A magyar tudomány helyzete a felsőoktatási intézmények szemszögéből Készült a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolójához Az egyetemek által megküldött adatok és nyilvános adatbázisok alapján összeállította: Fortuna Zoltán, Batalka Krisztina és dr. Szabó Tibor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) 2011. szeptember
Tartalom Bevezetés, vezetői összefoglaló... 3 1. Tudományos Diákkörök adatai... 4 2. Doktori képzés és fokozatszerzés adatai... 6 3. A felsőoktatási intézmények kutatásfinanszírozása... 9 4. A k+f teljesítmények nem pénzügyi mérőszámai... 27 4.1. MTA kutatócsoportok száma az egyetemeken... 27 4.2. Szabadalmak és más oltalmi formák száma... 28 4.3. Publikációk száma... 29 4.4. Magyar egyetemek részvétele az EU-s keretprogramokban... 33 2
Bevezetés, vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia törvényi kötelezettsége, hogy kétévente beszámoljon az Országgyűlésnek munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről. A Magyar Rektori Konferencia felkérést kapott, hogy helyzetértékelést állítson össze a kutatásnak a felsőoktatásban 2009-ben és 2010-ben elfoglalt helyzetéről. Az elemzés az alábbi feltételek mellett készült: 1) Az elemzésben alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra támaszkodtunk, ezeket egészítettük ki a tudományos kutatásra jellemző naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben is döntő információ-hordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény k+f+i teljesítménye erősen összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával. Figyelemmel a későbbi idősoros összehasonlító elemzésekre, törekedtünk arra, hogy minden esetben fajlagos értékeket is bemutassunk. Másfelől az értékelt időszakban bonyolították le a kutatóegyetemi cím- és támogatási pályázatokat egyaránt, így a részletes, intézményenkénti szakmai értékelés a legtöbb egyetemre megtörtént, ezek eredményei a lebonyolító szervezeteknél elérhetők. A korábbi elemzéssel ellentétben, anyagunkban nem szerepeltettük a KKK-k, és RET-ek tevékenységeit, tekintettel arra, hogy a központilag támogatott időszak véget ért, a tudásközpontok az egyetemek (főiskolák) szervezetébe beépültek. Más megfontolásokkal mellőztük a különböző egyetemi-főiskolai hasznosító vállalkozások bemutatását. Ezekben az esetekben a hasznosításokról nem voltak sem szakmai, sem pénzügyi adataink, így el akartuk kerülni, hogy leíró statisztika nélküli, egyoldalú értékeléseket publikáljunk. 2) Az elemzés kapcsán (is) megállapítható, hogy a kutatás-fejlesztés számbavételének módszertana nem egységes. Az adatokat eltérő technikával és céllal a KSH, a NEFMI, illetve a Nemzeti Kutatásnyilvántartó Rendszer, továbbá a kutatóegyetemre kiírt pályázatok is különbözőképpen gyűjtik, a k+f+i teljesítmény értékelésére ugyanakkor nincs egységes szempontrendszer. Úgy véljük, hogy a legfontosabb teendő ez lenne, mert rangsorokat, idősoros elemzéseket csak egységes, kötelező és általánosan elfogadott, valamint nyilvános adatbázisokban fellelhető adatokból lehet készíteni. Ezzel összefüggésben az is megállapítható, hogy a különböző egyetemek eltérő k+f stratégiát követnek, ami megmutatkozik forrásszerzési és szellemi termékeiket hasznosító tevékenységeikben egyaránt. Végezetül köszönetet mondunk az adatszolgáltató egyetemeknek és más szervezeteknek, az összeállításban közreműködő műegyetemi kollégáknak. Budapest, 2011. szeptember 27. Dr. Péceli Gábor rektor 3
1. Tudományos Diákkörök adatai A tudományos utánpótlás szempontjából alapvető (a végzett doktoranduszok több mint 90%-a tudományos diákkörökben kezdte kutatói pályafutását) tudományos diákkörökről megemlíthető, hogy 2011-es országos konferenciájukon bemutatott pályaművek száma1 14 %-kal nőtt a 2009-eshez képest. A tudományos diákkörök intézmények közötti megoszlásáról, számáról és eredményeiről az 1. sz. táblázat és az 1. sz. ábra ad tájékoztatást. Intézmény Intézményi TDKkonferencián bemutatott pályamunkák száma A XXX. Jubileumi OTDKn bemutatott OTDK-ra javasolt pályamunkák száma pályamunkák száma A XXX. Jubileumi OTDK-n elért minősített 1-3. helyezések száma Pro Scientia, Pro Arte és Junior Pro Scientia Aranyérmes hallgatók száma Általános Vállalkozási Főiskola 34 22 11 3 0 Apor Vilmos Katolikus Főiskola 6 6 4 0 0 Budapesti Corvinus Egyetem 568 398 210 89 7 Budapesti Gazdasági Főiskola 135 35 31 8 0 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 50 34 28 10 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1095 438 348 138 5 Debreceni Egyetem 1173 617 400 114 2 Dunaújvárosi Főiskola 80 21 13 2 0 Debreceni Református Hittudományi Egyetem 6 4 3 1 0 Eötvös József Főiskola 95 51 17 3 0 Eszterházy Károly Főiskola 309 202 133 32 0 Eötvös Loránd Tudományegyetem 843 734 535 229 13 Gábor Dénes Főiskola 34 8 6 0 0 Harsányi János Főiskola 10 8 4 0 0 Kaposvári Egyetem 80 52 36 15 0 Kecskeméti Főiskola 73 44 30 5 0 Kodolányi János Főiskola 86 36 12 2 0 Károli Gáspár Református Egyetem 124 106 64 14 1 Károly Róbert Főiskola 145 82 45 15 0 Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 14 14 5 1 0 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 4 4 4 1 0 Miskolci Egyetem 545 324 180 32 0 Magyar Képzőművészeti Egyetem 31 18 16 5 1 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 20 12 14 8 0 Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete 7 4 4 0 0 Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 29 10 4 0 0 Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School) 6 4 2 1 0 Nyíregyházi Főiskola 168 82 44 8 0 Nyugat-magyarországi Egyetem 395 268 156 40 1 Óbudai Egyetem 256 108 54 12 0 Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem 3 2 2 0 0 Pannon Egyetem 265 211 147 38 0 Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola 1 1 1 0 0 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 246 232 136 48 2 Pécsi Tudományegyetem 801 508 359 111 2 Rendőrtiszti Főiskola 144 108 58 24 0 Semmelweis Egyetem 903 178 98 39 5 Sola Scriptura Teológiai Főiskola 3 1 1 0 0 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 1 1 1 1 0 Széchenyi István Egyetem 489 152 73 9 1 Szolnoki Főiskola 50 26 16 0 0 Szent István Egyetem 523 340 181 61 0 Szent Pál Akadémia 3 3 3 1 0 Szegedi Tudományegyetem 1110 726 501 151 4 A Tan Kapuja Buddhista Főiskola 5 4 3 0 0 Tomori Pál Főiskola 7 4 0 0 0 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 124 99 57 21 2 Zsigmond Király Főiskola 32 31 15 4 0 Határon Túli Intézmények 398 211 77 16 0 Középiskolás Diákkonferenciák 122 80 13 1 1 Mindösszesen 11651 6664 4155 1313 48 1. táblázat: A tudományos diákkörök intézmények közötti megoszlásáról, számáról és eredményei 1 Forrás: Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökének e jelentéshez készült kézirata 4
1. ábra: A XXX. OTDK eredményei 2 2 A 2011 áprilisában megrendezett XXX. Jubileumi OTDK-n bemutatott pályamunkák számát a doktoranduszokkal csökkentett hallgatói létszámmal osztottuk, így számítva az intézmény egy hallgatójára jutó pályamunkák számát. A hallgatói létszámot a 2009. és 2010. október 15-ei NEFMI adatok átlagaként vettük figyelembe. Hasonlóan számítottuk az intézmény egy hallgatójára jutó XXX. Jubileumi OTDK-n elért minősített 1-3. helyezések száma. 5
2. Doktori képzés és fokozatszerzés adatai Ebben a részben a tudományos utánpótlás szempontjából legfontosabb képzés adatait mutatjuk be: a doktori iskolák számát (2. sz. táblázat) a doktoranduszok létszámát intézményi bontásban, és arányukat az összes hallgatóhoz (2. és 3. sz. ábrák), a doktori fokozatot szerzettek számát az egyes intézményekben (4. sz. ábra), illetve a doktori fokozatot szerzettek számát a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében (5. sz. ábra) Intézmény Doktori iskolák száma Az intézmény doktori iskoláinak részaránya az összes doktori iskolából Debreceni Egyetem 25 14,6% Pécsi Tudományegyetem 20 11,7% Szegedi Tudományegyetem 19 11,1% Eötvös Loránd Tudományegyetem 17 9,9% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 14 8,2% Budapesti Corvinus Egyetem 10 5,8% Pannon Egyetem 8 4,7% Semmelweis Egyetem 8 4,7% Szent István Egyetem 8 4,7% Miskolci Egyetem 7 4,1% Nyugat-magyarországi Egyetem 7 4,1% Pázmány Péter Katolikus Egyetem 6 3,5% Közép-európai Egyetem 3 1,8% Széchenyi István Egyetem 3 1,8% Kaposvári Egyetem 2 1,2% Károli Gáspár Református Egyetem 2 1,2% Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2 1,2% Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem 1 0,6% Debreceni Református Hittudományi Egyetem 1 0,6% Eszterházy Károly Főiskola 1 0,6% Evangélikus Hittudományi Egyetem 1 0,6% Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1 0,6% Magyar Képzőművészeti Egyetem 1 0,6% Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 1 0,6% Óbudai Egyetem 1 0,6% Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem 1 0,6% Színház- és Filmművészeti Egyetem 1 0,6% Összesen 171 100,0% Forrás: Országos Doktori Tanács 2. táblázat: A doktori iskolák száma, 2010. december 31. 6
2. ábra: A doktoranduszok létszáma, 2010. október 15. 3 3. ábra: A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya, 2010. október 15. 3 Az ábrán jelölt egyéb intézmények 50 főnél kevesebb doktorandusz hallgatóval rendelkeztek: Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Óbudai Egyetem, Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem. 7
4. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma az egyes felsőoktatási intézményekben, 2009-ben és 2010-ben összesen 4 5. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében, 2009 4 Az ábrán jelölt egyéb intézmények 2%-nál alacsonyabb részesedéssel rendelkeztek: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Kaposvári Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Közép-európai Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem. 8
3. A felsőoktatási intézmények kutatásfinanszírozása A kutatásfinanszírozás rendszere meglehetősen bonyolult, számbavételére a felsőoktatás irányítása, a KSH, illetve a különböző kutatásmenedzselő állami szervezetek (NIH, OTKA, NKR) eltérő módszereket alkalmaznak. Ebben a részben e szervezetek adatainak felhasználásával a szektor, az egyes intézmények helyzetét igyekeztünk bemutatni. A kutatásfinanszírozást az alábbiak szerint szemléltettük: a KSH adatainak felhasználásával megmutatjuk a k+f források áramlásának forrásait (6. sz. ábra), a felsőoktatási k+f mutatók jellemző megoszlását, összehasonlítva a szektor többi szereplőinek mutatóival (3. sz. táblázat). A felsőoktatási kutatóhelyek k+f ágazati pozíciójának demonstrálására szolgál a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak, költségeinek, létszámának táblázatai szintén (4-7. sz. táblázatok). A következő részben azt mutatjuk meg, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan részesednek a Kutatási és Technológiai Alapból (KTA), valamint az OTKA forrásaiból, intézményi és tudományterületi bontásokban. Érdekes adatokat mutat, ha az adatokat az oktatói-kutatói létszámra vetítjük (7-18. sz. ábrák). A következő blokk intézményi adatokra támaszkodik: az állami felsőoktatási intézmények éves beszámolója 7. sz. mellékletét veszi alapul, melyben az intézmények részletesen mutatják be k+f bevételeik és kiadásaik szerkezetét. Az adatokat szolgáltató egyetemek tekintetében megmutatjuk a vizsgált időszak (2009-2010) forrásait és kiadásait (8-11. sz. táblázatok), valamint az egy oktatóra-kutatóra eső fajlagos adatokat (19. sz. ábra). Végezetül ismertetjük, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan részesedtek az ÚMFT forrásaiból a GOP, TÁMOP, TIOP programokkal összefüggésben. E programok nem feltétlenül közvetlenül a kutatást, a kutatási infrastruktúrát támogatták (esetenként nem is az intézményt, hanem annak leányvállalatát), nagyságrendjük miatt ugyanakkor feltétlen jelentős tényezők az intézményfinanszírozásban. Különös tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban az (állami) intézmények szabadon csoportosíthattak át előirányzataik között, e források mindenképpen hatást gyakoroltak az intézményen belüli kutatásfinanszírozási rendszerre is (12. sz. táblázat és 20. sz. ábra). 9
6. ábra: A K+F ráfordítások forrásainak és felhasználásának áramlása szektorok szerint, 2009 Szektor Kutatóhelyek száma K+F tényleges létszám K+F számított létszám Ebből kutató K+F ráfordítás Vállalkozási 45,1 31,4 44,3 44,7 58,3 Felsőoktatási 48,1 49,4 28,1 30,7 21,3 Államháztartási 6,8 19,2 27,6 24,6 20,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. p. 6. 3. táblázat: A kutatás-fejlesztési tevékenység jellemző mutatóinak szektoronkénti megoszlása, 2009 (%) 10
Foglalkozás Kutatófejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Számított létszám, fő Vállalkozási kutatófejlesztő hely fő Összesen a 2008. évi %-ában Tudományos kutató, fejlesztő 4928 6164 8972 20064 108,4 Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet 1709 1172 2646 5527 105,5 Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású 1597 1036 1571 4204 114,8 Összesen 8234 8372 13189 29795 108,7 Egy kutató-fejlesztő helyre jutó átlagos számított létszám, fő Tudományos kutató, fejlesztő 25,0 4,2 6,9 6,9 105,5 Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet 8,7 0,8 2,0 1,9 102,7 Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású 8,1 0,7 1,2 1,5 111,8 Összesen 41,8 6,0 10,1 10,3 105,8 Számított létszám az összes létszám százalékában Tudományos kutató, fejlesztő 82,5 33,5 82,3 56,9 x Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet 79,5 37,4 76,5 63,2 x Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású 80,7 23,5 73,8 49,4 x Összesen 81,5 32,3 80,0 56,7 x Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 12. számú táblázat 4. táblázat: A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám szektorok és foglalkozástípusok szerint, 2009 Pénzügyi forrás Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely értéke megoszlása (millió Ft) (%) Felsőoktatási kutatóhely értéke (millió Ft) megoszlása (%) Vállalkozási kutatófejlesztő hely értéke megoszlása (millió Ft) (%) értéke (millió Ft) Összesen megoszlása (%) Vállalkozások 7575,8 12,6 9720,3 15,5 121596,3 71,0 138892,4 46,4 Állami költségvetés 47625,7 79,4 46175,9 73,7 26496,1 15,5 125594,6 a) 42,0 Nonprofit 327,7 0,5 1492,8 2,4 231,5 0,1 2052,0 0,7 Külföldi forrás 4473,8 7,5 5244,3 8,4 22901,6 13,4 32619,7 10,9 Összesen 60003,0 100,0 62633,3 100,0 171225,5 100,0 299158,7 100,0 a) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 17. számú táblázat 5. táblázat: A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint, 2009 11
Társadalmi, gazdasági célok Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Vállalkozási kutatófejlesztő hely Összesen Mezőgazdaság 15,7 12,1 3,1 7,6 Az ipari termelés és technológia 13,0 12,7 62,4 41,8 Energia 1,1 3,3 2,1 2,2 Környezet 4,4 4,4 2,7 3,4 Egészség 10,5 17,3 14,8 14,5 A Föld kutatása és hasznosítása 8,1 0,0 0,2 1,7 Általános tudásszint fejlesztése 20,9 21,6 1,8 9,9 Védelem 0,4 0,8 0,6 0,6 A világűr kutatása és hasznosítása 0,8 0,2 0,1 0,2 Közlekedés, telekommunikáció és egyéb infrastruktúra 6,6 5,0 11,0 8,8 Oktatás 1,2 16,7 0,2 3,9 Kultúra, rekreáció (szabadidő), vallás és tömegkommunikáció 6,1 1,7 0,1 1,7 Politikai és társadalmi rendszerek, struktúrák és folyamatok 11,2 4,2 0,9 3,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 21. számú táblázat 6. táblázat: A kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint, 2009 (%) 12
Tudományág Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Egy foglalkoztatottra (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (E Ft) Vállalkozási kutatófejlesztő hely Természettudomány 8318 7948 10449 Műszaki tudomány 5320 10406 11611 Orvostudomány 3971 5494 9628 Agrártudomány 6701 6662 6662 Társadalomtudomány 7835 6565 8209 Bölcsészettudományok 5358 5499 7467 Összesen 6857 6979 10915 Egy kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (E Ft) Természettudomány 13395 10388 12727 Műszaki tudomány 9179 13321 17630 Orvostudomány 7911 9583 14613 Agrártudomány 13640 14521 16547 Társadalomtudomány 11356 7316 10429 Bölcsészettudományok 8358 6113 16178 Összesen 11457 9479 16045 K+F költségek megoszlása (%) a) Bérek és jövedelmek 57,6 69,1 49,3 Egyéb költség 42,4 30,9 50,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 a) A K+F költségek tartalmáról lásd a "Fogalmak és módszertani megjegyzések" c. fejezetben. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 23. számú táblázat 7. táblázat: A kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói, 2009 13
7. ábra: Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 14
8. ábra: Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 9. ábra: Az egyes tudományterületek 5 részesedése a KTA forrásból, 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 5 Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak besorolása a 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelethez tartozó melléklet szerint, a projektvezetők által történt.) 15
10. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése a KTA forrásból, 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 11. ábra: 1 oktatóra és kutatóra 6 eső KTA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) 6 Az 1 oktató és kutatóra eső fajlagos adatokhoz a létszámok kalkulációja a NEFMI által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján az alábbiak szerint történt: teljes állású oktatók + teljes állású kutatók + teljes állásúra átszámított oktatók + teljes állásúra átszámított kutatók. Miután a NEFMI felsőoktatási statisztikájában az oktatókba beszámításra kerülnek a tanárok és az egyéb oktatók is, akik a k+f jellegű források bevonásában nem, vagy elhanyagolható mértékben aktívak, ezért az előzőekben definiált összegből a teljes állású nyelvtanárok, a teljes állású kollégiumi tanárok, a teljes állású testnevelő tanárok és a teljes állású egyéb oktatók levonásra kerültek. Azokban a későbbi grafikonokon személtetett esetben, amikor kettő év átlagos teljesítménye kerül megjelenítésre, a létszámok a 2009. és 2010. évi létszámok átlagai. A 2009. évi teljes állásúra átszámított kutatók létszáma 16
12. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső KTA-ból 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) adathiány miatt a 2010. évi létszámból került becslésre, olyan módon, hogy a 2010. évi teljes állásúra átszámított létszám került megszorzásra a 2009. és a 2010. évi részmunkaidős kutatók arányával. 17
13. ábra: Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 18
14. ábra: Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 15. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése az OTKA forrásból, 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 19
16. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése az OTKA forrásból, 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 17. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) 20
18. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) 21
Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) 7 Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 533 830 3 186 970 1 812 603 8 533 403 Debreceni Egyetem 2 207 294 3 433 720 1 625 001 7 266 015 Szegedi Tudományegyetem 1 650 361 3 642 109 0 5 292 470 Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 534 827 2 056 637 80 892 3 672 356 Semmelweis Egyetem 767 167 2 215 460 498 486 3 481 113 Pannon Egyetem 485 546 1 109 002 984 756 2 579 304 Pécsi Tudományegyetem 444 836 1 555 423 231 410 2 231 668 Miskolci Egyetem 310 768 482 502 828 008 1 621 278 Nyugat-magyarországi Egyetem 141 493 977 669 298 356 1 417 518 Kaposvári Egyetem 37 262 273 181 84 294 394 737 Színház-és Filmművészeti Egyetem 15 550 0 0 15 550 Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 8. táblázat: A k+f tevékenység 2009. évi forrásai (E Ft-ban) Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 781 242 3 657 795 3 088 672 9 527 709 Debreceni Egyetem 1 160 142 3 587 064 1 464 866 6 212 072 Semmelweis Egyetem 700 246 2 952 829 509 132 4 162 207 Szegedi Tudományegyetem 1 759 119 2 399 095 0 4 158 214 Pannon Egyetem 1 573 824 1 061 737 983 105 3 618 666 Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 670 451 1 475 290 0 3 145 741 Pécsi Tudományegyetem 859 248 1 923 021 221 286 3 003 555 Nyugat-magyarországi Egyetem 144 020 2 267 413 212 892 2 624 325 Miskolci Egyetem 257 859 109 759 1 113 132 1 480 750 Kaposvári Egyetem 29 112 166 528 53 792 249 432 Színház-és Filmművészeti Egyetem 13 325 0 0 13 325 Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 9. táblázat: A k+f tevékenység 2010. évi forrásai (E Ft-ban) 7 Az, hogy a külső megrendelésre végzett munka több intézmény esetén 0, azért is lehet, mert a tevékenység jellegéből fakadóan vállalkozási jellegűnek tekinthető feladatokat az adott intézmény nem vállalkozási tevékenységként tartja nyilván és számolja el. 22
Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 361 505 2 191 386 1 812 603 7 365 494 Debreceni Egyetem 1 806 591 2 369 292 1 182 309 5 358 192 Szegedi Tudományegyetem 787 759 2 487 506 0 3 275 265 Eötvös Loránd Tudományegyetem 982 016 2 212 994 79 041 3 274 051 Semmelweis Egyetem 499 373 1 598 607 369 521 2 467 501 Pannon Egyetem 355 198 876 273 799 830 2 031 301 Miskolci Egyetem 206 588 562 582 706 384 1 475 554 Pécsi Tudományegyetem 243 380 1 097 383 125 281 1 466 044 Nyugat-magyarországi Egyetem 136 965 643 833 191 402 972 200 Kaposvári Egyetem 24 968 96 924 79 593 201 485 Színház-és Filmművészeti Egyetem 15 550 0 0 15 550 Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 10. táblázat: A k+f tevékenység 2009. évi kiadásai (E Ft-ban) Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 613 309 2 555 859 3 088 672 8 257 840 Debreceni Egyetem 717 400 3 869 414 829 649 5 416 463 Semmelweis Egyetem 496 389 2 854 311 368 184 3 718 884 Szegedi Tudományegyetem 934 461 2 438 979 0 3 373 440 Pannon Egyetem 1 494 838 1 031 388 691 801 3 218 027 Nyugat-magyarországi Egyetem 142 542 2 175 027 158 106 2 475 675 Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 079 757 1 260 647 0 2 340 404 Pécsi Tudományegyetem 623 697 1 522 742 90 614 2 237 053 Miskolci Egyetem 165 802 165 524 951 680 1 283 006 Kaposvári Egyetem 28 545 120 248 40 063 188 856 Színház-és Filmművészeti Egyetem 13 325 0 0 13 325 Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 11. táblázat: A k+f tevékenység 2010. évi kiadásai (E Ft-ban) 23
19. ábra: A k+f tevékenység 1 oktatóra és kutatóra jutó 2009. és 2010. évi átlagos forrása és kiadása (E Ft-ban) 24
Felsőoktatási intézmény Elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben GOP TÁMOP TIOP Összesen Támogatott projektek száma Átlagos projektméret Szegedi Tudományegyetem 7 239 703 18 853 880 26 093 583 29 899 779 Debreceni Egyetem 7 803 659 15 673 244 23 476 903 34 690 497 Pécsi Tudományegyetem 2 182 458 18 865 300 21 047 758 24 876 990 Széchenyi István Egyetem 4 936 493 7 444 233 12 380 726 14 884 338 Miskolci Egyetem 1 000 000 3 767 874 7 585 210 12 353 084 14 882 363 Nyugat-magyarországi Egyetem 800 000 3 391 948 4 687 213 8 879 161 17 522 304 Eszterházy Károly Főiskola 2 071 985 5 044 717 7 116 702 19 374 563 Pannon Egyetem 2 081 121 4 183 072 6 264 193 11 569 472 Kecskeméti Főiskola 1 479 295 3 801 005 5 280 300 10 528 030 Dunaújvárosi Főiskola 966 927 3 981 474 4 948 401 8 618 550 Semmelweis Egyetem 3 726 882 3 726 882 14 266 206 Kaposvári Egyetem 312 026 2 934 590 3 246 616 8 405 827 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 695 540 2 695 540 11 245 049 Budapesti Corvinus Egyetem 2 376 265 2 376 265 9 264 029 Eötvös Loránd Tudományegyetem 2 227 752 2 227 752 13 171 366 Nyíregyházi Főiskola 877 782 697 361 1 575 143 9 175 016 Budapesti Gazdasági Főiskola 612 649 597 000 1 209 649 4 302 412 Szent István Egyetem 859 899 2 509 862 408 10 86 241 Károly Róbert Főiskola 776 234 9 980 786 214 5 157 243 Szolnoki Főiskola 523 425 523 425 3 174 475 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 335 788 335 788 3 111 929 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 211 731 211 731 1 211 731 Kodolányi János Főiskola 196 628 196 628 2 98 314 Eötvös József Főiskola 167 179 19 074 186 253 3 62 084 Óbudai Egyetem 158 297 158 297 3 52 766 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 140 604 140 604 3 46 868 Magyar Képzőművészeti Egyetem 85 535 85 535 3 28 512 Zsigmond Király Főiskola 83 398 83 398 1 83 398 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 70 932 70 932 2 35 466 Gábor Dénes Főiskola 65 191 65 191 2 32 596 Tomori Pál Főiskola 57 684 57 684 1 57 684 Színház-és Filmművészeti Egyetem 24 023 24 023 1 24 023 Összesen 1 800 000 52 506 907 94 379 862 148 686 769 291 510 951 Támogatott projektek száma 2 248 41 291 Átlagos projektméret 900 000 211 721 2 301 948 510 951 Forrás: A www.nfu.hu honlapról egyéni szűrés a főiskola, az egyetem, valamint az egyes intézmények rövidítéseire, mint kulcsszavakra. 12. táblázat: Az egyes intézmények által 2009-ben és 2010-ben elnyert GOP, TÁMOP és TIOP forrás (E Ft-ban) 25
20. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó GOP, TÁMOP és TIOP forrás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban) 26
4. A k+f teljesítmények nem pénzügyi mérőszámai 4.1. MTA kutatócsoportok száma az egyetemeken Az egyetemek tudományos teljesítményének egyik lakmuszpapírja az MTA-val kialakított közvetlen együttműködés, az MTA kutatócsoportok száma. A 2010. év végi állapotot jellemző táblázatban (13. sz. táblázat) a kutatócsoportok létszámát is feltüntettük. Felsőoktatási intézmény Kutatócsoportok száma Foglalkoztatottak száma (FTE) Kutatócsoport átlaglétszáma Eötvös Loránd Tudományegyetem 20 92 4,6 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 12 67 5,6 Szegedi Tudományegyetem 12 53 4,4 Debreceni Egyetem 11 58 5,3 Semmelweis Egyetem 6 47 7,8 Budapesti Corvinus Egyetem 2 12 6,0 Miskolci Egyetem 2 13 6,5 Pannon Egyetem 2 8 4,0 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2 14 7,0 Pécsi Tudományegyetem 2 12 6,0 Szent István Egyetem 2 8 4,0 Kaposvári Egyetem 1 5 5,0 Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem 1 2 2,0 Összesen 75 391 5,2 Forrás: MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája 13. táblázat: MTA kutatócsoportok az egyes felsőoktatási intézményekben, 2010.12.31. 27
4.2. Szabadalmak és más oltalmi formák száma A kutatási eredmények hasznosításának egyik módja a szabadalmak és egyéb oltalmi formák bejelentése. A 14-15. sz. táblázatokon tanulmányozhatjuk a szabadalmak és más oltalmi formák helyzetét intézményi bontásban. Felsőoktatási intézmény 2009. 2010. Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 1 Pécsi Tudományegyetem 6 2 Szegedi Tudományegyetem 5 2 Debreceni Egyetem 4 Semmelweis Egyetem 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 1 Pannon Egyetem 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Kecskeméti Főiskola 1 Összesen 32 10 Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 8 14. táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett szabadalmak száma Felsőoktatási intézmény 2009. 2010. Kodolányi János Főiskola 1 Közép-európai Egyetem 1 Debreceni Egyetem 1 1 Semmelweis Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem 7 Gál Ferenc Hittudományi Főiskola 1 Károly Róbert Főiskola 3 1 Összesen 7 9 Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 15. táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett egyéb oltalmi formák 8 A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés a főiskola, az egyetem, valamint az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra az összes oltalmi formában a bejelentés napjára. 28
4.3. Publikációk száma Ebben a pontban a publikációk számát vizsgáljuk a jelentéssel érintett időszakban: elsőként a Web of Science adatbázisára támaszkodva mutatjuk be az intézményi és összesített adatokat, azok oktatói-kutatói létszámmal súlyozott fajlagosait (21-23. sz. ábrák), A következő táblázat (16. sz. táblázat) a KSH a kutatóhelyek önbevallásán alapuló felmérését közli, melyben a hivatal által a tudományos munka főbb mérőszámainak tartott publikációs helyzetet mutatja be, különböző bontásokban. 21. ábra: Magyar publikációk száma a Web of Science-ben, 2009-2010 9 9 Egyéni szűrés az egyes intézmények magyar és angol nyelvű elnevezéseire, mint kulcsszavakra. 29
22. ábra: A felsőoktatási intézmények publikációinak száma a Web of Science-ben, 2009-2010 10 10 Forrás: Lásd az előző lábjegyzetet. 30
23. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó publikációk 2009-ben és 2010-ben átlagosan 31
Megnevezés Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Vállalkozási kutatófejlesztő hely Összesen a 2008. évi 2009 %-ában Mennyiség (db) Megjelent könyvek és könyvfejezetek 2953 5995 222 8810 107,3 Ebből magyar nyelvű 1823 4485 176 6484 108,5 idegen nyelvű 770 1510 46 2326 104,1 Megjelent cikkek 8131 19990 1424 29545 99,5 Ebből magyar nyelvű 4163 11417 886 16466 102,6 idegen nyelvű 3968 8573 538 13079 96,0 Elektronikus formában megjelent tudományos művek 765 2336 388 3480 x a) Konferenciakiadványok 3422 12524 866 16812 109,2 Elfogadott értekezések 426 982 83 1491 114,0 100 kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) számított mennyiség Megjelent könyvek és könyvfejezetek 53 97 2 44 x Ebből magyar nyelvű 37 73 2 32 x idegen nyelvű 16 24 1 12 x Megjelent cikkek 165 324 16 147 x Ebből magyar nyelvű 84 185 10 82 x idegen nyelvű 81 139 6 65 x Elektronikus formában megjelent tudományos művek 15 38 4 17 x Konferenciakiadványok 69 203 10 84 x Elfogadott értekezések 9 16 1 7 x a) Nem összehasonlítható, mert 2008-ra csak a CD-kre vonatkozó adat áll rendelkezésre. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, 2009. melléklet 25. számú táblázat 16. táblázat: A tudományos munka főbb mutatószámai, 2009 32
4.4. Magyar egyetemek részvétele az EU-s keretprogramokban Ebben a pontban az FP6 és FP7 projektekben mutatott aktivitásokat (hány nyertes program futott az időszakban) szemléltetjük, intézményi bontásokban (24-25. sz. ábrák, 17. sz. táblázat). A 2009-2010-es időszak FP 7-es keretprogramból származó fajlagos (egy oktatóra-kutatóra eső) bevételeit bár ezek pénzügyi mutatók is itt ábrázoljuk. 24. ábra: Magyar felsőoktatási intézmények az EU 6. és EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 2009-ben és 2010-ben 11 11 Forrás: CORDIS, egyéni szűrés az egyes intézmények magyar és angol nyelvű elnevezéseire, mint kulcsszavakra. 33
Intézménynév Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 31 5 527 412 Debreceni Egyetem 20 4 711 133 Közép-európai Egyetem* 16 3 634 041 Eötvös Loránd Tudományegyetem 10 2 132 894 Szegedi Tudományegyetem 13 2 069 021 Semmelweis Egyetem** 11 1 962 715 Szent István Egyetem 9 1 127 530 Pannon Egyetem 5 985 376 Budapesti Corvinus Egyetem 9 588 413 Nyugat-magyarországi Egyetem 2 414 600 Pécsi Tudományegyetem 4 282 492 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 1 99 611 Miskolci Egyetem 2 74 328 Károly Róbert Főiskola 1 55 639 Nyíregyházi Főiskola 2 48 176 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 4 200 Eszterházy Károly Főiskola 1 4 200 Széchenyi István Egyetem 1 2 112 Összesen 139 23 723 893 * CEU Üzleti Kar Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együtt ** Semmelweis Pályázati és Innovációsközpont Kft.-vel együtt Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal 17. táblázat: Magyar felsőoktatási intézmények által elnyert támogatás az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 2009-ben és 2010-ben összesen 34
25. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó, az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban) 35