Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Projekt Iroda VI. /2012 ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. június 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a megyében működő regionális hulladékgazdál kodási rendszerekről, tevékenységéről, terveikről Előadó: Kovács Miklós, projektiroda vezetője, Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Hivatalai koordinátor: Petrikné M. erika, ov.
1. Vezetői összefoglaló A Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2006-ban azzal az elhatározással jött létre, hogy a 167 alapító önkormányzat az alábbi célokat elérje: Első szakaszban a társulás területén bezárt hulladéklerakók rekultivációja megtörténjen. Párhuzamosan a lerakók rekultivációjával, egységes és korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása és működtetése. Mindehhez európai uniós és hazai támogatástok szolgáltatnak pénzügyi forrást, jelentősen csökkentve a teljes körű hulladékrendszer építéséhez szükséges önkormányzati hozzájárulást. Két élő rekultivációs Támogatási szerződés közül a nagyobb értékű 2012. május 11-án zárult, a másik kivitelezésének közbeszerzése zajlik, melyet szerződéskötés követ. A rendszerfejlesztés Támogatási Szerződése ebben a hónapban kerül aláírásra. A példaértékű önkormányzati összefogás eredményeképpen egy közel 7,7 milliárd Ft értékű beruházást zárult le, mely nagy lépést jelent a felszín alatti vizeink megóvása, így környezetünk védelme érdekében. A rendszerfejlesztésre vonatkozó - támogatási döntéssel megerősített - beruházás tervezett bekerülési értéke bruttó 16.2 milliárd Ft, melyből elszámolható költség nettó 12.9 milliárd Ft. Az elnyerhető támogatási összeg 85 %-át az EU a fennmaradó 15 %-át a Magyar Állam állja. A projekthez szükséges minimum 30%-os önerőt a Társulás a hulladékgazdálkodási rendszer 2011 végen kiválasztott üzemeltetője által fizetendő koncessziós díjból finanszírozza. A rendszerfejlesztés eredményeképpen 2013. január 1-től egységes szolgáltatási színvonalú és díjú, korszerű és hosszútávú megoldáshoz jutnak az önkormányzatok közszolgáltatási feladataik ellátásához, úgy hogy a helyi lakók és közösségek érdekei is érvényesülnek. 2. A Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási társulás bemutatása A Társulás tagi önkormányzatai a Társulást létrehozó Társulási Megállapodás 2006. szeptember 19-én történő aláírásával kifejezték azon akaratukat, hogy az Európai Unió Kohéziós Alapjából igényelhető támogatással integrált hulladékgazdálkodási rendszert kívánnak létrehozni, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételeket biztosítani. A Tagok már több éve együttműködtek a települések fenti feladatainak megoldásában. Közös tevékenységüket olyan kiemelt műszaki-, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánták megvalósítani, amely a XXI. szászad
infrastrukturális rendszerében hosszútávon biztonságot nyújt a térségben élő lakosság számára. E cél elérése érdekében Tagok 2003. szeptember 3. napon kelt Konzorcionális Szerződés keretében az EU Kohéziós Alap pályázatán (a továbbiakban: KA) történő részvétel érdekében már megkezdték az előkészületeket. A hulladékgazdálkodási rendszer kialakításához az önkormányzatok nem rendelkeztek elegendő saját forrással ezért a megvalósítás csak hazai, illetve nemzetközi támogatás igénybevételével volt lehetséges. Tagok előtt ismert volt, hogy az Európai Bizottság társfinanszírozás keretében jelentős támogatásban részesíti az Európai Unió tagországai, így Magyarországot is, illetve azok olyan regionális beruházási projektjeit, melyek nélkülözhetetlenek az uniós normák végrehajtásához. A Társulás tagjai rögzítették, hogy a jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján hozták létre, mégpedig, mint helyi önkormányzatként működő Tagok feladat- és hatáskörének ellátására a Ttv. 16 -a értelmében. Tagok a Társulást határozatlan időre hozták létre. A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik, működése során a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Tagok megállapodtak abban, hogy a rögzített célok elérése érdekében, önkormányzati felelősségvállalással pályázatot nyújtanak be a KA program keretében igénybe vehető támogatásra. A Tagok tudomásul vették, hogy az európai uniós szabályozás, illetve támogatási rendszer elfogadása és a források felhasználása szigorú szabályokhoz kötött. A társulási megállapodást aláíró Tagok kijelentették, hogy együttes pályázatok sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó és a helyi önkormányzati érdekekkel nem ütköző, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, mely szerződésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne. Így különösen nem szeghetik meg az Európai Unió és a magyar jog KP támogatásra vonatkozó előírásait, a kapott támogatást az arra előírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerződésbe foglalt mindennemű, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megőrzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén működési stabilitásukat nem veszélyeztethetik. Tagok kijelentették, hogy a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik a Társulási megállapodás elveit és az ott megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás (pl.: helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás stb. ) mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő
üzemeltetési szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás- és árszabályozás politikára (rendeletekre) is. a Társulási megállapodást aláíró Tagok a projekt előkészítése, megvalósítása érdekében kötötték meg szerződésüket, hozták létre szervezeteiket. Működésük Időtartama alatt, annak keretében többek között az alábbi feladtok teljesítését vállalták: Tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással. Kötelezettséget vállaltak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, a lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás működését, a Saját hatáskörükben a saját területüket érintő joghatályos döntéseiket időben meghozzák, be-illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeket, valamint a támogatási ütemtervben rögzített részfeladataikat határidőre teljesítik. Tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a projekt végrehajtása során a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint járnak el, így különösen figyelembe veszik a közbeszerzési törvény, a hatósági árszabályozás előírásait, valamint tekintettel lesznek a későbbiekben megalkotandó, a végrehajtás részletes szabályait megállapító rendeletekre. Tagok kötelezettséget vállaltak a megvalósuló projekt terv szerinti üzemeltetésére vagy annak biztosítására. a rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése, így különösen az Európai Unió KA programjában való részvétel, Tagok figyelemmel a lehetséges forrásokra kötelezettséget vállaltak az önrész biztosítására és a Társulás működésének elősegítésére, e tárgykörben tudomásul vették, hogy a KA támogatási kérelem feltétele az önkormányzati önrész biztosítása, a projekt kidolgoztatása a működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása, közbeszerzési pályázatok kiírása, a pályáztatási eljárás lefolytatása, a szükséges telekingatlanok megvásárlása, ehhez önkormányzati forrás biztosítása, a projekt megvalósításához szükséges adók, díjak költségek viselése ( ha az nem támogatható a KA támogatásból) hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvarok építése, új hulladékkezelő telepek létesítése, hulladékhasznosító mű építése meglévő, környezetvédelmi szempontból megfelelő, működő hulladékkezelő létesítmények igénybevétele, valamint a meglévő hulladéklerakók rekultivációja együttműködés a közszolgáltató társaságokkal,
projekt megvalósulása után a projekt által kialakított rendszer igénybevétele. A szerződés elfogadása és aláírása a tagok részéről egyben kötelezettségvállaló elfogadó nyilatkozat is. A tagi önkormányzatok vállalták, hogy a projekt érdekeihez igazodóan a kapcsolódó Önkormányzati rendeleteiket egységesítik, módosítják. 3. A Társulás eredményei a rekultivációs projektek kapcsán A bezárt vagy felhagyott hulladéklerakók tájba illesztését, megfelelő szigetelését, a vízbázisok és a talaj védelmét, területének helyreállítását jelenti, melynek következtében nő a környezetbiztonság: megszűnik a hulladéklerakók tájképromboló hatása, csökken az allergiát kiváltó gyomfajok termőterülete, és javul a vízbázis biztonsága. Ennek a munkának eredményei mintegy félmillió embert közérzetét javítja a Társulás tagi önkormányzatainak közigazgatási területén. A hulladéklerakók rekultivációjával a tájra jellemző új természetes élőhelyek alakulhatnak ki, és a települések turisztikai vonzereje növekedik. 3.1 KEOP 2.3.0/2F-2008-0002 számú projekt (I. Ütem) A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Tanácsa a KEOP keretében a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatásra 2007. évben a 25/2007. (IX.25.) számú határozatával döntött pályázat benyújtásáról. A pályázat kedvező elbírálását követően 2008. június 18- án került sor a támogatási szerződés aláírására. A Magyar Kormány és az EU döntése alapján 7,7 milliárd Ft támogatást nyert el a térségben található 83 hulladéklerakó rekultivációs tevékenyégének elvégzésére. A rekultiváció megvalósításának összköltségét az EU (85% és a Magyar Köztársaság költségvetése (15%) társfinanszírozásban támogatta, így az önkormányzatoknak nem kellett saját forrást biztosítaniuk hozzá. A rekultiváció megvalósításához szükséges tevékenység ellátásához közbeszerzési eljárások során választottuk ki a vállalkozásokat: Közbeszerzési szakértő: Buda Ügyvédi Iroda Tájékoztatási tevékenység: Medius Első Győri közvélemény- és Piackutató Bt. Mérnök és műszaki ellenőri: Út-Teszt Mérnöki és Szolgáltató Kft.
Építés és kivitelezés: I.sz. régió SGNK 2009 Konzorcium II.sz. régió Danubia Konzorcium III.sz. régió SGNK 2009 Konzorcium 3.2 A rekultiváció során alkalmazott technológiák Típus A B C Jellemzői Együtemű rekultiváció: Terület előkészítés, hulladék áthalmozás és tereprendezés után végleges rétegrend szerinti lefedés, monitoring rendszer kiépítése, füvesítés, tájba illesztés Kétütemű rekultiváció: Az első ütemben terület előkészítés, hulladék áthalmozás és tereprendezés után 30 cm vastagságú kő mentes talaj és 30 cm vastagságú stabilizált bio-hulladék, vagy humuszban gazdag talaj lefedés, víz elvezetés, monitoring rendszer kiépítése és füvesítés. (Ettől a rétegrendtől, az engedélyező hatóság előírásainak megfelelően, egyes lerakók rekultivációja eltérhet) A második ütemben az A típusú lefedés rétegrendje és technológiája szerint kerül konszolidálásra a hulladéklerakó, az első ütemet követő két év elteltével. Felszámolás: Hulladék elszállítás befogadó helyre, majd a hulladéktól megtisztított terület kerül rekultiválásra. A felhagyott területre, a tereprendezés után, 20 cm vastag, humuszban gazdag termőtalaj kerül majd a terveknek megfelelő növényzet. LOT Típus Végleges zárás A Átmeneti zárás B Felszámolás C Összesen I. 9 0 12 21 II. 23 5 0 28 III. 24 10 0 34 Összesen 56 15 12 83 3.3 A rekultivációs projekt Komárom-Esztergom megyei vonatkozásai A pályázat keretében a 83 település bezárt települési szilárd hulladéklerakóinak rekultiválására került sor, melyekből az alábbiak találhatók Komárom-Esztergom megyében:
Bakonybánk Csép Kecskéd Szákszend I-II. Tata A megyében rekultivált lerakók néhány paramétere: Az elvégzett munka értéke: 575 936 910 Ft A rekultivált lerakók területének nagysága: 42 100 m 2 Rétegrend kialakításához használt anyagok mennyisége: 106 260 m 3 3.4 KEOP 2.3.0/2F-2009-0001 számú projekt (II. ütem) A Társulás Tanácsa a KEOP keretében a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése konstrukció keretében megvalósítandó 10 hulladéklerakó rekultivációjának támogatására 2008. évben a 17/2008. (X.28.) számú határozatával döntött pályázat benyújtásról. A pályázat kedvező elbírálását követően 2011. március 25-én került sor a támogatási szerződés aláírására. A kivitelezés költsége 2,15 milliárd Ft. Jelenleg a munkálatok elkezdéséhez szükséges közbeszerzési eljárások szerződéskötési folyamata zajlik. A pályázat keretében 10 település bezárt települési szilárd hulladéklerakóinak rekultiválására kerül sor, melyek közül Esztergom város lerakójának rekultivációja az, amely a megyén belül található. A két ütem befejezésével terveink szerint 2013 közepére sikerül teljesíteni a rendszerépítés első lépcsőfokát, miszerint a Társulás területén lévő felhagyott lerakók mindegyike rekultiválásra kerüljön. A megyében rekultivált lerakók legfontosabb paramétere: Az elvégzendő munka értéke: 1 155 132 937 Ft 4. A Társulás folyamatban lévő projektjei 4.1 KEOP 1.1.1/2F/09-11-2011-0001 számú Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése- megnevezésű projekt A Magyarország kormánya által hozott 1402/2011. (XI. 24.) Kormány Határozat: A KEOP keretében megvalósuló Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer fejlesztése" című nagyprojekt javaslat jóváhagyása kormányhatározat értelmében az Energiaközpont Kht, mint Közreműködő Szervezet támogatási szerződést köt a Társulással.
A rendszer javaslanak megfelelően a hulladékgazdálkodási rendszerben a támogatási stratégia szerint a támogatható elemek a lakossági és intézményi forrásból származó szilárd hulladékok jogszabályi feltételeket kielégítő módon történő kezelésére került összeállításra a pályázati dokumentáció az alábbi célok elérése érdekében: hulladékképződés csökkentése, csomagolóanyag-hulladékok hasznosításához szükséges begyűjtés, válogatás biztosítása, lerakandó szerves anyag csökkentése, lerakandó hulladék mennyiségének csökkentése lerakandó hulladékok veszélyességének csökkentése. A tervezett fejlesztés lényegi eleme, hogy az ömlesztve begyűjtött települési szilárd hulladékból előrostálással termikusan jól hasznosítható tüzelőanyagok kerülnek előállításra cementművi hasznosításra, majd a maradék hulladékot mechanikai-biológiai előkezelésnek vetik alá. A stabilizálást követően az előállított finom frakció részben bányarekultivációs, tájrehabilitációs célra kerül felhasználásra. Megvalósul emellett a képződő papír-, műanyag-, fém-és üveg csomagolóanyagok szelektív visszagyűjtése és hasznosításra történő továbbadása, valamint a zöldhulladékok visszagyűjtése és komposztálása is. A rendszer keretében a szelektivitás növelése érdekében fejlesztésre kerül: a házhoz menő szelektív gyűjtés, növelésre kerül a házi komposztálás lehetősége 306 db hulladékgyűjtő Sziget 22 db hulladékudvar 1 db átrakó állomás (Budaörs) 3 önálló komposztáló (Mór, Várpalota, Velence) 7 településen kezelőközpont (Adony, Dunaújváros, Dömsöd, Oroszlány, Polgárdi, Sárbogárd, Székesfehérvár) került tervezésre. A beruházás tervezett bekerülési értéke bruttó 16.2 milliárd Ft, melyből elszámolható költség nettó 12.9 milliárd Ft. Az elnyerhető támogatási összeg 85 %-át az EU a fennmaradó 15 %-át a Magyar Állam állja. A projekthez szükséges minimum 30%-os önerőt a Társulás a hulladékgazdálkodási rendszer 2011 végen kiválasztott üzemeltetője által fizetendő koncessziós díjból finanszírozza. A projekt főbb adatai Címe: Projektgazda neve: Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer Fejlesztése Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Projektgazda székhelye: 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132. Érintett települések száma 167 db
Érintett lakosság (ezer fő) A projekt megvalósítás tervezett kezdete A projekt megvalósítás tervezett befejezése Várható teljes beruházási költség 649 000 fő 2012.09. hó 2013.12. hó 16 157 634 Ft A projekt céljai hulladékképződés csökkentése csomagolóanyag-hulladékok hasznosításához szükséges begyűjtés, válogatás biztosítása lerakandó szerves anyag csökkentése lerakandó hulladék mennyiségének csökkentése lerakandó hulladékok veszélyességének csökkentése A projekt hulladékkezelési célkitűzései 2016-ig Hulladékáram Projekt célkitűzése Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest 22% Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a keletkező hulladékhoz képest 39% Elsődlegesen lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest - Másodlagosan lerakott hulladék aránya a keletkező hulladékhoz képest 35% Létesítmény, eszköz Db Kapacitás Telepítés helyszíne Előkezelő 2 26 et/év Dömsöd, Polgárdi Átrakó 1 11 et/év Budaörs MBH 5 159 et/év Adony, Dunaújváros, Oroszlány, Sárbogárd, Székesfehérvár Válogatómű 3 30 et/év Dunaújváros, Oroszlány, Székesfehérvár Komposztáló 9 20,05 et/év Hulladékudvar 21 - - Gyűjtősziget 306 - - Dömsöd, Dunaújváros, Mór, Oroszlány, Polgárdi, Sárbogárd, Székesfehérvár, Várpalota, Velence Bakonyszombathely, Budakeszi, Bugyi, Dömsöd, Dunaföldvár, Dunaújváros, Gárdony, Kiskunlacháza, Kunszentmiklós, Martonvásár, Mór, Oroszlány, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Ráckeve, Sárbogárd, Székesfehérvár, Tata, Várpalota, Velence A részletes megvalósíthatósági tanulmányban felsorolt helyszíneken Házi komposztálóláda 32 000 - - Teljes projekt területen
A pályázati feltételrendszer szerint a pályázat támogathatóságához az is szükséges, hogy a pályázó részletesen bemutassa a létrehozandó rendszer jövőbeli üzemeltetésével kapcsolatos elképzeléseit. A követelménynek eleget téve tagi önkormányzatok a Társulási megállapodás kiegészítésével döntöttek a hulladékgazdálkodási közfeladatuk ellátására vonatkozó feladat- és hatáskörük Társulásra ruházásáról, valamint a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetési koncepciójáról a következők szerint. Tagi önkormányzatok a Társulási Megállapodásban közös feladataik végrehatása, azaz annak érdekében, hogy a Társulás által megvalósítandó egységes hulladékgazdálkodási rendszer működése, a közszolgáltatás megszervezése az egységes díjpolitika és a fenntartható fejlődés alapján mind jogilag, mind pénzügyileg, mind pedig műszakilag megfelelően biztosított legyen, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21. pontban meghatározott szilárd hulladékgazdálkodási közfeladatuk ellátására vonatkozó feladat és hatáskörüket a Társulásra átruházták. A Társulás a szilárd hulladékgazdálkodási közfeladat keretében köteles ellátni a Tagok közigazgatási területén az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó hulladékkezelési közszolgáltatás szervezését és fenntartását. A hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése keretében a Társulás feladatai a következők: a) közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozása; b) hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztása, szerződéskötés; c) a települési szilárdhulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtésének, elszállításának tervezése d) a települési hulladék kezelésének szervezése; e) kezelő létesítmények üzemeltetésének biztosítása. A hulladékkezelési közszolgáltatás fenntartása keretében a Társulás feladatai a következők: a) a szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződésben biztosítja a szolgáltatás folyamatosságát, b) a hulladékgazdálkodási törvény és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28) kormányrendelet alapján elfogadott díjpolitika elvei és díjképzési mód alapján javaslatot tesz Tagok számára a szilárdhulladék közszolgáltatás díjának megállapítására. Tagi önkormányzatok a fent felsorolt hatáskörüket a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítását, a megvalósuló hulladékgazdálkodási létesítmények használatba vételét követő időponttól ruházták át a Társulásra.
A Társulás a fent felsorolt feladatait a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósítását, a megvalósuló hulladékgazdálkodási létesítmények használatba vételét követően köteles ellátni. A települési szilárdhulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtésének, elszállításának szervezésével kapcsolatos feladatot a Társulás minden Tagjára nézve változó időponttól a Tagnak a Hulladékgazdálkodási Rendszer használatba vételének időpontjában hatályos közszolgáltatási szerződésének hatályát követő nappal köteles ellátni. Tagok felhatalmazták a Társulás Tanácsát, hogy a megvalósuló hulladékgazdálkodási Rendszer üzemeltetőjének kiválasztása érdekében a közbeszerzési eljárást folytassa le. A Közép- Duna Vidéke hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást a tagönkormányzatok a helyi hulladékgazdálkodási önkormányzati feladatok és a hatáskörök ellátására hozták létre. A Társulás a hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó szerv a tagönkormányzatok tekintetében a megvalósítani kívánt KEOP projekt keretében. E jogkörében eljárva a Társulás szervezi meg a tagönkormányzatai területén a hulladékkezelési közszolgáltatást, oly módon, hogy a közszolgáltatás ellátása során a projektben megvalósuló létesítmények, berendezések, eszközök alkalmazhatóak, és az effektív hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat elcsúsztatott határidők a létesítmények megvalósulásától, illetve a jelenleg hatályos tagönkormányzati szerződések hatályától függnek. A tagi Önkormányzatok felhatalmazása alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként 2011. december 28-án aláírásra került a Társulás Önkormányzatainak közigazgatási területére vonatkozó közszolgáltatási és üzemeltetési szerződés, mely 2013. január 1-től harminc éves időtartamra oldja meg a települési szilárdhulladék kezeléssel kapcsolatos kötelező feladatainak ellátását. Az egységes hulladékgazdálkodási rendszer közszolgáltatója és üzemeltetője a Társulás tagi Önkormányzatainak tulajdonában levő szolgáltató cégek által alapított Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Együttműködés elnevezésű konzorcium. Polgárdi, 2012. június 20. Kovács Miklós sk Irodavezető
Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 1. megköszönni a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás tájékoztatóját. 2. Örvendetesnek tartja, hogy a társulás a megye több településén oldja meg a települési hulladékok rendszerbe szervezett megfelelő kezelésének, hasznosításának és ártalmatlanításának fejlesztését, ami a környezetvédelmi jelentőségén túl, a szolgáltatás biztonságát és költségeinek optimalizálását is eredményezi. 2. Felkéri a Társulás projektvezetőjét, hogy a folyamatban lévő projektek megvalósításáról a későbbiekben is tájékoztassa a megyei közgyűlést. Felelős: Popovics György, a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos.