BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET

Ikt.sz.: 47107/2012. Ikt.k.: 2012.10.11. BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ELLÁTÓ SZERVEZET 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS S Z A B Á L Y Z A T Készítette: Bornemissza Julianna s.k. pénzügyi osztályvezető Budapest, 2012. január 01. JÓVÁHAGYTA: Fáyné Hervai Mária s.k. igazgató

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. I. Általános előírások 3. II. Kötelezettségvállalás 4. III. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése 8. IV. Szakmai teljesítések igazolása 9. V. Érvényesítés 10. VI. Utalványozás 11. VII. Személyi feltételek 11. VIII. Záró rendelkezések 12. MELLÉKLET: Megismerési záradék a kötelezettségvállalási szabályzathoz 13. A. Kötelezettségvállalás és szakmai teljesítést igazoló jogkörök 14. B. Utalványozási jogkör 15. C. Érvényesítés, ellenjegyzési jogkör 16-17. D. Kötelezettségvállalás ellenjegyzési jogkör 18-19. 2

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ELLENJEGYZÉS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS SZABÁLYOZÁSA A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ és a hozzátartozó önállóan működő intézmények (továbbiakban: költségvetési szerv) kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) készült Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), valamint Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban Ávr.) alapján. A szabályzat hatálya a költségvetési szerv által vállalt fizetési, vagy más teljesítési kötelezettségre (kötelezettségvállalás), a pénzügyi teljesíthetőségre (kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése), a szakmai teljesítésigazolásra, a teljesítés elrendelése előtt a kiadás jogosultságának, összegszerűségének, a fedezet meglétének, az előírt alaki követelmények betartásának érvényesítésére (érvényesítés), valamint a kiadás teljesítésének elrendelésére (utalványozás) terjed ki. Az Ávr.-ben foglalt szabályozás szerint a költségvetési szerv feladatainak végrehajtását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési, vagy más teljesítési kötelezettségvállalása a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személynek a hatáskörébe tartozik. Jelen szabályzat főbb irányainak meghatározásáért az Igazgató, a szabályzat elkészítésért, és aktualizálásáért a Pénzügyi osztályvezető felelős. A szabályzatban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért az Igazgató a felelős. I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A szabályzat kiadásának célja A szabályzat kiadásának célja, hogy a költségvetési szerv feladatainak szakszerű végrehajtásához kapcsolódó (pénzügyi) gazdálkodási feltételek biztosítása érdekében a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, a szakmai teljesítésigazolás, az érvényesítés az utalványozás, rendjét egységesen, a jogszabályi előírásokkal összhangban szabályozza. 2. Jogszabályi előírások A szabályzat a következő jogszabályok figyelembevételével került összeállításra: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet (továbbiakban Ávr.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt) Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhszr.), A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.). 3

3. A szabályzat hatálya A kötelezettségvállalás személyi hatálya kiterjed a költségvetési szerv kötelezettségvállalásra jogosult vezetőire, illetve a kötelezettségvállalásban részt vevő és abban érintett valamennyi szervezeti egységre és személyre. II. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Kötelezettségvállalásnak minősül a kiadási előirányzatok terhére fizetési kötelezettség vállalásról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A költségvetésben meghatározott előirányzat önmagában nem kötelezi a jogosultságot gyakorlót a cselekvésre, hiszen az államháztartás gazdálkodásának egyik alapelve, hogy a kiadási előirányzatok felhasználása szemben a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségével csak a felhasználás jogosultságát foglalja magába. A kötelezettségvállalás lehet: foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése szerződés megkötése (ideértve a fizetési kötelezettséget tartalmazó megállapodást is) költségvetési támogatás biztosítására tett igény (pl. pályázati támogatás) Kbt. szerinti a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás, pályázati kiírás, ha ez nem kerül visszavonásra, minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít (pl. képviselő-testületi döntés). A kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a korábbi kötelezettségek esetében, ha a fizetési kötelezettség összege a kötelezettségvállalás módosítása során növekszik, vagy több éves kötelezettségvállalásoknál az évek közötti megoszlás módosításra kerül. Éves kötelezettséget vállalni a költségvetési év kiadási előirányzata terhére lehet és a pénzügyi teljesítésnek legkésőbb a költségvetési év december 31-ig meg kell történnie. Az Ávr. 46. (1) bekezdése szerint az Áht. december 31-re vonatkozó határideje a költségvetési évet követő június 30-ig hosszabbítható, ha az adott kötelezettségvállalásból származó valamennyi kifizetés ezen időpontig teljesül. A költségvetési szerv a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével kizárólag olyan kiadási előirányzatra vállalhat kötelezettséget, melynek bevételi oldala is megfelelően biztosított. A kötelezettségvállalás különösen a költségvetés végrehajtására tett olyan intézkedés, amelynek során az erre jogosult személy intézkedést tesz a munka, a szolgáltatás, az áruszállítás megrendelésére. Egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az elvégzett munka, a teljesített szolgáltatás, áruszállítás átvétele után az ellenértéket kiegyenlíti. Kötelezettségvállalás bizonylatai A kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni minden olyan bizonylatot, ami az Áht.- ben, illetve az Ávr.-ben meghatározott tartalmú fizetési kötelezettséget testesít meg. 4

Példaként ilyenek lehetnek: kinevezési okirat, és egyéb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére tett jognyilatkozatok (ide tartoznak pl. a megbízási szerződések). Ezen okiratoknak az alapján lehet kötelezettségvállalásként nyilvántartásba venni az ún. rendszeres személyi juttatásokat, mivel ezek havi összegeit az okiratok tartalmazzák. A rendszeres személyi juttatások mellett a kinevezési okirat tulajdonosát megilletik az ún. nem rendszeres személyi juttatások, melyek körét és mértékét különböző szabályzatok (pl. Közalkalmazotti szabályzat, stb.) tartalmazzák. Az ezekkel kapcsolatos és számítható kötelezettségvállalásokat is fel kell venni a nyilvántartásba, a szerződés, megállapodás, (kétoldalú jogügylet) az áru vagy szolgáltatás megrendeléséről elküldött és visszaigazolt megrendelés (egyoldalú jognyilatkozat), a 100.000 Ft. alatti kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a belső bizonylatokat, amely alapján ezeket a kötelezettségvállalásokat a nyilvántartásban rögzíteni kell és ezáltal lesz teljes a kötelezettség nyilvántartása, a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás: kis összegű kötelezettségvállalásoknál (értékhatár gazdasági eseményenként 100.000 Ft.) felszámolás során a felszámoláshoz kapcsolódó kiadások esetében, pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében, az Áht. 36. (2) bekezdése szerinti egyéb kifizetésekhez. Kötelezettségvállalás nyilvántartása Az Ávr. 56.. (1) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési szervnek a kötelezettségvállalásokhoz olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. A kötelezettségvállalás nyilvántartásának a következő kritériumoknak kell megfelelni: az analitikus nyilvántartásnak meg kell felelnie a valódiság, világosság, folytonosság számviteli alapelveknek, az analitikus nyilvántartás naprakész vezetése biztosítva legyen, az évenkénti kötelezettségvállalásokat az analitikus nyilvántartáson belül el kell különíteni, az analitikus nyilvántartásba történő kötelezettségvállalások rögzítési időpontját a költségvetési szervnél egységesen kell meghatározni. Ez az időpont köthető a kötelezettségvállalás tényleges időpontjához (pl. szerződés aláírási időpontja), vagy a kötelezettségvállalás időpontjához. A számviteli alapelvek szerint egy kötelezettségvállalást kizárólag akkor lehet elismertnek tekinteni, ha a pénzügyi ellenjegyzés is megtörtént. Ennek megfelelően az analiti- 5

kus nyilvántartásba történő rögzítés időpontjának meg kell egyeznie az ellenjegyzés időpontjával. A kötelezettségvállalásokat a pénzügyi ellenjegyzés megtörténtét követően lehet felvezetni a nyilvántartásba, az analitikus nyilvántartásban a gazdasági eseményeknek és a kapcsolódó partnereknek beazonosíthatónak kell lennie, az analitikus nyilvántartásnak a beszámoló kiegészítő melléklet kötelezettségvállalásokra vonatkozó adataihoz a megfelelő dokumentációs rendszert kell, hogy biztosítsa. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalások halmozott éves állományát, havi bontásban, az előző években vállalt tárgyévi kötelezettségvállalást, a tárgyévben vállalt tárgyévi kötelezettségvállalást, a tárgyévi előirányzat terhére vállalt következő évi kötelezettségvállalást, a következő év(ek) előirányzatához kapcsolódó kötelezettségvállalást, évek szerinti bontásban, a keretgazdák felsorolását, a keretgazda által vállalható kötelezettségvállalásokat kiadási jogcímek szerinti bontásban, a keretgazdák által vállalható kötelezettségvállalások összegét éves és havi bontásban, a keretgazdák által vállalható szabad keret volumenét éves és havi bontásban, a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalás megnevezését, a kötelezettségvállalás nyilvántartásba történő bejegyzés keltét, a kötelezettségvállalás alapját képező dokumentum megnevezését, azonosító adatait, a kötelezettségvállalás várható kifizetési határidejét, a kötelezettségvállalás tényleges szakmai és pénzügyi teljesítésének időpontját, a kötelezettségvállalás kivezetésének összegét pénzügyi teljesítés esetén, meghiúsulás esetén. A kötelezettségvállalások analitikába történő bejegyzésénél a következő főbb esetek lehetségesek: Eseti dokumentumok alapján, egyszeri kötelezettségvállalások: a beruházások, felújítások a kölcsönök, a végleges pénzeszközátadások, azon dologi kiadások, melyek nem a folyamatos teljesítésű szolgáltatások körébe tartoznak, a nem rendszeres, illetve külső személyi juttatások. Folyamatos teljesítésű szolgáltatások állományba vételénél a kiinduló dokumentum általában határozatlan időre szóló ún. keretszerződés, melyekre a fizikai, szakmai teljesítés költségvetési évben folyamatosan történik. Az analitikus nyilvántartásban ezeket a kötelezettségvállalásokat a tárgyévre vonatkozó költségvetési előirányzatok alapján lehet rögzíteni. Nyilvántartásba vételüket célszerű már év elején az elemi költségvetés jóváhagyását követően végrehajtani. Ebbe a körbe tartoznak: 6

víz, gáz, fűtés, energia, kommunikációs szolgáltatások, szemétszállítás, takarítás, karbantartás, postai szolgáltatások, stb. A rendszeres személyi juttatásokat és a havi kifizetéssel történő nem rendszeres személyi juttatásokat szintén éves összegben célszerű az analitikus nyilvántartásba felvenni. A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni a vállalni tervezett kötelezettségből adódó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan, vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás elvének betartásával - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. A kötelezettségvállalás nyilvántartásának legalább a költségvetésben jóváhagyott előirányzatonkénti bontásban tartalmaznia kell a jóváhagyott előirányzatot, az időrendi sorrendben történt kötelezettségvállalás összegét, a teljesítések összegét tételenként és göngyölítve, a kötelezettségvállalással lekötött, de még nem teljesített előirányzatot és ezen kívül a szabad előirányzat összegét, melynek terhére még vállalható kötelezettség. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele az erre kialakított belső bizonylaton történik. A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét sorszámmal kell ellátni, amelyet a költségvetési szerv szerepeltet az utalványrendeletében. A kötelezettségvállalás meghiúsulása esetén követendő eljárás A kötelezettségvállalás meghiúsulása, megszűnése, az összeg módosulása esetén haladéktalanul gondoskodni kell a kötelezettségvállalási nyilvántartásban lévő adatok módosításáról. A tárgyévi források terhére vállalt tárgyévi kötelezettségvállalás módosulása esetén a nyilvántartás módosítása után az így szabaddá váló keret terhére újabb kötelezettség vállalható. Kötelezettségvállalásra jogosultak köre (A. sz. melléklet) Kötelezettségvállalás főkönyvi könyvelése A költségvetési szerveknek az Áhszr. 9. számú mellékletének (számlakeret) 15. pontja alapján a főkönyvi könyvelésben a 0. nyilvántartási számlaosztályban kell könyvelnie a vállalt kötelezettségeket. A kötelezettségvállalások nyilvántartására vonatkozó főkönyvi számlák vezetésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Ámr. előírásai A főkönyvi számlákat legalább az adott évi költségvetési törvény kiemelt költségvetési előirányzatoknak megfelelő szerkezeti tagolásban, a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően kell megnyitni. A főkönyvi könyvelésre jogszabály konkrét könyvelési módszereket nem határoz meg. A főkönyvi könyvelés során figyelembe kell venni azt, hogy a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adataiból év végén a költségvetési szervnek össze kell állítania a költségvetési beszámoló 75. űrlapját. 7

A kötelezettségvállalás könyvelése negyedévente: történik a 0. számlaosztályban. A költségvetési szerv a kötelezettségvállalások főkönyvi könyvelésére a pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások kimutatása módszert választotta és alkalmazza. Pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalások kimutatása: év közben a kötelezettségvállalási számlákon csak a pénzügyileg nem teljesített kötelezettségvállalást kell kimutatni. A főkönyvi számlákon nyitó tételként kerülnek felvezetésre az előző években már felvállalt tárgyévi kötelezettségvállalások, amelyeknek forrása lehet az előző év(ek) maradványa, illetve a tárgyévi költségvetés. Szintén felvezetésre kerülnek a következő évek költségvetésére már az előző év(ek)ben vállalt kötelezettségek.. A GESZ-nél úgy kell a főkönyvi számlákat megnyitni, hogy az egyes évek kötelezettségvállalásai évenkénti bontásban elkülöníthetők legyenek. Növekedési jogcímek: nyitás, tárgyévi kötelezettségvállalások, a már vállalt és a főkönyvi számlákra felvezetett kötelezettségvállalások növelése, a következő év(ek) költségvetésére tárgyévben vállalt kötelezettségek. Csökkenési jogcímek: a kötelezettségvállalás meghiúsulása, az eredeti kötelezettségvállalás összegének csökkenés, pénzügyi teljesítések. A 100 e Ft alatti kötelezettségeket ebben az esetben a 0. számlaosztályban nem kell nyilvántartani. Szabad előirányzat = módosított kiadási előirányzat (kiadási teljesítési számlák egyenlege + kötelezettségvállalási számlák együttes összege) Az Ecostat rendszerben az analitikus nyilvántartás adataiból a program automatikus feladást készít a főkönyvi könyvelés felé. A főkönyv és az analitika egyeztetéséért pénzügyi előadó és a főkönyvi könyvelő felelős. III. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS PÉNZÜGYI ELLENJEGYZÉSE A pénzügyi ellenjegyzés a kötelezettségvállalás pénzügyi teljesíthetőségét igazoló érvényességi feltétel. A pénzügyi ellenjegyzés az a művelet, amely mindenkor megelőzi a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán, a kötelezettségvállalási dokumentum pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, 8

befolyt, megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet, a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll-e, a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, az arra jogosult vállalta-e a kötelezettséget, a kötelezettségvállalás indokolt-e, s az a szakmai és gazdasági követelményeket szem előtt tartva hatékonynak, gazdaságosnak, szabályszerűnek minősül-e, tehát a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént-e. A pénzügyi ellenjegyző a meghatározott feladatok ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe. A pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, illetve nem felel meg a feltételeknek, akkor kell pénzügyileg ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló szerv vezetője írásban utasítja. Ez esetben az okmányt a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt záradékkal köteles ellátni, s erről a költségvetési szerv köteles a felügyeleti szerv vezetőjét 3 munkanapon belül értesíteni. Pénzügy ellenjegyzésre jogosult a GESZ igazgatója, valamint az általa írásban kijelölt felsőfokú pénzügyi-számviteli végzettségű, de legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személy, aki a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában áll. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak köre (D. sz. melléklet és a GESZ igazgatója által megbízott pénzügyi ellenjegyzők jegyzéke.) IV. SZAKMAI TELJESÍTÉS IGAZOLÁSA A kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni (utalványozni) az - Ávr.-ben foglalt kivételekkel - kizárólag a teljesítés igazolását és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően lehetséges. A szakmai teljesítés igazolása a számlán történik az igazolás dátumának és teljesítés tényére történő utalás megjelölésével a kiadás utalványozása előtt. Teljesítésigazolás alól mentesülő esetek: jogszabályon, jogerős vagy fellebezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen alapuló fizetési kötelezettségeknél, vagy más a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségeknél. A teljesítések igazolása során az ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és szakmailag igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magába foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését. Az ilyen feladatokkal megbízott dolgozónak arról kell meggyőződnie és ezt a tényt az okmányon aláírásával igazolnia, hogy a szállított áru, termék, eszköz, stb. a megrendelés szerint hiánytalanul, megfelelő minőségben megérkezett-e, a munka elvégzése előírásszerűen megtörtént-e, 9

a szolgáltatást nyújtó a vállalt kötelezettséget a megfelelő minőségben teljesítette-e, a teljesítés a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás, illetve annak dokumentumainak alapján történt-e. Szakmai teljesítés igazolásának lehetséges módjai: - árubeszerzés esetében a szakmai teljesítést a számla mellékletét képező szállítólevél/bevételezési bizonylat stb. alapján kell elvégezni; - karbantartás esetében megbízott kötelezettségvállaláshoz tartozó kifizetéseknél a szakmai teljesítés igazolását a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Beruházó Divízió műszaki ellenőre által igazolt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján lehet elvégezni; - olyan szolgáltatás esetében, amely keretszerződés alapján történik, és a vállalkozó meghatározott időszakonként számlát nyújt be, a szakmai teljesítés igazolását külön teljesítési igazoláson kell feltüntetni, amelyben rögzíteni kell az elvégzett feladatokat (amennyiben az adott hónapban elvégzett feladatok a szerződésből egyértelműen nem azonosíthatóak). Szakmai teljesítés igazolására jogosultak köre (A. sz. melléklet). V. ÉRVÉNYESÍTÉS Az érvényesítés az a művelet, amely alapján a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése megtörténik. A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Ávr., az Áhszr., és a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e, az előírt alaki követelményeket betartották-e. Az érvényesítésre jogosult személyek körének kijelölésénél a pénzügyi ellenjegyzőre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni és figyelemmel kell lenni az összeférhetetlenségi szabályokra. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított öszszeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a költségvetési szerv belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Érvényesítésre jogosultak köre (C sz. melléklet). 10

VI. UTALVÁNYOZÁS Az utalványozás a kötelezettségvállalás alapján beszerzett termékhez, áruhoz, eszközhöz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettség (kiadás) teljesítésének, a bevétel beszedésének, vagy elszámolásának elrendelése. Az utalványozás kiterjed minden, a költségvetési szervnél történő pénzmozgással járó tevékenységre. Utalványozni csak az érvényesített okmányon lehet. Az utalványozással válik az utalvány kifizetést elrendelő okmánnyá. A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon fel kell tüntetni az utalvány szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, a fizetés időpontját, módját és összegét, a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését, a keltezést, valamint az utalványozó aláírását, a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát. Nem kell tételesen utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján befolyó bevétel beszedését, a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakat, költségekkel kapcsolatos kiadásokat, továbbá az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások külön jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését. Utalványozásra jogosultak köre (B. sz. melléklet). VII. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek, valamint a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésre feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettségnek kell tekinteni a felsőoktatásban a gazdaságtudományok képzési területén vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettséget, szakképzettséget. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalóval, 11

az utalványozóval, a teljesítést igazoló személlyel. Mindezek alapján a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzője azonos lehet az érvényesítővel, a kötelezettségvállaló azonos lehet a teljesítést igazolóval. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolásra irányuló feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. -ának b) pontja), vagy a maga javára látná el. A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról naprakész nyilvántartást vezet a szabályzatban foglaltak szerint. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen szabályzat 2012. január 01. napjától lép hatályba. A tárgyra vonatkozó minden korábbi szabályozás hatályát veszti. Fáyné Hervai Mária s.k. igazgató 12

Megismerési záradék A Kötelezettségvállalási szabályzathoz Jelen szabályzat 1 példányát átvettem, az abban foglaltakat megismertem, a szabályzat előírásait betartom: Név Beosztás Dátum Aláírás 13

14

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. A./ melléklet KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS SZAKMAI TELJESÍTÉST IGAZOLÓ JOGKÖRÖK A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ kötelezettségvállalási és szakmai teljesítést igazoló jogköröket gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ, SZAKMAI TELJESÍTÉST IGAZOLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, SZAKMAI TELJESÍTÉS ÖSSZEGHATÁR: ALÁÍRÁS MINTA: KÖLTSÉGHELY ELŐIRÁNYZAT Igazgató GESZ Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Fáyné Hervai Mária Számviteli osztályvezető GESZ Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Borgulya Mónika Pénzügyi osztályvezető GESZ Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Bornemissza Julianna ISZK osztályvezető GESZ Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Nagy Péter Az önállóan működő intézmények kötelezettségvállalásáról és szakmai teljesítésének igazolásáról a dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók! Budapest, 2012. január hó 01. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző, az érvényesítő és a kötelezettségvállaló, az érvényesítő és az utalványozó, az érvényesítő és a szakmai teljesítést igazoló ugyanazon gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy! 15

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. UTALVÁNYOZÁSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ utalványozási jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: B./ melléklet UTALVÁNYOZÓ UTALVÁNYOZHATÓ KÖLTSÉGHELY ELŐIRÁNYZAT ÖSSZEGHATÁR: ALÁÍRÁS MINTA: Igazgató Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Fáyné Hervai Mária Számviteli osztályvezető Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Borgulya Mónika Pénzügyi osztályvezető Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Bornemissza Julianna Bér- és Munkaügyi osztályvezető Valamennyi költséghely Munkabér és egyéb személyi Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. jellegű ki és befizetések Nagy Attiláné Pénzügyi ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Bérszámfejtő Budapest, 2012. január hó 01. Valamennyi költséghely Pénztár Valamennyi költséghely Pénztár Valamennyi költséghely Munkabér és egyéb személyi jellegű ki és befizetések Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Bereczki Ferencné Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Németiné Herkli Andrea Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Sipiczkiné Farkas Éva A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző, az érvényesítő és a kötelezettségvállaló, az érvényesítő és az utalványozó, az érvényesítő és a szakmai teljesítést igazoló ugyanazon gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy! 16

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. C./ melléklet ÉRVÉNYESÍTÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ érvényesítési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉS KÖLTSÉGHELY ELŐIRÁNYZAT ÖSSZEGHATÁR: ALÁÍRÁS MINTA: Igazgató Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Fáyné Hervai Mária Számviteli osztályvezető Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Borgulya Mónika Pénzügyi osztályvezető Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Bornemissza Julianna Pénzügyi ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Németiné Herkli Andrea Pénzügyi ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Blázy Lászlóné Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók! Budapest, 2012. január hó 01. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző, az érvényesítő és a kötelezettségvállaló, az érvényesítő és az utalványozó, az érvényesítő és a szakmai teljesítést igazoló ugyanazon gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy! 17

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. C./ melléklet 2.oldal ÉRVÉNYESÍTÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ érvényesítési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉS KÖLTSÉGHELY ELŐIRÁNYZAT ÖSSZEGHATÁR: ALÁÍRÁS MINTA: Számviteli ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Domokos Éva Számviteli ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Lőrinczy Erika Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók! A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző, az érvényesítő és a kötelezettségvállaló, az érvényesítő és az utalványozó, az érvényesítő és a szakmai teljesítést igazoló ugyanazon gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy! Budapest, 2012. január hó 01. 18

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. D./ melléklet KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS PÉNZÜGYI ELLENJEGYZÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉS KÖLTSÉGHELY ELŐIRÁNYZAT ÖSSZEGHATÁR: ALÁÍRÁS MINTA: Igazgató Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Fáyné Hervai Mária Számviteli osztályvezető Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Borgulya Mónika Pénzügyi osztályvezető Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Bornemissza Julianna Pénzügyi ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Németiné Herkli Andrea Pénzügyi ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Blázy Lászlóné Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók! Budapest, 2012. január hó 01. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző, az érvényesítő és a kötelezettségvállaló, az érvényesítő és az utalványozó, az érvényesítő és a szakmai teljesítést igazoló ugyanazon gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy! 19

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet 1139. Budapest, XIII., Hajdú utca 29. D./ melléklet 2.oldal KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS PÉNZÜGYI ELLENJEGYZÉSI JOGKÖR a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat GESZ kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési jogkört gyakorló dolgozóinak aláírás mintája: ÉRVÉNYESÍTŐ ÉS ELLENJEGYZŐ ÉRVÉNYESÍTÉS ÉS ELLENJEGYZÉS KÖLTSÉGHELY ELŐIRÁNYZAT ÖSSZEGHATÁR: ALÁÍRÁS MINTA: Számviteli ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Domokos Éva Számviteli ügyintéző Valamennyi költséghely Kiadás bevétel Összeghatár nélkül. Lőrinczy Erika Az önállóan működő intézmények ellenjegyzési jogkörével kapcsolatos dokumentumok a GESZ Pénzügyi osztályán találhatók! A A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző, az érvényesítő és a kötelezettségvállaló, az érvényesítő és az utalványozó, az érvényesítő és a szakmai teljesítést igazoló ugyanazon gazdasági eseménynél nem lehet azonos személy! Budapest, 2012. január hó 01. 20