Web programozás - 1.Előadás Pál László Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda 2012-2013 tanév, II. Félév
Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
Tartalom 1 Tematika 2 A web története 3 Kliens-szerver modell 4 Web alapismeretek 5 Fejlesztési eszközök
Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
Tematika Előadás -és labor tematika 1 Bevezetés 2 A HTML, XHTML nyelv alapjai 3 Stíluslapok (CSS) használata 4 Kliens oldali programozás JavaScript nyelven 5 SEO - keresőoptimalizálás
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Könyvtári könyvek Virginia DeBolt: HTML és CSS : webszerkesztés stílusosan, Kiskapu, Budapest, 2005. Bodnár István, Magyari Gyula: Az Internet használata II. : HTML, CSS Michael Moncur: Tanuljuk meg a JavaScript használatát 24 óra alatt, Kiskapu Kft., 2006. Sikos László: JavaScript 1.5 : kliens oldalon Hasznos linkek W3Schools Online Web Tutorials: http://www.w3schools.com Fejlesztői forrás: http://weblabor.hu/ Web-fejlesztés portál: http://webfejlesztes.inf.elte.hu
Könyvészet és dokumentáció Előadások, labor feladatok, egyéb dokumentációk megtalálhatók az alábbi linken: http://www.emte.siculorum.ro/~pallaszlo/oktatas_hu.html
Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
Vizsgakövetelmények Felmérési mód: kollokvium Projekt: 50% (védés - 11.hét (Labor)) Dolgozat: 20% (11. hét (Előadás)) Teszt: 20% (10.hét vagy 11.hét (Labor)) Jelenlét előadás: 10%
Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első e-mail program
Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első e-mail program
Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első e-mail program
Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első e-mail program
Az internet története 1957: a Szputnyik kilövése (a világ első műholdja) az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása kezdetben négy csomópont 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása 15 csomópont (23 számítógép) 1972-ben megszületett az első e-mail program
Az ARPANET képekben
Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
Az internet története 1973: az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia) az Internet kialakulása 1983: a MILNET (Military Network; amerikai katonai hálózat) leválása további hálózatok kapcsolódása 1990: az ARPANET megszűnik az Internet további fejlődése 1990-es évek a World Wide Web kialakulása alkalmazások számának robbanásszerű növekedése 1990-es évek vége az Internet globalizálódása az Internet popularizálódása
Tematika A web to rte nete Az internet ha lo zata Kliens-szerver modell Web alapismeretek Fejleszte si eszko zo k
Az internet működése A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.
Az internet működése A gépek közötti kommunikáció kisméretű adatcsomagok formájában valósul meg. Ezek a csomagok tartalmazzák a feladó és a címzett adatait, de az útirány mindig az adott helyzettől (például az útvonal terheltségétől) függően, az egyes hálózati csomópontokhoz érkezve dől el.
Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják
Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják
Az internet működése Az internet által összekapcsolt gépek kommunikációs nyelve a TCP/IP(Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokoll. Számítógépek azonosítása: minden internetre kapcsolódó számítógép egy egyedi számot kap. Ezt a számot IP-címnek nevezzük. Az IP szám egy 32 jegyű kettes számrendszerbeli szám. Hogy könnyebben lehessen kezelni, 4 db 8 bites részre bontják
Az internet működése Tartománynév (Domain name) A tartománynév (angolosan domainnév, illetve doménnév) egy számítógép egyedi neve. A tartománynevek csupán címkék melyeket a nehezen megjegyezhető IP-címek helyett használhatunk. A doménnevek végződésük alapján alapvetően két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomének (.com,.net,.org) és nemzeti domének (.hu,.ro,.fr,.jp stb.). A tartománynevek rendszerének felépítése hierarchikus Amennyiben a domén mögött internetes tartalom (honlap) van, a doménhez tartozó, tárhelyen lévő kezdőlapot (index.html vagy index.php stb.) a szerver kiszolgálója elküldi a világháló segítségével a böngésző számítógépére.
Az internet működése DNS rendszer Ahhoz, hogy a domain név alapján az IP cím (vagy fordítva: az IP cím alapján egy domain név) megállapítható legyen, szükség van a DNS szerverekre.
A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
A világháló A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással összekötött dokumentumok rendszere A felhasználó a dokumentumokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek A rendszer háló -jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk
A wikipedia hiperhivatkozásai
A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata 1993. április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata 1993. április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata 1993. április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata 1993. április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata 1993. április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
A web története 1989: Tim Berners-Lee (CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa) kidolgozta a web alapelveit Eredeti cél: a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás Az ötlet: egy globális információs hálózat létrehozása a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hiperszöveg(hypertext), hiperhivatkozás(hyperlink) képességeinek ötvözésével 1992 január (Genf) - a WEB első nyilvános használata 1993. április 30 - CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes
A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: 1993 - az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is 1993 - NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták
A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: 1993 - az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is 1993 - NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták
A web története A WWW komponensei: Weboldal, weblap(html nyelven) - dokumentumok, amelyek hiperhivatkozásokat tartalmaznak Webszerver - weboldalak elérése Webböngésző (kliens program, browser) - információ lekérése A WWW elterjedése: 1993 - az NCSA továbbfejlesztette a rendszert, így lehetőség adódott képek, grafikák átvitelére is. Hipermédia rendszer: hipertextbe ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is 1993 - NCSA Mosaic az Illinois-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) által kibocsátott első ingyenes böngésző Egy éven belül már kb. 2 millióan használták
A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome (2008 - Google)stb. Kis böngésző statisztika:
A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome (2008 - Google)stb. Kis böngésző statisztika:
A web története A WWW elterjedése: Ezt követően drasztikusan megnőtt a böngészők száma ( böngészők háborúja ) Lynx (1993, Kansas), szöveges terminálokra Netscape Navigator (1994 december - Marc Andreessen, Jim Clark) Microsoft Internet Explorer (1995, később nagyon népszerű) Mozilla (2002, nyílt forráskódú), Firefox (2004), Opera (1994, Norvégia), Chrome (2008 - Google)stb. Kis böngésző statisztika:
A web története
Webes szabványok 1994 - Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala: http://www.w3.org/
Webes szabványok 1994 - Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala: http://www.w3.org/
Webes szabványok 1994 - Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala: http://www.w3.org/
Webes szabványok 1994 - Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala: http://www.w3.org/
Webes szabványok 1994 - Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala: http://www.w3.org/
Webes szabványok 1994 - Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala: http://www.w3.org/
Webes szabványok 1994 - Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t (World Wide Web Consortium) a Massachusetts-i Technológiai Intézetnél Tagjai: IBM, Microsoft, America Online, Apple, Adobe, Macromedia, Sun Microsystems Cél: a különböző protokollok és technológiák szabványosítása egy olyan web felépítésének érdekében, amelyen az információ a világ népességének lehető legnagyobb része számára elérhetővé válhat. Kiadott specifikációk (ajánlások): HTML 4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS első és második verziója. A W3C nem követeli meg az ajánlások betartását A W3C weboldala: http://www.w3.org/
Webes szabványok 1998 - WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket. 2003-ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
Webes szabványok 1998 - WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket. 2003-ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
Webes szabványok 1998 - WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket. 2003-ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
Webes szabványok 1998 - WaSP-ot (Web Standards Project) megalakítása a professzionális webfejlesztők és webdesignerek egy csoportja által Az ötlet alapjában az volt, hogy a W3C dokumentumait szabványnak nevezzék ajánlások helyett, így talán sikerülhet meggyőzni a Microsoftot és a Netscape-et arról, hogy támogassák őket. 2003-ban Dave Shea elindította a CSS Zen Garden oldalt
Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
Kliens-szerver modell A Web kliens-szerver modellt alkalmaz az információk megosztására és terjesztésére. A rendszer működése: A kliens (böngésző) program kérést küld a webszervernek A webszerver értelmezi az üzenetet és választ küld a kliensnek válasz = a kért dokumentum + kiegészítő információk A böngésző: értelmezi a kapott dokumentumot, majd megjeleníti/lementi/futtatja azt a felhasználói gépen az információ-csere a HTTP protokoll segítségével történik
Egy weboldal lekérése
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Weboldalak típúsai Statikus weboldalak A tartalom mindig statikus (változatlan) Minden látogatónak pontosan ugyanazt küldi el minden alkalommal a szerver Elkészítéséhez a HTML nyelv ismerete bőven elegendő Dinamikus weboldalak Tartalmuk dinamikusan változhat a felhasználó tevékenységétől függően Ilyen tevékenységek lehetnek például fórumban, cikkekhez való hozzászólás, szavazás, kapcsolati adatlap elkűldése, stb. Dinamikus weboldalakhoz használt technológiák: PHP, JAVA.
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
Webcímek - URL Az interneten található különböző erőforrásokra (weboldalakra, e-mail címekre, letölthető fájlokra, stb.) az URL-ek (Uniform Resource Locator - Egységes erőforrás helymeghatározó) segítségével hivatkozhatunk. Az URL általános formája: [protokoll://][gazdagép ][:port ][kérés útvonala ] protokoll: meghatározza a kommunikáció módját (pl. http, https, ftp, mailto, stb.) gazdagép: azonosítja a számítógépet, amelynek a kérést címezzük [gépnév ].[altartomány(ok) ].[tartomány ] port: http-nél alapértelmezett a 80-as kérés útvonala: a kért erőforrás neve, elérési útként megadva
URL példák http://www.sapientia.ro protokol: http tartománynév: www.sapientia.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs http://kpi.sapientia.ro:8080/kpi/index.jsp protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: www.orange.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
URL példák http://www.sapientia.ro protokol: http tartománynév: www.sapientia.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs http://kpi.sapientia.ro:8080/kpi/index.jsp protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: www.orange.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
URL példák http://www.sapientia.ro protokol: http tartománynév: www.sapientia.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs http://kpi.sapientia.ro:8080/kpi/index.jsp protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: www.orange.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
URL példák http://www.sapientia.ro protokol: http tartománynév: www.sapientia.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: nincs http://kpi.sapientia.ro:8080/kpi/index.jsp protokol: http tartománynév: kpi.sapientia.ro portszám: 8080 elérési útvonal: kpi/index.jsp https://www.orange.ro/contul-meu protokol: https tartománynév: www.orange.ro portszám: alapértelmezett elérési útvonal: contul-meu
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll HTTP (HyperText Transfer Protocol - Hiperszöveg Átviteli Protokoll) Egy kliens és egy szerver (kiszolgáló) közötti (kérés/válasz alapú) kommunikáció leggyakoribb megvalósítási módja Fontosabb tulajdonságai: Állapot nélküli Általános, egyszerű, gyors A HTTP üzenetváltás lépései Kliens és szerver közti kapcsolat felépítése A kliens egy kérést (request) küld a szervernek A szerver a kérés fogadása és a kért feladatok elvégzése után egy választ (response) küld vissza a kliensnek Mindkét fél bontja a kapcsolatot
A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT
A HTTP protokoll A kérés (request) tartalma: információ a böngészőről (pl. ennek típusa és verziója) az alkalmazott formátum (pl. az alkalmazott HTTP protokoll verzió) a hiperlinkben megadott paraméterek metódus - megadja az elvégzendő művelet típusát Metódusok GET a paraméterek az URL-ben lesznek elküldve (inkább lekérdezésre ajánlott használni) POST a paramétereket az üzenet törzsében küldi a böngéső a szervernek más, kevésbé használt: HEAD, PUT, DELETE, OPTIONS, TRACE, CONNECT