GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI KULTURÁLIS HÍRLEVÉL III. évfolyam 1. szám Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság 2007/1. TARTALOM Beszámolók és eredmények Kisfaludy Napok XVI. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó Hagyományõrzõk I. Regionális Találkozója Breznay Festõstúdió kiállítása Néptánc minõsítõ Kodály Emlékhangverseny Pályázatok Pannonhalma épített kulturális öröksége Cserók Néptánccsoport bemutatása Felhívások Kézmûves tábor Szakmai nap II. Gyõri Operett Fesztivál Színházi ajánló
BESZÁMOLÓK, EREDMÉNYEK KISFALUDY NAPOK 2007. Megyei Középiskolai Mûvészeti Fesztivál Több mint negyven éves múltra tekint vissza, Gyõr-Moson-Sopron megye középiskolai mûvészeti fesztiválja a Kisfaludy Napok, mely a megye valamennyi középfokú oktatási intézményében tanuló diák számára ad bemutatkozási lehetõséget a különbözõ mûvészeti ágakban. Idén a 44. alkalommal megrendezett fesztiválon a megye 47 középiskolája képviseltette magát közel 1200 diákkal, ami létszámban az utóbbi évek legnagyobb teljesítménye volt. A korábban háromnapos fesztivál a jelentkezések magas száma miatt négynaposra nõtte ki magát, amelynek mi, a Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ szervezõi, nagyon örültünk. A hagyományokhoz híven tíz kategóriában hirdettük meg a fesztivált, melyek a következõk voltak: vers- és prózamondás, diákszínpad, képzõmûvészet, szólóének-szólóhangszer-kamarazene, diákköltõk-diákírók-mûelemzés-mûfordítás, pop-rock, néptánc-népzene, énekkar-kamarakórusnépdal, honismeret-helytörténet-néprajz, mozgásmûvészet kategória. A legnépszerûbb kategóriák a diákok körében a honismeret-helytörténet-néprajz 74 pályamûvel, vers- és prózamondás 70 jelentkezõvel és a képzõmûvészet 55 alkotással. A diákok tudását, munkáit zsûri értékelte. A zsûri a megye elismert szakembereibõl tevõdött össze. Pedagógus, néprajzkutató, balettmûvész, költõ, történész, képzõmûvész vállalta a feladatot, hogy tudásával, tapasztalatával segítse az ifjú tehetségek elindulását. Ez a programsorozat nem csak a bemutatkozásnak, megmérettetésnek,hanem az élményt nyújtó diáktalálkozónak is fontos színtere volt. A fesztivál támogatói: Gyõr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyõri Városi Könyvtár Gyõri Városi Levéltár Hazánk Könyvkiadó Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Magyarok Világszövetsége Kisalföldi Társaság Magyar Versmondók Egyesülete Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete Megyei Levéltár Megyei Múzeumok Igazgatósága Mûhely Szerkesztõsége Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága NYME Apáczai Csere János Kar Országos Honismereti Szövetség Richter János Zenemûvészeti Szakközépiskola Társadalmi Egyesülések Gyõr-Moson-Sopron Megyei Szervezete 2
BESZÁMOLÓK, EREDMÉNYEK A gyõri Bartók Béla Mûvelõdési Központ adott otthont 2007. március 30-án a XVI. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó megyei bemutatójának. A találkozót idén is a magas színvonal, a változatos program és a jó darabválasztások jellemezték. A 15 elõadás között egyetlen egy sem volt, amely ne mutatott volna fel valamilyen értékes elemet a gyermekszínjátszás színházi vagy pedagógiai elemeibõl. A jól választott alapanyagok- nak köszönhetõen minden színjátszó emberhez GYERMEKSZÍNJÁTSZÓK méltó feladatokat, játszható helyzeteket kapott, s ennek no meg a drámás háttérmunkának - kö- szönhetõen sok jó színé- ÜNNEPE szi teljesítményt láthattak a nézõk. (Igen, voltak nézõk is, mert itt még tartja magát az a jó szokás, hogy a részvevõk megnézik és megtapsolják egymás produkcióit, sõt voltak igazi külsõs nézõi is a találkozónak) A magas színvonalat tükrözik a minõsítések is. A zsûri Jáger András, színmûvész és Lázár Péter elõadómûvész valamennyi produkciót minõsítésre érdemesnek találta. Öt elõadás kapott bronz, kilenc(!) pedig ezüst minõsítést. A gyõri Vadvirágok A lány, aki kenyérre lépett címû játékát a közönség vastapssal, a zsûri arany minõsítéssel jutalmazta. A darab rendezõje Répásiné Hajnal Csilla. A megyei találkozón nyújtott teljesítménye alapján több csoport is képviselni fogja a megyét a májusi regionális találkozón. Lázár Péter a zsûri elnöke A XVI. Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó Megyei Döntõjének eredménye: ARANY MINÕSÍTÉS Vadvirágok Váci Mihály Általános Iskola A lány, aki a kenyérre lépett Gyõr Andersen meséje nyomán Rendezõ: Répásiné Hajnal Csilla EZÜST MINÕSÍTÉS Színfoltok Grácia Mûvészeti Intézet Tudálékos nõk Gyõr Rendezõ:Frankó Katalin Lappantyú kis csoportja Péterfy S.Evangélikus Oktatási Levelek Központ Gyõr Szerzõ: a csoport Rendezte: Frankó Katalin Felhõcske Dunakiliti Községi Önkormányzat Holle anyó birodalma Rendezõ: Schnitzerné Samu Tímea Harka - Barka Andrássy Katinka Alapfokú Mû- Gianni Rodari: Kétszer volt, hol nem volt Gyermekszínház vészeti Oktatási Intézet Harka Rendezte: Papp Attila Lébényi Színjátszók Általános Iskola és Alapfokú Kovácsné Spisák Szilvia: Mûvészeti Oktatási Intézmény Az elsüllyedt templom Lébény mondája Rendezõ: Váradyné Márkus Éva 3
BESZÁMOLÓK, EREDMÉNYEK Lappantyú nagy Péterfy S.Evangélikus Oktatási Szerel-mese-k csoportja Központ, Gyõr Rendezte: Frankó Katalin Csipikék Diák- Szabadhegyi Közoktatási Központ Nemecsek színpad Rendezte: Deres Péter, Vidovszky György Tóth Szabolcsné Mini-szín Kft. Grácia Mûvészeti Intézet és a Folytassa Grimm Gárdonyi Géza Ált.Isk. Gyõr Rendezte:Frankó Katalin Arrabona Diákszínpad Gyermekek Háza Vitézlélek kis csoport Gyõr Rendezte:Balla Richárd BRONZ MINÕSÍTÉS Nevesincs Csoport Grácia Mûvészeti Intézet Ez van! Gyõr Rendezte: Weiszné Veszprémi Krisztina Mitiõk Szabadhegyi Közoktatási Központ Mono-lógok Színjátszócsoport Gyõr Rendezte: Tóth Szabolcsné Széplaki komédiások Széchenyi Ferenc ÁMK A pletykás asszony Általános Iskolája Rendezte: Ihászné Lajber Rita Fertõszéplak Sajtkukacok Petõfi Sándor Általános Iskola Fülemüle - átdolgozás és AMI Gyõrzámoly Rendezte: Pulai Nikoletta Színjátszókör Mûvelõdési Ház Idõvarázs Fertõszentmiklós Fertõszentmiklós Rendezte: Egyedné Horváth Erika TERÜLETI DÖNTÕRE JUTOTTAK Vadvirágok Harka - Barka Gyermekszínház Lébényi Színjátszók Lappantyú nagy csoportja Csipikék Diákszínpad Arrabona Diákszínpad kis csoport A színjátszó csoportok nagy örömet szereztek nézõknek, szülõknek, társaiknak és önmaguknak egyaránt. Köszönjük a felkészítõknek és tanulóknak az áldozatos munkáját. Bízunk abban, hogy a következõ évben ismételten találkozunk. 4
BESZÁMOLÓK, EREDMÉNYEK Hagyományőrzők I. Regionális Találkozója Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht. és Pannonhalma Város Polgármesteri Hivatala 2007 május 20-án rendezte meg a Hagyományőrzők I. Regionális Találkozóját. A rendezvénynek a Kazinczy Ferenc Művelődési Ház adott otthont Pannonhalmán. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, ezért délelőtt a Ládafia Bábegyüttes színvonalas és szórakoztató műsorát a szabadban élvezhették nagyok és kicsik egyaránt. A művelődési ház udvarán a gyerekek kipróbálhatták ügyességüket. Kézművesek várták őket egészen estig: Róbert Vanda nemezelés Jófejű Kinga gyöngyfűzés Káldi Károly korongozás Hopp Erzsébet papírhajtogatás Fókás Gábor kosárfonás Délután 14 órakor Bagó Ferenc, Pannonhalma polgármestere köszöntötte a megjelent nézőket és a fellépőket. Ezzel vette kezdetét a folklórműsor, melyben Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye néptáncosai, népzenészei léptek a közönség elé. Közben pedig a legkisebbeket a Garabonciás Együttes gyerekműsora szórakoztatta. A FOLKLÓRMŰSOR KÖZREMŰKÖDŐI: Énekes Lenke Hagyományőrző Csoport - Vitnyéd Garabonciás Együttes - Csorna Patkó Banda - Nagykanizsa Penderedő Közhasznú Kulturális Egyesület - Nyalka Rezeda Népzenei Együttes - Dunaszeg Boglya Népzenei Együttes - Szombathely Házigazdáink is bekapcsolódtak a programokba. A művelődési ház kistermében a Pardavi Márton fafaragó és a Kézimunka Varázskör legszebb munkái voltak láthatók. Élményekkel teli, jól sikerült nap után tértek haza a rendezvényre ellátogató nézők. Breznay András Festõstúdió Csend varázsa címû kiállítása A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ galériájában mutatkozott be a budapesti Breznay András Festõstúdió Csend varázsa címû kiállításukkal. A kiállítást 2007. május 17-én Gülch Csaba újságíró nyitotta meg. Az itt bemutatkozó csoportot az önkifejezés tartja össze. Az a szenvedély, az a mágia, amit mindenki érez, aki az olajfestést kipróbálta. A két évet felsorakoztató válogatott munkák témáikban egységesek. Aktok és tájképek láthatók, melyek lezárják az elsõ alkotói idõszakot a fogalmi festészet elõtt. Breznay Stúdió sajátossága a színek tisztaságán keresztül a színkapcsolatok megtalálása úgy, hogy alkotója tudjon azonosulni ezzel, és magáénak érezhesse. A csoportból Lukács Albert a legrégebbi tanítvány, aki állatkerti gondozóból lett festõ és illusztrátor, máig sikeresen él ebbõl. Somogyi Borbála, aki azért kezdte, hogy túlélje a hétköznapokat, számára a festészet olyan felüdülés, mint másnak egy nílusi hajóút. Boda Melinda, õ a legfiatalabb, ez évben érettségizik, és sikeresen vette a Képzõmûvészeti Egyetem felvételijének elsõ fordulóját. Szivacsként értelmezte a feladatokat és még aznap mindegyiket maradéktalanul teljesítette. Frances Becker a Chicagoi Mûvészeti Egyetem és más mûvészeti kurzusok hallgatója, egy rendkívül sokoldalú ember, aki kiválóan énekel, hárfázik, balettozik, táncol és fest. Beleszeretett Magyarországba. Õ az egyetlen, akinek határozott elképzelése van arról, hogy azt szeretné festeni, amit lát. Usseler Judit az ellenkezõ véglet, aki talán nem is a kezével, hanem a lelkével fest és nehezebb neki élet után érzelmeket festeni. Réti Tamás sajátos érzékeny kézmozdulatokkal, már adott ecsetkezeléssel rendelkezik. Õ az, akinek eredetisége nem a hagyományos rajzi alapokkal kezdõdött, hanem fejest ugrott a festésbe. Ferenczi Judit palettáján nem a több percen keresztül kikevert színeket lehet látni, hanem a vászon az, ahol erõsen megmozgatja a festõfelületet, azt gazdagítva vallomásra kényszeríti a festéket. Pintér Orsolya mûvészetszeretõ erdélyi családból származik, az erdélyi stílust folytatja. Szmirnov Oleg kitûnõ színintelligenciával és eleganciávalrendelkezik. A kevesebbel többet kifejezni akaró elvvel mozgatja meg a nézõ fantáziáját. A Festõstúdió tagjainak munkái elnyerték a gyõri közönség tetszését is. 5
BESZÁMOLÓK, EREDMÉNYEK I. Gyõr- Moson- Sopron Megyei Felnõtt és I. Regionális Ifjúsági Néptánc Minõsítõ és Találkozó 2007. május 20-án 11.00 órai kezdettel került sor az I. Gyõr-Moson-Sopron Megyei Felnõtt és I. Regionális Ifjúsági Néptánc Minõsítõ és Találkozó megszervezésére. Nagy érdeklõdést váltott ki ez a, hisz a megyében nem volt még ilyen minõsítés. Külön öröm volt számunkra és a szakmai zsûri számára is, hogy jelentõs számban képviseltették magukat a horvát nemzetiségû csoportok. Fontos és egyben szükségszerû állomásai a minõsítõk a szakmai munkának. A táncolóknak fellépési lehetõséget, tapasztalatgyûjtést eredményez, az oktatóknak pedig mindenekelõtt hiteles visszajelzést munkájukról, útmutatást további fejlõdésükhöz. Nagy sikerrel és megelégedéssel zárult a közel 300 fõt megmozgató találkozó, melyet reményeink szerint a jövõben is folytatunk. A szakmai zsûri az alábbi minõsítési fokozatokat adta ki: ARANY MINÕSÍTÉS: Cserók Néptáncegyüttes Gyõr Koreográfus: Muszka György Vezetõ: Muszka György Kisalföld Táncegyüttes Gyõr Koreográfus: Mohácsyné Lõrincz Hortenzia Vezetõ: Ruppert László Veseli Gradiscanci Tánccsoport Und Koreográfus: Koloszár István, Kricskovics Antal Vezetõ: Koloszár István Németh Dénes és zenekara Csobolyó Néptáncegyüttes Gyõrújbarát Koreográfus: Putz Katalin, Jocha Balázs Vezetõ: Szalóky Géza, Putz Katalin, Jocha Balázs Cakavci Tánccsoport Horvátzsidány Koreográfus: Tóth Veronika Vezetõ: Tóth Veronika HKD Kajkavci Néptánccsoport Fertõhomok Koreográfus: Koloszár István Vezetõ: Koloszár István Pipitér Néptáncegyüttes Kóny Koreográfus: Fábián Szabolcs Vezetõ: Fábián Szabolcs EZÜST MINÕSÍTÉS: Penderedõ Közhasznú Kulturális Egyesület Nyalka Koreográfus: Horváth Tibor, Zóka Éva Vezetõ: Viszló Lászlóné Cetarci Horvát Néptánccsoport Felsõcsatár Koreográfus: Jelka Derusich Vezetõ: Koloszár István Sobori Verbunkos és Hagyományõrzõ Néptáncegyüttes Sobor Koreográfus: Nemes László, Póczik Zoltán Vezetõ: Nemes László BRONZ MINÕSÍTÉS: Magyarkeresztúri Néptánccsoport Magyarkeresztúr Koreográfus: Póczik Zoltán Vezetõ: Póczik Zoltán Konopje Táncegyüttes Kimle Koreográfus: Németh Ferenc Vezetõ: Németh Ferenc 6
BESZÁMOLÓK, EREDMÉNYEK EMLÉKHANGVERSENY KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSÉNEK 125. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE A zene célja nem az, hogy ítéletet mondjunk róla, hanem táplálkozzunk vele. A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. (Kodály Zoltán) A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság az idei év egyik fontos eseményének tartja a Kodály - évforduló megünneplését. Ennek keretében Emlékhangversenyt szerveztünk 2007. június 1-jén, melyen Gyõr-Moson-Sopron megye, illetve Gyõr város öt kórusa lépett fel. A hangverseny elsõ részében Dr. Barsi Ernõ néprajzkutató, nyugalmazott fõiskolai tanár aki maga is Kodály-tanítvány volt méltatta a híres zeneszerzõ életútját. A HANGVERSENY RÉSZTVEVÕI: Rába Dal- és Társaskör Gyõr Karnagy: Bojtárné Gál Anikó Liszt Ferenc Dalkör Lébény Karnagy: Róth József Pedagógus Énekkar Gyõr Karnagy: Katona Tibor Szigetköz Pávakör Ásványráró Karnagy: Tóth György Szentirmay Elemér Vegyeskar Sopronhorpács Karnagy: Horváthné Kemény Tünde A hangverseny záró mozzanataként valamennyi fellépõ kórus közösen énekelte Kodály Zoltán - Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz! címû mûvét Katona Tibor karnagy vezényletével. Az aulában ugyanekkor kiállítás nyílt Sasvári Tiborné magángyûjteményébõl Kodály Zoltán életútja képeslapokon címmel. A kiállítás 2007. június 15-ig látogatható. 7
PÁLYÁZATOK IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGI TEREK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA Az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából, a szociális és munkaügyi miniszter 17/2007. (V.3.) SZMM rendelete alapján pályázatot hirdet belföldi gyermek- és ifjúsági közösségi terek fejlesztésének támogatására. 1. A pályázat célja: A pályázat célja a már kialakított belföldi gyermek- és ifjúsági közösségi terek fejlesztésének támogatása. 2. A rendelkezésre álló keretösszeg: A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 100 000 000 Ft, azaz százmillió forint a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésérõl szóló 2006. évi CXXVII. 2006. évi CXXVII. törvény SZMM fejezet 16/41/3 Ifjúságpolitikai feladatok támogatása fejezeti kezelésû elõirányzat (ÁHT: 271234) terhére. 3. A pályázaton igényelhetõ támogatás formája és összege: A támogatás a pályázó 2007. július 1. és 2007. december 31. közötti, a pályázó által megjelölt projektidõszakban felmerülõ költségeihez nyújtott vissza nem térítendõ pénzbeli támogatást, melynek folyósítása két részletben (50% elõlegfinanszírozás, 50% utófinanszírozás) történik. A pályázattal kapcsolatban további információ a http://eper.esf.hu és a http://www.esf.hu honlapon kapható. NEMZETISÉGEINK MÚLTJA ÉS JELENE- FOTÓPÁLYÁZAT 2008 A Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti lektorátus második alkalommal hirdeti meg nemzetiségi fotópályázatát Nemzetiségeink múltja és jelene címmel. Intézetünk e tevékenységével is hangsúlyozni kívánja, hogy Magyarország sokszínû, gazdag kultúrájú ország. Az Intézet célja, hogy részt vállaljon a történelmi tudat alakításában, részt vállaljon a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek épített és szellemi kultúrájának megõrzésében és vállalja, hogy hozzájárul ahhoz, hogy ez a felbecsülhetetlen érték ismert és dokumentált legyen. A cél az, hogy a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek / bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma/cigány, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ múltját és jelenét tárgyi emlékeken keresztül bemutató fotókiállítás készüljön. További információ: Magyar Mûvelõdési Intézetés Képzõmûvészeti Lektorátus: 1011 Bp., Corvin tér 8. Lukács Mária, Tel.: (1) 225-6043; tel/fax: (1) 225-6041; e-mail: lukacsm@mmi.hu A pályázati kiírás anyaga letölthetõ a http://www.erikanet.hu honlapról. 8
PANNONHALMA ÉPÍTETT KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ANONYMUS, a névtelenség homályába burkolózott krónikás tán saját benyomásait rögzítette, hiszen így írt: Árpád vezér és nemesei táborba szállának, Szent Márton hegye mellett, és Sabária forrásából mind õk, mind barmai ivának, és a hegyre fölmenvén a Pannonia szépségét látván, fölötte örvendének. A nem teljes történelmi hitelességû írás mégis valósan érzékelteti a kor tiszteletét, megbecsülését, korai hagyományépítõ gondolatait. Ez a táj idõszámításunk elõtt ötezer évvel már lakott terület volt. Az elsõ században épült ki Pannónia úthálózata. A második században a markomann szarmata áramlásokban már a germán népvándorlás éreztette hatását. A nyugat-római birodalom bukásával Pannónia északi területe a népvándorlási küzdõhelyek gócává lett. A keleti gótok, majd a longobárdok után a segítségül hívott avarok gyõzedelmeskedtek csaknem két évszázadon át. A kelta- azaullusok Gyõr / Arrabona / környékén elkeseredett harcban maradtak alul 796- ban Nagy Károly frank hadaival szemben. Az õ halála után szláv fejedelemségek pusztítottak a tájon. A Szvatopluk és Arnu küzdelmében meggyengült szlávok nem tudták feltartóztatni a besenyõk benyomulását. Honfoglaló õseink ellenállás nélkül vették birtokukba a területet. A korábban idetelepült földmûvesek és az állattartó magyarság között megindult a kiegyenlítõdés, beolvadás. A környék a honfoglalók egyik szállásterülete: Lél törzse birtokába került. 996 õszén Taksony fia, Géza fejedelem és felesége Sarolta akaratából kezdték meg itt a bencések, Szent Márton napján a kolostor építését. Ez a nap vált a hegy névadójává. Az államszervezésben tevékenyen részt vállaló szerzetesek jelentõs földterületet is kaptak fenntartásuk biztosításához. István király Szent Mártonhoz tett fogadalmában felajánlotta, hogy miután Koppányt, a lázadó somogyi vezért leveri, a birtokai elkobzásából származó jövedelem tizedét a Szent Márton-kolostornak juttatja. A kolostor átvészelte a Vata-lázadást is. I. László korában már gazdaságilag megalapozottan mûködött. Országgyûlést is tartottak itt 1078-ban. Növekvõ tekintélyére utal, hogy Kálmán király a Márton hegyénél fogadta az országon átvonuló keresztes hadakat. Egy 1137-bõl származó oklevél tanúsítja, hogy a templomban elemi csapás következtében tûz volt, és Dávid apát saját költségeibõl javíttatta ki a károkat. Valószínûleg ebbõl az idõbõl maradtak ránk az egyedülálló román kõplasztikák, a XIII. század elõtti kõfaragó mûvészet becses emlékei. Az apátok, kommendátorok, a kor vagyongyûjtõ fõpapjai századokon át gyarapították az anyagi és kulturális értékeket, építették, bõvítették, mûvészileg továbbfejlesztették a kolostort. Idõközben az apátság erõddé, falakkal övezett várrá terebélyesedett, melynek több bástyája és hét tornya volt. Bár a történelem azóta súlyosan megtizedelte, ma is különös értékeket találhatunk itt. A korai kor kincseit felsorolni, érdekességeit bemutatni tán egy könyv is kevés. Nyelvemlékei közül azonban érdemes idézni, hogy mikor István király Gellértet a csanádi püspökségbe beiktatta, két olyan szerzetest is rendelt mellé az akkor alig 30 esztendõs kolostorból Fülöpöt és Henriket, akik nemcsak tolmácsoltak, de prédikáltak is magyarul. A kolostort, a települést középkori forrásaink Mons Sacer Pannoniae-nek, Mons Sancti Martininak nevezték. Az apátság nevét XVI-XVIII. Századi írások Martinsberg, San Martino néven említik. Elõször Guzmics Izidor, Kazinczy barátja írta Pannonhalmának az apátság, a vidék nevét.
PANNONHALMA ÉPÍTETT KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG A monostor hatalmas épülettömbje a XVIII-XIX. században épült újjá klasszi-cista stílusú toronnyal. A modern építõ- és díszítõmûvészet alkotásai fogadják azt, aki a középkori alapítású apátságra kíváncsi. A kovácsoltvas kapu Hidassi Lajos munkája a tudományok és a mesterségek sokféleségét ábrázolja. A kapun belül a gimnázium és a diákotthon épülete a negyvenes esztendõkben készült, a nyugat-európai / elsõsorban olasz / ötvösmûvészet és építészet jó hatására. Egyszerûség és világosság jellemzi ezt az épületrészt is, csakúgy, mint az apátság régebben emelt részeit, a barokk és klasszicista épületeket, melyek-hez egy boltíves átjárón juthatunk el. Az átjáró két oldalán a Forum Romanum-ról való, kétezer éves szobor- és oszloptöredékek késztetik megállásra a látogatót. Felépülésekor a gimnázium kapta ezeket Rómából. Régmúlt és modern idõk találkozását, egymást segítõ hatását már itt, az átjárónál, a szabad ég alatt elkezdheti megszokni a szemlélõdõ. Minél beljebb halad a kolostor épületrendszerébe és történetébe, annál erõsebben észlelheti majd, hogy Pannonhalma egyik legfõbb tanulsága éppen az, hogy múlt és jelen csak egységbe ölelkezve segítheti az embert, aki, bármely korban él is, mindig a jövõre készülõdik. Csöppnyi elmélkedés után, átjárókon keresztül haladva, kisebb térre jutunk, melynek három oldalát a kolostor épületei zárják le, a negyedikben pedig az egész apátsági épületegyüttest körülölelõ bástyarendszer falai emelkednek. A tér bal oldalán Asztrik apát szobra látható, azé a fõpapé, aki István királynak koronát hozott Szilveszter pápától. A templom új volta a sokszoros átépítésnek és helyreállításnak a következménye. A templom építését 1210-ben kezdték meg, de úgyszólván minden kor rajta hagyta jellegzetes nyomát. A legutóbbi és leghatározottabb változtatásokat a középkori gótikus, majd barokk jegyekkel alakított templomon a múlt század utolsó évtizedeiben Storno Ferenc végezte el. A templom és a kerengõ építészeti és szobrászati szépsége még azokat is megérinti, akiknek nincs szeme az európai keresztény mûvészetek értékeire. A tudás bõvítését, az értékek megõrzését szolgáló könyvtár rangos kultúrtörténeti emlék. Õrzi a rend rendjét. Számos õsnyomtatvány és a levéltár történeti értékei találhatók itt, köztük a Liber Ruber, a Tihanyi alapítólevél XIII. századból való oklevelének másolata, mely korai nyelvemlékeink egyik legfontosabb ereklyéje. Az elsõ teljes leltár, az õsi levéltár és a könyvtár felbecsülhetetlen értékû kincsek. Sokágú történelmünk dokumentumai s így a mai humánum rangos forrásai. EGYÉB LÁTNIVALÓK: Pannonhalmi arborétum: romantikus, megkapó hangulatú kert. Érdekességei: több, mint százéves normandiai fenyõ, júdásfa. Kazinczy Ferenc ültette platán. Mintegy 250 fa-és cserjefajta övezi a kellemes sétát ígérõ utakat. Az ezredéves emlékmû: 1896-ban emelték a klasszicizáló homlokzatú emlékmûvet. Boldogasszony-kápolna, 1724 óta a helyi bencések temetkezési helye. Boldog-Mór kilátótorony. Pannonhalmi Apátsági Pincészet: 2004. márciusától látogatható, amely betekin-tést nyújt a borkészítés technológiai folyamatába. Radnóti-emlékmû: a szobrot 1983-ban Meszlényi János készítette. Szoborpark: a parkban található az Árpád-dombormû, a Szent István szobor és Géza fejedelem mellszobra. A Pannonhalmára látogató turistáknak a sok épített nevezetességen kívül lehetõségük nyílik számos barangolásra a környék csodálatos erdeiben, változatos lankás dombjai között erdei gyalogtúrára és kerékpáros túrák szervezésére is. A környéken lehetõség adódik lovaglásra, horgászatra, vadászatra, borpincék látogatására is.
CSERÓK NÉPTÁNCCSOPORT BEMUTATÁSA Immár hetedik éve, hogy 2000-ben a Rába Néptáncegyüttes 50 éves jubileumi mûsora után lelkes fiatalok keresték meg a szentiváni Kossuth Lajos Mûvelõdési Házat. Hozzájuk csatlakoztak azok a fiatalok, akik addig az 1993-ban alakult Aranymálinkó Néptánccsoport tagjai voltak. Az Intézmény természetesen örömmel fogadta a csoportot. Az együttes vezetõje a Gyõrszentivánon élõ, Erdélyben, Mérán született Muszka György, a Népmûvészet Ifjú Mestere lett. A táncokat és népdalokat kisgyermekkorától szívta magába, s célja, hogy Méra hagyományait a jövõ nemzedékének is továbbadja. Vezetésével felelevenítették a régebben tanult koreográfiákat, és újakat is készítettek. Rutinos táncosokról révén szó, hamar eljött az ideje a nyilvánosság elõtti újbóli szereplésnek is. Kezdetben a Mûvelõdési Ház rendezvényein, majd a település jeles napjain léptek fel. A szentiváni emberek megismerték és megszerették õket. Rendszeres szervezõi és közremûködõi a gyermekeknek és fiataloknak rendezett programoknak. Szerencsére mára egyre több fellépést és meghívást kapnak különbözõ rendezvényekre, a környezõ települések rendezvényein, néptánc fesztiválokon is rendszeres résztvevõk. A gyõri Monarchiafest keretein belül, valamint az országos táncháztalálkozón résztvettek a kalotaszegi táncok tanításában. A mecséri Ladikos fesztiválon, a csepregi Dunántúli Nyári Napok rendezvényen, valamint a Balaton déli partján több helyen nagy sikerrel léptek fel. Ausztriában Bécsben a Collegium Hungaricumban, Felixdorfban is táncoltak, valamint Tullnban 3 napot töltöttek a hazánk EU-csatlakozásakor rendezett magyar-hétvége keretein belül népszerûsítve táncainkat. Szlovákia több településére is többször kaptak meghívást. Fõként rábaközi, somogyi, mezõségi, széki, bagi, székelyföldi, kalotaszegi táncokat táncolnak. Az együttesnek több a Kisfaludy napokon ezüst, valamint arany oklevéllel jutalmazott táncos is tagja. A csoport pedig 2006-ban a Kultúrával a Nyugat Kapujában Megyei Fesztiválon, valamint 2007-ben az I. Megyei Minõsítõ Versenyen is arany minõsítést ért el. Az együttes tagjai rendszeresen járnak tapasztalatot szerezni Erdélybe, hogy ottani emberektõl, a tánc gyökereinek közelébõl sajátíthassák el, tanulhassák meg a figurákat. Az idei Gyõri Nyár Nemzetközi Néptánc Fesztiválra örömmel fogadták a meghívást, július 15-én mutatják be a gyõri közönségnek a hagyományos mérai lakodalom menetét és hangulatát.
FELHÍVÁSOK SZAKMAI NAP A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság a tavalyi évhez hasonlóan szakmai programot szervez, melynek célja Gyõr-Moson-Sopron megye kulturális örökségének megõrzése és népszerûsítése. A 2007. október 11-re tervezett program során Pannonhalma és környéke értékeivel ismerkedhetnének meg a résztvevõk. A program kiemelkedõ részét az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátság épületegyüttesének megtekintése teszi ki. A Fõapátság 1996 óta a világörökség része. Természetesen a Fõapátság környezete, így a Boldogasszony-kápolna, a Milleneumi emlékmû, az arborétum és a kilátó megtekintése is szerepel a tervek között. Majd koszorúzás a Radnóti-emlékmûnél. Útközben megállunk Nyúlon, hogy a római katolikus templomot megtekintsük. Tápon pedig a Hegysor utca tájházait nézzük meg. A szakmai nappal szeretnénk a résztvevõ népmûvelõk, pedagógusok, nyugdíjaskör-vezetõk érdeklõdését felkelteni, illetve a munkájukat segíteni, hogy rajtuk keresztül minél szélesebb rétegek ismerhessék meg megyénk értékeit. A szakmai program tervezett idõpontja: 2007. október 11. A részletes program és a jelentkezési lap augusztustól honlapunkról letölthetõ. KÉZMÛVES TÁBOR 2007. június 25-29. 9.00-12.00 óráig A táborba várunk minden 8-13 éves gyermeket, akik szeretnének megismerkedni az agyagozás, kerámiakészítés, a gyöngyfûzés a nemezelés a szalmafonás, valamint a papírhajtogatás fortélyaival. Minden nap más és más kézmûves foglalkozások, népi kismesterségekkel ismerkedhettek meg. Hétfõ: papírhajtogatás Hopp Erzsébet Kedd: nemezelés Róbert Vanda Szerda: gyöngyfûzés Jófejû Kinga Csütörtök: szalmafonás Szabó Karola Péntek: agyagozás, kerámiakészítés Káldi Károly Részvételi díj: 7.000,- Ft HELYSZÍN: BARTÓK BÉLA MEGYEI MÛVELÕDÉSI KÖZPONT
II. GYÕRI OPERETT FESZTIVÁL II. GYÕRI OPERETT FESZTIVÁL ÉS KÁLMÁN IMRE EMLÉKKIÁLLÍTÁS A II. Gyõri Operett Fesztivál megrendezésével Kálmán Imre emléke elõtt is tisztelgünk. A Csárdáskirálynõ halhatatlan melódiáinak szerzõje 125 évvel ezelõtt született Siófokon. Kálmán Imre - bár élete nagy részét külföldön töltötte egész életében magyar maradt, magyarnak vallotta magát. Sok operettje játszódik magyar környezetben, s ami ennél is fontosabb: dallamait át- meg átszövik a magyaros motívumok. Világsikerének egyik összetevõje, hogy zenéjével felfrissítette a hagyományos bécsi operettet, annak jó néhány klasszikus alkotását teremtette meg. Kiállításunk egy szeletet mutat be a híres zeneszerzõ életébõl, munkásságából korabeli fotók, dokumentumok, Kálmán-operettek plakátjai segítségével. Megnyitó: A kiállítást megnyitja: A kiállítás megtekinthetõ: 2007. június 20. 18.30 óra Matyikó Sebestyén József, a Kálmán Imre Múzeum igazgató Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ kiállítóterme 2007. június 20. 2007. július 4. Program: KÁLMÁN IMRE-LEO STEIN-BÉLA JENBACH GÁBOR ANDOR-KELLÉR DEZSÕ-BÉKEFFI ISTVÁN: CSÁRDÁSKIRÁLYNÕ Bemutató: Jegyár: Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ színházterme 2007. június 20. 19.00 óra 2500,- Ft OPERETT GÁLA A koncertszerû elõadás keresztmetszet a magyar és a klasszikus operett irodalom remekeibõl. Bemutató: Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ színházterme 2007. június 20. 19.00 óra Jegyár: 2500,- Ft LEHÁR FERENC: A VÍG ÖZVEGY Bemutató: Jegyár: Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ színházterme 2007. június 23. 19.00 óra 2500,- Ft Jegyek már kaphatók a helyszínen. Minden kedves érdeklõdõt szeretettel várunk!
SZÍNHÁZI AJÁNLÓ 2007/2008-as évad Tervezett mûsor Kedves Színházszeretõ Gyerekek, Pedagógusok! A Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Közhasznú Társaság általános iskolások részére két kategóriában jövõre is szervez bérletes elõadásokat. Mellettük a középiskolásoknak is kínálunk darabokat, melyek reméljük, elnyerik tetszésüket. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk! 6-10 éves gyermekek részére. Elõadás napok: kedd: 14.00 óra és 15.30 óra; szerda: 13.00 és 15.00 óra 2007. október 16-17. Szépség és Szörnyeteg - mesejáték Nektár Gyermekszínház elõadása 2007. november 20-21. Mátyás király krónikái- zenés játék Forrás Színház elõadása 2008. március 11-12. A kis hableány- gyermekmusical Fogi Színháza elõadása 2008. április 22-23. Hany Istók- zenés mesejáték - Bartók Kamaraszínház elõadása 11-14 éves gyermekek részére. Elõadás nap: csütörtök 14.00 óra 2007. október 19. Vitéz Bátor- tánc-mesejáték Petõfi Színház 2007. november 22. Szélkiáltó Együttes koncertje 2008. március 13. William Goiding: Legyek Ura- színpadi játék Forrás Színház elõadása 2008. április 24. Rideg Sándor: Indul a bakterház- komédia Szabadkai Népszínház elõadása 14-18 éves diákok részére. 2007. október 24. szerda: 17.00 óra Örkény István: Tóték színmû Pécsi Harmadik Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház elõadása 2007. november 28. szerda 17.00 óra Presser Gábor- Stevanovity Dusán- Horváth Péter: A Padlás musical Pannon Várszínház elõadása 2008. február Shakespeare: Szentivánéji álom vígjáték Pannon Várszínház elõadása 2008. április 24. csütörtök 18.00 óra Rideg Sándor: Indul a bakterház- komédia Szabadkai Népszínház elõadása Tisztelt Polgármesterek! Kedves Kollégák! Hírlevelünkben szívesen közlünk információkat Gyõr-Moson-Sopron megye településeirõl, kulturális eseményeirõl, a mûvelõdési házak programjairól. Negyedévente megjelenõ Hírlevelünkben szeretnénk tájékoztatást adni a megye közmûvelõdési munkájáról. Cikkeiket a következõ elérhetõségeken várjuk: e-mail: bbmmk@bbmmk.hu Fax: 96/326-731 Bartók Béla Megyei Mûvelõdési Központ Kht. 9022 Gyõr, Czuczor Gergely utca 17. Tel: 06-96/326 522 Fax: 06-96/326 731 e-mail: bbmmk@enternet.hu web: Felelõs kiadó: Tóthné Hajmási Izabella ügyvezetõ igazgató