A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja és válaszlapjai Munkaidő: 240 perc Elérhető pontszám: 200 pont FÖLDRAJZBÓL ÚTMUTATÓ A munka megkezdése előtt nyomtatott nagybetűvel ki kell tölteni az adatlapot és minden különálló lapon a versenyző nevét, osztályát! A feladatok megoldásához íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható! Könyvet, térképet, atlaszt a versenyre bevinni tilos! Mielőtt a versenyző válaszol a kérdésekre, jól gondolja meg, milyen feladatot kell megoldania. Ne időzzön túl sokáig egy-egy feladatnál. Ha megakad, nyugodtan menjen tovább. A kihagyott feladatokra akkor térjen vissza, ha már valamennyi kérdésen végighaladt, és még van idő. Az egyes feladattípusok előtt megoldási útmutató van, ennek tanulmányozása elengedhetetlen a feladat helyes megoldásához. Az útmutatóban előírtak szerint jelölje a megoldásokat, és a munka végén a végleges válaszokat vezesse át az "értékelő lapra" úgy, hogy X jellel húzza át a választás nagybetűjét. Az értékelő lapon javítani nem lehet! Minden helyesen megoldott feladat 1 pontot ér. A feladatlapot a szaktanár (szaktanári munkaközösség) értékeli központi javítási útmutató alapján. Továbbküldhetők a legalább 150 pontra értékelt dolgozatok. ADATLAP A versenyző neve:... oszt.:... Az iskola neve:..... Az iskola címe:... irsz.... város...utca...hsz. Megye:... A felkészítő tanár(ok) neve:...... Összes pontszám:
EGYSZERŰ VÁLASZTÁS Útmutató: e feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania, és a nagybetű bekarikázásával megjelölnie. Valamennyi feladat megoldása után e jelöléseket át kell vezetnie az Értékelő lapra. A helyes válasz nagybetűjét X jellel húzza át! 1. A jégtakaró által szállított moréna halmozódott fel területén. A) Kínai-alföldön. B) Német-Lengyel alföldön. C) Magyar-Alföldön. D) Belső-Ázsia zárt medencéiben. E) Mississippi-alföldjén. 2. Melyik kőzetcsoportba tartozik a kősó? A) Átalakult. B) Szerves eredetű. C) Magmás. D) Vegyi üledékes. E) Törmelékes üledékes. 3. Hol a legnagyobb a hőmérséklet évi közepes ingása? A) Patagónia. B) Grönland. C) Antarktisz. D) Szibéria. E) Alaszka. 4. Mi az oka a kőzetlemezek mozgásának? A) A földmágnesség. B) A földrengések. C) A vulkánkitörések. D) Az asztenoszféra anyagáramlásai. E) A Föld anyagának sűrűségváltozásai. 5. Hol található hazánkban gejzírkúp? A) Keszthelyi-hegység. B) Tapolcai-medence. C) Miskolc-Tapolca. D) Badacsony. E) Tihanyi-félsziget. 2006/2007 1/22 OKTV 1. forduló
6. Mi okozza a hőmérsékleti anomáliát? A) A napsugarak hajlásszöge. B) Az állandó szelek mérséklő hatása. C) A tengeráramlások hatása. D) A passzát szél. E) A nyugati szél. 7. Mi vált ki veszélyes földrengéseket? A) Vulkáni kitörések. B) Szökőár. C) A földfelszín ingó mozgása. D) Az ütköző kőzetlemezek. E) Barlangok beszakadása. 8. Mikor keletkezett a Dinári-hegység? A) Középidőben. B) Újidőben. C) Óidőben. D) Ősidőben. E) Jégkorban. 9. Melyik kőzet keletkezése kapcsolódik a szél munkájához? A) Csillámpala. B) Andezittufa. C) Lösz. D) Mészkő. E) Márga. 10. Melyik tájon jellemző képződmények a hátságok? A) Germán-alföld. B) Lengyel-alföld. C) Román-alföld. D) Észak-bolgár tábla. E) Kelet-európai-síkság. 2006/2007 2/22 OKTV 1. forduló
TÖBBSZÖRÖS VÁLASZTÁS Útmutató: e feladatokban egy állításhoz négy földrajzi fogalom ország vagy város tartozik. Az állítás nem csak egy fogalomra vonatkozhat, hanem többre is, az alábbi variációk szerint: A) Az állítás az 1., 2. és a 3. országra, városra vagy fogalomra igaz. B) Az állítás az 1. és a 3. országra, városra vagy fogalomra igaz. C) Az állítás a 2. és a 4. országra, városra vagy fogalomra igaz. D) Az állítás csak a 4. országra, városra vagy fogalomra igaz. E) Az állítás egyik országra, városra vagy fogalomra sem igaz. Feladat: válassza ki a variációk közül a helyes válasz megfelelő nagybetűjét és az Értékelő lapon X jellel húzza át a helyes választás nagybetűjét! 11. A folyónak tölcsértorkolata van. 1. Volga. 2. Szt. Lőrinc. 3. Duna. 4. Elba. 12. Ezek a tavak morénák sáncai mögött képződtek. 1. Bajkál-tó. 2. Gyilkos-tó. 3. Malawi-tó. 4. Garda-tó. 13. Magas légnyomású öv fogja körbe a Földet. 1. A Ráktérítő mentén. 2. Az Antarktisz területén. 3. A Baktérítő mentén. 4. Az Egyenlítő térségében. 2006/2007 3/22 OKTV 1. forduló
14. Kontinensének leghosszabb folyója. 1. Gangesz. 2. Duna. 3. Paraná. 4. Nílus. 15. Negatív hőmérsékleti anomália jellemzi. 1. Shikoku-sziget. 2. Madagaszkár-sziget. 3. Ceylon-sziget. 4. Kamcsatka-félsziget. 16. A Gondwana felszínen lévő maradványa. 1. Kanadai-pajzs. 2. Brazíliai-hegyvidék. 3. Angara-pajzs. 4. Ausztráliai-ősmasszívum. 17. A Csendes-óceán peremtengere. 1. Ohotszki-tenger. 2. Barents-tenger. 3. Bering-tenger. 4. Tirrén-tenger. 18. Nyáron tengeri eredetű légtömegek uralják ezen éghajlati területeket. 1. Óceáni. 2. Száraz kontinentális. 3. Szubtrópusi monszun. 4. Mediterrán. 2006/2007 4/22 OKTV 1. forduló
19. Földgázlelőhely. 1. Az Északi-tenger. 2. Az Erdélyi-medence. 3. Szeged környéke. 4. Szilézia. 20. Mediterrán és kontinentális éghajlatot választ el. 1. Keleti-Kárpátok. 2. Déli-Kárpátok. 3. Skandináv-hegység. 4. Dinári-hegység. 21. Melyik kőzet vegyi üledékes? 1. Homokkő. 2. Dolomit. 3. Márga. 4. Kősó. 22. Melyik a meleg tengeráramlás? 1. Kuro-shio-áramlás. 2. Benguela-áramlás. 3. Golf-áramlás. 4. Labrador-áramlás. 23. Az Északi-tengerrel is határos ország. 1. Finnország. 2. Norvégia. 3. Írország. 4. Németország. 2006/2007 5/22 OKTV 1. forduló
24. Vulkáni-kiömlési kőzet. 1. Gránit. 2. Andezit. 3. Gneisz. 4. Bazalt. 25. A Ráktérítő áthalad az ország területén. 1. India. 2. Brazília. 3. Mexikó. 4. Indonézia. 26. A Csendes-óceán szigetei. 1. Martinique. 2. Szent Ilona szigete. 3. Maldív-szigetek. 4. Ferenc József-föld. 27. Melyik két kontinens rendelkezik a legnagyobb vízenergia készlettel? 1. Európa. 2. Afrika. 3. Észak-Amerika. 4. Ázsia. 2006/2007 6/22 OKTV 1. forduló
RAJZOS FELADATOK Útmutató: ezekben a feladatokban az ábra mellett található állításokat kell egyeztetni a nagybetűvel jelölt ábrarészletekkel. A feladatok megoldása során ügyeljen arra, hogy először az állítást kell elolvasni és csak ezután kell kikeresni az ábra megfelelő részletét (nagybetűjét). A helyes válasz nagybetűjét X jellel húzza át az Értékelő lapon! 28. Épülő part. 29. Pusztuló part. 30. Sodorvonal. 31. Gázló. 32. Középszakasz jellegű folyó. 33. Nyári monszun. 34. Téli monszun. 35. Magas légnyomás. 36. Felszálló légmozgás. 37. Alacsony légnyomás. 2006/2007 7/22 OKTV 1. forduló
38. Szavanna éghajlat. 39. Mediterrán éghajlat. 40. Tajga éghajlat. 41. Szubtrópusi monszun éghajlat. 42. Száraz nyár és enyhe csapadékos tél jellemzi. 43. Nyara rövid, viszonylag meleg és csapadékos. 44. A szárazföldek keleti oldalán alakul ki ilyen éghajlat. 45. Természetes növénytakarója a keménylombú erdő. 46. Állatvilága fajokban igen gazdag. 47. Jellegzetes talaja a terra rossa. 48. Jellegzetes talaja a podzol. 49. Igen sűrű a terület lakossága. 50. Jellegzetes fája a majomkenyérfa és az akáciák. 51. Az erdőgazdálkodás és a prémes állatok tenyésztése jellemző. 52. Ilyen éghajlat van Görögországban. 53. Legfőbb terménye a rizs. 54. Ilyen éghajlat van Kanadában. 55. Gyér lakosságú terület. 56. Igen elterjedt a legeltető állattartás. 2006/2007 8/22 OKTV 1. forduló
57. Urál-hegység. 58. Skandináv-hegység. 59. Alpok. 60. Balti-pajzs. 61. Tien-san. 62. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. 63. A Variszkuszi-hegységrendszer maradványa. 64. Ősmasszívum. 65. Kaledóniai-hegységrendszer tagja. 66. Előidőben alakult ki. 67. Börzsöny. 68. Bükk. 69. Zempléni-hegység. 70. Kiskunság. 71. Körös-vidék. 72. Főként triász mészkőből áll. 73. Felépítésében az andezit az uralkodó. 74. Hordalékkúp. 75. Tökéletes síkság. 76. Perlit, kaolin és zeolit bányászata számottevő. 2006/2007 9/22 OKTV 1. forduló
NÉGY ÉS ÖTFÉLE ASSZOCIÁCIÓ Útmutató: e feladatokban a nagybetűvel jelölt fogalmak (vonatkozások) és az állítások közötti kapcsolatokat kell felismernie. A feladatok megoldásakor ügyeljen arra, hogy először az állítást kell elolvasni, és csak ezután kell hozzákeresni a megfelelő fogalom vagy vonatkozás nagybetűjét! Az Értékelő lapon X jellel húzza át a helyes válasz nagybetűjét! A) Passzátszélrendszer B) Nyugatias szelek C) Sarki szelek D) Monszunszél E) Helyi jellegű szelek 77. A pólusok környékén kialakuló magas légnyomású légtömegek az északi félgömbön északkeleti szélként jelennek meg. 78. Főnszél. 79. A felemelkedő levegő a troposzféra felső határán szétterül, a magasban a térítők irányába indul és itt leszáll. 80. Meghatározó szerepe van az Egyenlítő és a 30. szélességi kör között. 81. Irányát gyakran módosítják az észak-déli irányú hegyláncok. 82. A szárazföld és az óceán eltérő felmelegedése következtében jön létre. 83. A 60. szélességi körök környékén a légtömegek felemelkednek és visszaáramlanak a pólusok irányába. 84. A csapadék mennyisége kelet felé haladva egyre csökken. 85. Azért kényszerül leszállásra, mert a troposzféra magassága egyre csökken, így a kiterjedt légtömegek számára egyre kisebb tér áll rendelkezésre. 86. A térítők környékén keletkező magas légnyomású levegőtömeg nem a földrajzi Egyenlítő irányába, hanem a hőmérsékleti egyenlítőhöz áramlik. 87. Az északi félgömbön északkeleti, a déli félgömbön délkeleti az uralkodó szélirány. 88. Két eltérő felszíni forma eltérő felmelegedése miatt jöhet létre. 89. Fő hajtómotorjai a troposzféra felső határán létrejövő futóáramlások. 90. Északra és délre haladva egyre jobban csökken a légtömegek páratartalma. 91. A vízpart és a víz egyenlőtlen felmelegedése következtében alakul ki. 92. Délkelet-Ázsia jellegzetes szélrendszere. 2006/2007 10/22 OKTV 1. forduló
93. A szél iránya a nap folyamán kétszer változik. 94. A felszálló zóna alacsony légnyomású, és a leszálló zóna magas légnyomású légtömegei állandó mozgásban vannak. 95. A leszálló zónában magas hőmérsékletű, száraz széllé változik. 96. A 30-60. szélességi kör között van a fő elterjedési területe. A)Keleti-Alpok B) Keleti-Kárpátok C) Mindkettőre vonatkozik D)Egyikre sem vonatkozik 97. A központi-kristályos kőzetekből (gránit, gneisz, kristályos palák) álló vonulatokat két oldalról párhuzamosan elhelyezkedő mészkőhelységek fogják közre. 98. Kialakulásának kezdete a középidő kréta időszakára tehető. 99. A vulkáni utóműködés jelei a szénsavas források és a kénes kigőzölgések. 100. Párhuzamos vonulatokból áll, amelyek külön hegységekre bomlanak. 101. Legnagyszerűbb hegyláncának gerince sok helyütt örök jégtakaróba burkolódzik, ebből jégárak (gleccserek) ereszkednek le. 102. Hegységei a Föld ősi kéregdarabjából jöttek létre. 103. Nagy esésű hegyi folyóin vízerőművek sora épült, amelyek a térség energiatermelésének nagy részét adják. 104. Hegységeinek belső erők által létrehozott szerkezeti formái a gyűrt formák. 105. Külső íve hosszan elnyúló homokkő ív. A) Pó B) Volga C) Léna D) Amazonas 106. Világviszonylatban jelentős vízerőművek épültek a folyón. 107. A folyó a nyár alacsony vízállás miatt nem hajózható. 108. A folyó vízjárása egyenletes. 109. Európa legnagyobb folyója. 110. A folyó csak a rövid nyáron jégmentes. 111. A folyónak tavaszi és nyár eleji árvize van. 2006/2007 11/22 OKTV 1. forduló
112. A folyó rendkívül bővizű. 113. A folyó télen bővizű. 114. A folyó egész éven át hajózható. 115. A hajózás csak a nyári hónapokra korlátozódik. 116. Búza, gyapot, vasérc, kőolaj, fa- és késztermékek olcsó szállítását biztosítja. 117. Földünk legnagyobb vízrendszere. 118. Kitermelt fa olcsó tutajozását teszi lehetővé. 119. A tengerjárás is befolyásolja a folyó vízszintjét. 120. A folyó vize elsősorban a mezőgazdasági területek öntözését szolgálja. A) Felső szakasz jellegű folyó B) Középszakasz jellegű folyó C) Alsó szakasz jellegű folyó D) Mindháromra vonatkozik E) Egyikre sem vonatkozik 121. U alakú völgye van. 122. Munkavégző képessége akkora, mint amennyi a hordaléka elszállításához szükséges. 123. V alakú völgye van. 124. Ilyen a Duna kisalföldi szakasza. 125. Ilyen a Duna Esztergom és Visegrád között. 126. Hajózásra csak állandó kotrás mellett alkalmas. 127. Ilyen a Tisza a forrásvidékén. 128. A mérsékelt lejtésű területekre jellemző szakaszjelleg. 129. Munkavégző képessége nagyobb, mint amennyi a hordaléka elszállításához szükséges. 130. A partok közelében lassabban, a sodorvonalban pedig a leggyorsabban folyik a víz. 2006/2007 12/22 OKTV 1. forduló
A) Talajvíz B) Rétegvíz C) Mindkettőre vonatkozik D) Egyikre sem vonatkozik 131. A talaj hézagait teljesen kitölti. 132. Talajlevegőt tartalmaz. 133. Forrásban bukkanhat a felszínre. 134. Két vízzáró réteg között található. 135. Víztartó (vízáteresztő) rétegben található. 136. Az artézi kutak vize innen származik. 137. A mészkő repedéseiben található víz. 138. Az ásott kutakban ilyen víz van. 139. A mélyebbre fúrt kutak vize ilyen eredetű. 140. A csapadékból származik. A) Síkság B) Lánchegység C) Fennsík D) Alföld E) Mélyföld 141. A területükön gyakori a földrengés. 142. Leggyakrabban süllyedő medencék feltöltődésével keletkezett. 143. A 200 méternél magasabban fekvő síkság. 144. A tenger szintjénél mélyebben fekvő síkság. 145. Olyan terület, ahol a viszonylagos magasságkülönbségek km 2 -ként 200 méternél kisebbek, a lejtés pedig nem haladja meg a 6 ezreléket. 146. A magassága nem haladja meg a 200 métert. 147. Több ezer méter magasak, vonulatai közé mély völgyek és medencék ékelődnek. 148. A szántóföldi termelés fő területei. 149. A legtöbb világváros ilyen területre települt. 150. Ilyen terület található Hollandiában. 2006/2007 13/22 OKTV 1. forduló
A) Dolomit B) Mészkő C) Bazalt D) Lösz E) Gránit 151. Hazánkban a Velencei-hegységben található. 152. Útburkolásra is használják. 153. Mélységi magmás kőzet. 154. A Tapolcai-medence és Salgótarján környéke a legjelentősebb előfordulási helye. 155. Ha híg sósavat cseppentenek a kőzetre, azonnal pezsegni kezd. 156. A jégkor idején képződött. 157. Vulkáni kiömlési kőzet. 158. Jelentős előfordulási helye a Mezőföld. 159. Ismert előfordulási helye a Bakony. 160. Ilyen kőzetből áll a Gellérthegy. 161. Törmelékes üledékes kőzet. 162. Szerves eredetű üledékes kőzet. 163. Összetételében jelentős a magnézium karbonát. 164. Előfordulási területén alakult ki a mezőségi talaj. 165. A cementgyártás alapanyaga. 2006/2007 14/22 OKTV 1. forduló
MENNYISÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁS Útmutató: e feladatokban két mennyiség ("a" és "b") nagyságrendi viszonyát kell eldöntenie. A három lehetőség a következő: A) "a" nagyobb, mint "b" B) "b" nagyobb, mint "a" C) "a" és "b" egyforma vagy megközelítően azonos Feladat: keresse ki az egyes feladatoknak megfelelő variációt és azt az Értékelő lapon X jellel jelölje. 166. a) A szél sebessége a troposzférában. b) A szél sebessége a sztratoszférában. 167. a) A nitrogén mennyisége a légkörünkben. b) Az oxigén mennyisége a légkörünkben. 168. a) Az asztenoszféra vastagsága. b) A szárazföldi litoszféra vastagsága. 169. a) A Himalája kora. b) A Skandináv-hegység kora. 170. a) A lefolyástalan területek nagysága Dél-Amerikában. b) A lefolyástalan területek nagysága Ausztráliában. 171. a) A sós víz mennyisége a Földön. b) Az édes víz mennyisége a Földön. 172. a) A Kisalföld évi csapadékmennyisége. b) Az Alföld évi csapadékmennyisége. 173. a) A selfek legnagyobb mélysége. b) Az alföldek legnagyobb tengerszint fölötti magassága. 174. a) A geotermikus gradiens értéke a vulkanikus zónákban. b) A geotermikus gradiens értéke az ősmasszívumok területén. 175. a) A folyó sebessége a meder alján. b) A folyó sebessége a víz felszínén. 176. a) A dagály nagysága a nyílt tengeren. b) A dagály nagysága a szűk öbölben. 177. a) A tengerek, óceánok kiterjedése a Földön. b) A szárazföldek kiterjedése a Földön. 2006/2007 15/22 OKTV 1. forduló
RELÁCIÓANALÍZIS TÍPUSÚ FELADATOK Útmutató: ezek a feladatok összetett mondatokból állnak. Az összetett mondat első része egy állítás, a második része pedig egy indoklás. Az állítások és az indoklások vagy igazak, vagy hamisak. Az igaz állítások és indoklások vagy közvetlen összefüggésben vannak egymással vagy pedig nincs közöttük ilyen kapcsolat. Így jön létre az alábbi öt variáció: Állítás Indoklás Összefüggés A) igaz igaz van B) igaz igaz nincs C) igaz hamis nincs D) hamis igaz (önmagában) nincs E) hamis hamis nincs Feladat: keresse ki az egyes feladatoknak megfelelő variációt és azt az Értékelő lapon X jellel jelölje! 178. Nyugat-Európa nagy folyói bővizűek, vízjárásuk egyenletes, mert a térségben egyenletes a csapadékeloszlás. 179. Az óceáni éghajlati terület térségei a kontinensek nyugati partján észak-déli irányba húzódnak, mert itt mérsékelt a hőingás és pozitív a hőmérsékleti anomália. 180. A nedves kontinentális területen a tölgyesek jóval nagyobb területet borítanak, mint a bükkösök, mert e térség jellegzetes talaja a podzol. 181. A kontinentális jellegű folyók kétszer áradnak, mert a jeges ár és a zöldár idején is emelkedik a vízszintjük. 182. A mérsékelt övi sivatagi területeken a növények rendkívül mostoha körülmények között élnek, mert meg kell küzdeniük a vízhiánnyal és a hosszan tartó téli fagyokkal is. 183. A mérsékelt éghajlati övben nyugat felé haladva az óceánok mérséklő hatása egyre csökken, mert az anticiklonok szerepe egyre jelentősebb lesz. 184. Az óceáni éghajlati területen a kőzetek mállása jelentős, mert gyakoriak az esőzések, és nagy a levegő páratartalma. 185. Eurázsiában keleten található a magas füvű préri, mert itt megjelenik a tőzegláp és a fenyér is. 186. Denver éghajlata száraz kontinentális, mert Észak-Amerikában található. 187. Az óceáni éghajlati terület jellegzetes kőzete a lösz, mert a jégkorban keletkezett finomszemcsés anyagot a szél elszállította és a fűvel borított, nedvesebb területeken rakta le. 2006/2007 16/22 OKTV 1. forduló
188. A rétegvíz talajforrásokban, a karsztvíz pedig bővizű rétegforrásokban bukkan a felszínre, mert ha a lejtős vízzáró réteg metszi a felszínt, az áramló víz forrásokat hoz létre. 189. A levegőburok a Föld felszínétől távolodva ritkul, mert az egész levegőtömeg túlnyomó részét az alsó légkör tartalmazza. 190. A belvíz elsősorban árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származik, mert a folyó befolyásolja a környék talajvízszintjét. 191. A szél az alacsony légnyomású helyről a magas légnyomású hely felé fúj, mert a Föld forgása eltéríti a felszín közelében mozgó levegőt az eredeti irányától. 192. A sarkkörökkel határolt sarkvidékeknek jut a legkevesebb meleg, mert a Föld gömb alakja miatt a legkisebb hajlásszöggel kapják a napsugarakat. 193. A mediterrán tájak felszínét ősszel és télen főként a csapadék és a folyóvizek formálják, mert e területeken ősszel és télen van csapadék. 194. Minél nagyobb a napsugarak hajlásszöge, annál gyengébben melegszik fel a levegő, mert mind több napsugárzás jut a földfelszín ugyanakkora területére. 195. Az északi félgömbön legerősebben a déli, a legkevésbé az északi lejtőn melegszik fel a levegő, mert a déli lejtőn a legkisebb, az északin a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge. 196. Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva a levegő hőmérséklete csökken, mert ugyanannyi napsugárzás az Egyenlítő vidékén kisebb, a sarkvidékeken nagyobb területet világít meg. 197. A Rába vízjárása egyenletes, mert csak síkságon folyik keresztül. 198. A belföldi jégtakaró hullámosra gyalulta a felszínt, mert több eljegesedési időszak volt. 199. A magasfüvű puszták mezőségi talaja humuszban gazdag, mert a fű egész évben zöld. 200. A magasan álló talajvíz káros, mert kiszorítja a talajlevegőt, és ezzel elpusztítja a gazdasági növényeket. 2006/2007 17/22 OKTV 1. forduló
ÉRTÉKELŐ LAP 1. A B C D E 26. A B C D E 2. A B C D E 27. A B C D E 3. A B C D E 28. A B C D E 4. A B C D E 29. A B C D E 5. A B C D E 30. A B C D E 6. A B C D E 31. A B C D E 7. A B C D E 32. A B C D E 8. A B C D E 33. A B C D E 9. A B C D E 34. A B C D E 10. A B C D E 35. A B C D E 11. A B C D E 36. A B C D E 12. A B C D E 37. A B C D E 13. A B C D E 38. A B C D E 14. A B C D E 39. A B C D E 15. A B C D E 40. A B C D E 16. A B C D E 41. A B C D E 17. A B C D E 42. A B C D E 18. A B C D E 43. A B C D E 19. A B C D E 44. A B C D E 20. A B C D E 45. A B C D E 21. A B C D E 46. A B C D E 22. A B C D E 47. A B C D E 23. A B C D E 48. A B C D E 24. A B C D E 49. A B C D E 25. A B C D E 50. A B C D E 2006/2007 18/22 OKTV 1. forduló
51. A B C D E 76. A B C D E 52. A B C D E 77. A B C D E 53. A B C D E 78. A B C D E 54. A B C D E 79. A B C D E 55. A B C D E 80. A B C D E 56. A B C D E 81. A B C D E 57. A B C D E 82. A B C D E 58. A B C D E 83. A B C D E 59. A B C D E 84. A B C D E 60. A B C D E 85. A B C D E 61. A B C D E 86. A B C D E 62. A B C D E 87. A B C D E 63. A B C D E 88. A B C D E 64. A B C D E 89. A B C D E 65. A B C D E 90. A B C D E 66. A B C D E 91. A B C D E 67. A B C D E 92. A B C D E 68. A B C D E 93. A B C D E 69. A B C D E 94. A B C D E 70. A B C D E 95. A B C D E 71. A B C D E 96. A B C D E 72. A B C D E 97. A B C D E 73. A B C D E 98. A B C D E 74. A B C D E 99. A B C D E 75. A B C D E 100. A B C D E 2006/2007 19/22 OKTV 1. forduló
101. A B C D E 126. A B C D E 102. A B C D E 127. A B C D E 103. A B C D E 128. A B C D E 104. A B C D E 129. A B C D E 105. A B C D E 130. A B C D E 106. A B C D E 131. A B C D E 107. A B C D E 132. A B C D E 108. A B C D E 133. A B C D E 109. A B C D E 134. A B C D E 110. A B C D E 135. A B C D E 111. A B C D E 136. A B C D E 112. A B C D E 137. A B C D E 113. A B C D E 138. A B C D E 114. A B C D E 139. A B C D E 115. A B C D E 140. A B C D E 116. A B C D E 141. A B C D E 117. A B C D E 142. A B C D E 118. A B C D E 143. A B C D E 119. A B C D E 144. A B C D E 120. A B C D E 145. A B C D E 121. A B C D E 146. A B C D E 122. A B C D E 147. A B C D E 123. A B C D E 148. A B C D E 124. A B C D E 149. A B C D E 125. A B C D E 150. A B C D E 2006/2007 20/22 OKTV 1. forduló
151. A B C D E 176. A B C D E 152. A B C D E 177. A B C D E 153. A B C D E 178. A B C D E 154. A B C D E 179. A B C D E 155. A B C D E 180. A B C D E 156. A B C D E 181. A B C D E 157. A B C D E 182. A B C D E 158. A B C D E 183. A B C D E 159. A B C D E 184. A B C D E 160. A B C D E 185. A B C D E 161. A B C D E 186. A B C D E 162. A B C D E 187. A B C D E 163. A B C D E 188. A B C D E 164. A B C D E 189. A B C D E 165. A B C D E 190. A B C D E 166. A B C D E 191. A B C D E 167. A B C D E 192. A B C D E 168. A B C D E 193. A B C D E 169. A B C D E 194. A B C D E 170. A B C D E 195. A B C D E 171. A B C D E 196. A B C D E 172. A B C D E 197. A B C D E 173. A B C D E 198. A B C D E 174. A B C D E 199. A B C D E 175. A B C D E 200. A B C D E 2006/2007 21/22 OKTV 1. forduló
Dolgozatát beadta: óra. perckor A felügyelő tanár aláírása: Összpontszám: Az értékelő bizottsági tag aláírása... Ellenőrző bizottsági tag aláírása:. 2006/2007 22/22 OKTV 1. forduló