MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ JAVAINAK TÁRA

Hasonló dokumentumok
BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA

I. t. Kalicz : Rézkori lelet Paszab községben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LEÍRÓKARTONOK. 1. Leltári szám

KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2013. (X.04.) számú rendelete Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról

Polgári eljárásjog I-II. Kommentár a gyakorlat számára - Harmadik kiadás (szerk. Petrik Ferenc) RÉSZ

Adatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp

II. Az ember tragédiája Athenaeum díszkiadásai

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

XVI-XVII. századi erdélyi ékszerek a tárgyi emlékek, valamint az írott és a képi források tükrében

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról

Statisztikai függelék a helyzetelemző részhez

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.

Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság

Kulturális Javak Bizottsága

A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

A MISKOLCI TÖRVÉNYSZÉK ÉS AZ IGAZGATÁSI FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ JÁRÁSBÍRÓSÁGOK ÉVI ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

Kulturális Javak Bizottsága

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

Csengersima, református templom

KOZÁRMISLENY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015/II. A HÉSZ - Vt-3 JELŰ ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAIT ÉRINTŐ - HIBAJAVÍTÁS

Előző évi rendezetlen fm. Rendezett fm

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltára

Amagyar üvegipar története alig ismert a külföldi

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2003. (II.20.) ÖKT. számú R E N D E L E T E

I. 54 Radics László hivatásos ,22 36,75 8,77 861,74

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő testülete 16/2015 ( VII.20.) önkormányzati rendelete a helyi címer használatának rendjéről

A Gorter-Kecskeméti Röplabda Club (KRC) relikviái. Messzi István Sportcsarnok

A címer, a zászló és a pecsét leírása

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

3/a Törzskönyvek kötet = 7,15 ifm.

MEGÚJUL A FORINT. Fejlődés és tradíció MAGYAR TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. TÁJÉKOZTATÓ forintbankjegy - biztonsági elemek 2017

4. HP-ban kért termékleírás t nem pótolta. V. Sebfedő hálók HP-ban kért referencia igazolást nem pótolta.

BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 38/1996./XI.28/ számú r e n d e l e t e a város jelképeiről és azok használatáról

3.f. fond Református Szeretetszolgálat intézményeinek iratai

Munkalap2 Cím Év Évfolyam Szám Megjegyzés Bodenburg Zeitung 1887 XX Bunte Woche Nem teljes, Burgenländische Freiheit melléklete

IM TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ BÜNTETŐÜGYEK INTÉZÉSÉRŐL

századi ötvösmunkák a dévai és hátszegi gyülekezetekben

Kulturális Javak Bizottsága október 3-i ülés

NBI/B Nıi Keleti csoport bajnokság évi sorsolása

MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, BUDAPEST

VIII. 52. Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnázium iratai Nagykanizsai Állami Gimnázium iratai

VIII. 53. Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző Intézet iratai (-1949)

MEGÚJUL A FORINT. Fejlődés és tradíció MAGYAR TÖRVÉNYES FIZETŐESZKÖZÖK. TÁJÉKOZTATÓ forintbankjegyek - biztonsági elemek 2016

Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2007. (V.30.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

I. fejezet. Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei mint a település múltjára utaló díszítő szimbólumok: címer és zászló. II.

25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet

Kulturális Javak Bizottsága

2.e. fond Konventi Missziói és Diakóniai Bizottság iratai

8/ (VI.30.) RENDELET

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁRA FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE

MAGYAR NÉPI BOROS- ÉS PÁLINKÁSÜVEGEK VERES LÁSZLÓ

VARIA. A református egyházművészet művészettörténeti és néprajzi jelentősége. Historia artis. P. Szalay Emőke *

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE. Összeállította: URBANCSOK ZSOLT

Javaslat. a Beregi keresztszemes hímzés Felső-Tiszavidéki keresztszemes hímzés. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő felvételéhez

Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (VI.1.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról*

BÁCS-KISKUN MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

TARTALOM BEVEZETÉS A 19. ÉS A 20. SZÁZADI VÁCI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK ÉS PAPI TANÁCSKOZÁSOK TÖRTÉNETÉBE

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

elérhetősége: 1037 Budapest, Csillaghegyi út 25. postacím: 1300 Budapest, Pf.: 152., tel: , fax:

Sárközújlak, református templom

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

A HATÁRONTÚLI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK TÁRGYI EMLÉKEINEK FELMÉRÉSE

Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában

A CÍMER HASZNÁLATÁNAK KÖRE ÉS MÓDJA

Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2007. (X.5.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

MAGYAR NÉPI IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM, BUDAPEST

KIEMELTEN AJÁNLOTT AJÁNLOTT ENGEDÉLYEZETT

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

Szalatnak község Önkormányzat képviselő-testülete 4/1997./IX.24./ számú önkormányzati rendelete

Pusztaszer Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/1998.(VII.3.)Kt. önkormányzati rendelete. a községi Önkormányzat jelképeiről 1

Szent Márton ábrázolások játékokon

( Egységes rendeletben a 4/2011 (III.30.) és a 17/2012 (X.12.) önkormányzati rendelettel) I. Nagypálí község címere II.

1 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelet Kerekegyháza Város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről

Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt Katonai Tagozat

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2.

MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRATA. a Budapest VII. kerület. Baross tér 13. szám alatti. Társasháznak. Helyrajzi szám:

Kulturális Javak Bizottsága június 10-i ülés

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I.

Magyar Köztársasági Érdemrend - Nagykereszt a rendi láncon 2000

1. KOVÁCSOLTVAS KERÍTÉS ÁRLISTA

Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)

A központi költségvetés helyszíni ellenőrzése (3. sz. füzet)

Elek Nagyközség Önkormányzata Képviselõ-testülete. 1/1993./III.1./ KT. sz. rendelete. Elek címerének és zászlójának alkotásáról és

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2008. (IX. 9.) MNB rendelete. új biztonsági elemmel ellátott forintos címletű bankjegy kibocsátásáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015.

T Á M O G A T Á S Á R Ó L

Átírás:

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ JAVAINAK TÁRA A magyar református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga XLII. P. SZALAY EMŐKE AZ ÍRÁS IVÓESZKÖZRŐL BESZÉL... III. XVI-XVII. századi sima, cápás, gyapjas és talpas poharak a felvidéki, kárpátaljai, tiszáninneni és tiszántúli református egyházközségekben 2019

XLII. P. Szalay Emőke: Az Írás ivóeszközről beszél... III. XVI-XVII. századi sima, cápás, gyapjas és talpas poharak a felvidéki, kárpátaljai, tiszáninneni és tiszántúli református egyházközségekben A kiadványsorozat eddig megjelent kötetei: I. Máramaros-Ugocsa Egyházmegye II. Beregi Egyházmegye I. III. Beregi Egyházmegye II. IV. Ungi Egyházmegye V. Tanulmánykötet VI. P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben VII. Református Keresztyén Egyház Szerbia-Montenegro VIII. Horvátországi, Szlovéniai, és Burgenlandi Református Egyház IX. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház I. Ungi Egyházmegye X. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház II. Zempléni Egyházmegye I. XI. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház III. Zempléni Egyházmegye II. XII. P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a vajdasági, drávaszögi, szlavóniai, muramelléki és a felső-őrségi magyar református gyülekezetekben. XIII. P. Szalay Emőke: Úrihímzéses úrasztali terítők a Beregi, Szabolcsi és Szatmári Egyházmegyében XIV. P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Egervölgyi Egyházmegye gyülekezeteiben (megjelenés alatt) XV. P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Abaúji Egyházmegye gyülekezeteiben I. XVI. P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Abaúji Egyházmegye gyülekezeteiben II. XVII. P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Zempléni Egyházmegye gyülekezeteiben XVIII. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház IV. Abaúj-Tornai Egyházmegye I. XIX. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház V. Abaúj-Tornai Egyházmegye II. XX. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház VI. Abaúj-Tornai Egyházmegye III. XXI. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház VII. Gömöri Egyházmegye I. XXII. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház VIII. Gömöri Egyházmegye II.

XXIII. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház IX. Gömöri Református Egyházmegye III. XXIV. P. Szalay Emőke: Református egyházművészet XXV. P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Borsod-Gömöri Egyházmegye gyülekezeteiben I. XXVI. P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Borsod-Gömöri Egyházmegye gyülekezeteiben II. XXVII. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház X. Barsi Egyházmegye I. XXVIII. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház XI. Barsi Egyházmegye II. XXIX. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház XII. Komáromi Egyházmegye I. XXX. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház XIII. Komáromi Egyházmegye II. XXXI. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház XIV. Pozsonyi Egyházmegye I. XXXII. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház XV. Pozsonyi Egyházmegye II. XXXIII. Tiszántúli Református Egyházkerület I. Debreceni Református Egyházmegye I. XXXIV. Tiszántúli Református Egyházkerület II. Debreceni Református Egyházmegye II. XXXV. Tiszántúli Református Egyházkerület III. Debreceni Református Egyházmegye III. XXXVI. Tiszántúli Református Egyházkerület IV. Debreceni Református Egyházmegye IV. (megjelenés alatt) XXXVII. P. Szalay Emőke: Az Írás ivóeszközről beszél... I. XXXVIII. P. Szalay Emőke: Az Írás ivóeszközről beszél... II. XXXIX. Tiszántúli Református Egyházkerület V. Szatmári Református Egyházmegye I. XL. Tiszántúli Református Egyházkerület VI. Szatmári Református Egyházmegye II. XLI. Tiszántúl református orgonái I. XLII. P. Szalay Emőke: Az Írás ivóeszközről beszél III.

Magyar Református Egyház Javainak Tára A magyar református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga XLII. P. SZALAY EMŐKE AZ ÍRÁS IVÓESZKÖZRŐL BESZÉL... III. XVI-XVII. századi sima, cápás, gyapjas és talpas poharak a felvidéki, kárpátaljai, tiszáninneni és tiszántúli református egyházközségekben Debrecen 2019

MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GYŰJTEMÉNYI ÖSSZEÍRÁSA Kiadja: Magyar Református Egyház Gyűjteményi Tanács Felelős kiadó: Gáborjáni Szabó Botond Fényképek: Fábián-Tóth Hajnalka, Ősz Attila, Pap Zoltán, Tőgyi Balázs, Winter Erzsébet Térkép: Ősz Attila Technikai szerkesztő: Tímár Tamás A kutatást az OTKA 34. 347. Szlovákiai magyar református gyülekezetek tárgyi emlékeinek felmérése 2002-2006 OTKA 68. 849. Egyház emlékek felmérése a Tiszáninnneni Egyházkerületben 2007-2012 OTKA 78. 247. Szlovákiai magyar református gyülekezetek tárgyi emlékeinek felmérése 2008-2013 OTKA 81.584. A Zempléni Református Egyházmegye úrasztali és keresztelőedényei 2010 OTKA 109. 852 Egyházi emlékek felmérése a Kárpát medencében 2014-2017 NKFI 116.131. Egyházi emlékek felmérése a Kárpát medencében 2016-2020. pályázati támogatás tette lehetővé. A kötet megjelenését az NKFI 116.131. Egyházi emlékek a Kárpát medencében c. pályázat és a Magyar Református Egyház Zsinata támogatta. ISSN 2061 6945 ISBN 978-615-80133-9-0 Címlapon: Talpas pohár Hajdúbagos Nyomdai munkák: Kapitális Kft. Debrecen Felelős vezető: ifj. Kapusi József

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...7 ELŐSZÓ...9 SIMA OLDALÚ POHARAK...11 Sima rézsútos oldalú poharak...11 Rézsútos oldalú poharak...15 CÁPÁS POHARAK...25 GYAPJAS POHARAK...48 TALPAS POHARAK...60 Talpas poharak díszítés nélkül...61 LAMBREKINES TALPAS POHARAK...63 A lambrekin díszes poharak utóélete...92 DOMBORÍTOTT DÍSZÍTÉSÚ TALPASPOHARAK...96 Füzéres növényi díszítés...96 Késői változat...112 Szalagdíszes talpas poharak...113 NÉGYUJJÚ LEVELES DÍSZŰ TALPAS POHÁR...122 Gyémántmetszet díszes poharak...124 Verejtékcseppes poharak...133 Nagyobb méretű poharak...146 VEGYES POHARAK...151 ÖSSZEFOGLALÁS...162 MUTATÓK...166 Tárgyjegyzék...166 A poharak megyék szerinti csoportosítása...169 ABC sorrend...171 IRODALOM...174 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...182 7

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. ELŐSZÓ A magyarországi ötvösség legszámosabb emlékcsoportját a különböző formájú poharak alkotják. Kiss Erika a hódoltság ötvösségéről szóló tanulmányában kiemeli, hogy a korból ismert emlékanyag legnagyobb része református magyar ajkú gyülekezetekben maradt fenn. Külön szerencsésnek nevezi azt a tényt, hogy a tárgyak eredeti helyükön találhatók napjainkig, nem kerültek a műtárgypiacra. A gyülekezetek évszázadokon át gondosan őrizték az elődeik adományozta szent edényeket, többségüket a mai napig használják. Rövid áttekintésében ismertetve a kor különböző pohárváltozatainak megkülönböztetését, említi, hogy több szempont alapján csoportosíthatták ezeket az edényeket. Legegyszerűbbnek a forma alapján történő áttekintést sorolja, amely szerint a két legjelentősebb csoport a tölcséres poharaké és talpas poharaké. A másik lehetőség a díszítést veszi alapul. 1 A legkorábbinak tartott tölcséres poharakkal az előző kötetben foglalkoztam. A poharak közlése során a forma mellett a díszítést is alapul vettem, az un. reneszánsz mustrás, hullámindán levelekkel díszített, lambrekin díszes változatokra és az öntött pártás, vésett díszítésűekre osztva a csoportot. Jelen munka további pohártípusok - a sima, a cápás és gyapjas poharak - mellett a másik legjelentősebb csoport, az un. talpas poharak bemutatását célozza. Először a díszítés nélküli legegyszerűbb kisméretű poharak közül néhányat mutatok be. Teszem ezt azért, mert ezekre a legszerényebb edényekre szinte egyáltalán nem irányult figyelem. Ezután a díszítőtechnika alapján megkülönböztethető cápás, gyapjas poharak következnek. A munka második részében a 17. századi emlékanyagban legjellegzetesebbnek tartott századbeli edénycsoport, a talpas poharak felsorolása következik, amelyek esetében a díszítés alapján mutatom be az eddig jórészt ismeretlen templomi edényeket. A tölcséres poharakhoz hasonlóan itt sem sorolom fel részletesen a Bobrovszky Ida által bemutatott talpas poharakat. 2 Az ismertetett talpas poharak jelentős száma miatt azonban úgy vélem, a teljes emlékanyag átfogó ismeretéhez nem maradhatnak ki az eddig már közlésben megjelent edények. 1 Kiss Erika 2008. 311. 2 B. Bobrovszky Ida 1980. 9

Magyar Református Egyház Javainak Tára Szükségét éreztem legalább említésüket és a térképen való bemutatásukat, hiszen így teljesebb képet kapunk a talpas poharaknak a tiszáninneni, felvidéki és tiszántúli egyházkerület gyülekezeteiben történt elterjedéséről és kedveltségéről. Ugyanezen okból sorolom fel a Sasianu, Alexandru által a nagyváradi egyházmegye gyülekezeteiből ismertetett ezen poharakat. 3 Sajnálatos viszont, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület többi egyházmegyéjének emlékanyagát nem ismerjük, holott feltételezhető, hogy ott, az egykori Partiumban még számos talpas poharak őriznek a gyülekezetek. Debrecen 2019. május P. Szalay Emőke 3 Sasianu, Alexandru 1986. 10

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. SIMA OLDALÚ POHARAK SIMA RÉZSÚTOS OLDALÚ POHARAK Kiss Erika a 17. századi európai ötvösség egyik legelterjedtebb formájának nevezi a felfelé enyhén bővülő, hengeres, sima oldalú poharakat. Vonatkozik ez a magyar ötvösmunkákra is. Legszerényebb formájuk rézsútosan öblösödő, esetleg kihajló szájszéllel készült. Még ebben a szerény formai típusban is megfigyelhetünk változatosságot. Néhány jellegzetes változatot sorolok elő méreteik alapján. 1. Pohár Felsőrás Rašice Gömöri Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, vésett felirattal. Kerek aljú, öblösödő. Díszítés: a talp és a száj sávját kivéve egész felületén poncolt. Felirata: B K E. 1. Felsőrás 1. 11

Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Felsőrás 1. Jelzés a talpán IR és városjegy, Kőszeghy Elemér 1934. 14. 51., 18. 100. jelzés Készült: 17. század közepe, Besztercebánya, Ramsler, Jacobus senior Méretek: talp átm.: 6 cm száj átm.: 8 cm m.: 7 cm Közölve P. Szalay Emőke 2013. 114. B3. kép Felsőrási Református egyházközség (1. kép) Elsőként a felsőrási gyülekezetnek a legkisebb cápás poharak méretét követő edényét hozzuk elő, melynek készítési helyét jelzése alapján ismerjük, eszerint Besztercebányán készült. Eddig nem közölt tárgy. 2. Pohár Kispalád Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett felirattal. Kerek talpú, kissé szélesedő, enyhén kihajló szájú. Díszítése: talpán és száján vésett vonalak. Felirata: K. PALÁDI ECCLESIÁHOZ VALÓ BUZGÓ SZERETETEKNEK KP NAGI PALNAK ES T FILEP ANNANAK DIE 17 IANUARII IELE EZ POHAR ANNO 1700. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méret: talp átm.: 6,2 cm száj átm.: 8,6 cm m.: 9 cm Közölve P. Szalay Emőke 2018. 160. 193. kép Kispaládi Református Egyházközség (2. kép) A kispaládi gyülekezet pohara gazdagon aranyozott, adományozó felirata a szájperem aranyozott része alatt került elhelyezésre két sorban szabályos betűkkel, gyakorlott kézzel vésett. Kispalád a Paládságnak nevezett három település egyike - Botpalád, Kispalád, Nagypalád- ez utóbbi ma Ukrajnához tartozik. A A 17. századtól kezdve a jellegzetes szatmári kisnemesi falvak közé tartoztak. 4 A Filep család, néhol Fülöpnek is írják, birtokos család volt Szabolcs és Szatmár vármegyében, Győrteleken és Botpalád helységben birtokolt. 5 4 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 31-32. 5 Nagy Iván IV. 1852. 174. 12

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 2. Kispalád 13

Magyar Református Egyház Javainak Tára 3. Pohár Komjáti Abaúji Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett vonallal. Kerek, felfelé szélesedő oldalú, egyenes szájperemmel. Külön díszítés nélkül. Jelzés a talpon, GS, Kőszeghy Elemér 1934. 291. 1631. jegy, 294. 1739. jegy Készült: 17. század közepe, Pozsony, Striegler, Georgius Méretek: talp átm.: 6,8 cm száj átm.: 8,8, cm m.: 11 cm Közölve P. Szalay Emőke 2018. II. 16. 29. kép Komjáti Református Egyházközség (3. kép) Magasabb a komjáti gyülekezet pohara, amelynek szája és talpa szintén aranyozott lehetett, de mára lekopott. Ismerjük a készítőjét, mely szerint egy pozsonyi ötvös Striegler, Georgius munkája, akinek eddig egy művét ismertük. 3. Komjáti 14

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. RÉZSÚTOS OLDALÚ POHARAK A következő csoport még inkább a tölcséres poharak felé mutat. Viszonylag széles talpuk rézsútos oldalban folytatódik, amely a tölcséres poharakkal szemben derekuknál nem karcsúsodik, kevéssé hajlik, szájperemük enyhén kihajló. Különböző méretekben készítették ezt a formát is. 4. Pohár Makkoshotyka Zempléni Egyházmegye Ezüst, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, sima talpa kissé szélesedő, hengeres testben folytatódik. Díszítés: talpa felett két vésett vonal, a szája alatt szalagminta, közepén kör alakú mezőben ovális stilizált díszű keretben patkó, felette kalapács, két oldalt nyílvessző. Két oldalán vésett felirat: M G Z I. Jelzés nélkül. Készült: 17. század vége Méretek: talp átm.: 5,4 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 12,4 cm Közölte P. Szalay Emőke 2010. 63. 181. kép Makkoshotykai Református Egyházközség (4. kép) A makkoshotykai pohár magas, feltehetően a legkésőbbiek közé tartozhat. Bár felülete csaknem teljesen sima, tagolása a talp és a száj feletti illetve alatti vízszintes vonalak elhelyezésével a cápás poharakra utal. Díszítésében szintén ezekre emlékeztet a szokásos koszorúba helyezett felirat, a címerképek helyén látható kis stilizált keretbe foglalt patkó. A szájat övező sávban a vésett díszítést egymást keresztező szalagok alkotják. Ez a szalagmustra már a regency felé mutat. 4. Makkoshotyka 15

Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Makkoshotyka 5. Pohár Csaroda I. Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, sima talpa kissé szélesedő hengeres testben folytatódik, Díszítés: talpa felett vésett vonal, a szája alatt két sávban vésett felirat: BOKENI N : IANOS : PES. FELESEGE *K. ANNA : CZINALTATTAK : CZARODAI ECCLESIA : SZAMARA : ISTENES : INDULATIOKBOL * ANNO 1654. Jelzés talpán vésett EG, ismeretlen. Készült: 17. század eleje, Kolozsvár? Méretek: talp átm.: 5,4 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 12,4 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 345., P. Szalay Emőke 2010. 63. 181. kép Csarodai Református Egyházközség (5. kép) 5. Csaroda A csarodai gyülekezet poharát a talpat és a szájat elkülönítő vésett vonal mellett a szabályos betűkkel vésett felirat díszít. Szép példa a feliratok díszítő jellegének alkalmazására. A csarodai pohár jelzése vésett, de hasonlóan egybevont EG névbetűkkel, hasonló egymásba illesztéssel, kissé ovális beütéssel két nagyszebeni ötvöst, valamint egy kolozsvári ötvöst említ Kőszeghy Elemér megnevezés nélkül. 6 Bunta Magdolna Eötvös 6 Kőszeghy Elemér 1936. 167. 989. sz., illetve két EG jegy pajzsba helyezve. Két nagyszebeni ötvöst sorol fel, Emericus Gro I. a 16. század második felében élt 1595-ig, 236. sz. jegy, a 1307. sz., Emerikus Gro 16

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. Gergelyt és Eötvös Gáspárt nevesíti a 16. század második feléből. 7 Úgy vélem, érdemes figyelembe venni, hogy a felirat helyes magyarsággal készült, ezért valószínűnek tételezzük a kolozsvári készítést. Bökényi (Filep) János jeles, külföldet megjárt református lelkész volt, akinek több munkája nyomtatásban is megjelent. 1654-ben Csarodán volt lelkész. A pohár adományozása feltehetően ezzel van kapcsolatban. 8 5. Csaroda II., akiről 1602-ből van adat. 244. 1370. sz. Mindkét ötvös korban megelőzi a feliratban megörökített dátumot. 7 Bunta Magdolna 2001. 187. 8 Bökényi Filep János Wikipédia illetve Arcanum Kézikönyvtár Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái 17

Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Pohár Hejőcsaba Borsod-Gömöri Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett felirattal. Kerek talpú, rézsútosan bővülő oldalú. Díszítés: a talp és a szájperem sávjában gyakorlott írással felirat: BÁRTZAI JOSEF N: SZEPESI SUSANNA 1764-BEN AJÁNDÉKOZTÁK A REFOR. CSABAI ECCLESIANAK. Jelzéssel ellátva, MI. Készült: 18. század eleje, Debrecen M István Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 10 cm m.: 13 cm Közölve P. Szalay Emőke 2015. 17. 37. kép TIREK Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1975. 21. (6. kép) A hejőcsabai pohár díszítését szintén a szabályosan írott felirat adja, amelynek különlegessége, hogy a szájperem mellett a talp szélén folytatódik a szöveg. Debrecenben Bobrovszky Ida talált egy M Istvánnak feltüntetett ötvöst, akihez egyelőre feltételesen négy edényt kapcsoltam. Mindegyike jelentősebb alkotás. 9 Ajándékozója Bárczay József, Szaniszló ágán a Bárczay családnak 18. századi leszármazottja, feleségével együtt szerepel a leszármazási táblázaton. 10 9 B. Bobrovszky Ida 1980. 77-78. 133., P. Szalay Emőke 2001. 47. 10 Bárczay Oszkár 1891. 2. 146. 18 6. Hejőcsaba

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 7. Pohár Fülesd Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpú, rézsútosan öblösödő, kissé kihajló szájperemmel. A szájperem alatt vésett reneszánsz indadísz. Felirata: KAROLY JANOS *. Jelzés SN, Kőszeghy Elemér 1936. 204. 1182. sz. Készült: 1680 körül, Lőcse Novoszády, Stephanus Méret: talp átm.: 7 cm száj átm.: 9,5 cm m.: 12 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 36., P. Szalay Emőke 2017. I. 208. 269. kép Fülesdi Református Egyházközség (7. kép) A fülesdi pohár az előbbihez hasonló alakú, díszítése a szokásos reneszánsz mustra, hullámindán kis levelek és nagy, dús szirmú virágfejek a mintákat kitöltő sűrű sraffirozással. A lőcsei mesternek ez eddig ismeretlen műve. 7. Fülesd 19

Magyar Református Egyház Javainak Tára 7. Fülesd 20 8. Pohár Cégénydányád Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek, rézsútosan kissé öblösödő testű, enyhén kihajló szájperemmel. Díszítés: A szájperemen az aranyozott sávban hullámindán hajló leveles ágak, csigaindák. Felirata: BAKONYI JANOS ANNO DOMINI 1675. Jelzés címerpajzsban egybefonódott TS. Készült: 17. század, Kolozsvár? Seres Tamás? Méretek: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 9,1 cm m.: 15 cm Közölve P. Szalay Emőke 2017. 33. 26. kép Cégénydányádi Református Egyházközség (8. kép) 8. Cégénydányád 1. 11 Kiss Erika 2011. 23. Poc. Jank 46. 15. kép 23. A cégényi poharat formája alapján soroljuk ide, mivel nem a tölcséres poharak szokásos alakját követi, amelyek kissé szűkülő, majd kihajló szájjal formáltak, hanem rézsútosan emelkedik az oldala. Hasonlóját a Jankovich gyűjteményben találjuk. Az aranyozott szájperem alatti sávban széles, két vonallal határolt szárú hullámindáról lehajló leveles ágak alkotják a díszítést, alatta két vonal között a nyomtatott nagybetűs felirat elhelyezése is azonos a két poháron. 11 A kevés díszítés igényes munka. A TS névbetűkkel három jegyet közöl

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 8. Cégénydányád 1. 21

Magyar Református Egyház Javainak Tára Kőszeghy Elemér, azonban ezek eltérnek a cégényi pohár jegyétől. 12 Bunta Magdolna a kolozsvári ötvösök között közli Seres Tamás nevét, aki 1646 jún. 12-én állt be a céhbe. Esetleg felvetjük, mint alkotót. 13 Ha ezt elfogadjuk, akkor egy eddig mű nélküli mesterhez kapcsolhatunk munkát. 9. Pohár Porcsalma Szatmári Egyházmegye Ezüst, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpú, rézsutosan öblösödő, kissé kihajló szájjal. Díszítés: a szája alatt vésett fekvő leveles - virágos koszorúminta. Felirata: PORZALMI ECLESIÁHOZ CONVERTATOTT ANNO 1688. Jelzés nélkül. Készült: 17. század második fele Méretek: talp átm: 5,6 cm száj átm.:8,6 cm m.: 11,6 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 278-79. Porcsalmi Református Egyházközség (9. kép) Hasonló, csak szerényebb a porcsalmai pohár. A szájperem koszorújában kettős vonalú indáról egyszerű, lekerekített formájú levelek hajlanak ki, kevés sraffirozással díszítve, közöttük négyszirmú virágokkal. A szerény díszítés nem árul el művészi kvalitásokat. A nagybetűs felirat az indadísz alatt húzódik. 9. Porcsalma 12 A három jegy közül az első brassói ötvös Kőszeghy Elemér 1936. 179. sz. 30, illetve két nagyszebeni jelzés, 1303. 1304. sz. amelyek közül az utóbbi a leghasonlóbb, de a betűk hasonlósága mellett a címerpajzs teljesen eltérő. 13 Bunta Magdolna 2001. 208. 22

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 9. Porcsalma 23

10. Pohár Nyírtass Magyar Református Egyház Javainak Tára Ezüst, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpú, rézsútosan öblösödő, kissé kihajló szájjal. Díszítés: a szája alatt vésett vonalú díszítés tulipánszerű hármas levelek vízszintes koszorúja. A talp felett vésett vonal. Felirata: Thasi. Refor. Ecclésia Sz. sacramettomhoz valo Pohár., alatta stilizált levélkoszorúban 1792. Jelzés nélkül. Készült: 17. század? Méretek: talp átm: 5,7 cm száj átm.: 8 cm m.: 10,5 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 219. Nyírtassi Református Egyházközség (10. kép) A nyírtassi pohár már egyszerűbb változat, a szájperem alatti sáv díszítését fekvő háromszirmú tulipánok alkotják. Alatta dőlten váltakozva kis és nagybetűs folyóírással készült a felirat. Dereka felett szerény koszorúban az évszám feltehetően később került a pohárra, amely formája szerint bizonyosan korábban készült. A három utolsó pohár díszítése növényi jellegű, fokozatosan szerényedve eltér a korábban bemutatott tölcséres poharak ornamentikájától. 10. Nyírtass 24

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. CÁPÁS POHARAK A 17. századi poharak szerényebb formája volt az un. cápás vagy cápázott pohár, egyszerű, általában enyhén kónuszos testű edény. A cápás poharak külsejét általában gömbölyű végű poncolótűkkel munkálták meg, ennek következtében a felület rücskös lett. A közhiedelemben elterjedt volt az a vélekedés, hogy azért nevezték cápásnak, cápázottnak, mivel a felület a cápabőrre emlékeztetett. Csernyánszky Mária szabályos formájú pohárnak írja le őket, amelyeken a szájperem sima sávja sokszor aranyozott, alatta sima kör alakú mezőt hagytak ki a később bevéshető címer számára. 14 Kiss Erika szerint azonban téves ez a magyarázat. A czapas, czapa jelzővel eredetileg a fegyverek hüvelyének kialakítása során azok beborításánál használt kecskebőrt jelölték. 15 Bunta Magdolna az írásos említések alapján azt a vélekedést fogalmazta meg, hogy a 17. században talán ez a forma volt a legáltalánosabb, a leggyakoribb. 16 A cápás poharak sorába tartoznak az un. egybejáró poharak, egymásba rakható poharak elnevezéssel illetett edények. Anyaguk ezüst, aranyozott ezüst vagy részben aranyozott ezüst, nevüknek megfelelően egymásba illeszthették őket. Díszítésük csak poncolt és vésett technikával készülhetett, hiszen így tudták egymásba helyezni őket. 17 Kiss Erika a pohárformák között említi a mugil pohár elnevezést, amelyet ő azonos formájúnak ír le, de nem említi, hogy poncolt felületű lenne. Csupán a szőrös mugil poharak idézésénél teszi hozzá, hogy Ez esetben feltehetően poncolt felületdíszítésről lehet szó. 18 Elsőként Pósta Béla foglalkozott ezekkel az edényekkel részletesen. Tanulmányában a cápás mellett kitér egy másik megnevezésre is, a mugil pohárra. Ezzel kapcsolatban az Árkosy ötvöskönyv egy rajzát idézi, amelyen a poncolt díszítéssel ellátott pohár mellé a következő szöveg van írva: mugilnek metzik. Ezen adat alapján a czápa és a mugil poharat azonosnak veszi. Magyarázatként azt hozza fel, hogy a mugilis újlatin szó, halat, nagyszájú halat jelent, így elfogadhatónak tekinti azt a véleményt, hogy ugyanazt a díszítettséget, vagyis a cápázást jelentheti. 19 Pósta Béla részletesen leírja ezen poharak formai és díszítésbeli azonosságait, keretbe foglalt egy vagy két címeres megoldásaikat. Ez utóbbiakat házastársak vagy legalább is jegyesek jegypoharainak vagy a kelengyéhez tartozó edényeknek említi. Az 1884-es ötvöskiállításon bemutatott 21 pohár évszámai alapján - 1653-1669 -, azt véleményezi, hogy a 17. század második felében virágzott a legjobban, bár megjegyzi, hogy bizonyára voltak előzményei a típusnak. 14 Csernyánszky Mária 1986. 209. 15 Kiss Erika 2008. 312. 16 Bunta Magdolna 2001. 91-92. 17 Bunta Magdolna 2001. 92. 18 Kiss Erika 200. 312. 19 Dr. Pósta Béla 1916. 2. 135-136. 25

Magyar Református Egyház Javainak Tára A poharak díszítésében csaknem állandóan jelen van a száj sima sávja alá helyezett kör alakú medalion, amelyben címert, címerhez hasonló díszítést vagy feliratot vésett az ötvös. A címeres darabok megrendelésre készültek, a sima medalionok viszont lehetővé tették a későbbiekben, hogy tovább gazdagítsák a díszítést különböző ornamensekkel illetve feliratokkal. 20 Még ebben a viszonylag szerény formában is felfedezhetünk eltérő változatokat. Közös sajátosságuk, hogy alul és felül sima sáv között húzódik a nevet adó poncolt felület. Mindegyik változatra jellemző, hogy egyenes oldalúk rézsútosan öblösödik. Méretbeli különbség van a fennmaradt példányok között. Vannak alacsonyak, amelyek magassága alig nagyobb, mint az átmérőjük, így arányaikban zömökeknek látszanak. A magasabbak karcsúbbak, keskenyebbek, fenekük szűkebb. Mindkét alapformának van sima ezüst és aranyozott változata. Emellett ismertek olyan poharak, amelyekre a szájperem alatt felirat került, illetve reneszánsz olaszkoszorúban helyezték el a szöveget. Mivel ezek az egyszerű poharak jelentős számban maradtak fenn, úgy vélem, szükségtelen mindegyik bemutatása, a jellegzetes változatokat sorolom fel. 11. Cápás pohár Lácacséke Zempléni Egyházmegye Ezüst, cápás poncolással. Kerek talpú, kissé szélesedő testű. Talpának és szájának aranyozott sávját leszámítva egész felülete poncolt. Felirata: ANNO D 1696 KISVARDA. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 9 cm Közölve P. Szalay Emőke 2010. 59. 169. kép, Uő.: 2011. 61. Lácacsékei Református Egyházközség (11. kép) A lácacsékei aranyozott pohár alján lévő vésett 1696 felirat szerint a legkésőbbi a csoportban. De itt is felmerül, hogy ez az évszám az ajándékozás idejét örökítette meg. A 2000-es évek elején még láttam ezt a poharat, 2018-ban nem sikerült fellelni, ezért vélem fontosnak a közlését. 20 H. Kolba Judit 1986. 132. 26

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 11. Lácacséke 27

Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. Cápás pohár Pácin Zempléni Egyházmegye Ezüst, cápás poncolással, vésett felirattal. Kerek talpú, kissé szélesedő testű. Talpának és szájának sima sávját leszámítva egész felülete poncolt. Felirata: PALOCZII YANOS CZINALTATYTA ISTEN DYSÉGRE A PCYNNL TEMPLYOMHOZ 1692 G. L.. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 8 cm m.: 9 cm Közölve P. Szalay Emőke 2010. 92. 269. kép, Uő.: 2011. 51. Pácini Református Egyházközség (12. kép) A pácini gyülekezet sima ezüstpoharának feliratával kapcsolatban felmerül, hogy feltehetően nem anyanyelvű magyar mester írhatta. A Palóczy családról Nagy Iván azt írja, hogy hazája Borsod vármegye, címeres levelét III. Ferdinándtól kapta. 21 2006-ban még felmérhettem ezt a poharat, 2018-ban nem találtam. 21 Nagy Iván IX. 1862. 98. 28 12. Pácin

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 13. Cápás pohár Nagyvarsány Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, cápás poncolással. Kerek talpú, kissé szélesedő testű. Talpának és szájának sávját leszámítva egész felülete poncolt. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 5,5 cm száj átm.: 8 cm m.: 7,5 cm Nagyvarsányi Református Egyházközség (13. kép) Alacsony méretű a teljesen dísztelen nagyvarsányi pohár. Felületének kialakítása teljesen megegyezik a fent írtakkal. 13. Nagyvarsány 29

Magyar Református Egyház Javainak Tára 14. Cápás pohár Komoró Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, cápás poncolással, vésett díszítéssel. Kerek talpú, kissé szélesedő testű. Talpának és szájának sávját leszámítva egész felülete poncolt. A szájperem alatt vésett olaszkoszorúban címer, benne három tulipán, felette csőrében ágat tartó madár, körülöttük vésett felirat: FRANCISCUS TOLVAY-BARBARA SZUNYOG. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 5,5 cm száj átm.: 7,3 cm m.: 7 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 397., Takács Béla 1988. 20. kép, P. Szalay Emőke 2001. 181. 295. sz. TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1979. 10. (14. kép) 14. Komoró A pohár kicsinysége ellenére igényes munka. Figyelemre méltó a kör alakú koszorús medalion finomsága. A Szunyogh család Biharból származott át Szabolcsba és Szatmárba. 30

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. Borbála a leszármazási táblán Boraként feltüntetve, mint Tolvay Ferenc felesége szerepel. 22 A kökösdi Tolvay család ősi címere megegyezik a poháron megörökített elemekkel, kar által tartott három szál liliom, a sisakkoronán madár csőrében zöld ággal. Takács Béla véleményét elfogadva magam is debreceni eredetűnek vélem. 23 15. Cápás pohár Gelénes Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, cápás poncolással, vésett díszítéssel, felirattal. Kerek talpú, kissé szélesedő testű. Talpának és szájának sima sávját leszámítva egész felülete poncolt. Szája alatt négy rozettával megszakított akantuszleveles koszorúban IA PL 1694. Felirata: A GEL ECHOZ AT : K: LIEL : ISTVAN NAGY ERSE. Jelzés elmosódott, jelenleg feloldani nem tudtuk. Készült: 17. század vége Méretek: talp átm.: 5,5 cm száj átm.: 7,4 cm m.: 9 cm Gelénesi Református Egyházközség (15. kép) A gelénesi poháron a szokásostól eltér a felirat elhelyezése, a szájperem sávjában látható. A pohár szerénysége mellett a kis rozettákkal megszakított olaszkoszorú gyakorlott kézre utal. A poncolásból jól látható, hogy különbségek vannak ennek az egyszerű technikának az alkalmazásában. 15. Gelénes 22 Nagy Iván IX. 1862. 697-98. 23 Nagy Iván XI. 1865. 235-236. 31

Magyar Református Egyház Javainak Tára 15. Gelénes 32

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 16. Cápás pohár Tornalja Gömöri Egyházmegye Ezüst, poncolt, vésett díszítéssel, vésett betűkkel. Kerek aljú, kissé szélesedő oldalú, sima szájú. Díszítés: a talp és a száj sávját kivéve egész felületén poncolt, benne olaszkoszorúban címer, háromágú koronán két kar hármas ágat tart. Ugyanez ismétlődik a sisakdíszben, mellette névbetűk. Felirata: I* M*. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6,8 cm száj átm.: 7,1 cm m.: 7,9 cm Közölve P. Szalay Emőke 2013. 124. B1. kép Tornaljai Református Egyházközség (16. kép) 16. Tornalja A tornaljai pohár sajátossága, hogy talpának széle lekerekített, díszítése igényes, gyakorlott alkotóra mutat. Az eddig ismert anyagban ilyen formával nem találkoztam. 33

Magyar Református Egyház Javainak Tára 16. Tornalja 34

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 17. Cápás pohár 2. Cégénydányád Szatmári Egyházmegye Ezüst, poncolt, vésett díszítéssel, felirattal. Ezüst, részben aranyozva, hengeres, felfelé kissé kiszélesedő testtel. Alul-felül sima mező, közben cápás dísz, elől vésett levélkoszorúban felirat: "MIKHAEL SKOTTKA 1688. Jelzés nélkül Méretek: talp átm.: 5,5 cm m: 7,6 cm száj átm.: 7,5 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 316-317., P. Szalay Emőke 2017. I. 35. kép TTRE Egyházművészeti Múzeuma ltsz.: F. 1976. 7. (17. kép) 17. Cégénydányád 2. Ennek a változatnak legdíszesebb példánya a cégénydányádi gyülekezet pohara. A Skotka család nem ismert Szatmár megyében, de egy Kölcsei Zsigmondnak a 17. században a felesége Skotka Bora volt. 24 További kapcsolat, hogy Skotka Erzsébet Kende Gábor feleségeként adományoz 1710-ben úrihímzéses úrasztali terítőt. 25 24 Nagy Iván VI. 1860. 185-6. oldal a Kölcsey család javított leszármazási táblázata. 25 P. Szalay Emőke 2013a. 96. 35

Magyar Református Egyház Javainak Tára 18. Cápás pohár Kék Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, cápás poncolással, vésett díszítéssel, felirattal. Kerek talpú, kissé szélesedő testű. Talpának és szájának sima, aranyozott sávját leszámítva egész felülete poncolt. Szája alatt felül és alul szalaggal átfont akantuszleveles koszorúban kardot tartó medve, két oldalt betűk: P E. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 5,5 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 9,9 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 467. Kéki Református Egyházközség (18. kép) A kéki pohár díszítése igényes, gyakorlott kézre utal, de jelenleg semmit nem tudunk róla. 18. Kék 36

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 19. Cápás pohár Hangács Abaúji Egyházmegye Ezüst, poncolt és vésett díszítéssel, vésett betűkkel. Kerek aljú, rézsútosan öblösödő oldalú. Díszítés: a száj alatti és a talp feletti keskeny sávot kivéve cápázott felületű. A száj alatt vésett hullámindás díszítmény, alatta koszorúban címer: lábszár sarkantyús cipővel, nyíllal átlőve, két oldalt B L. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 5,5 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 10,2 cm Közölve P. Szalay Emőke 2018. 114. 312. kép TIREK Egyházművészeti Múzeum, leltári szám: F. 1961. 5. (19. kép) A hangácsi pohár bizonyos fokig átmenetet alkot a tölcséres poharakhoz, cápázott oldalán jellegzetes olaszkoszorú. Száját reneszánsz mustra szegélyezi, amely a tölcséres poharak legjellegzetesebb díszítőeleme volt. 19. Hangács 37

Magyar Református Egyház Javainak Tára A méretbeli sorozatban a következő altípus magasabb, oldala csaknem hengeres, alig szélesedő. Díszítésében az alsó sima sáv egészen keskeny. Két pohár sorolható ide, az alább bemutatandó fehérgyarmati és az uszkai. Különlegességük, hogy mindkettőt ugyanazzal a felirattal látták el, ugyanabból az évből, 1650-ből. 20. Cápás pohár Fehérgyarmat Szatmári Egyházmegye Ezüst, poncolt, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Kerek aljú, felfelé enyhén szélesedő testű. Egész felületén a talp keskenyebb, a szájperem szélesebb sima sávját kivéve poncolozott. Díszítés: A szájperem alatt olaszkoszorú, benne csillag és stilizált címerpajzs, felette felirat: MARTINUS PAKU 1650. Jelzés nélkül. Készült: 1650 Méretek: talp átm.: 6,6 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 11,5 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 401., P. Szalay Emőke 2017. 152. 193. kép Fehérgyarmati Református Egyházközség (20. kép) A Paku családról annyit tudunk, hogy Dányádi Paku nemeslevelet Bethlen Gábortól nyert 1621. ápr. 8-án. 100 évvel később az 1754-55. évi nemesi összeírásban Szatmár megyében előfordul egyik leszármazottuk. Feltehetően ebből a családból került ki az adományozó. 26 20. Fehérgyarmat 26 Kempelen Béla 1914. 8 kötet 38

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 21. Cápás pohár Uszka Szatmári Egyházmegye Ezüst, poncolt, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Kerek aljú, felfelé enyhén szélesedő testű. Egész felületén a talp keskenyebb, a szájperem szélesebb sima sávját kivéve poncolozott. Díszítés: A szájperem alatt olaszkoszorú, benne csillag és stilizált címerpajzs, felette felirat: MARTINUS PAKU 1650. Jelzés nélkül. Készült: 1650 Méretek: talp átm.: 6,6 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 11,5 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 401. Uszkai Református Egyházközség (21. kép) 21. Uszka 39

Magyar Református Egyház Javainak Tára 21. Uszka A poharak azonosságával kapcsolatban felmerül, hogy esetlen a Bunta Magdolna által is említett egybejáró poharak sorozatának két darabja lehetett. Az általa ismertetett példányok magasságában, talp és száj átmérőjében eltérés mutatkozik, amelynek az a magyarázata, hogy így lehetett egymásba illeszteni a poharakat. 27 A fenti két pohár azonban méreteiben egyező, tehát nem lehetett őket egymásba helyezni, de ettől függetlenül ezek is képezhettek sorozatot, amint azt Kiss Erika is megállapítja. Az egymásba járó lehetett egyforma tárgyak csoportja, mint készlet, de egymásba illeszkedő hasonló, méreteiben eltérő tárgyak csoportja is. 28 22. Cápás pohár Zádorháza Zádor Gömöri Református Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett, poncolt. Kerek talpú, enyhén szélesedő oldalú. Díszítés: a a talp szélén és a szájperemén vésett vonal, közöttük az egész felület poncolt. Alján vésett FB és beütött sas jelzés, Kőszeghy Elemér 1936. 1871. 1886. sz. Készült: 1650, Rimaszombat Bodzási Ferenc? Méretek: talp átm.: 6.7 cm száj átm.: 8 cm m.: 11,8 cm Közölve P. Szalay Emőke 2013. 141. B3. kép. Zádorházi Református Egyházközség (22. kép) A zádorházai egyház pohara a Kőszeghy Elemér által csak feloldott névbetűs jeggyel ellátott, amely szerint a városjegy a rimaszombati kiterjesztett szárnyú sas, mesterjegye pedig vésett FB, amely a 17. század középső harmadából származó feljegyzésekből ismert Bodzási István I. lehet. Műveket nem említ vele kapcsolatban, így a most közölt pohár egyelőre az egyetlen tárgy, amelyet hozzá kapcsolhatunk. A pohár díszítetlensége ellenére pontos, gyakorlott kezű munka. 27 Bunta Magdolna 2001. 91-92. 28 Kiss Erika 2008. I. 311. 40

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 22. Zádorháza 41

Magyar Református Egyház Javainak Tára 22. Zádorháza 23. Cápás pohár Nábrád Szatmári Egyházmegye Ezüst, cápás poncolással, vésett díszítéssel, felirattal. Kerek talpú, kissé szélesedő testű. Talpának és szájának sima, aranyozott sávját leszámítva egész felülete poncolt. Száján kettős vonallal határolva felirat: Bayi Ersebeth A. 1637. Alatta körben a Bay család címer, felette vésett G: M. Jelzéssel, talpán vésett C. E, ismeretlen. Készült: 1637 Méretek: talp átm.: 6 cm száj átm.: 9 cm m.: 12 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 85 106. kép tévesen ónpohárnak említve. TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1974. 12. (23. kép) A Bay család Nógrád megyéből elszármazott még Komárom, Győr, Bihar, Szatmár, Bereg, Borsod, Máramaros, Szabolcs és Zemplén megyékbe is. Bay Erzsébet a Dolhay családból származott, Dolhay Ilona leszármazottjaként apja Bay Ferenc, ő pedig Szuhay Gáspár felesége volt. 29 29 Petrovay György 1893. 3. 172. 42

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 23. Nábrád 43

Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. Cápás pohár Tiszapéterfalva Пийтерфолво Máramaros-Ugocsai Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett, poncolt díszítéssel. Kerek aljú, kissé szélesedő oldalú. Díszítés: a talp és a száj peremén vésett vonalak között poncolás borítja. Olaszkoszorúban címerpajzs, koronán álló kardot tartó madár. Felirata: KÖKENIESDI BORBÁLA 1650 NO. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Nagybánya? Méretek: talp átm.: 9,6 cm száj átm.: 11,3 cm m.: 14,8 cm Közölve P. Szalay Emőke 1998. 1999. 177., Uő.: 2001a. 226. 2. kép, Uő.: 2002. 57. 31-32. kép, Uő.: 2013. 141. B3. kép Nagybánya? Tiszapéterfalvai Református Egyházközség (24. kép) A péterfalvi pohár a fehérgyarmati és uszkai edényhez hasonló alakú, teste alig öblösödik. Eltérés mutatkozik viszont a díszítésében annyiban, hogy az előbbiek szerénységével szemben ezt gazdag aranyozás borítja a sima sávokon és a kör alakú medalionban. 30 Kökényesdi Borbála az iratokban utolérhető. Kökényesdi Péter leánya volt, aki 1642-ben férjhez ment Bellényi Jánoshoz, 24. Tiszapéterfalva Második házasságát Dolhay Pállal kötötte, aki 1652-ben halt meg. Harmadik férje Ósgyáni Bakos Gábor kállói tábornok volt. 31 1650-ben a Vetéssy család fiú ágával pereskednek. 32 A poharat feltételesen nagybányai készítésűnek vélem. 25. Cápás pohár 2. Csaroda Szatmári Egyházmegye Ezüst, vésett, poncolt díszítéssel, vésett felirattal. Keskeny, kerek aljú, szélesedő oldalú. Díszítés: a talp és a száj peremén vésett vonalak között poncolás borítja. Címerpajzsban három akantuszlevél felett emelkedő, nyíllal átlőtt egyszarvú állat. Felirata: Renovare curavit F. R. h d. k. R. h. Anno 1753 in diebus Maii. Jelzés MM, Kőszeghy Elemér 1936. 582. sz. Készült: 17-18. század, újítva Debrecen Marjalaky Mihály Méretek: talp átm.: 9,6 cm száj átm.: 11,3 cm m.: 14,8 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 344., P. Szalay Emőke 2001. 89. 163. 217. Csarodai Református Egyházközség (25. kép) 30 Ezt a poharat más darabokkal együtt feltételesen a nagybányai ötvösséghez kapcsoltam. P. Szalay Emőke 2001b. 541-548. 31 Ugyanott lásd a Kökényesdi családról Petrovay György 1893. 32 Nagy Iván VI. 1860. 433. 44

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. A csarodai pohár magasabb, keskenyebb talpú. Díszítését a poncolt felületben a szájperem alatt stilizált, tagolt címerpajzsban stilizált címerkép adja PG névbetűkkel. A debreceni kapcsolatokat erősíti, hogy az 1753-ban történt felújítását Marjalaky Mihály 17. századi debreceni ötvös végezte. Ez a pohár arra példa, hogy nem minden esetben formálták át teljesen a régi formákat, olykor megőrizték. 33 Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy míg a 17. századi poharakon a palástra helyezett kör alakú medalion általában olaszkoszorúval keretezett, itt csak egy egyszerű stilizált címerpajzsban került elhelyezésre a címerszerű rajz. 25. Csaroda 2. 33 Erre már Bobrovszky Ida felhívta a figyelmet a legismertebb debreceni ötvössel, Büttösi István II.-vel kapcsolatban 1980. 85-87. 45

Magyar Református Egyház Javainak Tára 26. Cápás pohár Beregszász Берегове Beregi Egyházmegye Ezüst, poncolt díszítéssel, vésett felirattal. Keskeny, kerek aljú, szélesedő oldalú. Díszítés: a talp és a száj peremén vésett vonalak között poncolás borítja. Díszítés: babérkoszorúban virágot tartó kar. Felirata: NADANI SIGMOND. Alján felirata: Kölczei Magdolna. Jelzés liliomos városjel, Kőszeghy Elemér 1936. 810. sz. Készült: 17. század, Kassa Méretek: talp átm.: 6,6 cm száj átm.: 9,7 cm m.: 15 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001a. 225-26. 235. 1. sz., Uő.: 2002. 31. 29-30. kép Beregszászi Református Egyházközség (26. kép) A beregszászi pohár jelentősége abban van, hogy ez az egyetlen biztos jelzéssel ellátott, amelyről kijelenthető, hogy kassai ötvös volt a készítője. Erre utalva talán nem alap nélküli az a feltételezés, hogy az ilyen karcsú testű cápás poharak esetleg kassai készítésűek lehettek. 34 A pohár díszítésében a virágokat tartó kar a Kölcsey címerre utal, viszont felirata Nadányi Zsigmond nevét örökíti meg. Nadányi Zsigmond Bocskai István idejében a bihari Hencidát védte a császári sereg ellen, 1605-ből ismert adat róla. 35 A címerkép a Kölcsey családra utal. A pohár a 17. század elején készülhetett. 34 P. Szalay Emőke 2001a. 225-226. 35 Nagy Iván VIII. 1861. 9. A Kölcsey és Nadányi családról P. Szalay Emőke 200a. 25-226. A Kölcsey család címerképe három virágszálat tartó kar. 46 26. Beregszász 1.

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 27. Cápás pohár Kölcse Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpú, enyhén szélesedő, kissé kihajló szájperemű. Díszítés: talpa, palástja dereka és szája sávját kivéve poncolt. Felirata: Dedicat cedi me postquam Sacrae Sigmdus Kölcsides ritam deserit et patriam K. m. 1620. Istenhez való buzgóságábul Die 3 novembri 1734 Babusi Erzsébet ujjonnan csináltatta. Jelzés nélkül. Készült: 17. század eleje, átalakítva 1734 Méret: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 10 cm m.: 15,3 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 33., P. Szalay Emőke 2017. II. 303. kép Kölcsei Református Egyházközség (27. kép) A kölcsei pohár jellemző példája annak, hogy az anyagi háttérből fakadóan különböző méretekben készülhettek az azonos formájú poharak, ez a pohár ugyanis jelentős nagyságú. A feliratában szereplő Kölcsey Zsigmondról egy adatunk ismert 1615-ből. 36 27. Kölcse 36 Nagy Iván VI. 1860. 185-186. 47

Magyar Református Egyház Javainak Tára GYAPJAS POHARAK A cápázás mellett a másik felületdíszítő ötvöstechnika a gyapjasnak nevezett poncolás volt. Elnevezését a vízszintesen vésett hullámzó vonalak keltette hatásból vezetik le, mely a birka gyapjújához hasonló látványt kelt. Nevezték szőr pohárnak is. 37 A poharak méretbeli eltérésük mellett formai szempontból a legapróbb sajátosságokat is figyelembe véve, három típusba sorolhatók. 28. Gyapjas pohár Kisgéres Malý Horeš Zempléni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel. Kerek aljú, hengeres teste kissé szélesedő. Díszítés: a talp és a száj sávja aranyozott, közöttük az egész felületet un. gyapjas minta borítja. Jelzés vésett DI. Készült: 17. század első fele, esetleg Debrecen Debreceni János Méretek: talp átm.: 5,6 cm száj átm.: 8 cm m.: 11,7 cm Közölve P. Szalay Emőke 2007. 148. B3. kép, Uő.: 2010b. 233. 3. kép Kisgéresi Református Egyházközség (28. kép) Elsőként a kisgéresi pohár formáját nézzük, keskeny talpú, rézsútosan szélesedő oldalú, egyenes szájú. Talpa szélén keskeny, szája alatt szélesebb sima sáv. Egész felületén sűrű, vízszintesen hullámzó vésett vonalak, ez a gyapjasnak nevezett díszítés jellemző kialakítása. Készítőjének a debreceni Debreceni Jánost véljük. 38 29. Gyapjas pohár Magosliget Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, hengeres teste kissé szélesedő. Díszítés: a talp és a száj sávja aranyozott, közöttük az egész felületét un. gyapjas minta borítja. Felirata: KOP S E K S P. Jelzés GG. Készült: 17. század első fele, Debrecen Gyursa Gergely Méretek: talp átm.: 6 cm száj átm.: 9 cm m.: 12,5 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 40. 146. 141. Magosligeti Református Egyházközség (29. kép) 37 Kiss Erika 2008. I. 312. 38 Bővebben P. Szalay Emőke 2001. 34-35. 48

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 28. Kisgéres 49

Magyar Református Egyház Javainak Tára 29. Magosliget 50

A magosligeti pohár nagy hasonlóságot mutat az előbbivel, bár talpsávja valamivel szélesebb. Ugyanakkor a gyapjúzás szabályosabb, bizonyára más kéz munkája. A mintás felületben a száj sima sávjához kapcsolódóan szalaggal megszakított háromleveles olaszkoszorúban álló kardot tartó balkar, betűkkel. Jelzése alapján Gyursa Gergely debreceni ötvös munkájának határoztuk meg. 39 Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 29. Magosliget 30. Gyapjas pohár Baktakék Abaúji Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek, kissé szélesedő oldalú. Díszítés: a talp szélén és a száj alatti sima csíkon kívül az egész felület un. gyapjas díszítésű. Díszítése: babérkoszorúban címer, körülötte felirat STENCHEL FE- RENCZ 1646 F S. Alján karcolt betűk. Jelzés esetleg egybefont EG, Kőszeghy Elemér 1936. 187. 989. sz. Készült: 17. század eleje, Kolozsvár? Méretek: talp átm.: 6 cm száj átm.: 7,8 cm, m.: 10,5 cm Közölve P. Szalay Emőke 2017. 39. 112. kép Baktakéki Református Egyházközség (30. kép) A baktakéki pohár formája kevésbé karcsú, talpa szélesebb, mint az előbbieké, a sima sávok közül az alsó keskeny. Gyapjas díszítése hasonlóan igényes, mint a magosligeti. Díszítése sem árul el olyat, ami alapján továbbléphetnénk. Jelzés elmosódott, az EG alapján felvethető, hogy Kőszeghy Elemér által közölt 989. számú kolozsvári jelzéssel azonos, amelynek mesterét nem jelölte meg. Bunta Magdolna négy kolozsvári mestert említ, akik a névbetűk alapján esetleg felvethetők, mint készítők. Erdődi György 1582-ben lett mester, további adatokkal nem rendelkezünk személyéről. Eördeögh Gergely 1612-től tagja a kolozsvári ötvös céhnek, 1628-ban hunyt el. A 16. század második felében Eötvös Gergely és Ewthwes Gáspár működött a városban. Ha számba vesszük az említett ötvösöket, legnagyobb valószínűséggel talán Eőrdeögh Gergely tekinthetjük készítőjének. 39 Gyursa Gergelyről bővebben P. Szalay Emőke 2001. 39. 51

Magyar Református Egyház Javainak Tára 30. Baktakék A kolozsvári készítés feltételezését erősítheti a poháron szereplő felirat is, amely Stenczel Ferenc nevét őrizte meg. Kolozsváron egy évszázadon át jelentős szerepet játszott a szász Filstich család, melynek egyik 17. századi tagja, Filstich Lőrinc I. Rákóczi György fejedelem kedvelt embere volt, aki a fejedelemnek a református egyházaknak adományozott ezüst kannák elkészítésében szerepet játszott. 40 Filstich Lőrinc első felesége Stenczel Anna volt, aki a hasonlóképp nagy tekintélyű és vagyonú kolozsvári szász református családból származott. E családból említik Stenczel Ferencet, aki kereskedő, Kolozsvárnak 1647-ben a református szászság által választott főbírája volt. 41 Feltehetően az ő leánya volt Stenczel Anna, akinek második férje nemzetes szendrei Zákány András alispán volt. A Szendrőn nemesi telekkel rendelkező Zákány András II. Rákóczi György megbízásából többször követ volt. Felesége Stenchel Anna 1666-ban írta meg végrendeletét, amelyben javait elősorolja. Az ezüst edények felsorolásában említ öt egybejáró kívül-belől aranyas habos poharat, amelyen apja neve és címere tűnik fel, akárcsak másik négy kívül-belől aranyozott cápa poháron. Emellett említettik hét egybejáró cápás, aranyozott szélű pohár, amelyből öt darabon Stenczel Anna, kettőn pedig apja neve jelenik meg. 42 Egyelőre nem lehetünk benne biztosak, hogy a felsorolt poharak közül került ki a baktakéki pohár- vagy esetleg a habosak között említettek egyike. 40 P. Szalay Emőke 2018c. 41 Herepei János 1971. 540-552. 42 Gyulai Éva 2006. 90-91. 52

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 30. Baktakék 53

Magyar Református Egyház Javainak Tára 31. Gyapjas pohár Hernádszentandrás Abaúji Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel. Kerek aljú, kissé szélesedő oldalú, szájpereme kihajló. Díszítés: a talp és a szájperem kivételével egész felületén vízszintes sorokba rendezettnek tűnő hullámvonalak. A szájperem alatt kör alakú koszorúban címerkép oroszlánokkal. Körülötte felirat: JOHAN GYAR. JUN. CURDET. SUE. ZO ANNO 1657. Jelzés a talpán, Kassa városjel és mesterjegy Kőszeghy Elemér 1934. 146. 876. sz. Készült: 1657, Kassa Gönczi István Méretek: talp átm.: 7,8 cm száj átm.: 10,3 cm m.: 14,7 cm Közölte P. Szalay 2017. 134. 361. kép Hernádszentandrási Református Egyházközség (31. kép) A hernádszentandrási szintén finom gyapjas pohár szájpereme kissé kihajló, ezzel eltér az előbbiek formájától. Mind talpa, mind szájöve keskeny. A kassai városjel és mesterjegy teszi lehetővé, hogy megállapíthassuk, Kassán készülhetett, Gönczi István műhelyében 1670-ben. 43 43 Mihalik József 1900. 335. 54 31. Hernádszentandrás

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 32. Pohár Komlódtótfalu Szatmári Református Egyházmegye Ezüst, gyapjas és vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpa kissé öblösödő testben folytatódik, szája enyhén kihajló. Díszítés: a talp és a száj sávját kivéve egész felülete flecheléssel díszített. Benne olaszkoszorúban két levél felett ugró szarvas, felette stilizált korona. Felirata: Hatta Isten dicsőségére Kedves Fodor Mihály Hites Feleségével Erdélyi Kata asszonyal Gyermekek Fodor Ilona Asz. Joszagabul a komlod Totfalusi Reformata Ecclesiahoz ezen pohart Anno 1723 Die 10 Februarii. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6 cm száj átm.: 7,4 cm m.: 10 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 369., P. Szalay Emőke 2017. 213. 279. kép Komlódtótfalui Református Egyházközség (32. kép) Szatmár megyében virágzott a Fodor család, nem tudható, hogy melyik ágából származott a pohár ajándékozója. 44 Az Erdélyi család Szatmár megye egyik legrégibb családja a 15. században Zsarolyánban, Fülpösön van részbirtokuk, a Szamos folyón malmot kapnak ajándékba. Komlódtótfalu is a Szamos mellett fekszik. 45 32. Komlódtótfalu 44 Nagy Iván IV. 1853. 184. 45 Nagy Iván IV. 1853. 59. 55

Magyar Református Egyház Javainak Tára 33. Gyapjas pohár Beje Behynce Gömöri Egyházmegye Ezüst, aranyozott, öntött és vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, hengeres teste a száj alatt szélesedik. Díszítés: a talp és a száj sávját kivéve az egész felületét un. gyapjas minta borítja. A száján vésett reneszánsz mustra. Belsejében olaszkoszorú keretben, lombokkal övezett címerpajzsban két, szembenéző férfifej fejfedővel, egyikük bajszos, felettük évszám: 1635. Felirata: POSTOS JUDIT. Jelzés két ismeretlen. Készült: 17. század eleje Méretek: talp átm.: 7 cm száj átm.: 11,6 cm m.: 19,5 cm Közölve Toranova, Eva 1975. 216. sz., P. Szalay Emőke 2013. 61. B2. kép Bejei Református Egyházközség (33. kép) A bejei pohár méretében különbözik az előbbiektől, mivel csaknem 20 cm magas, ezzel a legmagasabb az idesorolt poharak között. Formájában is eltér az előbbiektől, szájpereme rézsútosan kihajló, a tölcséres poharakra emlékeztet. Díszítése is azok reneszánsz mustráihoz hasonló, szeszélyesen kanyargó indán visszahajló levelek és nagy bimbók hajladoznak. Díszítésében jelen van az olaszkoszorúba foglalt címerpajzs felirattal. A falunak a 16. században birtokosa volt a Posztós család, melynek leszármazottja lehetett az adományozó Posztós Judit. 46 46 Vende Aladár 1903. 56 33. Beje

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. A szokásos gyapjas megoldás mellett más technikával is találkozunk az ilyen jellegű díszítések között. A habos pohár elnevezést a víz hullámzására emlékeztető vonalaktól kapta 34. Habos pohár Prügy Zempléni Egyházmegye Aranyozott ezüst, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, kissé szélesedő, hengeres testű, sima szájú. A talpán és a szája alatt sima sáv, egész felülete poncolásos. Oldalán levélkoszorúban címer: egyfejű sas lábával kardot tart. Felirata: URBANUS REOTHY : CAP : KEOVARI : P : Anno 1642.. Jelzés Pv?. Készült: 17. század közepe, Debrecen Pesti Máté vagy Pesti Mihály? Méretek: talp átm.: 5 cm száj átm.: 6,8 cm, m.: 12,5 cm Közölte Kálvin Emlékév 2009. 63. oldal, P. Szalay Emőke 2010. 100. 289. kép, Uő.: 2011. 47. 5. kép TIREK Egyházművészeti Múzeuma ltsz.: F. 1963. 49. (34. kép) A prügyi pohár jellegzetes felületén a finom poncolás a Kiss Erika által említett moire taft hullámzását idézi. 1642-es évszámmal ellátott, amely feltehetően a készítés idejét örökítette meg. Amennyiben az egybefont, elmosódott Pv jegyet PM-ként értelmezzük, akkor a debreceni Pesti Mátéhoz-Pesti Mihályhoz kapcsolhatjuk ezt a poharat. Pesti Máté és Pesti Mihály azonos PM névbetűkből vésett és beütött jelzéseket használt közel egy időben. Jelenleg lehetetlen a meglévő és ismert jegyek alapján elkülöníteni műveiket. A prügyi pohár némi világosságot hoz ebben a vonatkozásban, mivel a poháron szereplő évszám alapján ezt csak Pesti Máté készíthette. Ez a további vizsgálatok során kiinduló pontot jelenthet ahhoz, hogy a vésett PM jelzést bizonyosabban Pesti Máténak tulajdonítsuk. 47 A megörökített név Reöthy Orbánt takarja, aki előbb sárospataki, majd kővári kapitány volt, I. Rákóczi Zsigmond fejedelem familiárisa, bizalmas híve. Felesége nevezetes kolozsvári szász ötvös családból származott, Filstich leány volt. 48 Jelenleg kapcsolatot nem tudtunk feltárni Rőthy Orbán és Prügy között. Ugyanakkor a pohár alkotójával kapcsolatban utalni kell arra, hogy Rőthy Orbán felesége, mint fentebb szó volt róla, feltehetően kolozsvári ötvös családból származott. Bunta Magdolna a Kőszeghy által ismertetett kolozsvári ötvösökhöz hozzátett egy Pápai Mihály nevű ötvöst, akiről a 17. század elejéről közölt adatot. A pohár alkotójának megnevezése tehát jelenleg kérdéses. 49 47 P. Szalay Emőke 2001. 47-52. Itt lásd Pesti Máté és Pesti Mihály addig ismert tárgyainak felsorolását. Egy korábbi munkában még nem oldottam fel a mesterjegyet, így ezt a poharat nem soroltam a Pesti munkák közé P. Szalay Emőke 2001. 47, 5. kép. 48 Takács Béla feljegyzése a pohár általa készített múzeumi leíró kartonáról. Röthy Orbán végrendeletéről Miski Péter 2016. 69-82. 49 Bunta Magdolna 2001. 204. 57

Magyar Református Egyház Javainak Tára 34. Prügy 58

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 35. Habos pohár Sajókirályi Králik Egyházmegye Ezüst, poncolt, vésett díszítéssel, vésett díszítéssel. Kerek aljú, öblösödő. Díszítés: a talp és a száj sávját kivéve egész felületén poncolt. Felirata: T. N. V. Losonczi László Úr és T. N. Szilvásy Mária Asszony confealtak az N. Királyi Ref. Sz. Ecclesiának Ano 1747. Jelzés a talpán, vésett IX. Készült: 18. század eleje Méretek: talp átm.: 5,7 cm száj átm.: 7,6 cm m.: 10 cm Közölve P. Szalay Emőke 2013. 44. B24. kép Királyi Református Egyházközség (35. kép) Utolsóként a sajókirályii gyülekezet szerény poharát mutatjuk be, amely már bizonyos eltér a korábbiaktól, szájpereme kissé kihajló, de felületének felosztása megegyezik a cápás poharakéval. Felirata a sima szájat övező sávba vésett. Felületén a vésett díszítés valóban a vízfolyásra emlékeztet. Technikája különbözik mind a cápázás egymás melletti pontsoraitól, mind a gyapjas poharak hullámvonalaitól. Ferdén futnak a kis hullámvonalak, a felületnek valóban olyan a hatása, mintha vízfolyás lenne, teljesen hasonló a moirénak nevezett selyemhez. Ugyanakkor ez is átmenetet mutat a sima oldalú, kihajtott szájperemű poharak csoportjához. Felvethető, hogy a pohár talpán a IX. szám esetleg az említett egyben járó poharak számozása lehet. 35. Sajókirályi 59

Magyar Református Egyház Javainak Tára TALPAS POHARAK A 17. században a sokféle pohár közül hazánkban legjellegzetesebb az un. talpas pohár volt. Bobrovszky Ida az Alföld mezővárosi ötvösségét vizsgáló alapvető jelentőségű munkájában azonosította ezt a formát a korabeli forrásokban emlegetett udvari pohárral. 50 Nem véletlen, hogy a bemutatandó poharak közül a talpas poharakra vonatkozóan találjuk a legtöbb írásos adatot. A kutatás véleménye szerint korábban a 16. században alig, a következő 18. században pedig már nem is ismert. Az eddig feltárt adatok alapján a 16. század utolsó évtizedében jelent meg ez a pohárforma, hogy a következő századot egyértelműen uralja. 51 A korból fennmaradt ötvöstárgyak talán legnagyobb csoportját ezek a poharak alkotják. Jól érzékelteti ezt az 1884-es nagy ötvösművészeti kiállítás, ahol a rövid leírások alapján 72 db talpas poharat sorolt fel a katalógus. 52 A pohárforma eredetével kapcsolatban Kiss Erika megjegyzi, hogy az egyes edénytípusok legtöbbször a délnémet ötvösségre vezethetők vissza, de nálunk minden alapformának helyi jellegzetességei alakultak ki. Az eredeti német forma zömökebb volt, velük szemben a magyar talpas poharak karcsúbbak. A forma kialakulásának két lehetséges előzményét sorolja fel. Elsőnek a korábbi, eredetileg udvari pohárnak nevezett magas, karcsú, szájánál kiszélesedő, talapzatra helyezett gótikus poharat említi. Másik előzménynek a tölcséres poharak lábas változatát tartja. 53 Mihalik József Az iparművészetek könyvében ír a talpas poharakról: Hazánk ötvöseinek tevékenysége a XVI. századtól egészen a XVIII. század elejéig a legnagyobb mértékben kiterjedt az u. n. talpas poharak készítésére. E poharak a liliompártával övezett XV. századi lábas poharak helyébe lépnek, amazoknál magasabbak, öblük lefelé szűkül s keleti mintákra valló vésett lombokkal, majd szövevényesebb rajzú trébelt virág és gyümölcsbokrétákkal, maszkokkal és medaillonokkal ékesítvék. Testének azt a részét, a hol a pohár feneke helyet foglal, kivülről rendesen gyűrű szokta jelölni. 54 Bunta Magdolna a szakirodalomban talpas pohárnak nevezett formát kettős pohárként említi, amely az ékszerek mellett a legelterjedtebb ötvösmű a 17. században. Szerinte a 50 B. Bobrovszky Ida 1980. 85. 51 H. Kolba Judit-T. Németh Annamária 1973. 20. 52 1884. 1V. terem A talpas poharak a IV. teremben kerültek elhelyezésre. A tárgyak megnevezése olykor félreérthető, mivel talpas pohárnak nevez a leíró olyan edényt is, amelynek leírásában pl. fogantyú szerepel, ez alapján felvethető, hogy inkább kehelyről lehet szó. 15. sz. IV. első szekrény 15. sz. 5., 35. sz. 7. II. szekrény 4. 6, 18. o 12-13-14., 19. 1623. 20-21. 75-92. 31-35., A 93. számút csak pohárként írják le, de leírása alapján ez is feltehetően talpas pohár volt. 94-116. sz. 35-39. 133.135.145.43-46. o. 153. 47. 160-61. 48-49., III. szekrény 1-7. 14-15. 9. 16. 13-15-23. talpas pohár 16. 27. 57. 37. 60., 3. 120. Ötödik terem 13-16. 6 db. Cápás poharak 9 db. Feltehetően sima pohár 15 db. Verejtékes pohár. II. szekrény 69-76. 29-31, 11 db 53 Kiss Erika 2008. I. 312. 54 Mihalik József 1934. III. 119. 60

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. pohártest alsó harmada körül elhelyezkedő öv két részre osztja a poharat, megfordítva, alját kisebb űrtartalmú pohárként lehet használni. Innen eredezteti a kettős pohár elnevezést. 55 Kiss Erika véleménye ennek ellentmond, hogy a magyarországi szakirodalom a 19. század vége óta alkalmazza a talpas pohár megnevezést. Az alsó részt szerinte soha nem használták pohárként. 56 A poharak díszítését tekintve három variációval találkozhatunk. Egyik csoportjukban csak vésett díszítéssel látták el az ötvösök az edényeket. A másik változat, amikor domborítás, trébelés a fő díszítő technika. A harmadik esetben a vésett és a domborított díszítés együtt látható a poharakon. TALPAS POHARAK DÍSZÍTÉS NÉLKÜL 36. Talpas pohár Verbőc Вербовець Máramaros-Ugocsai Egyházmegye Ezüst, aranyozott. Peremes talpa ívelten emelkedik. A talpgyűrű sima. Oldala kissé kihajló. Díszítés nélkül. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6,8 cm száj átm.: 8 cm m.: 14 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 232. 239. 34. kép, Uő.: 2001b. 232. 24. kép, Uő.: 2002. 62. 56. kép Verbőci Református Egyházközség (37. kép) A verbőci gyülekezet pohara hasonlít legjobban az előképnek tartott német poharakra, talpa és felső része tölcséresebb, arányai is mások. Osztógyűrűje erőteljesebb. 57 Legnagyobb hasonlóságot egy kassai pohárral mutat, amely a 17. század elejéről való. 58 55 Bunta Magdolna 2001. 124-125. 56 Kiss Erika hozzáfűzése a 17. jegyzethez. Bunta Magdolna 2001. 139. 57 Kiss Erika 2008. I. 311. 58 Kiss Erika 2008. I. 313. XI. 45. 36. Verbőc 61

Magyar Református Egyház Javainak Tára 37. Talpas pohár Dercen Дерцен Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett felirattal. Peremes talpa enyhén szűkülve emelkedik a sima gyűrűs rézsútosan kihajló oldalú pohártesthez. Díszítés nélkül. Felirata: FARKAS ANDRÁS PITS AJÁNDÉKOZTA DERTZENNEK 1790. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 7,3 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 17 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001a. 232. 239. 25. kép, Uő.: 2001b. 232. 25. kép, Uő.: 2002. 34. 57. Derceni Református Egyházközség (38. kép) A derceni pohár arányai szintén eltérnek a vidékünkön megszokott mértéktől. Bár igen késői ajándékozási felirattal ellátott, korábban is azt feltételeztük, hogy nem a 18. században készülhetett, hanem a 17. század terméke. Feltevésünket továbbra is fenntartjuk. 59 Az Ugocsa megyei Farkasfalvi Farkas család már 1371-ben birtokolta Farkasfalvát, 1753-ban nádori adományként Farkas László ismét megkapta, a család a 19. században is birtokolta. 60 Dercen Munkács alatt fekszik, nem tudni, hogy ugyanarról a családról van-e szó. 37. Dercen 59 Lásd P. Szalay Emőke 2001a. 232. 239. 60 Nagy Iván IV. 1853. 112. 62

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. LAMBREKINES TALPAS POHARAK A talpas poharak között jelentős számú a lambrekines díszítéssel ellátott. A díszítmény általában egy nagyobb és egy kisebb elemből áll, mindkettő alsó végén liliom hajlik le a talp irányába. 61 Amennyiben korban szeretnénk elhelyezni a díszítményt, felvetjük, hogy talán az a megoldás lehet a korábbi, amelyen a díszítményt körbevevő keretet csonkolt ágakra utaló formák alkotják, amely még egyértelműen a gótikának az utánérzése. 62 38. Talpas pohár Jéke Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, öntött, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpa tagolt peremű, kis pálcatagokkal, amely fölött ívelten emelkedik az oldala széles domború, rovátkolt felületű osztógyűrűvel. Oldala enyhén öblösödő, szája kihajló peremű. Díszítés: a szájperem alatt széles lambrekinsáv. Három mezőben felirat és díszítmény: 1577 évszám, madár és tulipánok, HL betű C-e, posztónyíró olló, Z I L. Felirata: Az ÚR AZ ÉN SEGÍTSÉGEM: BALOGH MIHALI : SZAKADATI FRUS KA ANNO 1630. Jelzés nélkül. Készült: 16. század utolsó negyede Méretek: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 14 cm Közölve Takács Béla 1988. 28. TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1983. 70. (38. kép) Elsőként a jékei pohárról szólunk, amely a legkorábbi évszámmal ellátott a talpas poharak között. A pohárforma eltér az előbb látott és a későbbi poharaktól, ami annak bizonyítéka, hogy más körből került ki a készítője. A talp alacsony, peremes szélű, felül erős öntött, sodrott drót szegélyezi. Talpa szélén rovátkolt gyűrű. A szájperem alatt a lambrekin díszítés míves munka, szabályosak az egymást keresztező keretelés kettős vonalú szalagjai, bennük az indás-leveles díszítés még jobban emlékeztet az eredeti arabeszkekre. A pohár vésett ábrázolásai alapján Takács Béla a zilahi szabó céh poharaként határozta meg, erdélyi ötvös munkájának tartva. 63 61 A lambrekin díszítésről lásd Gerelyes Ibolya 1995. 191-211. 62 A tölcséres poharak lambrekin díszítéséről lásd bővebben P. Szalay 2018a. 63 Az általa készített muzeológiai leíró kartonokról, illetve Takács Béla 1988. 28. 63

Magyar Református Egyház Javainak Tára 38. Jéke 64

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 39. Talpas pohár Mezőkaszony Косонь Beregi Egyházmegye Ezüst, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Peremes talpa hullámgyűrűs talpgyűrűvel ellátott, hengeres testű, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt lambrekin, a gyűrű két oldalán és a talpon vésett fekvő koszorú. Felirata: ATKOZOT LEGIEN AZ EMBER VALAKI EZT ISTEN TIZTESSEGERÜL EZ VILÁGI DOLOGRA FORDITA B: I: D: K. D 1603 4 NONAS SEPTEMBRS. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6,7 cm száj átm.: 9,1 cm m.: 17,2 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 100. B4. kép, Uő.: 2001b. 231-232. 238. 20. kép, Uő.: 2002. 62. 58. kép Mezőkaszonyi Református Egyházközség (39. kép) A mezőkaszonyi pohár díszítésében az említett kettősséget láthatjuk. A reneszánsz mustra alatt egyszerű liliomos minta hajlik le. A két díszítmény között különbség van. Míg a reneszánsz sáv lendületes, gyakorlott kezet mutat, a liliomos sáv ehhez képest kevésbé kiérleltnek tűnik. Korai évszáma arra utal, hogy ezen díszítményrendszer megjelenésének korai példánya lehet. Átkot mondó pohárfelirat más református edényen is ismert. 64 39. Mezőkaszony 64 Átok feliratot legutóbb H. Kolba Judit-Hapák József 2008. 123. A pohár évszáma 1618. 65

Magyar Református Egyház Javainak Tára 40. Talpas pohár Tiszabecs Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Peremes talpa enyhén szűkülve emelkedik a sima talpgyűrűs, rézsútosan kihajló oldalú pohártesthez. Díszítése: a talp alján és a talpgyűrű mindkét oldalán liliomos orrú fríz, benne aszimmetrikus csigainda kis levelekkel. A száj alatt nagyobb és kisebb részekből álló lambrekin csonkolt ágra emlékeztető keretben. Felirata: TISZA BECZIEK VÖTEK ECCLESIA SZÁMÁRA CZONT ANDRÁS BIRÓSÁGÁBA AD 1637. Sérült, a teteje befenekelve. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Méretek: talp átm.: 7,3 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 17 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 232. 239. 25. Tiszabecsi Református Egyházközség (40. kép) 40. Tiszabecs 66

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. Csonkolt ág jelenik meg a tiszabecsi pohár nagyobbik elemének keretezésében, ami még a gótikára utal, míg a kisebbik karéjos szélű. Két szélük ívelése félkört alkot, felettük a száj díszítését pontozott sáv alkotja. Bár jelzés nélküli, debreceni készítésűnek véltem. Különlegessége, hogy megörökítették rajta a vásárlás tényét. 41. Talpas pohár I. Gacsály Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett felirattal. Peremes talpa hullámszalagos gyűrűvel ellátott, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt lambrekin, a gyűrű két oldalán és a talpon vésett díszítés. Teste pikkelymintával fedett. Jelzés GG jegy. Készült: 17. század, Debrecen Gyursa Gergely Méretek: talp átm.: 7,9 cm száj átm.: 9,5 cm m.: 22 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei I. 1986. 409. 322. kép, P. Szalay Emőke 2001. 41. 147. 148. sz. Gacsályi Református Egyházközség (41. kép) Hasonló az 1. számú gacsályi pohár díszítményének a szerkezete. Itt is szögletes, egymást áttörő a lambrekin alsó része, amelyen még a levágott ágak helyét is érzékeljük. A lambrekin elemei fölött a mustra nem folyamatosan öleli körül a szájat, a sima keretet áttöri, kisebb hajló ágakra tagolva az egységes indát, amelyen különböző levelek ágaznak. A fő motívumok belsejében szimmetrikus levelek. A talpgyűrűt vésett stilizált levélkoszorúk fogják közre, felül karéjos csúcsokkal, alul két egymást metsző kör, fölötte a lambrekin liliomos végződéseihez hasonlók. 41. Gacsály 1. 67

Magyar Református Egyház Javainak Tára 41. Gacsály 1. 68

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 42. Talpas pohár Gút Гут Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Peremes talpa sima gyűrűvel ellátott, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt lambrekin, a gyűrű két oldalán és a talpon vésett díszítés. Felirata: Ez pohart Szernyi Marc feleségestül és Fiajastól Isten dicsőségére a Nagy Gutiaknak adta An 1716. Di 23. Febr. FBBG. Jelzés SZI. Készült: 17. század, Debrecen Szíjgyártó István? Méretek: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 9,7 cm m.: 18,1 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001a. 231-232. 238. 21. sz. Uő.: 2001b.. 16. B1. kép, Uő.: 2001c. 35. 40. kép Gúti Református Egyházközség (42. kép) A gúti gyülekezet pohara szintén lambrekin dísszel ellátott. A nagyobb elemek egyenes keretének alsó része átmegy a függőleges elemen, alja nem liliomos orrú, csak hegyben végződő. A másik két kisebb elem szintén csúcsos végződésű. A száj vízszintes sávját a lecsüngő elemek kis részekre tagolják, bennük a leveles inda elemei jelennek meg. Már a sáv felső vonala is megtört, a szalagkeretelés karéjaiban kis tulipánszerű ornamentumok emelkednek. A talpgyűrű két oldalán a karéjos díszű liliomos elemek nagyobb és kisebb változatban sorakoznak. Az egyelőre ismeretlen SZI jelzésről felmerül, hogy esetleg Szíjgyártó István debreceni ötvöst rejti. Ha ezt elfogadjuk, akkor felvethető, hogy az eddig ismert SI jelzések, amelyeket hozzá és Sárközi István, szintén debreceni ötvöshöz kapcsoltunk, Sárközi István jegyei lehetnek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az eddig ismert tárgyak datálásából kitűnően az edények készítésének időtartama alapján esetleg két Szíjgyártó Istvánnal kell számolnunk. 65 Ez megmagyarázná, hogy miért tér el ez a jelzés a többitől. Ez a pohár ismételten arra példa, hogy a tárgyon látható évszám csak abban az esetben jelenti bizonyosan a készítés idejét, ha azt megemlítik a feliratban. Amennyiben az ajándékozás idejét örökítették meg, az történhetett jóval később, mint ahogyan a gúti pohár is bizonyítja, amely semmiképpen nem készülhetett a 18. század 42. Gút elején. 65 Lásd az adatokat részletesen P. Szalay Emőke 2001. 51-53. 69

Magyar Református Egyház Javainak Tára 42. Gút 70

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 42. Gút 43. Talpas pohár Géberjén Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Gyűrűs, vízszintes talpa hengeres, talpgyűrűje sima, öble kissé szélesedő, szája kihajló. Díszítés: a talpon és a gyűrű két oldalán vésett indák, szájperemén reneszánsz mustra liliomos orral. Felirata: SEPSI KOROCZ ANDRAS S. ESZEKI ANNA FELESÉGÉVEL ADTA A GEBERIENI ECLESIANAK A 1679.. Jelzése BI?. Készült: 17. század közepe, Debrecen Báthori Ötvös István? Méret: talp átm.: 6 cm száj átm.: 7,2 cm m.: 14,5 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 31-32. 115. 9. Géberjéni Református Egyházközség (43. kép) A géberjéni pohár díszítésében a szögletes keret kettős vonallal szegélyezett, két pontsoros szalagként jelenik meg, a száj alatt csigavonalban behajló végű elemekből álló leveles díszítmény húzódik. A két főelem csupán nagyságában tér el egymástól, belsejükben szimmetrikus levelek. A mustra és a lambrekin összekapcsolása jó érzékkel történt. Gyakorlott kezet mutat a felirat is, amely szabályos nagybetűkkel vésett. A Sepsy család Szabolcs és Szatmár megyében lakos. 66 66 Nagy Iván X. 1863. 151. 71

Magyar Református Egyház Javainak Tára 43. Géberjén 72

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 44. Talpas pohár Nagykereki Bihari Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel. Kerek, vízszintes peremű talpa hengeres, sima talpgyűrűvel, oldala kissé szélesedő. Díszítés: a talpon koszorúminta, a talpgyűrű két oldalán lépcsőminta, szájpereme alatt liliomos orrú lambrekin. A talp szélén felirat: A N. Nagy Kereki Eklesiahoz való M. S. I.. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 7,8 cm száj átm.: 9,9 cm m.: 18,5 cm Közölve P. Szalay Emőke-Takács Béla 1992. 14. TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1969. 11. (44. kép) A nagykereki pohár lambrekin díszítésében a keretelés két vonalsorral tagolt. Fő motívumai közül a nagyobbik szögletes, egymást áttörő elemei félkörívbe csatlakoznak, a kisebb karéjos hegyű. Mindkettő felett csúcsosan kitüremkedik a keret felső része. Belsejükben palmetták, szimmetrikus levelek és egy nagy virágfej. A felső vízszintes sávban egymáshoz hajló féloldalas levelek. A díszítmények belseje sraffirozott. A talpgyűrűk és a talpszegély egyszerű lépcsőminta. Gyakorlott kéz alkotásának tűnik. 44. Nagykereki 73

Magyar Református Egyház Javainak Tára 44. Nagykereki 74

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 45. Talpas pohár Szamosbecs Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel. Kerek, vízszintes peremű talpa hengeres, sima talpgyűrűvel, oldala kissé szélesedő. Díszítés: a talpon koszorúminta, a talpgyűrű két oldalán lépcsőminta, szájpereme alatt liliomos orrú lambrekin. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Méretek: talp átm.: 6,6 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 16,4 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei I. 1986. 376. 282. kép, P. Szalay Emőke 2001. 183. Szamosbecsi Református Egyházközség (45. kép) A lambrekin díszítmény a szamosbecsi poháron már egységet alkot a reneszánsz hullámindás díszítménnyel. A szalagkeret nemcsak alul övezi a mintát, de felül is kettős vonal zárja. A mustrát alulról szegélyező szalagon a lecsüngő elem kerete áthajolva folytatódik a következő mintába, teljesen összeolvad a két rész, a hullámindát a keret részekre osztja. A talpgyűrű két oldalán a hármas elemű lépcsősor vonalazással hangsúlyozott. A pohár talpszélén háromleveles, szalagokkal osztott olaszkoszorú. Ez a díszítmény is gyakorlott kézre utal. Debreceni ötvös munkájának véltem. 45. Szamosbecs 75

Magyar Református Egyház Javainak Tára 45. Szamosbecs 76

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 46. Talpas pohár Szamosangyalos Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett, poncolt díszítéssel. Vízszintes peremű talpa kissé szűkülő. Talpgyűrűje sima tagolt, oldala enyhén bővülő, kissé kihajló szájjal. Díszítés: a talpon és a száj alatt vésett liliomos orrú lambrekin, a talpgyűrű két oldalán lépcsőminta, palástján három medalion, olasz koszorúban férfifejek felirattal: PALIS JULIUS AUGUSTI. Talpperemén E. P. Jelzéssel, EP. Készült: 17. század, Debrecen Ötvös Túri Péter Méretek: talp átm: 9,2 cm száj átm.: 10,5 cm m. : 21,3 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 403., P. Szalay Emőke 2001. 38. 144. 131. sz. Szamosangyalosi Református Egyházközség (46. kép) Ugyanilyen a szamosangyalosi pohár ornamentikája, amelyben új elem is megjelenik, az ágkeretet és a szalagkeretet szamárhátívesen széthúzott további szalagok gazdagítják. A pohár talpgyűrűjének két oldalán leegyszerűsített, csak vonalakkal jelölt lépcsőminta, talpának szélén a kisebb méretű mintaelem fordított állású. A száj díszítménye nagyobb gyakorlatot árul el, mint a talp kevesebb mintája. Derekán olaszkoszorúban három profilban ábrázolt emberi arc. Mestere Ötvös Túri Péter munkái alapján jelentős debreceni ötvös volt a 17. század elején. 46. Szamosangyalos 77

Magyar Református Egyház Javainak Tára 46. Szamosangyalos 78

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 47. Talpas pohár Tiszakarád Zempléni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel. Kerek talpa hengeres, felül tagolt, hullámszalagos gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a szájperem alatt vésett egyszerű lambrekin, a gyűrű két oldalán különálló liliomok, a talp mindkét szélén szalagfonadék. Jelzés nélkül. Készült: 17. század vége, Debrecen? Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 8 cm m.: 15 cm Közölte P. Szalay Emőke 2010. 148. 441. kép Tiszakarádi Református Egyházközség (47. kép) A tiszakarádi pohár szintén vésett díszítményű, amely azonban finomságban nem éri utol az előbbieket. A pohár szájáról már eltűnt a reneszánsz mintasor, a lambrekin pontokkal tagolt szalagkeretét felülről szervetlenül hajló kacskaringók tartják. A talpgyűrű felső részén háromlevelű liliomok sorakoznak egymástól távol, alsó részén szalagfonadékra helyezve. A talp alján az egyszerű, egymást keresztező, láncot alkotó hullámvonalak itt fordulnak elő először. 47. Tiszakarád 79

Magyar Református Egyház Javainak Tára 48. Talpas pohár Nagybégány Велика Бийгань Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Peremes talpa enyhén szűkülve emelkedik a sima talpgyűrűs, enyhén kihajló oldalú, kihajló szájhoz. Díszítés: a száj alatt aranyozott lambrekin, a gyűrű két oldalán lépcsőminta. Keretben felirat: GASPAR MEZŐ DE SIMA 1638.. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 8,6 cm száj átm.: 11,1 cm m.: 14 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001b. 232. 239. 23., Uő.: 2001a. 131. B3. kép, Uő.: 2001c. 231. 23. kép Nagybégányi Református Egyházközség (48. kép) A nagybégányi pohár formailag és arányaiban is eltér a fentebbiektől. Alakja egészen hengeres, szemben a többiek ívelten hajló karcsúságával. Nem a klasszikus arányokat mutatja, a talp alacsonyabb, a pohártest magasabb. Díszítése viszont a jellegzetes lambrekin felül a reneszánsz indával. A lambrekin egyik eleme szögletes keretű, csonkolt faágszerű, a másik karéjos szélű. A talpgyűrű két oldalán és a talp szélén lépcsőminta, ez gyakori a debreceni poharakon is. 48. Nagybégány 80

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 49. Talpas pohár Bodrogkeresztúr I. Zempléni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Peremes talpa enyhén szűkülve emelkedik, a sima talpgyűrűs felső rész enyhén kihajló szájjal. Díszítés: a száj alatt aranyozott lambrekin, a gyűrű két oldalán vésett lambrekin, a talp szélén lépcsőminta. Felirat: KELEMEN PÁL ÉS MOLNÁR ERZSÉBET ÖNTETTE 1681. ESZTENDŐ- BEN. Jelzés PM. Készült: 17. század, Debrecen Pesti Máté vagy Pesti Mihály Méretek: talp átm.: 8,6 cm száj átm.: 11,1 cm m.: 21 cm Közölve P. Szalay Emőke 1992. 113-114., Uő.: 2001. 52. 171. 252. sz. Bodrogkeresztúri Református Egyházközség (49. kép) A bodrogkeresztúri I. pohár az egyelőre szétválaszthatatlan PM mesterjegyű tárgyak csoportjába tartozik, jelenleg továbbra sem tudjuk elkülöníteni a Pesti Máténak és Pesti Mihálynak tulajdonított műveket. 67 49. Bodrogkeresztúr 1. 67 Lásd részletesen P. Szalay Emőke 1992. 113-116. 81

Magyar Református Egyház Javainak Tára 50. Talpas pohár Nyírgyulaj Nyírségi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Talpa enyhén szűkülve emelkedik. A sima gyűrűs felső rész enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt aranyozott lambrekin, a gyűrű két oldalán lépcsőminta. Oldalán szerkesztett rozetta. Felirat: SZABO ISTVÁN KISMARIA. Jelzés MZ. Készült: 17. század, Debrecen Szegedi Ötvös Márton Méretek: talp átm.: 8,6 cm száj átm.: 11,1 cm m.: 21cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 187., P. Szalay Emőke 2001. 58-59. 176. 274. sz. Nyírgyulaji Református Egyházközség (51. kép) 50. Nyírgyulaj Különleges díszítményű a nyírgyulaji gyülekezet pohara. Sajátosságát a díszítésében látható csillag adja. Ez a motívum megjelenik a dunapataji gyülekezet talpas poharán, amelyet Bobrovszky Ida Tar György munkájának tartott. Mivel a nyírgyulaji edény mesterjegygyel ellátott, ennek alapján Szegedi Ötvös Mártonhoz kapcsoljuk. 68 68 Köszönöm a fényképeket Dócs Norbert lelkész úrnak. 82

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 50. Nyírgyulaj 83

Magyar Református Egyház Javainak Tára 51. Talpas pohár Nyírbátor Nyírségi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Egyenes oldalú, sima talpgyűrűs, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt aranyozott lambrekin, a talpgyűrűn felül akantuszlevelek, alul és a talp szélén vésett lépcsőminta. Felirat: DUSKAS ANDRAS CZINALTATTA IO AKARATTIABOL 1609. Jelzés EP. Készült: 17. század, Debrecen EP mester Méretek: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 13,5 cm m.: 18,5 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1987. 148., P. Szalay Emőke 2001. 38-99. 143. 129. sz. Nyírbátori Református Egyházközség (51.kép) Ezt a poharat debreceni eredetűnek vélem, ami elsősorban jegye alapján feltételezhető, Eötvös másként Turi Pálnak tulajdonítva az EP jelzést. 84 52. Talpas pohár Vásárosnamény Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel. Egyenes oldalú, sima gyűrűs, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt aranyozott lambrekin, a talpgyűrű két oldalán és a talp szélén vésett lépcsőminta. Jelzés EP. Készült: 17. század, Debrecen EP mester Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 14,8 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1987. 422., P. Szalay Emőke 2001. 38-59. 143. 129. sz. Vásárosnaményi Református Egyházközség (52. kép) A nyírbátori és a vásárosnaményi pohár hasonlósága és jelzése alapján mesterük a debreceni EP ötvös. 69 69 Életéről, munkásságáról P. Szalay Emőke 2001. 37-40. Köszönöm dr. Pótor Imre lelkész úrnak a fényképet.

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 51. Nyírbátor 85

Magyar Református Egyház Javainak Tára 52. Vásárosnamény 1. 86

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 53. Talpas pohár Hencida Bihari Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Talpa függőlegesen emelkedik, sima gyűrűs, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt aranyozott lambrekin, a talpgyűrű két oldalán és a talp szélén lépcsőminta. Felirat: HENCZIDAI REF. SZ. ECLÉSIA SZÁMÁRA N NAGY JÁNOS ÚR MAGA KÖLTSÉGÉN VETTE A D 1766. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen PM mesterek Méretek: talp átm.: 8 cm száj átm.: 9,8 cm m.: 20 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 52. 171. 253. sz. Hencidai Református Egyházközség (53. kép) 53. Hencida A hencidai pohár példa arra, hogy a talpas poharakat csaknem száz évvel a készítésük után is méltónak találták arra a hívek, hogy liturgikus célra felajánlják. Készítőjének Pesti Máté-Pesti Mihály ötvös merült fel. 70 70 P. Szalay Emőke 2001. 53. 171. sz. 87

Magyar Református Egyház Javainak Tára 54. Talpas pohár Kötegyán Békési Egyházmegye Ezüst, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Talpa enyhén szűkülve emelkedik, sima gyűrűs, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt lambrekin, a gyűrű két oldalán és a talpon geometrikus levéldísz. Felirat: BALOG X JANOS X 1628. Oldalán későbbi koszorúban: KÖTEI REMETEI ECCLESIA SZÁMÁRA VALO EZ POHAR GAL IMRE ÚR BIROSÁGÁBAN PUSKÁS ISTVÁN TISZ TARTOSÁGÁBAN 1726. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Debreceni János? Méretek: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 8,6 cm m.: 17,4cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 35-36. 140. 117. sz. Kötegyáni Református Egyházközség (54. kép) A kötegyáni pohár alakja harmonikus. Igényes vésett díszítése csak a szalagkeretbe fogott lambrekin sáv, eltűnt róla a reneszánsz mustra. A talpgyűrű két oldalán vízszintes vonalakra fűzött becsavarodó elemek között bimbók sorakoznak, ez a megoldás másutt a debreceni ötvösségben. A talp szélét akantuszlevelek szegélyezik. Ismét példa arra, hogy száz évvel a készítése után adományozták, vagyis ekkor is méltónak érezték templomi használatra. Debreceni János munkájának vélem. 54. Kötegyán 88

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 55. Talpas pohár Panyola Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Hengeres, sima talpgyűrűs, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt aranyozott lambrekin, a gyűrű két oldalán és a talpán hasonló díszítmény. Felirat: CZINALTATA ISTEN NEVÉNEK DICZIRETRE ANNO 1637. KALLAI JUDIT. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 8 cm száj átm.: 8 cm m.: 20,5cm Közölve P. Szalay Emőke-Takács Béla 1994. 14., P. Szalay Emőke 1996. 5. TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1983. 68. (55. kép) A panyolai gyülekezet poharán a lambrekin már átalakult. A száj alatt eltűnt a vízszintes díszítősáv, a karéjos keret fokozatosan szélesedik, majd a két szélén álló C elembe megy át. Belsejében gyűrűvel összefogott karéjos levelek, közöttük álló liliom. A kis motívum a két fülkagyló között lefelé csüngő tulipán. A talpgyűrű mindkét szélén két elemből álló minta, becsavarodó indák között liliom, illetve tekercsszerű, kör alakú elem tetején kisebbedő gyöngyök. Ez a díszítőelem más debreceni edényen nem látható. 55. Panyola 89

Magyar Református Egyház Javainak Tára 56. Talpas pohár Kérsemjén Szatmári Egyházmegye Ezüst, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Gyűrűs peremű talpa hengeres szárban folytatódik, a talpgyűrű sima, oldala a szája alatt kissé szélesedő. Díszítés: a szárgyűrű két oldalán lépcsőminta, a száj alatt liliomos orrú lambrekin. Felirata: AZ SEMIENI. ECCLESIAHOZ. VALO. POHAR A. D. 1641. Alján vésett I. Sérült, javított. Jelzés nélkül. Készült: 17. század első fele, Debrecen Méret: talp átm.: 8 cm száj átm.: 10,3 cm m.: 19,4 cm Említve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 86., P. Szalay Emőke 2001. 100. 303. sz., P. Szalay Emőke 2017. 109. kép Kérsemjéni Református Egyházközség A kérsemjéni pohár díszítménye igényes, keveredik benne a reneszánsz mustra és a lambrekin. Bár jelzés nélküli, hasonlóságok alapján debreceni eredetűnek vélem. Mestere jelenleg ismeretlen. 56. Kérsemjén 90

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 57. Talpas pohár Hidvégardó Abaúji Egyházmegye Ezüst, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpának széle kissé kihajló, felül hullámszalagos gyűrű zárja. A pohár teste kissé kihajló. Díszítés: a talpgyűrű két oldalán lépcsőminta, a talp és a száj szélén fekvő cseppminták. Felirata: AZ : H. : V: ARDAI ECCLESIA CZINALTATTA AZ URVACZORAIANAK KISZOLGALTATASARA 1658. Jelzés nélkül. Készült: 17. század közepe Méretek: talp átm.: 6 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 17 cm Közölve P Szalay Emőke 2018. 394. kép TIREK Egyházművészeti Múzeum, leltári szám: F. 1963. 56. (57. kép) A hídvégardói gyülekezet poharáról már eltűnt a lambrekin, a reneszánsz mustrára vízszintesen vonalazott sávban egymást követő fekvő levélkék emlékeztetnek. Ugyanez a minta szegélyzi a talp alsó szélét. A hullámszalagos talpgyűrű két oldalán lépcsőminta díszlik. 57. Hidvégardó 91

Magyar Református Egyház Javainak Tára A LAMBREKIN DÍSZES POHARAK UTÓÉLETE A vésett díszítésű talpas poharak református gyülekezetekben való kedveltségét bizonyítja, hogy a következő században még rendeltek gyülekezetek ilyen poharakat. 58. Talpas pohár Sarkad Békési Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Alacsony talpának széle kissé kihajló, felül sima gyűrű zárja. A pohár teste enyhén kihajló. Díszítés: a száj alatt egyszerű szalagminta. Felirata: N. BIHAR VÁRMEGYÉBEN SARKAI REFORMATAT ECCLESIA POHARA ANNO 1736. Jelzés EI. Készült: 18. század közepe, Debrecen Erdődi István Méretek: talp átm.: 7,3 cm száj átm.: 8,6 cm m.: 14,6 cm Közölve P Szalay Emőke 2001. 81. 144. 135. sz. kép Sarkadi Református Egyházközség (58. kép) 1736-ban készíttette a sarkadi eklézsia talpas poharát. Alakján látszik, hogy ez a forma túlhaladott volt ebben az időben. A pohárrész oldala mereven emelkedik, nincs benne az a hajlékonyság, ami virágkorában jellemezte ezt a formát. Díszítése egyszerű szalagminta, amely a lambrekin keretét követi. 58. Sarkad 92

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 59. Talpas pohár Mikepércs Debreceni Egyházmegye Ezüst, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Alacsony talpának széle kissé kihajló, felül sima gyűrű zárja. A pohár teste kissé kihajló. Díszítés: a száj alatt egyszerű szalagminta. Felirata: Mike Pércsi Refor Ecclesia Tscináltatta Szabó Mihály Bíróságában Anno 1741. Jelzéssel, BG. Készült: 1741, Debrecen Büttösi György Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 14,3 cm Közölve Kőszeghy Elemér 1936. 94. 38., Zoltai Lajos 1937. 80. 18. sz,, P Szalay Emőke 2001. 69. 122. 38. sz., Uő.: 2018. Mikepércsi Református Egyházközség (59. kép) A mikepércsi gyülekezet pohara már formailag is eltávolodott a klasszikus arányoktól, talprésze jóval alacsonyabb, oldala mereven emelkedik. Díszítése leegyszerűsödött, két szimmetrikusan hajló levél között tulipán. A mintasor, bár jól rajzolt, de szintén merev, nincs rajta semmi az előző század lendületéből. Készítője ugyan a 18. század legjelentősebb ötvös családjának, a Büttösi családnak a tagja, munkája a forma hanyatlását mutatja. 59. Mikepércs 93

Magyar Református Egyház Javainak Tára 60. Talpas pohár Szentpéterszeg Bihari Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett felirattal. Szűkülő talpát felül sima gyűrű zárja. A pohár teste kissé kihajló. Felirata: N TURZO LÁSZ- LÓ ÚR ISTENES indulatyábul A SZ. PTERSZEGI REF. SZ. EKKLESIANAK Ajándékozta 1759dik Esztendőben. Jelzéssel, beütött SB. Készült: 1759, Debrecen Büttösi István II. Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 14,3 cm Közölve P Szalay Emőke 2000. 382. 3. kép, Uő.: 2001. 69. 127. 59. Szentpéterszegi Református Egyházközség (60. kép) 60. Szentpéterszeg 94

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 61. Talpas pohár Békésszentandrás Békési Egyházmegye Ezüst, vésett felirattal. Szűkülő talpát felül sima gyűrű zárja. A pohár teste kissé kihajló. Talpán és szájperemén három-három vésett vonal. Felirata: BEKES V. ben LEVŐ SZ. ANDRÁSI REF. SZ. EKKLESIA KÉSZITTE MAGA KÖLTSÉGÉVEL PRE: PAP FERENC FŐ BIRO DEÁK ISTVÁN ESKÜTTEI NY: I K: F K: A K: M K: S V: IDEJEKBEN 1761. Jelzéssel, beütött SB. Készült: 1761, Debrecen Büttösi István II. Méretek: talp átm.: 9,5 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 18 cm Közölve P. Szalay Emőke 2000. 382., Uő.: 2001. 69. 127. 60., dr. Dobos Ágoston 2016. 5. Békésszentandrási Református Egyházközség (61. kép) Még jellemzőbb a forma túlhaladottságára a szentpéterszegi és békésszentandrási talpas pohár, amelyeket a 18. század legkedveltebb debreceni ötvöse, Büttösi István II. készített. Bár arányait tekintve két egyforma pohara többet megőrzött az eredeti pohárrész és talp arányából, de merevsége szembetűnő. Mindkét rész rézsút emelkedése egyenes, ez merevvé teszi a formát. Mindez azt mutatja, hogy még egy tehetséges mester sem érezte az eredeti formát. Ennek ellenére annak bizonyítékai, hogy a református hívek igényelték a talpas poharak készítését, számukra még a 18. század közepén is elfogadott volt a talpas pohárforma, mint úrasztali edény. 71 61. Békésszentandrá 71 Lásd erről P. Szalay Emőke 2001. 74., Uő.: 2018. 20-22. Köszönöm dr. Dobos Ágoston lelkész úrnak a fényképet. 95

Magyar Református Egyház Javainak Tára DOMBORÍTOTT DÍSZÍTÉSÚ TALPASPOHARAK A talpas poharak másik csoportját a domborított díszítésűek alkotják. Szemben a lambrekines díszítésűekkel, amelyeken ugyanannak a fő díszítménynek a változatai láthatók, ezeken a poharakon több díszítőelemmel találkozunk. FÜZÉRES NÖVÉNYI DÍSZÍTÉS A bemutatandó poharakon szinte minden esetben füzérek láthatók, amelyek levelekből, virágokból állhatnak, két végükön feltűzve omlanak alá, közepükön általában gyümölcscsomók ülnek. Díszítménnyel látták el ezeket a poharakat. Az szerényebb díszítésűeknél a szájperem alatt láthatók a szív alakban összefutó szalagok, a díszesebb poharakon a száj alatti díszítmény levélfüzérekkel és gyümölcskötegekkel kiegészülve tölti ki a palást közepét. 62. Talpas pohár Jászkisér Nagykunsági Egyházmegye Ezüst, poncolt, domborított és vésett díszítéssel. Kihajló peremű talpa hullámszalagos gyűrűs, oldala kissé bővül, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a talpon és a gyűrű két oldalán sematikus leegyszerűsödött tekercsvég. A paláston a szájdíszítmény csüngő liliomos szalagról levélfüzérek lógnak, rajtuk gazdag gyümölcskötegek. Jelzés szárnyait felemelő madár és pajzsba foglalt GB jegy, Kőszeghy Elemér 1936. 1871? 1881. sz. Készült: 17. század, Rimaszombat, Bodzási Gergely Közölve Benedek Csaba 2018. 115. 188. kép Jászkisér Református Egyházközség (62. kép) A füzéres díszítésűek közül elsőként mutatjuk be a jászkiséri poharat, A feloldott GB jelzés Bodzási Gergelyt takarhatja, Toranova, Eva a korábban már ismert adatokra hivatkozik. Feltételezett mesteréről a 17. század első feléből maradtak fenn levéltári adatok. 72 A református egyházközségekben őrzött edények jelentőségét mutatja, hogy Kőszeghy Elemér ennek az ötvösnek csupán a nevét említette, eddig nem ismerte munkáját. Összevetve a hasonló díszű poharakkal, láthatjuk, hogy az egyes díszítőelemek ebben az esetben a későbbiekben alig változtak. 72 Toranova, Eva 1975. 231. 96

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 62. Jászkisér 97

Magyar Református Egyház Javainak Tára 63. Talpaspohár Örös Strážne Zempléni Egyházmegye Aranyozott ezüst, domborított, poncolt, vésett díszítéssel. Kerek aljú, talpa függőlegesen emelkedik, sima tagolt gyűrű választja el a pohárrésztől, szája kissé kihajló. Díszítése: szalagminta és füzérek tartotta gyümölcskötegek. A talpgyűrű két oldalán és a talp szélén egyszerű levéldísz. Jelzés az aljában, pajzsban beütött CL. Esetleg Kőszeghy Elemér 1936. 93. ill. 95. sz. jelzés, Készült: 17. század, Besztercebánya Lehner, Christophorus? Méretek: talp átm.: 6,8 cm száj átm.: 8 cm m.: 14 cm Közölte P. Szalay Emőke 2007. II. 81. B4. kép Örösi Református Egyházközség (63. kép) Az örösi poháron a felső keret liliomos végződésű, keskeny szalagokból áll, amelyeket levelek fognak közre. A füzéren ülő gyümölcsköteget stilizált elemek alkotják. A talpgyűrű és a talp szélén hullámzó indán hármas levelek alkotják a sort. Ez a pohár mutatja a legnagyobb hasonlóságot a fentivel. CL jelzése alapján két ötvös jöhet szóba. Két besztercebányai, Lehner, Cristophorus senior és junior, a 16. század fordulóján, illetve a 17. század elején dolgozott. Feltételezésünk szerint inkább a fiatalabb Lehner Kristófot véljük a készítőnek. 63. Örös 98

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 63. Örös 99

Magyar Református Egyház Javainak Tára 64. Talpas pohár Beregszász Берегове Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett díszítéssel és vésett felirattal. Kihajló peremű talpa hullámszalagos gyűrűs, oldala kissé bővül, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a talpon és a száj alatt szalagdísz. A paláston a szájdíszítmény csüngő gyümölcscsomós füzérjei ismétlődnek. Felirat: ISTEN DICSŐSÉGÉRE KEPES ISTVÁN X KEPES FIAIVAL EGÜTT ADTA BEREGSZÁSZI SZENT EKKLESIAHOZ ANNO DOMINI 1711.. Jelzés beütött ZM. Készült: 17. század, Debrecen Szegedi Ötvös Márton Méretek: talp átm.: 8,8 cm száj átm.: 10.8 cm m.: 22,6 cm Közölve P. Szalay Emőke 1997. 362-363., 2001. 59. 278., Uő.: 2001a 230. 238.. 16. kép, 2001b. 60-61. 55. kép Beregszászi Református Egyházközség (64. kép) A csoport legdíszesebb darabja a beregszászi gyülekezet edénye, amelyen a szalagkeret szeszélyes, változó formát ölt mind a szalag szélességében, mind formájában, a füzér rövid. A talpgyűrű keskenyebb, alatta viszont az egész talprészt beborítva jelennek meg a szalagok. Ezt a poharat jelzése alapján a debreceni oszlopos kannák megalkotójához, Szegedi Ötvös Mártonhoz kapcsoltuk, aki a 17. század első felében a jelenleg ismert emlékanyag alapján az egyik legjelentősebb ötvös volt. 73 Az adományozó őse Kepes András 1628-ban Ferdinándtól nyert nemességet. 74 64. Beregszász 73 P. Szalay Emőke 2001a. 230. 238. 16. kép bővebben. 74 Nagy Iván VI. 1860. 204. 100

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 65. Talpas pohár 2. Bodrogkeresztúr Zempléni Egyházmegye Ezüst, domborított és vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kihajló peremű talpa hullámszalagos gyűrűs, oldala kissé bővül, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a talpon és a gyűrű két oldalán lépcsőminta. A paláston a szájdíszítmény ismétlődik, csüngő hármas ívű gyümölcsköteges füzérek. Jelzés nélkül. Készült: 17. század középső harmada, Debrecen Pesti Máté-Pesti Mihály Méretek: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 9,1 cm m.: 17,3 cm Közölve P. Szalay Emőke 1992. 111-118., Uő.: 2001. 51-53. 169. 241. sz. Bodrogkeresztúri Református Egyházközség (65. kép) A bodrogkeresztúri gyülekezetben, ahonnan már egy lambrekin díszítésű talpas poharat ismertettünk, két trébelt díszítésű poharat őriznek, amelyek nagy hasonlóságot mutatnak. Mindkettő évszám nélküli. Díszítményüket a 17. században kedvelt levélfüzérek alkotják, kétoldali rögzítésüket gyűrűvel öszszefogott szalagok tartják. A füzérekről gyümölcskötegek hajlanak le szalagokkal körülvéve. Az első pohár szája alatt a hajladozó szalagok egyik része liliomos végződésű, a másikak nagyobb gyűrűvel összefogottak. A pohár testének díszítménye három nagyméretű körte kisebb levelekkel körülvéve, talpán a dús, szeszélyesen hajladozó levelek már a barokk szelét érzékeltetik. A hullámszalagos talpgyűrű két oldalán az elterjedt lépcsőminta húzódik. Ez a pohár és a következő jelenlegi ismereteink szerint a Pesti Máté-Pesti Mihály ötvöspárhoz kapcsolható. 65. Bodrogkeresztúr 2. 101

Magyar Református Egyház Javainak Tára 66. Bodrogkeresztúr 3. 102

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 66. Talpas pohár 3. Bodrogkeresztúr Zempléni Egyházmegye Ezüst, domborított és vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kihajló peremű talpa hullámszalagos gyűrűs, oldala kissé bővül, enyhén kihajló szájú. Díszítés: A paláston a szájdíszítmény gyümölcscsomós fesztonok, rajtuk kis madarak. A talpgyűrű két oldalán S alakú indadíszítés. Jelzés PM. Készült: 17. század középső harmada, Debrecen Pesti Máté-Pesti Mihály Méretek: talp átm.: 8,8 cm száj átm.: 11 cm m.: 23 cm Közölve P. Szalay Emőke 1992. 111-118. Uő.: 2001. 51-53. 169. 242. sz. Bodrogkeresztúri Református Egyházközség (66. kép) A második bodrogkeresztúri pohár ornamentikája hasonló, de az előbbinél kevésbé finom változatnak tűnik. A száj alatti szalagok vaskosak, szélesek, a füzéreket összefogó gyűrűs szalagok szintén leegyszerűsödtek. A gyümölcsköteg méretét tekintve kisebb, tetején kis madárfióka ül. Az osztógyűrű két oldalán fekvő S alakú indák kis bimbókkal. Talprészén szintén füzérek hajlanak kisebb gyümölcskötegekkel. Mindkettő debreceni ötvösmunka. 66. Bodrogkeresztúr 3. 103

Magyar Református Egyház Javainak Tára 67. Talpas pohár Tiszacsécse Szatmári Egyházmegye Ezüst, domborított, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, viszonylag alacsony talpa függőlegesen emelkedik, hullámszalagos tagolt gyűrű választja el a pohárrésztől, szája kissé kihajló. Díszítése: szalagminta és füzérek tartotta gyümölcskötegek. A talpgyűrű két oldalán S alakú indák. Felirata. AZ CSECSEI ECCLESIA SZAMARA ATAK ANNO 1695 MAGAS ÉS AO AN. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 5,3 cm száj átm.: 7,7 cm m.: 12,4 cm Közölte P. Szalay Emőke 2001. 51. 169. 243. sz. Tiszacsécsei Református Egyházközség (67. kép) A tiszacsécsei talpaspohár felső szalagja szegecsekre, poncbeütésekkel kialakított veretdíszekre emlékeztet. Lecsüngő füzérén gyümölcsköteg függ. A talpgyűrűt háromosztatú, álló és ferdén hajló levélsor szegélyezi, az alsó szélen ebből lehajló füzérkezdetekkel. A pohár aránya eltér az előbbiektől, talpa alacsonyabb, ez a későbbi változtatás jeleit mutatja. Feltételezhetően Pesti Máté-Pesti Mihály ötvös műve lehet. Felirata későbbi. 67. Tiszacsécse 104

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 68. Talpas pohár Milota Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett, poncolt díszítéssel, vésett felirattal. Kerek, vízszintes peremű talpát hullámszalagos gyűrű választja el a hengeres testtől, amely kissé szélesedik, sima szájpereme enyhén kihajló. Díszítés: a talpon és a felső szélén indás, leveles díszítmény. A szájperem alatt három nagyobb lambrekin, két figurális és egy halas dísszel. Felirata: Mező Mária Ajándéka a Milotai.. ához. Szájperemén Giani Mihaly 1646. Jelzés nélkül. Sérült. Készült: 17. század közepe Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 18 cm Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1987. 338. 420. kép TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1975. 44. (68. kép) A milotai pohár szája alatti díszített sávban a váltakozó szélességű szalagok szimmetrikusan fülkagylóhoz kapcsolódnak, amelyek érintkezésüknél fonadékszerűen keskenyedve futnak. A két díszítményelem között a fonadék fölött kis gyermekarc jelenik meg, pólyás csecsemőre emlékeztetve. A hullámszalagos talpgyűrű két oldalán és a talp szélén hasonlóan domborított fekvő indán emelkedő liliomszerű elem. 68. Milota 105

Magyar Református Egyház Javainak Tára 68. Milota 106

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 69. Talpas pohár Biharkeresztes Bihari Egyházmegye Ezüst, domborított, vésett poncolt díszítéssel és vésett felirattal. Talpa enyhén szűkülve emelkedik, hullámszalagos gyűrűs, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt szalagminta, a gyűrű két oldalán hasonló, talpán lépcsőminta. Felirat: DOSA DEMETER BIROSÁGÁBAN VETTE A KERESZTESI ECCLESIA SZAMARA AD 1683. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Pesti Máté vagy Pesti Mihály Méretek: talp átm.: 7,2 cm száj átm.: 9 cm m.: 19 cm Közölve P. Szalay Emőke 1998a. 3-4., Uő.: 2001. 49-53. 170. 247. sz. Biharkeresztesi Református Egyházközség (69. kép) 69. Biharkeresztes A díszítményben keverednek a különböző díszítőelemek. A barokkos dús, becsavarodó levelek között szögletes keret, a lambrekines sávokra emlékezető veretdísz keretben jellegét vesztő motívumok. A talpgyűrű két oldalán vésett liliomos sáv finomabb kidolgozású. 75 75 Köszönöm a fényképeket NagyZsolt esperes úrnak. 107

Magyar Református Egyház Javainak Tára 70. Talpas pohár Gesztely 1. Borsod-Gömöri Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett, poncolt díszítéssel. Kerek, vízszintes peremű talpát sima gyűrű választja el a hengeres testtől, amely kissé szélesedik, sima szájpereme enyhén kihajló. Díszítés: a talpon és a felső részén indás, leveles díszítmény. Jelzés nélkül. Készült: 17. század közepe, Debrecen Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 18 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 51. 170. 245. sz., Uő.: 2015. 74. 213. kép TIREK Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1970. 26. (70. kép) A gesztelyi első poháron a száj alatt a porcdíszítés variálását láthatjuk kissé veretdíszre emlékeztető megoldásban, míg a talpgyűrű alsó oldalán kisebb méretű a porcdíszítés, felül feles megoldásban. A liliomos levelek kis bogyószerű elemekkel sorakoznak a talpszélén. 70. Gesztely 1. 108

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 70. Gesztely 1. 109

Magyar Református Egyház Javainak Tára 71. Talpas pohár Nagyszekeres Szatmári Egyházmegye Ezüst, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Vízszintes peremű, hengeres talpán sima gyűrű, felső része kissé szélesedő, kihajló szájú. Díszítés: a talpon levélsor, a gyűrű két oldalán domború mintasor, szája alatt domború szalag és levéldísz. Felirata: 1664. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Beri Mihály Méretek: talp átm.: 6,7 cm száj átm.: 8,2 cm m.: 15 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1987. 120., 154. kép, jobboldali, P. Szalay Emőke 2001. 31. 8. sz. Nagyszekeresi Református Egyházközség (71. kép) A nagyszekeresi pohár a legszerényebb változata ennek a dekoratív díszítménynek. Itt már csak az egyszerű szamárhátívesen hajló szalagkeretet láthatjuk, belsejében két szimmetrikus, húsos levéllel, három nagyméretű, szegecsekre emlékezető beütéssel. A talpgyűrű két oldalán hármas levél sor, a talp szélén kettős beütött levélsor. A 17. században igen kedvelt mustrának meglehetősen egyszerű megfogalmazását láthatjuk, amely leginkább a hajdúböszörményi egyház oszlopdíszes kannájának megoldásához hasonlít. 76 Ennek alapján soroljuk Beri Mihály ötvös munkái közé. 76 B. Bobrovszky Ida 1980. 143. 110 71. Nagyszekeres

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 72. Talpas pohár Mezőgyán 1. Békési Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított díszítéssel és vésett felirattal. Peremes talpa sima gyűrűs, oldala kissé ívelő, enyhén kihajló szájú. Díszítés: a száj alatt szalagminta, a gyűrű két oldalán hasonló, kisebb minta. Felirat: AZ MEZŐ GYANI ECLÉSIAHOZ VALO POHÁR ANNO 1676. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Pesti Máté-Pesti Mihály? Méretek: talp átm.: 7,8 cm száj átm.: 9,9 cm m.: 20,8 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 52. 170. 248. sz. Mezőgyáni Református Egyházközség (72. kép) A száj alatti díszítményt alkotó szalagos minta mereven vonul végig. Amennyiben a készítés évszámának vesszük az 1676 dátumot, az évszám nem segít abban, hogy esetleg megkülönböztessük a két PM jegyű mester munkáit, mivel ebben az időben mindketten működtek. Bár a PM mesterek munkájának feltételeztem, mostmár kétségeim vannak. (Kovács László lelkész úrnak köszönöm a fényképeket.) 72. Mezőgyán 1. 111

Magyar Református Egyház Javainak Tára KÉSŐI VÁLTOZAT 73. Talpas pohár Tiszaszentmárton Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított díszítéssel. Peremes talpa sima gyűrűs, oldala kissé ívelő, enyhén kihajló szájú. Sima szalagos gyűrűvel. Díszítés: a száj alatt szalagminta, a talpgyűrű két oldalán fekvő S elemek. A talpon füzérek, közöttük álló kagylók. Jelzés BG. Készült: 18. század, Debrecen Büttösi György Méretek: talp átm.: 7,8 cm száj átm.: 9,9 cm m.: 20,8 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 52. 170. 248. sz. Tiszaszentmártoni Református Egyházközség (73. kép) A pohár talpában látható pajzsban beütött BG mesterjegy jelenlegi ismereteink szerint Büttösi György 18. századi debreceni ötvös jelzése. Már találkoztunk munkájával, a lambrekin díszes poharak között szerepel egy műve, amelyet 1741-ben készített. Bár a jelen pohár formailag jobban közelít a 17. századi alakhoz, domborított díszítése nem éri el a korábbiak finomságát. 73. Tiszaszentmárton 112

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. SZALAGDÍSZES TALPAS POHARAK A következő öt pohár díszítményének jellegzetessége, hogy egész felületüket beborítja az összeérő, majd eltávolodó szalagdíszítésre emlékeztető veretmű és porcdíszítés. 77 A díszítmény felépítésének hasonlósága mellett mindegyik más változat. A szerkezet alapja minden esetben a függőlegesen álló, S alakot alkotó szalagok szimmetrikus szembenállása. Egyes esetekben nem egy S szalag alkotja a díszítményt, hanem kettő összekapcsolódva. 74. Talpas pohár Csepe Чепа Máramaros-Ugocsai Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Gyűrűs peremmel ellátott talpú, hengeres, a talp gyűrűje hullámszalagos, hengeres oldala szája alatt kissé kihajló. Díszítés: egész felületén domború, leveles, szalagos minta. Felirata: Adta Isten dicsőségére ezen kelyhet a csepei Ecclesiahoz Tkintetes N Váradi Mária asszony A 1717 Die 4. Marty. Jelzés beütött EG, Kőszeghy Elemér 1936. 385. sz. jelzés. Készült: 17. század, Szatmárnémeti Karácsony Szegedi Ötvös György Méretek: talp átm.: 9 cm száj átm.: 11,5 cm m.: 22,3 cm Közölve P. Szalay Emőke 1998. 353-360., Uő.: 2001a. 230. 238. 18., Uő.: 2001b. 24. 54. kép Csepei Református Egyházközség (74. kép) Ilyen formában láthatjuk a leglendületesebb csepei poháron, amelyen a szalagokról kisebb kitüremkedések, szárnyszerű elemek ágaznak ki. A pohártest és a talp díszítése ugyanazon elemekből tevődik össze. A szaggatott szélű, lendületes szalagok mellett az egyenes szárakon ülő 74. Csepe 77 Hasonló a Herzog gyűjteményben. Kiss Erika 2015. 21. sz., és Uő.: 28. 60. sz. 20. kép 113

Magyar Református Egyház Javainak Tára ananászhoz hasonló motívumok csillapítják az elemek közötti mozgást. A pohár kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy a szinte ismeretlen szatmárnémeti ötvösség egyik jelentős emléke. Készítőjétől, Karácsony Szegedi Ötvös Györgytől eddig egyetlen művet ismertünk, Kárpátalján a viski poháron kívül egy kelyhet és két tányért sikerült azonosítani. 78 75. Talpas pohár Maklár Egervölgyi Egyházmegye Ezüst, domborított, vésett, poncolt díszítéssel. Kerek talpa vízszintes peremű, hengeres. Osztógyűrűje hullámszalagos. Teste felfelé kissé szélesedő, kihajló szájperemmel. Díszítés: a talpon és a testen gyűrűvel összefogott szalagok levelekkel, gyümölcskötegekkel. Jelzés a talpán, feloldhatatlan. Készült: 17. század közepe Méretek: talp átm.: 7,4 cm száj átm.: 8,7 cm m.: 16,5 cm Közölve P. Szalay Emőke 2018b. 104. kép Maklári Református Egyházközség (75. kép) A maklári pohár szalagjai felületük változatosságával hasonlók az előbbi pohár szalagjaihoz, de a talpon merevebbé válnak. Hiányzik a díszítményből az álló virágszál. 76. Talpas pohár Mezőgyán 2. Békési Református Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Vízszintes peremű, hengeres talpú, hullámszalagos gyűrűvel tagolt teste felfelé enyhén szélesedik. Palástján dús, aszimmetrikus szalag és palmetta dísz, a talpán dús lombú gyümölcsfák között épületek kupolával és toronnyal. Közepén a szalagokba vésve felirat: 1656 ME. Jelzés ME. Készült: 17. század, Debrecen Bátori Ötvös Mihály? Méretek: talp átm.: 6,9 cm száj átm.: 8,7 cm m.: 18 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 32. 115. 11. Mezőgyáni Református Egyházközség (76. kép) 78 Részletesen P. Szalay Emőke 1998. 353-360. 114

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 75. Maklár 115

Magyar Református Egyház Javainak Tára 76. Mezőgyán 2. 116 77. Talpas pohár Nyírmihálydi Nyírségi Református Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Vízszintes peremű, hengeres talpú, hullámszalagos gyűrűvel tagolt teste felfelé enyhén szélesedik. Palástján dús aszimmetrikus szalag és palmetta dísz, a talpán dús lombú gyümölcsfák között épületek kupolával és toronnyal. közepén a szalagokba vésve felirat: 1665 ME. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Bátori Ötvös Márton Méretek: talp átm.: 6,8 cm száj átm.: 8,7 cm m.: 18 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 210., P. Szalay Emőke 2001. 32. 115. 11. Nyírmihálydi Református Egyházközség (77. kép) A feltűnő hasonlóságok miatt a két poharat nagy valószínűséggel egy mesterhez kapcsolhatjuk. Mivel ismeretlen a mesterjegy, a környéken ismert poharak alapján a debreceni mesterek között kerestem az alkotót. A levéltári forrásokban szereplő Báthori Ötvös Mihállyal kíséreltem meg azonosítani a személyét. További kutatások és az azóta feltárt emlékanyag nem erősítette, de nem is cáfolta vélekedésemet. 79 79 Bunta Magdolna 2001. nem közölt olyan újabb mesternevet, amelynek névbetűje lehetne az ME, de ennek ellenére elképzelhető kolozsvári eredetük is.

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 77. Nyírmihálydi 117

Magyar Református Egyház Javainak Tára 78. Talpas pohár Gacsály 2. Szatmári Egyházmegye Ezüst, domborított, vésett, díszítéssel és felirattal. Vízszintes peremű, hengeres talpú, a talp gyűrűje hullámszalagos, hengeres oldala szája alatt kissé kihajló. Díszítés: egész felületén domború, leveles, szalagos, gyűrűs minta. Felirata: KÖKÉNYESDI GYÖRGY LÖVEI ILONA ATTA EZ POHÁRT 1669. Jelzéssel ellátott. Készült: 17. század, Debrecen M István Méretek: talp átm.: 7,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 20 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei I. 1986. 409. 321. kép, P. Szalay Emőke 2001. 47. 155. 184. sz. Gacsályi Református Egyházközség (78. kép) A gacsályi második pohár szalagjai olykor erőteljesen kiszélesednek gyűrűvel összefogott keskeny részük két oldalán. A gyűrű vázaszerűvé válik. Az S vonalak között lekerekített végű leveles ág tölti ki a teret. A Lővey család a 19. század elején is birtokos volt Gacsályban. 80 A Kökényesdi család régi szatmári család. 81 78. Gacsály 2. 80 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. 1987. 194. A Lövey családból a 17. században Nyírlövő harangot, ezüst és óntányért kapott a családtól. 81 Nagy Iván VI. 1860. 189. VI. 1860. 432. 118

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 78. Gacsály 2. 119

Magyar Református Egyház Javainak Tára 79. Talpas pohár Bulcsú Берегове Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított díszítéssel, vésett felirattal. Egyenes peremű, hengeres testű, a talp gyűrűje sima, hengeres oldala szája alatt kissé kihajló. Díszítés: egész felületén domború, leveles, szalagos, gyűrűs minta. Felirata: PI D. Jelzéssel ellátott, P. I. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 7 cm száj átm.: 8,3 cm m.: 15,5 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001a. 231. 238. 19., Uő.: 2001b. 232. 18. kép, Uő.: 2001c. 36. 67. kép Bulcsói Református Egyházközség (79. kép) A bulcsúi pohár őrzi az S alakú szalagminta eredeti tört vonalát, de egészen keskennyé vált. Az egyenes virág három szétnyíló akantuszlevélre emlékeztet. A poháron látható P. I. jelzéssel kapcsolatban újabb adatok nem merültek fel, így azt továbbra sem tudjuk feloldani. 79. Bulcsú 120

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 80. Talpas pohár 2. Gesztely Borsod-Gömöri Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított díszítéssel, vésett felirattal. Egyenes peremű, hengeres testű, a talp gyűrűje sima, hengeres oldala szája alatt kissé kihajló. Díszítés: egész felületén domború, leveles, szalagos, gyűrűs minta. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 18 cm Közölve P. Szalay Emőke 2015. 76. 213. kép TIREK Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1970. 26. (80. kép) A második gesztelyi poháron a szalagok egyszerű, sima oldalú fülkagyló formává változtak, amelyeket a szokásos gyűrű fog össze. Az egyes elemek között az álló virágszál szervetlen kis virággá változott. A gyűrűvel összefogott veretdísz kompozíció emlékeztet egy a Jankovich gyűjteményben lévő pohár díszítményére, amelyet Kiss Erika a korábban megadott kolozsvári készítéssel szemben inkább délerdélyi eredetűnek vél. 82 80. Gesztely 2. 82 Kiss Erika 2011-2012. Poc. Jank. 60. 28. 20. kép 30. 121

Magyar Református Egyház Javainak Tára NÉGYUJJÚ LEVELES DÍSZŰ TALPAS POHÁR A jellegzetes négyujjú levelekkel díszített poharakat eddig Debrecenből ismerünk. A díszítés viszonylagos ritkább voltát bizonyíthatja az, hogy a most vizsgált területen csupán egy poharat találtunk. 81. Talpas pohár Tiszaladány Zempléni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, domborított díszítéssel, vésett felirattal. Egyenes peremű, hengeres testű, a talp gyűrűje sima, hengeres oldala szája alatt kissé kihajló. Díszítés: egész felületén poncolt háttérben függőleges sorokban négyujjas levelek. A szájperem alatt lambrekin, a gyűrű két oldalán vízszintes levélsor, a talp szélén lépcsőminta. Jelzés beütött ZG. Készült: 17. század, Debrecen Szegedi Gáspár Méretek: talp átm.: 7,6 cm száj átm.: 9,2 cm m.: 18,3 cm Közölve P. Szalay Emőke 2010. 443. kép, Uő.: 2013. 619. 5. kép Tiszaladányi Református Egyházközség (81. kép) A ritka díszítmények közé tartozik a négyujjas levelekkel borított palást. A debreceni ötvösmunkák között több poháron látható ez a díszítmény. 83 Eddig nem ismert szép példája a tiszaladányi gyülekezet úrvacsorai pohara. A szájperem alatt látható az ismert lambrekines díszítmény. A szögletes és a csúcsíves elemek egyenlő hosszúságúak, két fülkagyló elem kapcsolja össze őket. A talpgyűrű két oldalán fekvő levélkoszorú. 84 Jelenleg három debreceni ötvöstől ismerünk ilyen díszítésű poharat, amelyek a fő díszítőelemet, a négyujjas levelet kivéve az egyes részletekben különböznek. 81. Tiszaladány 83 B. Bobrovszky Ida 1980. 68. és 73. kép 84 Legutóbb ilyen poharat közölt Kiss Erika a Jankovich gyűjteményből: 2010-2011. 28. Poc. Jank. 63. 24. kép. 122

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 81. Tiszaladány 123

Magyar Református Egyház Javainak Tára GYÉMÁNTMETSZET DÍSZES POHARAK A debreceni ötvösmunkákon további jellegzetes díszítést láthatunk, a poharak derekára helyezett, gyémántmetszéses, sarkukon álló rombuszokat. Ennek igen kiváló példáit ismerjük több változatban, egyikben a pohár palástja sima, míg a másiknál poncolással borított. 85 A gyémántmetszéses rombuszok száma szintén változatos. Egyes példányokon a pohár középső, széles sávjában csupán három vagy négy nagyméretű rombuszt helyezett el a mester, más poharakon egymás alatt két sorban láthatók. A hangsúlyos gyémántmetszés mellett minden esetben vésett lambrekin látható a pohár szája alatt. 82. Talpas pohár Biharnagybajom Bihari Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Peremes kerek talpa hengeres, felül tagolt, hullámszalagos gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a szájperem alatt vésett lambrekin. Palástján sarkukra állított rombuszok, egy-egy kis rombusszal a csúcsokon. Felirata: TÖMÖSVÁRI JANOS ANN 1625. NZS. Későbbi bevésés koszorúban: Nmes JENEI Familia ajándékozta a Nagy Bajomi Ref. Ekklésiának 1775. Jelzés a talpon, VG mesterjegy. Készült: 17. század első fele, Debrecen Váradi Ötvös György Méretek: talp átm.: 8 cm száj átm.: 9 cm m.: 19,5 cm Közölte Takács Béla 1988. 15., P. Szalay Emőke 1992. 584-85., Uő.: 2001. 25. 286. sz. TTRE Egyházművészeti Múzeum F. 1982. 10. (82. kép) A biharnagybajomi pohár beleilleszkedik ebbe a sorba, amelyen a vésett lambrekin minta mellett találjuk a rombuszsort. 86 Készítőjének a VG mesterjegy alapján Takács Béla Váradi Ötvös Györgyöt tartotta. Ezt a feltevést nem érezzük bizonyítottnak, mivel erről az ötvösről biztos adatunk 1592-ből ismert, 1599-ben árváiról szólnak. A debreceni ötvösök 1599-es privilégiuma már szól verejtékes pohárról, a biharnagybajomi pohár teljesen kiforrott díszítést mutat. 87 A pohártípus, mint klenódium, kedveltségét bizonyítja, hogy százötven év múlva is ajándékozták templomi használatra. 85 B. Bobrovszky Ida 1980. 72., 79. sz. Tiszaroff és Szikszó. 86 Takács Béla 1988. 8. 87 P. Szalay Emőke 2001. 25. 124

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 82. Biharnagybajom 125

Magyar Református Egyház Javainak Tára 82. Biharnagybajom 83. Talpas pohár Tunyog Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Peremes kerek talpa hengeres, tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a szájperem alatt szalagos, liliomos végű díszítmény. Palástján sarkukra állított rombuszok, a sarkokon egy-egy kis rombusz. Jelzés nélkül. Készült: 17. század első fele Méretek: talp átm.: 8,5 cm száj átm.: 9,5 cm m.: 20 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1986. 393. 483. kép, Takács Béla 1988. 15. TTRE Egyházművészeti Múzeum F. 1976. 44. (83. kép) A tunyogi pohár díszítésében a rombusz mellett a szájperemen liliomos orrú, szív alakban hajló domborított, gyűrűvel összefogott szalagkeret látható. 83. Tunyog 126

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 83. Tunyog 127

Magyar Református Egyház Javainak Tára 84. Talpas pohár Aszaló Abaúji Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kis peremű, kerek talpa homorúan ívelve emelkedik, osztógyűrűje tagolt sima. Oldala enyhén szélesedő, kihajló szájperemmel ellátott. Díszítés: a talpa szélén és a gyűrű két oldalán vésett lépcsőminta. A talpon levéldísz, a szájpereme alatt körbefutó vésett indadísz, alatta sarkára állított nagyobb és kisebb rácsmintás domborított rombuszok. Vésett felirata a talpán: SZIKSZAI SZABO GERGELY ANNO DOMINI 1626. Jelzés nélkül. Készült: 17. század eleje, Debrecen, Miskolci Bálint? Méretek: talp átm.: 10,4 cm száj átm.: 12 cm m.: 22,5 cm Közölve Takács Béla 1988. 15., P. Szalay Emőke 2001. 47. 220., Uő.: 2018. 36. 82. kép TIREK Egyházművészeti Múzeuma ltsz.: F. 1961. 69. (84. kép) Az aszalói pohár díszítésében szintén ott van a lambrekin és a hangsúlyos gyémántmetszéses díszítőelem, de a rombusz a hangsúlyosabb. Jelenlegi ismereteink alapján Miskolci Bálint munkájának tartjuk, aki a 17. század egyik kiváló debreceni ötvöse volt, legismertebb és kiemelkedő műve a szikszói egyház keresztelőkannája. a jegyzetszám elé 88 84. Aszaló 88 A keresztelőkannáról lásd B. Bobrovszky Ida 1980. 74. 147. 34. kép 128

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 85. Talpas pohár Tiszaszentimre Nagykunsági Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpa függőlegesen folytatódik, felül sima, tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: talprészén lépcsőminta, talpán és testén sarkára állított rombuszok és verejtékcseppek. A talpgyűrű felett levélmotívumok, szája alatt vésett lambrekin szalagminta. Felirat: DINNYÉS GYÖRGY AJÁNDÉKOZTA A TISZASZENTIMREI REF. SZ. EKLESIANAK AO 1774. Jelzés nélkül. Készült: 17. század első fele, Debrecen Miskolci Bálint Méretek: talp átm.: 10 cm száj átm.: 12 cm m.: 22 cm Közölte Dávid Katalin 1984. 23. 70. kép, Takács Béla 1988. 18. 10. kép, P. Szalay Emőke 2001. 48. 164. 225. TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F: 1976. 22. (85. kép) Az aszalói pohárhoz való hasonlósága alapján véljük ezt a poharat is Miskolci Bálint munkájának, akitől a debreceni ötvösség egyik legkiemelkedőbb művét, a szikszóiak keresztelőkannáját ismerjük. 89 Ez ismét azt erősíti, hogy jeles ötvös volt a 17. század első felében. Eddigi két pohara alapján talán alkotói sajátosságának tekinthetjük, hogy a gyémántmetszéses rombuszokat több sorban alkalmazta. Különlegessége, hogy a szájperem lambrekin sávjában a domborított díszítésű gyümölcskötegek vésett változatát láthatjuk. 85. Tiszaszentimre 89 A kannaról legutóbb T. Németh Annamára-Némeeth Gábor 1993. 154-55. 129

Magyar Református Egyház Javainak Tára 85. Tiszaszentimre 130

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 86. Talpas pohár Vértes Debreceni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel. Kerek talpa hengeres, hullámszalagos, tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a szájperem alatt szalagos, liliomos végű díszítmény. Palástján sarkukra állított rombuszok, a sarkokon egy-egy kis rombusz. Jelzés ZM. Készült: 17. század első fele, Debrecen Szegedi Ötvös Márton Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 16,1 cm Közölve Takács Béla 1988. 15., P. Szalay Emőke 2001. 58. 177. 278. Vértesi Református Egyházközség (86. kép) A vértesi pohár több szempontból is figyelemre méltó. Először is példaként említhetjük arra, hogy a poharak különböző méretekben készülhettek. Alakja eltér az eddigiektől, a megszokott osztógyűrű alatt véget ér, nincs alatta talp. Magassága megegyezik a kisebb méretű talpas poharakéval. Díszítését a szájperem alatt erősen vésett veretdísz alkotja, derekán sarkára állított rombuszok. Feltételezzük, hogy eredetileg ennek is lehetett talpa, ami más poharakhoz hasonlóan az idők során eltűnt. A díszítés mélyen vésett, kevésbé finom. 86. Vértes 131

Magyar Református Egyház Javainak Tára 86. Vértes 132

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. VEREJTÉKCSEPPES POHARAK Területünkön jelentős számban maradtak fenn un. verejtékes poharak, amelyről általános vélemény, hogy a díszítményről kapta a nevét. 90 Sok talpas pohár testén cseppekhez hasonlító diszítésekkel találkozunk, amelyeket a régiek verejtéknek, magát a poharat ezekről verejtékes pohárnak nevezik. 91 A verejtékcsepp, amelyet Krisztushoz kapcsoltak, mint vércseppet, kedvelt manierista motívum volt. Makkai László említette először, hogy a 16. század végén a pohár motívumai kódolt üzeneteket hordoztak. 92 A német ötvösök által is alkalmazott díszítményt Takács Béla Lukács evangéliumából eredezteti, amelyben Krisztus Gecsemáné kertbeni gyötrődését így írja verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek. 93 G. Szabó Botond tovább víve ezt a gondolatot Geleji Katona Istvántól idéz:.. ő vala az Isten haragjának sajtójába tétetett szőlőgerezd, kinek mind vére facsarodtáig oda kell vala szoríttatni. 94 Az általunk feltárt poharak között a cseppdíszítés mindig a gyémántmetszéssel fordul elő, ami újabb bizonyítékként fogható fel arra vonatkozóan, hogy ez a díszítőelem valóban a manierizmus megjelenése a debreceni ötvöstárgyakon. Grotte András a poharak vizsgálata során azt állapította meg, hogy Debrecen környékén sűrűsödnek a fennmaradt példányok, ebből azt a következtetést vonta le, hogy esetleg Debrecen lehetett a fő készítési helyük. 95 A bemutatott poharak között ez a legdíszesebb csoport. A díszítmények a száj alatt minden esetben lambrekinnel kezdődnek, majd alatta következnek a gyémántmetszések és a verejtékcseppek. A díszítés egészét tekintve két eltérő megoldást láthatunk. Az egyik csoportnál a poncolás beborítja az egész pohárfelületet, csupán a szájperem vésett sávja marad ki belőle, ez a kevesebb, csupán három pohár tartozik ide, a másik díszítésnél sima a pohár felülete. 90 H. Kolba Judit-T. Németh Annamária 1973. 20. 40. kép 91 Mihalik József 1912. III. 119. 92 Makkai László 1978. 199. 93 Takács Béla 2000. 126. 94 G. Szabó Botond-Hapák József 2006. 170-171. 95 Grotte András 1984. 75-76. 133

Magyar Református Egyház Javainak Tára 87. Talpas pohár Sárosoroszi Оросиево Beregi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpa hengeres, hullámszalagos tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a szájperem alatt szalagos, liliomos végű díszítmény, a talpgyűrűn lépcsőminta. Palástján nagy verejtékcseppek. Felirata: TIZA VILAKI ECCLESIANAK HASZNÁRA ISTENEK TIZSTESSÉGÉRE CONFRALTA BOROS IENEI CONTOS GJIRG AD 1663. Jelzés AE. Készült: XVII. század, Ungvár? Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 16,1 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001a. 166., Uő.: 2001b. 232. 232. 22. kép, Uő.: 2002c. 35. 63-64. kép. Sárosoroszi Református Egyházközség (87. kép) Elsőként a sárosoroszi gyülekezet poharát mutatjuk be. A kissé zömökebb forma mellett a díszítmény is eltérést mutat a szokásos debreceni indadíszes, liliomos lambrekinektől, kevésbé kiérleltnek tűnik. A sok helyesírási hibával vésett felirat esetében felmerül, hogy nem magyar anyanyelvű véshette. Az EA névbetűkből kiindulva felvetettem, hogy esetleg a forrásokból ismert ungvári ötvösséghez köthető, szomori Ötvös Ambrus céhmesterhez. kapcsolható 96 Másik különlegessége, hogy felirata szerint Tiszaujlaknak adományozták. 96 Lásd erről bővebben P. Szalay Emőke 2001a. 230. 134 87. Sárosoroszi

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 88. Talpas pohár Visk Вишковo Máramaros-Ugocsai Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal Kerek talpa hengeres, sima, tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: talpán ovális hólyagok, a gyűrű két oldalán S és levélmotívum, a szájperemen szalagdísz, füzérek, rombusz és verejtékcseppek. Palástján nagy verejtékcseppek. Felirata: AZ NEMES SZATHMÁRI TANÁCZ ATTA EZ POHÁRT AZ VISKI ECCLESIANAK 1681 DIE 25 DECEB.. Jelzés EG, Kőszeghy Elemér 1936. 140. Készült: 17. század, Szatmárnémeti Karácsony Ötvös György Méretek: talp átm.: 9 cm száj átm.: 11 cm m.: 24,6 cm Közölve P. Szalay Emőke 1998. 353-360., 1999. 272.B 9. kép, Uő.: 2001a. 230. 238. 17. kép, Uő.: 2001c. 36. 55. kép Viski Református Egyházközség (88. kép) A viski pohár mintegy átmenetet képez a füzéres és a verejtékes poharak között, keveredik benne a két díszítéstípus. A szájperemen a becsavarodó szalagkeretes díszítmény domborított. A levélfüzéreken rombuszok sorakoznak, alattuk verejtékcseppek. A talpgyűrű két oldalán fekvő S alakú indák bimbókkal, a talpszélen fekvő tojássorok. A verejtékcsepp még alárendelt szerepben tűnik fel. A pohár kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy sikerült azonosítani készítőjét, akiben a szatmári ötvösség egyik mesterét véltük megtalálni. Mivel a szatmári ötvösségről és az ott készített munkákról keveset tudunk, igen fontos, hogy a felmérés során találkozhattunk ezzel az edénnyel. 88. Visk 135

Magyar Református Egyház Javainak Tára 89. Talpas pohár Hajdúszovát Debreceni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett, poncolt díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpa hengeres, sima tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a szájperem alatt lambrekin díszítmény, a talpgyűrűn és a talpon virágok. Palástján rombuszok és verejtékcseppek. Felirata: Szováti ecclesiához való. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Debreceni János Méretek: talp átm.: 7 cm száj átm.: 8,2 cm m.: 15,8 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001a. 34. 139. 110. sz., Uő.: 2015. 289-292. 1. kép Hajduszováti Református Egyházközség (89. kép) A hajdúszováti pohár a teljes felületén poncoltak sorába tartozik. Szájpereme alatt a keskeny szalaggal körülvett liliomos lambrekin változáson ment át. A fekvő leveles-indás sávot a lambrekin felső részein áttörik a levelek. Az inda eredeti hullámzásából már semmi nem maradt, mert a lambrekin közepéről hajlik ki két ág, azon ülnek a dúsan tagolt, nagy levelek. A lambrekin minta a lambrekin belsejében megismétlődik a fenti levél, ezzel megszűnt annak eredetileg a reneszánszra emlékeztető nyugodt harmóniája. Bár a poháron nem szerepel jelzés, a debreceni ötvösmunkák között találunk analógiákat, amelyek alapján Debreceni János ötvöshöz kapcsolható, aki az egyik jelentős ötvös volt Debrecenben, számos munkát ismerünk tőle. 97 89. Hajdúszovát 97 Részletes ismertetése P. Szalay Emőke 2015. 298-92. 136

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 90. Talpas pohár Tiszakürt Nagykunsági Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett, poncolt díszítéssel. Kerek talpa hengeres, sima tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a szájperem alatt lambrekin díszítmény, a talpgyűrű mindkét szélén liliomos orrú lambrekin. Palástján rombuszok és verejtékcseppek. Jelzés nélkül. Készült: 17. század, Debrecen Debreceni János Méretek: talp átm.: 7 cm száj átm.: 8,2 cm m.: 15,8 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 34. 109. sz., Benedek Csaba 2018. 109. 170. kép Tiszakürti Református Egyházközség (90. kép) A hajdúszováti és a tiszakürti pohár között lévő hasonlóság alapján véljük, hogy ez utóbbit is Debreceni János készítette. 90. Tiszakürt 137

Magyar Református Egyház Javainak Tára 91. Talpas pohár Kistárkány Malé Trakany Zempléni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, vésett díszítéssel, karcolt felirattal. Vízszintes peremű kerek talpa függőlegesen folytatódik, felül tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: az egész felületén sarkára állított rombuszok poncolt tagolással, közöttük egy-egy verejtékcsepp. A talpgyűrű két oldalán lépcsősor, a szájperem alatt vésett lambrekin. Oldalán és talpán bekarcolt felirat: 1712 A kistárkányi eclesiajé. Jelzés nélkül. Készült: 17. század első fele, Debrecen Debreceni János Méretek: talp átm.: 5,4 cm száj átm.: 8 cm m.: 13 cm Közölte P. Szalay Emőke 2007. 106. B4. kép, Uő.: 2010a. 232. 4. kép, Uő.: 2013. 610. 6. kép Kistárkányi Református Egyházközség (91. kép) A kistárkányi poháron a száj felső díszítősávját az alatta folytatódó, egyenes keretű lambrekin felső része részekre tördeli, a kis térbe szorított levelek fantasztikus formát öltenek. Készítőjének szintén Debreceni Jánost tartjuk. 91. Kistárkány 138 92. Talpas pohár Mátészalka Szatmári Egyházmegye Ezüst, domborított, poncolt, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpa függőlegesen folytatódik, felül sima, tagolt gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a talpgyűrű két oldalán és a talp szélén lépcsőminta. A szájperem alatt széles lambrekin, majd sarkukra állított rombuszok és verejtékcseppek. Felirat: BARTA ANDR. TAMAS ES LASZLÓ KOZOS DVARA ISTEN DNS ATTÁK A 1689. Jelzés vésett EP. Készült: 17. század első fele, Debrecen EP mester Méretek: talp átm.: 10,6 cm száj átm.: 12,6 cm m.: 21,8 cm Közölte Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1987. 75., 92. kép, P. Szalay Emőke 1991. 339., Uő.: 2001. 38. 130. Mátészalkai Református Egyházközség (92. kép) A mátészalkai poháron lambrekin borítja be a szájperem alatti sávot. Az oldalára helyezett rombuszok tűnnek a leghangsúlyosabbnak, a verejtékcseppek körbeveszik. Különleges a talpgyűrű két oldalán a karéjokba foglalt, poncolt felületű, háromujjas levelek sora,

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 91. Kistárkány 139

Magyar Református Egyház Javainak Tára amelyek a négyujjú levelekre emlékeztetnek. Jelen ismereteink szerint az EP jelzést Eötvös Túri Péter jegyének véljük. Ajándékozóinak családneve a következő században többször feltűnik, úrihímzéses úrasztali terítőket adományoztak. 98 92. Mátészalka 98 Lásd ezekről bővebben P. Szalay Emőke 2013a. 56. 140

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 93. Talpas pohár Erdőhorváti Zempléni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel. Kis peremes, kerek talpa hengeres, sima, többszörös gyűrű választja el a testtől. A hengeres test kissé kihajló szájú. Díszítés: a talp két szélén lépcsőminta, közöttük verejtékcseppek és sarkukra állított rombuszok. A paláston alul lépcsőminta, majd az egész felületen egyes és csoportos verejtékcseppek között sarkukra állított rombuszok. A szájperem alatt lambrekin. Jelzés, a talpon pajzsban G. Készült: 17. század első fele, Debrecen Gyursa János Méretek: talp átm.: 8,2 cm száj átm.: 10,8 cm m.: 21,7 cm Közölte P. Szalay Emőke 2010. 30. 70. kép, Uő.: 2013. 609. 4. kép Erdőhorvátii Református Egyházközség (93. kép) Ide sorolható az egyik legszebb edény, az erdőhorváti gyülekezet pohara. Az arányos poháron 93. Erdőhorváti mind a talp, mind a pohárrész enyhe ívelésű, amely kecsessé teszi a formát. Száját a vízszintes sávban dúsan tagolt levelek hullámzása díszíti. Hozzájuk viszonyítva a lambrekin kettős tulipánszerű középső elemével szerény, visszafogott. A talpgyűrű és a talpszél díszítő sora a lépcsőminta. A pohártesten és a talpon a rombuszok eltérő nagyságúak. A cseppek egyes és hetes eleműek. 99 A poharat a debreceni jellegzetességek és a G jegy alapján Gyursa Jánoshoz kapcsoltuk. 94. Talpas pohár Körtvélyes Hrušov Abaúj-Tornai Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett, poncolt. Peremes széllel ellátott talpa hengeres, a tagoló gyűrű többszörös, sima. A pohártest a szája alatt kissé kihajló. Díszítés: a talpon sarkára állított rombusz és verejtékcsepp, a gyűrű alatt fekvő stilizált koszorú. A gyűrű felett és a száj alatt vésett lambrekin, közöttük rombuszok és csokorba rendezett verejtékcseppek váltakoznak. Jelzés nélkül. Készült: 17. század első fele, Debrecen Méretek: talp átm.: 8 cm száj ám.: 9,5 cm m.: 20,6 cm Közölve P. Szalay Emőke 2011. 38. B7. kép Körtvélyesi Református Egyházközség (94. kép) A cseppek hasonlóak a körtvélyesi poháron, amelynek szájdíszítésében a szalaggal 99 P. Szalay Emőke 2013. 609-610. 141

Magyar Református Egyház Javainak Tára 94. Körtvélyes 142

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. keretelt mustrából a fekvő levélsort megszakítva csupán egyes hajló levelek maradtak. A talpgyűrű két oldala eltérő, felül liliomos orrú, leveles sáv, alul és a talp szélén fekvő szalagminta. A rombuszok között egy és hetes csoportosítású cseppek. Bár jelzés nélküli mű, de bizonyosan debreceni pohár. Legközelebbi hasonló munka Mátészalkán maradt fenn. Esetleg ezt a poharat is Ötvös Túri Péter munkájának véljük. 95. Verejtékes pohár Hajdúbagos Debreceni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, hengeres teste a száj alatt szélesedik. Díszítés: a száj alatt vésett lambrekin, a talpszél felett lépcsőminta, közöttük sarkukra állított gyémántmetszésű rombuszok és füzérbe fogott verejtékcseppek. Talprészén hasonló díszítés. Jelzés vésett IS. Készült: 17. század közepe, Debrecen Sárközi István vagy Szíjgyártó István Méretek: talp átm.: 8,5 cm száj átm.: 10,5 cm m.: 21 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 55. 174. 266. TTRE Egyházművészeti Múzeum ltsz.: F. 1990. 13. (95. kép) A hajdubagosi pohár beleilleszkedik a fentebb már említett, hasonló formájú és díszítésű poharak sorába. IS jelzése alapján a PM jelzéshez hasonlóan két ötvös is számba vehető alkotóként, akinek a munkáit hasonlóan nem tudjuk jelenleg elkülöníteni. Bár a most bemutatott edények között található IS jelzés, ez sem teszi egyértelművé az egyes mesterek műveit. 96. Verejtékes pohár Füzesgyarmat Békési Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek aljú, hengeres teste a száj alatt szélesedik. Díszítés: a száj alatt vésett lambrekin, a talp felett és a száj alatt lépcsőminta, közöttük sarkukra állított rombuszok és verejtékcseppek. Felirata: VA:SA ISTVÁN 1635. Jelzés nélkül. Készült: 17. század közepe, Debrecen Debreceni János Méretek: talp átm.: 8,8 cm száj átm.: 11,2 cm m.: 21,9 cm Közölve P. Szalay Emőke 1985. 65-66., Uő.: 2001. 34-36. 140. 115. Füzesgyarmati Református Egyházközség (96. kép) A poncolt alapú füzesgyarmati poháron a száj mustrája még megvan, alatta a lambrekin egyenes keretű, amelyben a pontozás olyan hatást kelt, mintha veretdísz lenne a szalag. A szalagkeretben akantuszlevelek jelennek meg, és a keret alsó részéből folytatódik egy-egy verejtékcsepp. A talpgyűrű és a talpszél lépcsős mintájú, a talpon kettes és hármas cseppek 143

Magyar Református Egyház Javainak Tára 95. Hajdúbagos 144

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. között állnak a kis rombuszok. Az eddig ismert munkák között Debreceni János műveivel mutat hasonlóságot. 96. Füzesgyarmat 145

Magyar Református Egyház Javainak Tára NAGYOBB MÉRETŰ POHARAK A szokásos méretek mellett bizonyára anyagi erőtől függően készülhettek a megszokott formák nagyobb méretben is. Erre már fentebb mutattunk egy példát, most viszont hármat sorolhatunk fel. Mindhárom jellemzője, hogy a verejtékcseppek csoportban díszítik őket, és mindnyájukról hiányoznak a rombuszok. További közös jellegzetességük, hogy mindegyiknek hiányzik a talpa. 100 97. Verejtékes pohár Felsőrás Rašice 2. Gömöri Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, domborított, vésett díszítéssel. Kerek aljú, alul gyűrűvel ellátott, hengeres teste a száj alatt szélesedik. Díszítés: a talp felett és a száj alatti sávot kivéve poncolt, benne egyes és hetes verejtékcseppek sorakoznak A száj alatt vésett reneszánsz mintasor, a talp szélén lépcsőminta. Felirata: RASI ECCLESIAE. Jelzés a talpán GM. Készült: 17. század közepe, Debrecen Gyulai Miklós Méretek: talp átm.: 5,4 cm száj átm.: 8,2 cm m.: 11,3 cm Közölve Toranova, Eva 1975. 215., P. Szalay Emőke 2013. 114. B1. kép Felsőrási Református Egyházközség (97. kép) A felsőrási pohár poncolozott alapú. Száján csak a lambrekinek szerény, szív alakú elemei maradtak. Felületén egyes és hetes cseppek sorakoznak. Ebben az esetben nem tudjuk biztosan, hogy ez a pohár eredetileg talppal ellátott volt-e. Gyulai Miklóstól ezt az egy talpas poharat ismerjük. A pohárhoz nagyon hasonló található egy magángyűjteményben, amelyet Grotte András debreceni munkának, Gyursa Gergely művének határozott meg. 101 97. Felsőrás 2. 100 Az 1884-es nagy ötvöskiállításon egy hasonlóan levágott talpú poharat mutattak be. IV. terem 2. szekrény 69. sz. tárgy. Méretei alapján hasonló a bemutatott három pohárhoz. M.: 17,5 cm. 101 Grotte András 1984. 1-2. 75-76., A pohár méretei: talp átm.: 5,5 cm száj átm.: 10,5 cm m.: 15,5 cm 146

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 97. Felsőrás 2. 147

Magyar Református Egyház Javainak Tára 98. Verejtékes pohár Tyukod Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, poncolt, domborított, vésett díszítéssel. Kerek aljú, alul gyűrűvel ellátott, hengeres teste a száj alatt szélesedik. Díszítés: a száj alatt lambrekin sáv, alatta egyes és hetes verejtékcseppek sorakoznak. Jelzés a talpán ED. Készült: 17. század eleje, Debrecen Debreceni Ötvös János Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 9,9 cm m.: 20 cm Közölve Szabolcs Szatmár megye műemlékei I. 1986. 210., II. 1987. 401., P. Szalay Emőke 2001. 33. 106. sz., Uő.: 2016. 202-206. Tyukodi Református Egyházközség (98. kép) A tyukodi pohár esetébe viszont biztosak lehetünk abban, hogy ez egy nagyméretű talpas pohár volt, amelynek talpát az idők során levágták, mivel látszik rajta a körbevágás nyoma. A pohár szája alatti díszítés csaknem a test feléig ér le, ilyen széles mintával a bemutatottakon nem találkoztunk. A csonkolt ágas keret a nagyobb díszítményt fogja körül, míg a kisebbiken kettévágott végű a szalagkeret. Mivel a csonkolt faágak jellegzetes gótikus elemek, ez készítésének viszonylag korai időpontját valószínűsíti. 102 Sérülten is egyik kiemelkedő példánya ennek a típusnak. 98. Tyukod 102 P. Szalay Emőke 2016. 202-206. 148

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 98. Tyukod 149

Magyar Református Egyház Javainak Tára 99. Talpas pohár Vásárosnamény Szabolcs-Beregi Egyházmegye Ezüst, poncolt, domborított, vésett díszítéssel. Kerek alja felhajtott szélű, alul hullámszalagos gyűrűvel ellátott, hengeres teste a száj alatt szélesedik. Díszítés: a száj alatt reneszánsz leveles sáv, alatta poncolt háttérben egymás felett egyes verejtékcseppek sorakoznak, közöttük 14 verejtékcsepp nagy fürtbe fogva. A talpgyűrű két oldalán lépcsőminta. Felirata: AZ IGE TESTE LÖT ÉS LAKOZOT MI KÖZÖTTUNKN LÓNYAI IAN HITES TARSA T N KENDE ANNA AZSZONY ATTA ISTEN DICSŐSÉGÉRE V: NAMENYI ECLESIAHOZ A 1717. Jelzés nélkül. Készült: 17. század Méretek: talp átm.: 6,5 cm száj átm.: 9 cm m.: 16 cm Közölve Szabolcs Szatmár megye műemlékei II. 1987. 422., P. Szalay Emőke 2001. 183. 106. sz. Vásárosnaményi Református Egyházközség (99. kép) Utolsóként a vásárosnaményi gyülekezet poharát hozzuk elő. A pohár felülete poncolozott. Száján a jellegzetes hullámzó indán változatosak a levelek. A sáv alatt lépcsőmintára utalhat a ferdén hajló vonalsor. Feltételezésünket tovább erősíti a talpgyűrű két oldalának hasonló megoldása, amelyben a lépcsősor jellemző vonalas gazdagítása elszakad a fokoktól. A cseppek egyre kisebbedően egyesével esnek, a pohár közepén viszont egybeérve szinte folyamot alkotnak. Nem tudható, hogy korai vagy esetleg késői változata lehet ennek a kedvelt díszítménynek. 99. Vásárosnamény 2. 150

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. VEGYES POHARAK 100. Talpas pohár Ökörító Szatmári Egyházmegye Ezüst, domborított, vésett, pénzbefoglalással. Sima, gyűrűs talpú. Egész felületét mélyen vésett vízszintes hullámvonalak díszítik, bennük domború pajzsokban gyümölcskötegek, a szájperem alatt liliomos sávdíszítés. A talpperemen tojásdíszítés. Vésett felirata: Az Ököritói Ref Szent Ecclesia vette 1825dik Esztben a maga költségén. Jelzéssel, beütött DI. Készült: 17. század, Debrecen Debreceni János? Méretek: talp átm.: 10 cm száj átm.: 12,5 cm m.: 25,3 cm Közölve Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1987. 253-4. 300. kép, P. Szalay Emőke 2001. 35-36. 119. Szatmárököritói Református Egyházközség (100. kép) Az ökörítói poharat jegye alapján feltételesen debreceni eredetűnek véltem, bár egyedülálló az ismert anyagban. Egyrészt eddig debreceni ötvöstől nem ismertünk habos poharat, másrészt ennek a pohárnak a hullámvonalai mélyen vésettek. További különlegessége, hogy domború veretdísszel látta el készítője, melyhez hasonlót a vértesi poháron láthatunk vésett megoldással egyszerűbb megjelenítésben. Ugyancsak nincs példa a debreceni anyagban a koszorúba foglalt női képmásra sem. A pohár hasonlóját az 1882-es kiállításon mutatták be. 103 Bunta Magdolna munkájában a kolozsvári ötvösmunkák között közlésre került egy hasonlóan mély vésetű díszítéssel ellátott pohár. 104 Mindezek alapján a mesterjegy ellenére kétségessé válhat debreceni készítése. 101. Pohár Kisszekeres Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, poncolt, vésett díszítéssel. Kerek, hengeres talpú, hullámszalagos gyűrű fölött hengeres, kissé kihajló szájjal. Díszítés: a talpon szalagdísz levelekkel, virágokkal. A paláston szalagdíszben levelek és virágok között szembenéző fejek. Jelzéssel. Készült: 17. század, Debrecen Gyulai Miklós? Méretek: talp átm.: 5,7 cm száj átm.: 6,7 cm m.: 13,7 cm Közölve P. Szalay Emőke 2001. 39-40., Uő.: 2017. 229. kép Kisszekeresi Református Egyházközség (101. kép) 103 Pulszky Károly- Radisics Jenő 1884. 160. 104 Bunta Magdolna 2001. 237. 5. kép 151

Magyar Református Egyház Javainak Tára 100. Ökörító 152

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 101. Kisszekeres 153

Magyar Református Egyház Javainak Tára Korábban a poharat a debreceni Gyulai Miklós művének véltem. Az azóta megismert emlékanyag alapján kétség merül fel, amit a díszítésben látható angyalfej okoz. A debreceni ötvösök eddigi ismereteink szerint nem alkalmazták ezt a díszítőelemet. 102. Talpas pohár Kölcse 2. Szatmári Egyházmegye Ezüst, aranyozott, vésett, poncolt díszítéssel, vésett felirattal. Kerek, gyűrűs szélű talpa hengeresen folytatódik, a szárgyűrű hullámszalagos, öble felfelé kissé szélesedő. Díszítés: a talpon levelek, virágok, a szárgyűrű felett és a száj alatt liliomos orrú, leveles füzérek. Felirata: ANNO 1688, POGANY, ANNA ATTA ISTENHEZ VALÓ BUZGÓSÁGAL AZ KÖLCSEI TEMPLOMBAN A ÚR VACSORÁJÁHOZ.. Jelzéssel, HI, hasonló Kőszeghy Elemér 1934. 40. 231. jelzéshez. Készült: XVII. század, Brassó Henning, Johannes Méret: talp átm.: 6 cm száj átm.: 7,6 m.: 14,5 cm Kölcsei Református Egyházközség (102. kép) A pohár díszítése különbözik a vidékünkön megszokott díszítményektől. Legtöbb hasonlóságot a Nagyváradi Egyházmegyében fekvő Tóti poharával mutat, amelyet Sasianu erdélyi munkáként említ. A jelzés erősíti az azonosítást, mely szerint brassói munka. 105 105 Sasianu, Alexandru 1986. 30. sz. 154 102. Kölcse

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 103. Talpas pohár Ópályi Szatmári Református Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Vízszintes peremű, hengeres talpú, hullámszalagos gyűrűvel tagolt teste felfelé enyhén szélesedik. Talpán és öbölrészén dús stilizált növényi minta és széles szalagdísz borítja. Közöttük három mezőben kardja markolatát fogó bajszos férfialak süveggel a fején, vállán szőrmegalléros dolmány, hosszú köpenyben, kardos, kürtös, kalapos férfialak és egy nőalak. Felirata: EZEN POHART CONFERLTA TKS SZODORAI KRISTINA ASZ. AZ SZODORAI ECCNAK 1740. Jelzéssel, PS, Kőszeghy Elemér 1936. 229. sz. Készült: 17. század, Brassó, Pip, Stephanus alias Zimmermann Méretek: talp átm.: 8,5 cm száj átm.: 98, cm m.: 19 cm Közölve Mihalik Sándor 1934. 193., Kőszehy Elemér 1936. 41., Szabolcs-Szatmár műemlékei II. 1987. 246., 295. kép Ópályi Református Egyházközség (103. kép) A pohár formája és díszítménye azonnal elárulja, hogy nem debreceni munka. A talpa jóval kisebb, mint a debreceni poharakon. A díszítményben, a szájperem alatt ugyan a gyűrűkkel összefogott szalag általánosan ismert volt, de idegenszerű a többiekkel összevetve. Ráadásul a debreceni edényeken eddigi ismereteink szerint nem fordult elő emberábrázolás. A tárgyak sorsának ebben az esetben szerencsés végkimenete van. Bár a Szabolcs-Szatmár műemlékei II. kötetében úgy szerepel Genthon I-re való hivatkozással, mint a háborúban elveszett, de már a könyvben szerepel a fényképe, és a pohár a mai napig a gyülekezet birtokában található. 103. Ópályi 155

Magyar Református Egyház Javainak Tára 104. Talpas pohár Baktalórántháza Nyírségi Egyházmegye Ezüst, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Domború szélű, hengeres talpú, sima gyűrűs, oldala kissé szélesedő. Díszítés: talpán C elemek gyűrűvel összefogva. A felső részen a sima száj alatt hasonló elemek. Felirata: N. Munkácsi János Úr és N Szalay Judit Asz eő klmek csináltaták az Baktai Eclresiahoz. Jelzéssel, MB, esetleg MD? felül koronával, Kőszeghy Elemér 1934. 240-41. sz. jelzés? Készült: 17. század, Brassó? Méretek: talp átm.: 6,3 cm száj átm.: 7,3 cm m.: 14 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I, 1986. 242. Baktalórántházi Református Egyházközség (104. kép) Amennyiben a jelzés MD, esetleges mestereként felmerül Draudt, Martinus brassói 17. századi ötvös. 105. Talpas pohár Baktalórántháza Nyírségi Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Domború szélű, hengeres talpú, sima gyűrűs, oldala kissé szélesedő. Díszítés: talpán és szájrészén egymásnak háttal forduló C alakú szalagok gyűrűvel összefogva. Felirata: Herczeg Odescalchi Gyuláné gróf Dégenfeld-Schomberg Anna ajándékozta a lórántházai ref. egyháznak 1882. Jelzéssel, háromcsúcsú korona alatt D/DT. Kézült: 17. század vége Méretek: talp átm.: 6 cm száj átm.: 7,5 cm m.: 13,5 cm Közölve Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. 1986. 242. Baktalórántházi Református Egyházközség (105. kép) A háromágú korona a brassói jegyekben látható, de az alatta lévő betűk nem szerepelnek az ismert mesterek nevei között. 156

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 104. Baktalórántháza 1. 157

Magyar Református Egyház Javainak Tára 105. Baktalórántháza 2. 158

Az Írás ivóeszközről beszél.. III. 106. Talpas pohár Sárospatak Zempléni Egyházmegye Ezüst, aranyozott, domborított, vésett díszítéssel, vésett felirattal. Kerek talpa felett hullámszalagos gyűrű. Felső része kissé szélesedő oldalú, kihajló szájperemmel. Díszítés: a talpon szimmetrikus maszkos, szalagos, gyümölcsös elemek. A talp alsó szélén és a talpgyűrű felett háromszirmú virágos koszorú. A paláston gerezdelt oldalú váza, rajta oroszlánok között puttó, angyalpár, majompár. Felirata: Boldog emlékezetű T. N. V. Dienes Gy. Uram Elmaradott Özv. T. n. Pataki Kata Asz I D V Buzgóságából Ajánd. A N. S Pataki Ref. Ekl Ao 1768 D. 25. Xbr. Decembris. Jelzés beütött, Kőszeghy Elemér 1934. 167. 986. sz. Készült: 17. század, Kolozsvár Enyedi, Fabianus Méretek: talp átm.: 9,5 cm száj átm.: 11 cm m.: 24 cm Közölve P. Szalay Emőke 2010. 309. 318. kép TIREK Egyházművészeti Múzeum (106. kép) A pohár teljesen idegen a két egyházkerület és a felvidéki reformátusok emlékanyagában. A fentihez hasonló jegyhez kapcsolt talpas poharat Bunta Magdolna nem találta. 106 Enyedi Fábián ötvöshöz Kőszeghy 1598-as évszámú kelyhet jegyez, de 1563-66 között ismert adatokat. Kétségeink vannak, hogy valóban ő lehetett a mester. 106. Sárospatak 106 Bunta Magdolna 2001. 189. 159

2025 © DocPlayer.hu Adatvédelmi irányelvek | Szolgáltatási feltételek | Visszajelzés