Finnországi tanulmányút: 2012.03.04 10. Europäisches Seminar: Ansprüche und Praxis der Förderung in finnischen Schulen von Forum Eltern und Schule organisiert. (Európa szeminárium a finn iskolákban működő követelményekről és gyakorlatokról) Készítette: Palencsárné Kasza Marianna, közgazdász tanár Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Eger 1. ábra Helsinki jelképe a Dóm Az oktatás területén végzett PISA felméréseken Finnország mindig kiemelkedően jól teljesített. Az elért eredmények miatt a finn csodának is nevezhetjük ezt a teljesítményt. Ennek okait a jelenleg működő finn iskolarendszerben, követelményekben tárgyi és személyi feltételekben kell keresni. A finn iskolákban a tanulási kötelezettség 7-16 éves korig tart. Az iskolarendszerbe bekerülő diákokat már az óvodákban is és iskola-előkészítő osztályokban is jól felkészítik a tanulásra. Már régóta készültem beadni pályázatot egy nemzetközi tanártovábbképzés támogatására, amikor a kurzuskatalógust böngészve, német nyelvű továbbképzések után kutatva, figyelmes lettem erre a finnországi továbbképzésre. Rögtön megfogott, úgy gondoltam jó lenne megnézni egy elismert sikeres rendszert. Vajon miben más, mint a nálunk működő oktatási rendszer? Mit tudnak ők, amit mi nem?
1. 0-7 éves korig a gyerekek nevelése, tanítása: Az anyáknak a szülést követően jogi előírások garantálják 3 évig, hogy a munkahelyükre visszatérhetnek. Általános gyakorlat, az 1 éves távollét a munkából majd visszamennek dolgozni. A terhességtől 24 éves korig kíséri figyelemmel a NEUVOLA rendszer a gyerekek életét, fejlődésüket, segítséget nyújt egészségügyi, pszichés és nevelési problémák esetén egyaránt. NEUVOLA: Minden terhes kismama jelentkezik a rendszerbe, nem előírás, de minden szolgáltatás ingyenes, így természetes, hogy kihasználják a lehetőségeket. A NEUVOLA rendszer biztosítja a védőnői, orvosi vizsgálatokat, a betegségek, fejlődési rendellenességek korai kiszűrését, azonnali beavatkozást a gyermek életében, ha erre van szüksége. Kulcsa a bizalom, a szülők bíznak a tanácsokban, megfogadják, a NEUVOLA alkalmazottai elkötelezettek a gyermekek minél jobb fejlődése érdekében és mindenre odafigyelnek. Munkájukat pszichológusok, logopédusok, pszichoterapeuták, szakorvosok, szociális munkások segítik, melyet a szülők és gyermekek ingyenesen vehetnek igénybe. Fontos szempont, hogy minden gyereknek egyformán joga van a tanuláshoz, önmaga fejlesztéséhez és erre nagyon odafigyelnek. Mindenki ugyanazt az ellátást kapja. pl: a szülés után az anyák kapnak egy egységcsomagot a babaruhákból, ápolási eszközökből, melyek értékesek és jó minőségűek. Értékük kb 500. Figyelnek a kismamák lelki állapotára is, főleg a szülés utáni depresszió megelőzése, kezelése, céljából. 2. ábra egységcsomag az anyáknak
Óvodák: Finnországban a bölcsődei és óvodai ellátás nem válik el egymástól, ugyanabba az intézménybe járnak a gyermekek, általában 1 éves koruktól 6 éves korukig. 6 éves korig fizetni kell az óvodai ellátásért, 6 éves kor után már nem, mivel ott már iskola-előkészítő csoportról beszélhetünk, melyet az állam támogat és ingyenes az oktatás. A kicsikre több óvodapedagógus figyel és kíséri figyelemmel fejlődésüket, melyet írásban a terhességi tanácsadásra jelentkezéskor megkezdett nyilvántartásban dokumentálnak, ez a dokumentum végig kíséri a gyermekek életét. Az óvodák jól felszereltek, minden gyermek számára tudják a megfelelő eszközöket biztosítani, a foglalkozások nagyon fontosak, de csak annyi amennyit egy-egy gyermek elbír és nem megerőltető számára, mindig dicséretben részesülnek az elvégzett feladatokért. 3. ábra Hálóterem az óvodában Csoportok az óvodában: 3 év alatt maximum 12 fő, 4 nevelővel, 3 év felett maximum 21 fő, 7 nevelővel Foglalkozások: anyanyelvet tanulnak 2-3 gyerek együtt egy nevelővel 30 perces foglalkozások keretében, rajzolnak 2-4 gyerek egy nevelővel, külön foglalkozások külön teremben 5-6 gyerek számára, napi rendszeres levegőzés, az óvodák hatalmas udvarral rendelkeznek és sok szabadtéri játékeszközzel, télen a mínusz 10-15 fok sem akadály az udvari játékra. Az óvodalátogatás alkalmával felszabadult, nyitott gyerekekkel találkoztam, kíváncsiak voltak ránk, nem zavarta őket a jelenlétünk, teljes nyugalommal folytatták addig elkezdett tevékenységüket. A nyugalom és a zavartalanság az óvónőkre is jellemző volt, a foglakozások mentek tovább, mintha mi sem történt volna.
4. ábra Étkező az óvodában Finnországban lehetőség van napközben nevelő anya szolgáltatás igénybe vételére is. Ez azt jelenti, hogy egy lakásban maximum 4 gyerekkel foglalkozik az óvónő, ugyanolyan ellátást kapnak a gyerekek, mintha óvodába járnának, az állam támogatja, ezért is ugyanannyit kell fizetni, mint az óvodáért. Ezt a szolgáltatást itthon is értékelnék azok a szülők, akiknek gyermeke nem bírja a közösséget, egészségügyi vagy pszichés okokból, jól használható lenne közösségi ráhangolódásnak. Iskola-előkészítő csoport: 6-7 éves koruk között járnak ide a gyerekek, mivel ingyenes ezért minden szülő igénybe veszi a gyermeke számára. Kötelező napi 4 órát foglalkozni a kicsikkel. Már ismerkednek a betűkkel, a falakon betűket láthatunk, a mosdóban pedig nem jeleket használnak, hanem a gyermekek neveit találjuk kiírva, így ezt is megtanulják az iskolakezdésre. Éppen ezért sok gyerek már úgy kerül 7 évesen iskolába, hogy tud olvasni. A csoportok helyileg vagy az óvodában vagy az általános iskolában szervezettek.
5. ábra Betűket is tanulnak az előkészítősök 2. 7-16 éves kor közötti gyerekek nevelése, tanítása Általános iskola: Alsó tagozat Az alsó tagozat 1-6. osztály, ahol az osztályfőnökök szinte minden tantárgyat tanítanak és taníthatnak. Az elsős osztályokban, 30 gyereket is beiskoláznak, viszont ebben az esetben 3 tanító foglalkozik velük, bár a meglátogatott iskolában ilyen létszámú osztállyal nem találkoztam. Az iskolák tárgyi felszerelése páratlan, minden osztályteremben van mosdó (folyékony szappan, papírtörölköző), szekrények, digitális, kézi érintéssel működő hangfallal felszerelt táblák, hagyományos krétás tábla, mágneses tábla prezentációkhoz, projektor, mely bármilyen nyomtatott anyagot a táblára vetít, a tanárok a tankönyvek feladatainak kivetítésére használták, számítógép a tanári asztalon, ezeket az eszközöket a tanárok minden órán használják. Az elsős osztályokban speciális padokat találunk, melyben mindent tárolni tudnak a diákok, csak azt viszik haza, melyben házi feladatot kaptak. Érdekes volt, hogy a házi feladatot jelölő cédulával, melyet a tanító néni osztott ki a gyerekeknek, is megjelölték a könyvben, így biztosan nem felejtik el. A technikai felszereléshez kötelezően hozzátartozik még minden diáknak egy saját ruhásszekrény, mert az iskolákban a váltócipő kötelező, vagy zokniban mászkál a diákok 90 %-a, a padló meleg (padlófűtés) felfázásra lehetőség sincs. A termek zárhatóak, egy speciális zárral felszereltek, melyet a diák kívülről nem tud kinyitni, csak a tanár, mivel csak neki van hozzá kulcsa, mely az összes termet nyitja. Szaktantermekben teljes felszerelés, kémia órákon akár minden gyerek saját maga végezheti el a kísérleteket, az iskola által biztosított köpenyben és védőszemüvegben.
6. ábra Tanári asztal A tanítási órák 45 percesek, a tantárgyak nagy részét csoportbontásban tanulják a diákok, az osztály fele az első félévben a másik fele a második félévben. Az elsősöket is csoportbontásban tanítják több tantárgyból. Nem követelmény náluk elsőben, hogy meg tanuljanak írott betűkkel írni, hanem nyomtatott betűket használnak az íráshoz, a fonetikus írásmódot csak második osztályban tanítják. Az anyanyelvi oktatás az óvodákhoz hasonlóan nagyon fontos, az olvasás előtérbe kerül nemcsak az iskolákban, de az ország kultúrájában is fontos szerepet játszik. Az iskola könyvtárába a gyerekek rendszeresen mennek olvasni, anyanyelvi órákon is. Az elolvasott olvasmányokat feldolgozzák, feladatlapokat kapnak hozzá, beszélgetnek róla. A svéd nyelv az ország második anyanyelve, mindenhol kétnyelvű feliratok vannak, ezért az iskolákban is kötelező tanulni, ezen kívül tanulnak még egy idegen nyelvet, mely a diákok többségénél az angol nyelv. 7. ábra Minden tábla, minden tanteremben
Követelményrendszerük nem csupán a tudásanyagot méri, hanem számukra a legfontosabb, hogy a gyerek önmagához képest, egy-egy időszak alatt mennyit fejlődött. Az értékelést együtt végzik a szülővel és diákkal, mindenki elmondja a saját véleményét, pozitívumokat és negatívumokat is a diák munkájáról. Így már korán kialakul az önértékelés a gyerekekben és a javítás, a problémamegoldás lehetősége. Az iskola nem kirekeszti a problémás diákokat, hanem segíti őket a problémáik megoldásában, ehhez jelent nagy segítséget az iskolákban működő OHR (Oppilashuoltoryhmä diák jóléti) team. Az iskolákban nagyon fontos a felzárkóztatás és az inklúzió. A felzárkóztatást évközben folyamatosan végzik. Amennyiben egy kisgyermeknek gondjai vannak egy-egy adott tantárgy tanulásával, azonnal beavatkoznak. Beszélgetnek vele, szülőkkel, keresik a probléma okát és megoldását. Az iskolában végzett látogatás alkalmával az iskola pszichológusa elmondta ő hetente 2 napot tölt el az adott iskolában és ekkor van lehetőség arra, hogy a tanárok küldjék hozzá a diákokat vagy a diákok személyesen keressék meg őt. A beszélgetés célja, hogy feltárja van-e szükség további segítségre, amennyiben igen, ő küldi a gyermeket. Ha tanulási nehézségek léptek fel jön a fejlesztő pedagógus és az adott óráról kiveszi a gyermeket, ő foglalkozik vele, majd ha utolérte társait már vissza is kerül a közösségbe a normál órákra. A szemlélet nagyon szimpatikus számomra, hogy a problémák természetesek, megbeszéljük, megoldjuk és megy minden tovább. Ez a hozzáállás a gyermekekben is egy olyan fokú toleranciát fejleszt ki, hogy nem nézik le a kicsit gyengébb másikat, hanem segítenek neki, elfogadják azt. Az egyik meglátogatott finn órán a gyermekek feladatot kaptak az olvasókönyvből, az egyik nem tudta melyik feladatról van szó, másik két gyerek ugrott segíteni neki, hogy megmutassák, hol járnak, majd visszaültek a helyükre és mindent ment tovább, mintha mi sem történt volna. 8. ábra Minden eszköz használatra készen
A finn iskolák inklúzív oktatásukról ismertek és híresek. A diákcsoportokban gyakran előfordulnak segítségre szoruló beteg gyermekek, pl Dawn kóros gyermekek tanulnak együtt egészséges társaikkal, a közösség elfogadja őket, tudomásul veszi, hogy ők mások és ez egy idő után természetessé válik a számukra. A Dawn kóros diákok pedig megkapják a lehetőséget a normális életre, természetesen nem tudják azt a teljesítményt nyújtani, amit a többiek, ezért más feladatokat kapnak. A meglátogatott iskola 9. C osztályában 3 Dawn kóros diák is tanult. A diákok 2 fejlesztőpedagógus segítségével sajátították el ismereteiket. Az órák nagy részében ott ülnek mellettük, mondják a feladatokat és segítik őket. Földrajz órán éppen Mexikóról tanultak, az ő feladatuk Mexikó zászlajának lerajzolása, színezése volt, majd néhány kulcsmondatot másoltak le a könyvből. Az inklúzív oktatásra jellemző egyéb dolgokkal is szembesültem. A kirekesztés minden formája távol áll tőlük, elfogadják a másikat olyannak amilyen. Meleg iskolai légkör, a diákok jól érzik magukat az iskolában, sok dicséretet kapnak, maximálisan figyelembe veszik az igényeiket. Jogilag a legfontosabbnak a gyermekek tanuláshoz való jogát tartják, mindenkinek biztosítani kell. Ha a gyerek családi körülmények miatt nem tud iskolába járni vagy tanulni, azonnal beavatkoznak pl. nevelőszülőkhöz kerülhet. a diákok és tanárok jó kapcsolata természetes, a szülők partnerek a gyermek érdekében. OHR tagjai: védőnő; orvos; iskolavezető; iskolai szociális munkás; fejlesztő pedagógus; pszichológus; tanár; tanulási (pályaválasztási) tanácsadó. Feladatuk: Az iskolában tanuló gyerekekről havi rendszerességgel beszélgetnek, azonosítják a problémáikat, javaslatokat tesznek a megoldásra, megbeszélik a következő lépést a gyerek érdekében, értesítik a szülőket, behívják beszélgetni és közösen keresik a lehetséges megoldásokat. 9. ábra Kémia szaktanterem
Általános iskola: Felső tagozat 7-9. osztályt jelenti Finnországban. Ugyanabban az épületben van, ahol az alsó osztály helyileg sem nem válik el egymástól. A diákokat itt már szaktanárok tanítják, a számonkérések nagy része írásbeli teszt, melynek időpontját 1-2 héttel előre megtudják. A tantárgyak csoportbontásban tanítják továbbra is. A cél a tovább tanulás, melyre két irányban van lehetőség, vagy gimnáziumban, vagy szakképző iskolában. A hiányzásokat online módon jelentik be a szülők. 10. ábra Ingyenes menzai menü 3. 16 éven felüli tanulási lehetőségek Gimnázium: 3 éves képzési idő alatt teljesíthető. Nem a nálunk megszokott rendben folyik az oktatás, hanem a diákok számára kurzusok vannak. 75 kurzus elvégzése a kötelező az érettségihez ebből 47 kurzus előírt plusz 28 kurzus szabadon választható az iskolában. A kurzusok tulajdonképpen tantárgyakat jelentenek. A meglátogatott iskolában kb 28 tantárgy közül választhatnak a diákok ebből 9 idegen nyelv (angol; svéd; német; francia; olasz; spanyol; orosz; kínai; japán). Az igazgató bemutatásában 35-38 fős csoportok szerepeltek, de gyakorlatilag az iskola megtekintése alatt én nem láttam ilyen létszámú csoportokat. A tanév periódusokból áll, 1 tanév 5-ből, minden periódus után 1 hetes vizsgaidőszak van. A periódusok 8-10 hétig tartanak, egy periódus alatt párhuzamosan teljesíthető több kurzus, gyakorlatilag 5-8 közötti kurzust vesznek fel a diákok egy periódus alatt. A kurzusok egyenlő óraszámúak, heti 3 x 75 perces (5x 45 perces órának felel meg Magyarországon). A diák válogathatja össze, milyen kurzust szeretne tanulni. Az iskola annyiban segít, hogy előre elkészít kurzus csomagokat, melyben a kötelezőek biztosan szerepelnek.
11. ábra Gimnázium társalgója A kurzusok témája adott. Idegen nyelv (német)pl: Alltagsleben (hétköznapok) Freizeit Schule (csak egy-egy témáról tanulnak) Történelemből pl: középkor ipari forradalom stb Az órák 8. 15 16.00 óra között kerülnek megtartásra, egységes ebédszünet van mindenkinek. A kurzusok teljesítése után bejelentkeznek az érettségi vizsgára, majd 1 éven belül, ha bejelentkeznek, akkor le kell vizsgázniuk, ha nem az addig megszerzett vizsgáik is érvénytelenné vállnak. Érettségi vizsgaidőpontok szeptemberben vagy márciusban, formája: csak központilag kiadott írásbeli feladatok. 12. ábra a gimnázium menzája
13. ábra Jellegzetes csak kívülről nyitható zárak a finn iskolákban Érettségi vizsga Finnországban: 4 vizsgatantárgy a kötelező, többi szabadon választott. Kötelező vizsgatantárgy: finn Kötelezően választandó a következő 4 tantárgyból 3 tantárgy svéd (Finnország második hivatalos nyelve) matematika 1 reáltantárgy (biológia; földrajz; fizika; kémia; vallás, filozófia, történelem, társadalomtudomány; egészségtan, pszichológia) 1 idegen nyelv
A finn érettségi értékelése értékelés magyar fordítása érettségizők teljesítményének megoszlása az összes érettségiző létszámához % laudatur dicséretes 5 eximia cum kiváló 15 laude approbatur magna cum nagyon jó 20 laude approbatur cum laude jó 24 approbatur lubenter megfelelt 20 approbatur approbatur elégséges 11 improbatur nem felelt meg 5 Összesen: 100 A finn érettségire nagyon büszkék a finnek, ez a rendszer már 1852 óta működik náluk. A letett érettségi vizsgának értéke van, mindenki elismeri, a családok nagyon büszkék az érettségiző gyermekekre. Az idősebb korosztályban sokan éveken át őrzik, az érettségi átvételnél visel formaruhájukat. Mivel a sikertelen vizsga teljes eredmények elvesztését jelenti, így azon vannak, hogy a megadott egy éven belül ez mindenféleképpen sikerüljön. Az érettségi egyben a főiskolákra, egyetemekre való felvételit is jelenti, ennek eredménye alapján jutnak be a felsőfokú tanintézetekbe.
4. Tanárképzés Finnországban A Bolognai folyamatok eredményeképpen szintén BA (Bachelor) illetve MA (Master) rendszerben folyik a képzés, mint nálunk, a két képzést együttesen 5 év alatt lehet teljesíteni. Tanítási gyakorlatok csak a Mester szakon vannak, éppen most akarják megszűntetni, harc folyik érte, hogy maradhasson a creditek között. A tanítási gyakorlat első évben 8 hét, majd a második évben 4 hét. Érdekesség, hogy náluk a tanítói képesítéssel rendelkezők 6. osztályig taníthatnak, éppen ezért a tanítói képzésben minden tantárgy oktatása szerepel. Ezt a főiskolás hallgatók éppen a nehézségnek tekintik, az iskolák viszont könnyebbségnek, hiszen így nagyon flexibilis a tanítók alkalmazása, könnyű a helyettesítések megoldása. A szaktanárok (szakos tanárok, középiskolai tanárok) képzése erre az alapképzésre épül, szakosodnak, 1-2-3 tantárgyból is akár, mely egyáltalán nem ritka. A szaktanárok felső tagozatban és gimnáziumban oktathatják a saját szaktantárgyukat. A tanári szakma jól megfizetett és megbecsült Finnországban, ezért tízszeres túljelentkezés van. Az érettségi ott is egyben a felvételi vizsgát jelenti, de itt kiegészül szóbeli felvételi elbeszélgetéssel is, mely a főiskolákon folyik. A főiskolák egy központilag meghatározott keretszámot kapnak, annál többet nem vehetnek fel, de ezt a létszámot kötelezően fel kell tölteniük. A képzés államilag finanszírozott, vagy lehetőség van magán főiskolákon, egyetemeken tanulni. A hallgatók egységes támogatást kapnak, jövedelmi háttértől függetlenül kb 500 /fő/hó. Főiskolákon folyik az óvónők képzése is a számukra 180 kredit megszerzése az előírt, melynek vannak azonos kreditjei a tanítói képzéssel. Erre épül rá egy Kisgyermekkori nevelés mesterképzés 120 kreditpontos. Gyógypedagógus képzés BA (180) és MA (120) szinten, együttesen 300 kreditpont. Pedagógia szakos tanári kiegészítő végzettség szerezhető mind BA (25 kredit) mind MA (35 kredit) szinten a diplomához. Felnőttképzés területén szintén kiegészítő szak 60 kreditpontért.
14. ábra Tanári szoba konyharésze Tanárképzés kreditrendszere Bachelor Master Kommunikáció 20 5 nyelvi beszédkészség második hivatalos nyelv idegen nyelv számítástechnika média Neveléstörténet 15 -- Pszichológiai 15 -- Pedagógia 10 10 Kutatások az oktatásban 25 55 Tanári módszertan (tanítási gyakorlat) -- 20 Szaktantárgyak oktatása 60 -- anyanyelv matematika művészetek történelem és vallás földrajz biológia fizika kémia Választható tantárgyak 40 35 Összesen 175 125
5. A finn iskolarendszer eredményességének jellemzői: ingyenes oktatás (tanítás, tananyagok, étkezés, orvosi ellátás, diák-jóléti csoport) alapfokú oktatás mindenkinek egyenlő feltételekkel hagyományosan magas oktatási színvonal építő összmunka a résztvevők között középpontban a diák tanulási folyamata áll, az ő jólétéért személyre szóló támogatás, segítségnyújtás értékelés összevontan minden szereplő részéről jól képzett tanárok motiváltak és elkötelezettek a munkában partnernek tekintik a diákokat, a diákok is a tanárokat 6. Saját benyomásaim A finn rendszer megtekintése közben úgy éreztem magam, mintha Meseországban jártam volna. Létezik olyan terület ahol ez megvalósult?- gondoltam magamban. Nagyon irigylem a finn tanárkollégákat, hogy ilyen szemléletben, ilyen eszközökkel oktathatják a tanulni vágyó gyermekeket. Természetesen ott is vannak problémák, de teljesen más jellegűek, az iskolapszichológus szerint náluk még az alkoholfogyasztás, drogfogyasztás nem ölt tömeges méreteket, bár a jelenség létezik. Valószínűleg egy értékekkel felnövő értelmes generáció ezt is másképpen tudja kezelni, mint több európai országban. Most már értem miért járnak hozzájuk Európa számos országából szakemberek tanulmányozni ezt a rendszert. Sok-sok elemét be lehet vezetni máshol is, azonban egyet nem lehet az emberek gondolkodásmódját megváltoztatni, az sajnos nem ilyen egyszerű, ahhoz mindenki fejét (vagy agyát) le kellene cserélni, ez pedig eddig még nem sikerült. Remélem egyszer legalább hasonló példák nálunk is lesznek. Köszönöm, hogy végigolvasta beszámolómat! Kérdés esetén keresse: Palencsárné Kasza Mariannát email: marianna.kasza@szent-lorinc.hu