TARTALOMJEGYZÉK (részletezés) V. Tűzmegelőzési ismeretek E-1 A tűz elleni védekezés fogalma; A tűzmegelőzés fogalma, célja E-2 A tűzmegelőzési célok teljesülését biztosító feladatok rendszere; A tűzveszély kockázatának beazonosítása E-3 A tűzkeletkezés kockázatát csökkentő szabályok és összefüggések; A személyek biztonságát, vagyonvédelmét és a tűzoltás feltételeit biztosító szabályok jellemzői E-4 A tűzvizsgálat
A tűz elleni védekezés fogalma E-1 EGYSZER VOLT, A tűz elleni védekezés igénye vélhetően nem tudatos, rejtett formában már a civilizáció kezdetén felmerült. A tudatos tevékenység a városias településformák létrejöttével kezdődhetett. Erről árulkodnak az ókori Róma kulturális és műszaki emlékei, melyek igen jól szervezett kezdetben rabszolgákból, majd hivatásos katonákból álló-, különlegesen kiképzett tűzoltó egységek létrejöttéről és fenntartásáról mesélnek. A tűzvédelem hajnalán, természetesen a keletkezett tüzek eloltása volt a legfontosabb cél, és csak részlegesen gondoskodtak arról, hogy a tüzek keletkezését, továbbterjedését megakadályozzák, szükség esetén korlátozzák. Hihetetlen találékonyságról tettek tanúbizonyságok a régi idők iparosai, amit a tűzoltó technika kialakulása és fejlődése jelzett. Mai szemmel rémisztő belegondolni mennyire kiszolgáltatottak voltak az ókori, középkori települések lakói a pusztító elemmel szemben. Az egymáshoz közel épült, csak szűk utcácskákkal elválasztott, jelentős mennyiségű éghető építőanyagot (főként fát, nádat és szalmát) tartalmazó épületekben, a nyílt láng szinte mindig jelen volt, hiszen főzni, világítani kellet. Ennek azonban komoly kockázata volt. Az évszázadok során számtalan tűzvész hívta fel a figyelmet arra, hogy a tűz ellen védekezni kell. Mert ha nem tesszük, emberek testi épsége, sokszor élete, az anyagi javak biztonsága, néha egész települések, nemzetek fejlődése kerülhet veszélybe. Egyes történészek véleménye szerint a történelem a háborúk története. Ezt elfogadva, kijelenthető, hogy a tűz elleni védekezés a tűzvészek története. Természetesen az analógia, a hasonlóság azon a ponton megszűnik, hogy míg a háborúkból mindeddig- nem sokat tanult ez emberiség, a tűzvészek eredményeként újra és újra átgondolták és fejlesztették a tűz elleni védekezés eszköztárát. A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS ELEMEI A tűz elleni védekezés legfontosabb, leglényegesebb és leghatékonyabb eleme sokáig a tűzoltás, az emberi életek és anyagi javak megmentése volt. A műszaki feltételek és a társadalmi tudatosság fejlődése vezetett a tűzmegelőzés majd a tűz keletkezésének vizsgálata irányába, melyek kialakulását követően kikristályosodott a tűz elleni védekezés hármas feladatrendszere.
2 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 4. foglaltak alapján: a tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. Óva intenék mindenkit, hogy az összetevők között fontossági sorrendet tegyen. Megítélésem szerint mindhárom komponens egyaránt fontos, a sorrendiség logikai és semmiképpen sem hierarchikus, nincsenek alá- vagy fölérendelt szerepek. A törvény megadja a tűzvédelem alkotóelemeinek definícióit is, a következők szerint: A TŰZMEGELŐZÉS: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. A TŰZOLTÁSI FELADAT: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. A TŰZVIZSGÁLAT: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul; Minden mindennel összefüggésben van, és a különböző szakterületek együttműködése nélkül nem teremthető meg a hatékony tűzvédelem. TŰZVÉDELEM
3 A tűzmegelőzési előírások jelentős része az, amely megteremti a tűzoltás mentés, feltételeit, ugyanakkor a tűzoltói beavatkozások tapasztalatai segítik a tűzmegelőzési szabályok megszületését, formálódását, a tűzvizsgálat eredményei pedig visszacsatolódnak a tűzmegelőzési szabályok változtatásában, illetve a tűzoltó beavatkozás módszereinek korszerűsödésében. A TŰZMEGELŐZÉS CÉLJA A tűzmegelőzés célja tehát, egyrészről, hogy intézkedéseivel megelőzze a tüzek keletkezését. Tekintettel arra, hogy ez, amíg bolygónk légkörének 21 %-át az égést tápláló oxigén teszi ki, és az ember természetes és épített környezetének jelentős hányadában éghető anyagok vannak teljes mértékig nem lehetséges, tovább kell gondolni a tűz okozta veszélyhelyzet csökkentésének módját. Ennek érdekében a tűzmegelőzés gondoskodik a tűz továbbterjedésének megakadályozásáról. Végül, de nem utolsó sorban a tűzmegelőzés megteremti a tűzoltás (beleértve az életmentést is) alapvető feltételeit. Azt, hogy milyen módon, milyen eszközökkel és kik tesznek a tűzmegelőzésért a következő részben ismerhetjük meg.
4 E-2 A tűzmegelőzési célok teljesülését biztosító feladatok rendszere A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉSBEN RÉSZTVEVŐK A tűzvédelemben résztvevők körének és azok feladatainak áttekintésével érdemes elsőként foglalkoznunk annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés feladatrendszerét meg megismerhessük. Az Országgyűlés törvényalkotási feladatai közé tartozik a tűzvédelemmel és a tűzoltósággal foglalkozó törvény (1996. évi XXXI. törvény) megalkotása, szükséges módosítása, kiegészítése. A Kormány a törvény által biztosított jogánál fogva kormányrendeletekben szabályozza a keret jogszabály meghatározott elemeit. A Miniszterek a Minisztériumok szabályozásaiban, a törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket adnak ki. A Belügyminiszter ellátja a tűzvédelem központi irányítását, továbbá a törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket ad ki. Egyetértési jogot gyakorol miniszterekkel a más miniszter által tervezett a tűzvédelmet, a műszaki mentést és a tűzoltóságot érintő szabályozásokkal, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóság létesítésével, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatban. Meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezése, fejlesztése, rendszeresítése, ellenőrzése, felülvizsgálata és javítása követelményeit, valamint a tűzoltóság szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét. A jogszabályban meghatározott esetekben másodfokú tűzvédelmi hatóságként jár el. A Közigazgatási Hivatalok (megyei, fővárosi) eljárnak a másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben. A Települési Önkormányzatok létrehozzák és fenntartja a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat, kinevezik és felmentik a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokát. Gondoskodnak a település oltóvíz ellátásáról, valamint a lakosság tűzvédelmi felvilágosításáról. A települési jegyzők (körjegyző), a fővárosban főjegyző első fokú tűzvédelmi hatóságként járnak el A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javaslatokat tesz a szakmai szabályozásra, szakmailag felügyeli a tűzoltóságokat, jogszabályban meghatározott esetekben első fokú hatóságként jár el. Másodfokú eljárásokban szakhatóságként jár el. A megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok felügyelik a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságokat. A jogszabályban meghatározott esetekben a hatósági és szakhatósági feladatokat lát el. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a jogszabályban meghatározott esetekben szakhatóságként, járnak el az első fokú ügyekben. Tűzoltási tevékenységet végez, hatósági ellenőrzést tart, és tűzvizsgálati tevékenységet végez. A tűzoltó egyesületek tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet végeznek. Az önkéntes tűzoltóságok tűzmegelőzési és tűzoltási tevékenységet végeznek.
5 A gazdálkodó tevékenységet végző magánszemélyek, jogi személyek, jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei gondoskodnak a tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi követelmények megtartásáról, a veszélyhelyzet megelőzéséről és elhárításáról. A jogszabályban meghatározottak szerint tűzvédelmi szervezetet hoznak létre, illetve tűzvédelmi szolgáltatást vesznek igénybe, továbbá létesítményi tűzoltóságot hoznak létre illetve fenntartják azt. A magánszemélyek saját jól felfogott érdekükben megismerik közvetlen környezetük (lakás, gépjármű, berendezés) tűzmegelőzési szabályait, valamint a tűzjelzésre, tűzoltásra vonatkozó kötelességeiket. A jogszabályban foglalt esetekben gondoskodnak a szükséges tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégzéséről. A felsorolásból kiderül, hogy a tűz elleni védekezéssel kapcsolatban a társadalom minden szintjére hárul feladat. Tekintsük át részletesen a különböző szintű tűzvédelmi hatósági tevékenység szereplőit és azok feladatait. TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A tűzvédelmi (ezen belül a tűzmegelőzési) követelmények érvényre juttatása a hatósági jogalkalmazó és jogérvényesítő tevékenység révén valósul meg. Az 1996. évi XXXI. törvény ezen a területen jelentős változást jelentett az előző évtizedek joggyakorlatához képest. TELEPÜLÉSI JEGYZŐK ÉS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓPARANCSNOKOK A tűzvédelmi törvény megosztani rendelte a tűzvédelmi hatósági jogkört a települési jegyzők (körjegyzők, Budapesten a főjegyző) és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy két merőben különböző álláspont alakulhatna ki a tűzvédelmi ügyekben, hiszen a 115/1996. (VII. 24.) Korm rendelet alapján a jegyző (körjegyző, Budapesten főjegyző) hatósági döntései előtt köteles kikérni az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok szakhatósági állásfoglalását. Az állásfoglalást ezt követően mindenféle változtatás nélkül köteles határozatába foglalni. Ezt figyelembevéve, gyakorlatilag szakmai szempontból minden a hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzati tűzoltóparancsnoknak van érdemi szerepe. TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI JOGKÖRBEN A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE (KÖRJEGYZŐ), A FŐVÁROSBAN A FŐJEGYZŐ: a jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket; jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi kötelezettségek alól, ha azt jogszabály, illetve kötelezően alkalmazandó szabvány lehetővé teszi azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett, kérelemre eltérést engedélyezhet; az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az anyagok tárolását amennyiben az rendeltetéstől eltérően közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt jelent a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig szünetelteti; * a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltóeszközök használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja; * a tűzvizsgálatról külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági bizonyítványt ad ki; jogszabályban meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szab ki.
6 A HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG PARANCSNOKA: a jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el (a leggyakrabban előforduló ügyfajták: építési engedélyezési, fennmaradási engedélyezési, rendeltetés megváltozásának engedélyezése, használatbavételi, kereskedelmi üzlet működési engedélye, ipari tevékenység telepengedélyezése, útépítés, közműépítés stb.); a beépített tűzvédelmi berendezések (beépített tűzjelző és/vagy oltó berendezések); létesítési és használatbavételi ügyeiben szakhatóságként jár el tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tart (átfogó-, utó-, célellenőrzés); külön jogszabályban meghatározottak szerint lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást; a tűzvédelmi ellenőrzés, a tűzvizsgálati eljárás során feltárt hiányosságok, a tűzkárok megelőzése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség esetén kezdeményezi a tűzvédelmi hatósági intézkedést; a *-gal jelölt esetekben azonnal végrehajtandó intézkedést tesz, és erről haladéktalanul értesíti a tűzvédelmi hatóságot. BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ ÉS A MEGYEI IGAZGATÓK A MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓ: közreműködik a megyei közigazgatási hivatal által lefolytatott másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben; jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el. (pirotechnikai tevékenység engedélyezés, izotópok tárolási engedélyezése, stb.) AZ ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ: engedélyezi az új tűzoltótechnikai eszközök és oltóanyagok gyártását, forgalmazását, a meglévők módosítását; közreműködik a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által lefolytatott másodfokú tűzvédelmi hatósági ügyekben; jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi kötelezettségek alól, ha azt jogszabály, illetve kötelezően alkalmazandó szabvány lehetővé teszi azonos biztonságot nyújtó előírások megtétele mellett kérelemre eltérést engedélyezhet; egyetértési jogkört gyakorol az új építési anyag, szerkezet, építési mód, tűzvagy robbanásveszélyes anyag a robbanó és robbantóanyag kivételével, készülék, gép, berendezés, technológia alkalmazásának, gyártásának engedélyezési ügyeiben; a jogszabályokban meghatározott esetekben szakhatóságként jár el. JOGSZABÁLYOK A tűzmegelőzés tevékenység során jogalkalmazás, jogérvényesítés történik, melynek hátterét bemutatandó következzenek a legfontosabb, leggyakrabban használt jogszabályok. TÖRVÉNYEK 1996. évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1957. évi IV. törvény Az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről 1995. évi XXVIII. törvény A nemzeti szabványosításról 1999. évi LXIX. törvény A szabálysértésekről
7 1977. évi I. törvény A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 11/1977. (III. 30.) MT rendelettel KORMÁNYRENDELETEK 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet A tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet A tűzvédelmi bírságról 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről BELÜGYMINISZTERI RENDELETEK 27/1996. (X. 30.) BM rendelet A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet A tűzvédelmi szabályzat készítéséről 12/1997. (II. 26.) BM rendelet Az erdők tűz elleni védelméről 27/1997. (IV. 10.) BM rendelet A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról 32/1997. (V. 9.) BM rendelet A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 36/1997. (VI. 4.) BM rendelet A tűzvédelmi szakértői és igazságügyi szakértői tevékenység szabályairól 2/2002. (I. 23.) BM rendelet A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról 10/2000. (II. 23.) BM rendelet A helyszíni bírságolás részletes szabályairól 11/2000. (II. 23.) BM rendelet A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról ÁGAZATI MINISZTÉRIUMI RENDELETEK 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról 2/1987. (II. 17.) IpM rendelet A Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat közzétételéről 31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól 39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet Az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet A Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 14/1999. (X. 22.) IM rendelet A tűzvédelem és a műszaki mentés különös szabályairól a büntetés-végrehajtási szervezetnél 31/2001. (XII. 28.) HM rendelet A tűzvédelem és a műszaki mentés honvédelmi ágazatra vonatkozó különös szabályairól A felsorolás korántsem teljes csupán azt szeretné illusztrálni, mennyire szerteágazó a tűzmegelőzés jogi háttere.
8 SZABVÁNYOK, MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK A tűzvédelem műszaki szabályozásához, hozzátartoznak a nemzeti szabványok is, amelyekből most a leggyakrabban alkalmazottak bemutatása következik. MSZ EN 2 A tüzek osztályozása MSZ EN 3 sorozat Hordozható tűzoltó készülék MSZ 1057 Tűzoltó csatlakozófejek MSZ 1058 Lábszelepes szűrő tűzoltó szívótömlőhöz MSZ 1059 Tűzoltó sugárcső MSZ 1094 Egyetemes kapocskulcs tűzoltótömlő kapcsokhoz MSZ 1185 Tűzoltó nyomótömlő MSZ 9771 sorozat Tűzcsapok és tartozékaik. (Föld alatti tűzcsap, Föld feletti tűzcsap, Tűzcsapkulcsok, Tűzcsapszekrény föld alatti tűzcsaphoz, Fali tűzcsap, Szerelvényszekrények) MSZ 9772 Állványcső föld alatti tűzcsaphoz MSZ 15631 Tűzvédelmi jelzőtáblák MSZ-9113 Biztonsági felvonók műszaki követelményei MSZ-04-82 sorozat Lakó és közösségi épületek kéményei. (Fogalom meghatározások és általános előírások, Egyedi kémények, Központi kémények) ME-04-132 Füstmentes lépcsőházak követelményei MSZ 1600 sorozat Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. MSZ 1610 sorozat Létesítés-biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések számára. MSZ EN 1127-1 -1 Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. MSZ 16040-1 Sztatikus feltöltődések. SZANKCIÓK ALKALMAZÁSA A tűzvédelmi érdekek érvényesítése során lehetőség van a szabályokat be nem tartók ellen különböző szankcionális intézkedések megtételére, illetve azok kezdeményezésére. Tekintsük át röviden ezeket a lehetőségeket. HATÓSÁGI FELHÍVÁS A hatósági ellenőrzést, tűzesetet követően a tapasztaltak figyelembe vételével a hiányosságok megszüntetése, a tűzkárok megelőzése érdekében az önkormányzati tűzoltó parancsnok írásban felhívja az érdekeltek figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére. A felhívást az érintettek kötelesek érdemben megvizsgálni és a tett intézkedésről 30 napon belül választ adni. HATÓSÁGI KÖTELEZÉS A hatósági ellenőrzést, tűzesetet követően a tapasztaltak figyelembe vételével a hiányosságok megszüntetése, a tűzkárok megelőzése érdekében az önkormányzati tűzoltó parancsnok kezdeményezésére a tűzvédelmi hatóság (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) írásban kötelezést ad ki a jogszabálysértés megszüntetésére. HELYSZÍNI BÍRSÁG Helyszíni bírság szabható ki azzal szemben aki a tűzvédelmi jogszabályokban foglalt előírásokat megszegi, a jogszabályi tilalom ellenére az erdő területén tüzet gyújt, vagy más módon az erdő tűz elleni védelméről szóló jogszabályokat megsérti, tűzesetet, vagy tűzveszélyt észlel és ezt a hatóságnak nem jelenti, tűzjelzésre távbeszélő készülékét nem bocsátja rendelkezésre, szándékosan megtévesztő tűzjelzés ad, nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűzoltásban személyesen közreműködjön, járművét, vagy
9 tűzoltásra alkalmas eszközét a tűzoltáshoz rendelkezésre bocsássa, tűz esetén a tűzoltás vezető intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében szükséges felvilágosítást nem adja meg. A bírság összege 500 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedhet TŰZVÉDELMI SZABÁLYSÉRTÉS A helyszíni bírságnál felsorolt tényállások esetén ha a helyszíni bírságolás nem valósítható meg szabálysértési feljelentés tehető. TEVÉKENYSÉG LEÁLLÍTÁSA Amennyiben az üzemeltetés, tevékenység folytatása, az anyag tárolás közvetlen tűz. És robbanásveszélyt okoz az önkormányzati tűzoltó azonnal végrehajtandó intézkedést tesz, leállítja a tevékenységet, és erről haladéktalanul értesíti a tűzvédelmi hatóságot (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) aki erről határozatot ad ki. TEVÉKENYSÉGTŐL VALÓ ELTILTÁS Amennyiben a dolgozó a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzoltó eszközök használatát nem ismeri, önkormányzati tűzoltó azonnal végrehajtandó intézkedést tesz, a munkavállalót a tevékenységtől eltiltja, és erről haladéktalanul értesíti a tűzvédelmi hatóságot (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) aki erről határozatot ad ki. TŰZVÉDELMI BÍRSÁG A jogszabályban meghatározott esetekben az önkormányzati tűzoltó parancsnok kezdeményezésére a tűzvédelmi hatóság (települési jegyző (körjegyző), Budapesten főjegyző) tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket. (A bírság alsó határa ha azt jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a, felső határa 3.000.000 forint. A bírság alsó határa ha azt jogszabályban rögzített, a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, felső határa tűz esetén legfeljebb 500.000 Ft, veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 100 000 Ft) A tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő engedély nélküli használatáért. (A bírság alsó határa az eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag értékének legalább 10%-a, felső határa 3.000.000 forint. A létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért. (A bírság alsó határa a külön jogszabályban előírt létesítményi tűzoltóság legkisebb létszámából hiányzó vagy kiképzetlen személyek száma és a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg, felső határa 3.000.000 forint.) Ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét, illetőleg egyetértését. (A bírság alsó határa legalább 100 000 Ft, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott. (A bírság alsó határa a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-,felső határa 3.000.000 forint.)
10 Ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott. (A bírság alsó határa az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik. (A bírság alsó határa az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A"), a tűz- és robbanásveszélyes ("B"), valamint a tűzveszélyes ("C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről. (A bírság alsó határa legalább 100.000 forint, felső határa 3.000.000 forint.) Ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról. (A bírság alsó határa legalább 100.000 forint, felső határa 3.000.000 forint.) A tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ismételten kiszabható tűzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak. A tűzveszély kockázatának beazonosítása TŰZVESZÉLY Annak érdekében, hogy a tűzmegelőzés elérje célját, minden képen szükséges magának veszélyhelyzetnek a beazonosítására. Fel kell mérni, hogy van-e lehetőség a tűz keletkezésére, terjedésére illetve felléphetnek-e a tűzoltást (mentést) akadályozó körülmények. Mindezek ismeretében lehetséges a megfelelő követelmény meghatározás. KOCKÁZAT A tűzveszély kockázatának értékelésekor a következő szempontokat célszerű figyelembe venni. A KÖRNYEZET VESZÉLYESSÉGE: Az üzemszerűen, vagy rendkívüli esemény kapcsán előforduló anyagok tűzveszélyessége, megjelenési formája, mennyisége. Az anyagok tűz esetén történő megváltozása (robbanásveszély, mérgezőség, stb.). A GYÚJTÓFORRÁS JELENLÉTE: A környezetben üzemszerűen, vagy rendkívüli esemény kapcsán előforduló anyagok meggyulladását mely gyújtóforrások idézhetik elő. A gyújtóforrások rendelkeznek-e a reakció elindításához elegendő energiával. A SZEMÉLYEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE: A környezetben tartózkodó személyek száma, fizikai állapota, mozgáskészsége, cselekvőképessége, a veszélyhelyzet leküzdésére való képessége. AZ ANYAGI ÉRTÉKEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE: A veszélyhelyzet okozta lehetséges közvetlen illetve közvetett károk. A tulajdonosi kockázatvállalás szerepe.
11 A kockázat elemzést segítő, különféle szempontrendszerek ugyan nem ismeretlenek hazánkban azonban szükséges egy a tűzveszélyességre vonatkozó alapvető kategorizálás, amely objektív és egységes értelmezésű. Ez az anyagok illetve tevékenységek tűzveszélyességi osztályba sorolásának módja amelyet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmaz. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS A megelőző tűzvédelem egyik alappillére a tűzveszélyességi osztályba sorolás. A létesítési és használati szabályok egész soránál tekinthető kiindulópontnak, vagyis attól függően, hogy milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik a veszélyességi övezet, helyiség, tűzszakasz, építmény, szabadtér illetve létesítmény enyhülnek vagy szigorodnak a követelmények TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, ANYAGOK TEVÉKENYSÉGEK BESOROLÁSA,,Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes'' (jelzése:,,a'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz T ü > T lpnyt és T ü >35 C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; - a 100 m 3 /h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; - az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.,,tűz- és robbanásveszélyes'' (jelzése:,,b'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, az a folyadék, olvadék amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz T ü < T lpnyt, T ü > T lpnyt 20 C és T ü > 35 C, az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; - a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
12,,Tűzveszélyes'' (jelzése:,,c'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 C, a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz T ü < T lpnyt 20 C, T ü < T lpnyt 50 C és T ü > 35 C, az a gáz amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; - az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; - az üzemanyagtöltő-állomások.,,mérsékelten tűzveszélyes'' (jelzése:,,d'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 C-nál nagyobb, az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz T ü < T lpnyt 50 C és T ü > 35 C, az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az előző pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 C felett dolgoznak fel; - az a közösségi épület, amely nem tartozik a,,c'' tűzveszélyességi osztályba; - az iroda-, lakó-és szállásépület; - gépjárműtároló (építmény, szabadtér); - állattartó helyiség.,,nem tűzveszélyes'' (jelzése:,,e'') tűzveszélyességi osztályba tartozik: - a nem éghető anyag; - az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ahol nem éghető anyagot 300 C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Lobbanáspont: az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen előírt kísérleti körülmények között a folyadék annyi mennyiségű éghető gázt vagy éghető gőzt fejleszt, hogy egy effektív gyújtóforrással érintkezve azonnal lángra lobban. Gyulladáspont (gyulladási hőmérséklet): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél meghatározott vizsgálati körülmények között az anyagból felszabaduló gőzök és gázok meggyulladnak.
13 SPECIÁLIS OSZTÁLYBA SOROLÁS Azon különleges anyagok esetében, amelyek az előzőekben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó. Jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az előzőekben foglaltaktól eltérően is történhet. VESZÉLYTELENEBB OSZTÁLYBA SOROLÁS A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható. HELYISÉG, SZABADTÉR, TŰZSZAKASZ, ÉPÜLET, LÉTESÍTMÉNY OSZTÁLYBA SOROLÁSA A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az,,a'' osztályból az,,e'' osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az előzőek szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja. A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az előzőek szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja. A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az előzőek szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja. A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az előzőek szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja. A létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park, stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.
14 E-3 A tűzkeletkezés kockázatát csökkentő szabályok és összefüggések TŰZ KELETKEZÉS A tűz akkor keletkezik és marad fenn, ha az égés feltételei térben és időben egyszerre adottak. A tűz keletkezési lehetőségek feltételrendszere: gyújtóforrás (megfelelő energiaszinttel) éghető anyagok (megfelelő koncentrációban) oxigén (megfelelő koncentrációban) ÉGHETŐ ANYAG OXIGÉN GYÚJTÓ- FORRÁS TŰZ KELETKEZÉS MEGAKADÁLYOZÁSA A tűz keletkezés megakadályozásánál, tulajdonképpen nem történik más, mint a tűzoltásnál, ahol az égés három alapvető feltételei közül legalább egyet (esetleg többet) kell megszüntetni. A különbség csak annyi, hogy elébe kell menni a dolgoknak és még a keletkezési feltételek együttállása előtt kell megtenni a szükséges intézkedéseket. AZ OXIGÉN KIZÁRÁSA Az oxigén kizárásával az tűz keletkezése kizárható ha maga az anyag nem tartalmaz oxigént, illetve az anyagok reakciója során nem keletkezik oxigén. Ezzel a módszerrel előzik meg a tüzeket a tűzvédelmi szempontból veszélyes anyagok gyártása, feldolgozása során alkalmazott zárt rendszereknél, illetve a vegyiparban az inert technológiáknál. AZ ÉGHETŐ ANYAG KIZÁRÁSA Megelőzhető a tűz a gyújtóforrással illetve oxigénnel rendelkező környezetben, ha megakadályozzuk az éghető anyag meggyulladni képes formájában, illetve koncentrációban való megjelenését. Az éghető anyagtól mentes tisztán tartott munkaterület, az éghető folyadék, gáz, gőz, köd, por elfolyásának, szivárgásának megakadályozása, az éghető gáz, gőz, köd, por kiszellőztetése, stb. mind mind azt célozza, hogy habár adott (vagy adott lehet) az égés két feltétele, az éghető anyag mégse gyulladjon meg. A GYÚJTÓFORRÁS KIZÁRÁSA A tüzek keletkezéséhez jelentős számban gyújtóforrás (esetleg több gyújtóforrás) megjelenése vezet. Az égési reakció megelőzhető, ha a lehetséges gyújtóforrásokat felismerjük, beazonosítjuk, és megjelenésüket kizárjuk. Tűzmegelőzés több évtizedes tapasztalatait figyelembe véve kerülni kell a nyílt láng, a szikraképződés, káros mértékű felmelegedés megjelenését. Erről gondoskodnak például a dohányzás és nyílt lánggal járó tevékenységre vonatkozó korlátozások, a szikramentes épületszerkezet, gép, berendezés, eszköz használatát, valamint az egymással tüzet okozó reakcióba lépő anyagok elkülönített tárolását előíró szabályok. A személyek biztonságát, vagyonvédelmét és a tűzoltás feltételeit biztosító szabályok jellemzői LÉTESÍTÉSI TŰZMEGELŐZÉSI SZABÁLYOK Az létesítmények, építmények, közművek, szabadtéri tárolók, stb. létesítése, átalakítása során a következőkben felsorolt tűzmegelőzési szabályokat kell vizsgálni, betartani illetve, betartatni.
15 A felsorolás érthető okok miatt nem teljes körű és csak a leglényegesebb elemeket mutatja be. ELHELYEZÉS, TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGOK Az építmények, épületek, szabadtéren elhelyezett berendezések, tárolási egységek elhelyezésénél, telepítésénél figyelembe kell venni a tűzvédelmi érdekeket. Biztosítani kell a beavatkozó tűzoltó egységek felvonulását, működését, továbbá csökkenteni kell építmények, épületek, szabadtéren elhelyezett berendezések, tárolási egységek egymásra gyakorolt kockázatát. MEGKÖZELÍTÉS A létesítmények, építmények, épületek, szabadterek területén keletkező tüzek oltásához felvonuló erők vonulása és működése céljából felvonulási utat, illetőleg területet kell biztosítani. A tűzoltási felvonulási út legalább két nyomtáv szélességű, szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású legyen. A felvonulási terület legalább két nyomtávú szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású az épület tűzoltására, mentésére szolgáló homlokzatánál lévő legyen. A középmagas és magas épületek esetében úgy kell kiképezni, hogy annak hossza - az épület homlokzati hosszának legalább 2/3-ad részét érje el, szélessége legalább 6,1 m legyen, hosszantitengely-távolsága 8-14 m-re legyen a homlokzati síktól. Lejtős terepen az tűzoltási felvonulási terület lejtése a mentésre alkalmas ablakok alatt legalább 10 m-es körzetben 5%-nál nagyobb ne legyen. Amennyiben a tűzoltási felvonulási terület mentén fasor kerül telepítésre, a fák egymás közötti távolsága a középmagas és magas épület felöli oldalon 15 m-nél kevesebb nem lehet. Ugyanez a szabály vonatkozik villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is. A tűzoltási felvonulási terület középmagas és magas épületek felöli oldalán közvilágítási szabadvezeték vagy közúti villamo s járművek vezetékei nem helyezhetők el. A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerelési helyeken (tűzcsap, medence stb.) gépjárműparkolót tervezni és elhelyezni nem szabad. A tűzoltási felvonulási utat körforgalmat biztosító módon kell kiképezni vagy, ha ez nem lehetséges, az út végén a különleges tűzoltó gépjárművek részére fordulót (deltát) kell kialakítani. TŰZTÁVOLSÁG A építmények, szabadtéri berendezések tárolási egységek között megtartandó tűztávolságok a keletkező tűz átterjedését hivatottak korlátozni, illetve megakadályozni. Könnyen belátható, hogy ha ezeket megfelelő távolságra helyezik el egymástól csökkenthető annak kockázata, hogy a tűz akadálytalanul végig tarolja épített környezetünket. Az épületek közötti tűztávolságot a vonatkozó jogszabály szerint az első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg a más jogszabályban, nemzeti szabványban nem szabályozott esetekben.
16 A szabadtéren történő szilárd anyagok tárolási egységei méreteit valamint az épületektől és egymástól való megengedett legkisebb távolságát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Szintén adott a jogszabályi háttere az éghető- illetve égést tápláló gázok, valamint éghető folyadékok és olvadékok tároló tartályainak telepítési távolságai meghatározásához. A tűztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. TŰZÁLLÓSÁGI FOKOZAT A tűzállósági fokozat azt mutatja meg, hogy az épület mennyire ellenálló a tűz hatásaival szemben. Jelölésére római számokat használunk (I.-V.). A I. tűzállósági fokozatú épületek a tűznek leginkább ellenálló szerkezetekből épülnek fel, míg a V. tűzállósági fokozatú épületek a tűz hatásainak legkevésbé ellenállók. Az építményt vagy annak tűzszakaszát a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően az alábbiak szerint kell kialakítani: "A" és "B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II. "C" tűzveszélyességi osztály esetén "D" tűzveszélyességi osztály esetén "E" tűzveszélyességi osztály esetén I-III. I-IV. I-V. A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül: a bölcsődét, óvodát, szociális otthont, szociális intézetet, egészségügyi célú épületet (kivéve a csak járó betegek ellátására szolgáló orvosi rendelőket), valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II., az iskolát, valamint kétszintesnél magasabb lakó és az előző pontban nem említett közösségi épületet, - ha az épület legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot - legalább III., a többszintes gépjárműtároló építményt legalább III. a 13,65-nél magasabb legfelső használati szintű épületet legalább II. tűzállósági fokozatúra kell építeni a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó-, szállásépületekben a gépjárműtároló helyiségeket határoló épületszerkezeteket legalább a II. tűzállósági fokozathoz tartozó éghetőségi és tűzállósági követelményeknek megfelelően kell építeni az egyszintes "A" és "B" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek tetőszerkezetét tartó pilléreket, oszlopokat legalább nem éghető 0,2 óra tűzállósági határértékű szerkezetből kell építeni; a "C" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. tűzállósági fokozatúra kell építeni a 116 kw összteljesítmény feletti kazánhelyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtől tűzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani. Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe önműködő tűzjelző és oltó berendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó nemzeti szabványban megengedett alapterület 25%-a az előírtaknál a szintszámnak megfelelően eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből a tűzvédelmi hatóság engedélyével létesíthetők. ÉPÜLETSZERKEZETEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI A tűzállósági fokozat határozza meg az épületben alkalmazható épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereit (éghetőségét, tűzállósági határértékét, stb.).
17 ÉPÜLETSZERKEZETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOTÓ TŰZVÉDELMI JELLEMZŐK Szerkezetek Teherhordó falak, oszlopok, pillérek Tűzgátló falak, lépcsőházi falak Tűzfalak Nem teherhordó külső térelhatároló falak Válaszfalak Tűzgátló födémek Pince és alagsor feletti födémek Emeletközi és tetőtér alatti födémek Tetőfödémek tartószerkezetei Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei Lépcsők és lépcsőpihenők Fedélszerkezetek Álmennyezetek Fedél héjazatok Tetőfödémek hő- és csapadékvíz elleni szigetelése Tető felülvilágítók Nyílászárók Burkolatok Hang- és hőszigetelések Követelmények Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, tűzállósági határérték Éghetőség, Éghetőség, füstfejlesztő képesség Éghetőség, tűzterjedés Éghetőség, tűzterjedés Éghetőség, égve csepegés Éghetőség, tűzállósági határérték, légzárás Éghetőség, lángterjedés, elektrosztatikus vezetés, szikraképzés, füstfejlesztő képesség, Éghetőség, füstfejlesztő képesség, TŰZSZAKASZOK A tűz terjedésének korlátozására, illetve megakadályozására alkották meg a tűzszakaszolásról, illetve a megengedett legnagyobb tűzszakasz méretekről szóló tűzmegelőzési szabályokat. A tűzszakaszolással csökkenthetők az épületben lefolyó tűzeset okozta károk, biztonságosabbá tehető a kiürítés, és javíthatók a tűzoltás esélyei. TŰZSZAKASZOLÁS A tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek (tűzgátló fal, tűzgátló födém, tűzgátló nyílászáró, tűzgátló csappantyú), illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el. A tűzgátló szerkezetek tűzállósági határérték követelményeit a vonatkozó előírások tartalmazzák. A tűzgátló csappantyúk illetve néhány esetben a tűzgátló ajtók tűz esetén záródnak be amelyről vagy saját beépített kioldó rendszerük, vagy külső berendezés (legtöbbször tűzjelző központ) gondoskodik. TŰZSZAKASZ MÉRETEK A tűzszakasz megengedett méreteit az épület rendeltetését, tűzállósági fokozatát, tűzveszélyességi osztályát, tűzterhelését figyelembe véve állapítják meg a vonatkozó szabályok.
18 Így például az otthon jellegű épületek (lakó, szálloda, kórház, stb.) 150-8000 m 2, a művelődési jellegű épületek (könyvtár, múzeum, színház, stb.)1000-7500 m 2 a nevelési, oktatási jellegű épületek (bölcsőde, óvoda, iskola, főiskola, stb.) 500-6000 m 2, az ellátó, szolgáltató jellegű épületek 100-20000 m 2, az ipari és üzemi épületek 100-15000 m 2, a mezőgazdasági üzemi és tároló épületek 400-20000 m 2, tárolási épületek 150-7000 m 2 alapterületű tűzszakaszokkal épülhetnek. A megengedett méretet a talajfelszín alatti tűzszakaszok esetében 50 %-kal csökkenteni kell. Ugyanakkor a tűzszakasz teljes területén létesített beépített tűzjelző berendezés és automatikus oltó rendszer esetén a tűzszakasz mérete 50, illetve 100%-kal növelhető. KIÜRÍTÉS Az építményt, illetve annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a tűz esetén a benttartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba, vagy átmenetileg a tűztől védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, az épületek tetőfödémére juthassanak. KIÜRÍTÉSI IDŐ SZÁMÍTÁSA A megengedett idővel való összehasonlításhoz, a jogszabály szerinti számításokat kell elvégezni. A számítás a kiürítési időt a kijárat eléréséhez szükséges útvonalhosszak valamint a kiürítéshez szükséges ajtók, illetve lépcsőkarok szélessége, átbocsátóképessége alapján határozza meg. Az útvonalhossz alapján történő számításnál a kiürítés sebességét a helyiség 1 m 2 -rére jutó benntartózkodók számából kaphatjuk meg. Az átbocsátóképesség számítása értelemszerűen a benntartózkodók számából valamint az ajtók, lépcsőkarok szélességéből következik. Az építmény kiürítésének megfelelőségét két szakaszban (első szakasz: a veszélyeztetett helyiségek kiürítése, második szakasz: a veszélyeztetett tűzszakasz, illetve az építmény kiürítése) kell ellenőrizni. KIÜRÍTÉSI ÚTVONALAK A kiürítési útvonal kialakítása rendkívüli módon befolyásolhatja a kiürítés hatékonyságát, hiszen bármilyen szépen is bizonyítható papíron a kiürítés megfelelő időn belüli megtörténte, ha a valóságban ez nem kivitelezhető mert az ajtók, folyosók lépcsőházak nem képesek az embertömeg elvezetésére. A következő felsorolás a teljesség igénye nélkül kiürítési útvonalak kialakítására vonatkozó fontosabb előírásokat tartalmazza. Általános szabályok: A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű, valamint csak fotocella elven működő ajtót alkalmazni nem szabad. (A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton, 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók, és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m 2 -enként az egy főt nem haladja meg.)
19 A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. 50 fő fölött: A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek az arra minősített tolóajtók kivételével, csak a kiürítés irányába nyílhatnak és azokat míg a helyiségben tartózkodnak lezárni nem szabad. A kiürítés céljára íves karú lépcsőt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót kivéve a biztonsági felvonót, valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad. 300 fő fölött Nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló építményben a 300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni nem szabad. TŰZOLTÓVÍZ ELLÁTÁS (KÜLSŐ) INTENZITÁS A településen és a létesítményeknél tűzoltás céljára a mértékadó tűzszakasz terület szerint kell az oltóvíz-intenzitást biztosítani, amelyet a táblázatban mutat meg. Az I-III. tűzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tűzszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma, 2-5 30%- kal, 6-11 40%-kal, 11 felett 50%- kal csökkentett területtel vehető figyelembe. Az 1200 m 2 -nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvízintenzitás 1800 liter/min. Az oltóvizet, ha a számított, vagy normatív tűzterhelés legfeljebb 400 MJ/m 2, legalább egy órán, ha 400 MJ/m 2 -nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m 2, legalább másfél órán, ha pedig 800 MJ/m 2 felett pedig legalább két órán Mértékadó tűzszakasz terület (m 2 ) Szükséges oltóvízintenzitás (liter/min) - 0-tól 50-ig - nagyobb, mint 50 de legfeljebb 150 600 - nagyobb, mint 150 de legfeljebb 300 900 - nagyobb, mint 300 de legfeljebb 500 1.200 - nagyobb, mint 500 de legfeljebb 800 1.500 - nagyobb, mint 800 de legfeljebb 1.200 1.800 - nagyobb, mint 1.200 de legfeljebb 1.600 2.100 - nagyobb, mint 1.600 de legfeljebb 2.000 2.400 - nagyobb, mint 2.000 de legfeljebb 2.500 2.700 - nagyobb, mint 2.500 de legfeljebb 3.200 3.000 - nagyobb, mint 3.200 de legfeljebb 3.900 3.300 - nagyobb, mint 3.900 de legfeljebb 4.600 3.600 - nagyobb, mint 4.600 de legfeljebb 5.400 3.900 - nagyobb, mint 5.400 de legfeljebb 6.200 4.200 - nagyobb, mint 6.200 de legfeljebb 7.200 4.500 - nagyobb, mint 7.200 de legfeljebb 8.200 4.800 - nagyobb, mint 8.200 de legfeljebb 9.200 5.100 - nagyobb, mint 9.200 de legfeljebb 10.400 5.400 - nagyobb, mint 10.400 de legfeljebb 12.000 5.700 - nagyobb, mint 12.000 6.000 keresztül kell folyamatosan biztosítani. Ezekre az adatokra akkor van szükség, ha a tűzoltó vízellátás részben vagy egészben tartályról, medencéről oldható meg. A tartály méretét a szükséges intenzitás és az előírt idő szorzata adja meg. KIFOLYÁSI NYOMÁS Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél: legalább 400 kpa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben;
20 legalább 300 kpa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben; legalább 200 kpa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani: o a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítményekben. legalább 1200 kpa (12 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani o az éghető folyadékot feldolgozó finomítóknál, o az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot, 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint o azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat hatálybalépése (1997. január 28.) előtt létesített mezőgazdasági létesítményekben és azok fali tűzcsapjainál 100 kpa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben. Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél - megállapodás esetén - közösen is biztosítható. A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen. A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen. A vízmű magas, illetőleg mély tárolójánál a tűzoltó gépjármű részére NA 100 belső átmérőjű, műszakilag és a vonatkozó nemzeti szabványnak megfelelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani. TŰZCSAPOK A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltaknak. A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és a tűzcsapcsoportok kivételével egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad. A településen és a létesítményben az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják. A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.