SZOLNOKI FŐISKOLA TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

SZOLNOKI FŐISKOLA SZF/4805/2011. 4.sz. melléklet TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (érvényes a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIII. törvény végrehajtási rendeletének hatályba lépéséig) 2011-198 -

- 199 -

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK - 202-1. A szabályzat hatálya - 202-2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek - 202-3. Fellebbezés, méltányosság - 202-4. Ügyintézés, határidők - 203-5. A hallgatói jogviszony létesítése - 203-6. A hallgatói jogviszony szüneteltetése 7 7. A hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése - 204 - II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK - 205-8. Tájékoztatási kötelezettségek - 205-9. A tanév időbeosztása - 207-10. Beiratkozás, regisztráció - 207-11. Leckekönyv - 207-12. A tantárgyak meghirdetése - 208-1 13. Egyéni tanulmányi terv - 209-14. Részvétel a foglalkozásokon - 209-15. A párhuzamos képzés - 210-16. Áthallgatás, vendéghallgatói jogviszony - 210-17. Bel- és külföldi részképzés szabályozása - 211-18. A beérkező nemzetközi hallgatókkal kapcsolatos rendelkezések - 212-19. Kedvezményes tanulmányi rend - 212-5 20. Átvétel - 213-21. Szak szakirány - tagozat váltás - 213-6 22. Finanszírozási formák és váltásuk - 213-23. Kredittel elismert tanulmányi teljesítmény beszámítása - 214-24. Nyelvi képzés - 215-25. Testnevelés - 215-26. Tehetséggondozás - 215 - III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, VIZSGAREND - 216-27. Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái - 216-28. Vizsgaidőszak 20 29. A vizsgáztatás rendje 20 30. Sikertelen vizsgák javítása, tantárgyismétlés - 218-31. Jegymegajánlás - 219-32. A félévi munka elfogadása, kredit megszerzése, összesítése, félévzárás - 219 - - 200 -

33. A tanulmányi követelmények teljesítése - 219-34. A tanulmányi átlageredmény fajtái - 219-35. A tanulmányi átlag megállapítása 23 36. Felmentés a tanulmáényi kötelezettségek alól 23 IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE ÉS A BIZONYÍTVÁNYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK - 221-37. A főiskolai képzés lezárása - 221-38. A záróvizsga - 221-39. A Záróvizsga Bizottság - 222-40. A szakdolgozat - 222-41. A záróvizsga általános szabályai - 222-42. Sikertelen záróvizsga megismétlése - 223-43. Az oklevél, bizonyítvány - 223 - V. VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 27 44. Távoktatás - 224-45. Átmeneti rendelkezések 27 46. Hatályba lépés 27-201 -

A Szolnoki Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban Ftv.) 27. (6) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörénél fogva, figyelemmel a törvény 21. (1) és (4) bekezdésére, az Ftv. végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletre, valamint a Főiskola Szervezeti és Működési Rendjében(a továbbiakban: SZMR) és a Szolnoki Főiskola hallgatóinak támogatására, valamint az általuk fizetendő díjakra és térítésekre vonatkozó szabályzatban (a továbbiakban: TJSZ) meghatározottakra Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát( a továbbiakban: Szabályzat) a következők szerint határozza meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat hatálya (1) A Szolnoki Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata kiterjed az alapképzésben, a hagyományos főiskolai képzésben, a felsőfokú szakképzésben, a szakirányú továbbképzésben, nappali, levelező és távoktatás tagozaton tanulmányokat folytató hallgatók (továbbiakban: hallgató) tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) A Szabályzat hatálya - ha jogszabály, vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. (3) Az oktatóknak és a hallgatóknak, valamint az oktatók és hallgatók tanulmányi és vizsgatevékenységével foglalkozó ügyviteli dolgozóknak egyaránt kötelessége a Szabályzat rendelkezéseinek betartása. (4) A Szabályzat rendelkezései általános érvényesítéséről, betartásának ellenőrzéséről a rektor, az oktatási és tudományos rektorhelyettes, a tanszékvezetők, valamint a Tanulmányi és Oktatásszervezési Központ (a továbbiakban: TOK) vezetője gondoskodnak. 2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek (1) A Főiskolán tanulmányi és oktatási ügyekben eljáró magasabb vezető a rektor és a rektor megbízásából, az SZMR - ben biztosított jog és hatáskörében az oktatási és tudományos rektor-helyettes. (2) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, valamint kredit-ekvivalencia és kreditátviteli ügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi Bizottság (a továbbiakban: TB), és az oktatókból álló Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban: KÁB) döntenek. (3) A TB dönt az átvétel, a visszavétel, a párhuzamos képzés, a kedvezményes tanulmányi rend, valamint az áthallgatás, illetve vendéghallgatói jogviszony létesítésének engedélyezéséről. A Bizottság a Szenátus által jóváhagyott Ügyrendjének megfelelően működik. (4) A KÁB dönt a főiskola más szakán, illetve más felsőoktatási intézményben teljesítendő, vagy korábban teljesített, kredittel elismerhető tantárgyak befogadásáról, ekvivalenciájának megállapításáról. A Bizottság a Szenátus által jóváhagyott Ügyrendjének megfelelően működik. 3. Fellebbezés, méltányosság (1) A TB és a KÁB által hozott első fokú döntés ellen - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés és a méltányossági jogkörben hozott döntés kivételével - fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokú döntés kézbesítésétől 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához (továbbiakban HÜFB) kell benyújtani. A határidőn túl benyújtott fellebbezési kérelmet a HÜFB eljárás lefolytatása nélkül köteles elutasítani. A fellebbezésnek a hozott döntés végrehajtására halasztó hatálya van. - 202 -

(2) A fellebbezésre hozott határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül a hallgató jogorvoslati kérelmet nyújthat be a bírósághoz. (3) Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, a Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, egy alkalommal "méltányosságból" engedélyt kaphat a tanulmányok folytatására. A méltányossági jogok gyakorlásában a rektor jár el. 4. Ügyintézés, határidők (1) A tanulmányi és vizsgaügyekre, valamint kreditátvitelre vonatkozó kérelmeket a Neptun Tanulmányi és Információs rendszer (a továbbiakban: Neptun) kérvénykezelő profilján keresztül kell benyújtani, a TOK ügyintézője azt a nyilvántartásba vételt követően az ügyben illetékes személyhez továbbítja. (2) A tanulmányi és vizsgaügyekben benyújtott elektronikus kérelmeit a hallgató a kérelem jellegétől függően köteles indokolni, a kérelemben felhozottakat köteles megfelelően alátámasztani és igazolni, a rendszeresített elektronikus nyomtatványokon benyújtandó kérelmeknél a kért összes adatot köteles megadni. (3) A Neptunban nevesített kérvények benyújtásához kapcsolódó esedékességi időszakon kívül a tanulmányi és vizsgaügyekben normál eljárásban a szorgalmi időszak kezdetétől számított 15 napon belül nyújtható be kérvény. Az ettől eltérő esetekben különeljárást kell lefolytatni. (4) A tanulmányi ügyekben hozott elsőfokú határozatokat a határozatot hozó a benyújtástól számított 15, a másodfokú határozatokat a határozatot hozó a felülvizsgálati kérelem benyújtástól számított 30 napon belül köteles a Neptunon keresztül a hallgatónak kézbesíteni. (5) A jelen szabályzat által érintett ügyekben hozott döntést írásbeli határozatba kell foglalni. A döntésről a kérelmező értesíthető összesített, kivonatolt vagy összefoglaló kiadvány formájában. (6) Írásbeli közlésnek kell tekinteni az elektronikus kézbesítést is. (7) A Főiskola írásban köteles közölni a hallgatóval a döntését, ha a) az a hallgató hallgatói jogviszonyának fennállását érinti, b) fegyelmi, illetve kártérítési ügyben, c) amennyiben a hallgató kérelmét részben vagy egészben elutasítja és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll. (8) A határozatban a jogorvoslat lehetőségére és módjára minden esetben fel kell hívni a hallgató figyelmét. (9) Az ügyintézés és a jogorvoslat rendjét az Általános ügyintézési határidőre és a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályzat részletezi. 5. A hallgatói jogviszony létesítése (1) A Főiskola hallgatója az a személy lehet, aki az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert. A hallgatói jogviszony a felvételi döntés évében, beiratkozással jön létre. (2) A hallgató a) kérheti újabb felvételi eljárás keretében, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya mellett további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson, b) kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe, c) másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsőoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (3) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha a KÁB hozzájárul. A hozzájárulást a KÁB megtagadhatja, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. - 203 -

(4) A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető. (5) A hallgatói jogviszony fennállása alatt adott képzési programra újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatói jogviszony azokban a félévekben aktív, amelyekben a hallgató legalább egy tantárgyat felvett a tárgyfelvételi időszak végéig. 6. A hallgatói jogviszony szüneteltetése (1) Szünetel (passzív) a hallgatói jogviszony az adott félévben abban az esetben, ha nem vesz fel tantárgyat a hallgató. Szünetel (passzív) a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a tanulmányok folytatásához nem aktiválta magát. (2) A hallgató kérheti a megkezdett aktív félév passziválását a regisztrációt követő 30 napon belül. (3) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. (4) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató önhibáján kívül kényszerül tanulmányainak szüneteltetésére és azt igazolással alátámasztva bejelenti az adott félévi vizsgaidőszak megkezdéséig. (5) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató fegyelmi büntetéssel kerül eltiltásra a tanulmányok folytatásától. (6) A hallgatói jogviszony szüneteltetése után a hallgató az adott évfolyamra történő regisztrációval a visszatéréskor érvényes tanterv szerint folytathatja tanulmányait. 7. A hallgatói jogviszony megszűnése, megszüntetése (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, amennyiben kötelezettségeit teljesítette, amennyiben nem, akkor azok hiánytalan teljesítésének napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot (abszolválást) követő első záróvizsga időszak utolsó napján, e) felsőfokú szakképzés esetén az első szakmai vizsga utolsó napján, f) felsőfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és a Főiskolán nem folyik másik megfelelő felsőfokú szakképzés vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát fizetési hátralék miatt a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, h) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) A Főiskola egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a Szabályzatban, illetve a tantervben rögzített a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a levél kézhezvételétől számított 15 napon belül tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. - 204 -

(3) Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. A hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatásban a továbbiakban nem részesülhet. (4) A tanulmányi okból törölt hallgató amennyiben felvételi eljárással új felvételt nyer kérheti korábbi tanulmányainak beszámítását, az ajánlott tanterv szerinti szemeszterekben, félévenként maximum 60 kredit értékben, amelyről a KÁB dönt. II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. Tájékoztatási kötelezettségek (1) A főiskolán folyó alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a Kormány által kiadott képesítési követelmények, illetve képzési és kimeneti követelmények tartalmazzák a képzési célt, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak az alapvető ismeretköröknek a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, a legkisebb összóraszámot, az alap- és szakképzés, valamint egyebek mellett az elméleti és gyakorlati képzés arányát. A felsőfokú szakképzés esetében az adott szakképesítésre vonatkozó rendeletben kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények tartalmazzák a képzésre vonatkozó szabályokat. (2) A Főiskola az Ftv. 57. -ának (3) bekezdése szerinti évente aktualizált a hallgató tanulmányai folytatásához és megtervezéséhez szükséges tájékoztató anyagokat tesz közzé az oktatási program nyelvén. A tájékoztató anyagot hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak, amelyben a Főiskolára vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. (3) A tájékoztató anyag két részből áll: a) Intézményi tájékoztató b) Tanulmányi tájékoztató (4) Az Intézményi Tájékoztatót úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle a) az intézmény nevét, címét, OM azonosítóját; b) az intézmény általános jellemzőit; c) a tanév időbeosztását, a képzési időszakot; d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetőségét; e) a tanulmányi tanácsadáshoz, illetve az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módját; f) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás leírását; g) a külföldi hallgatók részére fontos információkat (különösen tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás); h) a képzésre vonatkozó szerződések általános feltételeit, az alap- és szociális támogatásban részesülés feltételeit, a felsőoktatási intézmény által szedett díjakat és költségtérítéseket; i) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségeket; j) a könyvtári és számítógépes szolgáltatásokat; k) a sportolási lehetőségeket, a szabadidős tevékenység lehetőségeit. (5) A Tanulmányi Tájékoztató szakokra vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse: a) az ajánlott tanterveket, a megszerezhető végzettségi szinteket és szakképzettségeket, illetve szakképesítéseket; b) a kötelező és kötelezően választható tantárgyak, tantervi egységek (a továbbiakban együttesen: tantárgy) mindegyikére vonatkozóan: - a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, meghirdetési gyakoriságát, - az oktatás nyelvét, - az előtanulmányi kötelezettségeket, - 205 -

- a tantárgy kötelező vagy kötelezően választható tantárgyként való besorolását, - a tantárgy órarendi beosztását, - a tantárgy felelősét és a tantárgy előadóját, - a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját, - a rövid tantárgyprogramot, illetve a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását, - az évközi tanulmányi követelményeket, - a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és kompetenciák értékelését (félévközi jegy vagy vizsgajegy), - az értékelés módszerét, - a kötelező irodalmat, az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, - az ajánlott irodalmat; c) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendjét, a félfogadási időket; d) a hallgatói jogorvoslat rendjét. (6) Az intézményi tantervek a következőket határozzák meg: a) a képzési idő nappali, levelező és távoktatási tagozaton, b) az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése, c) a szakfelelős neve, a tanterv fő arányai, illetve szerkezete a képzési és kimeneti követelmények szerint, d) a záróvizsgára bocsátás feltételei, e) a záróvizsga tartalma, valamint eredményének számítási módja, f) az alapszak képzési és kimeneti követelményei, g) a nappali és a levelező tagozat ajánlott tantervi táblázatai, beleértve az egyes tantárgyak heti, ill. félévi óraszámait, a kreditszámokat, valamint a számonkérési formát, h) a választható szakirányok ajánlott tantervi táblázatai, i) a szabadon választható tárgyak köre, j) a záróvizsga tantárgyai szakirányonként, k) a szak tantárgyainak előtanulmányi követelményei, l) a szakirányok választásának rendje, m) a szakmai gyakorlatok teljesítésének rendje, n) a tantárgyválasztás rendje, o) a szakdolgozatokra vonatkozó előírások, p) a tantárgyak kódolásának rendszere, tantárgykódok, q) rövidített tantárgyi programok (a tantárgy tartalma, kötelező és ajánlott irodalom). (7) A kötelező A típusú tárgyakat teljesíteni kell. A kötelező tárgyak körét az ajánlott tanterv határozza meg. (8) A kötelezően választható B típusú tárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és tantárgycsoportonkénti teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele. (9) A szabadon választható C típusú tantárgyak: az ajánlott tantervekben szereplő bármely, a főiskolai képzésben oktatott, valamint szabadon választhatóként meghirdetett tantárgy, melyek köréből a tantervben rögzített módon és mértékben kell teljesíteni. (10) Kreditrendszerben a tanterv formája az ajánlott tanterv (mintatanterv), ami az adott szakon egy célszerű lehetőség arra, hogy a végzettséghez szükséges tantárgyakat milyen időbeosztással lehet elvégezni. (11) A tantárgyi programok határozzák meg a tantárgy fő adatait (szak neve, tantervi óraszám, kreditszám), a tantárgy célkitűzését, számonkérés formáját, a tantárgy kapcsolódását más tantárgyakhoz, a tananyag rövid leírását, a kötelező és ajánlott irodalmat, a tananyag feldolgozási formáját, a tantárgy követelményrendszerét, a félév elismerésének (aláírásának) feltételeit. A tantárgyi programok és a szakmai gyakorlatok a tanterv részét képezik, gondozásukért az illetékes tanszék a felelős. (12) Szakmai gyakorlatok évközi, hetesi, termelőüzemi, féléves komplex valamint menedzser asszisztensi teljesítése kötelező. A nappali, a levelező és a távoktatásos hallgatók szakmai gyakorlatuk helyét az ajánlott tantervben előírt követelményeknek megfelelően - részben önállóan, a szakfelelős jóváhagyásával választják meg. Az abszolutórium kiállításának - 206 -

feltétele a szakfelelős, illetve a gyakorlatszervező által elfogadott és értékelt igazolás és beszámoló a szakmai gyakorlatokról. 9. A tanév időbeosztása (1) A főiskolán az oktatás általában tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. A képzési időszak szorgalmi és vizsgaidőszakból áll. A hallgató teljesítményét az intézmény a szorgalmi időszakban és a vizsgaidőszakban értékeli. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól június végéig tart. A félévek egymástól függetlenek. A tanév időbeosztását éves oktatási rendben a rektor határozza meg a HÖK javaslatát figyelembe véve. A rektor félévenként legfeljebb 5 nap tanítási szünetet engedélyezhet. (2) Az egyes képzési formákban a tanulmányi év keresztfélévvel is indítható. (3) A szorgalmi időszak 15 (végzős évfolyam esetén 13) hétig tart, a vizsgaidőszak 4-5 hét. (4) A beszámolási, pótlási időszakot a szorgalmi időszak utolsó 2 hetében kell biztosítani. (5) Elő- és utóvizsga időszak nincs. Vizsgaidőszakon kívüli vizsgát adott tárgyból a tárgyat gondozó tanszék véleménye alapján az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével lehet tenni. (6) A szorgalmi és a vizsgaidőszakban bármely hallgatói csoportot érintő tanulmányi kirándulás megszervezéséhez a szakfelelős javaslata alapján az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélye szükséges. (7) Az őszi, tavaszi és nyári szünetek együttes hossza legalább 6 hét. Az őszi, a tavaszi és a nyári szünet időpontját a tanév oktatási rendjében kell rögzíteni. (8) A tanórák és a szünetek időtartamát az órarendi idősávok beosztása határozza meg. Az órarendet úgy kell elkészíteni, hogy a hallgatók részére lehetőleg legalább félóra ebédidő rendelkezésre álljon. (9) A kiadott órarendtől és terembeosztástól eltérni csak az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével lehet. (10) A külföldi részképzéssel kapcsolatban az időbeosztásról a Szabályzat 17. -a rendelkezik. 10. Beiratkozás, regisztráció (1) A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgató a hivatalosan meghirdetett regisztrációs időszakban aktiválhatja félévét. Az ajánlott tanterv adott félévében szereplő tantárgyak ettől kezdve a hallgató számára felvehetővé válnak. Amennyiben a hallgató ettől el kíván térni, a Neptunon keresztül tantárgyfelvételi kérelmet kell benyújtania. (2) Az azonos kurzusból párhuzamosan meghirdetettek közül a hallgatók választhatnak. (3) A hallgató számára, indokolt esetben és kérelmére a beiratkozás a hivatalos beiratkozási napoktól eltérő időpontban is engedélyezhető külön-eljárási díj fizetése mellett. Az engedély megadásáról az oktatási és tudományos rektorhelyettes dönt. (4) Külföldi részképzés esetén a regisztrációhoz kapcsolódó teendőkről a Szabályzat 17. -a rendelkezik. 11. Leckekönyv (1) A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. A főiskolán tanulmányait 2010. szeptember 1-jétől kezdő hallgató részére elektronikus leckekönyvet a TOK nyit. Az elektronikus leckekönyv alkalmazásának törvényi hátterét és hozzáférési tudnivalóit külön szabályzat tartalmazza. (2) A főiskola a Neptun használatával elektronikus leckekönyv-vezetést alkalmaz. Az alkalmazás során: - 207 -

a) az érdemjegyeket köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni oly módon, hogy rögzíti az elektronikus rendszer felületén; b) szóbeli vizsga esetén az oktató köteles az érdemjegyet rögzíteni és aláírásával ellátni a hallgató a Neptunból nyomtatott kurzusteljesítési lapján; c) írásbeli érdemjegyek utólagos ellenőrzésére a dolgozat szolgál, amelyen az értékelésnek valamint az értékelő nevének és aláírásának szerepelnie kell; d) a vizsgaidőszak zárását követő 14 napon keresztül a hallgató a Neptunban szereplő értékelés valódiságát vitathatja a kurzusért felelős egységnél. A kifogásolt értékelést a bemutatott kurzusteljesítési lap, illetve a dolgozatra írt jegy alapján ha a kifogás jogosságáról meggyőződtek javítani kell. A javítást az érintett egység vezetőjének levele alapján a tanulmányi adminisztráció végzi el. A hallgató felszólamlásának vitatása esetén a TB dönt. Méltánytalanság ellen a felülbírálat szabályai szerinti jogorvoslatra van lehetőség. (3) A hallgató indokolt esetben kérheti a leckekönyv adatait tartalmazó, hitelesített okirat kiállítását a képzés nyelvén, amelyet a főiskola térítésmentesen és kötelező jelleggel kiad. (4) A leckekönyv tartalmazza a személyi adatokat és a hallgató által felvett tárgyakat, valamint a tantárgy oktatójának nevét, óraszámát, kreditértékét és a számonkérési formát. (5) A leckekönyvbe az elektronikus nyilvántartási rendszerben szereplő és azzal megegyezően kitöltött etikett kerül beragasztásra és hitelesítésre. Az etikett adatai tartalmazzák a félév során felvett tantárgyakat és a megszerzett érdemjegyeket. (6) A leckekönyvvel rendelkező hallgató a kurzusteljesítési lap helyett továbbra is használhatja a megszerzett értékelések igazolására a papíralapú okmányt is, amelyet kérésre a Főiskola köteles hitelesíteni. (7) A tanulmányi ügyekben keletkező közokiratok és okiratok hitelesítésére a rektor és a rektor megbízásából az oktatási és tudományos rektorhelyettes jogosult. (8) Minden egyéb irat tekintetében a Iratkezelési és irattárazási Szabályzatban rögzítetteket megfelelően kell alkalmazni (9) A 2010. szeptember 1-je előtt tanulmányaikat megkezdőkre továbbra is a papíralapú leckekönyv kezelése vonatkozik, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelenleg használt nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött leckekönyvbe, az elektronikus hallgatói nyilvántartásban szereplő adatokkal megegyezően kitöltött etikett beragasztását és hitelesítését alkalmazza a Főiskola. (10) Törlést, vagy javítást a hagyományos és az elektronikus leckekönyvben csak az végezhet, aki a javítandó vagy törlendő bejegyzés megtételére eredetileg jogosult. A hallgató nem végezhet a leckekönyvben törlést, vagy javítást. A javítást, vagy törlést végző azt aláírásával és keltezéssel köteles igazolni. (11) A sérült, rongálódott hagyományos leckekönyvet külön-eljárási díj ellenében, melyet a TJSZ szabályoz ki lehet cserélni. Az új leckekönyvbe a TOK a TJSZ-ben rögzített különeljárási díj ellenében - a bejegyzéseket a törzslap alapján átvezeti. E rendelkezés vonatkozik a leckekönyv elvesztésére is. (12) A sérült, megrongálódott és elvesztett leckekönyvek cseréjéről a TOK jegyzőkönyvet vesz fel és nyilvántartást vezet. (13) A vizsgaidőszak lezárása után a TOK meghatározza a megszerzett kreditek számát, a súlyozott tanulmányi átlagot, és a kreditindexet, majd bevezeti a leckekönyvbe és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát vagy oldalait lezárja. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeket a hallgató nem teljesített, Nem teljesített bejegyzést kell tenni. 12. A tantárgyak meghirdetése (1) A kötelező, a kötelezően választható tantárgyakat a Tanulmányi Tájékoztató tartalmazza. A kötelezően és szabadon választható tantárgyak adott félévi kínálata a tanszékek tárgyhirdetése alapján alakul. - 208 -

(2) A kötelező tantárgyakat és a kötelezően választható tárgyak közül az évfolyam létszámának megfelelő választékot az ajánlott tanterv szerinti félévben normál kurzusként meg kell hirdetni. A tanszékek kérésre a normál kurzusokon kívül vizsgakurzusokat és újrafelvételi kurzusokat hirdethetnek meg. Az adott félévben a hallgató a számára kötelező és kötelezően választható tárgyakat (döntése szerint) felveszi, a szabadon választható tárgyak közül válogathat. A tantárgyfelvételt az előtanulmányi követelmény(ek) korlátozhatják, illetve határozzák meg. (3) Az oktatási szervezeti egység vezetője a szemeszter kezdetére összeállítja és a Főiskola honlapján illetve a Neptunban megjeleníti az előírt tartalommal elkészített tantárgyi programokat. (4) A tanszékvezető gondoskodik arról, hogy a hallgatók az oktatótól tájékoztatást kapjanak a szorgalmi időszak első hetének/(tantárgyi) konzultációjának végéig a tantárgyankénti követelményrendszerről. (5) A tantárgyi követelményrendszerben meg kell határozni a szorgalmi időszakban teljesítendő feladatokat (házi dolgozatokat stb.), azok leadási, illetve pótlási határidejét. A határidők be nem tartásához a TJSZ szerinti díjfizetési kötelezettségek fűződnek. 13. Egyéni tanulmányi terv (1) A hallgató minden félévben egyéni tanulmányi tervet alakíthat ki. (2) Kérelmezheti a saját ajánlott tantervében nem szereplő, de a főiskolán meghirdetésre kerülő tárgyak szabadon választható tárgyként felvételét, amennyiben a tantárgyi előkövetelményeknek eleget tett. (3) A hallgató módosíthatja előzetes tanulmányi tervét, ha kevés jelentkező miatt egy betervezett kurzus (tantárgy) nem indul, (4) A végleges tanulmányi terv összeállításának határideje a tárgyfelvételi időszak utolsó napja. (5) Külföldi részképzés esetén az egyéni tanulmányi terv összeállításával kapcsolatban a Szabályzat 17. -a rendelkezik. 14. Részvétel a foglalkozásokon (1) A hallgató az előírt kötelező, kötelezően választható, illetve szabadon választott, foglalkozásokon (előadás, gyakorlat, szeminárium, konzultációs előadás, konzultációs gyakorlat, szakmai gyakorlat) az előírások szerint vesz részt, az alábbiak szerint: (2) Nappali tagozaton: a) Előadás: az az oktatási forma, amelyet a meghirdetett tantárgyat felvevő hallgatók együtt hallgatnak. b) Szeminárium: az az oktatási forma, amelyet a hallgatók kis létszámú csoportokban az intenzív kommunikáció, vagy más készségfejlesztő lehetőséget kihasználva tanulnak egy teljes tárgyat vagy annak egy részét (kurzust). c) Gyakorlat: az az oktatási forma, amelyen valamely szakmai folyamat rutinszerű elemeinek begyakorlása folyik (3) Levelező és távoktatási tagozaton a konzultáció megnevezés a használatos. A gyakorlatok teljesítése munkatapasztalat igazolásával elismertethető. (4) Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így a főiskola a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt, erre azonban a hallgatókat adminisztratív eszközökkel (jelenléti ív, stb.) kötelezni, s az előadásról való hiányzás miatt a vizsgán hátrányosan megkülönböztetni nem lehet. A tantárgyi számonkérés azonban az előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjed. (5) A gyakorlatok, tréningek látogatása kötelező, az esetleges hiányzás a tárgy jellegétől függően pótolható, vagy a teljes kurzus ismételten felveendő. (6) A szemináriumokról 20%-ot meg nem haladó hiányzás megengedhető. A nagyobb mértékű hiányzás a tantárgy nem teljesítését jelenti. A részvételt a foglalkozásokat vezető oktató - 209 -

köteles ellenőrizni. A hiányzásba az előzetes beosztás alapján zajló kötelező gyakorlatokon részvétel, vagy rendkívüli, főiskolai érdek miatti távollét nem számít bele. Kivételesen a hallgató rendkívüli akadályoztatása (súlyos betegség, kórházi ápolás, külföldi gyakorlat, stb.) esetén a mulasztások pótlására a vizsgaidőszakban is sor kerülhet, azonban a tantárgy kreditjeinek megszerzéséhez a megfelelő számonkérési formát a vizsgaidőszak végéig teljesítenie kell. Az egyes esetekről kérvény alapján az oktatási és tudományos rektorhelyettes dönt. A pótlás módját a tantárgyat gondozó tanszék vezetője határozza meg. (7) A felsőfokú szakképzési szakok nappali tagozatán, hallgatói jogviszony keretében az órák látogatása kötelező. A hiányzások kezelése az előző bekezdésben foglaltak szerint történik, az előadásokra is a szemináriumi szabályok vonatkoznak. (8) A kötelező foglalkozásokon való részvétel ellenőrzésének, a hiányzás igazolásának, a mulasztás pótlásának konkrét módját a tanszékvezető jóváhagyásával a tantárgy előadója állapítja meg és erről a hallgatókat tájékoztatja a félév kezdetén. (9) A szakmai gyakorlatokon, tréningeken való részvétel az illetékes tanszék beosztása szerint történik. (10) A főiskola hallgatói bármely szak előadásait szabadon látogathatják, a terem befogadóképességétől függően. (11) A főiskola hallgatója bármely szak ajánlott tanterv szerint meghirdetett tantárgyát szabadon választott tantárgyként, az ajánlott tantervben meghatározott kötelezően teljesítendőn felül, a az összes kredit 10 %-os mértékéig térítés nélkül felveheti tantervébe. Ezt meghaladóan térítési díjat kell fizetni a TJSZ szerint. A szabad tantárgyfelvételnek az oktatás fizikai korlátai határt szabhatnak. 15. A párhuzamos képzés (1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben másik felsőoktatási intézményben, vagy a főiskola másik szakján folytat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük után külön-külön kap diplomát, vagy végzettséget tanúsító bizonyítványt. (2) Más egyetemek, főiskolák hallgatói, illetve a saját intézmény hallgatói a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályok és a főiskola felvételi szabályzatának alapján vehetnek részt a Főiskolán párhuzamos képzésben. (3) A párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét képzésben külön leckekönyve van. (4) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgatónak ugyanúgy kell teljesítenie minden követelményt, és ugyanúgy vonatkoznak rá az intézmény belső szabályzatai, különös tekintettel jelen Szabályzatra, mint a normál képzési rendben résztvevő hallgatókra. 16. Áthallgatás, vendéghallgatói jogviszony (1) A főiskola hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, kar (szak) előadásain és foglalkozásain, ha azt a fogadó intézmény szabályzata nem korlátozza, vagy nem zárja ki, és tanulmányi kötelezettségeinek ezzel egyidejűleg eleget tud tenni. (2) A főiskola hallgatója a más intézményben hallgatott tantárgyat leckekönyvébe fel is veheti, és vizsgát tehet, ha ezt a fogadó intézmény (kar) engedélyezi. (3) Ha a főiskola hallgatója kötelezően előírt (A vagy B típusú tantárgyat kíván felvenni egy másik felsőoktatási intézményben, és abból vizsgát is kíván tenni, ahhoz mindkét érintett intézmény KÁB-jának engedélye szükséges. Az ilyen vizsgát ekkor úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a saját intézményében tette volna le, ha a tantárgy megfelel a szabályzatban megfogalmazott, egyenértékű tantárgyakra vonatkozó feltételeknek. (4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesíthető, akkor az áthallgatás kedvezményes tanulmányi rend szerinti képzésnek minősül, és az erre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (5) Más egyetemek (főiskolák) hallgatói a főiskolán megtartott bármely tanrendi elfoglaltságon - a tantárgyfelelősnek történő bejelentés mellett az oktatási és tudományos rektorhelyettes - 210 -

engedélyével vehetnek részt, amennyiben a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely hiánya) nem akadályozzák. 17. Bel- és külföldi részképzés szabályozása (1) A külföldi részképzés feladata a hallgatók nemzetközi oktatási és kulturális cseretevékenységének támogatása, munkaerő-piaci versenyképességük és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelésük segítése, az egyéni és intézményi tapasztalatok növelése. A hallgatói mobilitások támogatása és segítése kapcsán az oktatóknak, szakfelelősöknek, a Kreditátviteli Bizottságnak és minden érintettnek eszerint kell eljárnia. (2) Bel- és külföldi részképzésnek minősül, ha a hallgató legalább három hónapig más, bel- vagy külföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat, és tesz vizsgá(ka)t. (3) Bel- és külföldi részképzés folytatása csak hasonló képzési programmal rendelkező felsőoktatási intézményben lehetséges, az intézmények által kötött együttműködési megállapodás alapján. (4) Az Erasmus hallgatói cserefélév Erasmus Extended University Charter, az egyedi partnerekkel kötött Kétoldalú Megállapodás (Bilateral Agreement), valamint az egyes hallgatókkal kötött Tanulmányi Megállapodás (Learning Agreement) és Tanulmányi szerződés alapján, külföldi részképzésnek minősül. (5) A bel- és külföldi részképzésen résztvevő hallgató is köteles az adott félévre a Főiskolán regisztráltatni magát és a főiskolai szabályok szerint az előírt követelményeket teljesíteni. A hallgató külföldi részképzésének ideje alatt megszerzett kreditjei a főiskolán folyó tanulmányi kötelezettségeibe kerülnek beszámításra, így a hallgató a külföldi részképzése alatt is aktív félévet zár a főiskolán. (6) Ha főiskolánk hallgatójának, a külföldi partnerintézmény eltérő félévkezdési időpontja miatt hamarabb kell kiutaznia, itthoni regisztrációs és ezzel kapcsolatos befizetési kötelezettségeinek elektronikus úton, illetve hozzátartozója/megbízottja réven is eleget tehet. (7) A külföldi részképzés során teljesített tantárgyak/kurzusok egyenértékűségét az illetékes tantárgy-felelős javaslata alapján (Előzetes tantárgy-elfogadási űrlap) a KÁB állapítja meg. (8) A nemzetközi megállapodásoknak megfelelően két tárgy azonosnak tekintendő amennyiben legalább 75%-os tartalmi egyezőség áll fenn. A tartalmi egyezőséget a fogadóintézmény által rendelkezésre bocsátott dokumentumok (pl. tantárgyleírás, tematika, kötelező irodalom stb.) alapján kell megállapítani. Egyezőség esetén a tárgyat a Szolnoki Főiskola tantárgyával azonosnak kell tekinteni. (9) Ha a fogadóintézményben felvenni kívánt tárgy nem szerepel a hallgató saját tantervében, de tartalmát tekintve illeszthető a szak témakörébe, a tárgy választható tárgyként ismertethető el. Ezen tárgyak elfogadását, egyenértékűségét illetve kreditértékét a szakfelelős javaslata alapján a KÁB állapítja meg. (10) Ha a fogadóintézményben felvenni kívánt tárgyat a hallgató már itthon tanulta, a kreditet nem lehet (ismét) elfogadtatni. Adott esetben a hallgatónak kell bizonyítania (tematika, kötelező irodalom stb.) és az illetékes oktatóval elfogadtatnia az érdemi különbséget. A kredit ebben az esetben szakmai választható tárgyként fogadtatható el. (11) A kreditbeszámítás a hozott kredithez kapott érdemjegy beszámításával együtt történik, a hazai ötfokozatú skálára való értelemszerű átszámítással a külföldi intézmény ECTS átszámítási táblázatának alapján. Minden, a KÁB által elfogadott kredit beszámít a hallgató tanulmányai alatt kötelezően teljesítendő összkreditértékbe. (11) A külföldi részképzés során külföldön teljesített, és egyenértékűnek elfogadott tantárgyak annyi kredittel ismerhetők el a hallgató számára, ahány kreditet, a Főiskolán a szak tantervében, a helyettesített tantárgyakhoz rendeltek. (12) A külföldi részképzésben résztvevő hallgatók számára a követelmények teljesítésének módjáról és határidejéről a Nemzetközi Iroda előzetes tájékoztatást nyújt. (13) Az Erasmus hallgatói mobilitási pályázatok elbírálását a Nemzetközi Iroda végzi az idegen nyelvi és szakmai kompetenciák felmérésére alkalmas oktatók bevonásával. Javaslatuk - 211 -

alapján, az ösztöndíjak odaítéléséről a Nemzetközi Igazgató dönt, s ennek alapján javasolja a TB-nek a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezését a kiutazók számára. (14) A külföldi tanulmányok mellett a kedvezményes tanulmányi rend keretein belül, a hallgató a Szolnok Főiskolán is felvehet tárgyakat. A kedvezményes tanulmányi rendnek megfelelően a hallgató a kötelező foglalkozásokon valórészvétel alól teljes felmentésben részesül, évközi feladatainak tartalma és beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is, de legkésőbb a következő szorgalmi időszak kezdetéig leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. Az engedély adott időszakra szól, és indokolt esetben visszavonható. (15) A kedvezményes tanulmányi rend alapján, a vizsgákra történő felkészülést a tanszékek által kijelölt konzulensek a külföldi részképzésen részt vevő hallgatók esetében is segítik, közvetlen és/vagy a Nemzetközi Irodán keresztül történő kapcsolattartással. (16) A külföldi részképzés lezárulta után 30 napon belül, de legkésőbb a kiutazást követő félév kezdetéig, a hallgatónak be kell mutatnia a külföldi felsőoktatási intézményben sikeresen teljesített tantárgyakat/kurzusokat igazoló dokumentumot (Transcript of Records). 18. A beérkező nemzetközi hallgatókkal kapcsolatos rendelkezések (1) A beérkező hallgatók (külföldi cserehallgatók) a Szolnoki Főiskola hallgatóival azonos kötelezettségekkel és jogokkal rendelkeznek. (2) A külföldi állampolgárságú, Erasmus ösztöndíjas hallgatókat a főiskola más hallgatóihoz hasonlóan nyilván kell tartani, az adataikat kezelni kell a Neptun rendszerben. (3) Nemzetközi Iroda tájékoztatja a TOK-ot a félév megkezdése előtt a külföldi Erasmus hallgatókról a szükséges adatok megküldésével. (4) Erasmus hallgatók esetén az európai szabvány szerinti Transcript of Records kiállítása kötelező. A dokumentumot az intézményi Erasmus-koordinátor készíti el, és a Nemzetközi igazgató hitelesíti (5) Az Erasmus hallgatók költségtérítési díj megfizetésére nem kötelezhetők. (6) Az Erasmus hallgatók számára kínált és meghirdetésre kerülő tantárgyak leírását minden félév megkezdése előtt közzé kell tenni, hogy a bejövő hallgatók rendelkezzenek az intézményválasztáshoz és tanulmányi terv összeállításához szükséges információval. Az őszi félév esetében a meghirdetést legkésőbb május végéig, a tavaszi félév esetében pedig november végéig kell megtenni. A meghirdetés módja a tantárgyi leírások főiskolai honlapon való közzététele, amit az intézményi Erasmus-koordinátor szervez meg. A tantárgyi leírás formátumára a Nemzetközi Iroda ad sémát, amelynek használata kötelező. 19. Kedvezményes tanulmányi rend (1) Kedvezményes tanulmányi rend nappali tagozatos, átlagon felüli teljesítményt nyújtó hallgatóknak alapos okkal engedélyezhető, vagy speciális indokok alapján adható. Átlagon felüli teljesítménynek az minősül, ha a hallgató előző félévi kreditpontokkal súlyozott tanulmányi átlaga legalább 4,0. (2) Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése szempontjából speciális oknak minősül, ha a hallgató: a) kiemelkedő minősítésű, illetve nemzetközi szintű sportoló, b) félévet meg nem haladó külföldi részképzésre meghívást, illetve ösztöndíjat kapott, c) részképzésnek nem minősülő, engedélyezett külföldi tanulmányút résztvevője d) országgyűlési, vagy helyi önkormányzati képviselő, e) párhuzamos képzés keretében más felsőoktatási intézményben, vagy a főiskola másik szakjain, vagy azonos szak másik szakirányán is tanulmányokat folytat, f) a hallgatói önkormányzat intézményi szintű vezetője, g) aktív közösségi szervező egy-egy rendezvény szervezésének időtartamára a HÖK javaslatára - 212 -

h) az a képzési időn túli hallgató, akinek maximum 5 kreditértékű tárgya hiányzik i) versenyekre készülő hallgató a felkészülés időszakára a felkészítő javaslata alapján j) egészségügyi, vagy rendkívüli szociális okokból kéri a kedvezményes tanulmányi rendet. (3) Kedvezményes tanulmányi rend az első félév lezárása után legfeljebb egy szemeszter időtartamra engedélyezhető. Újabb kérelem esetén az engedély újraadható. (4) A kedvezményes tanulmányi rend engedélyezéséről a szakfelelős véleményét figyelembe véve a TB dönt. (5) A kedvezményes tanulmányi rend keretében a hallgató a tantárgyak óráinak látogatása alól felmentést kaphat, a soron következő oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, a tantárgyak óralátogatáson kívüli követelményeit az előírtnál hamarabb teljesítheti, egyes engedélyezett vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti. (6) A tantárgyi követelményeket a tanszékek határozzák meg. A kedvezményes tanulmányi rend alapján történő felkészülést a tanszékek oktatók kijelölésével segítik. Az oktató kötelessége, hogy a hallgatót tájékoztassa a tárgy követelményeiről, kijelölje és ellenőrizze a vizsgára bocsátáshoz teljesítendő feladatokat. A hallgató kötelessége, hogy a kedvezményes tanulmányi rendet engedélyező határozat kézbesítésétől számított két héten belül egyeztessen az oktatóval, aki ezt aláírásával igazolja. Amennyiben az egyeztetés elmarad, a kedvezményes tanulmányi rend lehetőségét a hallgató elveszítheti. 20. Átvétel (1) A főiskolára más felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, a) akinek érvényes hallgatói jogviszonya van egy másik felsőoktatási intézménynél, b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás, vagy fegyelmi úton történő kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. (2) Az átvételről a TB dönt. Az átvételnél az addig teljesített tárgyakat és krediteket a KÁB értékeli, és állást foglal. A más intézményből átvett hallgató abban a tanulmányi félévben folytathatja tanulmányait, amelyben a megelőző félévre az ajánlott tantervben előírt kreditpontoknak megfelelő tantárgyi kredit átvételhez a KÁB hozzájárult. A felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból legfeljebb 60 kredit számítható be a kreditátvitel szabályai szerint. (3) Az átvételről szóló határozatban ki kell térni a következőkre: a) fennállnak-e az átvételnek a jelen szabályzatban meghatározott feltételei, b) mely szakra, tagozatra, melyik mintatanterv szerinti tanulmányokra nyer átvételt, valamint c) meg kell határozni a díjfizetési kötelezettségeket. 21. Szak szakirány - tagozat váltás (1) Azonos képzési szinten a szakváltást, tagozatváltást a hallgató Neptunon keresztül benyújtott kérelmére a TB engedélyezhet. (2) Szakváltás, tagozatváltás a hallgató számára tanulmányai során egy-egy alkalommal engedélyezhető és a képzés során vissza nem vonható. (3) Szakváltási, tagozatváltási engedély legkorábban egy eredményesen teljesített szemeszter után adható. (4) A szakot, tagozatot váltó hallgató teljesített kreditpontjai a szabályzat szerint számíthatók be. (5) A szakok szakirányai közötti átlépés a hallgató írásbeli kérésére lezárt félév után engedélyezhető, ha a hallgató megfelel a szakirány előtanulmányi követelményeinek. - 213 -

22. Finanszírozási formák és váltásuk (1) A hallgató Főiskolán folyó képzése államilag támogatott vagy költségtérítéses finanszírozási formába tartozhat. Az államilag támogatott képzés költségeit az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. (2) A felvételről szóló döntés határozza meg, hogy a hallgató mely formában kezdheti meg tanulmányait, ennek megfelelően a) 2006. szeptemberétől felvételi döntéssel tanulmányait kezdő hallgató 12 féléven át folytathat tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élők támogatási ideje a hallgató kérésére 4 félévvel megnövelhető. b) az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb 2 félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. A főiskola a hallgatót a finanszírozási forma váltásról köteles értesíteni minimum 30 nappal a következő tanév megkezdését megelőzően. c) amennyiben a hallgató BA, BSc alapszakon, felsőfokú szakképzésben a támogatási idő alatt nem fejezi be tanulmányait, akkor azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. A költségtérítéses képzési formában a tanulmányi félévek száma nem korlátozott, a hallgató azonban 16 félévig beleértve az államilag támogatott képzés idejét is veheti igénybe a kedvezményeket, a Ftv-ben meghatározott ingyenes szolgáltatásokat. d) a költségtérítéses képzésekben részt vevő hallgató a vonatkozó szabályok szerint félévente költségtérítést fizet. e) költségtérítés összegét, a költségtérítés befizetésének határidejét és a befizetés módját a TJSZ-ben határozza meg. f) ha az államilag támogatott hallgatóról a tanév végén a főiskola megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses formában folytathatja. g) ha államilag támogatott hallgatónak tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányi illetve egyéb okból tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére Neptunon beadott átsorolási kérelem esetén a főiskolán költségtérítéses formában tanulmányokat folytató kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. (3) Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50 %-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató összesített kreditindexe. A rangsort évfolyamonként kell meghatározni. (4) Átsorolás a Főiskola államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak 15 százalékáig terjed. 23. Kredittel elismert tanulmányi teljesítmény beszámítása (1) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett - 214 -

ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését az érintett tanszék véleménye alapján a KÁB végzi. (2) A hallgatónak előzetes ismeretei (pl.nyelvismeret, stb.) és munkatapasztalata (szakmai gyakorlat) alapján kreditelismerésre és felmentésre irányuló kérelmét a félév megkezdését/első konzultációt követő 15 napon belül lehet benyújtani a Neptun kérvénykezelő profilján keresztül a TOK-ba. A határidőn túl benyújtott, vagy formailag hiányos kérelmek az adott félévben nem vehetők figyelembe. Kreditelismerés csak felsőfokú szakképzésben, illetve felsőfokú tanulmányokban szerzett eredmények, valamint igazoltan megszerzett és minősített kompetenciák alapján adható. (3) Külföldi részképzés esetén a kreditek elismertetésével kapcsolatban a Szabályzat 17. -a rendelkezik. 24. Nyelvi képzés (1) Az oklevél kiadásának idegen nyelvi előfeltétele a főiskolai szintű alapképzési szakok képesítési követelményeiről, valamint az alapképzési (BSc/BA) szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló kormányrendeletekben, illetve miniszteri rendeletekben előírt szintű, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga követelmény teljesítése és az azt igazoló okirat bemutatása. (2) Amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azon hallgatók, - akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik, - akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, és 2003. július 1-jén már hallgatói jogviszonyban álltak, - akik a 2003/2004. tanévben első évfolyamon megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. Az érintett hallgató a tantervben előírt idegen nyelvre adható krediteket vagy az idegennyelvre megszerezhető kreditekkel teljesíti, avagy idegen nyelvi kreditek helyett "C" típusú, szabadon választható tantárgyakat vesz fel, s ezzel teljesíti a krediteket. (3) Amennyiben a képesítési követelmények szaknyelvi nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól a fentiek alapján mentesség nem adható. (4) Az a hallgató, aki az idegen nyelvi tantárgy felvételekor már rendelkezik a szak képesítési, illetve képzési és kimeneti követelményében előírt idegen nyelvi vizsgával, az adott nyelvből felmentést kérhet a tantárgy követelményeinek teljesítése alól, a vizsga-teljesítmény alapján az érdemjegy elismerhető. (5) A hallgatónak felmentésre és elismerésre irányuló kérelmét a regisztrációs időszak végéig kell benyújtani. A határidőn túl benyújtott, vagy formailag hiányos kérelmek az adott félévben nem vehetők figyelembe. (6) A szakirányú továbbképzésben előírt idegen nyelvi képzés követelményeit az érintett szak tanterve, illetve követelményrendszere tartalmazza. 25. Testnevelés (4) A Főiskola biztosítja a rendszeres testmozgás megszervezésének lehetőségét, a magas fokú testkultúra meghonosítását és népszerűsítését. (5) Az alapképzési szakok nappali tagozatán a testnevelés oktatása, a tantervekben foglaltaknak megfelelően kötelező. Ezt a követelményt legkésőbb a képzés végéig kell teljesíteni. Amennyiben a hallgató ezt a kötelezettségét nem teljesíti, úgy a tantárgyismétlés - 215 -

szabályai szerint újrafelvételre kötelezett. Egészségügyi okból részleges, vagy teljes felmentést orvosi szakvélemény alapján a Testnevelési csoport vezetője adhat. 26. Tehetséggondozás (1) A Főiskola kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, a hallgatók tehetségének kibontakoztatását a minőségi oktatás, a tudományos diákkör és a szakkollégium segíti. (2) A tehetséggondozás koordinálását a Főiskolán a Hallgatói Szolgáltatások Központja végzi. III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSE, VIZSGAREND 27. Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái (1) A különböző tantárgyak számonkérésének formáját az érvényes ajánlott tanterv, a hallgatói teljesítmény számonkérésének és értékelésének módját az ajánlott tantervek mellékletét képező tantárgyi programok rögzítik. (2) A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők: a) A szorgalmi időszak követelményeinek teljesítését az oktató aláírással ismeri el. Amennyiben a félév elismerésének feltételei között zárthelyi dolgozat is szerepel, annak javítására még a szorgalmi időszakon belül egy pótlási lehetőséget kell biztosítani. A zárthelyi dolgozat eredményét a megírástól számított 7 napon belül, a javító-pótló zárthelyi dolgozat eredményét a szorgalmi időszak végéig ki kell hirdetni. b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése háromfokozatú minősítéssel történik. Jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1), melyről vizsgalapot kell kiállítani. A beszámoló "nem felelt meg" minősítéséhez kapcsolódó zárthelyi dolgozatot a szorgalmi időszak végéig egy alkalommal lehet kijavítani. c) Gyakorlati jegyet ír elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. Gyakorlati jegy a félév során elsődlegesen a szemináriumokon, gyakorlatokon nyújtott folyamatos teljesítmény, valamint zárthelyi és szemináriumi dolgozatok, esettanulmányok, projektfeladatok és más, a tantárgyi programban feltűntetett teljesítmény alapján adható. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. Elégtelen gyakorlati jegy esetén a hozzá kapcsolódó zárthelyi dolgozat javítására a szorgalmi időszakon belül egy alkalommal javítási lehetőséget kell biztosítani. Az értékelés ötfokozatú minősítéssel történik, melyről vizsgalapot kell kiállítani. d) A kollokvium valamely tantárgy - általában egy oktatási időszakot átfogó anyagának szóbeli vagy/és írásbeli vagy komplex számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, mennyire képes alkalmazni azt, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. A kollokvium eredményébe a vizsgadolgozat, vizsgafelelet, zárthelyi dolgozat, házi dolgozat eredményét, a szorgalmi időszak más teljesítményét a tantárgyi programban meghatározott mértékig lehet beszámítani. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, melyről vizsgalapot kell kiállítani. e) A szigorlat a (kivétel BA, BSc, modul rendszerű FSz képzés) képzési cél szempontjából alapvető ismeretkör összefüggéseinek elsajátítását számonkérő vizsgaforma. A tanterv előírhatja a szigorlatban több tantárgy együttes számonkérését is. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik, melyről vizsgalapot és jegyzőkönyvet kell készíteni. f) A hallgató szakmai gyakorlatait a tantervben szereplő számonkérési forma szerint kell értékelni. - 216 -

(3) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen fellebbezésnek nincs helye. 28. Vizsgaidőszak (1) A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató vizsgáit arányosan elosztva tehesse le és a sikertelen vizsgáit (tantárgyanként maximum két javítóvizsgát) a vizsgaidőszakban teljesíthesse. A vizsgaidőpontok kijelöléséért és a vizsgafolyamat irányításáért az érintett tanszékvezető a felelős. Tantárgyanként legalább három vizsganapot, a tantárgyra jelentkezett hallgatók számának másfélszeresét meghaladó vizsgalétszám limitet kell megadni. (2) A hallgatókat vizsgaidőpontokról a Neptunban a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább két héttel kell tájékoztatni. (3) A hallgató valamennyi vizsgatárgyból köteles a kiválasztott vizsganapra a Neptunban bejelentkezni, legkésőbb a vizsga előtti nap 12 00 -ig. A hallgató ugyanazon tárgyból egyszerre csak egy vizsganapra jelentkezhet. Ennek megsértése esetén a vizsganapról a hallgató kizárható. (4) Egy vizsgáztatóhoz egy napra szóbeli vizsgán maximum 20 fő jelentkezhet. A tanszék tovább korlátozhatja az egy-egy vizsganapra fogadható hallgatóknak a számát. (5) Az a hallgató, aki neki fel nem róható és igazolt okból (pl. tartós betegség) valamely tárgyból a vizsgáját megkezdeni a vizsgaidőszakban nem tudja, a tanszékvezető javaslata alapján az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével később is vizsgázhat, de a vizsgáit be kell fejeznie a vizsgaidőszakot követő tavaszi félév első hetének végéig, valamint a vizsgaidőszakot követő őszi félév kezdetéig. 29. A vizsgáztatás rendje (1) A vizsgák lebonyolítása a tanszékek feladata. (2) Vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki az előírt félévi költségtérítési és egyéb befizetési kötelezettségének eleget tett. (3) Az adott tárgyból a vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. (4) A szorgalmi időszak elismerése részeként előírt követelmény-értékelést (gyakorlati jegy, beszámoló minősítése, kritériumfeltétel teljesítésének aláírása) a Neptunba a tanszéknek a szorgalmi időszak utolsó napjáig be kell vezetnie. (5) A hallgató a tanszék által meghatározott jelentkezési rendben és elfogadott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni, és vizsgát tenni, vagy legkésőbb a vizsga előtti napon12 00 -ig a Neptunban visszaléphet. A vizsgára jelentkezett és meg nem jelent hallgatónak nem jelent meg megjegyzést kell beírni. Kimentésre 48 órán belül igazolás ellenében van lehetőség. Ha a hallgató a vizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, különeljárási díjat köteles kiírni és befizetni. Enélkül újabb vizsgára az adott tárgyból nem tud jelentkezni. (6) A vizsga, amennyiben az írásbeli, a vizsgalapok kiosztásával, szóbeli esetén a tétel ismertté válásával veszi kezdetét. A megkezdett vizsgát érdemjeggyel kell lezárni. Ez alól csak rendkívüli esemény következtében lehet eltérni, amit a vizsgalapon rögzíteni kell. (7) Minden vizsgát a képzés helyén kell tartani, ettől eltérni csak az oktatási és tudományos rektorhelyettes engedélyével lehet. (8) A vizsgáztató akadályoztatása esetén másik vizsgáztató és/vagy más időpont megjelölésével a tanszékvezető köteles gondoskodni a vizsgák időpontjának közzétételéről, illetve a hallgatók tájékoztatásáról és a vizsgák zavartalan lebonyolításáról. (9) Minden félévben két olyan tárgynál, ahol erre ugyanazon vizsgaidőszakon belül lehetőség van, a hallgató engedélyt kaphat sikeres vizsgajegye javítására. Az engedélyt az érintett tanszék vezetője adja meg. Az eredménytől függetlenül az így megismételt vizsga érdemjegye lesz érvényes. Ez a lehetőség záróvizsgára nem vonatkozik. - 217 -