A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Alapszabálya I. Általános rendelkezések I/1. 1. Az Egyesület neve: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete (MSZTE) 2. Székhelye: Budapest, 1134 Lőportár u. 16. 3. Az Egyesület országos jellegű, jogi személyként működő elismert tenyésztő szervezet. Alapvető feladatait az állattenyésztésről szóló CXIV/1993. Törvény 20-25.. szabja meg. 4. Az Egyesület számlaszáma: CITIBANK 10800014-00000006-10525474 I/2. Az egyesület célja: A magyar szürke szarvasmarha fajta tenyésztése, védelme, terjesztése, bemutatása, valamint értékes tulajdonságainak fejlesztése és hasznosítása a géntartalékok megőrzésének szabályai szerint. A fajtát nemzeti értéknek tekintjük, amelynek tiszta fenntartása a jövő érdeke. Az így megfogalmazott cél sérelme nélkül az egyesület a gazdaságos hasznosítást is szem előtt tartja. II. Az Egyesület tevékenységi köre Az I/2. pontban megfogalmazott cél érdekében: Gondoskodik a magyar szürke fajta fenntartásáról, tenyésztési programot készít. A tenyésztési adatokat a tagok gyűjtik és folyamatosan karbantartják, és az egyesületnek, megküldik. Felelősséget vállal a közhitelű törzskönyvezés szakszerű megvalósításáért. Rendszeres jelentést ad ki. Szervezi a minőségileg megfelelő tenyészutánpótlás előállítását és felhasználását. A fajta védelme és létszámának növelése érdekében propagandát fejt ki, kiadványokat jelentet meg, kiállításokat szervez stb., gyermek és ifjusági tájékoztató és szemléletformáló tevékenységet végez. A fajta biztonságos fennmaradása érdekében védi és képviseli a tenyésztők érdekeit mind erkölcsi, mind pénzügyi tekintetben. Mindent megtesz azért, hogy a fajtába tartozó tenyész-, igás- és vágóállatok, valamint a termékek a fajta értékéhez méltó áron értékesüljenek. Együttműködik a többi őshonos állatfajtákat és húsmarhát tenyésztő egyesülettel. Az Egyesület feladatának tekinti a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolását. Gondoskodik a szakmai és egyéb külső és belső információk áramoltatásáról, szaktanácsadásról. II/1. Tagság Az Egyesület tagja lehet minden olyan jogi és természetes magyar vagy külföldi személy, aki elfogadja az Egyesület alapszabályát, ismeri és betartja a tenyésztési programot illetve a technológiát és annak szellemében tevékenykedik, megfizeti a tagsági díjat és a tagsággal együtt járó szolgáltatási díjakat, valamint rendszeresen adatot szolgáltat. a./ Alapító tag: Az egyesület alapító okmányát aláíró jogi és természetes személy, aki rendes tagnak számít. b./ Rendes v. teljes jogú tag: akinek tulajdonában magyar szürke fajtájú szarvasmarha van, a belépési nyilatkozatot kitölti, és az egyesület alapszabályát elfogadja. 1
c./ Tiszteletbeli tagok: olyan köztiszteletben álló személyek, vagy intézmények, akik az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében kiemelkedő tevékenységet végeznek, és akiket a küldött-közgyűlés tiszteletbeli tagoknak megválaszt. d./ Pártoló tagok: akik a b./ pontban meghatározott állatokkal nem rendelkeznek, de az Egyesület működését támogatják és a pártoló tagdíjat fizetik. Ez magánszemélyek részére a rendes tagdíj kétszerese, intézmények számára tízszerese. Pártoló tagnak fel lehet venni kívánságra azokat, akiknek állománya fölszámolásra került. II/2. Tagsági viszony keletkezése: Tagfelvétel: Rendes tagsági viszonyt a küldött-közgyűlés létesíthet (szavazattöbbséggel). A tagjelölteknek személyesen vagy (a tagság által indokoltnak elfogadott esetben) megbízott útján jelen kell lenni a területileg illetékes regionális közgyűlésen. A regionális közgyűlések javaslatot terjesztenek elő a tagsági viszony létesítésére a küldött-közgyűlés felé. A kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat, az állatok törzskönyvi ellenőrzésre bejelentése és az első tagdíj és nyilvántartási díj befizetése előfeltétel. Tiszteletbeli tagnak az egyesületi tagok bármelyikének javaslata alapján a küldött-közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel szavazhat meg nyílt szavazással. Pártoló tagság a belépési nyilatkozat kitöltésével és az Egyesület részére támogatás felajánlásával létesíthető. Ennek mértéke tetszés szerinti, de legalább az alaptagdíj kétszerese. Jogi személyek tagsági jogaikat megbízottjaik útján gyakorolhatják. II/3. Tagok jogai: a./ Az Egyesület rendezvényeit díjtalanul látogathatják. b./ Az üléseken észrevételezési, indítványozási és javaslati, valamint a rendes, tiszteletbeli és alapító tagoknak szavazati joguk van. Felvetésekre érdemi választ kell kapniuk az egyesületi ügyekben. c./ A jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén bármilyen tisztségre megválaszthatók, ill. bármely feladattal megbízhatók. d./ Az Egyesület évi jelentését meg kell kapniuk. e./ A küldött-közgyűlésen a tagok szavazati jogukat a küldötteken keresztül gyakorolják. A tagokat (ill. a küldöttközgyűlésen a küldötteket) szervezeti kérdésekben tagsági jogon 1-1 szavazati jog, illeti meg. Tenyésztési kérdésekben az Elnökség és a Tenyész-szemle Bizottság véleménye a mérvadó. f./ A tiszteletbeli tagok jogai a rendes tagokéval azonosak. II/4. Tagsági kötelezettségek: egyesületi munkában való részvétel, határidőre történő adatszolgáltatás! alapszabály betartása, tenyésztési program és a technológia ismerete, a küldött-közgyűlés, a vezetőség határozatainak végrehajtása tagdíj és a szolgáltatási díjak befizetése II/5. Tagsági viszony megszűnése: Kizárás: - a tárgyévi tagsági és szolgáltatási díjak be nem fizetése esetén - adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén 2
Kilépés: Törlés: A tagsági viszony megszűnését tárgyév szeptember 30-i felszólítást követően. Amennyiben a tag elmaradásait a következő évi küldött-közgyűlésig nem rendezi, kizárást von maga után, melyet a következő évi küldött-közgyűlés hagyja jóvá kétharmados többséggel. Az elmaradt tagsági és szolgáltatási díjak rendezését követően, megfelelő adatszolgáltatás esetén a tagsági jogviszony azonnal visszaáll. - E szándékot 6 hónappal a kilépést megelőzően kell az Elnökségnek írásban, indoklással bejelenteni. - a tenyészet megszűnésével (A tenyészet megszűnése esetén a feltételek teljesítése mellett a volt tenyésztő Pártoló taggá lehet.) - halálozás miatt II/6. Egyesület megszűnése: a./ a feloszlását a küldött-közgyűlés kimondja. b./ más egyesülettel való egyesülését a küldött-közgyűlés kimondja. c./ az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. d./ ha a taglétszám 10 alá csökken. III. Az Egyesület szervei 1. Küldött-közgyűlés 2. Regionális közgyűlések 3. Elnökség 4. Számvizsgáló bizottság III/1. Küldött-közgyűlés Az Egyesület legfőbb szerve a regionális közgyűlések által delegált tagok összességéből álló küldöttközgyűlés, amely évente egyszer ülésezik. Összehívható a küldött-közgyűlés: - Ha a tagok kétharmada ok és cél megjelölésével kívánja; - Vezetőség javaslatára; - Bírósági elrendeléskor; Határozatképes a küldött-közgyűlés akkor, ha a szavazati joggal rendelkező delegált tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés, azonos napirendi pontokkal, még aznap, 1 órával később, a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A küldött-közgyűlésen minden tag részt vehet, de szavazati joggal csak a regionális közgyűlések által delegált küldöttek rendelkeznek. Hatásköre: Alapszabály és Tenyésztési program megállapítása, elfogadása, módosítása; Az, alök és az Elnökség megválasztása, visszahívása, beszámoltatása, időtartam megjelölésével. A küldött-közgyűlés személyi kérdésekben minősített többséggel szavaz. A választások általában nyílt szavazással történnek, ettől többségi határozattal el lehet térni. Jelölni minden a küldött-közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagnak írásban vagy szóban joga van; Beszámolók elfogadása (Vezetőség, Számvizsgáló Bizottság); 3
Működési feltételek meghatározása, jóváhagyása; Az Egyesület költségvetésének és munkatervének megállapítása, jóváhagyása (a tagdíj mértékének meghatározása, eredményfelhasználás stb.); A Számvizsgáló Bizottság megválasztása, beszámolójának megtárgyalása, jóváhagyása; Feloszlás kimondása; Fegyelmi határozat kimondása. III/2. Területi-közgyűlés Az ország három régióra van felosztva, és minden régióban tartani kell évente legalább egy regionális közgyűlést, melyet az országos küldött-közgyűlés előtt kell megtartani. A regionális közgyűlésen az adott régióhoz tartozó tagok és tagjelöltek vehetnek részt. Szavazati joguk csak a tagoknak van. A régiók a következők: Dunántúl: (Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Veszprém, Vas, Zala, Somogy, Tolna, Baranya megyék) Közép- és Dél-alföld: (Budapest és Pest megye, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés, Csongrád megyék) Észak- és Kelet-Magyarország: (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves, Hajdú- Bihar megyék) Küldöttek és megválasztásuk: Azok a tehéntartó tagok, akik az adott évben év végén 200-nál kevesebb az egyesület által nyilvántartott tehénnel rendelkeznek, megyénként választanak egy-egy küldöttet. Azon tehéntartó tagok, akiknek 200-nál több tehenük van, önállóan jogosultak küldöttet küldeni a küldött-közgyűlésre. Küldöttnek csak a regionális közgyűlésen megjelent tag választható vagy másik megyéből választott küldöttel képviseltethető, meghatalmazással. Minden további 200 tehén után újabb küldöttet küldhetnek. A választás módja nyílt szavazás, többségi kérésre titkos szavazást kell elrendelni. A jelen lévő tagok 50% +1 fő több szavazatot kapó jelöltet kell megválasztottnak tekinteni. A küldöttek megbízatása egy évre szól, évente történő megerősítéssel, és a küldöttek akárhányszor delegálhatók az országos küldöttgyűlésre. Lemondás vagy visszahívás esetén is a regionális közgyűlés illetékes a küldöttek pótlására. Összehívható a regionális közgyűlés: Ha a területileg illetékes tagok kétharmada ok és cél megjelölésével kívánja; Elnökség javaslatára; Határozatképes a regionális közgyűlés akkor, ha a területhez tartozó, szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Hatásköre: A régió küldötteinek megválasztása a küldött-közgyűlésre Az adott régiót érintő kérdések, problémák összegyűjtése, és megoldási javaslatok felterjesztése a küldött-közgyűlésre. Javaslatok az Alapszabály és Tenyésztési program megállapítására, módosítására; Javaslatok az Egyesület tisztségviselőinek megválasztására Jelölni minden a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagnak írásban vagy szóban joga van; Beszámolók elfogadása (Vezetőség, Számvizsgáló Bizottság); 4
Javaslatok a működési feltételek javítására; Javaslatok az Egyesület költségvetésének és munkatervének megállapítására,); III/3. Elnökség Az Elnökség: Operatív, irányító szerv 7 tagból áll: ből, három alből és három ségi tagból. Az alöket a területi közgyűlés javaslatára a küldött közgyűlés választja meg a területhez tartozó rendes tagja jogán. Gondoskodik a küldött-közgyűlés határozatainak végrehajtásáról; Javaslatot készít és előterjeszt a küldött-közgyűlésnek (tenyésztési, tartási, takarmányozási, értékesítési, személyi, tiszteletdíj stb. kérdésekben). Őrködik az Egyesület törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett; Szakbizottságokat hozhat létre meghatározott cél elérése érdekében (pl. b Baráti kör) Fegyelmi ügyekben eljár Munkájáról a küldött-közgyűlésnek köteles beszámolni. Az Az Egyesületet harmadik személlyel szemben, a bíróság és más hatóság előtt az egyesület e jogosult képviselni. Az képviseleti jogköre harmadik személlyel szemben érvényesen nem korlátozható. Az Egyesület alkalmazottja fölött gyakorolja a munkáltatói jogot az séggel egyetértésben; Összehívja és levezeti a küldött-közgyűlést; Összehívja az séget; Javaslatot tesz szakbizottságok létesítésére és tagjaira az ségnek; Cégszerű aláírási joga van szakmai és pénzügyi tekintetben; Megválasztása 5 évre szól, és megbízatása lejártával újra választható. Az alök Akadályoztatása esetén helyettesítik az öt. Cégszerű aláírási joguk van. Megválasztásuk 5 évre szól. Részt vesznek az ség ülésein. Képviselik területük érdekeit. Az Egyesület alkalmazottjai: Az Egyesület a munka végzése érdekében fizetett alkalmazottakat vehet fel, a feladatok nagyságától és pénzügyi lehetőségeitől függően. Ügyvezető: feladata az Egyesület ügyeinek intézése, igazolások kiadása, pályázatok elkészítése, az ség megbízása alapján utalványozási joga van a költségvetés keretein belül. Erre a feladatra a tenyésztésvezető is kaphat megbízást. Tenyésztésvezető feladata a tenyésztési kérdések megoldása az Egyesület tenyésztési szabályzatával összhangban. Törzskönyv vezető feladata a tenyésztési nyilvántartások vezetése. 5
Adminisztrátor feladata az irodai munkák végzése. III/4. Számvizsgáló Bizottság Három tagú, meghatározott időre (5 évre) a Küldött-közgyűlés választja meg. Ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, számláit, mérlegét, a közgyűlés határozatainak végrehajtását, minden számlába és bizonylatba betekinthet. A Bizottság tagjai az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. A Bizottság a Küldött-közgyűlésnek tartozik beszámolni. IV. Az Egyesület működése és gazdálkodása Az Egyesület céljainak elérése érdekében ügyrend létrehozása szükséges, melyet a Vezetőség terjeszt elő és a Küldött-közgyűlés fogad el és a tagok részére kötelezővé teszi. Ennek tartalmaznia kell: Ügyvitel, ügykezelés, iratkezelés szabályozása; Pénzügyi és számviteli nyilvántartás, bizonylatrend és az utalványozás pontos szabályozása, adatszolgáltatás; Pénzkezelés, fogyóeszköz igénylés, beszerzés, leltározás, selejtezés szabályozása; Váratlan esetekre (Utalványozási jog) 1 millió Ft összeghatárig vagy ügyvezető, vagy ség engedélyével, külön elszámolással, váratlan esetekre. Szerződéskötés, kötelezettség vállalás rendje. Minden ezen felüli kérdés szabályozása, melyet a jogszabályok előírnak. Az Egyesület nyereséget nem képez, pénzeszközét a fajta fenntartására és a támogatásra használja fel, (non profit organization) a közgyűlés határozata alapján, a költségvetés szerint. Bevételi források, vagyon: Tagdíjak Adományok Állami támogatás Egyéb, működésből, szolgáltatásból fakadó bevételek. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával fele, de a tagok saját vagyonukkal nem (tagdíjat kivéve). Az Egyesület megszűnésekor az egyesületi vagyont a rendes tagok között egyenlő arányban kell szétosztani. Az alapszabályban nem rendezett kérdésekre a Ptk. 57-60 -ának és az 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadók. Ezen Alapszabályt a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete az alakuló közgyűlésen jóváhagyta, ill. egyes pontjait a 2001. május 17-én Balástyán, 2002. április 19-én Szigligeten, 2006. május 30-án Kerekegyházán, és a 2008. május 29-én Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán, 2014.március 27.-én Lakitelken megtartott közgyűlések határozatával módosította. Budapest, 2014. március 27. 6