Felavatták Esterházy János egész alakos bronzszobrát Felavatták Esterházy János egész alakos bronzszobrát szerdán a főváros XII. kerületében, a Gesztenyés kertben. Az avatáson Áder János köztársasági elnök, Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere, Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke, és Esterházy Alice, Esterházy János lánya mondott beszédet. * A Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület, a Hegyvidéki Önkormányzat és Magyarország Kormánya gróf Esterházy János felvidéki mártír politikus egész alakos szobrának avató ünnepségét május 15-én, szerdán 16 órai kezdettel rendezték. a főváros XII. kerületében, a Gesztenyés kertben. Esterházy János pont ezen a napon, 1942-ben nem szavazta meg a zsidóság kitelepítéséről szóló alkotmánymódosítást. * Az ünnepség elején Pokorni Zoltán, a XII. kerület Hegyvidék polgármestere azt mondta: Esterházy János példamutató politikai életműve válasz volt Trianon nemzeti traumájára. "Cselekedeteiben egyszerre vezette a racionalitás és az anyaországtól elszakított magyarság iránt érzett érzelmi elkötelezettség, felelősségérzet" majd hozzáfűzte, hogy a Esterházy János politikus mindig kereste a cselekvés lehetőségét, megalkuvás nélkül képviselte a kisebbségi sorsra jutott magyarság érdekeit, küzdött a papíron meglévő jogaik valódi érvényesüléséért, de ugyanilyen elszántsággal hirdette a közös múltból fakadó egymásra utaltságát magyaroknak és szlovákoknak. * Áder János köztársasági elnök arról beszélt, hogy a nemzet belső kiegyezését az szolgálja, ha a résztvevők nemcsak a néhai szlovákiai magyar politikus szobra köré gyűlnek, hanem kiállnak az elvei mellett is. "Mellé állunk, hogy hazánk szabad és büszke polgáraiként kimondjuk, ami egyedül méltó hozzánk, magyar demokratákhoz: soha többé nemzetiszocialista, soha többé szocialista diktatúrát!" - hangoztatta az államfő. Áder János az ünnepségen szólt arról: Esterházy János szobra arra figyelmeztet, hogy "nekünk, ma élőknek és az utánunk jövőknek dolgunk van azzal, amit ő hagyott ránk emberi példájával". Esterházy János (1901-1957) a két világháború közötti időszakban, majd a második világháború idején következetesen küzdött a szlovákiai magyarok megmaradásáért és jogaiért. A második világháborúban a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként 1942. május 15-én nem szavazta meg a szlovák állam törvényhozásában a zsidók deportálását.
Ennek ellenére a háború után háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. A szovjet megszállással bebörtönözték, majd 10 év kényszermunkára küldték Szibériába. Később az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Az államfő szerint a nemzet egységét és békéjét szolgálja, "ha kimondjuk, aki az egyik diktatúra bűneit mentegeti, az a másik rémuralom bűneinek is erkölcsi engedményt tesz. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem lehet különbséget tenni az ártatlanul megalázottak és megszomorítottak, az ártatlanul meghurcoltak és elpusztítottak között. Senkitől sem lehet származása, vallása vagy nemzeti hovatartozása miatt az emberi méltósághoz való jogot elvitatni - tette hozzá. Áder János kijelentette: "polgári szabadságjogainkhoz, európaiságunkhoz való hűségünk arra kötelez minket, hogy újra meg újra emlékeztessünk arra a történelmi tényre, hogy a nácizmus és a kommunizmus rémálma egyaránt ártatlan milliók véráldozatát követelte". * Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke arról szólt, hogy Esterházy János soha nem a könnyebbik utat választotta. Ezt rendkívül fontos üzenetnek nevezte napjainkra vonatkozóan is, amikor "épp azt várja szlovák hatalom, hogy a könnyebb utat válasszuk, cseréljünk nyelvet, identitást. Nem ezt kell választani - jelentette ki. Utalt arra, hogy Esterházy János rehabilitációja elmarad, késik, s ugyanez igaz a szlovákiai magyarság rehabilitációjára is. "Nem teljesedhet ki Szlovákia demokráciája és az emberi jogok érvényesülése az országban mindaddig, amíg ez a rehabilitáció nem történik meg, amíg a kollektív bűnösség eltörlése nem valósul meg" - fogalmazott a pártelnök. * Nagy János szobrászművész alkotását ökumenikus szertartás keretében áldották meg. A szobrot Áder János valamint Pokorni Zoltán leleplezték le. Az áldás ceremóniáját Györgydeák Márton Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia plébánosa, Dr. Szabó István református püspök, Keckó Pál, Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet lelkésze és Gulybán Gergely Budapesti Görögkatolikus Egyetemi lelkész végezték. Esterházy Alice, a mártír politikus lánya ünnepi beszédében kiemelte, hogy tanúságot jött tenni, mert megélte a zsidóüldözést, amikor magyarokat űztek el otthonukból nemzetiségi alapon és közben sokan életüket vesztették, amikor a faji üldözés osztályüldözésbe csapott át. Esterházy Alice elmondta, hogy arról is tanúságot tesz, hogy a helyes úton jár Magyarország, megvalósulni látja édesapja jelszavát: Isten, haza, család. Az avatóünnepségen részt vett mások mellett Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Erdő Péter bíboros. A szobornál Orbán Viktor miniszterelnök nevében is koszorút helyeztek el, majd Áder János köztársasági elnök, Németh Zsolt parlamenti államtitkár, Pokorni Zoltán polgármester és a Gróf Esterházy János-szoborért Egyesület képviselője, illetve további intézmények, vendégek helyezték el a megemlékezés koszorúját. A Lengyel Köztársaság nevében Roman Kowalski a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövete koszorúzott, az Országos Lengyel Önkormányzat koszorúját Buskó András elnökhelyettes és dr. Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és levéltára igazgatója helyezte el.
* Közreműködött a Premier Fúvós Együttes, Szabó András Madách-díjas előadóművész, aki Rubik Béla: Fekete márvány című versét mondta el. A műsort Balázs Attila, a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa vezette. A szobrot, melyet gróf Esterházy János életáldozata és a kényszermunkatáborba hurcolt magyarok szenvedése emlékére állítottak, s lengyel-magyar nyelvű táblával láttak el, Nagy János felvidéki szobrászművész, Troznai István bronzöntő és Kampfl János kőfaragó készítették. Gróf Esterházy János emellett egy egész emlékhelyet kapott a Gesztenyéskertben, amelyet Hidasnémeti Máté építész tervei alapján hoztak létre, gesztenyefákkal, Esterházy-rózsákkal, vörös vesszejű sommal és padokkal körülvéve. A Gesztenyéskert egyik öblösödésében kereszt alakú sétányt alakítottak ki, ennek metszéspontjában emelkedik a szobor. A szoboravatást a MOM Kulturális Központ kupolatermében a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházy emlékezete című kiállítás, valamint az Esterházy kálvária Alsóbodokon fényképtablók megnyitója követte. A vendégeket Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere és Németh Zsolt parlamenti államtitkár köszöntötte. Továbbá köszöntőt mondott Dr. Molnár Imre, a varsói Magyar Nagykövetség tanácsosa, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A kiállítást méltatta Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott. A kiállítás megtekinthető 2013. május 15-én 10.00-15.00 óráig 16-án 10.00-17.00 óráig, valamint május 17-én 10.00-14.00 óráig. Nagy János szobrász, Esterházy János egész alakos szobrának alkotója 1954 és 1961 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Fraňo Štefunko és Rudolf Pribiš volt. 1965 és 1972 között Révkomáromban, 1972 és 1980 között Helembán, 1981 és 1984 között Almáson élt, 1984 óta Hetényben él. 1961óta kiállító művész. 1961 és 1966 között a besztercebányai, 1968 és 1971 között a nyitrai Tanárképző Főiskola tanára volt. 1990 és 1995 között a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, majd a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága elnöke volt. Az Európa 24 (1992-től), a Hungária 24 (1993-tól), az Ősiség és Modernség (1994-től) művészeti csoport tagja. B. A. Forrás: MTI
Budapest Főváros XVII. kerületének Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.