A KEMECSEI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY LAPJA Kemecsei Helytörténeti Krónika 2013. IX. évfolyam 1. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Kemecse Város Önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület Tisztelettel meghívja a IX. Helytörténeti Konferenciára, melynek témája Életképek a dualizmuskori Kemecséről Ideje: 2013. március 2. (szombat) 10 00 Helye: Arany János Általános Iskola, 4501 Kemecse Móricz Zs. u. 47. A konferencia fővédnöke: Prof. Dr. Láczay Magdolna Program 10 00 Megnyitó: Lipők Sándor Kemecse Város Polgármestere, országgyűlési képviselő 10 05 10 40 A nemesség és a társadalmi progresszió Prof. Dr. Láczay Magdolna tanszékvezető főiskolai tanár 10 40 11 20 Vasúttörténet - 140 éves a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonal dr. Fekete Zoltán ny. államtitkár 11 20-11 50 Szünet Kiállítás megtekintése 11 50 12 30 Kemecse és a 48-as Függetlenségi Párt Dr. Bene János történész, múzeumigazgató 12 30 13 00 Lóvasúttal a polgárosodás felé. Kemecsei vasutasok Lucza János helytörténész 13 00 Népies ételkóstoló
2. 2013. 1. szám Mesélő múlt 1943. március 7. Kemecse helytörténeti múltjának kutatásában, és elemzésében újabb érdekes dokumentumot mutathatunk be. A Kemecsei Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet farsangi műkedvelő előadására szóló meghívó több mint egy régi nyomtatvány. Igazi kultúrtörténeti forrás, mely címzésében, a szervezők tevékenységéről, céljáról, munkájáról is sokat mesél. Értékes forrás a műsor tartalma, de legfontosabbak a szereplő személyek. Őket is szeretnénk köszönteni és példaképül állítani ma élő családtagjaik, városunk minden lakosa számára. Példázva Illyés Gyula szavait: A kis közösségek ereje adja a nemzet erejét!
2013. 1. szám 3. Forrás: Rácz Istvánné, szül. Guszti Tünde tulajdona a meghívó Újabb korabeli képeslap Kemecséről Forrás: www.darabanth.hu magántulajdon
4. 2013. 1. szám Gyümölcsaszalás és zöldségszárítás Kemecsén (1943) A helytörténeti forráskutatás során újabb érdekes, eddig nem említett, nem publikált anyagot küldött Krónikánknak Kriston Péter Kemecse helytörténeti kutatását rendszeresen támogató pásztói lokálpatrióta. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1943-as kiadványának címe: Gyümölcsaszalás és zöldségszárítás házilag. E Budapesten az Athénaeum Rt. nyomdájában, 1943-ban készült kiadvány számos érdekességet tartalmaz. Az aszalóüzem keletkezése A Földművelésügyi Minisztérium megbízásából a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete (TOE) 98 aszalót épített az ország különböző helyein. Mivel 1943-at írtunk, érdekes a megyék megnevezése. Zala, Somogy, Vas, Pest, Baranya, Csongrád, Békés, Abaúj Torna, Bereg, Bács Bodrog, Szolnok, Fejér, Szabolcs, Zemplén, Komárom, Beregi Közig. Kir., Heves, Nyitra Pozsony, Máramaros, Ugocsa, Gömör, Szatmár, Háromszék, Szolnok Doboka, Szilágy, Maros Torda megyék. Szabolcs megyében a 98 üzem közül három, Mezőladányban, Nyíregyházán és Kemecsén működött. A Szatmár és Bereg megyében telepített üzemek szinte mindegyike a mai határok túloldalán voltak. Aszaló berendezések Az értékes kiadvány többféle berendezés műszaki leírását adja, ismerteti azok működési elvét. Cikkünkben mi a 3. és 4. ábrán bemutatatott berendezés rajzát és néhány mondatos leírását közöljük, vélhetően ilyen működött Kemecsén. A harmadik ábra egy zárt szekrényes berendezés. A szekrény alsó része teljesen nyitott, a felső része be van deszkázva, de a páraeltávozás miatt nyílások vannak. Az alsó részbe öt-hat cserényt (cserélhető tálcát) helyeztek el úgy, hogy minden másodikat ne lehessen teljesen betolni. Azért, hogy a felfelé menő levegő jobban érje a másikat. Ezért kellett gyakran cserélgetni, mert a zárt szekrényben mindig magasabb a hőmérséklet. A negyedik ábra már egy fejlettebb, nagyobb mennyiségű zöldség, vagy gyümölcs feldolgozásához alkalmas kisüzemi szárítót mutat be. Ennek már külön hőfejlesztő berendezése volt. Az öntött vaskályha köpennyel volt ellátva, a cserényeket (tálcákat) fokozatosan lehetett betolni, fokozatosan hátrafelé. Gazdaságos, hatékony, igen egyszerű a kezelése. Az aszalás igénybevétele A gazdák az aszalókat előzetes bejelentés alapján vehették igénybe. Az egyesület csak akkor állította üzembe az aszalót, ha előzetesen 25 q gyümölcsre volt igénybejelentés. Az aszalási díjat is előre be kellett fizetni, a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete 38. 286. számú csekkszámlájára. Az aszaló egynapi megtöltéséhez szükséges mennyiség: 12 q kajszi vagy szilva, vagy 15 q cseresznye, vagy meggy és 20 q alma vagy körte. Egy gazdának legalább 30 kg gyümölcsöt kellett hoznia. Az aszalás díja nyers mázsánként 12 pengő 50 fillér és 40 kg száraz keményfa volt. Ha késztermékkel akart fizetni a gazda, akkor a tűzifán kívül a késztermék 10%-át kellett leadnia.
2013. 1. szám 5. A Szent Teréz szobor kálváriája A Kálvária, kálvária latin eredetű, többjelentésű szó. Nagy kezdőbetűvel Kálvária egy hegy Jeruzsálem mellett, ahol Jézust keresztre feszítették. Kis betűvel a vallásban rendszerint magaslatra felvezető kép vagy szoborsorozat, amely Jézus keresztútjának állomásait és kínszenvedéseit ábrázolja. Átvitt értelemben a kínszenvedés, a szenvedéssel teli élet szimbóluma, de a sok hányattatással, keserves vesződéssel járó eseményt, ügyet is jelent. Szent Teréz a kemecsei római katolikus hívők számára évtizedeken át az egyik legkedveltebb szentek soraiba tartozott. Szobrát az Árpád utca sarkán épült mészkőtégla iskola falába helyezték az iskola megépítésekor. A római katolikus iskola és épülete jelentősen emelte a népiskolai oktatás, de a katolikus vallási hitélet gyakorlásának színvonalát is. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922-1931) (élt 1875-1932) irányításával három és félezer új tantermet, feleannyi tanítói lakást építettek, a lakosság 90%-a megtanult írni és olvasni. 1922 és 1944 között kiemelkedő római katolikus lelkészek: Gergelyffy János plébános (1922.08.29 1925.12.20), Molnár Kálmán esperes-plébános (1925.12.25 1935.07.14) és Gyuris Dénes plébános (1936.04.03 1944.04.16) voltak. A szobrot a képen látható Egyedi Ferenc és felesége vásárolta. Az úrnapi körmenetek rendszeres részévé vált, a lombsátrat rendszeresen elé készítették. A katolikus egyház élén 1945 után Tasy István személyében (1945.11.01 1966.07.31) egy nagytekintélyű, köztiszteletben álló, megbecsült esperes - plébános állt. Példamutató tűréssel biztatta híveit, barátait a jobb jövőben való bizakodásra, reménykedésre. E korszak valóban a legnehezebb egyház ellenes időre esik, ahogy Kozma Sándor fogalmazott Kemecse című monográfiájában. Szent Teréz iskola falába elhelyezett szobrának méltatlan kálváriája 1949. augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel kezdődött. Alkonyatkor még helyén volt a sátor és a szobor is, de hajnal négy órakor az iskola akkori igazgatóját, Kozma Istvánt és Tasy István esperes-plébánost az ÁVH nyomozói elővették, hogy hol a szobor. Végül kiderült, hogy mivel 1948-ban az iskolát államosították, Enyedi néni, a szobor jogos tulajdonosa a lombsátor elbontása után a saját lakásukra vitte. A szobrot ekkor még az ÁVH visszatette, később azonban az iskola tudta nélkül a Járási Párt Bizottság bevetette, és a templomba helyezték el. Az idők múltával a régi oltár elbontásra került. Varga Béla esperes-plébános (1970.09.01 1984.07.01) az Enyedi családnak kérésükre visszaadta. A család a temetőbe, a barlangszerűen megépített Verpecz Bálint síremlékművébe helyezte el, mely a mai napig ott található. A síremlék rácsos ajtaja nyitott, Szent Teréz szobra a gyertyák, kegytárgyak között a kegyelet, az emlékezés, a hit, a hűség szimbólumává vált.
6. 2013. 1. szám Kemecsei vasutasok A kezdetek (1872-1934) Fotó: Korabeli vasútállomás. Helytörténeti Gyűjtemény Katits István (1846-1898) a 1872. szeptember 27.-én ünnepélyesen átadott Nyíregyháza Kisvárda közötti vasútszakasz építésekor Kemecse első állomásfőnöke. Az építés felelős irányítója Bender nevű vasúti mérnökkel voltak. Katits István kitűnt műszaki felkészültségével, a munkában bizonyított felelősségtudatával és szakértelmével. Felesége Krasznay Ilona Krasznay Péter főszolgabíró leánya. 2 évi kemecsei szolgálata után pesti központi, majd az ország egész területén kapott megbízatást, töltött be vasúti tisztséget. Szívbetegségben, 1898. október 3.-án Kemecsén 52 éves korában hunyt el, sírja a kemecsei római katolikus temetőben, ráccsal körülvett fekete síremlék alatt volt. A Magyar Közlekedésügy Monográfia 1867-től 1934-ig dolgozza fel az államvasutak, a folyamhajózás, a légi közlekedés történetét. E korszakos jelentőségű monográfia lapjain találhatjuk a következő kemecsei vasutasok rövid leírását, mely részletesen a IX. Helytörténeti Konferencián 2013. március 2.-án Lucza János előadásában lesz hallható. Bacsó Pál mozdonyfelvigyázó, Badó Antal ny. pályamester, Bán András ny. váltókezelő, Csuka Miklós ny. pályaőr, Demjén Pál ny. pályaőr, Juhász Ferenc ny. pályaőr, Molnár Bertalan ny. kocsirendező, Nyeste Gyula ny. pályaőr, Papp Béla ny. távírász, Perényi István, ny. üz. altiszt, Szabó A. Imre ny. vonatkísérő, II. Szabó Imre ny. váltókezelő, Tamás Ferenc ny. v. fékező, Tamás András váltókezelő, Udvarhelyi Babustyák Antal ny. pályaőr, Udvarhelyi István ny. váltókezelő. Fotó: Krasznay Ilona Katits Istvánné lányaival, Ilonával és Piroskával. Krasznay Péter naplójegyzetei (1861-1916) 403. o.
2013. 1. szám 7. Kemecsei lakosok, akik évtizedeken át a MÁV-nál dolgoztak Ács István Enyedi János Kartár János Márton Imre Sóvári Ferenc Asztalos Gábor Fabók János Kavalecz András Márton Imre Sóvári István Bacskai István Fedor Miklós Kekecs Béla Márton Miklós Spekkel István Bagosi Antal Fedor Miklós Kenderes András Máté József Spekkel László Baji András Fedor Miklósné Kenderes Imre Máté Józsefné Szabó Gusztáv Bakó Bálint Fekete András Kocsis László Mester Mihály Szabó István Balázs István Fekete Károly Koi Géza Mezősi Gyula Szakács Gábor Balázs Károly Ferkó Gyula Kondor Lajos Mezősi Pál Szakács István Balázsi István Gégeny Andrásné Korpai András Miklós János Szalonnás Gyula Bálint Andrásné Gégény Gyula Korpai András Molnár Dániel Szarvadi Antal Bálint János Gerencsér Zoltán Korpai Antal Molnár György Szegedi Sándorné Bálint Péter Gerencsér Zoltánné Korpai Ferenc Molnár Sándor Szendrei Ferenc Balogh Béla Geri Attila Korpai Gábor Nagy Béla Szendrei Zoltán Balogh Gábor Geri Lajos Korpai István Nagy Béla Szilágyi István Balogh Imre Geri Lajos Korpai János Nagy Ferenc Szilágyi Istvánné Balogh István Gubincsik János Korpai Lajos Nagy Imre Szilvási László Balogh Miklós Hackel Alajos Kosina András Nagy István Szitha Imre Banu György Hajdú Istvánné Kovács András Nagy Károly Szitha János Banu János Hajduné Kozma Erzsébet Kovács József Nagy Lajos Szuromi János Barna János Halmosi Lukács Kovalik Mihály Nagy Lajosné Tamás Antal Barna Jánosné Hegedüs József Kovalik Sándor Nagy László Tamás Gyula Belány Attila Hegedüs Sándorné Kozma László Nyilas István Tamás Gyuláné Belány Imre Hegyes János Körei László Oláh József Tar Sándor Bene Lajos Hegyes Sándor Körökényi István Oláh József Tibel János Berencsi András Helyes Mihály Kövári György Oláh Mihály Tóth István Bergován Péter Here András Kövér Gyula Orbán András Tóth János Bíró Antal Here Zoltán Kövér István Orbán András Tóth Rudolf Bíró Antal Hirs József Kulcsár János Oroszné Dankó Mária Tugya János Bíró Béla Horvát Balázsné Kulcsár László P. Nagy István Tugya János Bodnár István Horváth Balázs Kulcsár Péter Papp János Tulipán Miklós Bodó Barna Horváth Gyula Kulcsár Péter Papp János Udvarhelyi Antal Bodó Ferenc Horváth Sándor Lábas Ferenc Pásztor István Újhelyi Antal Bodó József Huszti István Linter Jánosné Perényi István Újvári József Bognár József Iglai Sándor Lipők András Perényi Tamás Ungorné Katona Jolán Bor András Ignéczi András Lipők Gábor Petró János Varga Ferenc Borsós Sándor Ignéczi János Lipők Gáborné Pócsik Tibor Varga Istvánné Borsós Sándorné Ignéczi József Lipők József Porkoláb Antal Vaskó Géza Büki Imre Ignéczi József Lipők Sándorné Rausch János Vass György Ciránku József Jagos István Lippai Attila Révész István Vida József Czipa István Jagos Istvánné Lippai Miklósné Román Rudolf Zsalutkó István Csadek János Juhász Géza Magyar András Ronaszéki Alajos Zsalutkó László Császár András Juhász Gyula Márföldi János Ruska Mihály Zsíros Sándor Csergő András Juhász Péter Márföldi Zsuzsanna Ruska Mihály Csergő Antal Kálmándi József Márton Elek Ruska Tamás Csorba Lajos Karhut István Márton Gábor Sipos István Enyedi János Karika Gábor Márton Imre Sorbán Józsefné A névsort összeállították: Bálint János, Hegedüs József, Tóth Rudolf, Balázs Károly
8. 2013. 1. szám Dr. Dohnál Jenő gyermekorvos emlékére (Kemecse, 1896. július 4. Nyíregyháza, 1974. január 30.) Kemecsei születése, a Kemecse Bogdányiszer 112. sz. szülőház ténye már önmagában is kötelességünkké teszi e kiváló gyermekorvos, a híres Jósa orvos dinasztia harmadik tagjáról való méltó megemlékezést. Ezen túl is számos érv szól amellett, hogy nemcsak Kemecsén, de megyénkben is újra felidézzük emlékét, tisztelegjünk életútja felett. Dr. Fazekas Árpád, a neves orvos-történész a Kelet-Magyarország 1994. január 22.-i A bizalom áldozata című méltató elemzéséből idézünk: Kiemelkedő szakmai pályafutása az 1956-os forradalmi tevékenysége családi körülményei, amelyek pályaválasztását, pályafutását, és hazafiasságát alapjaiban meghatározták. A kisgyermekkor Dr. Dohnál Jenő, a gyermekorvoslás megyei úttörője 1896. július 4.-én Kemecsén született. Édesapja Dr. Dohnál József (1867-1925) cseh származású katonaorvos, majd járási körorvos, édesanyja Jósa Vilma (1875-1917), Dr. Jósa András (1834-1918) leánya volt. Később a család Kemecséről Nyíregyházára költözött, mert az apa 1913-1915 között az Erzsébet kórházban belgyógyász főorvos, majd megyei főorvos lett. Kemecsén a lakásuk a Bogdányi-szer 112. szám alatt állt. Kezdetektől a római katolikus vallásos nevelés meghatározó volt a kis Dohnál Jenő életében. Egyetemi évei orvosi pályafutásának kezdete A serdülő ifjúra nagy hatást gyakorolt anyai nagyapja, Dr. Jósa András. Orvostanhallgatóként elkísérhette törvényszéki orvosi boncolásokra, de régészeti ásatásokra, anyaggyűjtő leletmentő körútjaira is. A nagyhalászi Katóhalom leletei is nagy hatással voltak rá. Orvosi oklevelét 1920-ban Budapesten szerezte mely után alorvos lett a nyíregyházi Erzsébet Közkórházban. 1921-1922-ben tanársegéd dr. Szontágh Félix (1859-1929) professzor mellett a debreceni gyermekklinikán. 1923-1924-ben Oros község körorvosa úgy, hogy az Erzsébet Közkórház tiszteletbeli főorvosa címet is elnyerte. 1925-1926-ban már rendelőfőorvos, azaz a kórházba érkező gyermekkorú járóbetegeket vizsgálta, fekvő részleg nélkül. A gyermekorvoslás úttörője 1927 és 1957 között három évtizeden át kinevezett kórházi főorvosként a kórház gyermekgyógyászati osztályát vezette. Ő vetette meg megyénkben a gyermekgyógyászati ellátás alapjait. Évtizedeken keresztül nem nagyon volt megyénkben olyan gyermekorvos, aki ne tanult volna Dohnál Jenőtől. Különösen jelentős munkája a koraszülöttek korszerű kondicionált boksz rendszerében való kezelésének kialakítása, valamint a kiszáradt csecsemők folyadékpótlásának meghonosítása a gyógyításban. Szakmailag kiemelkedett tehát a koraszülöttség, az ATROPHIA (sorvadás, un. gyermekaszály), a fertőző betegségek és a gyermekek fülészeti ellátása területén. 1947-1945 között a kórház igazgatófőorvosa is volt, de erről saját elhatározásából lemondott, hogy a szakterületét még elmélyültebben szolgálhassa. Országosan is kitűnő eredményeket mutatott fel a csecsemőhalálozás csökkentése területén. 1956-os forradalom a bizalom áldozata 1956-ban titkosan, végleges kórházi munkástanács elnökövé választották a közmegbecsülésnek örvendő Dr. Dohnál Jenő főorvost. Mintegy négy napig működtek, biztosították a kórház rendjét. Mint munkástanács elnökét 1957. május 28.-án elbocsátották a kórházi főorvosi állásából,
2013. 1. szám 9. 1957. augusztus 6.-án előzetes letartóztatásba helyezték. Az 1957. november 13-19. között lezajló tárgyaláson a 62 éves, beteg dr. Dohnál Jenőt 4 évi börtönre ítélték, melyből Vác börtönében 1 év 5 hónap 8 napot le is töltött. Jellemző tény, hogy a fellebbviteli bíróság is törvénytelenül súlyosnak találta a 4 évi ítéletet, végül is 1959. január 13.-án, még betegebben kiengedték. Az élet alkonya Bár telefonját leszerelték, ezután Nyíregyházán a Báthory út 18 szám alatti lakásán rendelhetett ragaszkodó, régi betegeinek. Némi szakmai és emberi rehabilitációt is jelentett számára, hogy a kórház Jósa András nevének felvételekor rendezett avató ünnepségen 1969. december 5.-én Ő mondta az avató beszédet. Emlékezetes, példaértékű portrét rajzolt nagyapjáról a kiváló szakemberről. Megnyugvása és öröme nem sokáig tartott. Szeretett hűséges felesége, Belényessi Katalin 1972-ben közlekedési baleset áldozata lett. Dohnál Jenőn szívbetegsége egyre elhatalmasodott, 1974. január 30.-án 78 éves korában elhunyt. Sírja a nyíregyházi Északi temető XV. parcellában, a Jósa sírboltban van. 2004. február 2.-án, halálának 30. évfordulója tiszteletére emlékezést és koszorúzást tartottak a kórház gyermekosztályának épületében, ahol Dolinay Tamás főorvos személyes hangvételű, emlékező, méltató szavait osztotta meg az ünnepség résztvevőivel, méltatva Dohnál Jenő felbecsülhetetlen érdemeit. Forrás: 1. Sz.-Sz.-B. Megyei Önkormányzat Jósa András Kórház-Rendelőintézet VI. Évkönyve Nyíregyháza 1991 2. Dr. Fazekas Árpád Jósa András unokáját is bebörtönözték (Dohnál Jenő pere) Kelet-Magyarország 1990. július 28. 3. Dr. Fazekas Árpád: A bizalom áldozata Kelet-Magyarország 1994. január 22. 4. Dr. Dohnál Jenő nyugalmazott gyermekgyógyász főorvos gyászjelentése 5. A nyíregyházi Erzsébet Közkórház centenáriuma (1899-1999) 6. Dr. Fazekas Árpád: Munkástanács a nyíregyházi kórházban Kelet-Magyarország 2000. október 21. 7. Emlékezés a harminc éve elhunyt Dr. Dohnál Jenőre Kelet-Magyország 2004. február 3. *** A kemecsei Szegedi Ferenc csizmadia legény tanulólevele A következő oldalon a kemecsei Szegedi Ferenc csizmadia legény tanulólevelét közöljük, melyet a Nyíregyházi Csizmadia Társulat 1879. október 11.-én adott ki. A tanulólevél alapján Szegedi Ferenc 16 éves tanonc Janega János csizmadia üzletében, az 1876. december 30.-án kötött tanszerződés alapján a három évet letöltötte, szorgalmasan tanult, jó erkölcsi magatartást tanúsított. Ezért 1879. október 11.-én segéddé nyilvánították, és őt, mint csizmadia segédet a legjobb lelkiismerettel ajánlják. A dualizmus idején jelentősen megnőtt a szakmát, mesterséget tanulók száma, aránya, a szakmák köre is Kemecsén. A Szegedi család folytatta a csizmadia mesterséget, és 2012 őszén a ma élő örökös Szegedi Gyula, jelentős számú és értékű muzeális eszközt adott át Helytörténeti Múzeumunk számára. Forrás: A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára. Jelzet: IX. 202. 11. p.
10. 2013. 1. szám Impresszum Felelős szerkesztő: Lucza János Kiadja: Kemecse Város Önkormányzata Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Online változat: www.kemecse.hu