FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat I. rész: Szervezeti és Működési Rend 2015. június
Tartalomjegyzék I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7 Az Egyetem jogállása 7 Az Egyetem alapítója, fenntartója, törvényességi ellenőrzése 8 Az Egyetem képzési, kutatási, szolgáltatási rendszere 8 Az Egyetem gazdálkodási tevékenysége 10 Az Egyetem adatkezelési rendszere 11 Az Egyetemen belüli kapcsolattartás rendje 11 Egyetemi címek és kitüntetések 12 Az egyetem együttműködési megállapodásai 13 III. AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE 14 Az Egyetem szervezete 14 Az Egyetem vezetési szerkezete 18 Az Egyetem rektora és helyettesei 20 Az Egyetem rektora 20 A rektorhelyettesek 21 A Szenátus 21 A Szenátus működése 23 A Szenátus összetétele 23 A Szenátus testületei 24 Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) 24 Egyetemi Tudományos Tanács 25 Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság 25 Egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság 26 Etikai Bizottság 27 Egyetemi Fellebbviteli Bizottság 27 Hallgatói Felülbírálati Bizottság 28 Egyetemi Oktatási Bizottság 28 Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács 29 Egyetemi Közgyűjteményi Bizottság 29 Egyetemi Kollégiumi Tanács 30 A rektor tanácsadó bizottságai, tanácsadói és a rektori megbízottak 30 Egyetemi fórumok 31 Egyetemi Professzori Tanács 31 2
A kar vezetői 31 A dékán 31 A karok működése 32 A kari tanács 32 A kar egyéb testületei 34 A kari oktatói-kutatói értekezlet 34 A kari összdolgozói értekezlet 34 Alaptevékenységeket végző szervezeti egységek 34 Az alaptevékenységet folytató szervezeti egységek szerveződése 34 Az intézeti igazgató, tanszékvezető 35 Az intézeti, tanszéki tanács 35 Az intézeti vagy tanszéki oktatói, kutatói, tanári értekezlet 36 Intézeti, tanszéki szervezeti egységek 36 A kihelyezett oktatási-kutatási szervezeti egységek 36 Akadémiai és kooperációs kutatócsoportok 37 A Kancellári Hivatal 37 A kancellár 37 A főigazgatók 38 A Kancellári Hivatal központi szervezeti egységei 38 Gazdálkodási Igazgatóság (GI) 38 Beruházási és Műszaki Igazgatóság (BMI) 40 Belső Ellenőrzési Főosztály 41 Informatikai Főosztály (IF) 41 Humánpolitikai Főosztály (HF) 42 PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztály (PRF) 42 A Kancellári Hivatal Egyetem alaptevékenységeit támogató, szolgáltató szervezeti egységei 43 Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság (SKF) 43 Pályázati és Innovációs Főosztály (PIF) 46 Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, (KAVIK) 47 Sport Iroda (SI) 47 Oktatási Igazgatóság (OI) 47 Kancellári Titkárság (KT) 49 A Kancellári Hivatal kari igazgatási és szolgáltató szervezeti egységei 50 Az Egyetem szervezetéhez tartozó és szervezetén kívüli gyakorló- és bázisiskolák, 50 3
IV. AZ EGYETEM ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI TESTÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDÉSE 51 A különböző vezető és más testületekbe történő választás szabályai 51 Általános rendelkezések 51 A választások felügyelete 52 A szavazás lebonyolítása és értékelése 53 A Szenátus nem oktató, kutató és tanár közalkalmazott tagjának megválasztása 55 A testületek bizottságainak létrehozása 56 A különböző szintű testületek tagjainak jogállása 56 A testületi tagság időtartama 56 A testületi tag visszahívása 57 A testületi tagok kötelességei és jogai 57 A különböző szintű testületek működésének általános szabályai 58 A testületek összehívása 58 A testületek tisztségviselői 59 A testületi tanácskozás alapvető szabályai 59 A testületi ülések nyilvánossága 61 A határozathozatal 61 A testületi ülések dokumentálása 62 VI. AZ EGYETEMI ÉRDEKEGYEZTETÉS 62 VII. AZ EGYETEMEN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK 64 Közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetek 64 A Közalkalmazotti Tanács 64 A hallgatói önkormányzat, doktorandusz önkormányzat 64 VIII. JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK 67 Általános rendelkezések 67 Az egyetemi döntések elleni jogorvoslatok elbírálása 68 IX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69 Vegyes rendelkezések 69 Záró rendelkezések 69 X. MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 70 4
I. PREAMBULUM (1) Az 1999. évi LII. törvény alapján, 2000. január 1-jei hatállyal, a jogelőd intézményeiket is figyelembe véve, az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola, mint alapító felsőoktatási intézmények jogutódjaként tíz karral létrejött, a székhellyel. SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ A 108/2003. (VII.22.) Korm. rendelet alapján az Egyetem budai karai (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és Tájépítészeti Kar) a Budapesti Corvinus Egyetem kötelékébe kerültek, a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar a felsőoktatási törvényt módosító 2003. évi XXXVIII. törvény értelmében pedig Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézménnyé alakult. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról kiadott 2008. évi XCVII. törvény értelmében a Tessedik Sámuel Főiskola 2008. december 31-i hatállyal megszűnt. A megszűnő felsőoktatási intézmény három karával és egy intézetével beolvadt a Szent István Egyetembe, amely befogadó felsőoktatási intézményként, mint a volt Tessedik Sámuel Főiskola jogutódja látja el annak feladatait. 2014. augusztus 1. napjával kivált a Szarvasi Pedagógiai Intézet és a Gál Ferenc Főiskola szervezetében folytatja tevékenységét. (2) A Szent István Egyetem több kampuszon működő felsőoktatási intézmény. Küldetésnyilatkozata alapján a következőképpen határozza meg önmagát: A Szent István Egyetem hazai felsőoktatás integráns része, az európai és ezen belül kiemelten a kárpát-medencei felsőoktatási és tudományos térség aktív formálója. Tevékenységében az elméleti és gyakorlati oktatás, a tudományos kutatás, valamint az értelmiségi alkotó tevékenység szerves egységet képez. Magasan kvalifikált szakemberek képzésével, élenjáró tudományos kutatófejlesztő munkával, szaktanácsadással, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosításával megkülönböztetett feladatának tekinti az agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékgazdaság, valamint a kapcsolódó iparágak fejlesztésének szolgálatát. Kulturális missziójának részeként kampuszainak infrastrukturális keretei közösségi térként is szolgálnak, melyben a környező településeken és régiókban élő állampolgárok formális és informális csoportjai helyet és lehetőséget kapnak közösségi tevékenységeik gyakorlására. (3) A Szent István Egyetem a szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseit Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: ESZMSZ) határozza meg. Az ESZMSZ a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) és végrehajtási rendelkezései alapján minden olyan alapkérdést szabályoz, amely a szabályozott és hatékony intézményi működés feltételeit biztosítja. A szabályozás nem terjed ki azokra működési területekre, amelyekről jogszabály vagy felhatalmazás alapján más szabályzatban kell rendelkezni. Az Egyetem egyetlen ESZMSZ-szel rendelkezik, amelynek részei: 5
a szervezeti és működési rend; a foglalkoztatási követelményrendszer és a hallgatói követelményrendszer. Az ESZMSZ elválaszthatatlan részét képezik azok a mellékletek, amelyekre a szabályzatban hivatkozás történik. (4) Az egyetemen folyó tevékenységek minőségi követelményeinek és feltételeinek meghatározása, rendszerbe foglalása, megismertetése, valamint érvényesülésük folyamatos ellenőrzése céljából az Egyetem minőségbiztosítási rendszert működtet, és minőségfejlesztési programot készít. Az Egyetem minőségfejlesztési rendszere az ESZMSZ mellékletét képezi. (5) A Szent István Egyetem Szenátusa az ESZMSZ mellékletét képező intézményfejlesztési tervében (IFT) határozza meg a képzésfejlesztéssel, a tudományos kutatás fejlesztésével, a fenntartó minisztérium által az Egyetem rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseit, a várható bevételeket és kiadásokat. A Szenátus fogadja el az IFT részeként az Egyetem tudományos kutatási fejlesztési és innovációs stratégiáját is. 6
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Egyetem jogállása 1. (1) A Szent István Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Magyarország állami felsőoktatási intézménye, az Nftv. alapján létrehozott jogi személy, amely a törvényben, az alapító okiratában és az ESZMSZ-ben foglalt keretek között oktatási, tudományos kutatási, szervezeti és működési autonómiával rendelkezik. (2) Az Egyetem (a) egymásra épülő képzési ciklusokban: alapképzést, mesterképzést és doktori képzést, (b) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító: felsőoktatási szakképzést és szakirányú továbbképzést (c) az állatorvosi szakon, valamint az agrár-mérnöktanár szakon, osztatlan képzést (d) a felnőttképzési törvény szerint akkreditált intézményként, akkreditált felnőttképzési programok alapján felnőttképzést folytat és a képzési követelményeket teljesítők részére a törvényben megállapított oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki. (3) Az Egyetem székhelye: Gödöllő címe: 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. nevének rövidítése: SZIE angol elnevezése: Szent István University angol rövidítése: SZIU honlapjának címe: www.szie.hu telephelyei: 1078 Budapest, István u. 2., 1146 Budapest, Thököly út74., 1135 Budapest, Szent László út 59-61. 5100 Jászberény, Rákóczi út 53., 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3., 5600 Békéscsaba, Bajza u. 33., 5700 Gyula, Szent István u. 7-19. Székhelyen kívüli képzési helyek: 530104 Csíkszereda, Szabadság tér 1. (Románia) 530104 Csíkszereda, Taploca út 20. (Románia) 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Kárpátalja (Ukrajna) 945 01 Komárno, Bratislavská cesta 3322 (Szlovákia) (4) Az Egyetem körbélyegzőjének leírása: Magyarország címere Szent István Egyetem, Gödöllő körirattal. Az Egyetem címere, Szent István Egyetem, Gödöllő körirattal. A körbélyegzők használatát az ESZMSZ melléklete határozza meg. 7
Az Egyetem alapítója, fenntartója, törvényességi ellenőrzése 2. Az alapítói jogok gyakorlója az Nftv-ben foglaltak szerint az Országgyűlés. Az Egyetem, fenntartói irányítását a felsőoktatásért felelős minisztérium végzi, a fenntartói jogokat a felsőoktatásért felelős miniszter gyakorolja. Az Alapító Okirat az ESZMSZ mellékletét képezi. Az Egyetem képzési, kutatási, szolgáltatási rendszere 3. Az Egyetemen a felsőoktatási szakképzés, az alap- és mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés a Szenátus által elfogadott képzési programok alapján folyik. A képzési programok részét képező mintatanterveket a felsőoktatási szakképzésben, az alap- és mesterképzésben, valamint osztatlan képzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, a szakirányú továbbképzésben pedig önállóan készíti el a felsőoktatási intézmény. A mintatanterveket legalább képzési ciklusonként felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor. 4. (1) Az Egyetem az Alapító Okiratában meghatározottak szerint folytathat (a) alapképzést az agrár, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, a műszaki, az orvos és egészségtudományi, a pedagógus, a társadalomtudományi és a természettudományi képzési területen; (b) mesterképzést az agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, műszaki, pedagógusképzés és a természettudományi képzési területen; (c) doktori képzést az agrár-műszaki tudományok, állatorvos-tudományok, állattenyésztés-tudományok, biológia tudományok, gazdálkodás- és szervezéstudományok, környezettudományok, növénytermesztési és kertészeti tudományok, valamint regionális tudományok tudományágban. E tudományterületeken doktori fokozat odaítélésére, valamint habilitációs eljárás lefolytatására jogosult. (d) szakirányú továbbképzést a Szenátus által elfogadott képzési programokban; (e) felsőoktatási szakképzést; (f) felnőttképzést; (g) általános továbbképzést (átképzést) és erről megfelelő bizonyítványt ad ki; (h) költségtérítéses felvételi előkészítő képzést magyar és idegen nyelven, és annak sikeres elvégzéséről igazolást ad ki; (i) pedagógusképzést; a pedagógushallgatók gyakorlati felkészítésen közoktatási intézményekben vesznek részt,; (j) a képzéshez kapcsolódó képzési területeken, tudományterületeken alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, tudományszervezést, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat; 8
(k) az Nftv. és más vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül, költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg kiegészítő tevékenységként; az államilag támogatott alapfeladatokon túl is felsőfokú szakemberképzést; külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő szaktanácsadói, szolgáltatói és egyéb feladatokat; növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet rendszeres állatgyógyászati tevékenységet; az Igazságügyi valamint a Földművelési Minisztérium felügyelete alatt az erre vonatkozó jogszabályok és a bizottságok működési szabályzata szerint az Egyetem szervezetében működő Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület és az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, a szakterülethez kapcsolódó igazságügyi szakértői tevékenységet. (2) Az Egyetem a Szenátus jóváhagyásával, az Nftv. az Áht. és más hatályos jogszabályok alapján vehet részt alapítványokban, egyesületekben, közhasznú, illetve gazdasági társaságokban. 5. (1) Az Egyetemen az alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben és szakirányú továbbképzésben megszerezhető végzettséget, illetve szakképesítést a képzési program, illetve az annak részét képező tanterv határozza meg. A doktori képzés tartalmát az akkreditált programok, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit az ESZMSZ mellékletét képező Egyetemi Doktori Szabályzat határozza meg. (2) Az Egyetem magyar, idegen és nemzetiségi nyelven képezhet magyar és más állampolgárságú hallgatókat. (3) Az egyetemi habilitációs eljárás rendjéről és szabályairól az ESZMSZ Foglalkoztatási Követelményrendszerének mellékletét képező Egyetemi Habilitációs Szabályzat rendelkezik. 6. (1) Az Egyetem az oktatók, kutatók és hallgatók számára biztosítja a tudományos kutatás szabadságát, támogatja azok feltételeinek megvalósítását, létrehozza a kutatás eszköztárát, fenntartja azt és biztosítja ennek hozzáférhetőségét. A tudományos kutatásról és az ezt szolgáló műszerek és eszközök használatáról az ESZMSZ mellékletét képező egyetemi szabályzat rendelkezik. (2) Az Egyetem - önkéntes adatszolgáltatás alapján Diplomás Pályakövetési Rendszere és annak alapját képező alumni rendszere keretében ellátja a pályakövetés feladatait, amelyben figyelemmel kíséri azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik itt szereztek bizonyítványt, oklevelet. (3) Az Egyetem karrier és alumni rendszerével tanulmányi és életpálya-tanácsadást nyújt a hallgatók részére, segíti a hallgatók beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelüket a tanulmányok befejezését követően. 9
Az Egyetem gazdálkodási tevékenysége 7. (1) Az Egyetem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait éves költségvetési terv alapján látja el. (2) Az Egyetem gazdálkodási tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak ellátását, a közpénzek és közvagyon hatékony felhasználását. Így különösen: szerződést köthet, társulhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja. (3) Az Egyetem kötelezettsége a rendelkezésre álló források rendeltetésszerű, gazdaságos és hatékony felhasználása, a materiális és immateriális vagyonának gyarapítása, védelme. (4) Az egyetem vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételeit meghatározó jogszabályok az irányadók (5) A felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított állami támogatás rendszerét a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás. (6) Az állami támogatás célja (a) (b) (c) (d) (e) (f) (g) (h) a hallgatói juttatások, a képzési tevékenység, a tudományos fejlődés, a fenntartási feladatok, a hallgatói sport tevékenység, az egyes speciális felsőoktatási feladatok, az Nftv.10.. szerint minősített intézményi támogatás, a kulturális és fejlesztési támogatások pénzügyi feltételeinek biztosítása. A felsorolt jogcímek - az (a) és (f) pontokban meghatározott jogcímek kivételével - nem jelentenek felhasználási kötöttséget. (7) Az egyetemi gazdálkodás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező Gazdálkodási Szabályzat foglalja össze. 8. Az Egyetem kialakítja az oktatási, kutatási-fejlesztési, szaktanácsadási, szolgáltató, költségtérítéses és kiegészítő tevékenységének szervezeti-, és gazdasági kereteit és szabályait a vonatkozó jogszabályok alapján. 10
Az Egyetem adatkezelési rendszere (1) Az Egyetem nyilvántartja azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek 9. (a) az intézmény rendeltetésszerű működéséhez, (b) a jelentkezők és a hallgatók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez, (c) a képzés, kutatás megszervezéséhez, (d) a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve az oktatók, kutatók, dolgozók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez, (e) a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez (f) a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, (g) az Nftv.15. és 16.. szerint végzettek pályakövetése céljából szükségesek. (2) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés célját és időtartamát, valamint a nyilvános adatok továbbításának feltételeit az Nftv. 3. melléklete alapján végzi az Egyetem. A nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára a hivatalos statisztikai szolgálat számára átadhatók. (3) A Szent István Egyetem adatbiztonsága, informatikai rendszereinek védelme és erősítése érdekében elvárt magatartást az ESZMSZ mellékletét képező Információ Biztonsági Szabályzat tartalmazza. Hatálya kiterjed a Szent István Egyetem tulajdonában vagy kezelésében lévő informatikai rendszerelemekre, azaz tárgyakra, eszközökre, programokra, adatokra, adathordozókra, dokumentumokra és az informatikai rendszerekkel kapcsolatba kerülő kezelő, üzemeltető, kiszolgáló, karbantartó és felhasználó személyekre. Az Egyetemen belüli kapcsolattartás rendje 10. (1) A rektor, a kancellár valamint a beosztott vezetők, közalkalmazottak, hallgatók közötti ügyek intézésében a hivatalos kapcsolattartási forma a szolgálati út. A szolgálati út az ügyek intézésének folyamatát jelenti az egyetemi szervezeti hierarchia különböző szintjein lévő személyek közötti alá-fölérendeltségi viszonyára épülve. A különböző ügytípusokhoz különböző folyamatok, szolgálati utak tartoznak, és ennek megfelelően különböző személyek (vezetők, tisztviselők) azok, akiknek tudniuk kell az ügyről, annak állásáról, az azzal kapcsolatos intézkedésekről. Ezeket a folyamatokat a szervezeti egységek ügyrendjei, az ügytípusokra vonatkozó szabályzatok, eljárásrendek, vezetői utasítások határozzák meg. (2) A közalkalmazottak számára a feladataik ellátásához szükséges kapcsolattartás alapvető rendjét a munkaköri leírásban kell meghatározni. 11
(3) A kapcsolattartás egyéni formája a fogadóóra. - A hallgatók számára az oktatók kötelesek a szorgalmi időszakban legalább heti rendszerességgel fogadóórát tartani. - Ugyancsak kötelesek rendszeresen fogadóórát tartani az egyetem polgárai számára a magasabb vezetők és helyetteseik, akik a fogadóórák gyakoriságát a felmerülő igényeknek megfelelően állapítják meg. (4) A kollektív kapcsolattartás kötelező fórumai: - a szervezeti egységek legalább havi rendszerességgel megtartott munkaértekezletei; - a legalább félévenkénti rendszerességgel megtartott kari összoktatói vagy összdolgozói értekezletek; - a legalább félévenként összehívott egyetemi összoktatói, összdolgozói értekezlet, amelyet a rektor és a kancellár az egész egyetemet érintő fontos kérdésekkel kapcsolatos információ megbeszélésére hívhat össze. (5) A közalkalmazotti és hallgatói érdekképviseletekkel (közalkalmazotti tanács, hallgatói önkormányzatok, reprezentatív szakszervezetek), azok választott vezetőivel a rektor és a kancellár közvetlenül vagy az általuk megbízott helyetteseiken keresztül tartják a munkakapcsolatot. Ha az érdekképviseletek az egyetemi szervezeti hierarchiának megfelelően szerveződnek, akkor a kari, illetve szervezeti egységi vezetők vagy megbízottjaik tartják a kapcsolatot a megfelelő szervezeti szintű érdekképviseleti vezetőkkel. Ezeket a kapcsolatokat, illetve az ezzel összefüggő jogosultságokat az ESZMSZ és ennek a kari kiegészítései, rektori utasítások, valamint más egyetemi szabályzatok, továbbá az illetékes érdekképviseleti szerv saját alapszabályai (szabályzatai, ügyrendjei) határozzák meg. (6) A kapcsolattartás során tanúsított emberi és szakmai magatartási normákat az ESZMSZ mellékletét képező Etikai Kódex határozza meg. Az ESZMSZ felhatalmazza a rektort és a kancellárt, hogy a külső kapcsolattartási normákat, a nyilatkozattétel rendjét rektori és kancellári közös utasításban szabályozza. Egyetemi címek és kitüntetések 11. (1) Az Nftv. a hatályos jogszabályok és az egyetemi szabályzatok alapján a Szenátus, a rektor és a kancellár, továbbá átruházott hatáskörben a kari tanácsok különböző kitüntetéseket, kitüntető címeket adományozhatnak az egyetemi oktató- és tudományos kutatómunkában részt vevő, az Egyetem tudományterületeit kiemelkedően művelő, kiváló elméleti és gyakorlati eredményt elérő hazai és külföldi szakembereknek, az Egyetem volt oktatóinak, kutatóinak, állományban lévő oktatóinak, kutatóinak kiemelkedő munkát végző más közalkalmazottainak. (2) A kitüntetések és kitüntető címek adományozásának feltételeit az ESZMSZ mellékletét képező, Az Egyetemi Címek, az Állami és Egyetemi Kitüntetések Adományozásának Egyetemi Ügyrendje határozza meg. 12
Az egyetem együttműködési megállapodásai 12. (1) Az Egyetem rektora az alaptevékenységek körébe tartozó egyes ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan az ESZMSZ mellékletét képező szerződéskötési szabályzat előírásainak megfelelően, az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. (2) Az Nftv. 13/A. (2) bekezdés a) f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár az egyetem vezetőjeként és képviselőjeként jár el, így e feladatok ellátásához kapcsolódóan a kancellár is jogosult az (1) bekezdésben foglalt együttműködési megállapodások megkötésére. (3) A rektor és a kancellár ezt a jogkörét estenként vagy egyes ügycsoportokra vonatkozóan az egyetem vezető beosztású munkatársaira átruházhatja a szerződéskötési szabályzatban meghatározott eljárásrend betartása mellett. (4) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. (5) Az együttműködési megállapodásokat, amennyiben azok az egyetem materiális és immateriális vagyonát érintően az ESZMSZ mellékletét képező kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzatban meghatározott összeghatár feletti kötelezettségvállalást tartalmaznak vagy a megállapodásban foglaltaknak megvalósulása, meghiúsulása ilyen kötelezettséggel jár, a Szenátus elé kell terjeszteni véleményezésre. (6) Az együttműködési megállapodás aláírását a szerződéskötési szabályzat alapján kell előkészíteni, és meg kell győződni arról, hogy a megállapodásban érintett partnerszervezettel kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség. (7) Az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítéséről a megállapodásban kötelezően megjelölt kapcsolattartó személy évenként köteles írásban beszámolni a megállapodásban foglaltak megvalósulásáért felelős szervezeti egység vezetőjének. (8) A hazai és nemzetközi együttműködési megállapodások nyilvántartása, megvalósulásuk évenkénti értékelése, egyetemi szintű összehangolása a rektor külkapcsolatokért felelős helyettesének a hatáskörébe tartozik, aki erről minden év január 30-ig összegző jelentésben tájékoztatja a rektort és a kancellárt. 13
III. AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS VEZETÉSE Az Egyetem szervezete 13. (1) Az Egyetemen az oktatási és kutatási, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő feladatok, valamint a működést biztosító funkcionális és fenntartási feladatok hatékony és gazdaságos ellátása érdekében (a) oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenységeket; (b) szolgáltató és funkcionális tevékenységeket ellátó szervezeti egységek működnek. (2) Az Nftv. 14. (1) bekezdése alapján, az oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó tevékenységek ellátásához kapcsolódóan az Egyetemen informatikai, szociális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató - kormányrendeletben meghatározottak szerint kollégiumi - és más, így különösen tanműhely, tanszálloda, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamint termelő feladatot ellátó - szervezeti egység hozható létre. (3) Az Egyetem és szervezeti egységei irányítását a fenntartó megosztott hatáskörben végzi a következők szerint: (a) az alaptevékenységekhez - oktatást, tudományos kutatást, művészeti alkotó tevékenységet végző szervezeti egységekhez - kapcsolódó szakmai működési viszonyok fenntartói irányítása a rektor vezetői hatáskörében valósul meg; (b) a szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek tevékenységéhez kapcsolódó működési viszonyok fenntartói irányítása a kancellár vezetői hatáskörében valósul meg; (c) az Egyetem oktatási, tudományos kutatási és művészeti autonómiájához kapcsolódó önkormányzati irányítás és a belső normatív szabályozás a Szenátus hatáskörében valósul meg. Ennek megfelelően a vezetés eszközeit, kiemelten a vezetés jogi eszközeit a rektor az alaptevékenységeket végző szervezeti egységek fölött, a kancellár pedig a szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek fölött köteles alkalmazni. (4) A vezetés jogi eszközeinek alkalmazása az egyetemi szervezet rendeltetésszerű működését eredményező, az Egyetemen belüli szervezeti és személyi aláfölérendeltségből fakadó kötelezettséget jelent. (5) A vezetés jogi eszközeinek minősülnek a rektor és a kancellár normatív utasításai is, amelyek hosszabb távra rendezik a hatáskörükbe tartozó egyetemi szervezetcsoport belső viszonyait, a szervezeti egységek kapcsolatait és a beosztottak feladatait. (6) A normatív utasításokat a fenntartói irányítás által meghatározott jogszabályi (Nftv., Kjt., Áht. stb.) és a Szenátus által elfogadott szabályzati (ESZMSZ és mellékletei) keretek, - előírások, korlátok, lehetőségek, feltételek - között alkalmazhatják az egyetem vezetői. (7) A Szenátus határozatai, a kancellár és a rektor utasításai eredményezik a szervezeti egységek számára a munkafeladatok kiadását, a munkafolyamatok elindítását, a munkavégzés befolyásolását, a szükséges koordinációt, az ellenőrzést és az értékelést. 14
14. (1) Az Egyetem alaptevékenységei - a rektor szakmai vezetői felelősségi körébe tartozóan - az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységekben folynak. Az oktatási és tudományos szervezeti egységek a következők lehetnek: (a) karok és szervezeti egységeik: intézet, tanszék, kutatócsoport, doktori iskola klinika, lektorátus. Az intézetek szervezete intézeti tanszékekre, csoportokra, a tanszékek szervezete tanszéki csoportokra tagozódhat. (b) nem kari jogállású és nem kari hatáskörbe tartozó oktatási és/vagy kutatási feladatot is ellátó szervezeti egységek: központ (képzési, oktatási, innovációs, tudás- és vizsgaközpont) tangazdaság, tanműhely, botanikus kert. (2) Az Egyetem szolgáltató és funkcionális feladatait a kancellár vezetői felelősségi körébe tartozó szervezeti egységek látják el. A kancellária szervezetében működő szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek a következők lehetnek: főigazgatóság igazgatóság főosztály, osztály, titkárság csoport kollégium könyvtár levéltár irattár szakmúzeum, központ iroda hivatal. 15. (1) Az Egyetem alaptevékenységeit végző, az Nftv. 108. (13) bekezdése alapján létrehozott, magasabb vezető által irányított fő szervezeti egységei a karok. Az Egyetem oktatási és tudományos kutatási szervezete a következő karokra tagozódik: (a) Az Egyetem székhelyén, a Gödöllői Kampuszon működő karok Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (továbbiakban: GTK) Gépészmérnöki Kar (továbbiakban: GEK) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (továbbiakban: MKK) 15
(b) Az Egyetem székhelyén kívül működő karok Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar (továbbiakban: ABPK) Jászberény Állatorvos-tudományi Kar (továbbiakban: ÁOTK) Budapest Ybl Miklós Építéstudományi Kar (továbbiakban: YMÉK) Budapest Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar (továbbiakban: GAEK) Békéscsaba, Szarvas, Gyula (2) A karok oktatási és kutatási szervezeti egységekre (intézetekre, tanszékekre) tagozódását az ESZMSZ mellékletét képező, egységes egyetemi eljárásrend szerint összeállított kari kiegészítések tartalmazzák. 16. (1) A Kancellári Hivatal (továbbiakban: kancellária) az összefoglaló szervezete az Egyetem szolgáltató és funkcionális feladatait ellátó szervezeti egységeinek. A kancelláriához tartozó szervezeti egységek az alaptevékenységekhez (oktatási és tudományos kutatási tevékenységekhez) való viszonyuk alapján a következő főcsoportokba tartoznak: (a) Az Egyetem materiális és immateriális javaival való törvényes és hatékony gazdálkodási feltételeit biztosító szervezeti egységek, amelyek a kancellár osztatlan, teljes körű vezetői hatáskörében látják el feladataikat. (Kancellári Titkárság, Gazdálkodási Igazgatóság, Beruházási és Műszaki Igazgatóság, Belső Ellenőrzési Főosztály, Informatikai Főosztály, Humánpolitikai Főosztály, PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztály, Jogi Iroda) E szervezetek feladata az alaptevékenységek által létrehozott, annak érdekében működtetett immateriális és materiális javak hatékony felhasználása, kezelése, az alaptevékenységek és kiszolgálásuk minőségi humánerőforrás szükségletének biztosítása. (b) Az alaptevékenységek végzéséhez különféle szakszolgáltatást nyújtó, esetenként ágazati jogszabályok alapján működő, vezetői hatáskör szempontjából egyetemi vagy kari szervezeti szintre besorolható önálló szervezeti egységek valamint az alaptevékenységeket végző szervezetek menedzsmentjének vezetői feladatellátását közvetlenül kiszolgáló, segítő szakszemélyzetet magában foglaló szervezeti egységek. Alaptevékenységekhez szakmai szolgáltatást nyújtó szervezeti egységek: Pályázati és Innovációs Főosztály, Sport Iroda, Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Egyetemi Kollégiumok, Szaknyelvoktatási és Nyelvvizsga Központ, Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ, Klíma Iroda, Regionális Egyetemi Tudásközpont, Mezőgazdasági Eszközés Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum. Az alaptevékenységeket végző szervezetek menedzsmentjét kiszolgáló szervezeti egységek: Rektori Titkárság; Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság; Oktatási Igazgatóság; Nemzetközi és Külkapcsolati Iroda; Műszaki, Informatikai Oktatási és Kutatási Központ; a kancellária kari szervezeti egységei (tanszéki, intézeti, dékáni titkárságok, hivatalok, tanulmányi osztályok, karrier irodák. (c) Az alaptevékenységeket közvetlenül kiszolgáló szakasszisztenciát foglalkoztató szervezeti egységek, vagy e szervezeti egységekhez rendelt kancellári hivatali szakalkalmazottak. 16
E szervezetek lehetnek önállóak, és önálló szervezet nélkül az alaptevékenységet végző szervezeti egységekhez rendelt kancellári hivatali szakalkalmazottak (tanszéki, intézeti, laboratóriumi, klinikai, tanműhelyi, botanikus kerti, tangazdasági stb. diplomás és nem diplomás szakszemélyzetet összefogó szervezetek). (2) Az (1) bekezdés alapján a kancellária szervezeti egységei, valamint a kancellár és a rektor e szervezeti egységekhez kapcsolódó jogi vezetői eszközei a következők: (a) Az (1) (a) bekezdés alapján a kancellár teljes körű vezetői hatáskörében működnek a következő szervezetek: A. Gazdálkodási Igazgatóság (GI) i. Beszerzési és Közbeszerzési Főosztály Közbeszerzési Osztály Beszerzési Osztály ii. Kollégiumok (rektor alaptevékenységekkel kapcsolatos utasítási hatáskörében) - Kari kollégiumok iii. Számviteli és Kontrolling Főosztály - Számviteli Osztály - Kontrolling Osztály - Eszközgazdálkodási Osztály iv. Pénzügyi Főosztály Pénzügyi Osztály Költségvetési Osztály v. Biztonságszervezési Főosztály - Rendészeti Osztály - Izotóplabor - Gondnokság, Kertészeti Osztály B. Beruházási és Műszaki Igazgatóság (BMI) i. Üzemviteli Főosztály ii. Ingatlangazdálkodási és Épületberuházási Főosztály C. Belső Ellenőrzési Főosztály D. Informatikai Főosztály (IF) i. Üzemeltetési Osztály ii. Ügyfélszolgálati Osztály E. Humánpolitikai Főosztály (HF) i. Humánpolitikai Osztály (az oktatói, kutatói, tanári személyi állomány esetében a rektor utasítási hatáskörében) ii. Bérgazdálkodási Osztály F. PR, Sajtó és Rendezvényszervezési Főosztály (PRF) (az alaptevékenységek tekintetében rektor utasítási hatáskörében) G. Jogi Iroda (b) Az (1) (b) bekezdés alapján a kancellár teljes körű vezetői és a rektor alaptevékenységekkel kapcsolatos utasítási hatáskörében működnek a következő szervezetek: 17
A. Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság (SKF) i. Rektori Titkárság ii. Nemzetközi és Külkapcsolati Iroda iii. Igazgatási és Koordinációs Főosztály iv. Stratégiai és Elemző Főosztály v. Egyetemi Könyvtár és Levéltár vi. Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ vii. Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum B. Pályázati és Innovációs Főosztály (PIF) i. Pályázati Iroda ii. Innovációs Iroda iii. Klíma Iroda iv. Regionális Egyetemi Tudásközpont C. Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, (KAVIK) D. Sport Iroda (SI) E. Oktatási Igazgatóság (OI) i. Egyetemi Tanulmányi Hivatal ii. Egyetemi Minőségügyi Központ, iii. Karrier Iroda iv. Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács Titkársága v. Szaknyelvoktatási és Vizsgáztatási Központ Kari szervezeti szinten: F. A kancellária kari igazgatási és gazdálkodási szervezetei, tanszéki, intézeti titkárságok (a feladataiknak értelemszerűen megfelelő központi szervezeti egységek kari részlegeiként működnek) (c) Az (1) (c) bekezdés alapján, a kancellár munkáltatói jogköréhez tartozóan és rektor szakmai irányítási hatáskörében működnek a következő szervezetek: A. Tanszéki, intézeti oktató-, kutatólaboratóriumok, tanműhelyek, kísérleti terek B. Klinika, C. Botanikus kert, D. Tangazdaságok, tanüzemek (3) A (2) (a), (b), (c) pontban nevesített szervezetek további szervezeti egységekre tagozódását a vonatkozó ügyrendek tartalmazzák. Az Egyetem vezetési szerkezete 17. (1) Az Egyetemen a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján a következő magasabb megbízások adhatók: (a) (b) (c) (d) (e) rektor; rektorhelyettes; főigazgató dékán kancellár 18
(2) Az Egyetemen vezetői megbízatásnak minősülnek: (a) az (1) bekezdésben felsoroltak az (a) és (b) pontban foglaltak kivételével helyettesei, valamint, (b) a szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei. (3) Az egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók: (a) Magasabb vezetői megbízások az alaptevékenységeket végző szervezetek struktúrájához kapcsolódóan: rektor rektorhelyettes dékán (b) Vezetői megbízások az alaptevékenységeket végző szervezetek struktúrájához kapcsolódóan: dékánhelyettes intézeti igazgató tanszékvezető doktori iskolavezető (c) Magasabb vezetői megbízások a kancellária szervezeti struktúrájához kapcsolódóan: kancellár főigazgató (d) Vezetői megbízások a kancellária szervezeti struktúrájához kapcsolódóan: igazgató kari igazgató főosztályvezető osztályvezető hivatalvezető irodavezető titkárságvezető csoportvezető központvezető (4) A rektor az Egyetem alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat. Munkáját rektorhelyettesek és a karokat irányító dékánok segítik. A rektorhelyettesek száma legfeljebb négy lehet. (5) A dékán munkáját legfeljebb négy dékánhelyettes, továbbá intézeti igazgatók, tanszékvezetők, doktori iskolavezetők segítik. (6) A kancellár az egyetem rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik arról, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa. (7) A kancellár munkáját főigazgatók, továbbá igazgatók, kari igazgatók, irodavezetők, titkárságvezetők főosztályvezetők, osztályvezetők, hivatalvezetők, csoportvezetők segítik. 19
Az Egyetem rektora és helyettesei 18. Az Egyetem rektora (1) Az Egyetem első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (a) Az Nftv. 13/A. (2) bekezdés a) f) pontjában meghatározott feladatai tekintetében a kancellár is az Egyetem vezetőjeként és képviselőjeként jár el. (b) Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. (2) A rektor az alaptevékenységnek megfelelő egyetemi működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint az Nftv. 25. (3) bekezdése szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatosan, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. (3) A rektor feladatkörében: (a) felelős a Szenátus és testületei működtetéséért a hozott döntések végrehajtásáért; (b) irányítja az Egyetemen folyó képzési, a tudományos kutatási tevékenységet, az Egyetem nemzetközi kapcsolatait; (c) a (2) bekezdés keretei között gyakorolja a munkáltatói, illetőleg a kiadmányozási jogkört; (d) törvényességi felügyeletet gyakorol a karok tevékenysége felett; (e) a jogszabályok szerint gyakorolja a kiadói és terjesztői jogot; (f) ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok, az egyetemi szabályzatok és a Szenátus a feladatkörébe utalnak. (4) A rektor a fentiekben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az Egyetem más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább. (5) A rektor visszahívását a Szenátus, tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti. (6) A rektor a (7) bekezdésben foglaltak kivételével megsemmisíthet minden olyan egyetemi döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt sért. Akire ez a döntés sérelmes, fellebbezhet a Szenátushoz. (7) A rektor a Szenátus jogszabálysértő döntéseinek megsemmisítése iránti kérelemmel bírósághoz fordulhat. A keresetnek a végrehajtást illetően halasztó hatálya van. (8) A rektor vezetői munkafeltételeinek biztosítására a kancellár rektori titkárságot működtet. 20
19. A rektorhelyettesek (1) A rektort vezetői tevékenységében, feladatainak szakmai koordinálásában legfeljebb négy rektorhelyettes segíti. (2) A ténylegesen megbízott rektorhelyettesek számát és feladatkörét ez utóbbit munkaköri leírásban a rektor határozza meg. A rektorhelyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben átruházott hatáskörben a rektor jogkörét gyakorolják. A rektorhelyettes, a rektor esetenkénti vagy állandó megbízása alapján, a rektor távollétében, a rektor jogkörét is gyakorolja. (3) A rektorhelyettesek feladat- és jogköre a rektor feladatkörét és felelősségét nem érinti. A rektor helyetteseit meghatározott körben, azok feladatkörét és felelősségét érintően kiadmányozási jogkörrel ruházhatja fel. (4) A rektorhelyettesek vezetői feladatainak ellátását kiszolgáló szervezeti egységeket, a szükséges igazgatási szakszemélyzetet a kancellár jelöli ki. A rektorhelyettesek ellátják a munkájukat segítő szervezeti egységek szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat. A Szenátus 20. (1) Az Egyetem oktatási és tudományos kutatási autonómiáját megtestesítő vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. A szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai. A Szenátus működési feltételeit a Stratégiai és Koordinációs Főigazgatóság biztosítja, titkára a stratégiai és koordinációs főigazgató. (2) A Szenátus (a) meghatározza az egyetem képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását; (b) megállapítja saját működésének rendjét; (c) elfogadja az intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább négyéves időszakra évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát; (d) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat, megválasztja a rektorjelöltet, értékeli a rektor vezetői tevékenységét; (e) elfogadja az intézmény ea) képzési programját, eb) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, ec) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, ed) a fenntartó által meghatározott keretek közötti költségvetését, ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; (f) meghatározza az intézményben fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét, fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét; 21
(g) a fenntartó egyetértésével dönt ga) gb) fejlesztés indításáról, az intézmény vagyongazdálkodási tervéről, gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; (h) a szenátus dönt ha) tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, hb) a rektorjelölt személyéről a fenntartó által kiírt pályázat alapján a rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázat véleményezését követően, valamennyi tagja többségének szavazatával; hc) az egyetemi tanári és a rektor hatáskörébe tartozó magasabb vezetői pályázatok és minden olyan vezetői pályázat rangsorolásáról, testület elnökének megválasztásáról, amelyet jogszabály, szabályzat a Szenátus hatáskörébe utal; hd) az egyetemi címek, kitüntetések adományozásáról (a kitüntetési szabályzat eljárásrendje figyelembe vételével) he) hf) hg) doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és doktori képzés indításáról, köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, képzés alapításának, indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről (i) bármely kérdést megvitathat, abban állást foglalhat, javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra 30 napon belül, testület esetén legkésőbb a 30. napot követő első testületi ülésen érdemben választ adni. (3) A Szenátus nem ruházhatja át a jelen paragrafus (2) bekezdés a-h) pontjában meghatározott jogköröket. (4) A kancellár a felelős az Nftv. 13/A. (2) bekezdés a) f) pontjában meghatározott feladatokkal kapcsolatos szenátusi előterjesztések előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a Szenátusnak az egyetem gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele. (5) A Szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, határozott időre, vagy alkalmanként bizottságot hozhat létre. A bizottságok elnökeit és tagjait a Szenátus megválasztja illetőleg a dönt a tagok delegálási rendjéről. (6) Ha a Szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is a kreditátviteli bizottság kivételével. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt százaléka. (7) A Szenátus állandó bizottságai, a testület döntésétől függően, a céljellegű ad hoc bizottságok pedig a feladat végrehajtását követően kötelesek tevékenységükről a Szenátusnak beszámolni. 22
21. A Szenátus működése (1) A Szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést az egyetem szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. (2) A Szenátus (a) ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak, (b) ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza, (c) jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani, (d) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, (e) üléséről - időpontjának és a napirendjének megküldésével - előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell. A fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. 22. A Szenátus összetétele (1) A szenátus tagja (szenátor) a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselői kivételével csak az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló személy lehet. (2) A szenátus tagjai a rektor és a kancellár kivételével választás útján nyerik el megbízatásukat a következő szempontok alapján: (a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak az elnökkel együtt a testület többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, (b) a hallgatói önkormányzat az összes testületi tag legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt, (c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni, (d) a nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezeteket képviselőtagok létszáma nem lehet több mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő, (e) a szenátus választásakor mandátumot szerzett szenátorok megbízása négy év, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet. Az időközi választáson mandátumot szerzett szenátor megbízása a négy éves szenátusi választási ciklus végéig szól. 23
(3) Az Egyetem Szenátusának létszáma 23 fő, melynek összetétele a következő: (a) Hivatalból tagok: - rektor - kancellár (b) Választott tagok - a hét kar oktató és kutató tagjai (karonként 2 fő) - nem oktató, nem kutató, nem tanár alkalmazottak képviselője - az EHÖK által választott képviselők - a doktorandusz önkormányzat képviselője Összesen: 1 fő 1 fő 14 fő 1 fő 5 fő 1 fő 23 fő (4) A Szenátus ülésein tanácskozási joggal vesznek részt, ha jogszabály alapján nem tagok vagy nem választott tagok: a fenntartó képviselői; a magasabb vezetők (rektorhelyettesek, a főigazgatók, a dékánok), a Közalkalmazotti Tanács elnöke, az Egyetem előző rektorai, amennyiben az egyetemmel emeritusi vagy közalkalmazotti jogviszonyban állnak; mindazok, akiket a Szenátus, illetve a rektor a testület üléseire állandó, vagy eseti jelleggel meghív. (5) A Szenátusnak nem lehet tagja az a hallgató, aki hallgatói jogviszonyát szünetelteti, vagy hallgatói jogviszonya megszűnt. (6) Megszűnik a szenátusi tagsága a választott szenátornak, ha szervezeti egysége megszűnik, más szervezetbe beolvad, más szervezettel összeolvad, különválik a delegáló szervezettől. A tagság megszűnésének időpontja a szervezet megszűnésének, különválásának vagy átalakulásának időpontjával megegyező. A Szenátus testületei 23. Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) (1) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése az EDHT joga. Az EDHT tudományterületenként ezen belül az Egyetem doktori szabályzatában meghatározott tudományágban tudományági doktori tanácsot hozhat létre. (2) Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT) feladatkörében: (a) (b) döntéshozatali jogosultsággal ellátja a doktori képzés, a fokozatszerzés irányítását és felügyeletét, különösen a képzés programjának jóváhagyása, a képzésre való felvétel és a fokozat odaítélése tekintetében; a habilitációs eljárás lefolytatására létrehozott egyetemi testületként ellátja a habilitációs eljárással kapcsolatos szervezési és döntési feladatokat. (3) Az EDHT elnöke az Egyetem főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott akadémiai doktori címmel rendelkező professzora. Az elnök személyét és a testület tagjait a rektor - Egyetemi Habilitációs és Doktori Szabályzatban megfogalmazott követelmények alapján tett - javaslatára a Szenátus választja meg. Az EDHT tagjainak kiválasztásánál biztosítani 24
kell, hogy legalább két olyan tagja legyen, aki az Egyetemmel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban. Az EDHT egy tagját a doktori képzésben résztvevő hallgatók választják. (4) Az EDHT szakmai felügyeletét átruházott jogkörben a tudományos rektorhelyettes látja el. Az EDHT üléseinek az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes állandó meghívottja. 24. Egyetemi Tudományos Tanács (1) Az Egyetemi Tudományos Tanács továbbiakban (ETT) a Szenátus tudománystratégiai tanácsadó testülete. (2) Az Egyetemi Tudományos Tanács véleményezi az egyetemi szintű kutatás-fejlesztési, stratégiát, a kutató egyetemmé válás követelményei teljesítésének feladatait. Évente összegzi az Egyetemen folyó tudományos kutató tevékenység eredményeit, tudományterületenként elemzi az Egyetemi tudományos kutatás hazai és nemzetközi rangsorban elfoglalt helyét, a kiemelt forrásszerző képességű szakértői csoportok működését támogató egyetemi környezet feltételeit. Tájékozódik a tudományos kutatási projektek megvalósulásáról, a Pályázati és Innovációs Igazgatóság működéséről. (3) Az ETT elnökét rektor javaslatára a Szenátus választja meg. Az ETT tagjai a karok által delegált, kiemelt forrásszerző képességű szakértői csoportok vezető oktatói. Kutató karok két-két főt, más karok egy-egy főt javasolnak a Tanácsba. Az Oktatási Igazgatóság képviselője, a stratégiai és koordinációs főigazgató képviselője, a karok tudományos dékánhelyettesei, az EDHT elnöke, és a Stratégiai és Koordinációs Főigazgató, valamint a PII vezetője állandó meghívottak. (4) Titkára a PIF Pályázati Iroda vezetője. (5) Az ETT szakmai felügyeletét - átruházott jogkörben - a rektor tudományos ügyekkel megbízott helyettese látja el, ügyrendjét az első ülésén fogadja el. 25. Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság (1) Az Akkreditációs és Minőségügyi Bizottság (AMB) az Egyetem minőségpolitikájának, minőségfejlesztési programjának érvényesülését, az akkreditációs követelmények teljesülését ellenőrző, elemző és tanácsadó testület, javaslattevő, véleményező jogkörrel. Elnöke a rektor által kijelölt mindenkori minőségügyekért felelős rektorhelyettes. Tagjai a karok minőségügyi vezetői, az EDHT doktori iskolák akkreditációjáért felelős megbízottja, a felnőttképzési és szaktanácsadási központ vezetője, valamint az Oktatási Igazgatóság képviselője és a kancellár által delegált megbízott. (2) Az AMB feladatai: (b) kidolgozza az Egyetem minőségpolitikáját és érvényesülését rendszeresen felülvizsgálja, különös tekintettel a szak- és intézményakkreditációkra való felkészülésre;folyamatosan figyelemmel kíséri az aktuális felsőoktatási akkreditációs követelményeknek való megfelelést az intézményben; (c) gondoskodik az akkreditációs eljárásokra (intézményi és szak) történő szakmai felkészítésről, az akkreditációhoz kapcsolódó követő (monitoring) eljárások teljesítéséről; 25