Fejlődő vidék, élhető falvak

Fejlődő vidék, élhető falvak A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv eredményei, 2004-2006 KÖZÉP-dunántúl

Vállalkozó szellemû, tenni kész emberek. Összetartó és ér tékteremtô közösségek. Szépülô falvak, új vállalkozások, környzetba rát gazdálkodás. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nekünk szól. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási le hetô sé geirôl részletes információk a helyi vidékfejlesztési irodákban, a falugazdászoknál és a www.fvm.hu honlapon találhatók. Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Miniszteri köszöntő Tisztelt Olvasó! Szeretném, ha a következő néhány oldal mélyebb betekintést adna abba a munkába, amit a minisztériumunk és háttérintézményeink a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) végrehajtásával az ország asztalára tettek. Szó szerint az asztalára, hiszen a mezőgazdasági termékeink jó része a hazai fogyasztók elé kerül, s nem mindegy, hogy ezek a termékek milyen módon szolgálják mindennapjainkat. Az NVT keretében 2004 és 2008 között összesen mintegy 193 milliárd Ft támogatást utaltunk ki mezőgazdasági termelőinknek. A támogatási összeg 80%-a uniós forrásból származik, a fennmaradó 20% hazai ráfordítás, az uniós csatlakozásunk e tekintetben tehát okvetlenül pozitívan érintette a programban részt vevő termelőket. Ez az összeg az elmúlt esztendőkben közel 35 ezer gazdálkodó munkáját, megélhetését tette könnyebbé, segítette a mezőgazdasági területek okszerű használatát, adott esetben beruházásokhoz járult hozzá vagy éppen a földhasználatra vonatkozó korlátozások miatt kieső mezőgazdasági jövedelmet pótolta. Segített abban is, hogy a gazdálkodók a legfőbb természeti kincsünket, a termőföldet kíméletesebben művelhessék az agrár-környezetgazdálkodási támogatás kapcsán, segítette a gyengébb adottságú területen gazdálkodókat, hogy ne kelljen felhagyniuk a mezőgazdasági tevékenységükkel és hosszabb távon is biztosított legyen a megélhetésük, elkerülve az esetleges munkanélküliséget és egyes vidéki térségek elnéptelenedését. Hozzájárult az ország erdőterületeinek jelentős növeléséhez, vagy éppen a gazdálkodói összefogások, szövetkezések megerősítéséhez is. A támogatással nem csak a gazdálkodók jártak jól, hanem az a városlakó is, aki egészségesebb, kevesebb mesterséges anyagot tartalmazó ételeket fogyaszthat; az a vállalkozó, akitől a gazdák a fejlesztésekhez műszaki berendezéseket, eszközöket vásárolhattak, vagy éppen az a vidéket szerető ember, aki örül a természet egyensúlyának helyreigazodása láttán. A kiadványban szép számmal találnak példát az odaítélt támogatások felhasználására vonatkozóan, ami bizonyíthatja, hogy megfelelő helyre kerültek a források, valamint ösztönözheti azokat a gazdálkodóinkat a jövőben megnyíló támogatási lehetőségek igénybevételére, akik eddig még nem vágtak bele az ilyen irányú lehetőségek kihasználásába. Annak érdekében, hogy a jelenleg futó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségeire ezúton is ráirányítsuk figyelmüket, a kiadványban rövid ismertetőt olvashatnak e témáról is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásait Magyarország maradék nélkül felhasználta. Azt kívánom, hogy a jelenlegi forrásokból kiaknázható lehetőségekkel hasonló eredményt érjünk el a következő évtized közepére, az ország és elsősorban a vidéki térségek fejlődése érdekében. 3

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Magyarország 2004. évi európai uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy az Unió tagállamai által használt pénzeszközökből, alapokból a magyar mezőgazdasági termelők is forrásokhoz jussanak. A 2004 és 2006 között rendelkezésünkre állt uniós források lehívása olyan programdokumentumok benyújtásával történhetett meg, mint amilyen az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), vagy a jelen kiadványban részletesebben bemutatott Nemzeti Vidékfejlesztési Terv volt. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia szekciójából kerültek finanszírozásra. Az intézkedések pénzügyi forrásai 80%-ban az említett uniós alap Garancia szekciója, 20%-ban pedig a hazai költségvetés voltak. Az NVT elsődleges célja a vidéki területek, illetve az agrárgazdálkodás fenntartható fejlődésének előmozdítása volt. Az intézkedések elsősorban a környezeti kihívásokra adtak választ, illetve közreműködtek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében. A célok közé tartozott a jövedelemszint emelése, új munkahelyek megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása és a tájgondozás kialakítása. Az NVT keretében összesen mintegy 754 millió euró volt felhasználható a Terven belül meghatározott intézkedésekre. Ez az összeg az árfolyamváltozások függvényében hozzávetőlegesen 193 milliárd forintnyi támogatást jelent. A támogatások a következő intézkedéseken keresztül jutottak el a termelőkhöz: Agrár-környezetgazdálkodás: Az intézkedés támogatást biztosított a megfelelő gazdálkodási módszereket alkalmazó és egyben a különböző célprogramok speciális feltételeit kielégítő gazdálkodóknak. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élőhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalták szinte valamennyi földhasználati módot. A zonális programok az erre a célra kijelölt, úgynevezett Érzékeny Természeti Területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat szolgálnak. Kedvezőtlen adottságú területek támogatása: Az intézkedés kompenzációs támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik fenntartják gazdálkodási tevékenységüket a kedvezőtlen adottságúnak minősített területen. Ezeken a területeken a nem megművelt, elhagyott földek aránya viszonylag magas, ezért az intézkedés célja, hogy ezt a jelenséget a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek támogatásával megszüntesse. Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése: Az intézkedés egyrészt az állattartó telepeken belüli trágyakezelés támogatásával hozzájárult a felhalmozódott folyékony és szilárd szerves trágya okozta környezetvédelmi problémák megoldásához, másfelől az állattartási technológiák tökéletesítésének támogatásával elősegíti az állatjóléti és higiéniai feltételek teljesítését, hogy az EU vonatkozó előírásai érvényesülhessenek. Mezőgazdasági területek erdősítése: Az intézkedés hozzájárult az ország erdősültségének növeléséhez, valamint az erdők minőségének és védelmi funkciójuknak a javulásához. Az intézkedés három típusú támogatást tartalmaz: 1) a mezőgazdasági földterület erdősítésének telepítési költségei 2) az újonnan telepített erdők ápolásának, védelmének és a szükséges pótló telepítésnek a költségei 3) jövedelempótló támogatás az erdőtelepítés miatt kieső jövedelem kompenzálására. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása: Az intézkedés átmeneti jövedelemkiegészítő támogatást biztosított azoknak a gazdálkodóknak, akik elsősorban saját szükségleteikre termelnek, de ugyanakkor a termékeik egy jelentős részét a piacon értékesítik és akik rendelkeznek az árutermelésre való átálláshoz szükséges adottságokkal. Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása: Az intézkedés a különböző mezőgazdasági ágazatok gazdálkodóit támogatta termelői csoport létrehozásában és működtetésében. A támogatás kifizetése a termelői csoport államilag történő elismeréséhez volt kötött. A támogatás összegét a csoport éves termelési árbevétele alapján számítják ki. Ezeken az intézkedéseken felül az NVT forrásaiból teljesítettünk azokat a kifizetéseket is, amelyek jellegükben eltértek a fent említettektől. SAPARD kifizetések: Az uniós csatlakozást megelőzően Magyarország rendelkezésére álltak un. előcsatlakozási alapok. Ilyen volt a SAPARD is, amelyben gyakorlóterepe volt a hazai gazdatársadalomnak az igazi uniós források felhasználására való felkészülésben. Az ebben a programban támogatási jogosultságot szerzett gazdálkodók áthúzódó kifizetései vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az NVT-ből kerültek finanszírozásra. Kiegészítő közvetlen nemzeti támogatások: Az egyszerűsített területalapú támogatási rendszer lehetővé tette az új tagállamok számára, hogy egy tagállam kiegészíthesse az Unióból származó területalapú támogatási forrásokat annak érdekében, hogy a régi és az új tagállamok közötti támogatásbeli különbségek csökkenjenek. Technikai segítségnyújtás: A technikai segítségnyújtás intézkedés a tagállam rendelkezésére álló olyan pénzügyi forrás, amely felhasználásával az adott program megvalósítását segíti elő. Magyarországon ebből a keretből került finanszírozásra többek között az NVT-vel kapcsolatos tájékoztató és kommunikációs anyagok megjelentetése, az NVT tanácsadói hálózat felállítása, az egyes jogcímekben foglalt kötelező képzések lebonyolítása is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcímei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között tovább élnek. Az eddigi tapasztalatokat felhasználva lehetőség szerint egyszerűsített támogatási feltételek mentén, időben egymástól eltérően, a jogszabályok adta kereteken belül kerülnek meghirdetésre e támogatási lehetőségek. Kérjük kísérjék figyelemmel erről szóló tájékoztatásainkat is. 4

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Európai Unió Tanácsa a 2007-es pénzügyi évtől kezdődően jelentős változásokat léptetett életbe a közösségi agrártámogatások feltételeit és szabályait illetően. Ennek részeként a 2007-2013 közötti időszakra az összes mezőgazdasági célú vidékfejlesztési támogatás egy alapba, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba összpontosul. Az Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás lehívására a tagállamoknak vidékfejlesztési stratégiát, végrehajtására pedig vidékfejlesztési programot kellett kidolgozniuk. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-i ülésén egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a teljesítménnyel nagy sikert ért el a magyar agrárdiplomácia, mert Magyarország az uniós tagországok első harmadában volt az elfogadott vidékfejlesztési programok tekintetében. Az ÚMVP keretében a 7 éves vidékfejlesztési programozási időszak alatt összesen mintegy 1300 milliárd forint uniós és nemzeti támogatási lehetőség nyílt meg a magyar mezőgazdasági termelők számára és a vidék fejlesztésére. Ezen források felhasználását az ÚMVP intézkedései szolgálják, melyek a program négy, úgynevezett stratégiai tengelye köré csoportosulnak. I. Mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása II. A környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése III. Az életminőség javítása vidéki területeken, és a diverzifikáció ösztönzése IV. LEADER (Közösségi kezdeményezés) De mit, milyen jellegű fejlesztést szolgálnak az egyes tengelyek? A klasszikus mezőgazdasági fejlesztések támogatását szolgáló intézkedések (mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, gépberuházás, állattenyésztés támogatása, infrastruktúra fejlesztés, stb.) tartoznak az I. tengely alá. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a primér mezőgazdasági termeléssel és alapanyagfeldolgozással legszorosabban összefüggő támogatási lehetőségek tartoznak e tengelybe. A II. tengely szolgálja a környezet védelmével összhangban álló gazdálkodást, az erdők telepítésével, védelmével összefüggő intézkedéseket. Ide tartozik a kedvezőtlen adottságú területek támogatása és a nagy érdeklődésre számot tartó agrár-környezetgazdálkodási intézkedés is. A III. tengely intézkedései a vidéki térségben élők életkörülményeit, életminőségét és jövedelemviszonyainak javítását szolgálja. Ide tartozik pl. a már elindult Kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése (ismertebb nevén tanyabusz ) intézkedés, és azok a 2008 őszén megjelenő támogatási formák, amelyekre a vidéki lakosság és a vidéki önkormányzatok is igényt tarthatnak. Ezekről érdemes kicsit részletesebben is szólnunk, hiszen napjainkban aktualitásuk van, mivel a Minisztérium 2008 őszétől tervezi meghirdetni ezeket a támogatási lehetőségeket. A Falumegújítás és fejlesztés című intézkedés a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítását (parkok, sétányok kialakítása), a védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását, új piacterek megnyitását és a meglévők fejlesztését, valamint játszótér kialakítását támogatja. A Vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése intézkedés lehetőséget teremt a védelem alatt álló épületek - különös tekintettel a helyi védelem alatt álló épületek - külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére, a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatására, illetve a kulturális örökség felújításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányok, tervek elkészítésére. A Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című intézkedés az új, illetve a már működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatására összpontosít. A turisztikai tevékenységek ösztönzése intézkedés keretein belül magánszálláshelyek kialakítása, ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház kialakítása, illetve agroturisztikai szolgáltatások kialakítása támogatható. Agroturisztikai szolgáltatások körét képezik: alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás, lovas szolgáltatás, vadászati és az erdei turizmus fogadóhelyi szolgáltatás, horgász turisztikai szolgáltatás, borturisztikai szolgáltatás. A IV. tengely, a LEADER valószínűleg nem ismeretlen fogalom a helyi közösségek életét szervező, alakító emberek számára, hiszen ez az úgynevezett közösségi kezdeményezés segíti a kistérségi összefogáson alapuló és megvalósuló programok, fejlesztések kivitelezését. Az ÚMVP keretein belül a LEADER-en felül eddig több, mint 20 támogatási lehetőség nyílt meg. A következő évtől újabb 15 intézkedés kerül megnyitásra, melyek között szerepelnek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv korábban már megismert támogatási lehetőségei is. Érdemes tehát figyelni a híradásokat, böngészni a szaklapokat és az internetes portálokat, keresni a kapcsolatot a falugaszdászokkal, szaktanácsadókkal annak érdekében, hogy e támogatási lehetőségekben Önök közül is minél többen részt vehessenek. 5

Mátyás István Kálmán l Tata l Elnyert támogatás: 5 000 000 Ft Kevés olyan kis ország van a világon, amelyik őshonos állatfajokat mondhat magáénak. Magyarország abban a kivételezett helyzetben van, hogy csak a lovak körében három olyan fajta van, mely őshonos magyar állatnak minősül. Megőrzésüket és tovább szaporításukat tűzte ki célul a tatai Mátyás István Kálmán, munkájában jelentős segítséget nyújt az agrár-környezetgazdálkodás témakörben támogatásként elnyert 5 millió forint. Tata itt, a Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál, a Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál már önmagában is festői látványt nyújt. E szépséget ha valamivel egyáltalán a mezőn legelésző és vígan nyargalászó lovak, sőt ménesek képével lehet fokozni. Mekkora munkát jelent ez az Ön számára? Jó sejti, hogy nem keveset. Őstermelőként, családi gazdaságban dolgozunk. Nagy lehet a család, ha ezt a rengeteg munkát mind bírják. Nem, egyáltalán nem vagyunk sokan, mindösszesen hárman dolgozunk a családból a lovak körül. Hogy sikerült az egész családot rávenni arra, hogy mindnyájan ezt a hivatást válasszák? Visszakérdezek: ismeri a lovakat? Lovagolt már valaha? Igen, ifjúkoromban elég sokat. Igaza van, már válaszolt is Az e csodás paripákhoz való romantikus kötődésen túl elkötelezett hívei vagyunk annak is, hogy részt vállaljunk a magyar fajták megőrzésében. A kisbéri félvér, a gidrán vagy a hidegvérű magyar olyan lófajták, melyek szinte bármilyen összehasonlításban megállják a helyüket. Mégis, mi a jellemzőjük? A ménesben tartott kisbéri félvérek zömmel hátaslovak, bár csikókorban még fogathajtásra is betaníthatók. A gidrán kitartó és jó az akadályleküzdő képessége, ezért is a military kedvelt fajtája. A lovastusa? Igen. A military három lovaglási ágat foglal magában: díjlovaglás, díjugratás, tereplovaglás. A győztes az a páros, amelyik a legkevesebb hibaponttal végez a három részfeladat után. A military vagyis a lovastusa eredetileg a katonai lovak tesztelésére szolgált. Az olimpiai játékokon 1912-ben szerepelt először. A jó military ló sokoldalú, jól ugrik, jó az alapmozgása, gyors, erős, jó felépítésű és szívós. Világviszonylatban elsősorban az angol telivért kedvelik, mert ösztönösen szívós fajta. Mi azonban szeretnénk a magyar gidránt is megismertetni a világgal, mert hisszük, hogy nem marad el az élvonaltól. Mekkora az állomány? Összesen 72 lóból áll a ménesünk, ebből 29 szerepel a programban. Mire jelent megoldást a támogatás? Az anyagi terhek jelentik a legnagyobb problémát, ez a támogatás bár csak töredéke a valóban felhasznált pénznek, mégis nagy segítség. Milyen hatása van a fejlesztésnek? Mindenekelőtt a fajták megőrzése. A gidrán lóból kevés van az országban, a cél, hogy minél jobb állományt lehessen létrehozni. Mivel egy ló életében 5-6 év kell, mire használható, értékelhető vagy versenyeztethető lesz, ez alatt az idő alatt nagyon sok munkát és nagyon sok anyagi ráfordítást igényel. Mik az elsődleges, rövid távú hatásai a projektnek? Ennek a tenyésztési folyamatnak hosszú távon térül meg a ráfordítása, elsősorban abban, hogy nem kell külföldről, külföldi fajtákat importálni, hanem letisztult, tisztán magyar fajtákból álló ménesek jöhetnek létre. A projekt mivel járul hozzá a cég környezetében élők életkörülményeinek javításához? Annyiban, hogy minél több anyagi segítség érkezik, annál kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb légkörű munka folyhat, s ez nemcsak az állatokra, de az őket gondozó emberekre is jótékony hatással van. Mennyire környezetbarát a támogatásból megvaló- suló program? A lovak tiszta, rendezett, gondos tartást, pontos munkát igényelnek, s ez óhatatlanul kihat a természet, a környezet megóvására is. 6

Csuti Elemér l Mezőfalva l Elnyert támogatás: 1 370 750 Ft Hosszú távra gondolkodik az, aki tölgyfa telepítésére vállalkozik mondja Csuti Elemér mezőfalvai őstermelő, aki 1,37 millió forintos támogatásból tölgyerdőt telepített korábban nehezen kezelhető mezőgazdasági területére. Mint mondja, a környezetmegóvásban is nagyon fontos szerepe lehet minden egyes új erdőknek. Mi volt korábban ezen a területen? Szántóföldem volt ezen a helyen, de több volt vele a vesződség és a kiadás, mint a haszon. Rossz minőségű a föld, rengeteget kellett volna műtrágyázni, de annak is kétséges lett volt az eredménye, és végül már szinte semmit nem tudtam kihozni belőle. Ekkor jött megoldásként a pályázati lehetőség? Mondhatjuk. Csak úgy tudtam az állandó veszteségből kimenekülni, ha nem kínzom tovább sem magamat, sem a földet, ha erdőt telepítek a területre. Örülök, hogy így döntöttem, az eddigiek mellett már elkezdtem egy újabb másfél hektáros rész betelepítését is. Mekkora a teljes erdőterület? Ha minden elkészül, az akácos és a tölgyes terület mérete összesen el fogja érni a 23 hektárt. Ebből én újítottam fel közel 18 hektárt. Mióta foglalkozik ezzel? Már 1992 óta van erdőm. Az elsőt, egy akácost árverésen vettem, a kárpótlásnak köszönhetően. Nem mondhatom, hogy valami jó terület volt, illetéktelenek rengeteg fák kihordtak onnan, szinte le volt csupaszítva az erdő. Nem kis munka volt helyrehozni. Talán erdész is az eredeti szakmája? Nem, eredetileg villamosmérnök vagyok. Az én kötődésem az erdőhöz, a természethez sokkal régebbi eredetű, mondhatjuk úgy is, hogy genetikai örökségként hordozom magamban. A családunknak valaha földjeik és eredik voltak a Felvidéken, ahol gyerekeskedtem. Később sokat meséltem arról, hogy a régi öregek annak idején mit hogyan csináltak, s addig-addig gondolkodtam ezen, míg végül a kárpótlás révén erdőt, földeket vettem. Mondhatnánk úgy, hogy mint a mesében. Inkább ne mondjuk, mert hamar kiderült, hogy az erdő körüli földek olyan rosszak, hogy azokat nem érdemes megművelni. Mi volt a telepítésnél a fő szempont? Elsősorban az őshonos fafajták telepítése. Így kezdtem a tölgyeket telepíteni, de tettem közéjük fekete diót és török mogyorót is. Miért? Mert az őshonos tölgy mellett ezek is kiváló bútorfák, és arra gondoltam, hogy az majd milyen jól jövedelmez a leszármazottamnak. Az unokáinak? Inkább az unokáim unokáinak. Hiszen a dió és a mogyoró legalább 60 év múlva lesz bútorgyártásra alkalmas, míg a tölgynek kell legalább 90-120 év ehhez. Mondhatjuk úgy, hogy a jövő nemzedékéről szeretnék gondoskodni persze, ha addig el nem adják. Amikorra ezek a fák alkalmasak lesznek a bútorgyártásra, addigra ez a terület igazán komoly érték lesz. Persze, ez az időtávolság emberi léptékkel nehezen elképzelhető. Az elsőként vásárolt és lecsupaszított akácos rendbe- tétele óta már könnyebben megy a munka? Nem mondhatnám. Az első években komoly gépi és fizikai munkára van szükség, három év alatt lehet eljutni addig, hogy már a csak gépi munka is elég legyen. Mit mond az unokáinak, ha megkérdezik, miért az erdőkbe fekteti az energiáit? Azt, hogy éppen ő miattuk. Sajnos vannak az országban nehezen megmunkálható, rossz földterületek, az ezekre a helyekre biztosított erdőtelepítéssel nemcsak a környezetmegóvást szolgálhatjuk, hanem bár csak apró lépéssel, de hozzájárulhatunk a klímaváltozás megállításához is. És ez az unokáink érdeke. 7

Salánki Sándor l Tihany l Elnyert támogatás: 5 000 000 Ft A génjeimben hordozom a szőlő szeretetét, nem is tudnék más hivatást elképzelni magamnak vallja Salánki Sándor őstermelő, aki tihanyi családi gazdaságában, az agrárkörnyezetgazdálkodás témakörben elnyert 5 millió forint támogatást is felhasználva, a lehető legkörnyezetkímélőbb módon műveli szőlejét. Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, festői a táj, és természeti adottságokban bővelkedik a Balatonba nyúló Tihanyi-félsziget. Szinte adja magát a környezet ahhoz, hogy az emberiség történetének egyik legősibb gyümölcsét, a szőlőt telepítsék és neveljék itt. Ezért foglalkozik Ön is ezzel? Biztosan ez is közrejátszik, de ennél is nagyobb szerepe volt a döntésemben a családi hagyománynak. Generációkról generációkra öröklődik a szőlőművelés a családban? Bár így lehetett volna. De mint oly sok mindenbe, ebbe is beleszólt a történelem, a politika. Mi módon? A leggyakoribb módon. Nagyszüleimnek gyönyörű birtokai, pincéi voltak annak idején, kisgyerekkorom java részét töltöttem a szőlejükben. Aztán jöttek azok a bizonyos évtizedek, és elvették tőlük a földeket. Ezért, ha úgy tetszik, első generációs szőlőtermesztők vagyunk. A kötődést azonban a jelek szerint nem sikerült elvenni Nem, azt tényleg nem. Már gyerekként tudtam, hogy paraszt akarok lenni, az iskolákat is ehhez végeztem az agrártechnikumot, az egyetemet, utána sokáig dolgoztam különböző állami vállalatoknál, borászkodtam állami gazdaságban. Ezt a mostani birtokot feltételezem nem egyedül műveli. Családi gazdaságként, öten dolgozunk együtt. Az évi első metszéstől a leszüretelt szőlő eladásáig szinte mindent mi magunk végzünk, kivéve persze, amikor nagy munka van, mint szüret idején, olyankor segítségül hívjuk a rokonokat is, de előfordul, hogy kiskönyves alkalmi munkásokat is foglalkoztatunk. Milyen fajtákat termesztenek? Gondolom, Ön is tudja, hogy itt, a Tihanyi-félszigeten elsősorban a vörös szőlőnek, a vörösbornak vannak nagy hagyományai, így ezen a kilenc hektáron cabernet franc-t, cabernet sauvignont és portugiesert, meg egy fehéret, rajnai rizlinget tartunk. Ha az ember körbenéz a környéken, láthatja, hogy a lakott településen és szőlőkön kívül legelők, erdők és levendulaültetvények is vannak itt ezt azért említem, mert ez volt az a terület, amit Magyarországon először Nemzeti Park kategóriába soroltak. A természetvédelemnek ezt a minősítését az egyedülálló geológiai képződmények indokolták, mivel számos vulkáni eredetű kőzet és terepképződmény található a tájban. Önöknek, földet, rajta szőlőt művelő gazdálkodóknak mennyiben kell igazodniuk a környezetvédelmi követelményekhez? A legteljesebb mértékben. A támogatás is, amit elnyer- tünk, épp ezt a célt szolgálja: integrált szőlőtermelést folytatunk. Ez mit jelent? Olyan környezetkímélő technológiát alkalmazunk, ami a természetet nem károsítja. Félreértés ne essék, nem biogazdálkodást folytatunk, de olyant igen, amelyik a környezetet a lehetőségekhez képest a legjobban megkíméli. Az ehhez szükséges vegyszereket, az üzemanyagot szerezzük be az évenként kapott 1, vagyis összesen 5 millió forintból. Látva a birtokát, tagadhatatlan, hogy ez az élete. Ez. Már 1970 óta. 8

Moha 97 Erdőgazdálkodási Bt. l Sárkeresztes l Elnyert támogatás: 4 000 000 Ft A Fejér megyei Sárkeresztes község határában telepítette új erdejét a Moha 97 Erdőgazdálkodási Bt., melynek vezetője, Győri Tibor arról beszélt, hogy kilenc és fél hektáron telepítettek úgynevezett egyéb kemény lombos fákat, így cserfát, mint fő fafajtát, de mellette juhart és kőrist is. Miután az addigi mezőgazdasági területen elvégezték a termőhely vizsgálatot, kiderült, hogy az adott terület elsősorban lombos fák telepítését igényli. Azért ezeket, mert a lombos erdők kifejezetten talajvédelmi funkciót töltenek be, jól tűrik az olyan szélsőségeket, mint a vékony termőréteg, vagy a tavaszi magasabb és a nyári alacsonyabb vízszint. Emellett a frissen telepített erdő mellett cseres erdő van, így a kedvező ökológiai adottságok mellett még az annak a szempontnak is megfelelnek, hogy az új erdő képileg is jól illeszkedik a tájba. A támogatás felhasználásával nemcsak az új csemeték beszerzését sikerült könnyebben megoldani, de a telepítési munkák során felmerülő különböző költségek biztosítása sem okoz komoly gondot. Bódis Fordító Iroda és Mandulafarm Kkt l Szentbékkálla l Elnyert támogatás: évi 750-800 000 Ft Szentbékkálla népi műemlék jellegű lakóházakban és természeti értékekben egyaránt gazdag a település. A határában található Kőtenger, vagy a Fekete-hegy krátertavakkal szabdalt bazaltfennsíkja kedvelt kirándulóhely. Az oklevelek először 1273-ban említik a települést, mely a hagyományok szerint a bencés rend birtoka volt, s neve is ezt mutatná: Szent Benedek kállója (malma). A Balaton északi partján vezető 71-es útról Révfülöpnél vagy Ábra-hámhegynél is le lehet térni valamelyik Szentbékkálla felé vezető útra. Itt található az a 4,2 hektáros gyümölcsös és 6,3 hektáros szántó terület, ahol az agrár-környezetgazdálkodás témakörben támogatást elnyert cég két tulajdonosa, Birkás Balázs és Bódis Klára dolgozik. Elsősorban mandulát termesztenek, az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint, a Biokontroll Kft. által ellenőrzött módon. Mint Birkás Balázs elmondta, a térségben nincs üzemi méretű ökológiai mandula ültetvény, miközben a mandula alternatívája is lehet egyes területeken egy minőségileg gyengébb szőlő termesztésének. A támogatást részben a biotermesztéshez szükséges eszközök beszerzésére, mint például mechanikus gyomirtó gépek beszerzésére, részben pedig ápolási többletráfordítások fedezésére költik. Az összeg segít teljesíteni az adott termelési mód előírt és szükséges követelményeit. Toldi Tamás l Borszörcsök l Elnyert támogatás: 8 357 000 Ft Borszörcsök Veszprém megyében, a Marcal-medencében, a Bakonyalja nyugati részén, Ajkától 14 kilométerre, nyugat-északnyugatra fekszik. Nevét az itt birtokos szörcsöki Bors családtól nyerte. A kevesek által ismert kis település lakóinak a száma az 1990-es adatok szerint nem éri el az ötszázat. Ezen a csendes vidéken gazdálkodik Toldi Tamás őstermelő, családi gazdálkodó, agrármérnök, állattenyésztő szakmérnök, 270 hektáron területen, ennek fele saját tulajdonukban, felét bérlik. A területből 150 hektár a szántó, a többi rész rét és legelő. Az állattartásból élő 3 fős családi gazdaság 450 magyar merinó anyajuhot, 45 magyar-tarka szarvasmarhát és 30 mangalica sertést nevel. Az állatjólét és higiénia témakörben elnyert támogatásból korszerű etető és itató berendezéseket vásároltak és állítottak munkába. Korszerűsítették fagyás-mentesítették az eddigi itatórendszert és sérülést nem okozó, korszerű technológiai határoló elemek alkalmaznak az épületen belül. Szerves trágya elhelyezését szolgáló szilárd burkolatú, szigetelt tárolómedencét építettek és takarmánydarálóval egybeépített takarmánykeverő állítottak munkába. Amióta pedig elkészült a takarmánytároló, vezetékes ivóvíz jut a legelőre, valamint a faszerkezetű épületeket tűzálló illetve tűzkésleltető anyaggal kezelték, már minden szempontból megfelelnek az uniós elvárásoknak. 9

Fejér-Gabona Gabonatermelők és Értékesítők Szövetkezete l Sárkeresztes l Elnyert támogatás: 41 139 600 Ft Sárkeresztes község Fejér megyében, Székesfehérvártól északra mintegy 5,2 kilométerre fekszik, vasútállomása a legközelebbi szomszédjának, Moha községnek van. A két falut a Gaja-patak választja el egymástól. Sárkeresztes a nevét a fehérvári keresztesekről keresztes lovagokról kapta, akiknek itt ajándékozott földet 1187 előtti években Eufrozina királyné. A környéken mindig a mezőgazdasági termelés jelentette a legfőbb megélhetést, s ez jellemző a mai időkre is. Angeli József, a Fejér- Gabona Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a közel 30 tagot számláló szövetkezet fenntartása nem kis kiadás, a költségeket részben az elnyert támogatásból fedezik, de ebből vásárolták a gabona-gyorsvizsgáló berendezésüket is. Tagjaik a kisebb gazdálkodóktól egészen a több ezer hektáros gazdaságokig vannak. Az összefogás előnye a könnyebb piacra jutásban mutatkozik meg. A nagyobb volumenű értékesítésnél az eladók előnyösebb helyzetbe kerülnek, míg a vásárlóknak is biztonságot jelent a nagyobb mennyiség és az ellenőrzött minőség. Ez különösen a kisebb termelőknek jelent segítséget, mert ők a termelő munka mellett nem tudnak a piac szervezésével kereskedés, szállítás is foglalkozni, és a fizetés is megfelelő időben és garanciával történik. Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. l Hantos l Elnyert támogatás: 71 444 000 Ft Hantos község Fejér megye nyugati részén, az Adonyi kistérségben Sárosd szomszédságában fekvő település. Hantos és környéke már ősidők óta lakott hely volt, területén kő-kori, római kori leletek kerültek felszínre. Ahogy az ősök a történelmi emlékeket, napjainkban az ökológiai gazdálkodást folytatók a természetet őrzik meg az utókornak. Ács Sándorné, a kht. egyik ügyvezetője nem kis és jogos büszkeséggel mesélte, hogy az agrár-környezetgazdálkodás témakörében támogatást elnyert speciális intézményük európai viszonylatban is páratlan kezdeményezésként a fenntartható fejlődés és a fenntartható vidékfejlesztés, az ökológiai gazdálkodás terjesztését, oktatását és bemutatását tűzte ki célul. Elmondta: már 1992-ben elkezdték a rendelkezésükre álló területeket átállítani erre a termelési módra, kezdetben helyi kezdeményezésre, különböző szakmai támogatásokat elnyerve, 1994- ben pedig már egy német-magyar együttműködés révén német kormányzati támogatást kaptak, sőt, német szakemberek is érkeztek, hogy tudásukat átadják a hantosiaknak. Ezt a segítőkész nyitottságot a kht. is megőrizte és a szemléletet viszi is tovább, hisz nemcsak népfőiskolát működtetnek az elméleti és gyakorlati ismeretek átadására, de nyitott intézményként bárkinek, aki időben egyezteti velük szándékait, megmutatják, mit is jelent az igazi ökológiai gazdálkodás. Hartai Zsolt l Vértestolna l Elnyert támogatás: 1 900 000 Ft A Gerecse-hegy nyugati völgyében fekvő Vértestolna alig 500 lakosú község. Itt gazdálkodik egyéni vállalkozóként, családi gazdaságában Hartai Zsolt, aki elmondta, hogy növénytermesztéssel, szántóföldi takarmánynövények lucerna, vöröshere, fű, árpa és rozs termesztésével keresi a kenyerét. Összesen 80 hektáron gazdálkodik, a területe azonban egyáltalán nem nevezhető jónak, hisz a talajadottságok és az időjárás mondhatni szélsőségei miatt is minősítették kedvezőtlen adottságúvá. De mint mondja, az e kategóriába való tartozását erősíti az, hogy a KAT 19-es besorolás minden feltételének megfelel egyebek mellett a legközelebbi várostól való távolság, a GDP adatok, a lakosságszám szempontjából, s az egész megyében az övén kívül még egy olyan van, amelyik ebbe a támogatott besorolásba tartozik. A falutól ugyanis Tata 12, Tatabánya 16, a szomszédos települések közül pedig Tardos 5, Tarján 4, míg Héreg 8 kilométer távolságra találhatók. A támogatás lehetősége egyébként számára azt is meghatározta, hogy ezeken a növényeken kívül ne is próbálkozzon mással, mert ezeknek a termesztése bizonyul még mindig a leggazdaságosabbnak. 10

Fejér Pig Sertésértékesítő Szövetkezet l Székesfehérvár l Elnyert támogatás: 70 716 000 Ft Közép-Magyarország egyik legnagyobb volumenű termelői csoportját hozta létre az a 20 különböző méretű gazdaság, amely a Fejér Pig Sertésértékesítő Szövetkezetet alkotja. Az 1 milliárd forint éves árbevételű szövetkezet 30 ezer hízósertést értékesít évente. A szövetkezet képviseletében tájékoztatást adó Igori Mária elmondta, hogy az élőállat nagykereskedelmét fő profilként folytató Fejér Pig a meglehetősen komoly támogatás révén vágóhídi tulajdonrészt vásárolt, minőségbiztosítási rendszert épített ki; a tartás, a takarmányozás, vagyis az állattenyésztés fő feladatainak hatékonyságát növeli, miközben a hízóértékesítés integrálása révén a sertéstartók piaci pozícióját is erősíti. Kiépítették a HACCP nyomon-követési rendszert, kibővítették az ehhez kapcsolódó informatikai rendszert, saját honlapot készítettek és tenyészállattartástechnológiai gépeket nagynyomású mosóberendezéseket, trágyaeltávolító traktort biztosítottak tagjaiknak. Termelői tulajdonú vágóhíd kialakítására létrehozott termelői konzorciumban részjegyet jegyeztek, csakúgy, mint a Magyar Minőségi Sertés Integrációs Kft., mindezt az értékesítés hatékonyságának javítása érdekében. Ifj. Kovács István l Mezőfalva l Elnyert támogatás: 14 000 000 Ft A csaknem 5000 lakosú Mezőfalva nagyközség Fejér megyében található a Mezőföld közepén, a Duna-Sárvíz közötti területen, a Sárvíz szélén. A település minden közművel rendelkezik, belterületi útjai szilárd felületűek, rendezett település. Intézményei jó színvonalúan működnek. A munkanélküliségi ráta 6 % körüli. 2007-ban 157 helyi vállalkozás regisztráltatta magát, amelyek a munkaerő csaknem felét foglalkoztatják. E foglalkoztatási sorba illeszkedik ifj. Kovács István családi gazdasága is. A növénytermesztésből és állattenyésztésből élő Kovács család 150 hektáron kukoricát, 80 hektáron búzát termeszt és közel 1200 sertést tart. Az állatjólét és higiénia témakörben, sertésólak korszerűsítésére fordítható támogatásból első évben egy korábbi marhaistállót építettek át 600 férőhelyes sertéshizlaldára, a második évben korszerűsítették az elletőt, 8 terem kialakításával, a harmadik évre pedig a vemhes koca szálló korszerűsítése maradt. A korszerűsítés az átépítésen túl kényelmi és higiéniai modernizálást is jelentett, hisz az aljzat lebetonozása, az ablakok felújítása, a szellőzés megoldása és korszerűbb etetők beépítése az állatok egészségét óvja, valamint a körülöttük dolgozó emberek munkakörülményeit is javítja. Enyingi Agrár Zrt. l Lajoskomárom-Sáripuszta l Elnyert támogatás: 1 005 411 Ft Lajoskomárom község hazánk egyik legfiatalabb községe. A település helyén a 18. század végén még egy hatalmas, sűrűn benőtt erdő terült el. Ezt a területet az enyingi székhelyű Batthyány család birtokolta, akinek Mezőkomáromban is voltak birtokai, s Lajoskomáromot azzal a szándékkal hozta létre, hogy viszonylag hatalmas földjeit gazdaságosabban meg tudja műveltetni jobbágyaival. Manapság nincs földesúr, és nincs is rá szükség, hisz a térségben a legkorszerűbb módon gazdálkodó vállalkozások, cégek működnek. Közülük talán a legkiemelkedőbb az Enyingi Agrár Zrt., mely 5000 hektáron növényt termeszt, 2100 hektáron pedig állatokat tenyészt és a számukra szükséges takarmányt állítja elő. A 230 főt foglalkoztató vállalat 3600 szarvasmarhát és 85 vegyes korcsoportú lovat tart. A marhaállományból tejelőként tartott 1850 tehén 14 és fél millió liter tejet ad évente. Az állatjólét és higiénia témakörben támogatásként elnyert egymillió forint Pőczéné Strimfli Mária tájékoztatása szerint elsősorban a korszerűsítést szolgálja. A bokszok ugyanis a lovak elkülönített elhelyezését teszi lehetővé, így állatvédelmi és higiéniai szempontból is biztonságosabb megoldást tudtak választani. Nem utolsó sorban így az EU előírásainak megfelelő tartási színvonalat értek el. 11

AGÓRA 19 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. l Balatonfőkajár l Elnyert támogatás: 34 923 465 Ft Balatonfőkajár a Balaton fejénél fekszik, mintegy 4 kilométerre a közvetlen partvonaltól. Eredetileg vízparti település volt, de a tatárjáráskor a völgyben húzódó nagy kiterjedésű mocsárba menekültek az emberek; ezt a mocsarat lecsapolva alakították ki a mai falu helyét. Az itt, Balatonfőkajáron létrehozott Agóra 19 nevű termelői csoport fő profilja a gabona-, dohány-, vetőmag- és takarmánytermesztés és kereskedelem. A cég tagjai 18 kisebb-nagyobb gazdaság által művelt földterületek mérete változó, tavaly 1956 hektár volt. A csoport tagjai által megtermelt és értékesített termés mennyisége a tavalyi évben elérte az 6597,19 tonnát. Az ötéves projekt célja, hogy a környékbeli kistermelőket összefogja, és segítse terményeik értékesítését. Mára e célt sikerült megvalósítani, mert a velük kapcsolatban lévő őstermelők illetve cégek minden évben kedvezőbb áron tudták értékesíteni terményeiket a piacon. Az elnyert támogatási összegekből felépítettek egy 2000 tonna termény befogadására alkalmas könnyűszerkezetes gabonatárolót, így a terményt nem kell rögtön az aratás után értékesíteniük, amikor a piaci árak a legalacsonyabbak. A korszerű tároló segítségével biztonságosan, jó minőségben meg tudják őrizni a terményeinket, és később, mikor az árak növekednek, értékesíteni. Komárom és Környéke Burgonyatermelő Szövetkezet l Komárom l Elnyert támogatás: 48 460 000 Ft A burgonya Amerikában őshonos, ott már mintegy 5000 éve termesztik az őslakosok. Európába először Pizarro expedíciójának egyik szerény útitársaként került az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők révén elterjedt Ázsiában és Afrikában is. Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Napjainkban egy magyar ember évente átlagosan 50 kilogrammot fogyaszt belőle, elmondható, hogy alapvető élelmiszerré vált a századok során. A burgonyatermelő szövetkezet államilag elismert termelői csoportként szervezi a huszonegy szövetkezeti tag piacra jutását, miközben terjeszti körükben a legkorszerűbb termesztéstechnológiai eljárásokat Komáromban és környékén mondja a szövetkezet képviseletében Kecskeméti Lajos elnök. A 12 főt foglalkoztató szövetkezet nettó árbevétele meghaladta a 743 millió forintot, s ez jó alapot ad a biztos munkához. A termelői csoportok működését segítő támogatás révén fontos beruházásokat sikerült megvalósítaniuk: vásároltak két ültetőgépet, egy ágyáskészítő gépet és egy halom felszedőt, az összeg fennmaradó részét pedig forgóeszközök beszerzésére fordították. Mindezeknek köszönhetően értékesítési biztonságot és minden évben az elérhető legjobb árat tudják biztosítani tagjaiknak. Vörös Géza l Héreg l Elnyert támogatás: 4 944 803 Ft Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település. Esztergomtól 29, Tatától 17, Tatabányától 15, a szomszédos Tarjántól és Tardostól pedig 6-6 kilométer távolságra található. Héreg területe és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az Újhegyi szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Néró idejéből való) pénzérméket. Vörös Géza e történelmi múltra visszatekintő Héreg külterületén működteti gazdaságát, elsősorban árutojástermelést folytat. Mint mondja, a munka hatékonysága és az uniós elvárások teljesítése érdekében az állatjólét és higiénia témakörben elnyert jelentős összegű támogatásnak köszönhetően sikerült megvalósítania azokat a már korábban is betervezett beruházásokat, amelyek az állatok biztonságos elhelyezését és tartását szolgálják. Így azon túl, hogy nagyban javult az állatok életkörülménye, megelőzhetők illetve enyhíthetők az időjárás okozta károk is. A projekt megvalósításában Vörös Gézának nincsenek együttműködő külső partnerei, a 3 fős gazdaság maga végzi a munkát. 12

Fehérvár-Tej Tejértékesítő és Beszerző Kft. l Székesfehérvár l Elnyert támogatás: 84 530 000 Ft A fejéri megyeszékhelyen, Székesfehérváron működő kft. főállású munkatárs foglalkoztatása nélkül, 29 termelői csoporttag munkáját koordinálja. Éves nettó árbevételük eléri a 3 milliárd forintot, az általuk értékesített tej mennyiség pedig a 43 millió kilógrammot. A tej nagykereskedelemmel foglalkozó cég képviseletében Istvánfalvi Miklós elmondta, hogy a termelői csoportok működését segítő, jelentős mértékű támogatást a saját előállítású takarmány minőségének biztosítására, korszerű trágyakezelés elősegítésére, minőségbiztosítási rendszer kiépítésére, állategészségügyi feladatok egységes kezelésére, vásárolt takarmányok egységes minőségének biztosítására és extra minőségű tej előállítására fordítják. A korábbi kereskedelmi módokhoz képest újdonságnak számít az állattartók érdekérvényesítő képességének javítása mind a beszerzés mind az értékesítés területén teszi hozzá a szakember. Jó minőségű nyers tej nem várható jó minőségű takarmány nélkül. A saját előállítású takarmány minőségéhez a megvásárolt silózó gép, a különböző tejvizsgáló berendezések, az új informatikai rendszer is hozzájárul. A tej előállításnál is követelmény az élelmiszerbiztonsági és minőségbiztonsági rendszer alkalmazása. Ezért segítettek abban is, hogy tagjaik rendelkezzenek HACCP minőségbiztosítási rendszerrel, valamint az erre épülő nyomon követési rendszerrel. Brigetio Cukorrépatermelő Szövetkezet l Komárom l Elnyert támogatás: 51 100 000 Ft Britetio, Komárom római kori elődje a Duna jobb partján feküdt. Neve a kelta brig főnévből származik, melynek jelentése erőd. A római hódítás előtt a kelták azalusz törzsének települése volt a térségben. Az első század végétől a Római Birodalom részeként fontos határvédelmi szerepet töltött be. A mai Komáromot közúti és vasúti híd köti össze a Duna túlsó partján fekvő, Szlovákiához tartozó Komarnóval. Nedeczky Ferenc, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy nagy nehézségek árán sikerült ebben a térségben életben tartani a cukorrépa-termesztést, de állandó problémát jelent a folyamatos kvótacsökkentés és a kiszámíthatatlan árszint. A 23 tagú szövetkezet a 680 hektáron termelt cukorrépával szerződött a Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Cukorgyárával. Az elnyert támogatás egy részéből 2006-ban vásároltak egy cukorrépa tisztítót, amely körbejár a szövetkezeti tagoknál, mert vagonírozásra csak tisztított cukorrépa kerülhet hangsúlyozta az elnök: a betakarítás, a tisztítás, beszállítás szervezésével egységes és ütemes kampányt tudtunk megvalósítani. Szabó Ferencné l Dabronc l Elnyert támogatás: 1 250 000 Ft Dabronc község Veszprém megye nyugati határa mentén fekvő település, Vas és Zala megyék találkozásánál. A község Sümeg kistérségben található, körjegyzőségi székhelytelepülés, Hetyefő és Zalaerdőd települések tartoznak hozzá. Bár a helység neve szláv eredetet sugall, mégis ősi, magyar kultúr-tájon terül el hazánk legnyugatibb részének egyik kedves, jellegzetes falva Dabronc. Szabó Ferencné e jellegzetesen közép-dunántúli tájon gondozza földterületét. Korábban szántóföldi növényeket termesztett a családi gazdaság, mára azonban áttértek a zöldség zöldborsó, burgonya, vöröshagyma, sárgarépa és petrezselyem termesztésére. Az évenként folyósított 250 ezer forint komoly segítséget jelentett számukra, mert ebből a pénzből gépek is tudtak vásárolni: egy talajmaró gépet. Ez igazán nagy dolog számukra, mert korábban ezt bérmunkával tudták csak megoldani, de a vállalkozóval, akivel addig alkalmanként szerződtek, nehezen tudtak a munkára időt egyeztetni. Ez tehát már nem jelent többé problémát. De a vetőmagok beszerzésében is segítséget jelentett a pénz, arról nem is beszélve, a nyolc hektáron gazdálkodó Szabó Ferencné a támogatás révén az addig bérelt területből saját tulajdonrészt tudott vásárolni, így a megművelt föld fele már a tulajdonában van. 13

Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány l Vértestolna l Elnyert támogatás: 24 122 600 Ft Vértestolna a Gerecse hegység Ny-i részének kis völgyében található, alig 500 lakosú község. A településtől Tata 12, Tatabánya 16 kilométerre van. Ezen az önmagában is gyönyörű helyen, a Vértes és a Zámolyi-medence területen működik a Vértesért létrehozott, közepes méretűnek tekinthető közalapítvány, melynek éves forgalma meghaladja a 100 millió forintot. Ennek az összegnek jelentős részét képezik a sikeres pályázatokon elnyert támogatások. Az átgondolt gazdálkodásnak köszönhetően minden évben sikerül a befektetett eszközeik arányát növelni. Az agrár-környezetgazdálkodás témakörben elnyert támogatást a növényvédőszerek használata és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentésére, valamint a talaj állapotának védelmére és javítására fordították. Ezen kívül a füves élőhelyeken a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfajokban gazdag rétek fenntartását és fejlesztését végzik, védik a helytelen gondozás miatt csökkenő állományú ritka növényeket, madarakat és gerinctelen állatokat. Legalább ennyire fontos, hogy őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok magyar szürke marha tartását támogatják. Mindezek által olyan természetgazdálkodás valósul meg, mely előtérbe helyezi a természeti értékek megőrzését, a fenntartható mezőgazdaságot. Secretum Agrár, Termékbeszerző és Értékesítő Szövetkezet l Tata l Elnyert támogatás: 39 362 699 Ft A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál fekvő Tata az utóbbi fél évszázadban folyamatosan fejlődik. A korábbi nagyközség életében a háború utáni évek ugyan nagy változásokat hoztak, az igazi fejlődés, az építkezés csak jóval később, 1954 után indul meg, amikor Tatát várossá nyilvánították, sőt, 1985-ben hozzácsatolták Agostyán községet is. A Tatán és környékén élő, gazdálkodó emberek az elmúlt évtizedek változásai során megtapasztalták, hogy az összefogásban rejlik az igazi erő. Mikóczy István, a Secretum Szövetkezet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az államilag elismert termelői csoportként működő Secretum a tagjai által megtermelt szőlőt vásárolja fel és értékesíti. A szövetkezetnek 42 tagja van, összesen 550 hektáron vannak a szőlőültetvényeik. Mint az ügyvezető igazgató elmondta, a szövetkezet a tagok munkáját koordinálja, ezen belül növényvédelmi tanácsokat ad, gépeket, szüreti eszközöket biztosít számukra. Ez az összefogás mindenképpen biztonságot jelent a termelőknek, hisz az idei nyomott szőlőárak mellett e nélkül meglehetősen kilátástalan az eladás, a szövetkezet azonban minden tagjától felvásárolja a termést. Mészáros Krisztián l Káptalanfa l Elnyert támogatás: 2 295 028 Ft Káptalanfa Veszprém megye nyugati részén helyezkedik el. A Kígyós patak völgyének peremén futó Nyugat-Kelet irányú, Devecser-Sümeg közötti útvonal mentén települt község, a Bakonyalja és Nyirádi dombság területéhez tartozik. A középkori falu azonosítását egyszerűvé teszi a máig használt Sárosfői major elnevezés. E szép vidéken dolgozik 4 fős gazdaságában Mészáros Krisztán. Az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozó gazda trágyatároló és ellető padozatossá alakítására nyerte el a támogatást, állatjólét és higiénia témakörben. Az összeg révén végzett korszerűsítésnek köszönhetően már nem a talajon tárolják a trágyát, hanem zárt tárolóban, ami egyrészt megfelel az Európai Unió előírásainak, másrészt a higiéniai igényeket is jobban kielégíti. Az elletőnél pedig ezentúl nem szalmán és a trágyában fekszenek az állatok, hanem műanyag padozaton, ami könnyen tisztítható, így ez a munkaterület is higiénikusabb lett. Az állatállomány jelenleg 40 kocából és azok és szaporulatából, valamint 2 kanból áll. A növénytermesztést 58 hektáron végzik. Mint Mészáros Krisztián elmondta, örül, hogy a korszerűsítés révén az ő gazdasága is fokozottabban környezetbarát lett, s úgy tapasztalja, a támogatási rendszer jó hatással van a felzárkózásra is. 14

A közép-dunántúli régió vidékfejlesztési támogatásai számokban 2005-2008 13 464 510 871 Ft 198 265 586 Ft 747 430 814 Ft 775 156 885 Ft 21 892 970 Ft 695 012 619 Ft Mezőgazdasági területek erdősítése Országos összesített adatok Kedvezőtlen adottságú területek támogatása 115,849,577,588 Ft Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Agrár-környezetgazdálkodás 5,540,048,401 Ft 665,126,408 Ft 3,688,094,383 Ft Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése 20,679,069,163 Ft 7,443,876,755 Ft 15

2008-ban és 2009-ben megjelenő támogatási lehetőségekről az alábbi ügyfélszolgálatokon tájékozódhat Megye Kirendeltség címe Levelezési cím Telefon Fax E-mail Bács-Kiskun 6000 Kecskemét, Kisfaludy u.5. 6001 Kecskemét, Pf.:470 76/814-520 76/814-540 76/814-521 kecskemet@mvh.gov.hu Baranya 7621 Pécs, Rákóczi út 17. 7602 Pécs, Pf.: 365 72/814-520 72/814-521 pecs@mvh.gov.hu Békés 5600 Békéscsaba, Temető sor 8. 5620 Békéscsaba, Pf.: 45 66/814-520 66/814-521 bekescsaba@mvh.gov.hu Borsod-Abaúj-Zemplén 3500 Miskolc, Mindszent tér 1. 3501 Miskolc, Pf.: 646 46/814-900 46/814-901 miskolc@mvh.gov.hu Csongrád 6723 Szeged, Római krt. 21. 6701 Szeged, Pf.: 26. és 504 62/814-900 62/814-901 szeged@mvh.gov.hu Fejér 8000 Székesfehérvár, Deák F. u. 7-9. 8002 Székesfehérvár, Pf.: 297 22/814-520 22/814-521 szekesfehervar@mvh.gov.hu Főváros és Pest 1054 Budapest, Alkotmány u. 29. 1391 Budapest, Pf.: 248 1/814-8900 1/814-8901 1/814-8962 pest@mvh.gov.hu Győr-Moson-Sopron 9021 Győr, Munkácsy u. 20. 9021 Győr, Munkácsy u. 20. 96/814-542 96/814-521 96/814-543 gyor@mvh.gov.hu Hajdú-Bihar 4034 Debrecen, Vágóhíd u. 2. 4001 Debrecen, Pf.: 551 52/814-520 52/814-544 52/814-521 debrecen@mvh.gov.hu Heves 3300 Eger, Maczky Valér út 2. 3301 Eger, Pf.: 169 36/814-520 36/814-521 eger@mvh.gov.hu Jász-Nagykun-Szolnok 5000 Szolnok, József Attila u. 36. 5002 Szolnok, Pf.: 111 56/814-523 56/814-525 56/814-521 szolnok@mvh.gov.hu Komárom-Esztergom 2800 Tatabánya, Vértanúk tere 1. 2801 Tatabánya, Pf.: 1394 34/814-520 34/814-521 tatabanya@mvh.gov.hu Központi ügyfélszolgálat 1095 Budapest, Soroksári út 22-24. 1385 Budapest 62 Pf.: 867 1/374-3603, 1/374-3604 1/475-2114 ügyfelszolgalat@mvh.gov.hu Nógrád 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 3101 Salgótarján, Pf.: 123 32/814-520 32/814-521 salgotarjan@mvh.gov.hu Somogy 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3. 7400 Kaposvár, Petőfi tér 1-3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 422. 82/814-900 82/814-920 42/814-900 42/814-906 82/814-901 82/814-921 kaposvar@mvh.gov.hu 42/814-901 nyiregyhaza@mvh.gov.hu Tolna 7100 Szekszárd, Augusz I. u. 9-11. 7101 Szekszárd, Pf.: 251 74/814-520 74/814-521 szekszard@mvh.gov.hu Vas 9700 Szombathely, Rákóczi F. u. 1. 9701 Szombathely, Pf.: 245 94/814-520 94/814-521 szombathely@mvh.gov.hu Veszprém 8200 Veszprém, Levendula u.1. 8202 Veszprém, Pf.: 791 88/814-900 88/814-920 88/814-901 88/814-921 veszprem@mvh.gov.hu Zala 8900 Zalaegerszeg, Kis u. 1. 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 142 92/814-900 92/814-901 zalaegerszeg@mvh.gov.hu Kiadja a Földművelésügyi Minisztérium NVT Irányító Hatósága. A kiadvány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében készült. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tevből támogatást elnyertek listája a www.fvm.hu és a www.mvh.gov.hu oldalakon lesz megtalálható. Közép-dunántúli régió. A vidékfejlesztési támogatásokról szóló kiadványok 814 655 példányban jelennek meg.