SZAKMAI PROGRAM 2 0 1 3. 1 2. 3 1 - től ha t á l y o s ( m ó d o s í t v a : 2 0 1 4. 0 2. 2 0. )

SZAKMAI PROGRAM 2 0 1 3. 1 2. 3 1 - től ha t á l y o s ( m ó d o s í t v a : 2 0 1 4. 0 2. 2 0. ) E s z t e r g á r Lajos Csal á dsegítő Sz ol g á l a t é s G ye r m e k j ól é t i K ö z p o n t 7 6 3 2 P é c s, A n i k ó u. 5. Doma Lajos igazgatóhelyettes 1

Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Székhelye, címe: 7632 Pécs, Anikó u 5. Levelezési cím: 7616 Pécs, Pf.: 32. Tel:/Fax: 72/441-677, 72/444-877 Telephelyek /Területi irodák: 7632 Pécs, Anikó u. 5. 7621 Pécs, Megye u. 22. 7633 Pécs, Tüzér u.7. 7629 Pécs, Hársfa u. 154. 7833 Görcsöny, Hársfa u. 31. 7677 Orfű, Széchenyi tér 1. 7673 Kővágószőlős, Újtelep 7. Típusa: Közfeladatot ellátó intézmény 1. Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény - Családsegítő Szolgálat 2. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézmény -Gyermekjóléti Központ - Gyermekek Átmeneti Otthona Fenntartó neve: Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás Fenntartó székhelye: Pécs, Széchenyi tér 1. Fenntartó típusa: állami fenntartó I. Az intézmény célja és szakmai feladatai Az intézmény az ellátási területén élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, valamint a krízishelyzetbe került egyének és családok számára nyújt segítő szolgáltatást. Célja az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, a problémák kialakulásának megelőzése, kiváltó okok feltárása, krízishelyzetek kezelése, a kialakult problémák megszűntetésének elősegítése a szociális munka eszközeinek, módszereinek, valamint a szociális szakember készségeinek alkalmazásával. 2

A szociális munka célja: Egyének családok, társadalmi csoportok, közösségek életében jelentkező problémák gyakorlati kezelése. Probléma megoldási javaslatok kialakításával, a hátrányos mentális és szociális helyzet enyhítése, elősegítve az egyének, családok, csoportok, és környezetük közötti összhangot. Módszerei alkalmazásával képessé tegye a klienseket az önálló életvitel biztosítására, emberi méltóságuk megtartására, segítve őket abban, hogy a társadalom elfogadott, megbecsült tagjaként élhessék életüket. Az alkalmazott tevékenység egyszerre korrektív és preventív jellegű, mely direkt és indirekt módszerek alkalmazásával valósítható meg. A szociális szakember felelőssége: Saját kompetenciáján belül -a tevékenység szolgáltató vagy hatósági jellegének megfelelően- nyújtson szolgáltatásokat. Legjobb tudása szerint a szociális problémákat előzze meg és kezelje, valamint járuljon hozzá a társadalmi tervezéshez, fejlesztéshez és cselekvéshez, támogatva az egyéneket, családokat, csoportokat és közösségeket. ( SZSZSZ 2000) Fontos, hogy a szociális munkás birtokolja az adott szakterületre, az intézményrendszer működésére, forrásaira, lehetőségeire és korlátaira vonatkozó ismereteket. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a gyermekek átmeneti otthona esetében a gyermekekre és felnőttekre, valamint időskorúakra vonatkozó pszichológiai, pedagógiai, szociológiai, közigazgatási és jogi ismeretekre támaszkodva végzi segítő tevékenységét a kliens és családja érdekében. Intézmény tevékenységi köre Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Családsegítő és Gyermekjóléti módszertani feladatok Kórházi szociális munka Kapcsolattartási ügyelet; Kapcsolattartás Utcai és lakótelepi szociális munka Készenléti szolgálat Oktató tevékenység Gyermekek Átmeneti Otthona 3

Az intézmény működésének alapelvei Szubszidiaritás elve: Az intézmény szolgáltatásait a helyi igényekre reagálva, az ügyfelek életteréhez lehető legközelebb nyújtja. A szolgáltatás nyújtásakor figyelembe veszi az egyes területeken élők szükségleteit, igényeit. Nyitottság elve: az egyének, csoportok, közösségek közvetlenül kereshetik fel vagy a területen működő intézmények/szervezetek javasolhatják a kapcsolatfelvételt. Az intézmény szolgáltatását bárki igénybe veheti. Önkéntesség elve: az intézmény az ellátottakkal, az önkéntesség elvével alakít ki kapcsolatot. Működése szolgáltató jellegű. Az együttműködés és a szolgáltatás igénybevételének alapja az ellátottakkal közösen meghatározott célok elérése, megvalósítása. A munkatársak az ellátottak érdekeit képviselve tevékenykednek, az érintett személy, illetve törvényes képviselője hozzájárulásával és együttműködésével intézkednek, kivéve, ha súlyos veszélyeztetettség, elháríthatatlan akadály, vagy sürgős szükség áll fenn. Egységes szakmaiság elve: az intézmény a hozzá önként, jelzőrendszeren vagy hatósági megkeresés útján kerülő ellátottakkal lehetőség szerint a probléma és az azt fogadó segítő, szakmai kongruenciája alapján foglalkozik. A családgondozás, tanácsadás, illetve a nevelés-gondozás egységes szakmai alapelvekkel történik, a különböző típusú ügyekre érvényes visszajelzési és adminisztrációs kötelezettségek figyelembevételével. A személyiségi jogok védelmének elve: a munka során a munkatársak tudomására jutott - az ellátottak személyiségi jogait érintő - adatok és tények nyilvántartására és kezelésére vonatkozóan, kötelező az adatok védelméről szóló törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében megállapított alapelvek betartása. Minden ember méltóságának, értékeinek, jogainak, céljainak, szándékainak tiszteletben tartása. Amennyiben a társadalmi felelősség vagy egyéb kötelezettségek ezt a felelősséget módosítják, a kliens tájékoztatása szükséges. Esélyegyenlőség és egyenlőség elve: az intézmény munkatársai minden ellátott ügyével nemre, korra, családi állapotra, vallási felekezetre, szexuális irányultságra, nemzeti-etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül kötelesek foglalkozni, illetve a 4

hatáskörükbe nem tartozó, vagy azt meghaladó ügyekben a szükséges felvilágosítást megadni, a problémamegoldás szerinti megfelelő intézménybe irányítani. A kliens kiszolgáltatott helyzetével történő visszaélés tilos. II. Szociológiai jellemzők Az intézmény ellátási területe Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe, valamint a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás településeinek közigazgatási területe: Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny. A Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás településszerkezete, demográfiai sajátossága. A kistérség területe: 471 km 2 a megye 12,9 %-a; Településszáma: 39 A térség aprófalvas szerkezetű: 3 település 100 fő alatti, 17 település 500 fő alatti, 9 település 500-1000 fő közötti, 5 település 1000-1500 fő közötti, 2 település 1500-2000 fő közötti, 1 település 2000 fő feletti, 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny a térség legdinamikusabban fejlődő települése, amely 2007-ben kapott városi rangot), és 1 település Pécs városa 150 000 fő feletti lakossal rendelkezik. Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás lakosságszáma: Állandó lakos: 173.828 fő Tartózkodási hely szerint: 183.808 fő ebből Pécs Város területén élő lakosságszám: Állandó lakos: 144.586 fő Tartózkodási hely szerint: 154 509 fő ebből a kistérség további 38 településén élő lakosságszáma: Állandó lakos: 29.242 fő Tartózkodási hely szerint: 29.299 fő 5

Pécs 38 Pécs környéki település A nyugdíjasok és kiskorúak aránya az összlakossághoz viszonyítva, közel megegyező. Természetesen településenként ez az arány más képet mutat. Népszámlálási adatok alapján saját ábra 6

Pécs Népszámlálási adatok alapján saját ábra Pécsett a családi állapot szerint a népességen belül a nőtlenek és hajadonok aránya megközelíti a házasságban élőkét. A házasságkötések számának csökkenő trendje országos jelenség napjainkban, ugyanúgy, mint a nőtlenek és hajadonok, valamint az elváltak arányának növekedése. Míg 8 évvel ezelőtt minden ezer lakosra 4,4 házasságkötés jutott, ma már csak 3,6. Népszámlálási adatok alapján Pécs környéke saját ábra A Pécs környéki településeken számottevően nagyobb a házasságban élők aránya és kisebb a hajadon vagy nőtlen személyeké, mint a nagyvárosban. 7

Pécs 38 Pécs környéki település A népesség iskolai végzettségét tekintve szembetűnő, hogy a legalább középiskolát végzett, érettségizett pécsiek aránya meghaladja a lakosság felét. Az iskolai végzettség a - 7 és idősebb korcsoportokat tekintve a Pécs Környéki 38 település területén alacsonyabb, mint Pécsett, itt az általános iskolát végzettek, a középfokú szakvégzettséggel és az érettségivel rendelkezők hasonló arányban vannak jelen. Pécs Pécs városában a népesség gazdasági aktivitását tekintve a teljes népességből 60.060 fő volt foglalkoztatott, 44.724 fő inaktív kereső, 42.283 fő eltartott és 8.982 fő munkanélküli a népszámlálás idején. 8

38 Pécs környéki település Pécs környéke (38 település) a lakosság gazdaság aktivitása nagyon hasonló a pécsihez, illetve a munkanélküliség valamelyest magasabb. Településenként azonban jelentősek az eltérések e téren. A lakosság munkaerő-piaci aktivitásának vizsgálata alapján, az ellátási terület egészét tekintve megállapítható, hogy Pécs és környéke lakosságának gazdasági aktivitása, az arányokat tekintve, közel megegyező. A Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ és a Gyermekek Átmeneti Otthona tevékenysége Pécs Város és Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás 38 településére terjed ki. A területi egységek ellátási területei között, a lakosság szociális helyzetében jelentős különbségek tapasztalhatók. Az intézmény városi ellátási területének sajátossága, hogy slumosodó területek vannak beágyazva jól karbantartott városrészekbe, eltekintve Pécs keleti városrésztől, mivel ezen a területen több nagykiterjedésű szegregált terület helyezkedik el. A slumosodó területek jellemzője, hogy a szegénységben élő lakosok száma, meghaladja más városrészekben tapasztalható mértéket. A területen élőkre jellemző az alacsony iskolázottság, körükben magas a munkanélküliek száma, munkaerő-piaci pozícióik rosszabbak a város egyéb településrészeihez viszonyítva. A slumosodó területeken a roma népesség magasabb száma jellemző, valamint a sok gyermekes, nagycsaládok száma. Pécs több városrészében felfedezhetjük a slumosodás folyamatát, de elsősorban azokra a városrészekre jellemző e folyamat, ahol nagyarányú az önkormányzati bérlakásokban élők száma, ahol a szegregáció 9

valamilyen formája tapasztalható. A lakások alacsony komfortfokozatúak, kis alapterületűek, a közszolgáltatások hiányosak, a közbiztonság ezeken a területeken nem kielégítő, a deviáns viselkedés nagyobb arányban tapasztalható. A kistérség területén elhelyezkedő települések nagyságukban, gazdasági helyzetükben, a lakosok munkaerő-piaci aktivitásában változatos képet mutat. Jó gazdasági helyzetben élő lakosság által lakott kisváros, fejlődő nagyközség, valamint elszegényedő kisfalvak képviseltetik magukat. A szolgáltatás szervezése során ezeket a területi sajátosságokat szükséges figyelembe venni. Az ellátási terület klienseinek sajátosságai: Felnőtt munkaképes korú kliensek: Az ellátott családok nagy része alkalmi munkából illetve a gyermekek után járó támogatásokból tartja fenn magát. A munkanélküliek egyébként is magas száma, növekvő tendenciát mutat bizonyos területeken (Meszes, Belváros, kisfalvak), ennek megfelelően a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya is magas. A családok jelentős hányadánál tapasztalható egyik, vagy mindkét szülő csökkent munkaképessége, mely évek óta fennáll, munkaerő-piaci reintegrációjuk nehézségekbe ütközik, állapotuk és munkaerő-piactól való tartós távolmaradásuk miatt. A szociálisan hátrányos helyzetű családok esetében szinte általános sajátosság az alacsony iskolázottság, ami munkaerő-piaci lehetőségeiket beszűkíti, ezért az alkalmi munkavállalás vált jellemző tendenciává. Klienseink jelentős száma a feketegazdaságban szerzi jövedelmét, ami rendszertelen jövedelemszerzést, társadalombiztosítás hiányát, és egyéb hátrányokat hordoz magában. A gazdaságban elfoglalt hátrányos helyzetükből következik a közüzemi tartozások felhalmozása, ami gyakran a lakhatási biztonságukat kockáztatja. Egyedül élő idős emberek: Az ellátási területen egyre nagyobb arányban fordulnak elő az idős, magára hagyott, esetenként tehetetlen kliensek száma. Jellemző a családi kapcsolatok beszűkülése, esetenként teljes hiánya. Saját magukat ellátni csak részben képesek, napi szintű segítő tevékenységet igényelnek, melyhez a szociális alapellátó rendszer szolgáltatása nem elegendő. Segítségnyújtás során 10

gyakori a kevés férőhellyel bíró szociális szakellátásba történő elhelyezés kezdeményezése, mely realizálása hosszú várakozási idő után történik meg. Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai betegellátó intézmények számának csökkentésével, sajnálatos módon megnövekedett az ellátatlan, kezeletlen betegek száma. A betegség okán kialakult patológiás viselkedés és annak következményei miatt, egyéni és családi működészavarok jelentkeznek. Ezek a problémák a jelzőrendszer kezdeményezése által intézményünknél csapódnak le, azonban a szociális munkások kompetenciája a pszichiátriai jellegű problémákra nem terjed ki. Az egészségügyi ellátórendszer túlterheltség következtében kialakult hiányos működése miatt a probléma nem megoldott. Gyermekek és gyermekes családok: A családok diszfunkcionális működése az iskolában teljesítményzavarok, beilleszkedési problémák, interperszonális kapcsolati problémák és magatartási problémák kialakulását eredményezik. A gondozott gyermekek családjaiban, nagy számban fordul elő az alacsony iskolázottság, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedést jelentős mértékben megnehezíti. A munkaerő-piaci változások (munkahelyek megszűnése, üzemek bezárása) miatt a munkanélküli szülők száma magas. A munkanélküliség miatt a családok anyagi helyzete romló tendenciát mutat, nagy számban fordul elő a közüzemi díjak fizetésének elmulasztása, nagy összegű hátralék felhalmozása. A megélhetési problémák miatt növekedés tapasztalható a megélhetési bűnözés előfordulásában, mely cselekmények elkövetésébe gyakran bevonják a kiskorúakat. Egyre gyakoribb a kiskorú, fiatalkorú csoportok által elkövetett lopás, rablás cselekmények előfordulása. A szülők körében előforduló pszichés és szomatikus zavarok befolyásolják nevelési tevékenységüket, mely problémák miatt gyermekeik érzelmi szükségletei hiányt szenvednek, esetenként elhanyagoló, bántalmazó szülői attitűd tapasztalható. A szülők problémáinak transzgenerációs volta beavatkozás nélkül, diszfunkcionális családi minták generációról - generációra történő átörökítését, a minták rögzülését eredményezi, mely tendencia hatása a segítő tevékenység folytatása során már jelenleg is tapasztalható. A fent jelzett okok miatt a gyermekek fizikai, egészségügyi, értelmi, érzelmi és szocializációs fejlődéséhez szükséges feltételeket a szülők nem képesek biztosítani, melynek következményeként a gyermekek hátrányai behozhatatlanná válnak. 11

III. Családsegítő Szolgálat A családsegítő szolgálat feladata Általános és speciális segítő szolgáltatás, mely a szociális munka módszereinek és eszközrendszerének felhasználásával az egyének, családok, közösségi csoportok jólétének elősegítésére irányul, elősegítve fejlődésüket, szociális környezetükhöz való alkalmazkodásukat. Tevékenységi köre: személyes segítségnyújtás egyéni és csoportos technikák alkalmazásával, ellátások illetve szolgáltatások közvetítése, szervezési tevékenység, közösségfejlesztés. Családgondozás a családsegítő munkában A szociális esetmunkát végző személy az adott kliens esetfelelőse, segítséget nyújt ahhoz, hogy kliense problémája kezeléséhez a lehető leghatékonyabb, elérhető szolgáltatásokhoz hozzájusson. A szolgáltatást nyújtó intézmények és szolgáltatók együttműködését koordinálja. Feladata, hogy hosszútávon hozzásegítse, képessé tegye kliensét az önálló életvitel folytatásához. A családgondozó a gondozási folyamat során érdekérvényesítést lát el az egyén vagy a család érdekében, megbízása alapján. A család rendszerszemléletű gondozása során fontos szempont a családban élő kiskorúak érdeke, speciális szükséglete, helyzete, annak eldöntése, hogy a kialakult helyzet szükségessé teszi-e gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybevételét. A gondozási tevékenység során szükséges a család helyzetének felmérése, feltérképezése, diszfunkciók, krízishelyzetek felismerése. Rövid- és hosszú távú célok meghatározása, kitűzése. Családi erőforrások felkutatásával, igénybevételével a problémák megoldására törekvés. A családgondozás a család és a családdal kapcsolatban álló rendszerekben előidézhető változásokra koncentrál. A család működésében bekövetkező fejlődés képezi a családokkal való segítő tevékenység alapját. A családgondozás célja, az aktuális krízis megszüntetése, fennálló krízishelyzeten történő átsegítés. A krízishelyzet rendszerint intenzív, de időben korlátozott beavatkozást igényel. 12

A családgondozás célja, hogy az egyén, a család és a társadalom működésében javulást érjen el, ezáltal az egyén saját erejéből, természetes támaszok felhasználásával képessé váljon az önálló életvitel folytatására. A családgondozás feladata a kliens problémamegoldó és kezelő képességének erősítése, képessé téve a klienseket a rendelkezésre álló segítő szolgáltatások, erőforrások önálló mozgósítására. A családsegítő szolgálat az esetkezelést családra, egyénre vonatkozó gondozási terv alapján, személyes kapcsolattartás keretei között végzi. A családgondozás központi feladata hogy elősegítse egyének, családok, csoportok és környezetük között az együttműködést, a társadalmilag elvárt szabályoknak megfelelő együttélést. 1. Általános segítő szolgáltatás 1.1. Preventív tevékenység: Problémafeltáró tevékenység az ellátási területén élő lakosság szociális és mentális állapotának figyelemmel kísérése, problémát kiváltó okok feltárása. Fenntartó tájékoztatása az ellátási terület szociális sajátosságairól, javaslattétel új ellátások bevezetésére. Észlelő és jelzőrendszer működtetése a veszélyeztető körülmények és krízishelyzetek feltárása céljából. Koordináló tevékenység egészségügyi intézmények, oktatási-nevelési intézmények, szociális és gyermekjóléti intézmények, civil és egyházi szervezetek, magánszemélyek megelőző tevékenységében. 1.2. Egyének és családok önálló életvezetési képességének megőrzése, fennálló problémák kezelése céljából végzett tevékenység: Információnyújtás, tájékoztatás, tanácsadás (szociális ellátásokról, azok elérhetőségéről, igénybevételi módjáról, igénybevétel feltételeiről). Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás. A családban jelentkező krízisek, konfliktusok megoldásának elősegítése. Szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása, hozzájutás megszervezése. Ügyintézésben segítségnyújtás. 13

1.3. Részletes tájékoztatás nyújtása az alábbi ellátások tekintetében: Szt.-ben és Gyvt-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások, egészségügyi ellátások, pénzbeli és természetbeni ellátások, családtámogatási, társadalombiztosítási, foglalkozáshoz kapcsolódó ellátások elérhetőségéről, igénybevétel módjáról. Fogyatékossággal, mentális ellátással kapcsolatos ellátások igénybevételi feltételeiről. Saját intézmény általános és speciális szolgáltatásainak igénybevételi módjáról. Információs szolgáltatások felkutatása, közvetítése. 2. Speciális segítő szolgáltatások 2.1. Tartós munkanélküliek, aktív korú nem foglalkoztatottak, fiatal munkanélküliek részére nyújtott program: Aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére nyújtható ellátások megállapításának feltételeiről Szt. rendelkezik. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése rendeletével intézményünket jelölte ki a beilleszkedést segítő program megvalósítására a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában. Cél: Munkanélküliek visszavezetése a munka világába, társadalmi re-integráció elősegítése. Elsődleges cél tehát a munka világába történő re-integráció. Azonban azt is tudomásul kell vennünk, hogy nem mindenki, és főleg nem azonnal, vagy direkt módon vezethető vissza a munkavégzésbe. Ezekben az esetekben cél a társadalmi integráció erősítése, a pszicho- szociális szinten tartás, és a közösségileg is hasznos tevékenységek előmozdítása. Intézményünkben számos csoport indult, hogy az egyéni esetkezelésen túl, csoportos foglalkozásokkal segítsük ügyfeleink munkaerő-piaci re-integrációját. Módszerek: Egyéni esetkezelés, interjú technikák, intervenciós technikák alkalmazásával valósul meg. Egyéni és/vagy csoportos tanácsadás, tréning. Igénybevétel módja: Előre egyeztetett időpontban, együttműködési megállapodás alapján. 14

2.2. Megváltozott munkaképességű egyének munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez kapcsolódó tevékenységek: Hatályos jogszabályok megismerése, alkalmazása képzés. Kliensek körében a rendelkezésre álló szakértői vélemények elemzése, értékelése. Foglakoztatás-egészségügyi vélemény beszerzése. Kliensek tájékoztatása jogaikról, rehabilitációs lehetőségekről, érdekképviseleti szervek elérhetőségéről, munkavállalási lehetőségekről. Munkalehetőségek, munkahelyek felkutatása,- együttműködési megállapodás. Munkaadók tájékoztatása a speciális helyzetű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységről, jogszabályokról. Módszer: Egyéni esetkezelés és/vagy csoportos foglalkozás. 2.3. Adósságkezelési szolgáltatás: Célcsoport: Lakhatási problémákkal és adósságterhekkel rendelkező kliensek csoportja Pécs illetékességi területén. Adósság feltérképezése háztartásonként: fizetőképesség, fogyasztás mértéke, adósság nagysága, összetétele. Jogosultság vizsgálata. Jogosultság esetén az igénybevétel menedzselése (adminisztráció elkészítése). Kliens kötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése. Kötelezettség elmulasztása esetén jelzési kötelezettség az önkormányzat felé. Adósságkezelési tanácsadás: Háztartás vezetésére, pénzkezelésre vonatkozó tanácsadás, kiadások, költségek racionalizálása. Adósságcsökkentési támogatás igénybevétele: Törvényben és önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. Kezelés módszerei: Egyéni esetkezelés. 15

2.4. Családterápiás szolgáltatás: Család valamennyi tagjának bevonásával, szakember segítségével (családterapeuta, családterápiás konzulens), terápiás ülések során, a család, saját erőforrásainak mozgósításával problémamegoldásra tesz szert. Módszere: Családterápiában alkalmazott módszerek, a választott módszer, többnyire család és terapeuta függő. 2.5. A mélyszegénység csökkentése, megelőzése a keleti városrészben: Pécs Megyei Jogú Város, az UNDP, az OSI és a Családsegítő Szolgálat megkezdte együttműködését a Pécsen kialakult társadalmi és gazdasági különbségek felszámolására, a mélyszegénységgel sújtott városi területek (keleti városrész) fejlesztésére irányuló lehetőségek felkutatásában, megoldási javaslatok kidolgozásában és megvalósítás előkészítésében. Az év során szeretnénk olyan programokat kidolgozni, mely alapja lehet Európa Uniós pályázatoknak, és a területen élő emberek számára tényleges segítséget nyújtanak. A munkacsoport 2 hetente tart megbeszélést. A cél a felkészítés, tervezés, egymás megismerése, lehetőségek feltárása, hogyan lehet a jelenlegi erőforrásokat jobban működtetni, összehangolni. Felkészülés új programokra, amelyek más pályára állítanák a kirekesztett embereket. Módszer: Team munka 2.6. TÁMOP pályázatban való részvétel: Cél: Komplex telep-program, mely Pécs György telepre vonatkozik. A szegregátum felszámolása és az ott élők társadalmi helyzetének javítása a cél. A családsegítő szolgálat munkatársai aktívan rész vesznek a 2 éves időtartamra szóló pályázatban. A telepen élő lakosság számára különböző szolgáltatásokat nyújtunk. Módszer: egyéni esetkezelés, adósságkezelés, közösségfejlesztés. 16

3. Közösségi szociális munka 3.1. Közösségfejlesztés Célcsoport: Szegregált területek lakosai Cél: A területen élő családok szociális helyzete és lakhatási viszonyai javuljanak az érintettek bevonásával végrehajtott program révén. A részletes program a célcsoport sajátosságainak megfelelően kerül megállapításra. 3.2. Nyugdíjas klub Célcsoport: Nyugdíjas korúak Cél: Szociális kapcsolatok fejlesztése, információnyújtás, tájékoztatás. Kertvárosi egységünkben önsegítő csoportként működik ez a mára önfenntartóvá vált kis közösség. Szerveződésének alapja, hogy a többnyire egyedülálló, idős csoporttagok a foglalkozások során kis segítséggel meg tudják adni egymásnak azt a pszichés támogatást, amely a mentális egészségük megőrzéséhez elengedhetetlen. Igény szerint más egységeinkben is megszervezésre kerül. 4. Csoportos szociális munka Az egyéni esetkezelésre épülő csoportos szociális munka, a csoportos fejlesztés különböző formáinak meghonosítása 2009. évhez kapcsolódik. Ekkor indult két pályázati projekt az intézményben, melyek behozták ezt a munkaformát a hétköznapokba. Az eltelt évek alatt komoly szakmai tudásra, és tapasztalatra tettek szert a munkatársak a csoportos szociális munka eszköztárából, mely munkamódszer eredményessége a statisztikák szerint (tartós munkanélküliek munkaerő-piaci re-integrációja, mintegy 30%-os volt a programba bevontak körében) rendkívül hatékony. A pályázati projektek lejártak, de a programokban részt vállaló kollégák továbbra is elkötelezett hívei a csoportos technikának, így a szükségletek felmérése után, továbbra is folytatják az alábbi formákban. 4.1. Motivációs klubok Célcsoport: Tartós munkanélküliek csoportja nyílt csoport- így előzetes jelentkezés alapján bárki igénybe veheti a szolgáltatást. Cél: Elsődleges cél a motiváció kialakítása, felélesztése, másodlagos a társadalmi re-integráció, a tartós munkanélküliség káros hatásainak csökkentése, így a beszűkült kapcsolatok bővítése, a társas viselkedés szabályainak felelevenítése, a 17

kommunikáció gyakorlása, a tevékeny hétköznapokba való visszavezetése az érdeklődőknek, valamint a célok kijelölése. Az irodalom, a film, vagy önmagunkon keresztül, hogy legyenek célok, és legyen motiváció az idő hasznos eltöltésére, az álláskeresésre. 4.2. Tréningek 4.2.1. Álláskereső tréning: I-III Egy konkrét problémát felölelő, interaktív módon bemutató, azok megoldására lehetőségeket kínáló csoportfoglalkozás. Az álláskereső tréningnek három szintje van: I. Alap szint, a foglalkozás célkeresztjében az álláskeresési technikák elsajátítása, az önéletrajz, és motivációs levél készítése áll. II. Középső szint, ahol a képzésekkel, átképzésekkel, az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos ismeretek kerülnek átadásra, elsajátításra. III. Felső szint, itt az állásinterjún való megfelelést gyakorolhatják a résztvevők. Szituációs gyakorlatok végrehajtásával, és elemzésével szerezhetnek saját élményt, és tapasztalatot, védett környezetben a tréningen résztvevők. 4.2.2.Pénzkezelési tréning Cél: Munkavállalás és napi életvitelhez szükséges ismeretek közvetítése. Pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos tájékoztatás, lehetőségek, feltételek ismertetése. Adósságkezelés szolgáltatással kapcsolatos információk továbbítása, igénybevételi feltételek ismertetése, rentábilis háztartásvezetési technikák megismertetése. Alapvető munkajogi ismeretek közvetítése, munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos ismeretanyag átadása. Célcsoport az adóssággal terheltek és a tartós munkanélküliek, illetve nyílt csoport révén bárki, aki részt kíván venni a foglalkozáson. 4.3. Segítő csoport Azonos problémával küzdő emberek csoportjának segítése, meghatározott keretek között, szakemberek vezetésével, használva a csoporttagok eddigi tapasztalatait, megküzdési technikáit, módszereit, elért sikereit. 18

Cél: A közösség támogató erejének alkalmazásával, pozitív változásra irányuló erőfeszítések elősegítése. Munkanélküliség időtartamának lerövidítése, tartós munkanélküliség káros hatásainak megelőzése illetve fennállás esetében csökkentése. 4.4. Öninformációs bázis működtetése Cél: Álláshelyek, képzések, munkavállalással kapcsolatos hasznos információk rendszerezése, kliensek számára elérhetővé tétele. 4.5. Önkormányzati lakását elcserélni kívánók bázisa Cél: Azon emberek összetalálkozásának elősegítése, akik szeretnék önkormányzati bérlakásukat elcserélni. 4.6. Ping-pong klub Cél: Az aktív korú, tartósan nem foglalkoztatott ügyfelek számára egy olyan csoport biztosítása, ahol lehetőség van a sportolásra, a kikapcsolódásra, a kapcsolatok építésére. Az ügyfelek szabad energiáinak a levezetése és hasznosan történő felhasználása. 5. Prevenció 5.1.Pályaválasztási tanácsadás: A tartós munkanélküliekkel végzett munka során arra derült fény, hogy a nem megfelelő iskolázottság, végzettség, képzettség, az elavult szakma az elsődleges gátja az elhelyezkedésnek, így fontos hangsúlyozni az élethosszig tartó tanulás szükségességét, a pályakorrekciót is. Ez nemcsak az idősebb korosztálynál volt megfigyelhető, de ugyanúgy jellemző a pályakezdő munkanélküliekre is. Ezen esetek háttéradatainak vizsgálata során került előtérbe a pályaválasztás fontossága, a helyes pályaút kialakítása. A vizsgálat eredményei alapján került kidolgozásra egy pályaorientációs program, mellyel az általános és középiskolás korcsoportot célozzuk meg. 19

6. A Családsegítő Szolgálat igénybevételének módja Önkéntes Észlelő és jelzőrendszer jelzése alapján Hatóság által kötelezett formában Igénybevétel feltételei: A törvény által előírt kötelező feladatok, szolgáltatások igénybevétele térítésmentes. Térítésköteles szolgáltatások lehetnek: kirándulások, táboroztatások, kulturális szolgáltatások igénybevétele (mozi, színház, kiállítás). 7. Családsegítő Szolgálat jelzőrendszere és munkakapcsolatai Jogszabály két csoportban nevesít szervezeteket a jelzőrendszer részeként. Az első a potenciális ügyfelekkel, kliensekkel kapcsolatba kerülő hivatalok, egészségügyi és szociális szolgáltató intézmények köre, amelyek részére jelzési kötelezettséget állapít meg a törvény. 1. A polgármesteri hivatal szervezeti egységei. 2. Szociális és/vagy egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek. 3. Gyermekjóléti szolgálat. 4. Pártfogó felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat. A másik csoportba tartozók részére a jogalkotó lehetővé teszi az észlelt zavarok jelzését szolgálatunk irányában. Itt a felsorolás szerinti (társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek) körnél több szereplővel számolhatunk, mivel a helyi ellátórendszer nem kötelezett intézményei, azok fenntartói mellett más hatóságok, illetve gazdálkodó szervezetek (pl. közüzemi szolgáltatók) részéről is érkezhetnek jelzések. Intézmények közötti együttműködési megállapodásokkal ez a kör kiegészült az oktatási intézményekkel (18 év feletti tanulóik esetében), illetve a Pécsi Rendőrkapitányság és Baranya Megyei Rendőrkapitányság szerepvállalásával jutunk közvetlen információkhoz családok működési zavarairól. A jelzőrendszer tagjai a látókörükbe került családokat és az esetükben észlelt működési zavarokat írásban jelzik szolgálatunk felé. Ezen írásos jelzések nyomán keresik fel munkatársaink a családokat, majd sikeres kapcsolatfelvétel esetén tájékoztatják őket a nehézségeik leküzdéséhez igénybe vehető szolgáltatásokról 20

mind intézményünk, mind a helyi ellátórendszer más tagjai kínálatából. A kapcsolatfelvétel eredményességéről és a gondozásba vétel kezdetéről a jelző részére írásban visszajelzést küldünk. A családsegítő szolgálat és a gyermekjóléti központ jelzőrendszere túlnyomórészt azonos tagokra épül, így a jelzőrendszeri tagokkal való kapcsolattartás és tájékoztató tevékenység is közös munkát feltételez a két szolgáltató-ág között. A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat viszonya sajátos, mivel egymás irányában jelzőként is működhetnek. Az egységek közötti és az egységeken belül a két ág közötti esetátadás, illetve az esetjelzés belső szabályzatok útján részletesen szabályozott. A jelzőrendszer működését és az együttműködés potenciális jellemzőit meghatározó kapcsolat értékelése tagonként jelentős eltérést mutat. Jelentős mértékű különbség tapasztalható egyes azonos ágazathoz tartozó szereplők, vagy akár egy szervezeten belül az egyes munkatársak megnyilvánulásain áttűnő attitűdök tekintetében is. A jelzőrendszer kiépítése terén az elmúlt évtized tájékoztató és koordináló munkájának eredménye a mai állapot, amelyben a nevelési, oktatási, szociális és egészségügyi intézmények többsége megismerhette intézményünk szolgáltatásait és saját kötelezettségeit a jelzések tekintetében. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a családsegítés sajátosságai további kapcsolatépítő, tájékoztató és szervező munkát igényelnek. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységét már ismerő szervezetek képviselői között is elég nagymértékű tájékozatlanság tapasztalható a családsegítés vonatkozásában, így mindenképpen szükségesnek tűnik az érintett szervezetek képviselőinek tájékoztatása szervezetünk és szolgáltatásaink tekintetében. Különösen fontos lenne a tájékoztatással kapcsolatos eszköztárunk újragondolása után azoknak a szervezeteknek és szolgáltatóknak a megkeresése, amelyekkel jelenleg is nehézkes az együttműködés. Itt különösen a felnőtt háziorvosokra és más egészségügyi szolgáltatókra kell fókuszálnunk, mert aktív szerepvállalásuk nélkül a hatékony esetmunka elképzelhetetlen. 21

IV. Gyermekjóléti Központ A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei: Az intézmény az 1997. évi XXXI. törvény, 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, valamint az 15/1998.(IV.31.) NM rendeletben meghatározott jogszabályok alapján az Alaptörvénnyel és a gyermekek jogairól szóló Egyezménnyel összhangban végzi tevékenységét, a szociális munka módszereinek alkalmazásával, a Szociális Munka Etikai Kódex-ben előírtak alkalmazása mellett. Az intézmény küldetése: A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését (Gyvt. 39..). 1. A szolgáltatás célja, alapfeladatai: Az ellátási terület demográfiai viszonyainak, jellemző gyermekvédelmi és szociális sajátosságainak feltérképezését követően az adott településre, illetőleg település részre vonatkozó program kidolgozása és megvalósítása. A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, valamint a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő gondozás-nevelés figyelemmel kísérése, gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztető körülmények megelőzése, a kialakult veszélyeztető körülmények megszűntetésében való közreműködés, valamint a gyermekek családba történő visszahelyezésének elősegítése. A szolgáltatás tartalma nem csak a veszélyeztetett gyermekre, hanem minden családra és kockázati csoportra irányul- prevenció keretében. Kutató, helyzetelemző, preventív és problémamegoldó feladatai ellátásához jelzőrendszert működtet a törvényi előírásoknak megfelelően. Ellátási területén szerzett ismeretei alapján a helyi önkormányzat részére javaslatot tesz új ellátások bevezetésére. 22

Családgondozói tevékenység A gyermekjóléti szolgálat által végzett családgondozás során a családban jelentkező működési zavarok kezelése céljából tevékenykedik a családgondozó. A tevékenység során ismereteket szerez a családot jellemző körülményekről, tágabb családról. Meghatározza a család életében fennálló problémákat, helyzetértékelést készít. Sokproblémás családok esetében a problémák megoldására rangsort állít fel. A szülővel és gyermekkel együtt meghatározza az elérendő célt és a cél eléréséhez feladatokat állapít meg a családtagok és a családdal kapcsolatban álló szakemberek számára- gondozási-nevelési terv- elkészítésével. A megoldási javaslatok során mérlegeli a kliensek képességeit és ennek birtokában, olyan megoldásokat preferál, melyek elérhetőek, megvalósíthatóak számukra, tehát irreális elvárásokat nem támaszt velük szemben. A feladatok megvalósítása során segítő beszélgetésekkel erősíti a klienseket, hogy a célok elérhetővé váljanak számukra. Legalább hathavonta értékeli a családgondozás eredményességét, a megállapításokat helyzetértékelés formájában rögzíti. A családokkal folytatott munka során elsődleges szempont, amit figyelembe kell venni kliens- a családban élő gyermek/ek. A családgondozó feladata a gyermekek érdekeinek és jogainak védelme, azok érvényesítése. Annak elősegítése, hogy a gyermekek, családjuk körében nevelkedjenek, megfelelő testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük, családjuk körében biztosított legyen. Cél: Veszélyeztető körülmények mérséklése, megszűntetése. A család gondozása hosszabb folyamat, mely lezárására a következő körülmények fennállása esetén kerül sor. Veszélyeztető körülmények megszűnése. Szolgáltatói illetékesség megváltozása, hiánya. Területi illetékesség megváltozás. Gyermek nagykorúvá válása. Gyermek elhelyezése, amennyiben ezzel veszélyeztetése megszűnik. Gyermek családba-fogadása (kivéve, ha a határozatot hozó hatóság külön kéri a beilleszkedés figyelemmel kísérését). Gyermek halála esetén. 23

Családgondozó feladatai esetlezárás esetében: 1. Eset értékelése, sikeres gondozást követően saját szakmai team és/vagy esetkonferencia összehívása az eset lezárása céljából. 2. Gyermek és szülők felkészítése az eset lezárására (a további segítségnyújtás igénybevételének módjáról történő tájékoztatás). 3. Illetékesség megszűnése esetében, eset továbbítása az iratanyag megküldésével. 2. Preventív tevékenység Az intézmény valamennyi telephelye, számos szakmai és szabadidős tevékenységnek, programnak biztosít helyet. Az adott egység családgondozói házigazdaként vesznek részt ezeken az eseményeken. Valamennyi családgondozó egyéb, külön meg nem nevezett program során, arányosan részt vesz a szervezési és kivitelezési feladatokban. A szabadidős tevékenységek az intézmény ellátási területén élő valamennyi kliens számára nyitott, elérhető. A gyermekek számára olyan szabadidős programok szervezését tervezzük, amelyek: 1. A családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák. 2. Programok, melyek igénybevétele a rossz szociális helyzetben élő szülőnek aránytalan anyagi terhet okoz. 3. Bűnmegelőzési, devianciák kialakulásának megelőzését célzó programok. Minden évben az egységek munkatársai, az eddigi gyakorlatnak megfelelően megtartják a hagyományos húsvéti és karácsonyi játszóházat. A játszóházak alkalmával kreatív kézműves-foglalkozások szervezésére kerül sor, mely a fantázia és kézügyesség fejlesztésén túl a szülő-gyermek kapcsolat fejlesztésére, tartalmas együttlét élményének megismertetésére, átélésére is szolgál. 2 havonta kézműves foglalkozás (farsangi, húsvéti, nyári, őszi, halloween, karácsonyi). Tervezzük a kézműves foglalkozást felnőttek számára is bevezetni. Cél: ismerjék meg egymást a szülők, bővüljön a kapcsolatrendszerük, a kapcsolati tőkéjük. Az újabb és újabb társadalmi problémák hatékony kezelése ma már elsősorban az egyének saját erőforrásainak, kapcsolati hálózatuk működésének függvénye, ezért 24

fontos, hogy ügyfeleinknek segítsünk erőforrásaik bővítésében. Mindezt olyan csoportok szervezésével szeretnék megvalósítani, amelyek nyitottak (nem csak az ügyfeleknek elérhető), városi szinten meghirdetésre kerülnek és kikapcsolódást nyújtanak. Az intézmény egységeiben az évek óta végzett prevenciós tevékenység fő területe az iskolai szünetekben zajló programsorozat, mely magába foglal saját intézmény által szervezett (kirándulások, múzeumlátogatások, sport és kreatív foglakozások stb.) és közvetített (rendőrség, ifjúsági és civil szervezetek által szervezett) programokat egyaránt. Sikeres toborzás esetén deviáns kamaszoknak prevenciós csoportot indítunk. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek a fenti célok elérésére irányuló programokat. Az intézmény által gondozott gyermekek jelentős része tanulási nehézségekkel küzd, ezért továbbra is fontos, hogy számukra a felzárkózás lehetőségét biztosítsa az intézmény. Ennek megvalósítása pedagógus munkatársak közreműködésével történik. Heti egy alkalommal fejlesztőpedagógus foglalkozik a hozzá delegált gyermekekkel. A korrepetálás megvalósításához önkéntesek munkáját is igénybe vesszük. A szakmai egységek a felmerülő egyedi igényekre válaszolva folytatnak csoportos tevékenységeket (filmklub, kiskamasz csoport stb.). Kistérség területén szervezésre kerülő programok A játszóházak megszervezését, mikro-központonként, valamint településekre kihelyezve tervezzük. Kézműves foglalkozások szervezése. Gyermeknap alkalmából rendezvényt szervezünk a gyermekek részére. Az eddigi gyakorlat szerint balatoni, egynapos kirándulást tervezünk, 20-25 hátrányos helyzetű 8-12 éves gyermek számára, ugyanebben a formába Orfűre is szervezünk 1-2 alkalommal fürdőzést. A pécsi egységek által szervezett nyári, egynapos kirándulásokra is delegálunk kistérségi településről gyermekeket. A rendőrség által szervezett drog-prevenciós előadásokat szeretnénk minél több településre meghívni, lehetőség szerint az általános iskolákkal közös szervezésben (12-18 év közötti korosztály részére). Az őszi és tavaszi szünetekben egynapos kirándulásokat tervezünk. 25

3. A gyermek családban történő nevelése céljából végzett tevékenység 1. A gyermekjóléti szolgálat kliense a gyermek, ennek megfelelően meghallgatja a gyermek panaszát, annak kezelésére tervet dolgoz ki. A gyermek életkorának és értelmi fejlettségének megfelelően tájékoztatást nyújt számára. A tájékoztatás kiterjed a gyermek és szülő jogaira, támogatásokra, ellátásokra, melyek igénybevétele elősegíti a családban történő nevelkedést, a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával. 2. Közreműködik a támogatások igénylésében, lehetőség szerint a kliens önállóságának erősítése mellett. 3. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya tájékoztatása az igénybe vehető szociális ellátásokról, azok elérhetőségéről, elősegítve őt gyermeke fogadására (átmeneti otthonban való elhelyezésről, esetlegesen örökbefogadás lehetőségéről). 4. Tájékoztató tevékenysége során a szülő és gyermek ismereteinek bővítése: pszichológiai, egészségügyi, mentális, nevelési és családtervezési szolgáltatások igénybevételi lehetőségekről. 5. Szabadidős programok szervezése során értékközvetítő szerepet tölt be a családban előforduló nevelési problémák, hiányosságok hatásainak csökkentése céljából. Folytatását tervezzük a Kamasz a családnak, család a kamasznak programnak, ügyfeleink számára meghirdetve, mely egy zárt szülő csoport. A csoporttevékenység célja, hogy a nehezen kezelhető, problémás kamaszokat nevelő szülők segítséget kapjanak szülői szerepükben, nevelési tevékenységükben, így támogatva a családot gyermekük megértésében, a gyermek családban történő nevelkedését elősegítve. 3.1. A veszélyeztetettség megelőzése céljából végzett tevékenység 1. Az ellátási területen élő gyermekek és gyermekes családok szociális helyzetének figyelemmel kísérése, különös tekintettel a gyermekek veszélyeztetettségére. 26

(gyermekbántalmazás és/vagy veszélyeztető körülmények felismerése, megelőzése, okok feltárása, kezelése.) 2. Észlelő- és jelzőrendszert működtet a veszélyeztetés feltárása, valamint a gyermekek életkörülményeiben bekövetkező változások figyelemmel kísérése céljából. 3. Folyamatos kapcsolattartás a jelzőrendszer tagjaival, esetmegbeszélések, szakmaközi megbeszélések szervezésével. Az ellátási területen működő gyermekjóléti alapellátó intézményekben (bölcsődék) és oktatási, nevelési intézményekben (óvodák) megtartott szülői értekezleten való részvétel. Ezeken a rendhagyó szülői értekezleteken a szülők választ kaphatnak intézményünk által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseikre. Így segíthetjük az egyes intézmények és Szolgálatunk szakmai kapcsolatának fejlődését, elérve az észlelő és jelzőrendszer hatékonyabb működését, valamint az ellátási területünkön élő családok szociális helyzetének feltérképezését. 3.2. A gyermek veszélyeztetettségének megszűntetése céljából végzett tevékenység 1. Személyes támogató kapcsolat során segíti a gyermeket a veszélyeztető körülmények elhárításában, szülőket a gyermek gondozásának-nevelésének megszervezésében (Gondozási terv készítésével, határidők megállapításával, min. félévenkénti helyzetértékelés.). 2. Szükség szerint más szolgáltatók és segítők bevonásának megszervezése a veszélyeztető körülmények kezelése céljából. 3. A gyermek súlyos veszélyeztetése esetén, mely probléma megoldása alapellátás keretei között nem biztosított, önként vállalt intervenciós technikákkal nem oldható meg, a gyermekjóléti szolgálat hatósági eljárást kezdeményez. 4. Javaslatot tehet: a gyermek védelembe vételére, ideiglenes hatályú elhelyezésére, a gyermek nevelésbe vételére. 5. A javaslatban ismertetésre kerül: veszélyeztető körülmények, a veszélyeztetés megszűntetésére tett intézkedések, adatok a család életéről. 27

3.3. Feladatok a védelembe vétel során 1. Javaslattétel a családgondozó személyére. 2. A családgondozó gondozási-nevelési tervet készít, melynek tartalma: veszélyeztető körülmények ismertetése, megszűntetésükre vonatkozó beavatkozási technikák meghatározása, a megvalósulás határideje, illetve a segítséget nyújtó személyek és intézmények megjelölése. A gondozásinevelési terv készítése során fontos szempont, hogy a probléma megoldása céljából olyan tartalommal bírjon, ami a gyermek/szülő számára nem elérhetetlen, megvalósítása elvárható. 3. Családgondozó feladata: gyermek gondozásának-nevelésének figyelemmel kísérése, szükség szerint Járási Gyámhivatal tájékoztatása (de minimum 3 havonta). A gyermek és szülő támogatása a gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósulásában, a megvalósulás ellenőrzése, szükség esetén a terv módosítása. 4. Javaslattétel a védelembe vétel megszűntetésére, vagy sikertelen védelembe vétel esetében más gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése. 3.4. Feladatok a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében, illetve utógondozás során 1. Családgondozás a gyámhivatal által elfogadott elhelyezési terv és a gyámhivatal határozata alapján. 2. A gyermekjóléti szakember feladata az otthonából kiemelt gyermek esetében, a szülővel, gyermeket befogadó intézmény munkatársával, gyermekkel együttműködve meghatározni azokat a beavatkozási módokat, melyek alkalmazásával a veszélyeztető körülmények megszűntethetők és a gyermek otthonába visszahelyezhető. Fontos szempont a gyermek és szülője közötti rendszeres kapcsolattartás, szükség esetén kontrollált körülmények között, szakember felügyeletével megvalósítva. Intézményünk a szülő és a gyermek kapcsolatának újraépítése, illetve fenntartásának hatékonyabb segítése érdekében helyet és támogató szakembert biztosít az ellátási területről bekerülő, nevelésbe vett gyermekek és szüleik közötti kapcsolattartás lebonyolítására. 28

3.5. Egyéb feladatok 1. Örökbefogadás esetén a gyámhatóság felkérésére környezettanulmányt készít, valamint a gyámhatóság által meghatározott ideig figyelemmel kíséri az örökbefogadott gyermek gondozását-nevelését, szülő-gyermek kapcsolatának alakulását, elkészíti az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. 2. Közreműködik a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésében. 3. Tájékoztatás, tanácsadás, felvilágosító tevékenység, esetkonferenciák összehívása, szakmai fórumok szervezése 4. Információs hálózatot működtet az ellátási területen tevékenykedő szociális ellátórendszerről, intézményen kívül igénybe vehető szolgáltatások elérési lehetőségeiről. 5. Közvetítő és koordináló szerepet tölt be a kliens és más szolgáltató között, a szolgáltatások igénybevétele céljából. 4. Az gyermekjóléti központ által nyújtott speciális szolgáltatások 4.1. Kórházi szociális munka A kórházi szociális munka, mint a Gyermekjóléti Központ által működtetett speciális szociális szolgáltatás fő munkaterületei a szülészeti-nőgyógyászati illetve a gyermekellátó osztályok. Helyszínei: PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (Pécs, Édesanyák útja 17.) PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika (Pécs, József A. u. 7., Nyár u. 8.) PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (Pécs, Rét u. 2.) A szülészeti-nőgyógyászati osztályokon a szolgáltatás célja a válsághelyzetben lévő várandós nők, illetve anyák és gyermekeik segítése (különös tekintettel a lakhatási, anyagi, megélhetési, életviteli nehézségekkel küzdő; a speciális helyzetű; pszichés, mentális, addikciós problémákkal küzdő, krízishelyzetben lévő kismamák és családok támogatására; az örökbeadási kérdések tisztázására). A szociális munkás a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon az egészségügyi team tagjaival (kórházi védőnő, orvosok, ápoló személyzet), közvetlen igény esetén a várandós anyával és családjával, valamint a területen dolgozó szakemberekkel (védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelmi hatóságok, átmeneti gondozást biztosító intézmények stb.) tartja a kapcsolatot. A kórházi szociális 29

munkás részt vesz közösségi egészségvédelmi (Prostitúció Ellenes Munkacsoport) és preventív munkában (pl. Szülők Iskolája). A gyermekellátó osztályokon az alapvető cél a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése, mely kiegészül az egyéb betegségekkel küzdő gyermekek és családjaik támogatásával. Ez utóbbi területeken a szolgáltatás biztosításának az indikációja a betegségek kialakulásának, bio-pszicho-szociális modelljének alapul vétele, mely szerint a betegségek kialakulásában többféle tényezőnek van szerepe. Ebből következik, hogy a terápiában is az integrációra kell törekedni, így a gyógyítás multidiszciplináris team alkalmazásával valósítható meg. A gyermekellátó intézményben a kórházi szociális munka fő tevékenységei: Kapcsolatfelvétel/tartás a területi gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézményekkel. Betegfelvétel és elbocsátás előkészítése. Ellátásszervezés (szolgáltatás, anyagi, természetbeni támogatás stb.). Közvetlen segítségnyújtás a családok számára, szociális rizikótényezők szűrése, szociális anamnézis, erőforrástérkép készítés, a tapasztalatokról referálás az egészségügyi teamben (azonnali beavatkozást igénylő, a gyermekjóléti szolgálatokkal korábban kapcsolatban nem álló pécsi illetékességű esetekben a családok tartózkodási helyén történő felkeresés). Gyermekvédelmi hatósági intézkedések kezdeményezése gyermekbántalmazás, nagyfokú elhanyagolás észlelése esetén. Esetkonzultáció, esetkonferencia szervezése, az egészségügyi ellátó képviselete az előre egyeztetett kérdéskörökben. Közösségi egészségvédelmi és preventív munkába való bekapcsolódás. Kapcsolattartás a társintézményekkel (kiemelten a védőnői hálózattal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a speciális igényű gyermekek és családjaik számára szolgáltatást biztosító civil szervezetekkel, a gyermekek mentálhigiénés gondozását biztosító intézményekkel). Információ nyújtás szociális szolgáltatásokról. Speciális szükségletű gyermekek és családjaik számára kiírt pályázatok figyelése, koordinálása. Részvétel az oktatásban. 30