Gyommentes Környezetért Alapítvány (Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) 27. találkozója és a Magyar Gyomkutató Társaság Konferenciája Kaszó, 2010. március 4-6. A 2010-es évben már második alkalommal rendezte meg a két gyomos non-profit civil társszervezet a szokásos éves szakmai találkozóját. A közös rendezvénynek a somogy megyei Kaszó Vadászház és Üdülő (Kaszó) adott otthont, ahol korábban a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság már ülésezett. A rendezvény első napján a megnyitóban Dr. Kádár Aurél, a Gyommentes Környezetért Alapítvány (korábban Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság) elnöke köszöntötte a megjelenteket és kifejezte örömét a két civil szervezet együttműködésével kapcsolatban. Ezután Dr. Kazinczi Gabriella, a Magyar Gyomkutató Társaság elnöke számolt be a Társaság 2009. évi tevékenységéről. Szólt az 5. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés adatainak feldolgozásáról, az elkészült angol nyelvű könyvről és az adatok folyamatban lévő, jóval részletesebb feldolgozásáról. Megemlítette, hogy a Magyar Gyomkutatás és Technológia c tudományos folyóirat 10 éves. Szólt a Társaság megújuló honlapjáról, valamint a Társaság által beadott és elnyert pályázatokról. Szóba kerültek a közelmúlt hazai és nemzetközi gyomos konferenciái. Kiemelt szerepet kapott a 2010 júliusában, a Kaposvári Egyetemen megrendezésre kerülő 15. EWRS Szimpózium előkészületeinek és szervezési feladatainak ismertetése. A beszámoló után öt tudományos előadás hangzott el, és két poszter is bemutatásra került. A konferencia szünetekben és az étkezések ideje alatt (és után) kötetlenebb hangulatú baráti beszélgetésekre és a szokásoknak megfelelően jókedvű mulatságra is adódott alkalom. Lehetőség volt az erdei kisvonattal történő kirándulás során a térség természeti értékeinek megismerésére is. A rendezvény másnapján a Gyommentes Környezetért Alapítvány szakmai programjára és az Alapítvánnyal kapcsolatos tudományos közéleti eseményekre került sor, amelyről az Alapítvány folyóirata, a Gyomnövények, gyomirtás számol be részletesen. A rendezvény szervezői ezúton fejezik ki köszönetüket a BASF Hungária Kft., a Bayer Hungária Kft., a Dow AgroSciences Export S.A.S., a Du Pont Magyarország Kft., az IKR Zrt., a KITE Zrt., a Makteshim Agan Hungary Zrt., a Monsanto Kereskedelmi Kft., a Nufarm Hungaria Kft., a Syngenta Kft. És a Summit-Agro Hungaria Kft cégeknek azért, hogy anyagi támogatásukkal segítették a magas szakmai színvonalú, ugyanakkor családias, baráti hangulatú program megvalósulását. A két civil szervezet vezetősége a rendezvény végén megállapodott abban, hogy a sikeres együttműködésre való tekintettel a jövőben is közös rendezvényt fognak tartani. Az alábbiakban a március 4-én elhangzott előadások/bemutatott poszterek összefoglalóit közöljük (Dávid István és mtsai: A tápanyag- és vízellátás hatása az allelopátiára c. bemutatott posztere teljes terjedelmű cikk formájában a Gyombiológia és ökológia részben olvasható). Kádár Aurél és Kazinczi Gabriella Vizsgálatok nem mezőgazdasági területek parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) mentesítésére
REISINGER PÉTER 1 KŐMÍVES TAMÁS 2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár 2 MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest A nem mezőgazdasági területeken a parlagfű menetesítésére eddig kevés védekezési módszert alkalmaztunk. A megoldások közül többnyire a kaszálást javasoltuk, de a tapasztalatok szerint az egyszeri, vagy kétszeri kaszálás nem nyújt teljes biztonságot. Célunk az volt, hogy: a viszonylag nagyobb területekre (1 ha felett) hatásos, egyszer alkalmazható, vegyszeres védekezési technológiát dolgozzunk ki oldjuk meg technikailag a fertőzés mértékével arányos herbicid használatot keressük meg azt a gépi eszközt, amely legalkalmasabb a célfeladat végrehajtására Vizsgálatainkat 2009 nyarán végeztük el Mosonmagyaróváron három különböző területen, egy zöld mezős beruházáson (ipari park beépítetlen területén), városi parkok sétányok területein és közlekedési utakon, ill. azok mentén. A kezeléseket quad terepjáróra szerelt permetező géppel végeztük, mely könnyen mozgott a sok esetben akadályokkal teletűzdelt területeken, könnyű súlya miatt nem okozott taposási kárt, és viszonylag magas, óránként 1 hektár terület kezelésére volt képes. A quad terepjáróra Weed Seeker (zöld szenzoros) szórófejeket szereltünk, melyek csak abban az esetben működtek, ha az alattuk lévő területen a szenzor zöld növényt detektált. Az USA-ból származó un. intelligens szórófejeket utak, repülőterek betontábláinak dilatációjából csírázó gyomok elpusztítására fejlesztették ki, de használják tarlón gyommentesítésre is. A kémiai kezelésekre glifozát hatóanyagú készítményeket használtunk az engedélyezett dózisban. A kísérletek értékelése során megállapítottuk, hogy a három időpontban (június 27., július 4. és július 18.) elvégzett kezelések közül a július 4.-i bizonyult a legeredményesebbnek. A korábbi kezeléseknél főleg bolygatott területeken utócsírázást, a későbbi kezelésnél pedig a nagy növénytömeg árnyékoló hatása miatt részbeni hatástalanságot tapasztaltunk. Ez utóbbinál a magas, elszáradt kórókat tisztító kaszálással kellett eltávolítani. A Weed Seeker zöld szenzoros szórófej jól alkalmazható kis és nagy gyomborítottságnál, gyéren és összefüggően gyomos területeken, elsősorban lakott területeken. Használatával 30-40 % gyomirtó szer megtakarítás érhető el. A készülék mesterséges fénykibocsátása miatt sötétben, éjszaka is üzemeltethető. Az óriás muhar (Setaria faberi Herrm.) megjelenése Magyarországon NOVÁK RÓBERT 1 BÉRES IMRE 2 KARAMÁN JÓZSEF 1 KAZINCZI GABRIELLA 3 1 Zala Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Zalaegerszeg 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely 3 Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék, Kaposvár
Az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés során (2007-2008-ban) Béres Imre és Kazinczi Gabriella Kerkafalva határában új, a hazai gyomflórában eddig még nem ismert gyomfajt találtak kukorica kultúrában. A begyűjtött növényegyedek morfológiai bélyegei alapján a Setaria faberi Herrm. fajt valószínűsítették. A következő évben 2009 augusztusában a felvételezési pontot és annak kb. 2 km sugarú környékét újra átvizsgálták és a talált muharfaj egyedeiből mintát gyűjtöttek. A felvételezésben az egyetemi kutatókon kívül részt vett Novák Róbert, Karamán József és Abonyi Zsuzsanna is. A begyűjtött gyomnövényről és a természetes életközösségben talált egyedekről aprólékos fényképfelvételeket készítettünk. A meghatározást elvégeztük a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára gyűjteményében fellelhető Setaria fajok összehasonlításával és megtörtént az azonosítás a határozókönyvek leírása alapján is. Mérési adataink szerint az új faj magassága 170-200 cm (1.ábra). Szalmaszára felálló, vagy lekönyöklőből felemelkedő. Levélfelületének szélessége 1,3-1,9 cm között, hosszúsága 41-57 cm között változott. A levél hosszúság és szélesség arányát 23-40-szeres mértékben állapítottuk meg. A levél színe finom szőrözöttséget mutatott. Levélhüvelye kopasznak bizonyult, a levélhüvely szélén szőrszegély volt található. A levélfülecske hiányzott, a nyelvecskét rövid, 2 mm hosszú szőrökből álló szőrkoszorú helyettesítette. 1.ábra. Az óriás muhar (Setaria faberii) (fotó: Kazinczi Gabriella) Virágzata bókoló, hengeres buga, hosszúságát 12,0 cm-től 21,0 cm-ig mértük. A buga alsó része szaggatott volt, szélessége átlagosan 2,0-2,8 cm között alakult. A virágzati tengelyt sűrűn álló hosszú fehér szőrök borítják. A bugák az alap közeléből indulva ívesen hajlottak, bókoltak. A füzérkék egyvirágúak, hosszuk 2,3-3,0 mm. A füzérkék alatt található 2-4 gallérserte 9-15 mm hosszúnak bizonyult. A sertéken jól kivehető fogacskák felfelé (csúcsuk felé) állnak, a serték lefelé simítva érdesek, ezért a virágzat végigsimítva nem ragad. Az alsó pelyván a 3 ér jól kivehető volt, hossza kb. 0,9-1,2 mm között alakult. A felső pelyván 5-8 ér fejlődött ki, hossza kb. 1,8-2,1 mm közötti volt. A belső és külső toklász a füzérkével azonos hosszúságúnak bizonyult. A belső toklászon 5-7 ér fejlődött ki, a külső toklász keresztben redőzött volt. A leírt morfológia bélyegek alapján, amelyeket az összehasonlító vizsgálatra alapoztunk, megállapítható, hogy a felvételezett új faj a Setaria faberi Herrm. inváziós fajjal azonos. Feltételezéseink szerint hazánkba fertőzött kukorica vetőmag tételekkel kerülhetett be. Kerkafalva térségén kívül máshol eddig még nem észlelték jelenlétét az országban. Veszélyes inváziós gyomfajként a Setaria faberi további terjedésének megfigyelése és megtelepedésének megakadályozása valamennyi hazai herbológus felelőssége.
A rugalmasság ereje a DUOSYSTEM technológia hatása a fenyércirok rizóma újrahajtására JÁGER FERENC SZABÓ ROLAND Sumi Agro Hungary Kft. Cegléd határában 2009-ben összehasonlító vizsgálatokat végeztünk fenyércirokkal erősen fertőzött ciklocidim toleráns ES Ultrafox Duo fajtájú kukoricában annak megállapítására, hogy a különböző gyomirtási technológiáknak (két piacvezető herbicid technológiáinak és a DuoSystem technológiának) milyen hatása van a Sorghum halepense rizómáira, azok újrahajtására. 10-10 ha-os üzemi táblákon vizsgáltuk a DuoSystem technológiát (cikloxidim hatóanyagú Focus Ultra herbicid), valamint a nikoszulfuron hatóanyag és egy HPPD gátló herbicid hatását. A kezeletlen kontrollból és a kezelt tábláktól 10-10 db fenyércirok rizómáját ástuk ki 2009 augusztus 24-én. A mintákat a Baranya és a Fejér megyei MgSzH Növény és Talajvédelmi Osztály laboratóriumában dolgozták fel ill. vizsgálták. A vizsgálat során fenyércirok egyedenként megmérték a rizómák tömegét és megszámolták a rizómaszegmentumok darabszámát. A rizómaszegmentumokat inkubátorban 12 napig hajtatták, ezt követően mérték azok hajtáshosszát. Az adatokat az 1.ábra tartalmazza. 140 120 100 80 60 40 20 0 kezeletlen HPPD gátló szulfonilkarbamid DUO SYSTEM rizómatömeg/növény g rizóma szegmentum db/növény szegmentum hajtáshossz mm 1.ábra. A kezelések hatása a fenyércirok produktivitására Az eredményekből megállapítható, hogy a különböző kezelések fenyércirok rizómáira gyakorolt hatása igen eltérő. A HPPD gátló herbicidnek gyakorlatilag csak igen mérsékelt hatása volt, ami mintegy 65 %-os hajtáshossz csökkenésben nyilvánult meg. Ez az eredmény nem meglepő, hiszen e technológiát nem is a fenyércirok ellen fejlesztették ki. Vizsgálatunkba e technológiát csupán azért vontuk be, mert tapasztalataink szerint e technológia a fenyércirok földfeletti részére gyakorolt tünetessége miatt sok gazdálkodó sokszor azt gondolja, hogy a rizómára is hatással van.
A nikoszulfuron kezelésnek közepes hatását tapasztaltuk a fenyércirok rizómáira. E kezelés a rizómatömeget a kezeletlenhez képest mintegy 45 %-kal, a rizóma szegmentumok számát 43 %- kal, a hajtáshosszat átlagosan 80 %-kal csökkentette. Vizsgálatunkban a legjobb eredményt a DuoSystem technológia adta a rizómatömeg 60 %-os, a rizóma szegmentum szám 58 %-os és a hajtáshossz 97,6 %-os csökkentésével. A hajtáshossz ilyen arányú csökkenése példa nélküli. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a DuoSystem technológia alkalmazásával a fenyércirok a kukoricában egyedülálló módon irható. Ilyen mértékű fenyércirok rizóma újrahajtás csökkentést, irtás korábban csak glifozátos tarlókezeléssel lehetett elérni. A vidrakeserűfű (Polygonum amphibium) elleni védekezések tapasztalatai kukoricában PAPP ZOLTÁN KITE ZRT., Nádudvar A vidrakeserűfű elsősorban az alföldi, mélyfekvésű, kötött réti- és öntéstalajokon gyomosít. A gyomnövény évelő tarackos, földfeletti része rövid szártagú, virága fehér, nagysága 20-100 cm. Terjedése elsősorban tarackkal történik. A maggal történő terjedés jelentősége kicsi. Az őszi vetésű növényekben kisebb problémát, a tavaszi kapás növényeknél nagyobb gondot okoz. A gyomfelvételezések adatai szerint fertőzöttsége 1970-től lassan emelkedő tendenciát mutat. Borítása 0,1435 %-ról 0,2157 %-ra nőtt a kapás kultúrákban 2008-ban. A mélyfekvésű területeken ennek aránya elérheti a 10-20 %-ot is. Kártételére jellemző, hogy foltokban van jelen a táblán. Ezek mérete a 10-20 m 2 -től az 1-2 ha-ig terjedhet. A foltokon belül a tavaszi vetésű növényeket elnyomja, azok termést alig hoznak. z ellene történő védekezés nehéz. A legtöbb kapás kultúrában gyakorlatilag megoldhatatlan (napraforgó, burgonya, cukorrépa, szója, borsó, stb.). Kukoricában a legtöbb készítmény hatékonysága gyenge vagy közepes. Maga a gyomnövény is megnehezíti a védekezést, mivel a kellő hatóanyag felvételhez szükséges a 6-8 leveles állapot. A túl korai kezelések esetén (korai posztemergens) nincs kellő hatóanyag felvétel. Azonban találtunk néhány olyan hatóanyagot, amelyek alkalmazása vagy kombinálása sikeres gyomirtást feltételezett. Ezek a hatóanyagok a következők voltak: dikamba, fluroxipir, klopiralid. A következő készítményeket vizsgáltuk 3 éven keresztül: Banvel 480 S, Cambio, Starane 250 EC, Lontrel 300, és Colombus EC. A készítményeket különböző dózisokban használtuk és egymással is kombináltuk. Üzemileg elfogadható eredményt (90-95 %-os gyomirtó hatás) adott a Banvel 480 S 0,6-0,7 l/ha és a Colombus EC 1,5 l/ha dózisban. Kiváló eredményt (96-98 %) adott a Starane 1,5 l/ha dózisban. A kombinációk közül a legjobb eredményt (95-99 %) a Banvel 480 S 0,6-0,7 l/ha dózisa adta kiegészítve Starane 250 EC 0,5-1,0 l/ha dózisával. Összefoglalva megállapítottuk, hogy a vidrakeserűfű megoldható probléma a kukorica gyomirtásában. A legolcsóbb (10 ezer Ft/ha), de üzemileg elfogadható hatékonyságot a Colombus 1,5 l/ha dózisa adta. Drágább (16,5 ezer Ft/ha), szűkebb hatásspektrumú, de a vidrakeserűfű ellen kiváló hatású a Starane 250 EC 1,5 l/ha dózisa. Széles hatásspektrumú, a vidrakeserűfű ellen tökéletes megoldást nyújtó, költségesebb technológia (18-22 ezer Ft/ha) a Banvel 480 S és a Starane 250 EC kombinációja.
Gyomirtószerek hatékonyságának vizsgálata IMI és SU napraforgó hibrideken VÍGH TÍMEA 1 KEREKES GÁBOR 1 MÉSZÁROS GÉZA 1 HOFFMANN RICHARD 2 - KAZINCZI GABRIELLA 2 1 Dow AgroSciences Hungary Kft., Budapest 2 Kaposvári Egyetem, ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék, Kaposvár A napraforgót a 16.század óta termesztik Európában. Gyomirtásának kritikus pontja az egyéves és évelő kétszikű gyomok ellen végzett állománykezelés. A herbicid toleráns napraforgó hibridek megjelenése adta annak lehetőségét, hogy a nehezen irtható gyomnövények ellen állománykezelésben is eredményesen tudjunk védekezni. 2009-ben hazánkban 200 ezer hektáron termesztettek imazamox (IMI) és tribenuron-metil (SU) ellenálló napraforgó hibrideket, amelyből 150 ezer hektáron IMI napraforgót állítottak elő. Vizsgálatainkat szabadföldi kisparcellás kísérletekben, négy ismétlésben végeztük 2009-ben, egy-egy, köztermesztésben lévő IMI és SU toleráns napraforgó hibriddel. A herbicid toleráns hibridek preemergens alapkezelésekben (a továbbiakban PRE) részesültek. Ezt követően, a napraforgó 4-6 leveles állapotában (7-12. sz. kezelésekben) a PRE kezelésekre merőlegesen imazamox (engedélyezett dózisa 48g hatóanyag/ha) illetve tribenuron-metil (engedélyezett dózisa 22,5 g hatóanyag/ha) hatóanyagot juttattunk ki az engedélyokirat szerinti dózisban (a továbbiakban POST) (1. táblázat). 1. táblázat. Az alkalmazott herbicidkezelések Herbicid kezelések A kijuttatott hatóanyag mennyisége (g ha -1 ) Kijutattás ideje Hatóanyag 1 acetoklór 1152 PRE 2 acetoklór+oxifluorfen 1152+240 PRE 3 oxifluorfen 240 PRE 4 S-metaklór+oxifluorfen 1536+240 PRE 5 fluorkloridon 0.75 PRE 6 acetoklór+fluorkloridon 1152+0.75 PRE 7 acetoklór+imazamox/tribenuron-metil 1152+48/22,5 PRE + POST 8 acetoklór+oxifluorfen+imidazolinon/tribenuron-metil 1152+240+48/22,5 PRE + POST 9 oxifluorfen+imazamox/tribenuron-metil 240+48/22,5 PRE + POST 10 S-metaklór+oxifluorfen+imazamox/tribenuron-metil 1536+240+48/22,5 PRE + POST 11 fluorkloridon+imazamox/tribenuron-metil 0.75+48/22,5 PRE + POST 12 acetoklór+fluorokloridon+imazamox/tribenuron-metil 1152+0.75+48/22,5 PRE + POST 13 imazamox 48 POST 14 tribenuron-metil 22,5 POST 15 Kezeletlen kontroll (kapált) - - 16 Kezeletlen kontroll (kapálatlan) - - A tribenuron-metil az SU, az imazamox az IMI hibrid esetében került kijuttatásra
A preemergens kezelések és a normál dózisban kijutatott imazamox/tribenuron-metil hatóanyagok hatékonysági %-a kísérleti területen jelenlevő domináns gyomfajok (Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Convolvulus arvensis, Hibiscus trionum) ellen a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat. A kezelések hatékonysága a domináns gyomfajok ellen Kijuttatott hatóanyag (pre/poszt) Gyomirtó hatás (%) IMI hibrid esetében Gyomirtó hatás (%) SU hibrid esetében acetoklór 85 85 acetoklór+oxifluorfen 90 90 oxifluorfen 85 85 S-metaklór+oxifluorfen 90 90 fluorkloridon 85 85 acetoklór+fluorkloridon 90 90 acetoklór+post 90 90 acetoklór+oxifluorfen+post 95 98 oxifluorfen+post 90 90 S-metaklór+oxifluorfen+POST 95 95 fluorkloridon+post 90 90 acetoklór+fluorokloridon+post 95 98 imazamox 88 - tribenuron-metil - 85 A technológiák előnye, hogy lehetőségünk van olyan nehezen irtható, mélyről csírázó gyomfajok pusztítására is, amely ellen eddig nem vagy nehezen lehetett védekezni. A preemergensen kijuttatott készítmények előnye, hogy jó hatásuk van olyan gyomok ellen amelyeknél a posztemergens kezelés a fejlettebb gyomok ellen már nem ad tökéletes hatást.