1 A MAGYAR BÉKESZÖVETSÉG egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA (tervezet) I. Fejezet 1. Név: Magyar Békeszövetség (MBSZ) 2. Székhely: Budapest 3. Cím: 1016 Budapest, Dezső u. 3. 4. Bélyegző: kör alakú, Magyar Békeszövetség felirattal. 5. Az MBSZ természetes személyek és csoportjaik független társadalmi szervezete. 6. Az MBSZ közhasznúsági jogállása: közhasznú szervezet. 7. Az MBSZ hazai és nemzetközi tevékenységet folytat. 8. Az MBSZ az alapszabályában meghatározott keretek között együttműködésre törekszik mindazon szervezetekkel, intézményekkel, csoportokkal és személyekkel, melyek tevékenysége kapcsolódik az MBSZ céljaihoz. 9. Az MBSZ önálló jogi személy, melyet hazai és nemzetközi tevékenysége során az elnök vagy más, az elnökség által megbízott felelős személy képvisel. II. Fejezet 1. Az MBSZ pártoktól független társadalmi szervezet, amely világnézeti-ideológiai és politikai elkötelezettségre való tekintet nélkül közös cselekvésre hívja fel az országnak a békéért tenni kész lakosait, azok társadalmi közösségeit. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt; illetve azoktól anyagi támogatást nem kap; országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. 2. Az MBSZ-nek hazai és nemzetközi céljai vannak. Az MBSZ célja a nemzetközi, a társadalmi, a családi és az egyéni életben előmozdítani a konfliktusok erőszakmentes megoldását, erősíteni ennek feltételeit; segíteni Magyarország békés fejlődését, egyenrangú együttműködésen alapuló nemzetközi kapcsolatainak ápolását; hozzájárulni a jószomszédság eszméjének megvalósításához;
2 támogatni az integrációs, különösen az ország európai uniós törekvéseit; előmozdítani a békés, biztonságos és harmonikus világ megteremtésének útjában álló akadály felszámolását mind anyagi, mind szellemi téren. Céljai közé tartozik az ember és a környezet viszonyának kiegyensúlyozása. E célok érdekében csatlakozik más szervezetek által kezdeményezett programokhoz, tevékenységhez is. 3. Az MBSZ céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg: találkozókat, konferenciákat, szemináriumokat, tájékoztatókat, látogatásokat, vitákat, versenyeket, kiállításokat, tanulmányutakat, cseréket és más programokat, eseményeket szervez és támogat; oktatási és képzési programokat szervez és támogat; ösztöndíjakat adományoz; díjakat ajánl fel és más elismerési formákat alkalmaz; különböző tájékoztató anyagokat (pl. újság, könyv, stb.) jelentet meg nyomtatott és elektronikus formában; nemzetközi kapcsolatokat tart fent; más, az előzőekben nem részletezett, céljai megvalósítását szolgáló programokat, eseményeket szervez és támogat, szolgáltatásokat végez. 4. Az MBSZ a II/2. pontban meghatározott céljaival összhangban és azok megvalósítása érdekében közhasznú tevékenységet folytat a következő területeken: tudományos tevékenység, kutatás nevelés, oktatás, ismeretterjesztés kulturális tevékenység emberi és állampolgári jogok védelme a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység Magyarország euro-atlanti integrációjának elősegítése közhasznú szervezetek számára biztosított, csak általuk igénybe vehető szolgáltatások.
3 5. Az MBSZ tevékenységét nyitottan végzi, közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek.
4 III. Fejezet 1. Tag lehet: a) jogi személy (a csatlakozás a jogi személy eredeti státusát nem érinti); b) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportja, közössége; c) természetes személy. 2. Minden tag az MBSZ bármely testületébe, tisztségébe megválasztható. 3. A tagsági viszony feltételei: a) az alapszabály elfogadása; b) folyamatos vagy egy-egy akcióhoz kapcsolódó részvétel az MBSZ tevékenységében; c) az MBSZ működéséhez tagdíj formájában önkéntes anyagi hozzájárulás, melynek mértéke évente legalább 1.000 forint. 4. A tag szervezeti joggal vehet részt a közgyűlésen. Jogosult továbbá kezdeményezéssel, javaslattal élni, tájékoztatást kapni, illetve kérni valamennyi, az MBSZ tevékenységével összefüggő kérdésben. 5. A tag kötelessége, hogy eleget tegyen az alapszabályban meghatározott kötelességeinek; a tőle elvárható módon segítse az MBSZ célkitűzéseinek megvalósítását; éves tagdíjat fizessen. 6. A tagsági viszony megszűnik: kilépéssel törléssel a tag halálával a tagdíj egy éves elmulasztása miatt kizárással. 7. Az MBSZ széles körű együttműködésre törekszik. Munkájában, programjain - társadalmi jellegével összhangban - tagjain kívül mások is részt vehetnek.
IV. Fejezet 5 Szervezeti felépítés: közgyűlés (konferencia), elnökség, felügyelő bizottság, tagcsoportok és egyéni tagok helyi (regionális) csoportjai, titkárság. 1. a) A szervezet legfelsőbb szerve a közgyűlés, melyet évenként össze kell hívni. Az összehívásra az elnök jogosult. A meghívót a tagok részére a közgyűlés napját megelőzően legalább 15 nappal kell kézbesíteni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés idejét, napirendjét és helyét. Az elnökség vagy a tagság egyharmada - az ok és cél megjelölésével - rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti. b) A közgyűlés hatáskörébe tartozik: az alapszabály elfogadása és módosítása a programnyilatkozat elfogadása az elnök, az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztása és felmentése az éves költségvetés meghatározása és elszámolása az éves beszámoló jóváhagyása az éves munkaterv jóváhagyása az egyesület megszűnésének vagy más egyesülettel történő egyesülésének kimondása minden olyan ügy, melyet a közgyűlés saját hatáskörébe utal. c) A közgyűlés évente egyszer nyilvánosságra hozza az MBSZ szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az MBSZ által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. (Ptk. 14. /2/ bekezdés) Az MBSZ éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a közgyűlés döntése alapján történik (1997. CLVI. törvény 19. 2. bekezdés). d) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.. b./, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
6 - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az MBSZ cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az MBSZ által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. e) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az MBSZ vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. f) A közgyűlés üléseiről minden esetben emlékeztető és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges személye. Az emlékeztetőt és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az MBSZ iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az MBSZ titkára (irodavezetője) látja el. A közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban közli az érintettekkel. Az MBSZ működésével kapcsolatos iratokba a szervezet székhelyén bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet. g) A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést hagy jóvá, mely tartalmazza: a számviteli beszámolót a költségvetési támogatás felhasználását a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást a cél szerinti juttatások kimutatását
7 központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét az MBSZ vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az MBSZ közhasznúsági jelentése nyilvános, abba bárki betekinthet, illetve arról saját költségére másolatot készíthet. h) A közgyűlés határozatképességéhez a szavazati joggal rendelkezők 50 százaléka plusz 1 fő, az érvényes döntéshez pedig egyszerű szavazattöbbség szükséges, kivéve a VI. fejezet a) és b) pontjában foglalt eseteket, melyhez kétharmados többség szükséges. A határozatképtelenség miatt elnapolt, változatlan napirendű, új közgyűlés már a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. Az ülések nyilvánosságáról a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást az elnök, az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztásakor kell elrendelni, illetve ha ezt a szavazati joggal rendelkezők több mint egynegyede kéri. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a döntések általános egyetértéssel (konszenzus) szülessenek. Hasonló döntéshozatali módot kell alkalmazni az elnökség esetében is. A közgyűlésen tanácskozási joggal meghívottak is részt vehetnek. i) Az MBSZ megszűnésének kimondásához a közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmadának egyetértése szükséges. 2. a) Az elnökség feladata: a közgyűlés döntéseinek végrehajtása helyi kezdeményezések támogatása és az MBSZ-en belüli információáramlás megszervezése az MBSZ két közgyűlés közötti munkájának irányítása, állásfoglalás a szervezet ügyeiben a közgyűlés összehívása (a meghívókat legalább két héttel az ülés előtt postázni kell) és előkészítése (a napirendre írásban kell javaslatot tenni)
8 döntés a z MBSZ folyamatos működéséhez szükséges szervezeti, személyi és tárgyi kérdésekben a gazdálkodás ügyrendjének jóváhagyása a belső (szervezeti és működési) szabályzat jóváhagyása, mely rendelkezik az 1997. évi CLVI. törvény 7. (2) a, b, c, d pontjaiban megadott szempontokról is állásfoglalás egyéb, a közgyűlés által hatáskörébe utalt kérdésekben. b) Az elnökség üléseinek jegyzőkönyve a tagság számára nyilvános. c) Az elnökség tagjai: elnök a közgyűlés által megválasztott személyek. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Azon szakértők, meghívottak is részt vehetnek. d) Az elnökség létszáma legalább 15, legfeljebb 30 fő. Tagja csak az MBSZ tagja lehet. 3. a) Az MBSZ éves bevétele várhatóan meghaladja az ötmillió forintot, ezért a közgyűlés a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet hoz létre és kijelöli annak hatáskörét. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. Képviselője az MBSZ elnökségi ülésein tanácskozási joggal részt vehet. b) Az MBSZ felügyelő szerve a felügyelő bizottság, amely 3 főből: elnökből és két tagból áll. c) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. d) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: a vezető szerv elnöke, vagy tagja, a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem
9 pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve az előző pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. e) A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják. f) A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülések összehívását a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban értesíteni kell. g) A felügyelő bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, elhárítása az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé. Az intézkedésre jogosult közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést - azonos napirendi pontokkal - legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni. h) A felügyelő bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az MBSZ működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a szervezet elnökségétől, illetve munkavállalóitól, a szervezet könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni. A közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek. i) A felügyelő bizottság ülései általában nyilvánosak. j) A felügyelő bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.
10 A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a felügyelő bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják. k) Az MBSZ felügyelő bizottsági és az elnökségi tagság összeférhetetlen. 4. Az MBSZ helyi (regionális) csoportjai az elnökséggel történt előzetes egyetértést követően alakítják ki programjaikat, működési és más szervezetekkel való kapcsolattartási rendjüket. Tevékenységük összhangban áll az MBSZ alapszabálya II. fejezet 1. és 2. pontjában megfogalmazott elvekkel. 5. Az MBSZ a szervezői, ügyintézői és adminisztrációs feladatok ellátására az irodavezető irányításával titkárságot működtet. Alkalmazottainak munkáltatói jogát az elnökséggel egyeztetve az elnök gyakorolja. V. Fejezet Gazdálkodás 1. Az MBSZ a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés alapján, a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, számviteli és pénzügyi előírások szerint, valamint a saját gazdálkodási ügyrendjében leírtaknak megfelelően önállóan gazdálkodik. 2. Bevételei lehetnek: tagdíj a tagok önkéntes hozzájárulása, felajánlása rendezvényekből, szolgáltatásokból származó bevételek gazdálkodási-vállalkozási tevékenység folytatásából származó jövedelem alapítványi források pályázatok költségvetési és egyéb támogatás kamat egyéb.
11 3. A bevételeket, a gazdálkodás során elért eredményeket az MBSZ nem oszthatja fel, azokat a jelen alapszabályban megfogalmazott célok, programjai ill. közhasznú tevékenysége támogatására kell fordítani. Külső támogatás politikai feltételek támasztásával nem járhat. 4. Az MBSZ vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 5. Az MBSZ éves költségvetés alapján gazdálkodik. 6. Az MBSZ önálló bankszámlával rendelkezik. 7. Az MBSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az MBSZ kötelezettségeiért a tagdíj befizetéséig vállalnak felelősséget, saját vagyonukkal nem felelnek. 8. Az MBSZ bármely okból történő megszűnése esetén köteles az adózás rendjéről szóló törvény alapján fennálló köztartozásait rendezni. Megszűnésekor vagyonáról a közgyűlés dönt. VI. Fejezet Megszűnés 1. Az MBSZ megszűnik, ha a) feloszlatását a közgyűlés kimondja b) más egyesülettel egyesül c) a bíróság feloszlatja. VII. Fejezet Záró rendelkezések Ezen alapszabályt a a Magyar Békeszövetség közgyűlése 2011. január 14-én fogadta el Budapesten. A jelen alapszabályban meg nem határozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló törvény, valamint az 1997. évi CLVI. törvény az irányadó.