JEGYZŐKÖNYV Készült Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 16-án, 17.00 órakor kezdődő rendes, nyílt ülésén, a Hankó István Művészeti Központ Pál Aranka Galérián. Jelen vannak: Gyenes Levente polgármester, Mezey Attila alpolgármester, Ducsai Sándor, Fábián Béla, Garamszegi Sándor, Hodruszky Lajos, Horváth István, Kossuth László, Szabó Zsolt, Sas Zoltán, Tölli László képviselők. Távolmaradását előre jelezte: Székely Attila képviselő Hivatal részéről megjelent: Varga Ernő jegyző dr. Herczku Dóra aljegyző Szilágyi Éva irodavezető Volcz Zoltánné pü. irodavezető Meghívott: Husz Enikő Judit járási hivatalvezető dr. Tóth János Spaits Miklós Baji Beáta őrsparancsnok Az ülésre meghívás történt, meghívottként megjelent: Husz Enikő Judit járási hivatalvezető Baji Beáta őrsparancsnok Az ülésre meghívás történt, meghívottként nem jelent meg: dr. Tóth János Spaits Miklós Gyenes Levente polgármester: Köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a testület határozatképes, a képviselő testület 11 tagja van jelen, az ülést megnyitja. A jegyzőkönyvet Gál Nikoletta vezeti. Gyenes Levente polgármester: Szeretne plusz egy napirendi pontot felvetetni a polgármester által beterjesztett napirendi pontok közé 4.2. napirendi pontként, a 80 év felettiek karácsonyi ajándékozása témában. Gyenes Levente polgármester: Aki a plusz egy napirendi pont felvételével egyetért, szavazzon. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 11 igen szavazattal, egyhangúlag egyetértenek a plusz egy napirendi pont felvételével. Gyenes Levente polgármester: Aki a kiküldött napirendi pontokat, a módosítással együtt az alábbiak szerint: 1. Döntés a ¾ éves költségvetési tájékoztató elfogadásáról. 2. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról. 3. Polgármesteri beszámoló. 1
4. Polgármester által beterjesztett határozati javaslatok: 4.1 Döntés Gyömrő Város Önkormányzat tulajdonában lévő 0110/1 hrsz-ú külterületi földút lezárásáról. 4.2 Döntés a 80 év felettiek karácsonyi ajándékozásáról. 5. Döntés a 13/2001. (XII.13.), Gyömrő Város Önkormányzatának az építményadóról szóló rendelet módosításáról. 6. Döntés a 25/2002. (XII.19.), Gyömrő Város Önkormányzatának a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosításáról. 7. Döntés Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetbeosztásról szóló 12/2002. (VI. 13.) sz. rendelet módosításáról. 8. Döntés Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. 9. Döntés 30 millió forint összegű folyószámla hitelkeret meghosszabbításáról. 10. Döntés a Gyömrői TÜF Nonprofit Kft. által 2015 évben igényelt folyószámla hitelkeret hosszabbításához nyújtandó tulajdonosi ingatlanfedezet biztosításáról. 11. Kir Ferenc Gyömrő, Fürdő u. 49. lakos és társai kérelmének megtárgyalása. 12. Állásfoglalás kérése Péteri Község Településszerkezeti Tervének, Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosításához. 13. Döntés Pest megye önálló NUTS 2 régióvá válásának támogatásáról. 14. Döntés a Bölcsőde és gyermekközpont alapító okiratának módosításáról. 15. Döntés a Gyömrői TÜF Nonprofit Kft. alapító okiratának módosításáról. 16. Döntés a Vecsés és Környéke Társulás Társulási Megállapodásának elfogadásáról. 17. Döntés a Kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására vonatkozó pályáztatásról. 18. Döntés a Monor Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási megállapodás módosításának az elfogadásáról. 19. Bizottsági beszámolók elfogadása. - Szociális és Egészségügyi Bizottság - Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság - Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság - Településügyi, Vagyonkezelő és Környezetvédelmi Bizottság 20. Interpellációk. 21. Közmeghallgatás elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület a kiküldött napirendi pontokat a módosítással együtt 11 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadja. 1. napirendi pont: Döntés a ¾ éves költségvetési tájékoztató elfogadásáról. Gyenes Levente polgármester: Egyéb kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képező határozati javaslatban foglaltakat: Gyömrő Város Önkormányzat képviselő-testülete dönt arról, hogy a ¾ éves költségvetési beszámolót az előterjesztett formában elfogadja. Felelős: polgármester 2
Határidő: azonnal elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 174/2015. (XI. 16.) Kt. határozat: 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással dönt arról, hogy a ¾ éves költségvetési beszámolót az előterjesztett formában elfogadja. 2. napirendi pont: Jelentés a lejárt határidejű határozatokról. Felelős: polgármester Határidő: azonnal Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képező határozati javaslatban foglaltakat: a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést az előterjesztett formában elfogadja. Hat. idő: azonnal. elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 175/2015. (XI. 16.) Kt. határozat: 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést az előterjesztett formában elfogadja. Hat. idő: azonnal. 3. napirendi pont: Polgármesteri beszámoló. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletét képező határozati javaslatban foglaltakat: a polgármesteri beszámolót az 3
előterjesztett formában elfogadja. Hat. idő: azonnal. elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 176/2015. (XI. 16.) Kt. határozat: 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a polgármesteri beszámolót az előterjesztett formában elfogadja. Hat. idő: azonnal. 4.1. napirendi pont: Döntés Gyömrő Város Önkormányzat tulajdonában lévő 0110/1 hrsz-ú külterületi földút lezárásáról. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Ducsai Sándor: A tulajdonosváltás még folyamatban van, nem okozott problémát, hogy már határozatot hoznak? Varga Ernő jegyző: Nem, hiszen az önkormányzat kérte a tulajdonjog bejegyzését, mely az ingatlan nyilvántartásban már széljegyzetként szerepel. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képező 1. sz. határozati javaslatban foglaltakat: dönt arról, hogy a Gyömrő Város külterületén a 0110/1 hrsz-ú saját használatú földútat lezárja. Megbízza a polgármestert, hogy az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedéseket tegye meg. Hat. idő: azonnal. elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 177/2015. (XI. 16.) Kt. határozat: 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással dönt arról, hogy a Gyömrő Város külterületén a 4
0110/1 hrsz-ú saját használatú földútat lezárja. Megbízza a polgármestert, hogy az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedéseket tegye meg. Hat. idő: azonnal. 4.2. napirendi pont: Döntés a 80 év felettiek karácsonyi ajándékozásáról. Gyenes Levente polgármester: Tavaly 4.000 Ft-ot adtak a 80 év felettieknek. Sokan nem tudják, hogy közel 320 ember lakik Gyömrőn, aki 80 év felett van. Az idei évben is 4.000- Ft-ot terveznek adni a 80 év felettiek karácsonyi ajándékozására. Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képező 2. sz. határozati javaslatban foglaltakat: dönt a 80 év felettiek karácsonyi ajándékozásáról, készpénz formájában, melynek értéke 4.000,- Ft/fő. A készpénz átadását a képviselők, akadályoztatásuk esetén a Polgármesteri Hivatal munkatársai végzik. Határidő: azonnal és folyamatos. elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 178/2015. (XI. 16.) Kt. határozat: 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással dönt a 80 év felettiek karácsonyi ajándékozásáról, készpénz formájában, melynek értéke 4.000,- Ft/fő. A készpénz átadását a képviselők, akadályoztatásuk esetén a Polgármesteri Hivatal munkatársai végzik. Határidő: azonnal és folyamatos. 5. napirendi pont: Döntés a 13/2001. (XII.13.), Gyömrő Város Önkormányzatának az építményadóról szóló rendelet módosításáról. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Nincs Aki a jegyzőkönyv 5. sz. mellékletét képező rendelet-tervezetben foglaltakat: 5
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének /2015. (XI....) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 13/2001. (XII.13.) önkormányzati rendelete módosításáról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.. (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az építményadóról szóló 13/2001. (XII. 13.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. A rendelet 1.. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az építményadó-kötelezettség kiterjed Gyömrő Város Önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre (továbbiakban együtt: építmény). 2. A rendelet 3. helyébe az alábbi rendelkezés lép: Mentes az adó alól: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. -ban foglaltak, továbbá a garázs 25 m 2 -ig és a lakás céljára szolgáló építmény. 3. A rendelet Záró rendelkezések (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. (1) A e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. Záró rendelkezések Jelen rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba. Gyömrő, 2015. november Varga Ernő jegyző Gyenes Levente polgármester Záradék: A rendelet kihirdetve. 2015. november 6
Varga Ernő jegyző elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással megalkotja a 18/2015. önkormányzati rendeletét Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 13/2001. (XII.13.) önkormányzati rendelete módosításáról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.. (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az építményadóról szóló 13/2001. (XII. 13.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. A rendelet 1.. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az építményadó-kötelezettség kiterjed Gyömrő Város Önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre (továbbiakban együtt: építmény). 2. A rendelet 3. helyébe az alábbi rendelkezés lép: Mentes az adó alól: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. -ban foglaltak, továbbá a garázs 25 m 2 -ig és a lakás céljára szolgáló építmény. 3. A rendelet Záró rendelkezések (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. (2) A e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. Záró rendelkezések Jelen rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba. Gyömrő, 2015. november 7
Varga Ernő jegyző Gyenes Levente polgármester Záradék: A rendelet kihirdetve. 2015. november Varga Ernő jegyző 6. napirend: Döntés a 25/2002. (XII.19.), Gyömrő Város Önkormányzatának a helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosításáról. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Ducsai Sándor: Az emelést 3.000 Ft-ról 5.000,- Ft-ra mi indokolja? Körülbelül hány vállalkozót érint ez az emelés? Gyenes Levente polgármester: 2 vállalkozót érint. Ducsai Sándor: Tehát, többletbevételt nem fog jelenteni? Gyenes Levente polgármester: Nem, ez egyszerűen a jogszabállyal történő összhangba hozatala. 2 olyan építőipari vállalkozót fog érinti az emelés, akik valami miatt nem akartak telephely szerint adózni. Körülbelül 10.000 -Ft változást jelent az ő esetünkben. Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a jegyzőkönyv 6. sz. mellékletét képező rendelet-tervezetben foglaltakat: Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének /2015. (XI....) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 25/2002. (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.. (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a helyi iparűzési adóról szóló 25/2002. (XII.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. A rendelet 3.. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2. (1) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. A rendelet 3. (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 8
3. b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- Ft-ot meghaladja, A rendelet 3. (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A rendelet 6. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.) 39. (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes a Htv. 39. (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint számított összegével. b) az alvállalkozói teljesítések értékével, c) az anyagköltséggel, d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 5. A rendelet 6. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. 6. A rendelet 7. (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalány szerinti jövedelemmegállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó. A rendelet 7. (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió Ft-ot, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre is megállapíthatja. 8. A rendelet 7. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 9
9. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azaz, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységből származó bevételének 80 százaléka. A rendelet 7. (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, akkor az adó alapját az adóév egészére a 6. (1) bekezdése szerint kell megállapítani. 10. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió Ft-ot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben 7. (3) bekezdése alkalmazásával is megállapíthatja. A rendelet 7. (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 11. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A rendelet 8. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 12. (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a 6. (1) bekezdésében, vagy a 7. (1) bekezdésében foglalt előírásoktól eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. A rendelet 8. (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 13. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 6. (1) bekezdés vagy 7. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 7. foglalt feltételek egyébként fennállnak. A rendelet 8. (4) bekezdés a) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép: a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt 10
követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani, azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. 14. A rendelet 9.. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 15.. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: 5000 Ft. A rendelet 10.. helyébe az alábbi rendelkezés lép: A vállalkozó a 11. e) pontjában foglaltak kivételével a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként az adóelőleget köteles a 11. c) pontjában foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallásbenyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott adóelőleget tartalmazó bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. 16. A rendelet 11. helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az adóelőleg-részletek összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának a fele, b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. c) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással, egyesülésével, szétválásával létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, egyesülés, szétválás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. d) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani: 11
da) az előtársaságnak, db) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak, az első adóelőlegfizetési időszakra, dc) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá dd) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. e) Az adóelőleg és adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. f) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az Önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. 17. A rendelet 12. helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. 18. Záró rendelkezések: Jelen rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba. Gyömrő, 2015. november. Varga Ernő jegyző Gyenes Levente polgármester Záradék: A rendelet kihirdetve. 2015. november. elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. Varga Ernő jegyző 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással megalkotja a 19/2015. önkormányzati rendeletét a helyi iparűzési adóról szóló 25/2002. (XII.19.) önkormányzati rendelete módosításáról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.. (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a helyi iparűzési adóról szóló 12
25/2002. (XII.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. A rendelet 3.. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2. (2) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. A rendelet 3. (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3. b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000,- Ft-ot meghaladja, A rendelet 3. (2) bekezdés d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. A rendelet 6. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban: Htv.) 39. (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve e) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes a Htv. 39. (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerint számított összegével. f) az alvállalkozói teljesítések értékével, g) az anyagköltséggel, h) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 5. A rendelet 6. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (4) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. 6. A rendelet 7. (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 13
c) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalány szerinti jövedelemmegállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó. A rendelet 7. (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: d) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió Ft-ot, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre is megállapíthatja. 8. A rendelet 7. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 9. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azaz, hogy az adó alapja nem lehet több mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti e tevékenységből származó bevételének 80 százaléka. A rendelet 7. (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, akkor az adó alapját az adóév egészére a 6. (1) bekezdése szerint kell megállapítani. 10. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió Ft-ot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben 7. (3) bekezdése alkalmazásával is megállapíthatja. A rendelet 7. (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 11. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. A rendelet 8. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 12. (3) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját a 6. (1) bekezdésében, vagy a 7. (1) bekezdésében foglalt előírásoktól eltérően az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. 14
A rendelet 8. (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 13. (3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 6. (1) bekezdés vagy 7. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 7. foglalt feltételek egyébként fennállnak. A rendelet 8. (4) bekezdés a) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép: 14. b) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani, azzal, hogy nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. A rendelet 9.. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: 15.. (4) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: 5000 Ft. A rendelet 10.. helyébe az alábbi rendelkezés lép: A vállalkozó a 11. e) pontjában foglaltak kivételével a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra az egyes esedékességi időpontokra eső összeg feltüntetésével önkormányzatonként az adóelőleget köteles a 11. c) pontjában foglalt esetekben a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallásbenyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott adóelőleget tartalmazó bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül. 16. A rendelet 11. helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az adóelőleg-részletek összege: d) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának a fele, 15
17. e) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. f) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő, valamint az átalakulással, egyesülésével, szétválásával létrejött vállalkozó esetén, továbbá ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az előlegfizetési időszak az adókötelezettség, átalakulás, egyesülés, szétválás, adóbevezetés kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam. d) Nem kell adóelőleget bejelenteni, bevallani: da) az előtársaságnak, db) az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak, az első adóelőlegfizetési időszakra, dc) az adóalanyként megszűnő vállalkozónak, továbbá dd) arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget. e) Az adóelőleg és adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. f) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az Önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendelet 12. helyébe az alábbi rendelkezés lép: Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. 18. Záró rendelkezések: Jelen rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba. Gyömrő, 2015. november. Varga Ernő jegyző Gyenes Levente polgármester Záradék: A rendelet kihirdetve. 2015. november. 16
Varga Ernő jegyző 7. napirendi pont Döntés Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetbeosztásról szóló 12/2002. (VI. 13.) sz. rendelet módosításáról. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a jegyzőkönyv 7. sz. mellékletét képező rendelet-tervezetben foglaltakat: Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének /2015. (......) önkormányzati rendelete a a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetbeosztásról szóló 12/2002. (VI. 13.) sz. rendelete módosításáról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetbeosztásról szóló 12/2002. (VI. 13.) sz. rendelet (továbbiakban: rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet 8. sz. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. A rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba. Gyömrő, 2015.. Gyenes Levente polgármester Varga Ernő jegyző Záradék: A rendelet kihirdetve: 2015... Varga Ernő jegyző 17
MELLÉKLET DR. PONGRÁCZ KÁLMÁN HÁZI GYERMEKORVOS RENDELŐ: GYÖMRŐ, SZT. ISTVÁN U. 16. 2.SZ. GYERMEK KÖRZET Akácfasor u. Annahegyi u. Bajcsy Zsilinszky út Baross u. Béla u. Cifra út Csillag K. u. Dózsatanya Eperfasor u. Ernő u. Farkasdi út Fromm Antal u. Fürdő u. Gróf Teleki u. Gumi út Gyógypedagógiai Intézet Halas köz Károly u. Kastély köz Kisfaludy u. Kisköz u. Kossuth köz Kossuth L. u. Kossuth tér Lengyel u. Malom u. Munkás u. Nefelejcs u. (2/A-tól 12/A-ig) Öreghegyi u. Öregszőlők útja Pataki Ferenc lakótelep Puki u. Sás út Só út Szabadság tér Szilas út Tóth József u. Tövesmajor 18
Újmajor Üllői út Vásártéri út Vincellér út Viola u. elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással megalkotja a 20/2015. önkormányzati rendeletét Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének /2015. (......) önkormányzati rendelete a a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetbeosztásról szóló 12/2002. (VI. 13.) sz. rendelete módosításáról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetbeosztásról szóló 12/2002. (VI. 13.) sz. rendelet (továbbiakban: rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet 8. sz. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 2. A rendelet 2016. január 01. napján lép hatályba. Gyömrő, 2015.. Gyenes Levente polgármester Varga Ernő jegyző Záradék: A rendelet kihirdetve: 2015... Varga Ernő jegyző 19
MELLÉKLET DR. PONGRÁCZ KÁLMÁN HÁZI GYERMEKORVOS RENDELŐ: GYÖMRŐ, SZT. ISTVÁN U. 16. 2.SZ. GYERMEK KÖRZET Akácfasor u. Annahegyi u. Bajcsy Zsilinszky út Baross u. Béla u. Cifra út Csillag K. u. Dózsatanya Eperfasor u. Ernő u. Farkasdi út Fromm Antal u. Fürdő u. Gróf Teleki u. Gumi út Gyógypedagógiai Intézet Halas köz Károly u. Kastély köz Kisfaludy u. Kisköz u. Kossuth köz Kossuth L. u. Kossuth tér Lengyel u. Malom u. Munkás u. Nefelejcs u. (2/A-tól 12/A-ig) Öreghegyi u. Öregszőlők útja Pataki Ferenc lakótelep Puki u. Sás út Só út Szabadság tér Szilas út Tóth József u. Tövesmajor Újmajor Üllői út 20
Vásártéri út Vincellér út Viola u. 8. napirendi pont Döntés Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Varga Ernő jegyző: Kettő módosító javaslattal egészülne ki a rendelet-tervezet. Az egyik a 4. (6) bekezdésével, mely szerint a rendeletben foglaltak betartását a Gyömrői Polgármesteri Hivatal erre feljogosított ügyintézői, valamint közterület felügyelői ellenőrzik. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a módosító javaslatot elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadja. Varga Ernő jegyző: A másik a 9. (2) bekezdés a) pontja, mely szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki a szelektív- és zöldhulladékot elszállítást megelőzően 3 nappal korább helyezi el a közterületen. Gyenes Levente polgármester: Kérdés, hozzászólás? Nincs. Aki a módosító javaslatot elfogadja, szavazzon. A döntéshozatalban résztvevők száma: 11 fő. 11 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadja. Gyenes Levente polgármester: Aki a jegyzőkönyv 8. sz. mellékletét képező rendelet-tervezetben foglaltakat a módosításokkal együtt: Gyömrő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (......) önkormányzati rendelete a a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 143.. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 21
1. (1) A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Gyömrő város közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti. (2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál. 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít, b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2. 13. pontja szerinti terület, c) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. 23a. pontja szerinti italok II. Fejezet A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok 3. Közigazgatási bírság és a helyszíni bírság 3. (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személyek esetén 150.000 forintig jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1.500.000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. (2) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő a jogsértést teljes mértékben elismeri, vele szemben 50.000 forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye. 4. Eljáró hatóság és eljárási szabályok 4. (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult. (3) A helyszíni bírság kiszabására a polgármesteri hivatal közterület-felügyelője jogosult. (4) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására igazolja. (5) Közigazgatási bírság kiszabása helyett felhívás is alkalmazható, amennyiben a Ket. 94. -ában meghatározott feltételek fennállnak. (6) A rendeletben foglaltak betartását a Gyömrői Polgármesteri Hivatal erre feljogosított ügyintézői, valamint közterület-felügyelői ellenőrzik. 5. A közigazgatási bírság és a helyszíni bírság megfizetése 22
5. (1) Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy vagyona van. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Gyömrő Város Önkormányzata 11742197-1532017 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni. (3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 15 napon belül kell készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Gyömrő Város Önkormányzata 11742197-1532017 számú pénzforgalmi számlájára befizetni. III. Fejezet A közösségi együttélés alapvető szabályai 6. A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata 6. (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki a) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt közterületi engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont, b) közterületen forgalomban történő közlekedésre jogilag alkalmatlan (továbbiakban: üzemképtelen) járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 30 napon belül nem távolítja el, c) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra kivéve a 6. (2) bekezdésben foglaltak - a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér, d) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér, e) közterület tartósan, állandó jelleggel kivéve az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti közterület-használati engedély alapján történő használatot - képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés nélkül használ, f) a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi, g) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez, h) építési munkával kapcsolatos létesítmény(eke)t, építmény(eke)t és törmelék(ek)et közterülethasználati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyez, tárol, i) emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, valamint a lejárati lépcsőn, kőpadon, szökőkúton, templomok előtti lépcsővel határolt részen gördeszkázik, görkorcsolyázik, kerékpározik, j) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel. (2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie. 23
(3) A korlátozással védett önkormányzati kezelésben lévő közutakon a súlykorlátozásban előírt össztömeget meghaladó tehergépjárművel helyi közútra engedély nélkül behajt. 7. Plakátok, hirdetmények elhelyezésének, valamint a helyi címer és zászló használatának rendje 7. (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a plakátok hirdetmények elhelyezésének rendje körében, aki hirdetményt nem a hirdetmények és plakátok közterületen történő elhelyezéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hirdetőfelületen helyez el vagy az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt az azon feltüntetett rendezvény, műsor, program megvalósulását követő 2 napon belül nem távolítja el. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás követ el, aki a polgármester írásbeli engedélye nélkül a helyi címert előállítja és használja. 8. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység 8. (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki: a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez; b) az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi; c) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet; d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz, e) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel - az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével - és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát. 9. A köztisztaság fenntartása 9. (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetve haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetve a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik: a) az egyes ingatlanok tisztán tartásáról, b) a lakó-, és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince-és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és hulladékgyűjtő, udvar) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről, c) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovarmentesítéséről és rágcsálómentesítéséről, d) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, 24
e) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, f) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, g) az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetve terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen, h) az épület tetőcsatornájának tisztán tartásáról, i) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse, valamint közcsatornába csapadékvizet vezet, j) a közterülettel határos ingatlan épületének madárfészkelő helyek alatti burkolattal ellátott közterületnek a madarak okozta szennyeződéstől való megtisztításáról, k) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy tisztít; (2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki: a) a szokásos mennyiségű hulladéknál nagyobb mennyiségű hulladék, többlet-hulladék összegyűjtéséről - amennyiben az a hulladék elszállítását végző szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltakon kívül, az általa biztosított lehetőségek igénybevételén felül keletkező hulladék, annak a hulladékgyűjtő udvarra történő elszállításáról nem gondoskodik, aki a szelektív- és zöldhulladékot elszállítást megelőzően három napnál korábban helyezi el a közterületen. b) a város közigazgatási területén hulladékot közterületen, magánterületen nyílt téren éget, kivéve a külön jogszabály(ok)ban meghatározott esetekben szükségessé váló égetés az ott szabályozott módon. (3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, csikktartót nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik. (4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki: a) az építési területen és az építés közvetlen környékének tisztán tartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről nem gondoskodik, b) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa, c) a földmunkák végzésénél a termőrétegek külön tárolásáról (deponálás), a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről a munka végeztével nem gondoskodik, d) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, e) közterületen építési, bontási és egyéb anyagokat közterület-foglalási engedély nélkül tárol, illetve munkaterületet a jegyző engedélye nélkül létesít. 25
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki: a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában egy méter széles területsáv, lépcsők, síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik, b) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy a gyalogosforgalmat, gépjárműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza, c) hórakást ca) útkereszteződésben, cb) útburkolati jeleken, cc) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén, cd) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közérdekű létesítmény köré, ce) kapubejárat elé, annak szélességében helyez el. d) síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül konyhasót úgy alkalmaz, hogy egyszeri kijuttatásának maximális mértéke több, mint 40 g/m2. e) síkosság elleni védekezéshez zöld területen és közvetlen környékén konyhasót használ. (6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, az az utcai árus, aki az utcai árusítás céljára bérelt helyet, valamint annak közvetlen környezetét a használat időtartama alatt nem tartja folyamatosan tisztán, az árusítás során keletkezett hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, elszállíttatásáról és megfelelő elhelyezéséről saját költségén nem gondoskodik. (7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, a rendezvény szervezője, aki vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején saját költségén nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről. (8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a) a közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat nem tartja be: aa) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni, ab) az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől legalább 1.5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet, ac) meglévő közterületi fasorba idegen fafaj nem ültethető, ad) közterületi légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető, ae) fásszárú növények telepítésekor be kell tartani a közutakra és a közlekedés biztonságára vonatkozó előírásokat, b) fásszárú növény közterületre történő ültetéséhez a polgármester előzetes írásos hozzájárulását nem kéri meg. (9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki hulladékgyűjtő udvaron, hulladékgyűjtő szigeten, hulladéklerakóban, hulladékgyűjtő edényekből, a lomtalanítás idején a közterületre kihelyezett szükségtelenné vált háztartási, szilárd hulladékból guberál. (10) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődébe, óvodákba, iskolákba, strandra ebet az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével- bevisz. (11) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki: a) az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetében - a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolság figyelmen kívül hagyásával - olyan szennyező forrást létesít, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, b) az ivóvizet szolgáltató kutat nem háztartási ivóvíz ellátás céljára használ, más célú felhasználáshoz nem rendelkezik a vízszolgáltató előzetes engedélyével, c) a közkutakból állatot itat, termőföldet locsol, gépjárművet mos. 26