Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Duna fórum 2009. szeptember 18. A Duna tápanyagterhelésének korlátozása a Fekete-tenger eutrofizálódása miatt, veszélyes anyag szennyezések Dr. Clement Adrienne BME
Duna vízgyűjtő tápanyagterhelése Fekete-tenger eutrofizálódása N és P anyagáramok hosszútávú változása (Duna) IN 70% 35% 40% TP 20% 35% N, 20% P terhelés csökkenés Jelentős vízminőség javulás a parti sávban Cél: 60-as évekre jellemző állapot
A tápanyagterhelés forrásai Kommunális és ipari szennyvízbevezetések Bemosódás szántókról Erózió (dombvidék) Belvíz levezetés (síkvidék) Alaphozam (nitrát) Állattartótelepek, hulladéklerakók Üledék, belső terhelés Leeresztés tározókból, halastavakból
Felszíni víztestek ökológiai állapota: értékelés vízminőségi alapján Szennyezések a víztestek 50%-án akadályozzák a jó állapot elérését
Szennyezések okai: Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű diffúz arány 50% - 50%
A tápanyagterhelés forrásai Kommunális és ipari szennyvízbevezetések Bemosódás szántókról Erózió (dombvidék) Belvíz levezetés (síkvidék) Alaphozam (nitrát) Állattartótelepek, hulladéklerakók Üledék, belső terhelés Leeresztés tározókból, halastavakból Milyen mértékben járul hozzá Magyarország a D u n a v í z g yűjtő é s a F e k e t e - t e n g e r tápanyagterheléséhez?
MONERIS (Behrendt et al, 2005): DIFFÚZ NITROGÉN TERHELÉS Duna Medence (802 888 km 2 ) Jelmagyarázat: Kg N / (ha,év) < 5 5-10 10-15 15-20 20-25 > 25 Folyók Tavak Duna vízgyűjtő Részvízgyűjtők Adriai-tenger Fekete-tenger
MONERIS (Behrendt et al, 2005): DIFFÚZ FOSZFOR TERHELÉS Duna Medence (802 888 km 2 ) Jelmagyarázat: g P / (ha,év) < 200 200-400 400-600 600-800 800-1000 > 1000 Folyók Tavak Duna vízgyűjtő Részvízgyűjtők Adriai-tenger Fekete-tenger
Vízgyűjtőterületbeli részesedés és a diffúz N, P terhelés országok közötti aránya Vízgyűjtőterüle t 802890 km 2 Diffúz P emisszió 43.8 kt/év Diffúz N emisszió 551 kt/év
Népesség és a pontszerű szennyvízterhelések országok közötti megoszlása
NITROGÉN FOSZFOR DUNA VÍZGYŰJTŐ 687 Visszatartás: 39% 67,8 Visszatartás: 65% 422 23,5 Emission to Black Sea Emission to Black Sea MAGYARORSZÁG 42,6 Visszatartás: 90% 6,3 Visszatartás: 82% 4 1,1 Emission to Black Sea Emission to Black Sea
ICPDR érzékeny területek felülvizsgálata (91/271 EGK irányelv) Összes > 10 000 LE településen N, P eltávolítás (teljes ország érzékeny terület) vagy LE > 2 000 települések összes N, P szennyvízterhelésének 75%-os csökkentése
ICPDR érzékeny területek felülvizsgálata (91/271 EGK irányelv) Összes > 10 000 LE településen N, P eltávolítás (teljes ország érzékeny terület) vagy LE > 2 000 települések összes N, P szennyvízterhelésének 75%-os csökkentése A Bp. Központi szennyvíztisztító (BKSZT) üzembe helyezéséig a közcsatornán elvezetett szennyvizekből az N ill. P eltávolítás hatékonysága 60,1% ill. 62,6 %. A II. tisztítási fokozatra kiépített BKSZT üzembe helyezését követően fenti arányok növekednek (66,3 % ill. 76,5 %) Az Észak-Pesti szennyvíztisztító telepen (ÉPSZT) folyamatban levő tápanyag eltávolítást javító beruházás és a KEOP keretében előkészítés alatt álló fejlesztések megvalósulása esetén a hatás-fokok tovább javulnak (69,5 % ill. 78,5 %) A BKSZT-n a III. tisztítási fokozat kiépítése esetén országos szinten az N eltávolítási hatásfok 75,5 %-ra növelhető anélkül, hogy más telepeken további extra fejlesztésre kerülne sor.
Kémiai állapot, veszélyes anyagok Elsőbbségi anyagok (2008/105/EGK) + 4 fém (ICPDR ajánlás) Minősített víztestek száma alacsony (6-12%) Túllépések: 9 elem, vegyület, vegyületcsoport 29 vízfolyáson Duna: Cd túllépés (felső szakasz) Fémek (Zn, Cu) - Tisza vízgyűjtő Okok: külföldi eredet, geokémiai, mezőgazdaság (növényvédőszer felhasználás), Ismeretlen Intézkedés: MONITORING!
Köszönöm a figyelmet!