlóan, jól jellemzik a vízhőmérséklet függő ciklikus változást, melyet a helyi viszonyok kis mértékben és csak esetenként befolyásolnak. A kedvezőbb biológiai folyamatok, az ammónium lebontása esetében is, július-szeptember időszakban vannak, ezt megelőzően és ezt követően a nitrifikációs folyamatok lelassulnak, és az ammónium ismételten eléri a maximum értéket. A sokéves havi átlagértékhez viszonyítva 1998-ban az ortofoszfát tartalom jelentősen csökkent. Az 1985. júliusi átlag 7,4 µg/l, az 199. júliusi átlag 83,1 µg/l -hez viszonyítva 1998. július átlaga 42,5 µg/l volt (Szolnok fölötti szelvény). A nitrogén háztartás mutatóira is jellemző az átlag havi érték jelentős csökkenése. A Szolnok fölötti szelvényben felállított trend is egyértelműen ezt a csökkenő tendenciát igazolja. A mikrobiológiai jellemzők köre egyike a IV. osztályba sorolt komponens-csoportoknak. A havonta vizsgált komponens közül (Coliformszám; F. coli.; és a F. Strept.) a Coliformszám a rendszeresen (26) vizsgált komponens. A III. IV. osztályba sorolt mutatók egyértelműen utalnak a kommunális jellegű szennyezőanyag jelenlétére, mely hangsúlyosabb a Kisköre és Szolnok fölötti szelvényben, illetve kifejezetten magas a Tiszaugi szelvény vízmintáiban. A működési területünk Tisza szakaszán jelentősebb kommunális szennyvízbevezetések, a Kisköre fölött betorkoló Tiszafüredi főcsatornán (Tiszafüred), a Laskó (Eger), majd Szolnok alatt Szolnok város, Martfű magasságában vannak. A szerves és szervetlen mikroszennyezők komponensköre a legszámosabb. A komponens közül három szerves, 11 szervetlen és a rádióaktivitást jellemző béta aktivitás mutatót vizsgáltuk. Általában a meghatározó, elsősorban a kőolaj és termékei, illetve esetenként a III. osztály közeli fenol, oldott alumínium és a β-aktivitás. Hossz-szelvényben, a négy pontban mért eredmények között nagyságrendi eltérést nem tapasztalunk. A tárgyévi minősítést meghatározó kőolaj és termékei komponens mindvégig a a 1-4 µg/l közötti, 9 % relatív gyakoriságú érték tartományban található. Az egyéb paraméterek sorából a ph, vezető képesség, az oldott vas és mangán tartalom került meghatározásra. Jellemzően az osztályba sorolást (II. o.) a kissé megemelkedett 8,7 8,14 értékű ph (I. osztály felső határa 8,) határozza meg, illetve esetenként a téli időszakban előforduló oldott mangán tartalom. A Zagyva folyó vízminősége az utóbbi két év vizsgálati eredményéhez viszo-nyítva változatlan, az általános minősítés: szennyezett víz. Ez a minősítés érvényes a 88 km hosszú, Szentlőrinckáta - torkolat közötti vízfolyás szakaszra. Oxigénháztartás szempontjából a működési területünk belépő szelvényében az osztályba sorolást az összes szerves széntartalom határozza meg. Az oldott oxigén tartalom, a telítettség, illetve a szerves anyag tartalmat jellemző komponensek mind a III. osztálynak megfelelő értékűek. Az oldott oxigén tartalom a téli hónapokban az I. osztálynak megfelelő 7 mg/l fölött van, míg a nyári időszakban (június-szeptember) a II-III. osztály érték határaiban található (lásd melléklet). Hossz-szelvényben vizsgálva a legalacsonyabb értékeket téli hónapokban a szentlőrinckátai szelvényben, míg a nyári hónapokban az újszászi szelvényben találjuk. Szerves anyag szempontjából az április-június a legkritikusabb, ez az időszak, amikor a (pl. a cukorgyár) betározott szennyvizek leengedésre, kerülnek. Hossz-szelvényben vizsgálva a legkedvezőbb a Tarna KOI de értéke (I-II. o.), és legkedvezőtlenebb a szentlőrinckátai, III. osztálynak megfelelő 36-37 mg/l-es értékkel. Az újszászi szelvény szerves anyag terhelésének változása igazodik a felső
4 35 3 5 21 19,5,3,6,5,3,5 13,5 14 szelvényekben tapasztalható változásokhoz. Az éves átlag értékeket figyelembe véve látható, hogy a szervesanyag terhelési trend erőteljes csökkenés után 199-1996. időszakban egyenletes kisebb mértékűen (3 mg/év) csökkenést mutat, elérve az I. osztálynak megfelelő mg/l alatti értéket (lásd melléklet). A tápanyag háztartás vizsgált mutatói közül a meghatározó az összes foszfor és ortofoszfát tartalom. Jellemzően az összes foszfor tartalom, ortofoszfát hányada 95 %. A mért értékek szórása alacsony az őszi, téli, tavaszi hónapokban és jellemzően nagy a nyári hónapokban. Az éves átlagérték a Szentlőrinckáta szelvényben PO 4 P = 72 µg/l, összes P = 873 µg/l, míg az újszászi szelvényben PO 4 - P = 732 µg/l és az összes P = 824 µg/l. Hosszú távon a szentlőrinckátai szelvényben a változási trend növekvő, míg az újszászi szelvényben stagnáló, 95 és µg/l körüli értéken. A nitrogén háztartás mutatói itt is követik a ciklikus természetes változást. Az ammónium legmagasabb 14 8 6 4 94 94 89 8 77 85 775 69 A Zagyva kémiai oxigénigénye (KOIk) 1998 évben. 8 8 7 694 31,5 A Zagyva foszfor (P) tartalma 1998 évben. 3 86 835 29,5,5 24,5 23,5 74 695 7 65 36 29,5,5 19,5 19 133 95 113 7 4 98 8 1147 8 995 94 853 845 785 785 8 7 755 69 635 57 343 26 értékét a téli hónapokban mértük. Márciusoktóber között a Szentlőrinckátai szelvény kivételével alacsony (,1 mg/l alatti), érték a jellemző. Ammónium szempontjából a legszennyezetteb b a belépő szelvény,2-1, mg/l. Nitrit, nitrát szempontjából hasonlóan a vízfolyás terhelése a határszelvénytől a torkolat felé haladva csökken. Ami a hosszú távú trendet illeti minden komponens vonatkozásában csökkenő tendencia tapasztalható. Mikrobiológiai paraméterek közül a minősítés a coliformszám alapján történik, mely a belépő, az újszászi és a Tarna, jászdózsai szelvényében került meghatározásra. A kommunális jellegű szennyezés egyértelműen kimutatható a Zagyva szelvényeiben, 14 i/ml, illetve 14 i/ml maximális értékkel. A Tarna szennyezettsége kisebb mértékű a max. mért érték 7,9 i/ml. Szerves és szervetlen mikroszennyezők szempontjából mindvégig meghatározó (IV. o.) a kőolaj és termékei komponens. Harmad osztálynak megfelelő értéken van jelen a fenolok, esetenként az oldott alumínium. A szervetlen mikroszennyezők nagy része (old.b; old.cu; old.cn; old.zn; old.hg; old.cd; old.cr; CrVI; old.ni; old.pb) I. osztály alatti szinten van jelen. Az egyéb paraméterek közül az összes oldott anyag és az oldott mangán a meghatározó, mindkettő az ipari szennyvíz bevezetésre jellemző. A Tarna vizének vezető képessége magasabb a Zagyva ( µgs/cm) átlag értékénél, mely a recski bányavíz leengedés időszakában meghaladja a 3 µg S/cm értéket is. 19 23 24 37 mg/ l 8(I.o.) 65 545 53 535 mg/ l 8(II.o.) Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa Készült a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Vízvédelmi osztályán, a KÖTIVIZIG Vízgazdálkodási osztályától átvett adatok, illetve az Interneten megtalálható információk alapján. Készítette: Petráss András. 1999. február 29.