Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete illetékességi területén bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját, a helyi iparűzési adót és az építményadót. 2. A helyi adó hatálya Hajdúsámson Város közigazgatási területén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 3. és 4. -ában meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra e rendeletben meghatározottak szerint terjed ki. 3. A képviselő-testület a beszedett adó összegéről köteles évenként a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. II. Fejezet Építményadó 1. Az adó tárgya 4. Adóköteles a város illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény). 2. Az adó alanya 5. (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adó hatósághoz benyújtott 1
megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. 3. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 6. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti 4. Az adó alapja 7. Az adó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete. 5. Az adó mértéke Az adó mértéke az építmény hasznos alapterületére számítva: 150,-Ft/m 2 8. III. Fejezet Magánszemélyek kommunális adója 1. Az adó alanya 9. (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a.) a lakás céljára szolgáló építmény tulajdonosa, valamint b.) a város illetékességi területén lévő telek tulajdonosa, továbbá c.) a város illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. (2) Több tulajdonos esetében e rendelet 5..-ban foglaltak az irányadók. 2
2. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 10. (1) Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozóan ezen rendelet építményadóra alkalmazott 6. -ában foglaltak szabályait kell alkalmazni, illetve a telekadóra vonatkozó jelen jogszabályhely (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt szabályokat. (2) Az adókötelezettség a. belterületi, aranykorona értékkel, nyilvántartott telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszűntetését és/vagy a művelési ág törtlését követő első év első napján, b. külterületi telek esetében a művelési ág törlését követő év első napján, c. tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszűntetését követő év első napján, d. az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. (3) Az adókötelezettség a. belterületi telek esetében a telek művelési ágba sorolása és/vagy tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg, b. külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlannyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, c. a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján szűnik meg. (4) Az adókötelezettségben bekövetkező (2)-(3) bekezdésben nem említett változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. 3. Az adó mértéke 11. Az adó évi mértéke a Htv. 11. -ban és a 17. -ban meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7000.- Ft. 4. Adómentesség, adókedvezmény 12. (1) Mentes az adó alól az, aki az adóévet megelőző év december 31-ig a 70. életévét betöltötte. (2) Kérelemre ötven százalékos adókedvezmény illeti meg azt, az egyedül élő személyt, aki adóévet megelőző év december 31-ig 65. életévét betöltötte. A kedvezmény feltételeinek fennállásáról adózó az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot tesz. (3) Akinek a saját vagy a vele állandóan együtt lakó közeli hozzátartozók tulajdonában egynél több adóköteles ingatlan van, az (1) (2) bekezdésben meghatározott adómentesség, adókedvezmény igénybevételére nem jogosult. 3
IV. Fejezet Helyi iparűzési adó 1. Az adókötelezettség 13. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység /továbbiakban: iparűzési tevékenység/. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adó alany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy a telephelyén /részlegében/ vagy azon kívül végzi. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 2. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 14. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes alkalmi/ jelleggel végzett iparűzési tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 3. Az adó alapja 15. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 4. Az adó mértéke 16. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 százaléka. 4
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 3.000 forint/nap. V. Fejezet Méltányosságból történő adómérséklés és adóelengedés 17. (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. VI. Fejezet Záró rendelkezések 18. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 19. (1) E rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi adókról szóló - 41/2004. (/XI. 12.) számú rendelete és az ezt módosító - 45/2004. (XII. 16.) rendelet, 32/2007. (XI. 30.) rendelet. Hajdúsámson, 2011. december 28. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző Hamza Gábor polgármester A rendeletet a mai napon kihirdettem: Hajdúsámson, 2011. december 28. Bagolyné Szűcs Mariann jegyző 5