PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011.

Minden jó azoknak jut, akik megszerzik a tudást. John Steinbeck PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011.

TARTALOMJEGYZÉK Preambulum az Alapító okirat szerint 3 1. ISKOLÁNK TÖRTÉNETE, KÉPZÉSEINK 8 1.1. Képzéseink a kezdetektől 8 1.2. Képzéseink jelenleg 9 2. NEVELESI PROGRAMUNK 10 2.1. Pedagógiai alapelveink, elvárásaink, prioritások, értékrendünk 10 2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 11 2.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 12 2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás 12 2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 13 2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység 13 2.7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 13 2.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő 14 eszközök és felszerelések jegyzéke (3. sz. melléklet) 2.9. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, 14 továbbfejlesztésének lehetőségei 2.10. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 15 meghatározásának elvei és korlátai 2.11. Környezeti nevelési program 16 2.12. Egészségnevelési program 17 3. ISKOLÁNK HELYI TANTERVÉNEK FELÉPÍTÉSE 21 3.1 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek 21 3.2. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 22 3.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 24 3.4. A mérés, értékelés technikái 25 3.5. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 26 3.6. A beszámoltatások, ellenőrzések formái 30 3.7 Moduláris oktatás értékelése és minősítése 31 3.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 31 3.9. Helyi tanterv (1. sz. melléklet) 31 3.10. A középszintű érettségi vizsga témakörei (2. sz. melléklet) 31 4. SZAKMAI KÉPZÉSI PROGRAMUNK 32 4.1. Szakiskolai képzés 34 4.1.1. A gyakorlati képzés általános jellemzői 37 4.2. Szakközépiskolai képzés 38 4.3. Érettségire épülő OKJ szerinti képzések 38 5. A Pedagógiai program érvényessége, módosítása 40 6. A Pedagógiai program mellékletei 41 7. A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 42

Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös J.) Preambulum az Alapító okirat szerint INTÉZMÉNYI ADATOK OM azonosító: 201471 törzsszám: 791924

Az iskola címere: Az iskola weboldala: www.keri-dunaujvaros.hu 1. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE, KÉPZÉSEINK Iskolánk 2011. augusztus 30-tól működik újra önkormányzati fenntartású intézményként szakközépiskolai és szakiskolai oktatást és vizsgáztatást folytatva. 1.1. Képzéseink a kezdetektől Az 1990/91-es tanévben négy hagyományos kereskedelmi szakközépiskolai, tizenkét kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző és egy háztartásgazdasági szakiskolai osztállyal kezdte meg működését a Rudas Középiskolától függetlenedett, önálló intézmény. Ebben a tanévben elsőként kapcsolódtunk be a kereskedelmi gazdasszony kísérleti képzésbe, sőt, emellett ki is dolgoztuk e képzési szak tematikáját az ország többi kereskedelmi és vendéglátóipari középiskolája számára. Mivel ez a szakma nem került be az Országos Képzési Jegyzékbe, ezért iskolánk az 1995/96-os tanévre iskolázott be utoljára erre a szakmára tanulókat. A kereskedelmi szakközépiskolai képzés tartalmi megújításaként a kísérlethez történő csatlakozásunkat az 1992/93-as tanévtől követő iskolaként engedélyezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Ugyanettől a tanévtől engedélyezte a minisztérium azt is, hogy az integrált vendéglátóipari szakképzési kísérlethez szintén követő iskolaként csatlakozhassunk. Szintén ekkor került bevezetésre a korszerűsített szakmunkásképzés kísérleti oktatása is. 1992-ben pályázatot nyújtottunk be az Emberi Erőforrások Képzése Világbanki Ifjúsági Projekt (PHARE) támogatására, mely eredményeként az 1993/94-es tanévben megindulhatott a fenti projekt alapján a vendéglátás-idegenforgalmi szakmacsoportos képzés. E program keretében jelentős mennyiségű korszerű eszköz, berendezés és szoftver beszerzésére került sor. Felmenő rendszerben a kereskedelmi és vállalkozói, valamint világbanki vendéglátó-ipari és idegenforgalmi szakközépiskolai képzést követően a 13-14. évfolyamon megindult a technikus képzés is. A piacképesebb szakképesítés megszerzése érdekében minden évfolyamon folyik idegen nyelvi képzés. Az 1996/97-es tanévtől a vendéglátó szakközépiskolában bevezettük a 2. idegen nyelv tanulását. A tananyag biztosítja a tanulók számára, hogy naprakész tudással rendelkezzenek. Vendéglátó szakirányban tanuló diákjaink szakmai gyakorlatukat 1996 szeptemberétől a Fészek tanétteremben, a kereskedő szakirányban tanuló diákjaink 1997 októberétől a TAN- ABC-ben és néhány esetben vállalkozóknál végezték. 2005 szeptemberétől tanulóink gyakorlati képzését zömmel a Fészek Szakképző Kft végezte. Új gyakorlóhellyel bővültünk a

Fantázia Divatüzlet megnyitásával, ahol szintén a Szakképző Kft végezte a gyakorlati oktatást. Nyári gyakorlatukat diákjaink igény szerint külföldön is teljesíthetik (ZIHOGA). A 2003-ban sikeresen pályáztunk a Szakiskolai Fejlesztési Programban való részvételre. Pedagógiai, szakmai és módszertani munkánk megújítását a fejlesztési program szerint végeztük. Tananyagfejlesztésbe, mérés-értékelési módszerek és új tananyagok kidolgozásába is bekapcsolódtunk. Tantestületünk folyamatosan részt vett pedagógiai, módszertani és szakmai munkánk megújítását elősegítő képzéseken. 2006 májusáig 39 szaktanárunk és szakoktatónk vett részt hazai, illetve 24 fő külföldi továbbképzéseken. A Programban 15 pedagógus tett eredményes ECDL Start vizsgát. A régi iskola a Program keretében közel 40 millió forint értékű eszköztámogatásban részesült. Iskolánk 2011-ben jogutód nélküli megszűnéssel - került vissza a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatához, és vált új szakképző intézménnyé. A benne oktatott szakmák a város és a régió igényei alapján honosodtak meg. Iskolánk beiskolázási körzete több megyére terjed ki (Fejér, Bács-Kiskun, Baranya, Pest, Tolna, Somogy, Veszprém stb.) 1.2. Képzéseink jelenleg Intézményünkben kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoporton és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoporton belül 4 éves szakközépiskolai oktatás, a 10. osztály elvégzése után 2 éves szakmai képzés folyik. Az érettségizettek a 13-14. évfolyamon OKJ szerinti szakképzésben vehetnek részt. A szakközépiskolai oktatás 4 évig tart. Az első két évben a 9-10. osztályban a közismereti tárgyak mellett szakmai alapozó tárgyakat tanulnak diákjaink, majd a harmadik-negyedik tanévben a 11-12. évfolyamon betekintést kapnak a szakma világába, de emellett a 11. évfolyamtól második idegen nyelvet is tanulnak. A 12. évfolyam elvégzése után diákjaink érettségi vizsgát tehetnek a kötelező és választható tantárgyakból. Az érettségi vizsga után kezdődik a konkrét szakmai képzés a szakközépiskolai tanulók számára a 13-14. évfolyamon. A képzéseket az érdeklődésnek megfelelően indítjuk. A szakiskolai képzés kereskedelmi és vendéglátó szakirányban történik. A 9-10. évfolyamon közismereti és szakmai alapozó oktatás folyik. A 10. osztály sikeres elvégzése után a tanulóknak az adott szakma bemeneti követelményei szerint egészségügyi alkalmassági és szakmai alkalmassági követelményeknek is meg kell felelniük, hogy megkezdhessék a választott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakma elsajátítását. A befejező évfolyam szakmai vizsgával zárul. A Közoktatási Törvény 27 (15) bekezdése alapján sikeres szakmai vizsgát tett szakiskolásaink különbözeti vizsgák letétele után folytathatják tanulmányaikat az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából a szakközépiskolai képzésben. Iskolánk 2011 nyarán csatlakozott a dunaújvárosi TISZK-hez, így az ország legnagyobb területi integrált szakképzési központjának tagjai lettünk.

A tanár híddá feszül s biztatja tanítványait, keljenek át rajta; majd miután megkönnyítette számukra az átjutást, boldogan összeroskad, arra buzdítva őket, hogy maguk építsenek hidakat. Nikosz Kazantzakisz 2. NEVELÉSI PROGRAMUNK 2.1. Pedagógiai alapelveink, elvárásaink, prioritások, értékrendünk Pedagógiai alapelveink ü bizalom ü empátia ü gyermekközpontúság ü következetesség ü nyitottság ü példamutatás ü segítőkészség ü szakmai felkészültség Elvárásaink ü igény a tudásra, a tanulásra ü szabálykövetés ü becsület, tisztesség, megbízhatóság ü etikai és viselkedési normák betartása ü fegyelmezettség, önuralom ü udvariasság, igényesség ü önállóság ü tiszta környezet, higiénia Prioritások, értékrendünk ü család ü bűnmegelőzés ü egészséges életmódra nevelés ü érzelmi nevelés ü felzárkóztatás - tanulószoba ü gazdasági és társadalmi ismeretek ü hagyományápolás, rendezvények ü helyes, kulturált beszéd, megfelelő kommunikáció ü honismeret ü idegen nyelv külföldi munkavállalás ü időgazdálkodás ü informatika, számítógéphasználat ü készségfejlesztés ü konfliktuskezelés ü könyvtárhasználat ü környezettudatosság ü közösségi szellem erősítése ü logikus, rugalmas gondolkodás ü művészeti alapismeretek, a kreativitás fejlesztése ü munka-, hivatás-, szakmaszeretet ü pénzügyi kultúra ü reális önkép ü szakképzettség, szakmai tudás ü szakkörök ü szakmai és tantárgyi versenyek ü személyiségfejlesztés ü tehetséggondozás ü tömegsport ü vállalkozói képességek

2.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok - klubdélután, melyet a vendégségbe megyek vendégeket fogadunk szabályai szerint a párhuzamos osztályok szerveznek egymásnak, célja a kilencedikesek megismerése - 1956. október 23., 1848. március 15., 1849. október 6., a Nemzeti Összetartozás Napja június 4. (a trianoni békediktátum évfordulója). Az iskolai emléknapok célja, hogy erősítse a magyarországi és a határon kívül élő magyar gyermekek, tanulók közötti kapcsolatokat, lehetővé tegye közös történelmünk, valamint a Kárpát-medence évezredes múltjának, kultúrájának alaposabb megismerését. - WTC megemlékezés, a holokauszt, a kommunista diktatúra áldozataira emlékezés - nyitott nap - A pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulók és szüleik részére bemutatjuk az intézményünket és a gyakorlóhelyeken folyó szakképzést. - iskolakarácsony - meghitt, családias légkörben együtt ünnepelnek pedagógusok és diákok. - szalagavató - ünnepi műsorral köszöntjük végzőseinket. Minden osztályból egy tanulónak - tanulmányi és közösségi munkája elismeréseként - az igazgató tűzi fel a szalagot a ruhájára, majd a többi végzős tanuló osztályfőnökétől kapja az emlékszalagot. - diáknap diákrendezvény - a Föld napja, dohányfüstmentes világnap, környezetvédelmi világnap - rendezvényeinkkel felhívjuk tanulóink figyelmét a környezetvédelem fontosságára, hogy minél egészségesebben élhessenek. - ballagás - a végzős tanulók ünnepélyes búcsúztatása, melyet az alsóbb évfolyamosok szerveznek. Tantárgyi hagyományok: Magyar nyelv és irodalom Implom József Kárpát-medencei Helyesírási Verseny Kazinczy Ferenc Szép Magyar Beszéd Verseny Helyesírási és nyelvhelyességi verseny a 8. osztályosok számára. Történelem városi és regionális versenyek Matematika városi és regionális versenyek Biológia: Városi kisbiológus verseny Földrajz: városi környezetvédelmi verseny Idegen nyelv: Valentin napi teadélután Halloween: iskolai szintű tökfaragó, angol nyelvi délután Adventszeit in Keri : iskolai szintű, karácsonyváró német nyelvi délután Testnevelés: Városi és megyei sportversenyek Megyei és országos diákolimpiai versenyek Országos szakmai tanulmányi versenyek (OSZTV) Figyelemmel kísérjük az országos és regionális pályázati felhívásokat és ösztönözzük tanulóinkat az azokon való részvételre.

2.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra kiemelt figyelmet fordítunk: Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) oktatását integráltan végezzük (azok számára, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak pl. beszédfogyatékos, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitásszavar). A sajátos nevelési igényű tanulók számára igény szerint felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Rendszeresen kapcsolatot tartunk a szülői házzal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Egészségmegőrzési Központtal az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kolléga segítségével. Kollégáinkon kívül a társintézményekben dolgozó szakemberek segítik a diszlexiával, diszgráfiával és tanulási gondokkal, beilleszkedési problémákkal, sajátos nevelési igényű tanulókat. "Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk. (Kölcsey Ferenc) 2.4. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetség kibontakoztatásában fontosnak tartjuk tanulóink személyiségének minél teljesebb megismerését, a képességeik felismerését. Az eredményes munkavégzéshez igyekszünk kialakítani a tanulók reális önértékelését. Rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel növeljük diákjaink önbizalmát annak érdekében, hogy kreatívitásuk növekedjék. A tanulókat az alábbiak szerint motíváljuk: A tanuló önálló munkavégzésre ösztönzésével. A pedagógusok pozitív szemléletével, differenciált módszereivel ösztönzik a versenyeken való részvételt. Szükség szerint egyes tantárgyakból felzárkóztatással: Az IDÖ és a munkaközösségek egyeztetett javaslatát figyelembe véve alakítjuk ki mind a tehetséggondozó, mind pedig a felzárkóztató, hobbi jellegű foglalkozásokat. (Pl. magyar, matematika, stúdió stb.). Az új módszerek megismerése érdekében pedagógusainkat folyamatosan ösztönözzük az önképzésre. A megszerzett ismereteiket megosztják a munkaközösségükön belül tanító kollégáikkal, elősegítve ezzel is az új tapasztalatok, módszerek hatékonyabb alkalmazását a tehetséggondozásban, képességfejlesztésben. Példaértékűnek és követendőnek tartjuk a tanári sokszínűséget, a kreativitásra serkentő módszereket. A tehetségfejlesztésre hatással vannak a tanulók szociális, családi körülményei és az őket körülvevő érzelmi környezet. Ifjúságvédelmi tevékenységünkkel segítséget nyújtunk a körülményeik miatt hátrányos helyzetbe került tanulóknak. Ahol szükséges, ott kollégiumi elhelyezést javaslunk, és pedagógiai gondoskodással ellensúlyozzuk a gátló tényezőket. A tehetséggondozást pályáztatással, versenyeztetéssel, versenyfelkészítők szervezésével, különböző foglalkozásokkal, irányított otthoni munkáltatással segítjük.

Az osztályfőnöki és szakórák keretében a tanulási módszerek ismertetésével, elsajátíttatásával ösztönözzük a jobb teljesítményt. A délutáni időszakban a szülők és tanulók igénye alapján tanulószobát szervezünk. Tanórán kívüli foglalkozásokkal, szakkörökkel is segítjük a tehetséggondozást az igények figyelembe vételével Térítésköteles foglalkozások megszervezését is vállaljuk a szülők és a tanulók igénye alapján. Ezek megtartása a nem kötelező tanórai foglalkozások rendelkezésére megállapított időkereten kívüli idő igénybevételével történik. Pl. nyelvvizsgara felkészítő foglalkozások, kiscsoportos tantárgyi korrepetálások, osztálykirándulás stb. 2.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi munkáért felelős pedagógus kolléga fogja össze. Minden tanév kezdetekor újra felmérjük a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, építünk előző tapasztalatainkra. Alternatívákat keresünk a különböző gyermekvédelmi problémák enyhítésére, megszüntetésére. Figyelemmel kísérjük a nyilvántartásba vett tanulókat, rendszeres kapcsolattartásra törekszünk mind a gyermekekkel, mind a szülőkkel (amennyiben partnerek), mind a családgondozókkal. Szükség szerint nevelési tanácsot adtunk a szülőknek. Ahol szükséges, ösztönözzük őket a szakemberek szolgáltatásainak igénybevételére. Például: családterápia családi kapcsolati zavarok, életviteli nehézségek esetén. Ha szükséges, akkor segélyezést, gyermekvédelmi gondoskodást kezdeményezünk az illetékes önkormányzatnál. A végzős évfolyamokon az osztályfőnöki órák keretében kiemelt helyet kap a családi életre nevelés, az anya és az apa szerepének értelmezése. Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekvédelmi intézményekkel, városi gyermekvédelmi munkaközösséggel. Ez utóbbi rendszeresen tart gyermekvédelmi megbeszéléseket, ahol megismerhetjük az aktuális teendőket és a társintézmények helyzetképét. A tanulók szociális hátrányai, veszélyeztetettségük mind teljesítményükben, mind magatartásukban egyértelműen kimutathatók, melyek következményei a nevelőmunkában mutatkoznak meg. Iskolánkban nap mint nap lehet találkozni súlyosan sérült személyiségű tanulókkal, felnőtt terheket viselőkkel, a környezetük problémáit feldolgozni nem tudó, devianciába menekülő gyermekekkel. Rajtuk segíteni legalább olyan nehéz feladat, mint a kiemelkedő képességű tanulók optimális iskoláztatásán fáradozni. 2.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Nagy problémát okoz a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. A lemaradást nem lehet kizárólag tantárgyi korrepetálással korrigálni. Hatékonynak bizonyultak a tanórák kötöttségétől mentes kulturális rendezvények, diáknapok, szabadidős programok, versenyek stb. Az osztályfőnöki órák keretén belül a gyerekek beszélgetnek a középiskolában hatékony tanulási módszerekről, megismerkednek a különböző tanulási technikákkal. Elsajátítják a helyes könyvtárhasználatot, megtanulják az áttekinthető, pontos vázlatírást. 2.7. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Tanévkezdéskor a tankönyvellátásra vonatkozóan a központi költségvetés által nyújtott keretből az SZMSZ-ünkben szabályozottak szerint járunk el.

Ahol szükséges a rászorulók érdekében támogatási javaslatot adunk az illetékes önkormányzatnak, gyámhatóságnak. Figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű tanulóink életkörülményeinek javítására meghirdetett pályázatokat, melyekre lehetőségeink szerint pályázunk. KE-VE Alapítványunk tanévenként, lehetőségeihez mérten segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket. A tanulók étkeztetése biztosított tanéttermünkben. A gyermek az igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Az érvényben levő jogszabályok alapján kedvezményekben részesülhet. 2.8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete szerint meghatározott. 2.9. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk saját kollégiummal nem rendelkezik. Vidéki tanulóinkat a város más középiskoláinak kollégiumaiban tudjuk elhelyezni. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a kollégiumokkal, a kollégiumi nevelőkkel kapcsolatunkat szorosabbra, közvetlenebbre kössük, s az információk megfelelő cseréjéhez rendszeres alkalmakat alakítsunk ki. A nevelési igazgatóhelyettes koordinálja iskolánk, valamint tanulóink szülei és a kollégiumok közötti kapcsolattartást. Pozitív hozzáálással támogatjuk a kollégiumok rendezvényeit. Pl. kollégiumi versenyekre kikérővel elengedjük tanulóinkat. Meghívás alapján látogatjuk programjaikat. Pl. ballagás, karácsonyi ünnepség. A szülők képviseleti formája az Iskolai Szülői Szervezet (ISZSZ) Az Iskolai Szülői Szervezet iskolánk alapítása óta jól működő kapcsolati forma. Vezetőjének jelentős az információközvetítő szerepe a többi osztály szülői felé. Minden osztály 2 főt delegál az ISZSZ-be, mely dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről, véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, IMIP elfogadásakor és a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos, a tanulók közösségét érintő bármely kérdésben. A szülők részt vállalnak rendezvények szervezésében. A szülői szervezet segít színházlátogatások, kirándulások, illetve sport- és szabadidőnap szervezésében és lebonyolításában. A diákok képviseleti formája az Iskolai Diák Önkormányzat (IDŐ) Iskolánkban évtizedes hagyományokkal rendelkező diákönkormányzat működik, mely segíti a kapcsolattartást a szülő, a tanulók, a tanárok, a kollégiumi nevelők között. A tanulók véleménynyilvánításának két formája van: egyéni és szervezett. Az egyéni véleménynyilvánítási jog azt jelenti, hogy a diák írásban vagy szóban véleményt nyilváníthat az ide vonatkozó etikai szabályok betartásával. Az IDÖ-t vezető felnőtt továbbítja az észrevételeket a tantestület és a vezetőség felé. A szervezett véleménynyilvánítás azt jelenti,

hogy az IDÖ titkárok által az IDÖ-gyűlésre hozott javaslatokról együtt döntenek, majd azt az IDÖ diákvezetőjével, vagy az IDÖ-t segítő felnőttel a tantestület elé terjeszti. Az IDÖ önállóan készíti el saját működési és szervezeti szabályzatát, megválasztja tisztségviselőit. A diákok nyilvános tájékoztatása az iskola épületében hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetményeken keresztül történik. 2.10. Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok célja, hogy a tanuló az iskolában szerzett ismereteket gyakorolja, átismételje. Az otthoni munkára adott feladatoknak mindig az órán tanult anyaghoz kell kapcsolódniuk, az eddig tanult anyag alkalmazását, elmélyítését, vagy egy következő tananyag előkészítését kell szolgálniuk. Az otthoni feladat lehet szóbeli, írásbeli vagy elektronikus. A házi feladatot mindig ellenőrizni kell. Házi feladtot akkor lehet osztályozni vagy plusz ponttal értékelni, ha a házi feladat feladása előtt a tanár a tanuló tudomására hozta az osztályozás tényét. Az osztályozás eredményéről és a plusz pontok adásáról a tanulót tájékoztatni kell. Ha a tanuló nem készítette el a megadott határidőre a házi feladatát, akkor az óra elején köteles tanárának jelenteni a házi feladat hiányát, és ha van indokát is. Amennyiben a tanár úgy ítéli meg, hogy az indoklás nem elfogadható, akkor dönthet úgy, hogy a feladatot hiányként könyveli el. A pedagógus egyéni módon tartja nyilván a hiányzó házi feladatokat (mínusz jel stb.). Minden tárgyból egységesen három hiányzó házi feladat után elégtelent kell adni. Ha a feladatokat rendszeresen nem készíti el, úgy a szülőt írásban értesíteni kell. A kiselőadást - terjedelmétől és minőségétől függően - jeggyel vagy egyéni módon értékelni kell. Ha a tanuló az önként vállalt kiselőadást nem készíti el, elégtelent kap. A szorgalmi feladatot, melynek nehezebbnek kell lennie, mint a kötelező házi feladatnak minden esetben javítani és értékelni kell. A házi dolgozat elkészítésének szabályai - csak kézzel írott formában fogadható el, - a plagizálás elkerülése érdekében a tanuló megjelöli azokat a forrásokat, felhasznált irodalmat, melyeket segítségül hívott a dolgozat elkészítéséhez - a feladat kiadásától számított egy héten belül a tanuló köteles az elkészített dolgozatot szaktanárának beadni - amennyiben a tanuló a házi dolgozatát nem készíti el a megadott határidőre, úgy a szaktanár elégtelen osztályzatot ad neki A házi dolgozatot mindig jeggyel kell értékelni.

2.11. Környezeti nevelési program A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez (Az Alkotmány) A környezeti nevelés szokásokat, erkölcsöt és etikai hozzáállást formál, melyeknek fő célkitűzése nem is a saját, hanem az utánunk következő nemzedékek jóléte. A szokások megfelelő alakításának az alapja egy hasznosítható tudássszint megszerzése. Ezáltal kialakul a tanulóban a környezetével szembeni igényesség. A különböző tanulási területeken környezeti neveléssel alakíthatjuk ki diákjainkban azt a környezettudatos magatartást, ami a későbbiekben a minket körülvevő bioszféra tiszteletéhez, védelméhez vezet. Irányítjuk a tanuló magatartását az Őt körülvevő természetben felvetődő disszonanciák kezelésére. Iskolánkban lényeges feladanak tartjuk a környezeti nevelést, ami számos területen jelen van. A környezeti nevelésben résztvevők köre nagyon tág: az iskola szereplői, a szülők, a diákok és az őket segítő hivatalos szervek. A program megvalósításának helyszínei - a gyerekek otthona - tanórai nevelés - iskolai, tanórán kívüli nevelés - szakképzés helyszínei (tanbolt, tanétterem ) - a szabadidő eltöltésének helyszíne Környezeti nevelési programunk által megvalósított tevékenységek Minden év szeptemberében vesz részt az iskola a takarítási világnap rendezvényein. Ennek keretében a kilencedikes tanulók osztályfőnökükkel egy előre beosztott terv alapján rendezik, takarítják az iskolát és annak környékét. A szükséges eszközöket az IDÖ munkáját segítő felnőtt szerzi be. Április 22-én, a Föld napján plakátokkal emlékezünk meg az eseményről. Motivációs erőként hat a gyerekekre, hogy a termeket rendszeresen ellenőrzik. Az épület és környezetének tisztán tartása kiemelt feladat az intézményben a tanulók és a pedagógusok számára is. A folyosókon ügyeletes tanár minden szünetben és a tanítási idő végeztével is felügyel, és a tisztaság és a rend betartására utasítja a renitenseket. A hetesek feladata, hogy a tanítási óra elején és végén jelentsék, ha a termet nem megfelelően tiszta állapotban vette át az osztály; a szünetekben kiszellőztetik a termet és ellenőrzik osztálytársaik padjait a tanóra végén. Ha mégis kirívóan koszos és rendezetlen marad a helyiség, az osztályfőnök felügyeletével az egész osztálynak kötelezően rendet kell tennie a teremben. A folyosókon lévő mosdókat szintén az ügyeletes tanár ellenőrzi a szünetekben, gyakori eset, hogy gyerekek is segítenek neki ebben. A tornatermi öltözők rendjét a testnevelő tanárok ellenőrzik. Környezetünk rendben tartásába bevonjuk tanulóinkat. Alkalmanként ősszel és tavasszal a gereblyézésben, télen a hólapátolásban segítenek az egyébként ezeket a feladatokat is végző technikai dolgozóinknak. A hulladékkezelés megfelelő módját több tényező is segíti. Minden teremben, forgalmasabb átjárónál és az udvar több pontján is szemétgyűjtő edények találhatók.a városi szintű rendezvények természetesen bennünket is érintenek; ennek kapcsán vettünk már részt például műanyag palackgyűjtésben, madárismereti versenyeken, illetve rendeztünk már városi

környezetvédelmi vetélkedőt, plakátversenyt. Tanulóink szívesen vettek részt mindebben, amit örömmel üdvözöltünk, hiszen a legnagyobb szemléletformáló ereje a környezeti nevelésben is az érzelmekkel alátámasztott önálló cselekvésnek van. A Nemzeti Parkok tájékoztató anyaga az oktató-nevelő munkához rendelkezésre áll. Amennyiben a diákok saját finanszírozással látogatást tesznek valamelyik Nemzeti Parkunkban a szakértővel történő vezetés nagyobb élményt adhat, és a látogatások mindig növelik az érzelmi kötődést az adott területhez, így a kíváncsiságot is a többi iránt. Az energiatakarékossággal kapcsolatos elméleti tudnivalókat fizika és kémia órán sajátítják el tanulóink, a gyakorlatban pedig főleg az iskolai fölösleges lámpahasználatra hívjuk fel a figyelmüket. Ehhez a szülői ház megerősítést adhat az otthoni takarékos energiafelhasználásra törekvéssel. Az energiával való takarékoskodás módjaira, az alternatív energiaforrások használatára gazdasági és egyéb órákon is felhívjuk a figyelmüket, gyakorlati életből hozott példákon keresztül mutatunk rá a takarékosságra. Próbáljuk megszerettetni velük a testmozgást igénylő, környezetkímélő közlekedési eszközöket, biztatjuk őket a kerékpározásra, gyaloglásra. Rendszeresen részt veszünk a város (esetleg a megye) által kiírt környezetvédelmi pályázatokon. Nyereményeinket takarítóeszközök, környezetvédelmi vizsgálatokat biztosító tanulócsomagok, növények vásárlására vagy környezetvédelmi vetélkedő díjazására fordítjuk. Az iskolánk területén található növények nagy részét egykori tanulóink ültették el, amire azóta is nagyon büszkék vagyunk. Az elmondottak mind elősegítik, hogy tanulóinkból aktívan tevékenykedő környezettudatos felnőtt legyen. Ehhez azonban sok külső segítségre is szükségünk van: a családra, a médiára, a gyerekeket körülvevő baráti körök együttműködésére: ők az iskolával együtt lehetnek nagyon hatékonyak a környezeti nevelésben. 2.12. Egészségnevelési program Az egészségnevelés célja az egészséges életre nevelés kiemelve a droghasználat veszélyeit. Az illegális drogok fogyasztásának megelőzése egyrészt tehát nem különíthető el a legális drogok (alkohol, nikotin) fogyasztásának prevenciójától, másrészt nem különíthető el az egészség általános (mentális, pszichés hangsúlyú) fejlesztésétől. Olyan értékrendet szeretnénk kialakítani diákjainkban, mellyel az őket érintő kérdésekben felelősséggel tudnak dönteni. Nagyon fontos, hogy egy meghatározott időszakban a prevenció és az egészséges életmód kérdése minden diákot érintsen. Ha ezt a város vagy egy nagyobb közösség is támogatja, akkor a probléma megelőzése, felismerése és kezelése is egyszerűbb. Az egészségnevelésben az iskolai vezetés, a tantestület, a segítő szakmai szervezet, a szülői munkaközösség és a diákság koordiált partneri együttműködésére, kölcsönös titoktartására, folyamatos értékelésre, visszacsatolásra van szükség. Az egészségnevelési program eszközrendszere Humán: - az iskola kapcsolattartása az Egészségmegőrzési Központtal - a többi érintett szervezet megkeresése szükség esetén (védőnő, iskolaorvos) - az iskolai felelősök folyamatos együttműködése - az osztályfőnökök tájékoztatása - a szülők bevonása a célok megvalósításába

- kapcsolattartás szülőkkel, kollégiumi nevelőtanárokkal - folyamatos szakemberképzés - a kortárs segítők munkájának támogatása - a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése - a tanulók motiválása az osztályfőnöki órákon, szakórákon és az iskolán kívüli foglalkozásokon - a tanulók véleményének felmérése az Iskolai Diákönkormányzat megbeszélésein - szükség esetén kisebb diákcsoportoknak, egyéneknek való segítségnyújtás Tárgyi: - külső és belső szabályzatok - kiadványok, tájékoztatók, videofilmek, könyvek - a pályázati felméréssel megállapított információk - jogszabályok - a kiképzett szakemberek által megtartott foglalkozások - iskolán kívüli tevékenységek - nyitott nap - iskolai délutáni programok: versenyek, vetélkedők stb. Egészséges életmódra nevelésben együtt tevékenykedők Dolgozóink: - Igazgató - Igazgató helyettesek - Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - Osztályfőnöki munkaközösség vezető - IDÖ munkáját segítő felnőtt - Osztályfőnökök - Szaktanárok - Tanulóink Külső segítők: - az iskolaorvos - védőnő - kulturális intézmények vezetői - szülők A program megvalósításának színterei Család Az egészséges életmódra nevelés alapvető közvetítő közege egy olyan értékrend, melyet a gyermeket védő, ugyanakkor szocializációját segítő család biztosít. Fontos, hogy a családok váljanak alkalmassá arra, hogy felkészítsék a gyermeket az egészséges életmódra. Ehhez a megfelelő információk átadásával, a szülői feladatok tudatosításával járulhatunk hozzá. Iskola Az iskolának az egészségfejlesztésre (egészséges életmód, szexuális kultúra, sportolás, mentális egészség, drogmegelőzés,stb.) kell összpontosítania.

Minderre a tanórák alkalmával, osztályfőnöki órákon, szakórákon és a szabadidőben nyílik alkalom. Tantárgyi foglalkozások Majdnem minden tantárgy valamilyen módon kapcsolatba kerül az egészséges életmóddal, a lehetőségeket a fejlesztés szempontjából megragadjuk. Osztályfőnöki foglalkozások Évfolyamonként az egységes nevelőmunka érdekében azonos osztályfőnöki tanmenetet készítünk évfolyamonként, melyben az életkori sajátosságoknak megfelelően terveztük meg a fent is említett programokban való részvételt. Több évet dolgoztunk együtt az Egészségmegőrzési Központ szakembereivel egészségfejlesztési és drogprevenciós pályázati munkában. Tanórán kívüli programjaink Iskolánkban kiemelt szerepe van a tanórákon kívüli iskolai programoknak, melyek a program megvalósításában is elsődlegesek: Szülői értekezleteken a szülők tájékoztatást kapnak a gyermekeket fenyegető külső veszélyekről (dohányzás, drog, alkohol). A nevelési értekezletek bármely egészségneveléssel kapcsolatos probléma megvitatására nyitottak. Az egészségneveléssel kapcsolatosan meghirdetett versenyeken jól teljesítő osztályok lehetőségeinkhez mérten jutalomban részesülhetnek. A gyermekeknek lehetősége van az ifjúságvédelmi felelőssel való rendszeres találkozásra, melyek szintén szolgálják a szorosabb kapcsolattartást Az iskolai Diákönkormányzat által meghirdetett hagyományos programok jól szolgálják a prevenciót. Figyelemmel kísérjük a témához kapcsolódó továbbképzéseket Pl. Életvezetési ismeretek és készségek, Mentálhigiénés képzés A gyerekek egészséges életmódra nevelését segíti, hogy megköveteljük diákjainktól, hogy jó időben szünetekben az udvaron tartózkodjanak. Diákjaink naponta tanórai és tanórán kívüli tevékenység keretében különböző sportágakban sportolhatnak (aerobik, futball, kosárlabda, kézilabda). Biztatjuk tanulóinkat az egészséges táplálkozásra is. A diáknapon is fontos szerepet kap az egészséges életmód: előadókat hívtunk meg, akik a rákról, alkohol- és drogfogyasztásról, dohányzásról, tudatos családtervezésről beszélgetnek a gyerekekkel Az iskolaorvosi és védőnői szolgálattal is jól együttműködünk: a gyerekeket rendszeresen szűrik, előadásokat tartanak a rákról, gyermekvállalás feltételeiről, közlekedésbiztonságról ellenőrzik a tanulók fizikális és tisztasági állapotát. A feladatok lebontása Az iskolavezetés feladatai: az érintett szervezetekkel való kapcsolatfelvétel értékelések, a hatékonyság mérésének megszervezése tanárok motiválása a képzéseken való részvételre a tanultak alkalmazásának erkölcsi elismerése.

Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: kapcsolatfelvétel külső segítőkkel konferenciákon, rendezvényeken való részvétel a tanulókkal személyes beszélgetés kezdeményezése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése (osztályfőnökök segítségével) egyéni problémák feldolgozása, kezelése drogkoordinációs feladatok: - felel a drogstratégia végrehajtásáért - beszámol a tantestület és iskolavezetés felé a program megvalósításáról - ellenőrzi és értékeli a résztvevők munkáját - együttműködik az Egészségmegőrzési Központtal, kortárssegítőkkel - a témához kapcsolódó pályázatokat figyelemmel kíséri - a tanárokat, szülőket, diákokat bevonja a programba - kapcsolatot tart a városban működő drogkoordinátorokkal - folyamatosan képzi magát, figyelemmel kíséri a szakirodalmat (pl. könyvtár) Az osztályfőnökök feladatai: bizalom kialakítása munkakapcsolat tanár-szülő-diák között értékelések végzése, hatékonyság mérése problémák feltárása, kiértékelése, őszinteség, hitelesség szülők tájékoztatása, ismeretterjesztés jó osztályközösség kialakítására való törekvés rendszeres foglalkozások a témában (osztályfőnöki tanmenetek alapján) kapcsolattartás az osztályban tanító tanárokkal pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása Mindennapi testedzés, iskolai sportkör Célja a mindennapos testnevelés biztosítása, a tanulók szabadidős tevékenységének megszervezése, mozgásigényének kielégítése, a testmozgás, a sport megszerettetése. A foglalkozásokat testnevelő tanárok tartják. A délutáni foglalkozások keretében igény szerint kosárlabda, kézilabda, aerobic, röplabda sportkör működik.. Aktívan részt veszünk a városi sportéletben: iskolánk a tárgyi feltételek függvényében, tanévenként több versenyt - asztalitenisz bajnokságot, labdarúgás és kézilabda szabadtéri kupát - rendez. Ezen kívül minden sportágban indulunk a városi alapszintű versenyeken. Diákolimpián versenyeztetjük a tehetséges tanulóinkat kézilabda, labdarúgás, asztalitenisz és torna sportágakban.