SZOLNOKI FŐISKOLA ZÁRÓVIZSGA érvényes a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben KERESKEDELEM ÉS MARKETING FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK Kereskedelmi logisztika szakirány Szolnok
1. Záróvizsga A Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés végén a hallgató teljesítményének értékelése záróvizsga bizottság előtti záróvizsga keretében történik. A záróvizsga bizottság összetételét a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. A záróvizsga két részből tevődik össze: a szakdolgozat védésből és a szóbeli vizsgából. A hallgató a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, kereskedelmi logisztika szakirányához illeszkedő szakdolgozatot készít és azt a záróvizsgán prezentációval (Power Point vagy Prezi formátumban) megvédi. Ezután a záróvizsgán rendelkezésre álló felkészülési idő (15 perc) letelte után szóbeli vizsga keretében ad számot elméleti tudásáról, annak alkalmazhatóságát gyakorlati példákkal alátámasztva. A záróvizsgára történő jelentkezés feltételeit a Szolnoki Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata rögzíti. Az záróvizsga eredményének értékelése az alábbiak szerint történik: Az oklevél minősítése a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,51-5,00 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50 1.1. Szakdolgozat A szakdolgozatok témaválasztása és a szakdolgozati tevékenység a szakirány minőségirányítási rendszerének központi eleme. A szakdolgozati témaválasztás, a szakdolgozati és a szakmai gyakorlati tevékenység összekapcsolása, a szakdolgozati munka konzultálási rendszere a kereskedelmi logisztika szakirányon úgy van kialakítva, hogy a hallgatók színvonalas szakdolgozatot legyenek képesek megírni. A szakdolgozati tevékenység rendszerének koordinálását az érintett tanszék, illetve a szakirány felelőse látja el. A képzés 3. félévében szeptember 30-ig a hallgatók neptunon szakdolgozati témaválasztási kérvényben a tanszékre benyújtják választott szakdolgozati témájukat és előzetes egyeztetés esetén a témavezető nevét. A hallgatók szakdolgozati témát a szakdolgozati témajegyzékből választhatnak egyéni szakdolgozati témákat a szakirány felelős engedélyezhet. A szakirányfelelős 30 napon belül neptunon értesíti a hallgatókat a téma elfogadásáról vagy elutasításáról, előbbi esetben a témavezető személyéről. Elutasítás esetén a hallgatónak a szakirány felelőssel egyeztetve újabb szakdolgozati neptun kérvényt kell benyújtania az új szakdolgozati téma címével. A képzés 3. félévében gyakorlati jeggyel záró Szakdolgozati konzultáció tantárgy keretében a szakirány felelős tájékoztatja a hallgatókat a szakdolgozat írásával kapcsolatos tartalmi, stílusbeli és formai követelményekről, amelyet 2 óra könyvtár használati tájékoztatás és szakdolgozati témavezetővel egyéni konzultáció követ. A szakdolgozat beadási határidő a tavaszi félévben április 20, az őszi félévben november 30. A szakdolgozatot a témavezető és egy szaktanszéki oktató bírálja el. A bírálók érdemjegyet javasolnak a szakdolgozatra, - ez nem végleges jegy - a két jegyjavaslat, a hallgató szakdolgozat védése és témában bizonyított szóbeli szakértelme alapján a záróvizsgabizottság ad egy jegyet a szakdolgozatára. A hallgató a két írásbeli bírálatot neptunon megkapja - azokra a záróvizsga során nyílik lehetősége reagálni. 1.1.1. Szakdolgozati témajegyzék 1. Egy választott termékcsoport ellátási láncának kritikai elemzése
2. Az ostorcsapás-effektus vizsgálata egy választott termékcsoport ellátási láncában 3. Vevőkiszolgálási színvonal elemzése adott kereskedelmi vállalat esetében 4. Egy logisztikai központ működésének kritikai elemzése 5. Egy konkrét kiskereskedelmi egység logisztikai munkafolyamatainak, technológiájának, munkaszervezésének kritikai elemzése 6. Egy konkrét nagykereskedelmi raktár logisztikai munkafolyamatainak, technológiájának, munkaszervezésének kritikai elemzése 7. Kihívások, problémák és eredmények a kereskedelmi logisztikában egy vállalkozás példáján keresztül 8. Korszerű értékesítési, eladási menedzsmenttechnikák és -módszerek bemutatása egy konkrét kereskedelmi vállalkozás példáján 9. Alternatív értékesítési megoldások bemutatása konkrét vállalati példán keresztül, a logisztikai aspektus kiemelésével 10. Egyes üzlettípusok hazai eredményei, problémái, működési tapasztalatai. Létesítésük és működésük elemzése 11. A hagyományos hazai kereskedelem sikeres túlélési és fejlődési stratégiáinak elemző bemutatása 12. Az elosztási logisztika jellegzetességei adott kereskedelmi vállalkozás példáján keresztül 13. A beszerzési logisztika főbb területeinek vizsgálata egy konkrét kereskedelmi vállalkozás esetében 1.1.2.Tudnivalók a szakdolgozat elkészítéséről A szakdolgozattal szemben követelmény, hogy Valós problémát dolgozzon fel, aktuális témáról szóljon. Önálló munkát tükrözzön, önálló dolgozat legyen (ne egy néhány irodalomból összeszerkesztett, önálló gondolatokat nem tartalmazó iromány). Széleskörű forrásbázisra épüljön (ezek lehetnek könyvek, tanulmányok, cikkek, hírek, de interjúk is). A szakdolgozati témák többsége vállalati kutatást is feltételez, ebből adódóan a témák általánosan nem értelmezhetőek. A dolgozat feleljen meg az írásos művekkel szemben fennálló szigorú szakmai-formai követelményeknek. Terjedelme minimum 30 oldal a bevezetés elejétől az összegzés végéig. A szakdolgozat formai és további tartalmi követelményei tekintetében segítséget nyújt a Főiskola által kiadott Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez kiadvány (szerző: Dr. Fülöp Tamás). 1.2. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételsora két részből ( A és B tételsorból) áll. Az A tételsor a Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés szakmai törzsmodul tudásanyagát, míg a B tételsor a Kereskedelmi logisztika szakirány (szakirány specifikus modul) ismereteit kéri számon. A szóbeli vizsgán a hallgató 1-1 tételt húz az A és B tételből, amely témakörökben tudásáról a felkészülési idő után ad számot önálló és folyamatos felelet formájában.
A tételsor Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés szakmai törzsmodul 1. A marketingkutatás szerepe a vállalkozás tevékenységében. A kutatás tervezése, a kutatás folyamata. A marketingkutatás módszerei, a módszerek fejlődése. A kvantitatív és kvalitatív kutatás lényege, alkalmazásának feltételei. A kutatási eredmények feldolgozása és elemzése. 2. A fogyasztóvédelem funkciói, intézményrendszere, jogi szabályozása. 3. A beszerzés funkciói. A beszerzés szerepe az áruforgalomban. A kereskedelmi vállalatok beszerzését befolyásoló tényezők és hatásuk a beszerzés gyakorlatára. A beszerzés folyamata és tevékenységelemei. A beszerzés elemzése és tervezése. 4. A készletezés szerepe az áruforgalomban. A készlet nagyságát és összetételét befolyásoló tényezők. A készletek elemezésének és tervezésének módszerei. 5. Az értékesítés folyamata. Az értékesítés elemzése és tervezése. 6. A kereskedelmi vállalkozás tevékenysége és alapvető jellemzői. A kis-közepes- és nagyvállalkozások a kereskedelemben. A kereskedelmi vállalkozás alapvető gazdasági folyamatai. 7. A kereskedelmi vállalkozás működéséhez szükséges tárgyi feltételek: telephely, az üzlet külső és belső képe valamint személyi feltételek: létszámgazdálkodás és munkakörök. 8. A logisztika főbb területei, a vevőkiszolgálás szerepe a kereskedelmi vállalkozások esetében. A rendszerszemlélet, az összköltségszemlélet és a keresztmetszeti funkció. 9. A kereskedelem helye és szerepe a nemzetgazdaság rendszerében. A kereskedelem makro-és mikroökonómiai funkciói. A kereskedelem szervezetének tagozódása. A hazai kereskedelem átalakulása, koncentráció, többpólusú piaci szerkezet. 10. A logisztikai központok működési elvei, különböző fajtái és szolgáltatásaik sajátosságai. A logisztikai központok szerepe a kis- és nagykereskedelemben. B tételsor Kereskedelmi logisztika szakirány 1. A logisztikai tevékenységek értékelésének módszerei, a különböző logisztikai controlling eszközök rendszerezése és gyakorlati alkalmazhatóságuk bemutatása példákon keresztül. 2. A kiskereskedelmi logisztika folyamatainak bemutatása, kiemelve a bolttípusok logisztikai sajátosságait példák segítségével. 3. Bolttípusok jellemzése a hazai piac áttekintése alapján. A különböző értékesítési módok részletes bemutatása, kitérve az alternatív értékesítési formákra és azok logisztikai sajátosságaira. 4. Az ellátási lánc definiálása, folyamatainak, stratégiai lehetőségeinek bemutatása egy példán keresztül. Az ostorcsapás-effektus hatásai az üzleti életben. 5. A nagy- és kiskereskedelmi vállalkozások beszerzésének logisztikai szempontú jellemzése. A beszerzési logisztika értelmezése, főbb stratégiák és jellegzetességek bemutatása. 6. Az elosztási logisztika fogalma, területei, fontosabb szabályzások a fuvarozás és szállítmányozás területén. Az áruazonosító eszközök szerepe az elosztási folyamatokban. 7. A raktározási tevékenység feladatai. A nagy- és kiskereskedelem raktározási funkcióinak összehasonlítása. A nagykereskedelmi raktár típusai, tárolási rendszerek és módok. 8. A nagykereskedelmi raktárak logisztikai munkafolyamatainak, technológiájának, munkaszervezésének bemutatása a telephelyválasztástól a betárolási folyamatig.
9. A nagykereskedelmi raktárak logisztikai munkafolyamatainak, technológiájának, munkaszervezésének bemutatása a komissiózástól az áruszállításra történő előkészítéséig. 10. Az áruismeret szerepe a logisztikai folyamatok szervezésében. Két választott termékcsoport sajátosságainak bemutatása a logisztikai folyamatok szervezésének szempontjából.