Az Iskolai Közösségi Szolgálat kialakulása

Címlap Az Iskolai Közösségi Szolgálat kialakulása Témavezető: Czimmer I. László Készítette: Vaskó Ilona Budapest 2014 1

Tartalom Címlap... 1 SZAKDOLGOZAT FELADATLAP... 4 Konzultációs lap... 5 Nyilatkozat... 5 Bevezetés... 6 Az IKSz története :... 7 Történeti áttekintés:... 7 Kora középkor... 7 A XVIII.-XIX. század... 8 A XX. század közepe... 10 Fogalmak... 10 Munka fogalma:... 10 Önkéntes munka fogalma:... 10 Iskolai közösségi szolgálat... 11 Jogi keretek... 12 Szervezés... 13 Tervezés... 14 Előkészítés... 14 Intézményi feladatok... 15 Az Iskola, mint intézmény feladata:... 15 Fogadóintézmény feladata:... 16 Dokumentáció... 16 Pedagógusfeladatok... 16 Koordinátor tanár feladata:... 17 Osztályfőnök feladata:... 17 Érzékenyítés... 17 Értékelés... 18 Az IKSz eredményessége, a diák, a tanár, az iskola, a fogadóintézmény, a szülő, a társadalom haszna. (élménybeszámolók)... 18 T. M. 10. C osztályos lány beszámolója a közösségi szolgálatról:... 18 Cs. D 10. C osztályos fiú beszámolója a közösségi szolgálatról:... 19 Az Önkormányzat szerepe a közösségi szolgálat szervezésében... 19 Közösségi szolgálat a befogadó intézmények szemével... 21 2

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Nyíregyháza... 21 Tömöri László az egyesület vezetőjének beszámolója:... 21 Magyar Máltai Szeretetszolgálat... 22 Meszlényi Eszter beszámolója:... 22 Mennyire tájékozottak a tanulók a közösségi szolgálatról? (mérés)... 25 Iskolai Közösségi Szolgálat kérdőíve... 25 Összegzés... 31 Irodalomjegyzék... 32 MELLÉKLETEK... 33 1. számú melléklet... 33 Tanulói jelentkezési lap minta... 33 2. számú melléklet... 34 SZÜLŐI NYILATKOZAT... 34 3. számú melléklet... 35 Együttműködési megállapodás (tervezet, nem kötelező érvényű minta)... 35 4. számú melléklet... 39 Közösségi szolgálati napló... 39 5. számú melléklet... 44 Igazolás... 44 6. számú melléklet... 45 Iskolai Közösségi Szolgálat kitöltött tesztje... 45 3

SZAKDOLGOZAT FELADATLAP 4

Konzultációs lap Nyilatkozat 5

Bevezetés Témaválasztásom indoklása egyszerű. Szigorú katolikus neveltetésben részesültem, így már a gyermekkoromnak része volt az önkéntes segítés, az idősebbek támogatása. Általános iskolás koromban még ebédet hordtam haza nekik, később, már a bevásárlásokat és a csekk befizetését is rám bízták. Főiskolás koromtól már előtérbe került a környezet és természetvédelem. Szükségét éreztem annak, hogy ahhoz, hogy változtatni tudjunk egy-egy hibás társadalmi gondolkodáson, előbb egyénként kell megtanulnom, majd továbbadnom a helyes hulladékgazdálkodást értem ez alatt a szelektív hulladékgyűjtést-, az engem körbevevő természet tisztaságát erdőjárások alkalmaival sok zsák szemetet sikerült összeszednünk. Mára már fontosnak érzem az engem körbevevő állatvilág gondozása. Szervezett madárodúk építésében, erdőpásztorkodásban veszek/veszünk rész hétvégente. Már nem csak egyedül, hanem a gyerekeimmel és tanítványaimmal együtt, mindezt már szervezett formában, egy természetvédelmi egyesületben segédkezve. Az, hogy ez még hangsúlyosabbá vált, nem csak személyes, hanem iskolai szinten is, annak az az oka, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához ötven óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Úgy gondolom, hogy a tapasztalat sokat segít ebbe a helyzetben, még akkor is, ha eddig csak magánemberként volt része az életemnek az önkéntes segítés. A nemzeti köznevelésről szóló törvény összefoglalja a közösségi szolgálat szabályozását, melynek koordinátor tanári szerepét én kaptam meg az iskolában. Tanárként is, és szülőként is fontosnak tarom a közösségi szolgálatot, így a témában teljesen elmerülve végzem a munkám immár második éve. Ezáltal a témaválasztásom, egyszerre tapasztalati beszámoló, és egyszerre információnyújtás mindazon kollégáknak, akik még a társadalmi szerepvállalásnak az ilyen formájának elfogadásának útján, az érzékenyítés állapotánál járnak. 6

Az IKSz története : Az Iskolai Közösségi Szolgálat, röviden IKSz, legelőször a 2011. évi CXC. törvény Értelmező rendelkezései között jelenik meg legelőször a 4. 15. bekezdésében, az alábbiak szerint: közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az állami vizsgák rendszere címszó alatt, a 6. már azt rögzíti, hogy az 50 óra közösségi szolgálat megléte nélkül, a tanuló nem kaphat érettségi bizonyítványt. Ami minden pedagógusnak újdonságként jelenik meg a 2011. évi CXC. törvényben, az a Nemzeti Pedagógus Kar. Ennek működését és feladatát a 63. tartalmazza, melyben feladataként jelöli meg az Iskolai Közösségi Szolgálat szervezését, végzését és ellenőrzését. Azt is feladatául tűzi ki a Nemzeti Pedagógus Karnak, hogy tanácsadói és információs rendszert építsen ki. A Nemzeti Pedagógus Karnak ma éljük aktualitását, hiszen a jelölhetőség, illetve a karba történő jelentkezés dátuma 2014. április 20-a volt. Ahhoz, hogy megértsük, és megismerjük az Iskolai Közösségi Szolgálatot, szükséges egyfajta történeti áttekintés. Tudnunk kell, hogyan is jutottunk el a XXI. században oda, hogy törvényesített formában végezzünk olyan munkák, ami bár kötelező, fizetés nem jár érte, illetve feltételt szab az érettségi bizonyítvány átvételéhez. Történeti áttekintés: Kora középkor Ha a közösségi szolgálatok történetét vizsgáljuk, elengedhetetlen, hogy erkölcsi oldalról is rávilágítsunk mi is az az önkéntesség, és hogy hogyan jelent ez már meg a kora középkorban meg a társadalom mindennapjaiban. Mivel a történelmi fejlődés egyik meghatározó eleme a vallási fejlődés volt, így kitekintésünk első részét ebbe a témakörbe kell megtennünk. A nagy világvallások mindegyike fontos pontnak tekinti a szegények támogatását segítését (A zsidó vallásban ezt cedakának, az iszlámban zakatnak, a kereszténységben caritasnak hívják) a lényege az, hogy a közösség minden tagjának lehetősége legyen a vallást gyakorolni. Azaz a vallásos embernek kötelessége az elesetteken segíteni. És mivel ebben a korszakban a modern nemzettudatról még nem beszélhetünk, így elmondhatjuk, hogy a vallás volt a közösségi öszszetartozás egyik legfontosabb része. Aki pedig ennek a közösségnek tagjává szeretett volna 7

válni, annak - még ha elméleti síkon is - a vallás által előirányzott dolgokat be kellett tartania. Mivel a kora középkorban az oktató-nevelői feladatokat a különböző szerzetesrendek tagjai töltötték be, akik módszertani elgondolásaikat a bibliához társították, így elmondható, hogy már kisgyermekkortól a részévé vált az embereknek az önkéntesség gondolata. Az érett középkorban azonban lassan kikerül az elesettekről való gondoskodás az egyház kezéből. Egyre kevesebb a karitatív tevékenység az egyházi szervezeteknél, magán kezdeményezések veszik át. Jó példa erre a céhrendszer, amely mint érdekvédelmi szervezet, gondoskodott azokról az elszegényedett céh tagokról, akiknek megélhetése került veszélybe. A XVI. századra, az erősödő polgárság veszi át az egyház, segítő szerepét és jó néhány városban megjelennek a város által üzemeltetett ispotályok, amelyeket adományokból és a polgárok által felajánlott alamizsnákból tartanak fent. Ezekben a menedékekben dolgozók, fizetés nélkül, önkéntes alapon szerveződött személyek voltak. Ezek az intézkedések szigorúan egyéni kezdeményezések voltak. Bő egy évszázadot kellett várni arra, hogy az ilyen irányú segítség állami támogatási szintre emelkedjen. Az elesettek gondozása a XVII. századra vallási kereteken túlnyúlva már állami szintre emelkedett néhány nyugat-európai országban. Meg kell említeni Angliát, ahol 1601-ben királyi rendelet született a szegényház felállításáról, úgynevezett Szegényügyi Törvény (Poor Law) szövegértelmezése kettős szempontot mutat, hiszen rendelkezik arról, hogy a nincstelenek támogatására adót kell kivetni, és egy otthonszerű épületben kell róluk gondoskodni. Alaposabban megvizsgálva azonban láthatjuk, hogy a szegényekre úgy tekint, mint bűnözői réteg, tehát erősen szegregálja a nincstelenek csoportját. Szinte börtönszerű épületben kell élniük, ahol ellátásukról önkéntes alapon jelentkezők gondoskodnak. A XVIII.-XIX. század A XVII. századra már jelentős változás indult meg az egyén és a közösség kapcsolatát illetően. A közösség magyarázatát, már nem csupán vallási alapokon próbálták magyarázni, hanem a transzcendens szférán kívüli és a társadalmi csoporton belül keresték rá a megoldást. A polgári felvilágosodás eszméinek köszönhetően a társadalomban átértékelődik az egyén magánteljesítménye, amellyel a közösség szolgálatára állhat. Adam Smith filozófus ezzel kapcsolatban azt a megállapítást teszi, hogy szükségünk van egymásra, egymás tiszteletére, megbecsülésére. A társadalmi összetartó erő legfontosabb pontjának tekinti az együttérzés eszméjét. Ennek eredményeképpen a kölcsönös függőség révén egy etikai térben formálódik ki a közja- 8

va. Adam Ferguson szerint a másokkal való érintkezés teremti meg azt az etikai szférát, amelyben az egyén meghatározódik. Hegel következtetéseiben: Az egyén a testületen keresztül kapcsolódik be a közösségi életbe, hogy aztán ez a közösségi szervezet az elismerés révén közvetítse ezt az ő egyéni különös érdekeit. A felvilágosodás eszméivel gyökeresen szembenálló fordulat következett be a kapitalizmus térnyerésével, hiszen több társadalomtudós felfigyelt arra, hogy ez az új irányzat nem csupán gazdaságtörténeti változásokat, hanem a szociális szféra teljes átalakítását is eredményezte. (Feleky, 2001) Megváltozott a munka jellege, a családszerkezete, az emberi kapcsolatok szerkezete. Áthelyeződtek az egyén-közösség-társadalom problémakör hangsúlya és helyette a közösségi összetartozás és a közösségi életbe való bekapcsolódás vette át a szerepet. Természetes az egyén szerepét a közösségen belül a korszak nagy filozófiai gondolkodói sem szorítják a közösség mögé, azaz nem rendelik mindenben alá az egyént a közösség akaratának. Ez az úgynevezett organikus szolidaritás fogalmában valósulhatna meg, ahol az egyén személyiségét tiszteletben tartja a kollektív tudat, így az részben megmaradhat önállónak. (Prónai, 1997) A XIX. századi nyugat-európai gondolkodók megfogalmazták a közösségi szolgálat valamilyen alakját, amikor kijelentették: A szolidaritás azáltal jön létre, hogy növeljük más, tőlünk különböző emberek, szenvedései iránti érzékenységünket. A szolidaritást tehát nem reflexióval fedezzük fel, hanem megalkotjuk. (Rorty, 1997) A szolidaritás szorosan kapcsolódik a demokrácia rendszeréhez, hiszen csak ott tud ez megvalósulni, ahol minden résztvevő betartja az írott és íratlan szabályokat, még akár személyes érdekeinek esetleges sérelme esetén is. Hazánkban is a XIX. század hozza meg a gondolati változást a támogató tevékenységeket illetően. A Magyar Királyságban a felvilágosodás koráig államilag datált támogató rendszer nem működött. A Habsburg- Birodalomban az 1700-as években megindul egy államilag némileg támogatott karitatív rendszer, amelynek alapgondolata az, hogy az állam próbáljon gondoskodni azokról az emberekről, akik nem tudnak gondoskodni létfenntartásukról. A magyar törvénykezésben azonban a dualizmus koráig kell várni egy államilag is elismert és előírt támogató törvényre. Ez az 1871.évi XVIII.tc. 22 (1000 év), amely elrendeli a közösségek számára a szegényügy kezelését. 9

A XX. század közepe A mai harmincöt év feletti felnőttek közül, ki ne emlékezne az építőtáborokra, vagy az őszi alma betakarításokra. 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről: Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Minden iskolatípus készítse elő tanulóit a termelőmunkában való részvételre. A szocialista világnézet és erkölcs alapján neveljenek iskoláink igazi hazafiakat, jellemes és törvénytisztelő állampolgárokat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát. 31. (1) Az üzemek és oktatási intézmények dolgozóinak együttes feladata olyan kapcsolatok létrehozása, amelyek révén a tanuló ifjúság megismerkedik az üzemek és a munkások életével. Kötelesek továbbá kölcsönösen elősegíteni, hogy a tanuló ifjúság és a dolgozó fiatalok között szoros barátság alakuljon ki, amely egymás munkájának megbecsülését és az ifjúság egybeforrását szolgálja. Fogalmak Ahhoz, hogy tudjuk mit is jelent az Iskolai közösségi szolgálat, néhány fogalmat tisztáznunk kell. Különbséget kell tudnunk tenni a munka, az önkéntes munka és a közösségi szolgálat között. Munka fogalma: Az én értelmezésemben munkának nevezzük azt a folyamatot, amelyet az emberek ellenszolgáltatásért cserében napi szinten végeznek. A munka végzés idejét, és az ellenszolgáltatást, más néven a fizetést a Munka törvénykönyve szabályozza. Meghatározza benne, hogy korcsoportonként kinek, hány nap szabadság jár, szabályozza a napközbeni pihenőidőt, meghatározza a munkaadó és a munkavállaló jogait és kötelességeit. Meghatározza, a napi munkaórát, a túlórák lehetőségeit, és azok többlet bérezését. Egyértelműen láthatjuk, hogy egy elvégzett tevékenységért ellenszolgáltatást kapunk, törvényi szabályozás keretei között. Önkéntes munka fogalma: Magyarországon az önkéntes tevékenységet, az önkéntesek foglalkoztatásának lehetőségeit a Közérdekű önkéntes munkáról szóló 2005. évi LXXXVIII. Törvény szabályozza. A törvény 10

alapján önkéntes lehet minden, 10. életévét betöltött személy, amennyiben korának, fizikailelki szellemi állapotának, képzettségének megfelelő munkát végezhet. Önkéntes munkának csak az számít, amit valaki a közjavára, tehát nem saját maga vagy családja érdekében, közvetlen ellenszolgáltatás nélkül végez. (Önkéntes híd a fiatalokért, 2013) Önkéntes munka, különböző szervezetek keretein belül működik. Ilyen szervezet lehet egy közhasznú egyesület, önkormányzat, vagy bármilyen civil illetve egyházi intézmény. A törvény nem csak az önkéntes munkáját szabályozza, hanem a befogadó intézményét is. Az önkéntes munka nem egyenlő azzal, hogy valaki ellenszolgáltatás azaz fizetés nélkülmunkát végez. Szabályai vannak, melyet mind a két félnek be kell tartania. Az önkéntesség: A társadalom tagjainak szolidaritásán alapuló, az állampolgárok öntevékenységét kifejező a személyeiknek és közösségeiknek más vagy mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenysége. (2005.évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről.) Más megközelítésben: Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. (Pagisz, 2013) Az önkéntes munkának három alapfeltétele van: hogy valaki 1. ellenszolgáltatás nélkül, 2. saját akaratából, 3. a közösség érdekében dolgozik. A közösségi szolgálat azonban nem felel meg ezeknek a feltételeknek, hiszen kényszerítő erejű törvény írja elő, és ellenszolgáltatásnak tekinthető, hogy csak így kaphatják meg az érettségit a diákok. Ez tehát nem önkéntes munka, az iskolai közösségi szolgálat elsősorban pedagógiai eszköz. Ezt minden résztvevő szereplőnek tudnia kell: a szolgálat nemcsak azért történik, hogy változzon és jobb legyen a világ, hanem hogy a tevékenységbe bekapcsolódó fiatalok (és felnőttek) fejlődjenek. A csoport és az egyén nem csupán tesz valamit a közjavára, megold egy problémát és értéket teremt, hanem közben tanul is: együttműködést, konfliktuskezelést, empátiát, kreatív gondolkodást, projekttervezést, felelős döntéshozatalt, felelősségvállalást és még sok egyebet. (Horgas, 2013.) Iskolai közösségi szolgálat A közösségi szolgálat feladata az értékteremtés. A lényege, hogy az ifjúság, egy szabályozott keretek között olyan munkát végezzen, melyért ellenszolgáltatás nem jár, és nem vonatkozik rá az önkéntesség, hiszen a törvény szabályozza, hogy mindazon fiatalok, akik 2016. január 11

után érettségiznek, azoknak kötelező 50 óra közösségi szolgálatot teljesítenie. Szervezett keretek között zajlik, és elsősorban a helyi közösség érdekeit képviseli. Közösségi szolgálatnak az a munka számít, amelynek során a diák a saját helyi közössége javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenységet folytat szervezett keretek között. Ilyennek számít a katasztrófavédelmi, egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. (Pagisz, 2013) Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott Nemzeti köznevelési törvénnyel bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, ez a feltétele annak, hogy a diákok megkaphassák az érettségi bizonyítványukat. A köznevelési törvény definíciója szerint a közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. [4. (13)] Jogi keretek Az alábbi jogszabályok, amelyeket az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében kötelezően alkalmazandóak: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények név használatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012 2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat 12

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény Szervezés Az Iskolai közösségi Szolgálat megszervezése egy adott intézményben több területen zajlik. A koordinátor tanár feladata abból a szempontból is fontos, hogy érzékenyítenie kell a téma iránt az iskola igazgatóját, a szülőket, a gyerekeket, és az adott osztályok osztályfőnökeit. Saját tapasztalataim azt mutatják, hogy miután jogi döntés következménye a kötelező Iskolai Közösségi Szolgálat, így az igazgató, és a helyettesek maximális támogatásban részesítnek. Ami ettől sokkal nehezebb feladat, a szülők és gyerekek érzékenyítése, hiszen bár az ő érdeküket szolgálja értem ezalatt, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzésének feltételévé vált- valahogy mégis hatalmas ellenállásba ütközöm. Miért kell ez? Miért van rá szükség? Semmi értelme Stb.. A másik komoly feladat az adott osztályfőnökök érzékenyítése egy-egy feladatra, mert igen komoly szerepet kell vállalniuk nekik is ahhoz, hogy ez egy jól és könnyen megvalósítható feladat legyen. Sajnos tanári szinten a munkaidő rögzítése okoz nagyobb gondot, hiszen még mára sem tisztázott, hogy esetleg, a kolléga, ha elmegy az osztályával szemetet szedni egy héten mondjuk kétszer 3 órában, akkor az hogyan számít bele az ő 32 órájába, vagy az már azon felülinek mondható. Ha szervezési szinten vizsgálom a kérdést, illetve azt, hogy a fent említett kérdéseken tovább tudtak lépni, akkor a koordinátor feladata, felderíteni azokat a helyeket, ahol vállalhatnak a gyerekek közösségi szolgálatot. A dolgok jelen állása szerint, mára már sikerült szerződést kötnünk az alábbi intézményekkel: - XIII. kerületi önkormányzat - Magyar Máltai Szeretetszolgálat - Vakok Állami Intézete - E-misszió Egyesület - Liget Óvoda - Gyorsírószövetség - Rákosmenti Mezei Őrszolgálat - Bottyán Equus Hungária K.H.A 13

- Vöröskereszt Ezeknél az intézményeknél az alábbi módon szerveződik a közösségi szolgálat. Első sorban meghirdetik, hogy milyen feladatra, hány gyermekre lenne szükségük, melyben engem e- mailben tájékoztatnak. Megkeresem az osztályfőnököket, és megkérem, hirdessék ki a saját osztályukban a lehetőséget, és mérjék fel, hány tanulói igény van, hány fő az, aki szívesen elmenne. Ezt követi a tervezési feladat. Tervezés Egyszerűbb, ha egy konkrét példán keresztül mutatom be a tervezést. A legutóbbi felkérésünk a Vakok Állami intézetétől érkezett, hogy 15 fős tanuló csoporttal szervezzünk az intézménybe március 15-i műsort. Miután feltöltöttük a névsort, és tudtuk, hogy kik azok a gyerekek, akik szívesen vennének részt ilyen akcióban, keresni kellett egy olyan kollégát, aki a műsort megtervezi, hiszen vakoknak előadást tartani, nem a ruhákról, és nem a látványról szólt leginkább, hanem arról, hogy milyen szöveget, hogyan tudnak majd előadni a gyerekek. Szerencsémre az egyik magyar szakos kolléga nőm, akinek tízedikes osztálya van, azonnal örült a lehetőségnek, és segített kitalálni a műsort. A tervezési szakaszba ezáltal nem csak az került be, hogy a gyerekek mikor, milyen időtartamban adják majd elő a műsort, hanem az is, hogy mely napokon lesznek a próbáik. A próbák, minden esetben beleszámítanak a közösségi szolgálat időtartamába, az utazási idővel együtt. Előkészítés Előkészítési szakaszba soroltuk azt, hogy a diákok mely napokon, hányadik óra után tudnak maradni próbálni. Maga a próbák sorozata, ami napi egy-két órát vett igénybe, már részét képezték az Iskolai Közösségi Szolgálatnak. Az előkészítés fontos része a tanárnő, és a különböző osztályból jövő tanulók szabadidejének összekoordinálása, valamint az, hogy felkészítsük a tanulókat arra, hogy ez egy speciális helyzet. Az előkészítéshez megemlítenék egy más fajta, tanulóink által is végzett közösségi feladatot, amit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt végeznek, és ez nem más, mint az ételosztás. Ebben a feladatkörben sokkal komolyabb előkészítést igényel a közösségi szolgálat, hiszen perifériára szorult emberekkel kell bánni de úgy gondolom, ugyan ez vonatkozik arra az esetre is, ha a gyerekek óvodába mennek közösségi szolgálatot teljesíteni. 14

A törvény minden esetben lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy a vállalt speciális szolgálat előtt egy óra felkészítésen vegyenek részt, illetve egy vége lezáráson, ami mind a két esetben beleszámít a közösségi szolgálatuk idejébe. A tapasztalataim azt bizonyítják, hogy ezek az előkészületi, felkészítést adó órák nagyon fontosak, hiszen a tanulókat a legkülönbözőbb lehetőségekre kell felkészíteni. De talán ugyan ez elmondható, ha egy állatmenhelyre mennek segíteni, hiszen ott sem mindegy, hogyan, miként bánnak a bentlakókkal. Intézményi feladatok Az intézmény szót két különböző dologra osztanám. Az egyik intézmény természetesen az iskola, a másik a fogadó intézmény. Az Iskola, mint intézmény feladata: - Pedagógiai programba felveszi az Iskolai Közösségi Szolgálatot - Koordinátor tanár kijelölése A középiskola intézményvezetője jelöli ki azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai koordinátor tanár feladata: - a tanulói jelentkezési lapok összesítéséért, - a tanulók felkészítéséért, - pedagógiai feldolgozásért, - a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, - adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért (ehhez szükséges az osztályfőnök, és/vagy a kijelölt pedagógus, iskolatitkár közreműködése), - a kísérésért (ami lehet fizikai, illetve lelki), - a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, - a tevékenységek elismeréséért, - az alapelvek pl. az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesüléséért. (OFI) - Együttműködési megállapodások megkötése - Adminisztráció ellenőrzése: 15

o Iskolai Közösségi Szolgálatos napló vezetése o az osztályfőnök feladata ezt nyilvántartani, fel kell vezetnie a naplóba, a törzslapba és a bizonyítványba o felkészítés o lezárás Fogadóintézmény feladata: - motivált legyen a feladatra - korábban is végzett-e hasonló feladatot - kísérő mentorokat kell biztosítania - feladatkörök, célok rögzítése, - jól megközelíthető legyen, - Tudja ő is biztosítani a felkészítést, ehhez meglegyenek a tárgyi feltételei, - megfeleljen a biztonsági előírásoknak, - tudja kiértékelni a szolgálatot. Dokumentáció Tanulói jelentkezési lap (1. számú melléklet) Szülői hozzájáruló nyilatkozat egészségügyi állapotról (2. számú melléklet) Együttműködési megállapodás fogadó intézményekkel (3. számú melléklet) Közösségi szolgálati napló (4. számú melléklet) Igazolásminta (5. számú melléklet) A pedagógus felkészülését segítő projektminta Gyakorlati útmutató a fogadó szervezet szemszögéből Felkészülés az iskolai közösségi szolgálatra - Érzékenyítés Pedagógusfeladatok A pedagógusfeladatok alatt szintén két fő csoportot kell tennünk, az egyik a koordinátor tanár, a másik pedig az osztályfőnök. Mind a kettőnek más-más feladata van egy adott intézményen belül, és más-más felelősség terheli: 16

Koordinátor tanár feladata: - kapcsolatfelvétel, kapcsolatkeresés a fogadó intézményekkel - együttműködési megállapodás megkötése a fogadóintézményekkel, szervezetekkel - kapcsolattartás (Mentor-Osztályfőnök-Koordinátor) - problémakezelés - iskolán belüli közösségi szolgálati feladatok szervez - a mindennapi tevékenység megszervezése, a tanulók irányítása - szükség esetén személyes jelenlét a fogadó szervezetnél - a tanulói teljesítés igazolása a Közösségi szolgálati naplóban - előkészítő és végül az értékelő feladatok ellátása, pedagógiai feldolgozás - osztályfőnök tájékoztatása Osztályfőnök feladata: - Ellenőrzése a folyamatosságnak - dokumentálás (napló, törzslap) - szükség esetén (iskolaváltáskor) teljesítési igazolás kiállítása két példányban (egy példány a tanulónál, egy példány az iskolánál marad) - az éves teljesítések tanulói Bizonyítványba való bevezetése (megjegyzés rovatban a tanév teljesítése / összesen). Végül a közösségi szolgálatot teljesítette záradék bevezetése a megjegyzés rovatba. - az időarányos teljesítés elmaradása esetén a szülő értesítése Érzékenyítés Az érzékenyítés tűnt az elmúlt egy évben a legnehezebb feladatnak. A tavalyi tanévben, teljes lelkesedéssel vágtam bele a koordinátor tanári munkába, hiszen hátam mögött volt egy jó adag tapasztalat, melyet az életem folyamán, a saját önkéntes munkáimkor szereztem meg. Az első meglepetésem az ellenállás volt. Ellenállás mind a kollégák, és mind a diákok, mind pedig a szülők részéről. Egyetlen szerencsém volt, hogy az igazgatómat nem kellett meggyőznöm érzékenyítenem arra, hogy ezekre a feladatokra nem csak azért van szükség, mert ez a feltétele annak, hogy a diákok érettségi bizonyítványt kapjanak, hanem egyfajta társadalmi normák elfogadására történő nevelést is jelent. Az érzékenyítésről, sok kollégával 17

egyeztetve, akik más iskolákban vállalták el ezt a feladatot, arról számoltak be, hogy nekik még a saját igazgatójukat is érzékenyíteni kellett erre a feladatra. Azt gondolom, hogy a legnehezebb feladat a kollégák és a szülők érzékenyítése volt, illetve még mindig ez okoz a legnagyobb problémát. A diák, ha mind a két oldalról azt a megerősítést hallja, hogy ez egy szükséges feladatvállalás, ami egyben feltétele annak, hogy érettségi bizonyítványt kapjon, de egyben egy olyan erkölcsi, morális nevelés útja is egyben, melyben felnőve, egy új generáció, könnyebben mozgósítható. Értékelés Az iskolai közösségi szolgálatnak több célja lehet, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy fejleszti a tanulók alábbi kompetenciáit: kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, hiteles vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés, problémamegoldás. Az IKSz eredményessége, a diák, a tanár, az iskola, a fogadóintézmény, a szülő, a társadalom haszna. (élménybeszámolók) T. M. 10. C osztályos lány beszámolója a közösségi szolgálatról: Az Én véleményem a közösségi munkáról az, hogy az elején egy kicsit féltem tőle,mert életemben nem segítettem szegény embereknek élelmiszert gyűjteni, de például amikor most 18

utoljára voltam, akkor már egy kicsit tapasztaltabb voltam. A szórólapozásba az nem tetszett, hogy néha emberek tettek bunkó megjegyzéseket, de legalább ezt is kipróbálhattam. Amikor pecsételnem és rá kellett írnom a könyvekre a sorszámokat az már azért könnyebb volt, úgyhogy arra, ha majd lehet, idén szeptemberbe is jönnék, persze a Máltaiakhoz is! Örülnék, ha más közösségi szolgálatot is végezhetnék. Nekem ez lenne a véleményem. Cs. D 10. C osztályos fiú beszámolója a közösségi szolgálatról: A közösségi szolgálat alatti idő valószínűleg örökre belém ég. Mindenalkalom egy külön élmény volt még, ha nem is az éppen elvégzett feladat miatt, de a baráti kör általában emelte a morált. Ezek remek alkalmak a csapatépítésre, ismeretség bővítésére, esetleg szakmai gyakorlat szerzésére. Ellenben biztosan vannak/voltak olyanok, akik ezt nem ilyen pozitívan élték meg, mert esetlegesen olyat kellett csinálnia, amit nem szeretnek - ez egyénfüggő, bár nyilván nem kényszerít senki, de mégse állhat csak úgy ott - vagy éppen, nem túl barátságos, visszahúzódó személyiség. Az óráim nagy részét tartós élelmiszergyűjtésen és ételosztáson szedtem össze, ami persze remek dolog, mert segít az ember, de aki nem tudja élvezni a helyzetet abban ez akár negatív élményként is megmaradhat. Maga az 50 óra összeszedése, nem volt egy borzasztó feladat, fél év alatt sikerült összeszedni, kisebb-nagyobb részletekben. Osztottam tankönyveket, préseltem PET palackokat, útbaigazítottam felvételizőket, gyűjtöttem élelmiszer adományt, osztottam ételt, előadásban vettem részt, szóval elég tartalmas volt. Összegezve ez nem egy rossz ötlet, de nagy gond volt azzal, hogy nem volt hova elmenni, gyűjteni az órákat. Sokkal több és sokoldalúbb helyeken kéne történnie ennek az egésznek, valamint jobban rá kellene venni a diákokat arra, hogy ne halogassák ezt a dolgot. Az Önkormányzat szerepe a közösségi szolgálat szervezésében Saját iskolámban én látom el a koordinátor tanár feladatait a közösségi szolgálat kapcsán. Már a 2012-2013-as tanévben megkezdtem a tárgyalásokat a területi önkormányzattal (XIII. kerület), hogy hogyan, milyen módon tudna együttműködni az iskolánkkal. A napokban sikerült együttműködési megállapodást kötnöm a XIII. kerület önkormányzatával. Az alábbi szerződés részlet jól mutatja be azt, hogy pontosan milyen szerepet is vállal az önkormányzat az Iskolai Közösségi Szolgálattal kapcsolatban. Jól látszik, hogy feladatait komolyan veszi, és jól szervezetten segíti az iskola, és a diák közösség munkáját. 19

Az Önkormányzat vállalja, hogy az alábbi költségvetési intézményei és szervezetei helyszínt biztosítanak a közösségi szolgálat szervezéséhez az alábbi helyeken: Gondozóház Egyesített Óvoda és telephelyei Prevenciós Központ és telephelyei Szociális Szolgáltató Központ és telephelyei XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. és Divíziói Az Önkormányzat vállalja, hogy az évente elfogadott ütemterv szerint szervezi a tanulók részvételét a megjelölt munkakörökben. Az Önkormányzat vállalja, hogy a kijelölt fogadó szervezetei mentort jelölnek ki a közösségi szolgálatban részt vevő tanulók munkájának segítésére, felkészítésére, a fogadó szervezet és az Iskola közötti kapcsolattartásra, az együttműködés koordinálására. Az Önkormányzat vállalja, hogy a kijelölt fogadó szervezetei betartják és alkalmazzák a közösen elfogadott adminisztráció és a teljesítésigazolás módját és rendjét. Az Önkormányzat vállalja, hogy a közösségi szolgálat eredményeiről helyi állampolgárait tájékoztatja. Továbbá a fogadó szervezet biztosítja: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenységhez szükséges feltételeket, a közösségi szolgálattal összefüggő tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, a tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenység csak kisegítő feladat, amelyet szakdolgozó felügyelete mellett lát el, a 18. életévét be nem töltött tanuló, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú tanuló esetén a közösségi szolgálati tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. A tanuló által a közösségi szolgálat során végzett tevékenységgel összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel. Amennyiben a kárt a tanulónak felróható magatartás okozta, a fogadó szervezet a tanulótól követelheti kárának megtérítését. 20

Közösségi szolgálat a befogadó intézmények szemével Az, hogy hogyan látják a befogadó intézmények ezt a dolgot, az alábbi beszámolók alapján tiszta képet kaphatunk róla: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Nyíregyháza Tömöri László az egyesület vezetőjének beszámolója: Egyesületünk eredetét tekintve önkéntesekből alakuló civil szervezetként indult 1986-os évben. Többségünk általános és középiskolás tanulóként segítette a közös célt, környezetünk védelmét. Az elmúlt majd 30 év alatt megszámlálhatatlan akciót, önkéntes napot, kirándulást, előadást, közösségi programot szerveztünk illetve hasonló eseményeken vettünk részt, számítva és alapozva az önkéntes bázisra. Egyesületünkhöz szorosan kapcsolódik az önkéntesekkel való foglalkozás a tagság fejlesztése. A közösségi szolgálat bevezetését, - még ha az kötelező jellegűsége miatt sokszor erőltetett is támogatóan és segítőkészen fogadtuk, tudtuk az iskolák sok esetben nem tudnak a lehetőségekről, nem ismerik a környék civil szervezetek munkáit, azokhoz való önkéntes kapcsolódási lehetőségeket. Mindazonáltal, hogy szerintem a közösségi szolgálat törvényi megalkotói kihagyták a civil szervezeteket a rendelkezésükből, támogatási és egyeztetési formában; szerintünk is szükség van hogy a fiatalok megismerjék környezetükben alkotó civil szervezeteket, beláthassanak munkájukba, felismerhessék hogy civil dolgozóként sem fenékig tejfel az élet, bizony itt is vannak kötelezettségek, és akadnak megélhetési, működtetési problémák. A törvényalkotóknak - hogy bíráljam őket-, nem jutott eszébe, hogy a befogadó szervezeteknek is van munkája a rendszerrel, foglalkoztatás-, eszköz-, anyag- és nem utolsó sorban időköltség. Ha a szervezet nem tud olyan munkát találni, amiben neki hasznos, hatékony a fiatalok szolgálata, előbb utóbb visszavonul és nem alkalmaz új iskolásokat, vagy alapból és többségében úgy tűnik, ez van szigorúan korlátozottan, vagy egyáltalán nem befogadóvá válik Esetünkben egyelőre, míg marad egy olyan munkatárs, aki önkéntesen tudja vállalni a koordinációt -, csak pozitív a tanulók fogadása, az iskolákkal való együttműködés. Ez évben számos utcai akció, nyári fesztivál mellett természetvédelmi terepmunkákban (pl.: madárgyűrűzés), irodai munkákban (Irodatakarítás, borítékolás, adminisztrációs feladatok stb.) vehettek 21

részt a fiatalok. Rendszeresen nagyobb rendezvényen 5-10 tanuló tud segíteni. Míg alkalmi irodai munkálatokban maximum 2-4 segítő kéz talál feladatra. Több fiatal is szívesen részt venne munkáinkban, de gondot okoz az időbeni limitálása munkájuknak, az utazás ideje és azok költségének fedezése, az hogy tanulmányaik és egyéb elfoglaltságaik (sport, szakkörök stb.) mellett nem, vagy nehezen tudnak még önkéntes segítséget is folytatni. Sok problémát jelent az is hogy nem, vagy csak későn értesülnek a résztvevők az elkövetkezendő eseményekről. Nálunk is gondot okoz sokszor, hogy az iskolák előre 2 héttel tudni szeretnék, hogy milyen tevékenységeink lesznek, amit kiajánlhatnak a tanulóknak de sajnos ez sok civil szervezetnél ahogy a mi esetünkben is gyakorta, nem így működik. Ezek miatt is igyekszünk segíteni a kommunikációt az iskolákkal, a fiatalokkal, levelezőlistát - Facebook oldalt hoztunk létre és működtetünk vagyis működteti az, aki ezt önkéntes alapon tudja vállalni... de hogy meddig? az egyelőre kérdés marad. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Meszlényi Eszter beszámolója: A kötelező közösségi szolgálat bevezetését alapvetően pozitív előrelépésként értékeljük. Tekintettel arra, hogy a Máltai Szeretetszolgálat képviselőit igen gyakran kérik fel az úgynevezett érzékenyítő előadások megtartására is, az iskolai beszélgetések révén igen nagy a rálátásunk ennek fogadtatására is. Általánosan az a véleményünk, hogy ugyan fokozatosan történik a közösségi szolgálat bevezetése, mégis olyan mennyiségű diáknak kell megtalálni a szolgálati helyszíneket, hogy ez még egy olyan nagyméretű, számos intézménnyel rendelkező, és sok éves önkénteseket foglalkoztató tapasztalattal rendelkező szervezetnek, mint a Máltai Szeretetszolgálat is nehézségeket okoz. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a diákok számára nagyon fontos megmutatni egy olyan látásmódot, ami túlmutat egyéni érdekeiken, és felébreszti bennük a szolidaritás gondolatát. Tapasztalataink szerint a diákokban sokkal kisebb az ellenállás az új feladattal kapcsolatban, mint a tanáraikban, akik a közösségi szolgálatot szervezik. Illetve az is világos, hogy azokban az iskolákban, ahol a tanárok hozzáállása pozitív, illetve ahol sikerült megtalálni a megfelelő 22

empátiával bíró pedagógust a közösségi szolgálat szervezésére, sokkal pozitívabb a hozzáállás, mint azokon a helyeken, ahol a pedagógusok eleve negatívan viszonyulnak a kérdéshez. Nagyon fontos a diákok számára a megfelelő közösségi szolgálati helyszín megválasztása. Semmi esetre sem szabad olyan helyekre menniük, amitől viszolyognak, illetve fontos a folyamatos visszacsatolás, hiszen lehet, hogy a kezdeti lelkesedés után a diák mégsem alkalmas az által vállalt feladat elvégzésére. Nagyon fontos a szociális intézmények esetében az intézmény, és az iskola közötti folyamatos kapcsolattartás, illetve a megállapodott létszám-keretek betartása is. Nagyon sokszor okoz problémát, hogy egy vonzónak mondható alkalmi szociális munkára, pl. ételosztás, a megbeszéltnél sokkal több fiatal érkezik, hiszen minél több órát szeretnének gyűjteni. Ilyen esetben mindkét fél számára negatív tapasztalattal zárulhat a faladat, hiszen az intézménynek igen sok energiáját köti le a diákok foglalkoztatása, míg a másik oldalon a diákok fogják úgy érezni, hogy feleslegesek. A jól megválasztott munka, és a diákokra való kellő odafigyelés esetében nagyon pozitívak a tapasztalatok. A diákok megismerhetnek egy általuk teljesen ismeretlen világot, hiszen szerencsére legtöbbjük még nem találkozott olyan élethelyzetekkel, akikkel a közösségi szolgálat során találkoznak. Türelmet, és toleranciát tanulnak az idősektől, betegektől, empátiát és az előítéletek legyőzését a szegényebb sorban lévő embertársaiktól. A közösségi szolgálat hosszabb távú rendszerének kialakításához még több tanév szükséges, és feltétlenül meg kell változtatni az iskolák hozzáállását. Nagyon szerencsétlen helyzetnek látjuk azt a nem egyedi gondolkodást, hogy a közösségi szolgálat 50 órájának teljesítését a diákokra, illetve a családra bízza az iskola. Ezek a diákok vannak a legnehezebb helyzetben, és csak ott várható ebben az esetben a feladat teljesítése, ahol a szülők nagy odafigyeléssel és energiákkal állnak a gyermekeik mellett, hiszen egyéb esetben nem várható el a szülőktől, hogy felderítsék a lehetséges szolgálati helyeket, és meg is szervezzék a diák munkáját. Tisztában kéne lenni ezeknek az iskoláknak azzal, hogy egy 15-16 éves diák még alkalmatlan ennek a feladatnak a megszervezésére. Szerencsére számos iskolában komolyan vették a feladatot, és a kezdeti nehézségek után olyan pedagógus vette a kezébe az ügyet, akinek egyébként is van affinitása a szociális problémák iránt. Ebben az esetben amennyiben sikerül megtalálni a megfelelő szolgálati helyszí- 23

neket, mindkét fél számára gördülékennyé válik a munka, amennyiben megfelelő, kiszámítható kereteket is kialakítják. Általános tapasztalat, hogy egy-egy iskolának érdemes sok helyszínt bejárni, és velük hoszszabb távú szerződést kötni, mert így már a felmenő évfolyamok előre számíthatnak rá, hogy melyek azok a területek, ahol esetleg a közösségi szolgálatot elvégezhetik. Ugyanígy az is fontos, hogy ne csak a szociális intézmények körében keressék meg a rászorulókat, hanem akár a családsegítőkön, akár személyes ismeretségeken keresztül találják meg az iskola, illetve a diákok lakhelyének a környezetében azokat a rászorulókat, akik a diákok személyes segítségét igénylik. (Idősek, családok, stb.) Ezek azok a segítések, amelyek során a diák valóban megtapasztalhatja a személyes segítés szükségességét. Összegezve: A közösség szolgálat bevezetése nagyon pozitív tendenciát jelez, de még számos ponton szorul fejlődésre. A szociális intézményeknek ki kell dolgozni azt a feladatrendszert, amibe a diákokat be tudják kapcsolni, és meg kell találniuk azokat a mentorokat, akik az intézményeken belül figyelemmel kísérik a diákok munkáját. Ez minden esetben plusz feladatokat hárít az intézményekre, hiszen a diákok megjelenése az eső hetekben sokkal inkább jelent nehézséget, mint segítséget. Az iskolák esetében tovább kell keresni azokat a pedagógusokat, akik alkalmasak a feladat szervezésére, akik nem csupán rájuk lőcsölt kötelességből, hanem belső indíttatásból is foglalkoznak a feladattal. A diákok számára egyértelművé kell tenni, hogy ez nem csupán egy kötelesség, hanem lehetőség is, hiszen mások önzetlen segítése a saját épülésükre is szolgál. A diákok esetében az ellenállás mindenképpen csökkeni fog, hiszen 2-3 év elteltével már mindenki számára elfogadott tárgy lesz a közösségi szolgálat, így a bevezetését követő lázadások el fognak csitulni. De: minden esetben az iskola és az intézmények jó együttműködésén, és a szervező személyek hozzáállásán fog múlni, hogy a diákok pozitív tapasztalattal, vagy a szociális feladatoktól örökre eltávolítva fogják lezárni az 50 órás közösségi szolgálatot 24

Mennyire tájékozottak a tanulók a közösségi szolgálatról? (mérés) http://online-kerdoiv.com/index/view/hash/0af0330656fa756b4fc12a492f2322a3 Iskolai Közösségi Szolgálat kérdőíve Szakdolgozatom témája az Iskolai Közösségi Szolgálat. A mérés célja, egyfajta eredményességi vizsgálat, melyben arra vagyok kíváncsi, hogy az elmúlt két év változása, hogyan formálta a társadalom - értem ez alatt: tanulók, szülők, pedagógusok, átlagemberek, fogadóintézmények, oktatási intézmény-véleményét, maga a kötelező közösségi szolgálat. A teszt azt méri majd meg, hogy a tanulók mennyire tájékozottak a közösségi szolgálattal kapcsolatban. Kitöltő adatai: Neme férfi nő Kora? 14-17 18-21 22-30 31-40 41-50 61- Melyik évben érettségizik? 2014 2015 2016 2017 2017 után 2014 előtt Önnek kötelező-e közösségi szolgálatot végeznie? Igen 25

Nem Nem tudom Kérdések: Beletartozik-e a közösségi szolgálatra kötelezettek körébe? Igen Nem Ön a fogadó szervezet tagja? Igen Nem Végzett már közösségi szolgálatot? Igen Nem Mely területen végzett már közösségi szolgálatot? egészségügyi szociális és jótékonysági oktatási kulturális és közösségi környezet- és természetvédelem polgári és katasztrófavédelem közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú és sajátos nevelési igényű gyerekekkel, idős emberekkel Ön szerint egy nap hány óra közösségi szolgálat végezhető? 1-3 óra között maximum 1 óra minimum 3 óra akármennyi 26

Ki szervezi az iskolában a közösségi szolgálatot? Osztályfőnök Igazgató Koordinátor tanár egy másik osztály osztályfőnöke én saját magamnak senki Mihez szükséges a közösségi szolgálat teljesítése? Ahhoz, hogy megkezdjem az érettségit Ahhoz, hogy jelentkezhessek az érettségi vizsgákra Ahhoz, hogy befejezhessem a 12. évfolyamot Ahhoz, hogy megkaphassam az érettségi bizonyítványomat Hány óra közösségi szolgálatot kötelező teljesíteni? 20 órát 30 órát 40 órát 50 órát 60 órát Lehet-e 9. évfolyamot megelőzően teljesíteni a közösségi szolgálatot? Igen Nem Lehet-e a szülő segítő szerepben a közösségi szolgálattal kapcsolatban? Igen Nem Végezhető-e csoportosan a közösségi szolgálat? Igen Nem 27

Mi a szülő szerepe a közösségi szolgálatban? Tevékenységi körök kiválasztása, nyilatkozat, hogy engedélyezi a szolgálatot Semmi Felügyeli a tevékenységet Együttműködési megállapodásokat köt Vidéken, vagy külföldön lakó diákok végezhetnek-e a lakhelyük környezetében közösségi szolgálatot? Igen Nem Kell-e biztosítást kötni a közösségi szolgálatot végző diáknak? Igen, mert bármi történhet az iskolán kívüli tevékenység során Nem, mert a állam minden magyar állampolgárságú gyermek részére 3 18 éves korig gondoskodik a balesetbiztosításról a tanórán kívüli tevékenységei tekintetében is. De érdemes átnézni a vonatkozási köröket. Nem, mert nincs rá szükség. Szükséges-e egészségügyi könyv vagy orvosi igazolás, ha egy tanuló segítőként teljesít szolgálatot? Igen Nem Kikereshet meg egy fogadó szervezetet azzal, hogy diákok náluk szeretnének közösségi szolgálatot teljesíteni? Diák Szülő Iskola Mind a három A nyelvi előkészítő évfolyamos tehát a kilencedikes tananyagot később kezdő tanulóknak is kell közösségi szolgálatot végezniük? Igen Nem 28

Hogyan értelmezhető a törvényben az anyagi érdektől független" kifejezés? Nem számíthat anyagi hasznom a közösségi szolgálatból. A fogadószervezetnek nem származhat anyagi haszna a közösségi szolgálatból. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítése során egyik félnek sem származhat anyagi haszna a tanuló tevékenységéből. Milyentevékenységeknél ajánlott a nyári feladatvégzés? Rendszeresen végezhető tevékenység Óvodai szolgálat Öregotthonban végezhető feladat A koordinátornak nyáron is elérhetőnek kell lennie? Igen, személyesen. Igen, legalább telefonon. Nem, mert nyári szünete van. Ha az iskola egy program keretében egyidejűleg többféle tevékenységet is végez, szervez, ennek okán több civil szervezettel is lehet partner? Igen nem Iskolai közösségi szolgálat miatt hiányozhat-e a tanulótanítási óráról, kötelező délutáni testnevelésről, emelt óráról, szakkörről stb.? Igen Nem Speciális esetben Iskolai koordinátorként szükséges-e ellenőrizni a közösségi szolgálat teljesítését a magánszemélyeknél, a fogadó szervezeteknél? Igen Nem Nem kötelező, de célszerű 29

Hova kell rögzíteni a közösségi szolgálat végzésének idejét, összes időtartamát? Iskolai Közösségi Szolgálatos naplóba Bizonyítványba Törzslapba Mind a háromba 30

Összegzés A nem is túl sok szöveges beszámolókból láthatjuk, hogy összességében ez egy nagyon pozitív, és jó irányba mutató kezdeményezés. Az is jól látszik, hogy szervezési szinten bizony, még akadnak problémák, és a napi három óra sok esetben nem szerencsés. Miért is? Gyakran felmerül a kérdés, hogy mit csináljanak azokkal a diákokkal, akiket négy órás programra vinnének, hiszen két-két óráért nem szívesen utazik el senki még plusz egyet. Erre sajnos oda kellett volna figyelni a törvény alkotóinak, hiszen van olyan rendezvény, ami bizony sokkal tovább tart, mint három óra. A kiskapukat, és egyéb dolgokat itt is megtalálták sokan. Sajnos ezt a munkát nem lehet bizonyos szintű rugalmasság nélkül végezni, mert, akkor a gyerekeknek elmegy tőle a kedve. A problémát sok helyen úgy oldják meg, hogy több napra írják be a gyerekeket, elosztva az elvégzett időt. Az 6. számú mellékletben jól látható statisztika alapján, azt próbáltam mérni, hogy a 2006- ban és az az után érettségizettek mennyire tájékozottak az iskolai közösségi szolgálat kapcsán. A 120 kitöltőből, kilencven tanuló jelezte, hogy neki kötelező teljesíteni az ötven órás iskolai közösségi szolgálatot, miközben kilencvenegy tanuló jelezte, hogy 2006-ban, vagy az után érettségizik. Ez azt mutatja, hogy egy gyerek nem kapta még meg azt a felvilágosítást, hogy neki, az érettségi bizonyítványa megszerzéséhez iskolai közösségi szolgálatot kell teljesítenie. A kilencven tanulók közül, csak nyolcvankettő tudja, hogy azért szükséges, hogy megkaphassa az érettségi bizonyítványát. Az önmagát kötelezettnek tekintett kilencven tanuló közül, már mind végzett valamilyen szolgálatot, így jó esélyük van arra, hogy az 50 óra összegyűljön az érettségi megkezdése előtt. Egy része a tesztnek a tájékozottságot mérte. A kötelezetteknek 93%-a tudja azt hogy napi 1-3 óra közötti időben végezheti a szolgálatot. Azt hogy ezeket a munkákat ki szervezi nekik, csak 54%-uk tudta a helyes választ. Az, hogy 50 órát kell teljesíteniük, azt minden tanuló tudta. Az érzékenyítésben a legjobban kimaradt terület a szülő, hiszen a gyerekek 84%-a tudja, hogy a szülő is vállalhat segítő szerepet, illetve, 70%-a tudja, hogy a szülőnek engedélyeznie kell a szolgálatot. 31

A mérésből az is kiderül, hogy alapvetően a saját lehetőségeikkel több, mint 90%-ban tisztában vannak, de 50-60% között mozog azoknak a száma, akik azzal is tisztában vannak, hogy mi a feladata az iskolának, a koordinátortanárnak, és a fogadószervezetnek. Összességében az eredmény azt mutatja, hogy jó irányba halad az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos információk áramlása. Az adatok alapján az is látszik, hogy a diákok az első tájékoztatást a középiskolában kapják. Munkám folyamán megkérdeztem pár általános iskolai intézményvezetőt, hogy a nyolcadikosok és szüleik tájékoztatását, felkészítését miért nem tartják fontosnak egy-egy osztályfőnöki óra és szülői értekezlet alkalmával, az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatban? A válaszok abból a szempontból voltak riasztóak, hogy 10-ből 8 vezető azt a választ adta, hogy neki nincs is róla semmilyen fogalma, hogy mi is az Iskolai Közösségi Szolgálat. A 8-ból kettő miután elmondtam nekik, hogy mi is az-, még hozzá tette, hogy ez nem az általános iskola feladata, hanem a középiskoláé. Jól látható, hogy van még feladat az érzékenyítések terén. Irodalomjegyzék 1000 év. (dátum nélk.). Forrás: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5484 Feleky, G. D.-N. (2001). Durkheim. Tudás és társadalom. Horgas, J. (2013.). Közben tanul. Liget Irodalmi és Ökológiai Folyóirat, 71-75. OFI. (dátum nélk.). http://www.kozossegi.ofi.hu. Letöltés dátuma: 2014, forrás: http://www.kozossegi.ofi.hu/: http://www.kozossegi.ofi.hu/contents/showcontentbytitle?title=gyik#k_08 Önkéntes híd a fiatalokért. (2013). Forrás: http://onkentes.hidegyesulet.hu/index.php/onkentessegrol/jogszabalyok Pagisz. (2013). Forrás: http://www.pagisz.eu/files/kozossegi_szolgalat_honlapra.htm Prónai, C. (1997). Funkcionalizmus és strukturalizmus Durkheim tudásszociológiájában. Tanulmányok az első szociológiai Ph.D. évfolyam. Rorty, R. (1997). Esetlegesség, irónia és szolidaritás. Jelenkor. 32