KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, Hajdú utca 29. KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Készítette: Nagy Attiláné s.k. Bér- és munkaügyi osztályvezető Iktatószám: Budapest. 2011. január hó 01. JÓVÁHAGYTA: Fáyné Hervai Mária s.k. igazgató 1

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. I. A Munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács kapcsolatrendszere 3. II. A Munkáltató és a közalkalmazott kötelességei és jogai 4. III. Közalkalmazotti jogviszony létesítésével, a munka és pihenőidővel összefüggő szabályok 6. IV. Közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módjai, felmentési tilalmak, megszűnéssel kapcsolatos 9. szabályok V. Előmeneteli és illetmény-rendszer 14. VI. A béren kívüli juttatási rendszer 17. VII. Egyéb juttatások 19. VIII. Fegyelmi felelősség 20. IX. Kártérítési felelősség 21. X. Munkaügyi jogvita 22. XI. Záró rendelkezés 22. Melléklet: 1/A. 2010.évben igénybe vehető Cafeteria keret összege 23. 1/B. Béren kívüli juttatás keretösszege 25. 2. Szabályzat a XIII. kerületért kereset-kiegészítés havi rendszerességgel történő folyósításának 26. 3. Az illetményelőleg folyósításának és visszafizetésének szabályozása 28. 4. Szabályzat munkaszemüveg térítéséről 29. 5. Kegyeleti hozzájárulás szabályozása 30. 2

I. A MUNKÁLTATÓ ÉS A KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE 1./ A közalkalmazottak részvételi jogait a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács gyakorolja. 2./ A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a szabályzatban megállapított jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. 3./ A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti: a.) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét, b.) a munkáltató belső szabályzatának tervezetét, c.) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét. d.)a korengedményes nyugdíjazásra és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket, e.) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, f.) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet g.)a munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról. 3

II. A MUNKÁLTATÓ ÉS A KÖZALKALMAZOTT KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 1./ A munkáltató köteles: - a közalkalmazottat a kinevezés, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, - az erre vonatkozó szabályok megtartásával az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, - a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszonyából eredő jogait és kötelességeit gyakorolni tudja, - a közalkalmazott számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást, iránymutatást megadni, - biztosítani a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését, - a közalkalmazott számára a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a kinevezésben foglaltaknak megfelelő munkabért fizetni, - a megváltozott munkaképességű közalkalmazottat köteles az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni, amennyiben nincs olyan munkakör úgy abban az esetben a dolgozó munkaviszonyát felmentéssel kell megszüntetni. 2./ A közalkalmazott köteles: - az előírt helyen, az előírt időben munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkavégzéssel tölteni, illetve ez idő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni, - munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni, - munkatársaival együttműködni és munkáját úgy végezni, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen megítélését ne idézze elő, - munkáját személyesen ellátni, - a kinevezésben megállapított, s a munkaköréhez tartozó feladat megvalósításának előkészítő és befejező munkálatait a törvényes munkaidőn belül elvégezni. Ha ez csak munkaidején túl végezhető el, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg. - A munkája során tudomására jutott információkat, adatokat köteles megőrizni, - a munkabérének és költségeinek megtérítése mellett a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, vagy tovább képzésben részt venni és az előírt vizsgákat letenni. E kötelezettség alól csak kivételes esetben mentesülhet. - Munkáját a munkáltató utasítása szerint ellátni. 4

3./ Nem köteles az utasítást teljesíteni, ha annak végrehajtása jogszabályba ütközik, kárt idézhet elő, más személy életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a közalkalmazott az utasítást a fentiek figyelembevételével jogszerűen tagadta meg, s emiatt nem tud munkát végezni, akkor az emiatt kiesett időre távolléti díjra jogosult. E cselekedetéért egyéb hátrány nem érheti. 4./ A közalkalmazott különösen indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkát is köteles elvégezni (átirányítás, helyettesítés), illetve állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ez azonban beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. Ha közalkalmazott eredeti munkaköre helyett más munkakörébe tartozó feladatokat lát el, az átirányítás időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján jogosult díjazásra, de az nem lehet kevesebb a távolléti díjnál. Ha a közalkalmazott a munkaköri feladatai mellett más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, munkabérén felül helyettesítési díj is megilleti. Az átirányítás és kirendelés időtartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 60 munkanapot. 5./ Mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelessége alól: a.) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti. b.) közeli hozzátartozója (MT.139. 2.bek.) halálakor, esetenként legalább 2 munkanapon át. c.) a keresőképtelen beteg. d.) a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartama. e.) amíg önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként tűzoltási, vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége. f.) véradás miatt távoltöltött teljes időtartamra a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 órára. g.) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. h.) közalkalmazotti jogszabályra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján. 5

III. KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉVEL, A MUNKA ÉS PIHENŐIDŐVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 1./ A Kjt. 20.. értelmében közalkalmazotti jogviszonyt az létesíthet, aki a 18. életévét betöltötte, büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú. 2./ A 33/1998.(VI.24.) NM. rendelet 4. -a értelmében a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személyt a munkavégzést megelőzően előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra kell küldeni. 3./ Megismételt munkaköri alkalmassági vizsgálatra kell mennie annak a közalkalmazottnak aki 3 hónapon túli betegállományban volt. 4./ A közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez hatósági bizonyítvány szükséges. 5./ Közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. 6./ Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. 7./ A határozott idejű kinevezés határozatlan idejűvé alakul, ha a közalkalmazott az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. 8./ A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, munkakörét és a munkavégzés helyét. 9./ A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. 10./ A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor 3 hónap próbaidő megállapítása kötelező. A próbaidő időtartama maximum 4 hónap lehet, mely idő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő meghosszabbítása tilos. Nem kell próbaidőt kikötni: áthelyezés, határozott idejű kinevezés, illetve újabb kinevezéskor. A Kjt. 22.. (1) bek. értelmében az E-H fizetési osztályba sorolt a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén a gyakornok idő kikötése kötelező. 6

Mértéke: E fizetési osztályba 2 év F-H fizetési osztályba 3 év A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazottnak kell igazolnia. A gyakornoki idő lejáratának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha a minősítés eredménye nem megfelelt a közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének közlésétől számított 10. napon belül megszűnik. 11./ A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt (megbízás, másod- és mellékállás), ha az a munkakörével összeférhetetlen. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a munkáltatói jogkör gyakorlójának minden esetben be kell jelenteni. 12./ A Kjt. 20/A.. (1) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Ezzel egy időben a XXII/13/3/2008. (III.27.) számú Polgármesteri Jegyzői Együttes Utasításában foglaltak értelmében a fenntartó honlapján is meg kell jelentetni. 13./ A munkaidő beosztása: a munkaidő napi nyolc óra. GESZ dolgozók munkarendje: hétfő csütörtök 7,30 16,00 péntek 7,30 13,30 ISZK dolgozók munkarendje: hétfő csütörtök 8,00 16,30 péntek 8,00 14,00 Az Informatikai Szolgáltató Központ munkanapokon 06,00 órától 08,00 óráig, illetőleg 16,30 órától 20,00 óráig 1 fős készenléti ügyeletet biztosít. Ettől eltérő munkaidő időbeosztásra engedélyt csak a munkáltató jogkör gyakorlója adhat. 14./ Rendkívüli munkavégzés (MT 127. ) A munkáltató rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést írásban elrendelhet. Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként legfeljebb 200 óra. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés csak baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. 7

15./ A szabadság (Kjt.56..) A közalkalmazottat A, B, C, D fizetési osztályban évi húsz munkanap, E, F, G, H, I, J fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alap szabadság illeti meg. Pótszabadság a fizetési fokozattal egyenlő számú munkanapra jár. A magasabb vezető és a vezetői megbízással foglalkoztatott közalkalmazott részére a Kjt. 57/A. -a értelmében évi 35, illetve 30 nap szabadság jár. Fiatalkorú közalkalmazottat 5 munkanap pótszabadság illeti meg. Utoljára abban az évben mikor a 18. életévét betölti. Gyermeknevelés címen a gyermek 16. életévének betöltéséig - egy gyermek után k e t t ő - két gyermek után n é g y - kettőnél több gyermek esetében a gyermekek számától függetlenül összesen h é t nap pótszabadság illeti meg a közalkalmazottat. 16./ A szabadság kiadása A szabadság kiadása a szabadságolási ütemterv alapján történik. A n y á r i időszakban július, augusztus a zavartalan üzemelés érdekében egybefüggően maximum 15 nap szabadság kiadása engedélyezett. Kivételes esetben az Igazgató eltérően dönthet. Szabadságot a következő évre átvinni NEM LEHET! A közalkalmazotti munkaviszony első három hónapjában szabadságot igénybe venni csak Igazgatói engedéllyel lehet. A szabadság kiadásának engedélyezését az igénybevétel előtt legalább három nappal előbb kell kérni. Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni. Időarányos szabadság illeti meg azt a közalkalmazottat, akinek évközben keletkezik, vagy szűnik meg a jogiszonya. Ha több szabadságot vett igénybe a közalkalmazott, mint ami megilletné időarányosan, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a közalkalmazott nyugdíjazása, halála, munkáltató jogutód nélküli megszűnése, sorkatonai szolgálatra behívás esetén. 8

IV. KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK MÓDJAI, FELMENTÉSI TILALMAK, MEGSZŰNÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A közalkalmazott jogviszonya megszüntethető: (Kjt.25. ) a.) közös megegyezéssel, b.) áthelyezéssel (csak a törvény hatálya alá tartozó állami, vagy helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetén). c.) lemondással, d.) rendkívüli lemondással, e.) felmentéssel, f.) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, g.) elbocsátással, h.) rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt. 1./ A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg (Kjt.27. ). 2./ A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor indokolás nélkül megszüntetheti. 3./ Lemondási idő k é t hónap (Kjt.28. ). 4./ Rendkívüli lemondással a közalkalmazott akkor szüntetheti meg jogviszonyát, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megsérti, vagy olyan magatartást tanúsít, mely lehetetlenné teszi a közalkalmazotti jogviszony fenntartását. Ez esetben a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre jutó átlag keresetet köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha (Kjt.30. ) a.) megszűnt a munkáltatónál az a tevékenység, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, b.) az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, c.) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. 9

d.) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, e.) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi, f.) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 18. (2/a) bek. feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. 1./ Abban az esetben, ha a felmentésre egészségügyi alkalmatlanság miatt kerül sor, a felmentés indokolásában arra is ki kell térni, hogy nincs a közalkalmazott egészségi állapotának megfelelő munkakör, vagy nem járul hozzá a közalkalmazott az oda történő áthelyezéséhez. 2./ A b.) pont alapján a közalkalmazott akkor menthető fel, ha a munkáltatónál, vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs képzettségének megfelelő más munkakör, vagy ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá. 3./ Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szűnt volna meg. A közalkalmazott ekkor köteles a munkáltató részére a lemondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget, vagy annak időarányos részét megfizetni. Felmentési tilalmak: A munkáltató nem szüntetheti meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyt az alábbiakban meghatározott esetekben: a.) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a keresőképtelenség lejártát követő egy év, továbbá, az üzemi baleset, vagy foglalkoztatási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes idejében, b.) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása, vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, c.) a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, valamint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, d.) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartamra. 10

A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel: a.) ha a házastárs (élettárs) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van, b.) ha egyedülálló, eltartott gyermeke 18 éves koráig, c.) ha házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít, d.) az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka az, hogy a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve vagy munkáját nem végzi megfelelően. Felmentési idő: Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap, de 8 hónapot nem haladhatja meg. A felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött öt év után - egy hónappal tíz év után - kettő hónappal tizenöt év után - három hónappal húsz év után - négy hónappal huszonöt év után - öt hónappal harminc év után - hat hónappal meghosszabbodik. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat felmenti a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A munkavégzés alóli felmentése időtartamára a közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg. A jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Végkielégítés: Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha jogviszonya a.) felmentéssel, b.) rendkívüli lemondással c.) munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére egészségügyi okot kivéve tartós alkalmatlansága, vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. 11

Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítésre jogosultság megállapításánál áthelyezést kivéve nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. Figyelmen kívül kell hagyni a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát kivéve a közeli hozzátartozó és a tíz éven aluli gyermek gondozására igénybe vett időt. Azt az időtartamot, melyet a jogutódlás folytán e törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el figyelembe kell venni. A végkielégítés mértéke: Ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő: a három évet meghaladja : egy havi legalább öt év esetén : két havi legalább nyolc év esetén : három havi legalább tíz év esetén : négy havi legalább tizenhárom év esetén : öt havi legalább tizenhat év esetén : hat havi húsz év esetén : nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négy havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelőző öt évben válik végkielégítésre jogosulttá. A végkielégítés mértéke a meghatározott összeg kétszerese, ha a jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg. A végkielégítés összegét a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A közalkalmazottat Minősítés (40..) a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőkéként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás eljárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65.. (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66.. (1)-(3) bekezdés, a 66/A.. (1) bekezdés, illetve a 79/E.. szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, 12

d) a 66.. (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22.. (15) bekezdésben foglalt esetben minősíteni kell. 13

V. ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNY-RENDSZER 1./ Előmeneteli-rendszer A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokra tagozódnak, melynek paramétereit a Kjt. 61. -a, valamint a helyi önkormányzatok szolgáltató intézményeire vonatkozó 77/1993. (V.12.) Kormányrendelet 9.. végrehajtási rendelete szabályoz. A fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani, melynek szabályait a Kjt. 64.. (1) (3) bek. szabályozza. A közalkalmazott a kinevezéstől számított három éves várakozási idő elteltével eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A várokozási idő tartósan magas színvonalú munkavégzés, vagy kiemelkedő teljesítmény esetén csökkenthető. A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet. 2./ Illetmény-rendszer A közalkalmazott garantált illetménye a Kjt. mellékleteiben szereplő szorzószámok alapján kerül megállapításra. 3./ Illetménypótlék A vezető állású közalkalmazottak vezetői pótlékának mértéke: igazgató esetén a mindenkori pótlékalap osztályvezető esetén a mindenkori pótlékalap 300 %-a 125 %-a A munkáltató a közalkalmazottnak tartósan magas színvonalú munkavégzése, vagy kiemelkedő munkateljesítménye esetén, valamint az intézménynél eltöltött legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott részére munkatársi, főmunkatársi, főtanácsosi, illetve tanácsosi címet adományozhat. A címpótlék mértéke: - munkatársi cím esetén a pótlékalap 25 %-a - főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75 %-a - tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50 %-a - főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100 %-a. A, B, C, D fizetési osztályba besorolt közalkalmazott munkatárs, illetve főmunkatárs E, F, G, H, I, J fizetési osztályba tanácsos, illetve főtanácsos címet adományozhat a munkáltató. 14

4./ Túlmunka A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan végzett munka esetén a közalkalmazottat a rendes illetményén felül 50 %-os pótlék is megilleti. A pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %. Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás: a munkáltató vezetőjének és helyettesének. 5./ Helyettesítés Helyettesítési díjat csak folyamatos 30 napot meghaladó helyettesítés (tartós betegség, vagy betöltetlen állás) esetén lehet fizetni. Helyettesítési díj csak a 15 nap betegszabadság lejárta utáni időponttól fizethető. A munkaidőn belüli helyettesítési díj mértéke a helyettesített dolgozó illetményének a 75 %-a. A munkaidőn túli helyettesítési díj mértéke a helyettesített dolgozó illetményének a 100 %-a. Helyettesítésre az Igazgató ad megbízást. 6./ Távolléti díj A közalkalmazott részére távolléti díj jár: a.) állampolgári kötelezettségének teljesítése miatt kiesett munkaidőre, b.) közeli hozzátartozó halálakor két munkanapra, c.) kötelező orvosi vizsgálat, valamint véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, d.) a munkaszüneti nap miatt kiesett időre, e.) a szabadság időtartamára. Átlagkereset a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára adható. Átlagkereset számításánál az utolsó n é g y naptári negyedévben kifizetett illetmény, illetmény-pótlék, illetmény kiegészítés és jutalom összegét kell alapul venni. 7./ Költségek megtérítése A.) A kiküldetési és a munkába járással összefüggő költségeket a mindenkori jogszabályok szerint kell megtéríteni. Nem fizethető munkába járással összefüggő költségtérítés azon közalkalmazott részére aki 30 napon túli betegállományban volt. 8./ XIII. kerületért kereset-kiegészítés Kjt.77..(1). Meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többlet feladatok teljesítésének ösztönzésére meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti a munkáltató a közalkalmazottat. Mértékének meghatározása a munkáltatói jogkör gyakorló hatáskörébe tartozik. 15

9./ Jubileumi jutalom (Kjt.78..) 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén k é t havi 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén h á r o m havi 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén ö t havi illetményének megfelelő összeg. A közalkalmazott nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor kell kifizetni. Ha a közalkalmazott már legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, nyugdíjazása esetén ki kell fizetni részére a negyven éves jubileumi jutalmat. 16

VI. A BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYZATA I. Bevezetés A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet (továbbiakban: GESZ) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és ágazati végrehajtási rendeletei, a személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyző pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII.24.) kormányrendelet alapján a GESZ a választható béren kívüli juttatások körét, az azokra való jogosultságot és a juttatások igénybevételének eljárási szabályait az alábbi szabályzatban határozza meg. A GESZ a választható béren kívüli juttatások (továbbiakban: BKJ ) által kívánja biztosítani, hogy a nyújtott juttatások a lehető legjobban igazodjanak a munkavállalók egyedi igényeihez és egyedi döntések révén rugalmas, korszerű juttatási rendszer jöjjön létre. II. Általános rendelkezések (1) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a GESZ valamennyi közalkalmazottjára. (2) A Szabályzat tárgyi hatálya a Szabályzatban meghatározott választható béren kívüli juttatásokra terjed ki. A választható béren kívüli juttatásokat a Szabályzat melléklete tartalmazza. A juttatások köre évente kerül meghatározásra. (3) A BKJ rendszerben az 1.(1) bekezdésében meghatározott közalkalmazottak a Szabályzat tárgyi hatálya alá tartozó juttatások közül választhatnak a személyes keret erejéig. A keret összege évente kerül meghatározásra a költségvetés függvényében. Az adott évre megállapított keret összeg a következő évre nem vihető át. (4) A BKJ rendszerben a munkáltató a juttatások értékének 1,19-szorosa után fizetendő 16%-os adókulccsal terhelt béren kívüli juttatásokat biztosítja a közalkalmazott részére. III. A BKJ keretre való jogosultság megállapításának szabályai (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves keretét az 1.számú melléklet tartalmazza. A részmunkaidőben foglalkoztatottak éves kerete munkaidő arányában kerül megállapításra. (2) A béren kívüli juttatásokra való jogosultság a közalkalmazotti jogviszony létrejöttét követő hónap első napjától áll fenn. 17

(3) Nem jogosult a közalkalmazott a béren kívüli juttatásokra az alábbi esetekben: fizetésnélküli szabadság idejére, szülési szabadság idejére, gyermekgondozási díj folyósításának idejére, gyermekgondozási segély folyósításának idejére, keresőképtelen betegség esetén évi 60 napot (15 nap betegszabadság és 45 nap táppénz) meghaladóan, felmentési idő munkavégzés alóli mentesítés idejére (4) A rendes szabadság, valamint a 60 napot meg nem haladó keresőképtelen betegség idejére a közalkalmazott a teljes keretösszegre jogosult. (5) A BKJ való jogosultság a közalkalmazotti jogviszony megszűnése napjáig áll fenn. (6) Amennyiben a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a keretösszeg időarányos felhasználását túllépte, a jogosulatlanul igénybe vett juttatások tekintetében visszatérítési kötelezettsége keletkezik, kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25. (1) bek. b) pontjában meghatározott esetben, vagy a 30. (1) bekezdés pontja alapján felmentéssel szűnik meg. IV. A béren kívüli juttatások igénybevétele (1) A közalkalmazottak a GESZ által minden év november 30. napjáig a következő évre meghatározott béren kívüli juttatások közül választhatnak egyedi igényeiknek megfelelően, személyes keretük erejéig. (2) A közalkalmazott által választott juttatásokat a BKJ nyilatkozat tartalmazza. A nyilatkozat jelen szabályzat mellékletét képezi. (3) A megfelelően kitöltött BKJ nyilatkozatot az adott évre meghatározott időpontig kell leadni két példányban. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony évközben keletkezik, illetve a béren kívüli juttatásokra való jogosultság szüneteltetése évközben szűnik meg a nyilatkozatot a béren kívüli juttatások igénybevételére való jogosultság keletkezése napján kell leadni. (4) A nyilatkozat egyik példányát az átvételt igazoló aláírást követően vissza kell adni a közalkalmazottnak. (5) Amennyiben az egyes juttatások igénybevételének a jogszabályi előírások külön nyilatkozat megtételét írják elő, a nyilatkozat csak ezen kiegészítő nyilatkozatokkal együtt érvényes. (6) A BKJ nyilatkozat évközben nem változtatható. 18

VII. EGYÉB JUTTATÁSOK 1./ XIII. kerületért kereset-kiegészítés Részletes szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. 2./ Illetményelőleg Részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. 3./ Munkaszemüveg Részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. 4./ Kegyeleti támogatás Részletes szabályait az 5. sz. melléklet tartalmazza. 19

VIII. FEGYELMI FELELŐSSÉG Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Kiszabható fegyelmi büntetések: a.) megróvás, b.) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása, c.) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás, d.) magasabb vezetői, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása e.) elbocsátás. A b.) d.) pontban foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható. A b.) c.) pontban foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet függeszteni. Az elbocsátás büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható vezető beosztásban. A fegyelmi eljárás rendjét a Kjt. 46 53. tartalmazza. 20

IX. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A közalkalmazott a jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Vétkesség akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott a jogviszonyából eredő kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanul megszegte. A közalkalmazott kártérítési felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a munkáltató bizonyítja a vétkességet, a kár bekövetkeztét, valamint az ezek közötti okozati összefüggést. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott egy havi átlagkeresetének 50 %-át. Három havi illetménye erejéig köteles megtéríteni a kárt, ha - a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, - az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, - olyan jogszabályba ütköző utasítást adott, melynek teljesítéséből kár keletkezett, de csak akkor, ha az utasítása várható következményeire az utasított előre felhívta a figyelmét. A közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni akkor, ha olyan dologban következett be hiány, amelyet visszaszolgáltatási kötelezettséggel vett át, amelyet állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. A teljes felelősség csak akkor terheli a közalkalmazottat, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény ellenében vette át, s a visszaszolgáltatási kötelezettségre az átadáskor felhívták a figyelmét. Mentesül a közalkalmazott a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a dologban bekövetkezett hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy pedig a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit. 21

X. MUNKAÜGYI JOGVITA Valamennyi munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A törvény kötelezően előírja, hogy a feleknek a bírósági eljárást megelőzően egyeztetniük kell. A keresetet az egyeztetés eredménytelenségének megállapításától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A jelen szabályzat 2011. január 01. napjától lép hatályba és visszavonásig érvényes. A tárgyra vonatkozó minden korábbi szabályozás hatályát veszti. Budapest, 2011. január hó 01.. Közalkalmazotti Tanács Elnöke s.k... GESZ igazgató s.k. 22

2011. évben igénybe vehető BKJ keret összege Teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében 374.000,- Ft/év. 1/A. számú melléklet A 2011-es évben a BKJ rendszerben a közalkalmazottak 2011. január 1. és 2011. december 31. napja közötti időszakra választhatnak a béren kívüli juttatásokból. 2011. évben igénybe vehető béren kívüli juttatások köre A 2011. évben az alábbi béren kívüli juttatások vehetők igénybe a közalkalmazott választása szerint: a) étkezési utalvány, b) helyi bérlet, c) üdülési csekk, d) internet térítés, e) önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás f) önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás g) iskolakezdési támogatás Az egyes béren kívüli juttatások leírása ÉTKEZÉSI UTALVÁNY Étkezésre fordítható az utalványt elfogadó szolgáltatónál. Az utalványok havonta kerülnek kiosztásra. A 2011. évi jogszabályok szerint havonta maximum 18.000,-Ft értékben. HAVI BÉRLET Az éves bérletet a munkáltató rendeli meg a közlekedési szolgáltatótól azon közalkalmazottak részére, akik ezt a juttatást választják. ÜDÜLÉSI CSEKK A munkáltató a Nemzeti Üdülési Szolgáltató Kft. által kibocsátott üdülési csekkel biztosít. Amely évente egy alkalommal kérhető maximum 78.000,- Ft értékben. Az üdülési csekkek biztosítására május hónapban kerül sor. A névre szóló üdülési csekket az elfogadó helyeken lehet felhasználni fizetési eszközként. Más személyre nem átruházható, készpénzre nem váltható. Felhasználására az üdülési csekken feltüntetett érvényességi időn belül van lehetőség. Térítés ellenében a lejárat előtt meghosszabbítható. A meghosszabbítás ügyintézése és költsége a munkavállalót terheli. Az üdülési csekk minimum 1.000,- Ft értékben igényelhető. 23

INTERNET TÉRÍTÉS A közalkalmazott legfeljebb a belföldi szolgáltatótól igénybe vett Internet előfizetésének megfelelő összegű térítést vagy utalványt igényelhet a saját nevére szóló számla leadásával. Az eredeti számlát a Bér-és Munkaügyi Osztálynak kell leadni tárgyhónapot követő 15-ig. Az internet szolgáltatás összegének megtérítésére( átutalására) kizárólag akkor kerülhet sor ha a számla megfelel a jogszabályi előírásoknak, tartalmazza az internet szolgáltatás SZJ azonosítóját és a közalkalmazott nevére szól. Mértéke: max. havi 5000.-Ft. ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS Minimálisan igényelhető összeg havonta a minimum tagdíj mértéke (2.500,-Ft), maximum a mindenkori minimálbér 30 %-ig. ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGDÍJ HOZZÁJÁRULÁS A munkáltató a nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást a közalkalmazott által kiválasztott önkéntes Nyugdíjpénztárba történő befizetéssel teljesíti. ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS A törvényi előírásoknak megfelelően az a közalkalmazott igényelheti akinek közoktatásban résztvevő gyermeke(i) vannak, évente egy alkalommal, július 1. szeptember 1. közötti időszakban, összesen a minimálbér 30 %-ig. 24

Törzssz.:.. Osztály: Munkavállalói nyilatkozat a.. évre választható béren kívüli juttatásokról 1/B.sz.melléklet Név: Adóazonosító: Született: Lakcím: Béren kívüli juttatás keretösszege: évre.,-ft Mint a GESZ dolgozója kijelentem, hogy a választható béren kívüli juttatások közül az alábbiakat kívánom igénybe venni: <elemek> Választható juttatások Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt Nov. Dec. Éves nettó Éves költség Éves bruttó Választott pénztár Jogcím: Átadó pénztár: Tagi azonosító: Választott pénztár Jogcím: Átadó pénztár: Tagi azonosító: Összesen: Kijelentem, hogy a BKJ szabályzatban foglaltakat ismerem a juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatót megkaptam. A fenti nyilatkozatban igényelt összeget meghaladó önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásról lemondok. Hozzájárulok ahhoz, hogy a nyilatkozathoz és a kapcsolódó adminisztrációhoz szükséges adataimat a munkáltató az általa megbízott cég számára átadja. Hozzájárulok ahhoz, hogy az általam jogosulatlanul igénybe vett juttatás értékét munkabéremből levonják. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozattételt követően a juttatások átvételéig az adómentesség feltételiben változás következik be, azt köteles vagyok a munkáltatónak bejelenteni. A valótlan vagy hiányos nyilatkozatból, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából, illetve a juttatások törvényi szabályozástól eltérő felhasználásából eredő jogkövetkezmények a munkavállalót terhelik. Fenti nyilatkozatot, mint akaratommal mindenben egyezőt, a mai napon aláírtam. Kelt:.. közalkalmazott. GESZ 25

2.számú melléklet SZABÁLYZAT a XIII. kerületért kereset-kiegészítés havi rendszerességgel történő folyósításának, valamint a jutalom és a teljesítményösztönző keret kifizetésének feltételeiről. 2010. évtől a különféle nem rendszeres bérek kifizetésénél az alábbi szempontrendszer figyelembevétele alapján kerülhet sor az egyéni kifizetés elbírálására. A teljesítményösztönző és jutalom átlagkifizetését pozitívan befolyásoló tényezők: precíz munkavégzés, önálló munkavégzés, jó problémamegoldó készség, kollektív munka elősegítése, segítőkészség, jó kommunikáció az intézményekkel, társosztályokkal és a Polgármesteri Hivatal osztályaival. Az átlagkifizetést negatívan befolyásoló tényezők: rendszeres pontatlan munkakezdés, jogos intézményi panasz a munkavégzésre. Nem részesülhet az aktuális teljesítményösztönzőből az a munkavállaló, aki próbaidejét tölti, szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetést kapott, a kifizetés előtt tartósan távol volt (GYED, GYES, 60 napot meghaladó betegállomány.) 26

A XIII. kerületért kereset-kiegészítés havi rendszerességgel történő folyósításának szempont rendszere: 1) A közalkalmazott az előírt helyen és időben munkára képes állapotban köteles megjelenni. 2) A munkakörét elvárható szakértelemmel és gondossággal, intézményünk szolgáltatás jellegű feladatának megfelelő konstruktív magatartási formában köteles ellátni. 3) Az intézmény hálózat adhoc feladatait köteles maradéktalanul végrehajtani a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. 4) Az igazgatói utasításokban rögzítetteket köteles maradéktalanul betartani. 5) A fentiekben felsoroltak bármely pontjának megsértése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója időszakosan, vagy véglegesen a kereset kiegészítés összegét a közalkalmazott előzetes értesítése mellett megvonhatja. 27

3.számú melléklet AZ ILLETMÉNYELŐLEG FOLYÓSÍTÁSÁNAK ÉS VISSZAFIZETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRÓL Illetményelőlegben azok a közalkalmazottak részesülhetnek, akik próbaideje lejárt és hat hónapnál régebbi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik az intézménynél. Illetményelőleg egy évben egyszer adható, különösen indokolt esetben írásos indoklás alapján Igazgatói engedéllyel kétszer adható, feltéve, hogy az előző előleg már visszafizetésre került. Adómentesen illetményelőleg jogszabályi előírások alapján a minimálbér ötszöröse erejéig és hat havi törlesztő részletre adható. Az engedélyezés módja: - a kérelmet az Osztályvezetőhöz kell beterjeszteni, majd a Bér- és Munkaügyi osztály a kérelemre rávezeti az utolsó illetményelőleg felvételének dátumát, és az Igazgatóhoz továbbítja engedélyezésre. Az engedélyezés mértéke: - a mindenkori egy havi bruttó illetmény összege (különösen indokolt esetben Igazgatói engedéllyel ettől eltérő kifizetés is megállapítható. Közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a fennmaradó részt egyösszegben vissza kell fizetni. 28

4.számú melléklet S Z A B Á L Y Z A T MUNKASZEMÜVEG TÉRÍTÉSÉRŐL A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ azon dolgozói részére, akiknek munkavégzéséhez (számítógép-kezelés) szemüveg használata szükséges, szabályozza a hozzájárulás mértékét. A térítés összege 40.000, - Ft, azaz Negyvenezer forint bruttó összegben állapítja meg, két éves lejárati idő figyelembevételével. Elszámolás készpénzfizetési számlán, forgalmi adó, intézmény megnevezés feltüntetésével. A névszerinti nyilvántartást a Számviteli osztály vezeti. 29

5.számú melléklet KEGYELETI HOZZÁJÁRULÁS SZABÁLYOZÁSA A szabályozás célja, hogy intézményünk méltó módon kifejezhesse a kimagasló szakmai teljesítményt és emberi magatartást nyújtó elhunyt megbecsülését. A kegyeleti támogatás feltétele: a támogatást az elhunyt közalkalmazott hozzátartozója írásban kérje, elhalálozása előtt az elhunyt közalkalmazotti jogviszonya legalább 5 évig fennállt, amennyiben az elhunyt intézményünktől ment nyugdíjba legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszonnyal kell rendelkeznie. A temetési támogatás összege nem haladhatja meg a Kjt-ben rögzített mindenkori pótlék alap ötszörösét.(5) A támogatás összegét a munkáltató jogkör gyakorlója határozza meg. 30

A módosított közalkalmazotti szabályzatot megismertem, az abban foglaltakkal egyetértek: Dolgozó neve: Dolgozó aláírása: 31

A módosított közalkalmazotti szabályzatot megismertem, az abban foglaltakkal egyetértek: Dolgozó neve: Dolgozó aláírása: 32