Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu
A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd éves A Föld gömbhéjas szerkezetű A Föld gömbhéjai: litoszféra (kőzetburok) asztenoszféra (Földköpeny felső, folyékony magmából álló része) hidroszféra (vízburok) atmoszféra (levegőburok) bioszféra (élővilág burka) Forrás: Mozaik web-tankönyv, A Föld,amelyen élünk. http://www.mozaweb.hu/lecke-termeszetismeret- A_Fold_amelyen_elunk_6-A_fold_amelyen_elunk-106216
LÉGKÖR Troposzféra (0-12 km, hőmérséklet csökken, T min = -50 o C) Tropopauza (kb. 12 km) Sztratoszféra vagy ozonoszféra(12-50 km, UV-sugárzást elnyeli, hőmérséklet nő, T max = 10 o C) Sztratopauza (kb. 50 km) Mezoszféra (50-85 km, hőmérséklet csökken, T min = -100 o C) Mezopauza (kb. 85 km) Termoszféra (85-1000 hőmérséklet nő, anyaga elektromosan töltött, elnyeli a Napból érkező töltött részecskéket T max = 1100 o C) Termopauza (kb. 1000 km) Exoszféra (1000 km feletti rétegek)
A FÖLD FIZIKAI JELLEMZŐI Forrás: Környezettan : Földtudományi alapismeretek, 2. fejezet A Föld felépítése (Kovács János) http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/kornyezettan9/www/out/html-chunks/ch02s04.html
A FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJA geotermikus gradiens: a mélység felé haladva nő a hőmérséklet. A földi átlagérték 100 méterenként 3 C (átlagértéke 33m/1 C=100m/3 C.) a ma is változó területeken a geotermikus gradiens jóval eltérőbb, gyorsabban nő, a Föld idősebb részein viszont lassabban a Föld belsejéből származó hő kifelé haladva folyamatosan csökken a belső hő radioaktív anyagok bomlásából (uránium, tórium) származik a hőmérséklet csak egy pontig nő ilyen mértékben, aztán lelassul ( a vulkáni anyagok hőmérséklete 1100-1200 C) a Föld középpontjában a hőmérséklet 4500-5000 C a geotermikus gradiens a szilárd közegben lejátszódó gyors hűlés eredménye
FÖLDKÉREG A földkéreg a föld legfelsőbb rétege. Szilárd, magmás, vagy metamorf kőzetek építik fel. Átlagosan 35km vastag. A Föld 1%-a. Az eróziós, felszínformáló erők hatására felszíne folyamatosan változik, ezért a felszínen található kőzetek átlagéletkora kb. 2 milliárd év. (A Kanadához tatozó Baffin-szigeten 4,55 milliárd éves kőzetet találtak) Bonyolult szerkezetű, eltérő felépítésű felső része (felső kéreg) alumínium és szilícium oxidokban gazdag, fémekben szegény, átlagos sűrűsége 2,8 g/cm3 alsó része (alsó kéreg) bazaltos kőzetek, kalciumban, magnéziumban és fémekben gazdagabb terület, átlagos sűrűsége 3g/cm3. Két fő típus: Szárazföldi vagy kontinentális kéreg Az óceáni kéreg az óceánok és az északi sarkvidékek alatt van jelen
IDŐSKÁLA AZ ŐSROBBANÁSTÓL NAPJAINKIG Az általunk ismert világ kialakulása, jelenlegei tudásunk szerint, egy kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanással kezdődött. Az egyszerűség érdekében számoljunk 15 milliárd évvel. Legyen ez a 15 milliárd év egyetlen esztendő. Ilyen léptékben: 1 nap kb. 41 millió év 1 óra kb. 1,75 millió év 1 perc kb. 30 ezer év 1 másodperc kb 486 év A következő Flash animációban szemléletesen mutatom be ennek a képzeletbeli évnek a lényeges eseményeit: http://www.vilaglex.hu/erdekes/html/idoskala.htm
PANGEA A hatalmas szuperkontinens, a Pangea 230 millió éve, a triász-időszakban. A Pangea szétdarabolódása az Atlanti-óceán csíráját alkotó hasadékvölgy kialakulásával vette kezdetét, a szárazföld belsejében Forrás: Wikimedia Commons
9 A FÖLD TEKTONIKUS PÁSZTÁI Forrás: Dieter Heinrich/Manfred Herget: Atlasz, Föld, Természetföldrajz
FÖLDTÖRTÉNETI KORBEOSZTÁS
11 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI A holocén kezdetén az évi átlaghőmérséklet néhány évtized alatt 7 Celsius-fokkal emelkedett. A gleccserek elolvadásával megkezdődött a tengerek partvonalának megváltozása. A felmelegedéssel hozzák kapcsolatba az emberi kultúra változását. Elindult a letelepedés folyamata. A mezolitikumi tábor-és településhelyek többsége közvetlenül víz mellett alakult ki. Forrás: Dieter Heinrich/Manfred Herget: Atlasz, Föld, Természetföldrajz
AZ EMBER MEGJELENÉSE 12 Forrás: Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete, a jégkorszaktól a globális felmelegedésig
13 FELHASZNÁLT IRODALOM Buday-Sántha Attila (2006, 2009): Környezetgazdálkodás. 4. jav. kiad. Bp.-Pécs, Dialóg Campus Kiadó. Mészáros E. (2002): Az ember és a környezet az ipari forradalom előtt. História, 2002/5-6. szám Szlávik János (2008): Környezetgazdaságtan, Budapest, TYPOTEX. J.R. NcNeill: Valami új a nap alatt. A huszadik század környezettörténete. Ursus Libris. 2011. Dieter Heinrich/Manfred Herget: Atlasz, Föld, Természetföldrajz Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete, a jégkorszaktól a globális felmelegedésig. Corvina, 2010
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 14