I. fejezet. Az Európai Unió támogatási rendszere

I. fejezet Az Európai Unió támogatási rendszere

TU1.UT TUAZ Az EU támogatási rendszere Tartalomjegyzék EU ÉS PÁLYÁZATAIUT 5 TU1.1UT TUNEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT)UT... 6 TU1.1.1UT TUA Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmaut... 7 TU1.1.1.1UT TUHumánerőforrás Fejlesztése Operatív Program (HEFOP)UT... 9 TU1.1.1.2UT TUGazdasági Versenyképesség Fejlesztése Operatív Program (GVOP)UT... 9 TU1.1.1.3UT TUAgrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)UT... 10 TU1.1.1.4UT TURegionális Operatív Program (ROP)UT... 10 TU1.1.1.5UT TUKörnyezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)UT... 10 TU1.2UT TUEU ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁJAUT... 10 TU1.2.1UT TUMik azok a régiók?ut... 11 TU1.2.2UT TUAz EU regionális politikáját és a Strukturális Alapokat irányító elvekut... 13 TU1.2.2.1UT TUSzubszidiaritásUT... 13 TU1.2.2.2UT TUAddicionalitásUT... 13 TU1.2.2.3UT TUKoncentrációUT... 13 TU1.2.2.4UT TUPartnerségUT... 14 TU1.2.2.5UT TUProgramozásUT... 14 TU1.3UT TUSTRUKTURÁLIS ALAPUT... 14 TU1.3.1UT TUEurópai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)UT... 14 TU1.3.2UT TUEurópai Szociális Alap (ESZA)UT... 15 TU1.3.3UT TUEurópai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)UT... 16 TU1.3.4UT TUHalászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE)UT... 16 TU1.3.5UT TUA Strukturális Alapok felhasználhatóságaut... 16 TU1.4UT TUKOHÉZIÓS ALAPUT... 17 TU1.5UT TUKÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEKUT... 18 TU1.6UT TUA STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSAUT... 19 TU1.6.1UT TUAz intézményrendszer kijelöléseut... 20 TU1.6.2UT TUEllenőrzésUT... 23 TU1.6.3UT TUPénzügyi menedzsment és ellenőrzésut... 24

Az EU támogatási rendszere

Az EU támogatási rendszere 1. Az EU és pályázatai Hazánk tervezett 2004. évi Európai Uniós csatlakozásának előkészítése és a felkészülés utolsó, döntő szakaszába lépett. Lezárultak a csatlakozási tárgyalások, és a decemberi koppenhágai EU csúcson Magyarországot az első körben hívták meg az EU tagállamainak sorába. Az uniós programok a csatlakozás bekövetkeztéig számos program keretében nyújtanak pénzforrást. Ezek egyik fő csoportját az Előcsatlakozási Alapok képezik, melyek országunk számára a csatlakozás időpontjáig lesznek nyitva. Másik fő csoport, pedig a Közösségi Programok csoportja. Az Előcsatlakozási Alapokra jellemző volt, hogy a pályázok általában önkormányzatok, a vállalkozások, pedig beszállító partnerként jelennek meg, ezért célszerű a vállalkozásoknak jó kapcsolatot kialakítani az önkormányzatokkal. Ezen esetben a nemzetközi partnerség megléte nem feltétel és általában a döntő szempont az ár. Az elnyert összegeket a hazai intézmények folyósítják és a kiírásokat is ők, teszik közzé. TElőcsatlakozási Alapok (számunkra csak a csatlakozás időpontjáig nyitottak voltak) Szereplői: non-profit szervezetek és önkormányzatok (a vállalkozások beszállító partnerként jelennek meg) Jól meghatározott feladatok elvégzésére írják ki és az elbírálásnál döntő szerepe, van az árnak Követendő stratégia: mint vállalkozás megfelelő kapcsolat kialakítása az önkormányzatokkal A Közösségi Programok logikája az elsőtől teljesen eltérő. A program jóval nagyobb teret enged az alulról jövő kezdeményezésnek. Ezen program keretében a saját ötletek támogatásának az esélye jóval nagyobb és a vállalkozói szféra (mikró, kis és közép) számára is nyitott. A pályázati pénz egyenesen Brüsszelből érkezik a hazai intézményrendszer kihagyásával. Jellemző e csoportra, hogy a pályázat minősége a meghatározó, míg az ár kisebb jelentőségű, valamint az elsővel ellentétben szükséges az önerő felmutatása. Közösségi Programok (egészében a csatlakozás után nyílnak meg, de részben már most is pályázhatók) Szereplői: a vállalkozások is közvetlen részt vehetnek a pályázatokon Brüsszelből érkező közvetlen anyagi támogatás, melynek mértéke néhány száz eurótól több millióig is terjedhet és vissza nem térítendő támogatás. Fő hangsúly a nemzetközi partnerség kialakításán van, ezért ez a követendő stratégia legfontosabb alapköve Saját ötletek, elképzelések valósíthatók meg 2004 májusától csatlakozás után hazánk a Strukturális és Kohéziós Alapokból is részesül. Példának okáért a Strukturális Alapok 2002-2006 közötti időszakban 16 milliárd eurót fordít kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos projektekre. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 5

Az EU támogatási rendszere A két alap az EU azon két legfontosabb támogatási forrása mellyel a csatlakozni kívánó országok fejlesztési terveit kívánja támogatni. Számunkra 2004-2006 között mintegy 1200-1400 Mrd forintnyi beruházásra nyílik lehetőség. A pénzforrásokhoz hazai társfinanszírozás is társul. A források igénybevételéhez és felhasználásához a Nemzeti Fejlesztési Tervünk (NFT) tartalmazza az irányelveket és célkitűzéseket. Legfőbb cél a fenntartható fejlődés és életminőség javítása, valamint az elmaradott térségek felzárkóztatása az Uniós régiókhoz képest. 1.1 Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Magyarország Európai Uniós tagságának egyik legkézzelfoghatóbb eredményeként 2004-2006 között jogosulttá válik mintegy 1100-1600 Mrd forintnyi, az EU Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó fejlesztési forrás felhasználására. A Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló Európai Tanácsi Rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a Közösség átlagának 75%-át) - így Magyarországnak is - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kellett dolgozniuk és az Európai Bizottság elé kellett terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket és prioritsaikat ahhoz, hogy igénybe vehessék a Strukturális Alapok támogatásait. A Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítéséért a Magyar Köztársaság Kormánya volt a felelős. Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő un. Operatív Programok fogják össze. Részletesen be kell mutatni, hogy az NFT-ben, illetve a Operatív Programokban szereplő stratégiát széleskörű partnerség keretében dolgozták ki, továbbá hogy az intézkedések mérhető eredményeket hoznak és elősegítik az adott időszak társadalmi-gazdasági fejlesztési prioritásainak megvalósulását, valamint hogy végrehajtásukat, a monitoring és ellenőrző funkciók megvalósulását hatékony és átlátható intézményrendszer biztosítja. Az EU Bizottság - a tagállam kormányával az NFT-ről folytatott tárgyalás alapján - készíti el a támogatások jogi keretét jelentő, un. Közösségi Támogatási Keretet (KTK), amely tartalmazza az EU és a tagország pénzügyi kötelezettség-vállalását az adott EU költségvetési időszakban indított, előzetesen egyeztetett tagországi fejlesztési programok kapcsán. Az egyes intézkedések (projektek, pályázatok) részletes leírását szabályozó Program kiegészítő Dokumentumokat legkésőbb 2003. szeptemberéig kellett elkészíteni az EU számára. A Nemzeti Fejlesztési Terv megalkotásának, sikeres végrehajtásának és társadalmi legitimációjának nélkülözhetetlen előfeltétele volt valamennyi érintett szereplő bevonása a tervezés folyamatába, tehát a Partnerség elvének széleskörű érvényesítése. Ezért a Kormány a társadalmi konszenzus elérése érdekében arra törekedett, hogy a tervkészítés a lehető legszélesebb körű konzultációs folyamat keretében, a releváns társadalmi partnerek, a regionális partnerek, a szakmai és civil szervezetek a privát szféra és a tudományos élet képviselőinek a véleményét is figyelembe véve valósuljon meg. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 6

Az EU támogatási rendszere 1.1.1 A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalma Az NFT - nevével ellentétben - nem egy átfogó, minden szektorra kiterjedő Fejlesztési Terv, hanem egy olyan egységes koncepció, mely Magyarország a számára megnyíló Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. A Nemzeti Fejlesztési Terv szolgál alapjául az Unióval megkötendő pénzügyi keretmegállapodásnak az ún. Közösségi Támogatási Keretnek. A fejlesztési terv helyzetértékeléssel kezdődik, ahol a Minisztériumoktól kapott információk alapján a magyar gazdaság és társadalom állapotát vázolta fel. Ez alapján készült a stratégia. Az ún. nemzeti SWOT alapján Magyarország erősségei és gyengéi, lehetőségei és veszélyei kerültek meghatározásra. Ezen elemzés alapján került kialakításra a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv Stratégiájának hosszú távú célja: az életminőség javítása, illetve az adott periódushoz kapcsolódó fő célja: az Unióhoz képest mért, illetve az országon belüli területi fejlettségi különbségek csökkentése. Az ezt alátámasztó, ennek elérését lehetővé tevő három specifikus cél: a termelési környezet fejlesztése, a gazdaság versenyképességének erősítése; a foglalkoztatottság növelése és humánerőforrás-fejlesztés; illetve a környezetvédelem és egészségi állapot javítása. A 2004-től induló NFT kialakításakor azt is figyelembe vették, hogy az ennek keretében folyó fejlesztések illeszkedjenek, esetleg alapozzák meg a 2007-től kezdődő új EU költségvetési időszakra szóló, remélhetőleg a mostaninál lényegesen nagyobb Uniós forrásokra támaszkodó második magyar Nemzeti Fejlesztési Terv keretében tervezhető fejlesztéseket is. Ugyanakkor a 2004-2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv és a kapcsolódó Operatív Programok csak azon intézkedéseket fejtik ki részletesen, melyek finanszírozására uniós forrásokat kívánunk igénybe venni. Az NFT keretében a fejlesztési programoknak ugyanakkor illeszkedniük kell az általános kormányzati fejlesztéspolitikai elképzelésekbe, így a Magyar Kormány által készített NFT Stratégia Célrendszere, a célok elérését szolgáló Operatív Programok és azok Prioritásai szorosan kapcsolódnak Magyarország uniós csatlakozásának megalapozását szolgáló Középtávú Gazdaságpolitikai Programhoz (PEP). G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 7

Az EU támogatási rendszere A specifikus célok megvalósítását a Nemzeti Fejlesztési Terv négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni, melyek a következők: Gazdasági verseny-képesség; Emberi erőforrások; Infrastruktúra; Mezőgazdaság és vidék-fejlesztés. A fenti célok elérésére kialakított intézkedés-csomagok 5 Operatív Program keretében fogalmazódnak meg. Ezek a következők: Humánerőforrás Operatív Program (HEOP) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Regionális Operatív Program (ROP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 8

Az EU támogatási rendszere Hosszú távú cél Az életminőség javítása Az NFT-k hosszú távú célja (2013-ig) Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése NFT 2004-2006 Specifikus Célok A versenyképesség növelése A foglalkoztatottság növelése és a humán tőke fejlesztése A környezet és az egészségi állapot javítása Prioritások A termelő szektor versenyképességé nek javítása A humántőke fejlesztése Az infrastruktúra fejlesztése Agrár és vidék fejlesztés Operatív Program Gazdasági versenyképesség OP Humán erőforrás fejlesztési OP Agrár és vidékfejlesztési OP Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Regionális OP Az NFT célrendszere 1.1.1.1 Humánerőforrás Fejlesztése Operatív Program (HEFOP) A Humánerőforrás Fejlesztése Operatív Program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A munkaerő-piaci reintegráción belül különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az Operatív Program támogatja továbbá a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, az alkalmazkodóképesség és a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások korszerűsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület. 1.1.1.2 Gazdasági Versenyképesség Fejlesztése Operatív Program (GVOP) A Gazdasági Versenyképesség Fejlesztése Operatív Program a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával, és növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 9

Az EU támogatási rendszere középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatásával. Az Operatív program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. 1.1.1.3 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program céljai, ahogy azt a neve is jelzi, a Mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása részben a termelési technológiák, részben a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. 1.1.1.4 Regionális Operatív Program (ROP) A Regionális Operatív Program az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. E fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. 1.1.1.5 Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program célul tűzi ki környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását Magyarországon a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését. 1.2 EU és regionális politikája Az európai szellem jegyében valamint a gazdasági racionalitásra hallgatva, az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben ténylegesen megindította a regionális különbségeket kiegyenlítendő fejlesztési programját, melyet előtte csak elviekben képviselt. Korábban, 1955 és 75 között, Európa országai bíztak abban, hogy a fejletlen térségek maguktól, vagy esetleg egy általános gazdasági fellendüléstől indíttatva be tudják hozni lemaradásukat. Azonban az élet nem ezt igazolta. A nagy regionális gazdasági különbségek, komoly társadalmi feszültségekhez, kevésbé tartós gazdasági fejlődéshez továbbá a piac optimálisnál rosszabb kihasználásához vezettek. Európa továbbra is hitt a verseny erejében, azonban megértette, hogy ki kell egyenlíteni a régiók esélyeit, ki kell hozni minden régióból a legtöbbet. Ezért pénzügyi alapokat állítottak fel, melyek az elmaradott régiók infrastruktúráját, a helyi gazdaság diverzifikálását, a munkaerő képzettségét, valamint a különböző gazdasági ágazatok termelékenységének fejlesztését tűzték ki célul. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 10

Az EU támogatási rendszere 1.2.1 Mik azok a régiók? A régiók meghatározott területi egységek melyet az adminisztráció megkönnyítése érdekében hoztak létre. Nevük NUTS (Nomenclature of Territorial Units for Statistics), és 5 kategóriában léteznek: Tipológia Régiók száma Lakosság NUTS 0 Országok 15 0.4 80 millió NUTS 1 Supra-régiók 77 0.4 17 millió NUTS 2 Regionális 206 0.08 10 millió NUTS 3 Sub-regionális 1031 0.02 7 millió NUTS 4 Helyi 1074 NUTS 5 Helyi 98433 A Strukturális Alapok általában NUTS 2 és NUTS 3 szintű régiók programjaira nyújt támogatást. A most csatlakozó országokkal (beleértve Magyarországot is) azonban kivételt tesz az EU, és 2006-ig megengedi nekik, hogy NUTS 0 szinten, azaz országos szinten határozzák meg a programjukat. Magyarország statisztikai régiói Vas Zala N y u g a t - D u n á n t ú l Győr- Moson- Sopron K ö z é p - D u n á n t ú l Veszprém Somogy Komárom- Esztergom Fejér Tolna K ö z é p - M a g y a r o r s z á g Pest Nógrád Bács-Kiskun É s z a k - M a g y a r o r s z á g Heves Jász- Nagykun- Szolnok D é l - A l f ö l d Borsod-Abaúj-Zemplén É s z a k - A l f ö l d Békés Szabolcs-Szatmár-Ber Hajdú-Bihar D é l - D u n á n t ú l Csongrád Baranya G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 11

Az EU támogatási rendszere Magyarországon a 7 tervezési-statisztikai régió elnevezése és területe a következő: Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye, Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye, Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye, Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye, Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye Magyarország területbeosztása a NUTS rendszerben Szint Megnevezés Az egységek száma NUTS I ország 1 NUTS II NUTS III NUTS IV NUTS V tervezésistatisztikai régió megye (fõváros) 20 statisztikai kistérség 7 150 település 3135 A Strukturális Alapok költségvetését 6 éves ciklusokra határozzák meg, ezért a régiók programjai is 6 éves periódusokra szólnak. A legutóbbi periódus 2000 és 2006 közé esik, amelynek a félidejében fog Magyarország csatlakozni az Unióhoz. Az EU 15 jelenlegi tagállama 190900 millió Eurót költhet ebben a ciklusban. Magyarország 1989 óta részesül a Strukturális Alapok pénzforrásaiból az előcsatlakozási programokon keresztül. Ilyen program: HPHAREH mely 1989-ben indult SAPARD mely 2000 óta létezik. Azonban 2004. május elsejétől, amikor hivatalosan is csatlakoztunk az Unióhoz, gyakorlatilag megszűntek ezek a programok, és mi is egyenesen a különböző Strukturális Alapokból részesülünk (bár kifizetések még lehetségesek lesznek 2004 után is). G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 12

Az EU támogatási rendszere Hogy ezt megtehessük, meg kell határoznunk fejlesztési céljainkat egy Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, továbbá fel kell állítanunk azt az intézményrendszert, mely az európai normáknak megfelelően tudja majd a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtását menedzselni, ellenőrizni és értékelni 1.2.2 TAz EU regionális politikáját és a StrukturálisT Alapokat irányító elvek A regionális politika eszközeinek működését megalapozó öt alapelv: a szubszidiaritás, az addicionalitás, a koncentráció, a partnerség és a programozás az 1988-as Delors-I. csomagban került meghatározásra. A reform célja a Strukturális Alapok működésének átláthatóvá tétele volt. Ennek érdekében eltörölték a korábbi szabályokat, és teljesen újakat hoztak létre. A működés fő irányvonalát azóta is ez a négy alapelv képezi. 1.2.2.1 Szubszidiaritás A szubszidiaritás fogalma azt jelenti, hogy a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. A magasabb szintű szerv nem intézkedhet olyan esetben, amikor az adott célkitűzést eredménnyel az alacsonyabb szinten is el lehet érni. A szubszidiaritás és decentralizáció az Unió regionális politikájának elsődleges alapelvei, hiszen az integráció ezek segítségével nem csak azt érheti el, hogy a helyi szintek felelőssége növekszik, hanem azt is, hogy minél több helyi, település- vagy régió-szintű elképzelés (igény) s egyben erőforrás jelenjen meg, aktivizálódjon.. A fejlesztési programokban a területfejlesztés tényleges egységei kerülnek egymással közvetlen kapcsolatba. 1.2.2.2 Addicionalitás A regionális politikával kapcsolatban az Unió kezdettől hangsúlyozza, hogy az általa nyújtott támogatásokkal nem felváltani, hanem kiegészíteni kívánja a tagállami támogatásokat. A kiegészítő jelleg megtartása érdekében minden támogatott program esetén szükség van egy meghatározott önrészre. Ezzel párhuzamosan a szabályozás azt is előírja, hogy a tagállam nem csökkentheti a támogatásokra fordított összegek mértékét az előző költségvetési időszakhoz képest addig, amíg igényt tart a Közösség által nyújtott támogatásra. Ez azt jelenti, hogy a Közösség nem támogat olyan programokat és célokat, melyeket a tagország nem finanszíroz. Az alapelv értelmében a helyi és regionális önkormányzatoknak és a politika központi szereplőinek megfelelő összegeket kell felmutatniuk minden olyan projekthez, melyet közösségi forrásból kívánnak finanszírozni. 1.2.2.3 Koncentráció A koncentrációnak két dimenziója van, mégpedig: a regionális politika rendelkezésére álló eszközeinek a koncentrációja, a támogatásoknak a leginkább rászorult régiókba történő összpontosítása. A folyamat alatt a különböző forrásokból származó pénzügyi eszközök (Strukturális Alapok, Európai Beruházási Bank, tagállami támogatások) koordinációját értjük. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 13

Az EU támogatási rendszere A cél az intézmények közötti partnerség és a különböző források típus (hitel, garancia, kamattámogatás) szerinti koordinációjának és konzisztenciájának megteremtése. Az elmúlt években az alapelvnek köszönhetően az érintett régiókban nőtt az egy főre jutó támogatások mértéke. 1.2.2.4 Partnerség Az elv a regionális programok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében szereplők együttműködésére utal. Emellett jelzi, hogy a Közösség által nyújtott támogatások kiegészítik, és nem helyettesítik a nemzeti támogatásokat, valamint, hogy a különböző szintek mindegyike részt vesz a programozás szakaszaiban. A partnerségnek egyaránt van horizontális és vertikális vetülete, hiszen a különböző döntéshozatali szintek együttműködését éppúgy magában foglalja, mint helyi önkormányzatokét. Ez utóbbi célja, hogy a kistelepülések ne versenytársakat, hanem lehetséges partnereket lássanak egymásban a támogatásért folyó harcban. Több kistelepülés együtt nagyobb projektek végrehajtására is képes lehet, hiszen az összefogás során a rendelkezésükre álló önrész is nagyobb, és így az elnyerhető támogatás összege is nő. 1.2.2.5 Programozás Ez az alapelv az uniós finanszírozás egyik legnagyobb problémáját oldotta meg azáltal, hogy az egyes projektek finanszírozása helyett a hosszabb távú, komplex, a fejlődést jobban segítő célkitűzéseket és prioritásokat állította a középpontba. A Delors-csomag óta ez annyit jelent, hogy a programkészítésnek három lépcsője van: a Nemzeti vagy Regionális Fejlesztési Terv (development plan), a Közösségi Támogatási Keretterv (Community Support Framework) és a Működési vagy Operatív Programok (Operational Programme). 1.3 Strukturális Alap A regionális politika finanszírozása jelenleg négy alapból történik. Az alapokat különböző időpontokban állították fel, és működésüket először az 1988-as reform során koordinálták. A cél az alapokból származó pénzösszegek hatékonyabb felhasználásának elősegítése volt. Ekkortól nevezik az Európai Regionális Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EAGGF GF) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik. Mivel a különböző eszközök más-más alapon nyújtanak támogatást, így a következőkben részletesen lesz szó róluk. 1.3.1 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Strukturális Alapok alap összetevője. A regionális politikára szánt összegek legnagyobb része (hozzávetőlegesen 45%-a) ezen keresztül jut el a tagállamokban. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 14

Az EU támogatási rendszere Először 1972-ben a Párizsi csúcstalálkozón merült fel az Európai Területfejlesztési Alap létrehozásának terve, melyből három évvel később, 1975-ben megszületett az ERDF. Az alap a közös költségvetésből több évre előre meghatározott forrásokkal rendelkezik, melyeket 1988 óta minden költségvetési időszak elején megemeltek. Az alap az első időszakban a nemzeti regionális politikákat támogatta, hiszen a Közösség ekkor még nem rendelkezett önálló regionális politikai célokkal és prioritásokkal. Ez egyben azt is jelentette, hogy projektfinanszírozás folyt, melynek keretében 1975-78 között közel 4750 projektet finanszíroztak. 1984-től a közösségi regionális politika önállósodása figyelhető meg, ami az ERDF szabályozásának újra fogalmazását is jelentette. A mostani szabályozást 1999-ben fogadták el. Az alap feladatául ekkor a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítését, a regionális egyenlőtlenségek felszámolását és a régiók fejlesztésében való részvételt jelölték meg. Támogatásait a következő területekre koncentrálja: versenyképességet növelő infrastruktúrafejlesztés, (kis- és középvállalatok esetén) új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés; az információs társadalom fejlesztése; a környezet védelme és rehabilitációja; a nemek közti esélyegyenlőség; nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések. 1.3.2 Európai Szociális Alap (ESZA) A legkorábban felállított alap, már az 1957-es Római Szerződésben is szó volt a felállításáról, ám ténylegesen 1960-ban kezdte meg működését. Célja a munkaerő piac alkalmazkodó képességének növelése volt, és ennek érdekében az alap a munkavállalók mobilitását támogatta. Először 1971-ben reformálták meg, és ettől kezdve a támogatott projekteket nem nemzeti, hanem közösségi szempontok alapján választották ki, országonkénti kvóták mellett. 1983-ban újabb reform következett, amikor súlypont eltolódás történt a fiatal munkavállalók esélyeinek növelése irányába. Az 1988-as reform során az ESF a Strukturális Alapok részévé vált, és ezzel tevékenységét a többi alap működéséhez integrálták, feladata pedig a humánerőforrás fejlesztésben való részvétel lett. Az alap, szabályozási kereteit az Amszterdami Szerződés és a Strukturális Alapok általános szabályairól szóló EK Tanácsi rendelet adja. Az alap által támogatott tevékenységeket személyek illetve szervezetek vehetik igénybe. Támogatási rendszerének céljai: az oktatási rendszer hatékonyságának növelése és jobb költséghatékonyság elérése. az információs gazdaság és társadalom igényeit kielégítő szaktudással rendelkező munkaerő képzése. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 15

Az EU támogatási rendszere 1.3.3 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Az alapot 1962-ben hozták létre azzal a céllal, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, valamint a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását. 1968-től a mezőgazdaságból élők számának csökkentése érdekében az alap az átképzéseket és a nyugdíjba vonulást is támogatta. 72-től a közösség saját mezőgazdasági strukturális politikával rendelkezik, aminek hatására a támogatások is kiegészültek. 1985-ben újabb reform történt a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében, majd 1988-tól az EAGGF Orientációs Része integrálódott a Strukturális Alapokba, és jelenleg az EAGGF teljes költségvetésének 15%-ával rendelkezik. Mára szorosan kapcsolódik mind a mezőgazdasághoz, mind a vidékfejlesztéshez, ezért néhol speciális szabályok vonatkoznak rá. 1.3.4 Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) Az alap létrehozását egy különleges probléma indokolta: a Közösség vizeinek túlhalászata. A Római Szerződés a tagállamok parti vizeit közös víznek nyilvánította, így amikor a 80-as évek közepén a tagállamok szembesültek a halállomány jelentős csökkenésével, problémát okozott, hogy nem létezett halászatot korlátozó rendelet. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a halászati kvóták országok közötti elosztása meglehetősen nagy problémát okozott a Közösségnek, hiszen nem volt egyértelmű, mi alapján kellene elosztani a szűkös mennyiségeket. A csökkenő halászat miatt az alap fő feladata az érintett települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása lett. Az alap célja a halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése. Furcsasága, hogy tengerrel nem rendelkező tagállamok, úgymint Ausztria és Luxemburg is részesedtek már az alapból. 1.3.5 A Strukturális Alapok felhasználhatósága A lehető legjobb eredmények elérése érdekében, a Strukturális Alapok 94%-a a következő három célkitűzésre koncentrálódik: U1. Célkitűzés (területi) (Objective 1) Segíti a felzárkózásban az elmaradott régiókat, infrastrukturális beruházásokkal valamint a gazdasági versenyképességet, aktivitást növelő intézkedésekkel. Feltétel: A régiónak az EU-s átlag GDP 75%-a alatt kell lennie. Kivételek a távoli térségek és a svéd partvidék. Területi egység: NUTS 2 Alapok: ERFA, ESZA, EMOGA, HOPE Az Uniós lakosság közel 22% 1. Célkitűzésnek minősített régiókban él, melyek a teljes költségvetés 70%-át kapják. 1. U G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 16

Az EU támogatási rendszere Célkitűzés (területi) (Objective 2) Segíti a gazdasági és társadalmi változásokat ipari, vidéki, városi vagy halászat függő területeken, amelyek strukturális nehézségekkel néznek szembe. Feltétel: Külön megegyezés tárgya az EU-val. Általában olyan területek kapják meg ezt a minősítést, ahol kiugróan magas a munkanélküliség (pl. be kellett zárni gyárakat, bányákat, és most új ipari létesítményeket kell odavonzani), a bűnözés, alacsonyak a bérek (pl. modern iparágak nem tudnak kifejlődni, mert nincs elég szakképzett munkaerő, ezért fejleszteni kell a munkaerőt). Területi egység: NUTS 3 Alapok: ERFA, ESZA Az Uniós lakosság közel 18% 2. Célkitűzésnek minősített régiókban él, melyek a teljes költségvetés 11.5%-át kapják. 2. UCélkitűzés (tematikus) (Objective 3) Képzési módszerek modernizálása és foglalkoztatottság előmozdítása. Feltétel: A programnak a fenti célkitűzést kell segítenie. Minden régió részesülhet a támogatásból, kivéve az 1. Célkitűzés alá eső régiók, mivel ezek a régiók már részesülnek az ESZA forrásából. Alapok: ESZA A teljes költségvetés 12.3%-át fordítják a 3.Célkitűzésü programok megvalósítására. 1.4 Kohéziós Alap Létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. A Szerződés értelmében: a Tanács 1993. december 31-ig létrehoz egy Kohéziós Alapot, hogy a környezetvédelemmel és a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos projektekhez pénzügyi támogatást nyújtson a közlekedési infrastruktúra területén. Célja szerint a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféráinak konvergenciáját kell támogatni a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Erősíteni kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkenteni a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 17

Az EU támogatási rendszere A Maastrichti konvergencia kritériumok kizárólag a pénzügyi feltételek teljesítését írják elő, amelyek teljesítése, elsősorban a költségvetési hiányra vonatkozó előírásé, a hosszú megtérülési idejű projektek, elhalasztására ösztönöz. A Kohéziós Alap célja éppen az, hogy ezen dilemmákat a költségvetési deficit növekedése nélkül, de a környezet további romlását elkerülve oldja meg. A projekt átlagos megtérülési ideje a két kiválasztott célterületnél, a közlekedésnél és a környezetvédelemnél a legnagyobb. A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerőparitáson számított GDP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére teljesül. A környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó beruházások között, ugyanúgy ahogy az ISPA-nál, egyensúlyt állapítanak meg. A Kohéziós Alap előfutára az ISPA program. A Kohéziós Alapon belül a Környezetvédelmi Szektorstratégiát és a Közlekedési Szektorstratégiát a Közreműködő Szervezeteknek kell elkészíteniük, és a Kohéziós Alap Irányító Hatóság hagyja jóvá, majd juttatja el az Európai Bizottsághoz. Minden projektjavaslatot külön-külön kell az Európai Bizottság elé terjeszteni. Az elfogadhatónak ítélt projektpályázatokat a Bizottság egy alapos projektértékelésnek veti alá, vizsgálva azt, hogy az intézkedések mennyiben felelnek meg a részletes kritériumoknak. A bizottsági szervek közötti első köröztetés során a Bizottság érintett szerveinek nyílik lehetősége arra, hogy a javaslathoz alapvető megjegyzéseket fűzzenek. Ez további elemzéshez és megbeszélésekhez vezet a kedvezményezett országok hatóságaival együttesen, melyek célja a projekt néhány pontjának tisztázása, illetve a projekt koncepciójának véglegesített megfogalmazása. A bizottsági szervek közötti egyeztetések második körének célja, hogy a Bizottság valamennyi szervének egyetértését elérjék. 1.5 Közösségi Kezdeményezések A Strukturális Alapok egy csekély részét az Európai Bizottság a Közösségi Kezdeményezések fejlesztésére fordítja: Négy Közösségi Kezdeményezést különböztetünk meg: INTERREG A Rész- Határmenti projektek (földön vagy vízen). Támogathatja pl. az alábbiakat: irányvonalak és közös tervezés, határmenti KKV hálózatok kialakítása, a közszállítás akadályainak megszüntetése. B Rész Nagy méretű transznacionális európai régiók területrendezési stratégiáinak kidolgozása, amelyek bizonyos területeken számos szomszédos EU tagállamot lefednek. A projekteknek eleget kell tenniük az egyes régiókat lefedő programokban meghatározott kritériumoknak és irányításuk az egyes régiókban felállított közös titkárságokon keresztül zajlik. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 18

Az EU támogatási rendszere C Rész inter-regionális együttműködést biztosít, különösen a különböző INTERREG régiók között. LEADER + A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elérése. Csak rendkívül innovatív, kísérleti típusú projektek részesülnek támogatásban. Kis méretű tevékenységektől eltekintve az infrastruktúrába történő beruházások nem jogosultak támogatásra. Prioritás példák: Új technológiák alkalmazása a termékek és szolgáltatások versenyképesebbé tétele érdekében a vidéki területeken. Kistermelők piacra való eljutásának elősegítése. Nemzeti és kulturális források nagyfokú kiaknázása. EQUAL URBAN A munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdésére. A támogatás földrajzi vagy ágazati fejlesztési partnerségeken keresztül kerül folyósításra. A tagállamok nagy mértékű rugalmasságot tanúsíthatnak a prioritások meghatározásakor. Az Európai Foglalkoztatási Irányvonalak alapján azonban számos téma bevonása ajánlásra került: A foglalkoztathatóság javítása munkaerőpiaci belépés ösztönzése. Vállalkozási kedv az üzleti és a vállalkozói kedv növelése. Alkalmazkodókészség hasznos készségekkel rendelkező alkalmazkodóképes munkaerő kialakítása. Esélyegyenlőség a munka és a családi élet összeegyeztetése. A helyi irányítók által a szociális partnereket, privát szervezeteket, lakossági csoportokat és másokat tömörítő helyi partnerségekkel együttműködésben kidolgozott városi megújulási stratégiára alapoz. Lehetséges intézkedések: gazdátlan területek visszaigénylése/közterületek felújítása, új technológiás terén képzések szervezése, autómentes területek kialakítása és a közszolgáltatások fejlesztését taglaló tanulmányok készítése, stb Az egyes Közösségi Kezdeményezésekért felelős helyi Végrehajtó Hatóság Operatív Programot dolgoz ki minden Közösségi Kezdeményezés esetében. Az Európai Parlament és Tanács 1260/1999/EK számú Rendelete lefekteti a Strukturális Alapokkal kapcsolatos általános jogszabályi intézkedéseket - 20, 21. 1.6 A Strukturális Alapok fogadása Európai uniós csatlakozásunk egyik kiemelt területe a Strukturális Alapokra és a Kohéziós Alapra való felkészülésünk. A Regionális politika, Kohéziós Alap, strukturális eszközök koordináció című, 21-es tárgyalási fejezet 2002. júliusi lezárása kapcsán a jövőbeli források felhasználására való felkészülés mindennapjaink témái közé emelkedett. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 19

Az EU támogatási rendszere Az elmúlt időszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az ahhoz kapcsolódó Operatív Programok (OP) kidolgozása, folyamatos feladattá vált az e területen dolgozó szakembereknek. Az NFT-t és az OP-kat az Európai Bizottság már befogadta. Az OP-k alá tartozó kiegészítő dokumentumok elfogadása, mely dokumentumok már tartalmazzák intézkedések részletes leírását, őszre várható. Az intézkedések gyakorlatilag a különböző OPk alatt található prioritásoknak a megpályázható elemei, melyek magukban foglalják, hogy mit lehet megpályázni, kinek és hogyan és hogy melyik intézmény, felelős az intézkedésért. Ezért, az NFT kidolgozásával párhuzamosan a végrehajtás intézményrendszerének kiépítése a másik fő feladat. Az Európai Unió által támogatott programok végrehajtásához a közösségi jogszabályoknak megfelelően felállított és működtetett intézményeket kell létrehoznunk. Tanácsi, illetve Bizottsági rendeletek írják elő, mely intézményi struktúrában kell a támogatott programokat, projekteket lebonyolítani, illetve a lebonyolítást nyomon követni, ellenőrizni. A Strukturális Alapok végrehajtásához szükséges intézményrendszer elemeinek - Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek, Monitoring Bizottságok és Kifizető Hatóság - meghatározását és feladatait az 1260/1999/EK tanácsi rendelet és az ehhez kapcsolódó rendeletek (438/2001/EK és 448/2001/EK bizottsági rendeletek, stb.) tartalmazzák. 1.6.1 Az intézményrendszer kijelölése A 21-es fejezet lezárásának érdekében Magyarország azt vállalta, hogy 2004. január 1-jére rendelkezik a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszerrel. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere végső formáját 2002 júniusában nyerte el. A 2199/2002. (VI. 26) számú Kormányhatározat keretében kijelölésre kerültek azok az intézmények, ahol a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Tervet (illetve az abból származtatott Közösségi Támogatási Keretet), a kapcsolódó Operatív Programokat, illetve a Kohéziós Alap projektjeit végrehajtó Irányító Hatóságok működni fognak. Ezen túlmenően - a 2187/2002. (VI. 14) számú Kormányhatározatban - sor került a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap Kifizető Hatóságának kijelölésére is. A 2199/2002 (VI.26). számú Kormányhatározatnak megfelelően 2002. június 30-ig a felelős miniszterek az általuk irányított tárcákon belül meghatározták az említett Hatóságok pontos helyét. Az Operatív Programok végrehajtásában fontos szerepet kapnak továbbá az elsősorban pályázatkezelési feladatokat ellátó Közreműködő Szervezetek, amelyek 2002. december 31-ig kerültek meghatározásra a 1218/2002. (XII.29.) Kormányhatározat keretében, bár egyelőre - későbbiekben ismertetett akreditáció eredményétől függően - indikatív jelleggel. Az alábbiakban részletezett feladatok a végrehajtás irányításával, a végrehajtás nyomon követésével (monitoring), illetve a pénzügyi menedzsmenttel és ellenőrzéssel kapcsolatosak. G & J Consulting Bt. szerkesztette: Gönczi Zsolt -2004 Győr 20