Tűzvédelem Szakmai folyóirat Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére 2012. június IV. évfolyam 6.szám A hónap témája Virtuális tűzvédelmi szemle többemeletes épületben és szankciói Képzeljük el, hogy a szemünk előtt történik az alábbi tűzvédelmi ellenőrzés az általunk lakott társasházban: Megérkezik a hatóság képviselője a társasház képviselőjéhez. A szokásos udvarias bemutatkozás után elmondja jövetele célját, az eljárás jogszabályi hátterét a jogokat és kötelezettségeket, majd megegyeznek abban, hogy először végigjárják az épületet, ezt követően elvégzik a dokumentációt. A séta" eredményeként az alábbi tények kerülnek rögzítésre: 1. A közös használatú pincehelyiségben 1 db PB-gáz-palack és üvegedényben festékhígító található, a lakó dohányozva tevékenykedik a helyiségben. 2. A helyiségekben tárolt éghető anyagok mennyisége nem haladja meg a helyiségre megengedett tűzterhelési értéket (lomtalanítás többéves hiánya). 3. Elektromos kismegszakítón (biztosíték) kontár beavatkozás nyomai látszanak. 4. Villamos szekrényt tárolásra használják a második és negyedik emeleten. 5. Szemétledobó aknából intenzív oldószerillat árad. 6. A kiürítési útvonal (folyosó) három szinten szűkített, nem felel meg az előírásoknak. 7. A tűzvédelmi szabályzat tartalmilag nem felel meg a hatályos előírásoknak, nem naprakész. 8. Az új lakók dokumentáltan nem ismerik a tűzvédelmi házirendet. 9. Az elektromos felülvizsgálat ciklusideje lejárt. 10. A száraz tűzi vízvezeték felülvizsgálata, karbantartása elmaradt.... stb. Folytathatnánk a sort, de minden hiányosságot úgysem tudunk felsorolni. Lássuk, milyen következményei vannak a mindennapi életben gyakran előforduló szabálytalanságoknak. Tartalom Szerzők: Tarnaváry Zoltán Dr. Zoltán Ferenc PhD A kézirat lezárása: 2012. május 29. 1 A HÓNAP TÉMÁJA Virtuális tűzvédelmi szemle többemeletes épületben és szankciói 4 AKTUÁLIS Lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos tűzvédelmi előírások értelmezése Megjelent jogszabályok Nemzeti szabványok közzététele Angol nyelvű nemzeti szabványok 8 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Többemeletes házakra vonatkozó előírások Veszélyes anyagok tárolása Kiürítésszámítás Katasztrófavédelmi hozzájárulás Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 48tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu 1
A jegyzőkönyv alapján a tűzvédelmi hatóság példaként a következő bírságokat szabja ki a társasházra: Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő: 100 000 1 000 000 Ft (1 pont). Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül: 60 000 Ft/közlekedő 100 000 Ft/közlekedő (6 pont). Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya: 40 000 1 000 000 Ft (10 pont). Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza: 60 000 200 000 Ft (8 pont). Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket: 60 000 2 000 000 Ft (1 pont). A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya: 100 000 Ft/rendszer 1 000 000 Ft/rendszer (9 pont). Ha összeadjuk csak a minimum kiszabható összegeket, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a jogszabályok betartása még mindig olcsóbb, mint a bírság kifi zetése. A következőkben néhány hasznos információt adunk a tűzvédelmi bírság elkerülésére. Tűzvédelmi berendezések, felszerelések, eszközök ellenőrzése 1. Tűzoltó készülékek: Ellenőrzés: negyedévenként. Alapkarbantartás: évenként. Középkarbantartás: 5. és 15. évben. Teljes körű karbantartás: 10. évben. A kézi tűzoltó készülékeket 20 év után selejtezni kell! 2. Száraz felszálló / fali tűzcsapok: Előírás: Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ellenőrzés: félévenként. Karbantartás: évenként. Tömlőnyomáspróba: 5 évenként. Épületgépészeti berendezések ellenőrzése: 1. Villamos berendezések: Előírás: Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ellenőrzés: 6 évenként ( D" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben). 2. Kiürítést jelző biztonsági világítás: Előírás: Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ellenőrzés: hetente. 3. Villámvédelmi berendezések: Előírás: Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ellenőrzés: 6 évenként (a D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben). 4. Hő-füst elvezető berendezések: Előírás: Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ellenőrzés: félévenként. 5. Füstgátló ajtó: Előírás: Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ellenőrzés: havonta. Lakók tűzvédelemmel kapcsolatos kötelességei Ttv. 15 (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban lévő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat." A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat. Gondoskodnia kell arról is, hogy a tűzvédelemmel összefüggő 2 2012. június, IV. évfolyam 6. szám Tűzvédelem
legfontosabb tudnivalókat a lakók megismerjék, betartsák és betartassák. Az elkészített tűzvédelmi szabályzatban rögzített feladatokat, javasoljuk, évente legalább egy alkalommal ismertessék a lakóközösséggel. Célszerű, ha a lakók rövid kivonatot is kapnak az oktatásról, és ennek átvételét írásban elismerik. Ez annak érdekében szükséges, hogy tűzeset alkalmával a felelősség kérdése egyértelműen bizonyítható legyen. Használati szabályok az épületre vonatkozóan Építményt, építményrészt (helyiséget) csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Azokban tűz- és robbanásveszélyes tevékenységet folytatni nem szabad. A helyiségekben tárolt éghető anyagok mennyisége nem haladhatja meg a helyiségre megengedett tűzterhelési értéket. Tűzveszélyes folyadékot az építményben ne tároljunk, használata során (pl. lakásfelújítás, -festés) tartsuk be a vonatkozó szabályokat (szellőztetés, gyújtóforrás kizárása). PB-gáz-palackot ne tároljunk! Az elektromos kismegszakítót (biztosíték) csak szakember javítsa. A közlekedési (kiürítési) útvonalat szabadon kell hagyni, még átmeneti időre sem szűkíthető le. Anyagok tárolása a közlekedőn tilos. Közmű (víz, gáz, elektromos hálózat) füstelvezető nyitó-záró szerkezetét, tűzoltó eszközt, felszerelést ne torlaszoljunk el. Villamos szekrényt tárolásra használni TILOS! Gázkonvektor füstelvezető-szellőző nyílását letakarni TILOS! Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetes, írásban meghatározott feltételek megléte esetén és csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. Hő- és füstelvezetés A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmentesítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények és a gyártó utasításai szerint kell ellenőrizni, felülvizsgálni, karbantartani. Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelkezése hiányában a hő- és füstelvezető rendszert és a füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és karbantartani. Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, valamint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinteni. A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működésének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, valamint karbantartásáról naplót kell vezetni. A naplóban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést, eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntetni. A füstgátló ajtók önműködő csukódását havonta ellenőrizni, az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell. A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell; e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón el kell helyezni. A füstgátló ajtókat Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell! felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. Közös helyiségek, tárolók használati szabályai Közlekedési (kiürítési) útvonalak maradjanak szabadon, még átmeneti időre sem szűkíthetők le. Világítás céljából nyílt lángú világítóeszköz helyett zseblámpa használata ajánlott. A feleslegessé váló anyagokat ne tároljuk évekig a közös helyiségben, lomtalanítsunk évente! A tároló területén nyílt lángot használni és dohányozni TILOS! Tűzveszélyes folyadékot, PB-gáz-palackot tárolni TILOS! Öngyulladásra hajlamos anyagot továbbá olyan anyagokat, melyek egymásra való hatása hőt fejleszt tárolni nem szabad. 3
Aktuális Lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos tűzvédelmi előírások értelmezése Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 575. -ának (4) bekezdése kimondja, hogy a menekülési útvonal leszűkítése a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 97. -ának (1) bekezdése kimondja, hogy az építmények folyosóinak szélességét a rendeltetésüknek megfelelően kell meghatározni. A kiürítésre figyelembe vett folyosó legkisebb szabad szélességét a vonatkozó jogszabályok előírása szerint számítással kell meghatározni, de az nem lehet kevesebb 1,10 méternél, a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületben, épületrészben 1,65 méternél. Az OTÉK 64. -ának (6) bekezdése kimondja, hogy a kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni; ez a szélesség azonban általános építményekben 1,10 méternél, tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 méternél kevesebb nem lehet. Az OTÉK 95. -ának (4) bekezdése kimondja, hogy az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,95 méter magasságon belül nem szűkítheti. A fenti jogszabályi előírások értelmében a menekülési útvonal szélességét számítással kell meghatározni, de az 1,1, illetve 1,65 méternél keskenyebb nem lehet. Lakóépületre vonatkoztatott példák: 1. példa Abban az esetben, ha a közlekedő 1,1 méter széles, a menekülési útvonalon nem helyezhető el a menekülést, közlekedést akadályozó tárgy. A hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok, valamint a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell ezeken a területeken elegendő 1 méter széles útvonal. Virágok a fenti esetekben a vonalazott területeken kívül, illetve a vonalazott területeknél 1,95 méter magasság felett (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban) a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhetők. A mentésre, valamint hő- és füstelvezetésre szolgáló ablakhoz vezető folyosórészt tilos ráccsal lezárni, kivéve, ha a hő- és füstelvezető ablak nyitószerkezete a ráccsal lezárt területen kívül, bárki által hozzáférhető helyen van. 2. példa Abban az esetben, ha a közlekedő 1,1 méternél szélesebb pl. 1,5 méter, a lépcső szabad karszélessége 1,1 méternél szélesebb pl. 1,4 méter, kiürítésszámítás alapján kell meghatározni a menekülési útvonal szabad szélességét, de ilyen- 4 2012. június, IV. évfolyam 6. szám Tűzvédelem
kor is biztosítani kell a min. 1,1 méter szélességet. A hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok, valamint a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell ezeken a területeken elegendő 1 méter széles útvonal. Virágok a fenti esetekben a vonalazott területeken kívül, illetve a vonalazott területeknél 1,95 méter magasság felett (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban) a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhetők. 4. példa A tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül a sötéttel jelölt területeken kivéve lépcsőfokok járófelületét csak növények helyezhetők el. Abban az esetben, ha a lépcső szabad karszélessége 1,1 méter széles, a kiürítésszámítás alapján kell meghatározni a menekülési útvonal szabad szélességét, de ilyenkor is biztosítani kell a min. 1,1 méter szélességet. Virágok a fenti esetekben a vonalazott területeken kívül, illetve a vonalazott területeknél 1,95 méter magasság felett (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban) a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhetők. 3. példa Ha a közlekedő 1,1 méternél keskenyebb pl. 0,8 méter, a lépcső szabad karszélessége 1,1 méternél keskenyebb pl. 0,9 méter széles, a közlekedő és a lépcső teljes szélességét, valamint a hő- és füstelvezetésre figyelembe vett ablakok és a mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell. Virágok csak 1,95 méter magasság felett (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban) helyezhetők el a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül. 5
5. példa Amennyiben a közlekedőn tűzvédelmi biztonsági berendezés, közműfőelzáró (fali tűzcsap, száraz vezeték, gázfőelzáró), továbbá annak végén hő- és füstelvezetésre szolgáló ablak nem került beépítésre, abban az esetben a rácsos lezárás tűzvédelmi jogszabályt nem sért. A közlekedőn elhelyezett rács nyílószárnya nem torlaszolhatja el a lépcső menekülési útvonalát, valamint azt nem szűkítheti le. A rácsos ajtó elhelyezésére tűzvédelmi hatóság engedélye nem szükséges. Az 1,1 méter széles menekülési útvonalon nem helyezhető el a menekülést, közlekedést akadályozó tárgy. A mentésre szolgáló ablakok megközelíthetőségét is biztosítani kell, ezeken a területeken elegendő 1 méter széles útvonal. Virágok a fenti esetekben a vonalazott területeken kívül, illetve a vonalazott területeknél 1,95 méter magasság felett (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban) a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhetők. A rács által elzárt közlekedőn nem található kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak távnyitóját a ráccsal elzárt területen kívül, bárki által hozzáférhetően helyezték el. A rács nyitásiránya, mérete alapján nyitott állapotban nem akadályozza a menekülést (pl. nem nyílik rá lépcsőre, nem szűkíti le azt). A ráccsal elzárt menekülési útvonalat igénybe vevő lakók, önálló rendeltetési egységet használók rendelkeznek a rácsos ajtót nyitó kulccsal. A rács által elzárt területen a tárolással, tárgyak és anyagok elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelmények teljesülnek. Az ilyen kialakítás esetén felhívjuk a figyelmet, hogy ugyan a rácsos ajtó elhelyezése tűzvédelmi előírásokkal nem ellentétes, a kialakítás a menekülést, valamint a tűzoltói beavatkozás hatékonyságát korlátozza. A lakások bejárati ajtóinak ráccsal történő lezárása, valamint a lakóépületek főbejáratainak kulccsal, illetve elektromos zárral (kóddal) történő zárása tűzvédelmi jogszabályokat nem sért. Elektromos zár esetében a menekülés irányából észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni. A közlekedőkön a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető tárgyak: Rácsos ajtó elhelyezéseinek feltételei: A rácsos ajtóval lezárt területen nem lehet tűzvédelmi biztonsági berendezés, annak indító-, nyitószerkezetei, valamint a közműelzárók főkapcsolói (fali tűzcsap, hő- és füstelvezető ablak, mentésre szolgáló ablak, hő- és füstelvezető nyitószerkezete, villamos főkapcsoló stb.). A vonalazott területeken 1,95 méter magasság felett virág, növény (a virágtartó alsó része legyen az említett magasságban). A vonalazott területeken ajtók előtt lábtörlő. A sötéttel jelölt területen virág, növény (a lépcsőfokra elhelyezési tilalommal). A vonalazott területeken kívül a folyosók végeinél, ahol menekülés nem történik (pl. zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejáratok közötti terület), babakocsi, kerekes szék, kerékpár, roller, valamint ezekhez hasonló egyéb tárgy. A vonalazott területeken kívüli tárolás, valamint a vonalazott területek szűkítése, az előző bekezdés- 6 2012. június, IV. évfolyam 6. szám Tűzvédelem
ben foglaltak kivételével, az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség mint tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. A tűzvédelmi hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja a biztonsági berendezések kialakításait, az épületben tartózkodó személyek menekülési feltételeit, tűzbiztonságát. Azokban az esetekben, amikor a katasztrófavédelmi kirendeltség úgy ítéli meg, hogy az épületben tartózkodók biztonságát veszélyezteti a menekülési útvonal szűkítése, közlekedőn, lépcsőházban éghető anyagok, burkolatok elhelyezése, a hatóság nem engedélyezi a kialakítást, elhelyezést. Az alábbi bármelyik pont teljesülése esetén a tűzvédelmi hatóság nem engedélyezi a menekülési útvonal leszűkítését, éghető anyag tárolását, éghető burkolat elhelyezését: a) Nem tartható a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség. b) Az elhelyezett tárgy tárolásra szolgál (pl. szekrény). c) Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy tűz keletkezését idézheti elő (pl. működtetett elektromos fogyasztó hűtőszekrény). d) Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését. e) Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy, burkolat nagymértékben hozzájárul a tűz, illetve a füst terjedéséhez, a füstfejlődéshez, a szomszédos önálló rendeltetési egységekre való átterjedéshez. f) Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy esetleges eldőlése, elmozdulása akadályozná a kiürítést, a tűzoltó beavatkozást. h) 24/2012. (V. 8.) BM rendelet a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Milyen előírásokat érint, módosít a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 24/2012. (V. 8.) BM rendelet: 1. A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet módosítása. 2. A tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról szóló 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet módosítása. 3. A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet módosítása. 4. A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet módosítása. 5. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet módosítása. 6. A tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet módosítása. 7. A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet módosítása. 8. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet módosítása. g) Egyéb (a konkrét eljárás során további, egyedi) szempontok is figyelembe vehetők. 7
Megjelent jogszabályok 24/2012. (V. 8.) BM rendelet a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról Nemzeti szabványok közzététele A Szabványügyi Közlönyben 2012. május hónapban közzétett fontosabb katasztrófavédelmet, illetve tűzvédelmet érintő szabványok (Forrás: Szabványügyi Közlöny, 2012. május): MSZ EN 50136-1:2012 Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és berendezések. 1. rész: A riasztásátviteli rendszerek általános követelményei Az MSZ EN 50136-1-1:2006,az MSZ EN 50136-1- 1:1998/A2:2008, az MSZ EN 50136-1-2:2000, az MSZ EN 50136-1-3:2000, az MSZ EN 50136-1-4:2000 és az MSZ EN 50136-1- 5:2008 helyett, amelyek azonban 2014. 12. 26-ig még érvényesek (idt EN 50136-1:2012) MSZ EN 12245:2009+A1:2012 Szállítható gázpalackok. Teljesen bevont kompozitpalackok Az MSZ EN 12245:2009 helyett (idt EN 12245:2009+A1:2011) MSZ EN ISO 11372:2012 Gázpalackok. Acetilénpalackok. Töltési feltételek és töltési felügyelet (ISO 11372:2011) Az MSZ EN 1801:2000 és az MSZ EN 12754:2002 helyett (idt EN ISO 11372:2011; idt ISO 11372:2011) MSZ EN 13611:2007+A2:2012 Gázégők és gázkészülékek biztonsági, szabályozó- és vezérlőberendezései. Általános követelmények Az MSZ EN 13611:2008 helyett (idt EN 13611:2007+A2:2011) MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése Az MSZ 845:2010 helyett Angol nyelvű nemzeti szabványok A helyesbített nemzeti szabvány MSZ EN 54-25:2008 A helyesbítés jelzete Tűzjelző berendezések. 25. rész: Rádió-összeköttetések részei Hivatkozási száma címe EN 54-25:2008/AC:2012 A helyesbített nemzeti szabvány MSZ EN 14638-3:2011 A helyesbítés jelzete Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 150 liter űrtartalmú, újratölthető, hegesztett gyűjtőedények. 3. rész: Kísérleti módszerekkel igazolt tervezés szerint készült, hegesztett, ötvözetlen acél palackok Hivatkozási száma címe EN 14638-3:2010/AC:2012 Olvasóink kérdezték 1) Katasztrófavédelmi hozzájárulás Kérdés A napokban módosításra kerülő Katasztrófavédelmi törvény 79. (3) bekezdése szerint: A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett a jövedéki adó és az energiaadó összegével csök- 8 2012. június, IV. évfolyam 6. szám Tűzvédelem
kentett éves nettó árbevételének 0,1%-a. Ha az üzemeltető termék előállításával foglalkozik, és a veszélyes anyag a termékkel annak előállítása és tárolása során közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék előállításához szükséges, hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem keletkezik. A kérdésem az, hogy egy élelmiszer-előállítással foglalkozó üzem, ahol a hűtőrendszerben ammónia van, mentesül-e a katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól. Válasz A Kat. 79. -a szerint két jogcím alapján kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni, az alábbiak szerint: a) Kat. IV. szerinti üzemeltetők (alsó, felső küszöbértékű üzemek és küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői), b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek. 79 (2) Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a) az állami és önkormányzati szervnek, b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak, c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladta meg, e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak. A fentiek alapján, igen, kell hozzájárulást fizetni az élelmiszergyártással foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek is, mivel a jogszabály a felmentési eseteket tételesen felsorolja. Az élelmiszergyártással foglalkozó gazdálkodó szervezetek nem kapnak felmentést a Kat. 79. -a (2) bekezdésének c) pontja alapján, mivel tevékenységük nem közvetlenül lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, illetve nem lakossági kiskereskedelmi forgalmazást, értékesítést végeznek. Amennyiben a telephelyen legalább 1000 kg ammónia van jelen, a Kat. szerint üzemeltetőnek minősül, így a Kat. 79. -ának (1) a) pontja alapján hozzájárulás fizetésére kötelezett. A kérdésben megfogalmazott konkrét esetben a veszélyes tevékenység a hűtőház/hűtőkör üzemeltetése, ebből következően a veszélyes tevékenységgel (hűtéssel) összefüggésben keletkezett árbevétel a hozzájárulás alapja. Ezek alapján figyelembeveendő minden olyan termék/szolgáltatás értékesítéséből származó bevétel, amely összefüggésbe hozható a hűtéssel. 2) Veszélyes anyagok tárolása Kérdés Azt szeretném meghatározni, hogy a veszélyesanyag-tároló helyiségben az egyes veszélyes anyagokból maximum milyen mennyiséget lehet tárolni. Mi alapján lehet ezt meghatározni? Hol találom az erre vonatkozó előírást? Válasz A veszélyes anyag tárolásának több szempontból is pl. egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. lehetnek korlátai. Ha a tűzvédelmi szempontot vesszük alapul, akkor döntően három szabályozórendszert kell figyelembe venni, ezek: az OTSZ, szabványok és a gyártói előírások. Az OTSZ negyedik része foglalkozik az éghető folyadékok és gázok tárolásával. Tekintettel arra, hogy a kérdésben helyiség szerepel, adottnak kell tekintenünk a határoló épületszerkezetek tűzállóságát is. Így egy indirekt számított tűzterhelés-számítással is meghatározható a maximális mennyiség. Az OTSZ 486. -a szerint e fejezet vonatkozik az épületekben tárolt, felhasznált, feldolgozott, forga- 9
lomba hozott szilárd, folyékony és gáznemű anyagok, valamint az épület szerkezeteit képező vagy ezekben lévő éghető anyagok tömegéből és fűtőértékéből származó hőmennyiségnek (a tűzterhelésnek) és az épületben keletkező tűz időtartamának, valamint ennek figyelembevételével az épület szerkezeteivel szemben támasztott mértékadó tűzállósági követelményeknek a számítására. Az így számított maximális mennyiségi értéket pedig még befolyásolhatja (csökkentheti) az anyagra vonatkozó szabványelőírás, gyártói korlátozás, illetve más jogszabályi előírás. Tűzvédelmi vonatkozásban mindenképp az OTSZ hatályos előírásai az irányadók. 3) Kiürítésszámítás Kérdés Kiürítésszámításnál hogyan kell megítélni az első, illetve a második szakaszt az alábbi esetben? Az emeleti aula melyik kiürítési szakaszba tartozik? Egybefüggő légtérben található a földszinti aula és az emeleti aula. A kettőt csak lépcső választja el egymástól. A földszinti aulából a kiürítés a szabadba történik. Az emeleti aula egyik oldalról rendelkezik falazattal, a másik oldala egy 50 főnél nagyobb befogadóképességű ún. rendezvényterem, a többi része korláttal van lehatárolva; ajtónyílás nincs, lépcsőn lehet lemenni a földszinti aulába, ahonnan a kijárati ajtókon keresztül lehet a szabadba kijutni. Válasz A OTSZ az alábbi fogalommeghatározásokat használja: Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása). Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam. Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza). Tekintettel arra, hogy a tűz, valamint a füst közvetlenül veszélyezteti a földszinti és emeleti részeket is (nincs térelhatároló szerkezet), véleményem szerint a kiürítés első szakaszába tartoznak. 4) Többemeletes házakra vonatkozó előírások Számos kérdés érkezett még a többemeletes házakkal kapcsolatosan. A tipikus kérdésekre az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalásban reagált, amelyet itt közreadunk. Kérdés Tarthatok-e virágot a társasház folyosóján? Válasz Egy építés során legyen az lakó- vagy tárolásra használt épület már a tervezéskor, és persze a kivitelezés során is, számos jogszabályi előírást kell betartani. Ilyen például az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK), amely egyebek mellett meghatározza, hogy mekkora legyen az épület minimális belmagassága, milyen széles legyen a lépcsőfok, illetve rendelkezik a lépcső szabad karszélességéről. Tűzvédelmi előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) belügyminiszteri rendelet, rövid nevén az OTSZ tartalmaz. Az OTSZ tűzvédelmi előírásait az alkalmazás szempontjából két részre kell bontani: vannak építés és vannak használat során betartandó előírások. 10 2012. június, IV. évfolyam 6. szám Tűzvédelem
A rendelet az építés (létesítés) időszakára, a lépcsőházak épületszerkezeteire, burkolataira, illetve a hő- és füstelvezetésre, valamint a menekülési útvonalak jelzéseinek elhelyezésére vonatkozóan támaszt követelményeket. Ezeket a jogszabály készítői úgy határozták meg, hogy tűz esetén a bent tartózkodók biztonságosan el tudják hagyni az épületet, és a menekülés idejére védve legyenek a tűz hatásaival szemben. Amennyiben korábban épült ingatlan átalakítása történik, az átépítésben érintett részeken már az új tűzvédelmi előírásokat kell betartani, az érintetlenül hagyott területeken továbbra is fenn kell tartani a korábban kialakított műszaki megoldásokat. A használati szabályok azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyeket a mindennapok során az épület biztonságos használata, illetve az építés során megteremtett műszaki megoldások megtartása céljából be kell tartani. Az OTSZ 563. -ának (2) bekezdése kimondja, hogy az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Az OTSZ-nek e része alapján, például, ha az építési, engedélyezési eljárás során az épületen belül lévő szint áthidalására, a különböző rendeltetésű egységek összekötésére, valamint a biztonságos menekülés érdekében lépcsőt, illetve folyosót terveztek, és a ház ezen kialakítás mellett kapott építési, később pedig használatbavételi engedélyt, akkor a közlekedőket, lépcsőházakat már a tervezés szakaszában sem tárolási célra, hanem közlekedésre szánták, tehát arra is kell használni! A lépcsőház, illetve a lépcsőházakhoz kapcsolódó közlekedők tűzvédelmi szempontból kiemelt szereppel bírnak, hiszen menekülési útvonalat jelentenek. Tűz esetén a forró füsttel, esetleg mérges gázokkal teli lépcsőházban, közlekedőben a helyismerettel rendelkező emberek is nehezen tájékozódnak; ha a menekülési útvonalat leszűkítik az ott hagyott tárgyak (babakocsi, kerékpár), az megnehezíti a menekülést és a tűzoltói beavatkozást egyaránt. Az OTSZ rendelkezik a menekülési útvonalak leszűkítéséről is. Az 574. (4) bekezdése kimondja, hogy menekülési útvonalat leszűkíteni (így például ráccsal lezárni) a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, ott éghető anyagot tárolni, éghető burkolatot elhelyezni a tűzvédelmi hatóság engedélyével lehet. Az előírás lényege, hogy a tervezés során a szakértők meghatározzák a menekülési útvonal azon minimális szélességét, amely még biztosítja a biztonságos menekülést. Ezt a szélességet leszűkíteni nem lehet. A menekülési útvonalon lévő de a minimális szélességet hátrányosan nem befolyásoló terek használatát az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel (tűzvédelmi hatóság) kell egyeztetni. Vagyis engedélyükkel például el lehet helyezni ott virágot. Az OTSZ-ben megfogalmazottak kizárólag az emberi élet védelmét szolgálják; ennek megfelelően a menekülési útvonalon elhelyezett szekrények, zsákok, bútorok tárolását, raktározását korlátozzák. A tűzvédelmi előírások betartatásának nem az a célja, hogy sivár közös használatú közlekedők jöjjenek létre, hanem az, hogy az egyes kialakítások mellett a biztonságos menekülés is biztosított legyen. Kérdés Megvédhetem-e ajtóra szerelt ráccsal a lakásomat? Válasz A kiürítésre számításba vett útvonalon elhelyezett ajtókról az Országos Tűzvédelmi Szabályzat létesítési előírásai úgy rendelkeznek, hogy a menekülésre számításba vett útvonalon körforgó (van kivétel!), toló-, billenő- és emelkedőzsalus rendszerű ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel működő ajtók esetében a kézzelnyithatóságot minden esetben biztosítani kell. Az OTSZ kimondja, hogy kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek kivéve a legfeljebb 11
50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat csak a kiürítés irányába nyílhatnak. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetekben a vésznyitók, pánikzárak feleljenek meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtsanak. A tűzvédelmi szabályzat értelmében a kiürítés céljára 50 főnél több embert befogadó hely esetében íves karú lépcsőt számításba venni nem szabad. Csúszda, felvonó (kivéve a menekülési felvonót), valamint 25 százaléknál meredekebb lejtő kiürítésre számításba nem vehető. Vészlétrát (kilépőt), vészhágcsót kiürítés céljára ipari létesítmények esetén lehet használni. Kérdés Szerelhetünk-e rácsot a lakásunk előtt lévő közlekedő bejáratához? Válasz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kimondja, hogy a menekülési útvonal leszűkítése a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. Ennek értelmében a menekülési útvonalon rácsok elhelyezését a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság engedélyezheti. Ha azonban a lezárás tűzvédelmi eszközök megközelítését, a hő- és füstelvezetés működését, használatát gátolja, a tűzvédelmi hatóság a kérelmet elutasítja. Az OTSZ rendelkezik arról is, hogy a menekülési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. A kiürítésre számításba vett útvonalon elhelyezett ajtóknál be kell tartani azt a használati szabályt, miszerint a menekülési útvonalat leszűkíteni, ott éghető anyagot tárolni, éghető burkolatot elhelyezni a tűzvédelmi hatóság engedélyével szabad; illetve azt, hogy a kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat addig nem szabad lezárni, amíg a helyiségben bárki tartózkodik. Mindezek fényében megállapítható, hogy a bejárati ajtó ráccsal történő lezárása a tűzvédelmi előírásokkal nem ellentétes; azonban figyelembe kell venni, hogy a felszerelt rácsok egy tűz során hátráltathatják a beavatkozást, a mentést, menekülést. A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. június IV. évfolyam 6. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfi zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12