Szerves és bioorganikus kémia



Hasonló dokumentumok
BSc záróvizsga tételek Szerves kémia

A szerves kémia törzstárgya oktatása három félévben történik

ORVOSI KÉMIA VIZSGA TÉTELSORA

Szerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS LEVELEZİ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

Szerves Kémia I. TKBE kr. Elıfeltétel: TKBE0101 Általános kémia. Elıadás: 2 óra/hét


Szerves kémia kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS LEVELEZİ OKTATÁS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Tartalomjegyzék 7 1. A biokémia tárgya A biokémia kialakulásának és fejlődésének főbb mérföldkövei 14

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

hajos_ek_03_tord_01_uj_j:hajos_elemiszerkemi_2tord 10/20/08 5:32 PM Page 1 Élelmiszer-kémia

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga

TANMENET KÉMIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

Részletes tematika: 1 hét (3 óra)

KÉMIA évfolyam. Célok és feladatok

SZERVES KÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE

SZERVES KÉMIA. MKK 2005/2006. tanév, I.évfolyam, 1.félév

KÉMIA évfolyam (Esti tagozat)

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc LEVELEZŐ TÖRZSANYAG MAKKEM229BL

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)



IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

A berendezkedés programja



Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Osztály: 9 L. Tantárgy: Biológia Tanár: Filipszki Zsuzsa Időszak: III. negyedév Tananyag:

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.


A tanári mesterszak pedagógiai - pszichológiai egysége

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

SZERVES VEGYTANI INTÉZET

KÉMIA évfolyam 698

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

Á Á ü Ö Á Á Á ü ö ü ü ö ö ö ö ü Á ü ü



KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000



,:/ " \ OH OH OH / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere











SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA










BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály február 20.





I. A szerves kémia tárgya, a szerves vegyületek csoportosítása, a szénvegyületek nagy száma (Tankönyv: oldal)




Drog és toxikológiai laboratóriumi technikus. Laboratóriumi technikus







Karbonsavak. Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek COOH funkciós csoportot tartalmaznak.






ÁBTL / /1. BM. I. FŐCSOPORTFŐNÖKSÉG K özpo nti E llá tó P ara n c sn o k sá g

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö








Átírás:

Gergely Pál - Penke Botond - Tóth Gyula Szerves és bioorganikus kémia egyetemi tankönyv harmadik, átdolgozott kiadás Semmelweis Kiadó Budapest, 2000

ti A Részletes tartalom Az O lv asó h o z...13 Szénvegyületek kémiája: szerves kémia...15 Szén-szén k ö té s... 16 A szén módosulatai...16 Szén-heteroatom kötés...17 A szerves vegyületek csoportosítása... 18 Elektroneltolódások a szerves m olekulákban... 20 A szerves kémiai reakciók áttekintése... 22 S ztereokém ia... 25 Királis m o lek u lák...26 Az enantiomerek térszerkezete...27 Az enantiomerek tulajdonságai...28 Az optikai aktivitás...28 A relatív és az abszolút konfiguráció...30 A D/L rendszer: relatív konfiguráció... 31 Az R/S rendszer: a konfiguráció általános je lö lé s e...32 Molekulák több kiralitáscentrummal...33 Molekuláris diszim m etria... 35 Királis vegyületek szintézise... 36 Racém elegyek elválasztása... 37 Szénhidrogének... 39 Telített szénhidrogének: alkánok (paraffinok)... 39 Az alkánok konformációja...40 Az alkánok szerkezeti izom ériája... 42 Az alkánok elnevezése... 42 Alkilcsoportok elnevezése...45 Az alkánok fizikai tulajdonságai... 46 Kőolaj és szárm azékai... 46 Telített gyűrűs szénhidrogének: cikloalkánok... 47 A ciklohexán szék- és kádkonformációja... 48 Szubsztituált ciklohexánszármazékok: axiális és ekvatoriális kötésirányok...48 Diszubsztituált származékok: cisz-transz (geometriai) izom éria...50 Többgyűrűs telített szénhidrogének...51 Telített szénhidrogének kémiai reakciói...52 Az alkánok égése (oxidációja)...52 Az alkánok halogénezése... 52 A halogénezés mechanizmusa: gyökös szubsztitúció...53 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek...; 54 Az alkének szerkezete... 54 Az alkének cisz-transz (geometriai) izomériája...56 Butadién: a kettős kötések delokalizációja... 56

8 Részletes tartalom Konjugált kettős kötésű vegyületek stabilitása és fényabszorpciójuk... 58 Szén-szén kettős kötés re a k c ió i... 59 Izoprénvázas vegyületek: terpének, karotinoidok... 63 A lk in e k... 72 Az acetilén elektronszerkezete...73 Aromás v e g y ü le te k... 75 A benzolmolekula szerkezete...75 A benzol szerkezete Kekulé a la p já n... 76 A benzolmolekula elektronszerkezete...76 Az aromás vegyületek stabilitása...78 Az aromás szénhidrogének izomériája... 80 Az aromás szénhidrogénekből levezethető csoportok... 81 Az aromás szénhidrogének áttekintése... 82 A benzol és homológjai... 82 Kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogének...83 Aromás heterociklusos vegyületek...84 Öttagú heterociklusos vegyületek aromás je lle g e... 85 Hattagú heterociklusos vegyületek aromás jellege... 86 Aromás vegyületek kémiai re a k c ió i...87 Elektrofil szubsztitúció... 88 Szubsztituensek irányító hatása... 91 Többgyűrűs aromás szénhidrogének és aromás heterociklusok reakcióképessége... 93 Halogéntartamú szerves vegyületek...95 Halogénvegyületek előállítása és kémiai re a k c ió ik...95 Nukleofil szubsztitúció... 96 Eliminációs reak ció k... 97 Fontosabb halogénszármazékok...98 Alkoholok, fenolok... 101 Alkoholok és fenolok csoportosítása...101 Alkoholok és fenolok fizikai tulajdonságai... 103 Hidrogénkötések kialakulása...104 Alkoholok és fenolok előállítása...105 Alkoholok és fenolok kémiai tulajdonságai... 106 Sav-bázis jelleg...106 Éterképződés...108 D ehidratálódás...108 Észterképződés...108 Oxidáció... 109 Alkoholok és fenolok jellemző képviselői... 110 Alkoholok és fenolok származékai... 112 Éterek...113 Éterek előállítása... 114 Éterek tulajdonságai...114 Fontosabb é te r e k...115 Szerves vegyületek... 117 Tiolok (merkaptánok)...118 T io éterek...119 Oxo vegyületek... 121 Aldehidek és ketonok elnevezése...121 Oxovegyületek fizikai tulajdonságai...122 Oxovegyületek elő á llítá sa...123

Részletes tartalom 9 A karbonilcsoport kémiai reakciói... 124 Nukleofil addíciós reak c ió k... 124 Kondenzációs reakciók... 126 Oxidációs és redukciós átalakulások... 127 Oxo-enol tautom éria... 127 A ldoladdíció...129 Fontosabb aldehidek és ketonok... 131 K in o n o k... 133 Kinoidális szerkezetek a biokémiában.....134 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek... 137 Aminok...137 Az aminok fizikai tulajdonságai... 139 Aminok előállítása...140 Az aminok kémiai tulajdonságai... 140 Az aminok bázikus j ellege... 141 Az aminok nukleofil re a k c ió i... 143 Az aminok biológiai jelentősége... 145 Alifás aminok... 145 Neurotranszmitter am in o k... 146 Pirimidin- és purinbázisok... 148 A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek biológiailag fontos szárm azékai... 149 Öttagú heterociklusos vegyületek...149 Hattagú heterociklusos vegyületek...152 Kondenzált heterociklusos vegyületek... 154 Színezékek... 156 Szulfonamidok: a kemoterápia k e z d e te...158 A lkaloidok... 159 K arbonsavak...163 Karbonsavak elnevezése...163 Karbonsavak fizikai tulajdonságai... 166 Karbonsavak előállítása...168 Karbonsavak kémiai tulajdonságai...168 Savi e rő s s é g...169 Sóképzés... 170 D ekarboxileződés...171 Oxidáció az élő szervezetben... 171 Fontosabb mono- és dikarbonsavak...172 Zsírsavak... 175 D etergensek... 177 Prosztaglandinok...179 A természetben előforduló hidroxikarbonsavak... 180 Fontosabb hidroxikarbonsavak... 181 Oxokarbonsavak (ketokarbonsavak)...183 Ketontestek... 185 A trikarbonsav-ciklus...185 A trikarbonsav-ciklus részfolyam atai...187 Karbonsavak származékai...189 Karbonsavészterek... 189 Észterek előállítása...190 Észterek hidrolízise: elszappanosítás...191 Egyszerű é s z te re k...191 Tioészterek...194 Savanhidridek... 195 Savhalogenidek... 196

10 Részletes tartalom S avam idok...196 Szénsavszármazékok... 197 A m in o sav ak...201 Az aminosavak szerkezete... 201 A fehérjéket felépítő aminosavak csoportosítása... 201 Természetben előforduló ritka am inosavak...204 Az aminosavak optikai sajátságai...205 Az aminosavak sav-bázis jellege...206 Az aminosavak kémiai reakciói...210 Az aminocsoport reakciói...210 A karboxilcsoport reak ció i...214 Aminosavelegy ek analízise... 214 Aminosavak elektroforézise...214 Ioncserélő kromatográfia...215 Nagy feloldású foly adékkromatográfia...216 Peptidek és fehérjék...217 A peptidkötés térszerkezete... 218 Peptidek és fehérjék aminosavszekvenciájának meghatározása...220 Amino- és karboxi-terminális aminosavak azonosítása...220 A polipeptidlánc részleges hidrolízise: fragm entációja...221 Edman-féle le b o n tá s... 221 Aminosavsorrend megállapítása átfedő peptidek segítségével... 222 Peptidek szintézise...223 Természetben előforduló peptidek...224 A fehérjék általános jellemzése...228 A fehérjék csoportosítása...229 A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai...230 Fehérjék tisztítása... 232 Fehérjék térszerkezete... 233 Másodlagos szerkezet... 234 Harmadlagos szerkezet... 237 A fehérjeszerkezet típusai...239 Negyedleges szerk ezet... 242 Szénhidrátok... 243 Monoszacharidok...243 A monoszacharidok sztereoizomériája...244 A monoszacharidok gyűrűs szerkezete...248 A monoszacharidok kémiai sajátságai, cukorszárm azékok... 251 A monoszacharidok jelentősebb k ép v iselő i...254 A monoszacharidok származékai... 256 A glikolízis: a cukor-foszfátok szerepe az intermedier anyagcserében...258 Diszacharidok...261 Nem redukáló diszacharidok...261 Redukáló diszacharidok...263 Oligoszacharidok... 265 Oligoszacharidok a fehérjékben: glikoproteinek... 265 Poliszacharidok...266 Tartaléktápanyagok... 267 V ázszénhidrátok... 270 Mukopoliszacharidok...272 A baktériumok se jtfa la... 274

Részletes tartalom 11 Lipidek...275 Foszfogliceridek...276 Szfingolipidek...280 S zteroidok... 283 Koleszterol...284 Szteroidok változó funkcióval...286 D -vitam inok...286 E pesavak...288 Szteroidhormonok... 289 Szteroidglikozidok... 292 A biológiai membránok szerkezete és tulajdonságai...292 Lipid kettósréteg...293 Folyadék-mozaik membrán: fehérjék a lipid kettősrétegben...294 A lipid kettősréteg aszimmetrikus összetétele...295 Nukleotidok, nukleinsavak... 297 N ukleotidok... 297 Pirimidin- és purinbázisok...297 N ukleozidok...299 N ukleotidok...300 Nukleotid koenzimek... 303 Polinukleotidok...306 A dezoxiribonukleinsav (DNS) kémiai szerk ezete... 306 A DNS kettős hélix.... 308 A DNS szerkezetváltozásai...309 A cirkuláris DNS és DNS-fehérje komplexek...311 A DNS bázissorrendj ének meghatározása...312 A ribonukleinsav (RNS) kémiai szerkezete...316 Az RNS másodlagos és harmadlagos szerk ezete... 316 Az RNS biológiai sz e re p e...316 T á rg y m u ta tó... 319