Mezőföldi Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű Társaság víziközmű-szolgáltatási ÜZLETSZABÁLYZATA (tervezet) Név, beosztás Dátum Aláírás Jóváhagyta Csapó Sándor ügyvezető 2013. május 30. 1
Tartalomjegyzék A. Bevezetés... 4 I. A Szolgáltató adatai... 4 II. Az Üzletszabályzat célja... 6 III. Az Üzletszabályzat hatálya... 6 IV. Az Üzletszabályzat részei... 7 V. Az Üzletszabályzat kidolgozásánál figyelembe vett legfontosabb jogszabályok... 7 B. Fogalmak... 7 C. A szolgáltatások... 12 VI. Ivóvíz ellátás... 12 VII. Szennyvízelvezetés, tisztítás... 13 VIII. Csapadékvíz elvezetés... 13 IX. Mellékszolgáltatás... 13 X. Locsolóvíz szolgáltatás... 14 XI. A Szolgáltató nem alaptevékenységnek minősülő tevékenységeinek felsorolását és azoknak a szolgáltatási díjon felüli díjának mértékét a 11. sz. melléklet tartalmazza.... 15 XII. A hálózatra csatlakozás, bekötés... 15 1. Lakossági ivóvíz-, szennyvízbekötés... 15 2. Közületi ivóvíz-, szennyvízbekötés... 16 3. Közkifolyók, tűzcsapok... 18 4. Szabálytalan közműhasználat... 18 XIII. Minőség-ellenőrzés... 21 XIV. Hibaelhárítás... 22 D. Ügyfélszolgálat, Felhasználói megkeresések, Szerződéskötési kötelezettség... 22 XV. Ügyfélszolgálat... 22 XVI. Felhasználói megkeresések... 23 XVII. A szolgáltatást igénybe venni kívánó személyek szerződéskötési igények kezelése... 25 XVIII. Szerződéskötési kötelezettség... 26 E. Adatvédelem... 27 F. Fogyasztóvédelem... 28 G. Általános Szerződési Feltételek... 29 XIX. Az Általános Szerződési Feltételek fogalma, a Közüzemi szerződés szükséges tartalmi elemei... 29 XX. A Közüzemi szerződés létrejötte... 31 XXI. A Közüzemi szerződés tárgya, típusai... 31 2
XXII. A Közüzemi szerződés hatálya... 32 XXIII. A Felhasználó jogai és kötelezettségei... 32 XXIV. A Szolgáltató jogai és kötelezettségei... 34 XXV. Tulajdoni (érdekköri) határok... 36 XXVI. A Víziközmű-szolgáltatás minősége... 36 XXVII. A Víziközmű-szolgáltatás mennyisége... 37 XXVIII. Mérés, mérőeszközök... 37 1. Mérés... 37 2. A mérők leolvasása... 38 3. Mérőcsere... 39 XXIX. A szolgáltatás díja... 40 XXX. Számlázás, számlareklamáció, a szolgáltatási díj megfizetése... 41 1. Számlázás... 41 2. Számlakiegyenlítés módjai... 42 3. Számlakifogás... 42 XXXI. A Közüzemi szerződés módosítása, változás a Felhasználó személyében 43 XXXII. Szerződésszegés esetei... 44 XXXIII. A Szolgáltatás szünetelése, korlátozása, felfüggesztése... 45 XXXIV. A Közüzemi szerződés megszűnése... 47 XXXV. A Közüzemi szerződés megszüntetése... 47 XXXVI. A mellékszolgáltatásra vonatkozó különös rendelkezések... 48 XXXVII. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás... 50 1. A bekötővezeték létesítése... 50 2. A közműfejlesztési hozzájárulás mértéke... 51 3. A Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználás körének a meghatározása... 51 4. A Víziközmű-fejlesztési hozzájárulási szerződés kötelező tartalmi elemei 51 5. A megszerzett Közműfejlesztési kvóta szabályozása... 52 6. Kötelező nyilvántartás vezetése... 52 XXXVIII. Egyéb rendelkezések... 53 1. Engedményezés... 53 2. Vitarendezés... 53 H. Mellékletek... 54 I. Függelékek... 54 MEZŐFÖLDVÍZ Kft. 3
A. Bevezetés I. A Szolgáltató adatai 1. A társaság bemutatása Mezőföldi Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű A társaság neve: Társaság Székhelye/honlapja: 7030 Paks, Kölesdi út 46. / www.mezofoldviz.hu Az alapítás időpontja: 1993. 06. 15. Működési forma: korlátolt felelősségű társaság Cégjegyzék szám: 17-09-001805 A társaság adószáma: 11283144-2-17 A társaság képviselője: Csapó Sándor ügyvezető igazgató A Felügyelő Bizottság tagjai: A társaságnál háromtagú felügyelő bizottság működik. Tagjai 2012-ben: Bordács József, elnök Potápi Árpád János Gelencsérné Tolnai Klára Tulajdonosok: Paks Város Önkormányzata Györköny Község Önkormányzata Madocsa Község Önkormányzata Sárszentlőrinc Község Önkormányzata Előszállás Község Önkormányzata Daruszentmiklós Község Önkormányzata Bölcske Község Önkormányzata Bonyhád Város Önkormányzata Hidas Község Önkormányzata Cikó Község Önkormányzata Kismányok Község Önkormányzata Bonyhádvarasd Község Önkormányzata Györe Község Önkormányzata Izmény Község Önkormányzata Kakasd Község Önkormányzata Kisdorog Község Önkormányzata Kisvejke Község Önkormányzata Lengyel Község Önkormányzata Mőcsény Község Önkormányzata 4
Nagymányok Város Önkormányzata Závod Község Önkormányzata Váralja Község Önkormányzata Baracs Község Önkormányzata Németkér Község Önkormányzata Kisapostag Község Önkormányzata Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Nagyvenyim Község Önkormányzata Nagydorog Nagyközség Önkormányzata Apátvarasd Község Önkormányzata Erdősmecske Község Önkormányzata Feked Község Önkormányzata Lovászhetény Község Önkormányzata Martonfa Község Önkormányzata Nagypall Község Önkormányzata Óbánya Község Önkormányzata Ófalu Község Önkormányzata Pécsvárad Város Önkormányzata Véménd Község Önkormányzata Zengővárkony Község Önkormányzata Szilágy Község Önkormányzata Mágocs Város Önkormányzata Százhalombatta Város Önkormányzata Dunaföldvár Város Önkormányzata Rácalmás Város Önkormányzata Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata Tengelic Község Önkormányzata Pusztahencse Község Önkormányzata Gerjen Község Önkormányzata A társaság főbb tevékenységei: A Mezőföldvíz Kft. fő tevékenységei a víztermelés, - kezelés és elosztás, valamint a szennyvízbegyűjtés, - tisztítás. A vízellátás 48 települést érint. A fogyasztóhelyek száma mintegy 50 ezer. A vízvezetékhossz 680 km. A szennyvízszolgáltatás ellátási területen 23 települést érint. Társaságunk üzemelteti a paksi (3400 m 3 /d kapacitás), a madocsai (1800 m 3 /d kapacitás) és a bonyhádi (2250 m 3 /d kapacitás) szennyvíztelepet. A csatornahálózat hossza: 454 km. Az alaptevékenységhez kapcsolódó másodlagos tevékenységek egészítik ki: paksi fürdőszolgáltatás, paksi önkormányzati kommunális jellegű feladatok átvállalása: csapadékvíz-elvezetés, ár- és 5
belvízvédelmi feladatok, zsilipek, locsolóvezetékrendszer, hévízkút, szökőkút üzemeltetése és karbantartása. Az egyéb szolgáltatások elsősorban építési munkákat (bérleti díj terhére végzett felújítások, közmű rekonstrukciók és beruházások, közműkiváltások, mellékmérő cserék, házi bekötések építése, lakatosipari karbantartási munkák, villanyszerelési és automatizálási munkák) takarnak, valamint minősített vízminőség-ellenőrző laboratóriumunkban foglalkozunk saját és bérlaborálással is. II. Az Üzletszabályzat célja A Szolgáltató az Üzletszabályzatában a hatályos jogszabályok figyelembe vételével meghatározza az általa nyújtott víziközmű-szolgáltatásokkal és a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos általános szerződési feltételeket, valamint egyéb, a szolgáltatással összefüggő lényeges feltételeket. A Szolgáltató minden tőle elvárhatót megtett annak érdekében, hogy az Üzletszabályzat minden tekintetben megfeleljen a kiadása napján hatályos jogszabályoknak. Ha jogszabályváltozás miatt vagy egyéb okból az Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a vonatkozó jogszabályokkal vagy azzá válik, akkor az ellentétes rendelkezés semmis. Az Üzletszabályzat bármely rendelkezésének semmissége a többi rendelkezés érvényességét nem érinti. Az érvénytelen rendelkezések helyett a vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. III. Az Üzletszabályzat hatálya Az Üzletszabályzat területi hatálya kiterjed az a Szolgáltató által megkötött üzemeltetési szerződésekben meghatározott Ellátási területre (1. sz függelék). Az Üzletszabályzat hatálya a Szolgáltatóra, a Felhasználókra és egy vagy több víziközmű-szolgáltatást igénybe venni kívánó természetes vagy jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra és szervezetre terjed ki. Az Üzletszabályzat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyásával lép hatályba melyet a Szolgáltató a határozat közlésétől számított három napon belül a honlapján közzétesz, továbbá a jóváhagyott Üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben jól látható módon helyezi el. 6
IV. Az Üzletszabályzat részei Az Üzletszabályzat a következő részekből áll: 1. a jelen Üzletszabályzat törzsszövege (különösen a G. pontban található ÁSZF-t) ; 2. a Mellékletek; és 3. a Függelékek. V. Az Üzletszabályzat kidolgozásánál figyelembe vett legfontosabb jogszabályok 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Víziközmű törvény) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (adatvédelmi törvény) 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 1997. évi CLV törvény a fogyasztóvédelemről (fogyasztóvédelemről szóló törvény) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről, és a végrehajtására kiadott 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet 1959.évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelmének szabályairól 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelennek minősülő feltételekről 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 47/1999. (XII.28) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról. B. Fogalmak A jelen Üzletszabályzat alkalmazása során az alábbi fogalmak jelentése a következő: 7
1. Átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két Víziközműrendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt Víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit; 2. Átvétel igazolására alkalmas módon történő értesítésnek minősül különösen a tértivevényes levél útján vagy a személyesen (kézbesítő útján) történő értesítés, ideértve azt az esetet is, ha a Felhasználó dokumentáltan megtagadja vagy visszautasítja az átvételt; 3. Bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő; 4. Csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvízbekötővezeték végpontjától a Házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezetékhálózat, amely az érintett felhasználási helyek közös tartozékát képezi; 5. Ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a Felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi; 6. Felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó igénybe veszi; 7. Felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást Közüzemi szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a Felhasználási hely tulajdonosa, vagy azt egyéb jogcímen használja; 8. Házi ivóvízhálózat: a Felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna); 9. Házi szennyvízhálózat: a Felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló - az ingatlan alkotórészét képező - vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű); 10. Hivatal: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Viziközmű törvény alapján ágazati hatósági feladatokat ellátó engedélyező hatóság; 11. Ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a Házi ivóvízhálózat vagy a Csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a Bekötési vízmérő, amely a) Bekötési vízmérő esetében aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, 8
ab) egyéb esetekben a Bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény Bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a Bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed, b) Bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed, 12. Ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll; 13. Közcélú vízilétesítmény: az ivóvíz- és Szennyvíz törzshálózatot és a hozzájuk kapcsolódó bekötővezetékeket is tartalmazó, az ellátásért felelős közigazgatási területének belterületén 50 főnél nagyobb állandó bejelentett lakcímmel és folyamatos életvitel szerű ott tartózkodással rendelkező Lakossági Felhasználói csoport számára víziközmű-szolgáltatás biztosítására alkalmas víziközmű-rendszer; 14. Közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap; 15. Közüzemi szerződés: egy vagy több víziközmű-szolgáltatás igénybevételére irányuló, a Szolgáltató és a Felhasználó között létrejött szerződés, amely a jelen Üzletszabályzat G pontjában meghatározott ÁSZF-ből és az egyedi szerződésből áll; 16. Lakossági Felhasználó: az a természetes személy Felhasználó, aki a víziközmű-szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenységhez veszi igénybe, valamint a társasház és a lakásszövetkezet; 17. Meglévő vízközmű felújítása: már meglévő víziközműveken végzett olyan tevékenység, amely teljesen, vagy megközelítőleg visszaállítja az egyes tárgyi eszközök eredeti műszaki állapotát (kapacitását, pontosságát), gondoskodik annak pótlásáról, de nem eredményez mennyiségi és/vagy minőségi többletet; 18. Meglévő víziközmű bővítése, rekonstrukciója: már meglévő víziközműveken végzett olyan korszerűsítési tevékenység, amelynek eredményeként a tárgyi eszközök mennyisége, vagy műszaki állapota, műszaki színvonala, üzembiztonsága, funkciója, kapacitása bővül. 19. Mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közüzemi szerződés; 20. Mellékvízmérő: a Bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő; 21. Rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - 9
alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés); 22. Saját célú vízilétesítmény: Közcélú vízilétesítménynek nem minősülő, így különösen a üzemi, háztartási vagy mezőgazdasági célú vízilétesítmény; 23. Szennyvíz-bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha a) gravitációs: telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 méter távolságra telepített ellenőrző aknáknak, vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában aa) telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, ab) nem telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala b) kényszeráramoltatású: szennyvizet a gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetén a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja vagy vízbevezető rácsozata, továbbá a szennyvizet kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetében az átemelő szivattyú, vagy vákuumszelep elhelyezésétől függetlenül - a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja vagy vízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep fogyasztó felüli oldala; 24. Szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll; 25. Szolgáltatási pont: a) ivóvíz-szolgáltatási pont: aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja, ab) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont, ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja, b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhsználó felőli végpontja, amely ba) gravitációs bekötővezeték esetén: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában baa) zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, bab) nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén: 10
bba) az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata, bbb) az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetében az átemelő szivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep Felhasználó felőli oldala, bc) a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont, bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont, be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja; 26. Szolgáltató: Mezőföldi Regionális Víziközmű Korlátolt Felelősségű Társaság; 27. Új víziközmű létesítése: az ellátásért felelős közigazgatási területén végzendő, még nem létező víziközmű létesítmény megvalósításával kapcsolatos valamennyi beruházási cselekmény; 28. Vhr.: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet.; 29. Víziközmű: olyan Közcélú vízilétesítmény, amely a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, és b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja; 30. Víziközmű-fejlesztés: új víziközmű létesítésével, Meglévő víziközmű felújításával és bővítésével kapcsolatos tevékenységek összessége; 31. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás: olyan nem Lakossági Felhasználó által fizetendő díj, amelyet: a) közüzemi szerződéskötés esetén az ingatlanon biztosítandó szolgáltatási kapacitásért; b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás Felhasználó által kezdeményezett bővítéséért; c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) Felhasználó által igényelt emelése vagy speciális víziközmű rekonstrukció esetében a víziközmű-szolgáltató részére kell fizetni. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. 11
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kizárólag a Víziközmű-fejlesztésre, a vízbázisok védelmére és az esetleges pályázati források önerő biztosítására lehet fordítani; 32. Víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a Víziközműfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége; 33. Víziközmű-rendszer: víziközművek olyan összefüggő, szigetüzemben működő vagy átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolható rendszere, mely önmagában vagy átadási ponton keresztül történő ivóvízátvétellel vagy szennyvíztovábbítással kiegészülve - ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást - képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit; 34. Víziközmű-szolgáltatás (szolgáltatás): a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az egyesített rendszerű csapadékvízelvezetés (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok) közül egy vagy több, a víziközmű-szolgáltató által a Felhasználók részére nyújtott szolgáltatás; 35. Víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy b) amelyről a keletkező szennyvizet részben vagy egészben Szennyvízbekötővezetéken keresztül a szennyvízhálózatba vezetik be, 36. Viziközmű törvény: a Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény; 37. Víziközmű üzemeltetése: a Víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése; 38. Víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközműszolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás; C. A szolgáltatások VI. Ivóvíz ellátás A közüzemi ivóvíz szolgáltatás során a Szolgáltató a 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minőségű vizet biztosít a Szolgáltatási ponton. A Szolgáltató a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően, a Víziközmű teljesítőképességének mértékéig köteles szolgáltatni. 12
VII. Szennyvízelvezetés, tisztítás A közüzemű szennyvízelvezetés során a Szolgáltató a szolgáltatási ponton átvett szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetésével, a szennyvíz tisztítótelepen történő tisztítása után a befogadóba vezetéssel, valamint az elvezetés és tisztítás során keletkezett hulladékok és szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésével biztosítja a szolgáltatást. A Szennyvíz-törzshálózatba csak olyan minőségű és mennyiségű szennyvíz vezethető be, amely az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, a szennyvízelvezető és tisztító mű állagát nem károsítja, rendeltetésszerű működését, valamint a tisztítás során keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezését nem akadályozza. A szennyvíz minőségének feltételeit jogszabály határozza meg. A Szolgáltató csak olyan minőségű és összetételű szennyvíz elvezetését és tisztítását vállalhatja, melyek tisztítására a szennyvíztisztító mű alkalmas. A környezetvédelmi hatóság a káros mértékű szennyezést kibocsátó Felhasználó tevékenységét korlátozhatja, illetve szüneteltetheti. A Szolgáltató a Szennyvíz törzshálózatba bocsátott szennyvíz kibocsátási körülményeit, a kibocsátott szennyvíz minőségét előzetes értesítés nélkül jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzésről a Felhasználó és a Szolgáltató közösen jegyzőkönyvet (6. számú melléklet) vesz fel, a szennyvíz minőségi vizsgálatáról pedig melyet a Szolgáltató akkreditált laboratóriumában vizsgál be szakvélemény készül. Az ellenőrzés megállapításaira a Felhasználó bizonyítékai bemutatása mellett észrevételt tehet. Gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat esetén a Szolgáltató az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlap szintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a Felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállásáról a Felhasználó a Szolgáltatóval történő műszaki bejárást követően tájékozódhat; új bekötés esetén erre a Szolgáltató az igénybejelentéssel hívja fel az érintett Felhasználó figyelmét. VIII. Csapadékvíz elvezetés Egyesített rendszerű csatornahálózatba a Szolgáltatóval történő megállapodás esetén vezethető be csapadékvíz, amely esetben a Felhasználó köteles díjat fizetni. Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet bevezetni tilos. IX. Mellékszolgáltatás A Felhasználási helyen belül a Mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az a Felhasználási hely tulajdonosával vagy az azt egyéb jogcímen használóval (továbbiakban együtt: elkülönített vízhasználó) a tulajdonos hozzájárulásával a 13
Szolgáltató mellékszolgáltatási szerződést köthet a Bekötési vízmérőn keletkezett és Mellékvízmérővel mért vízfogyasztás díjelszámolásának céljából. A Mellékszolgáltatási szerződés kizárólag írásban jön létre. A Felhasználási helyet egyéb jogcímen használóval kötött Mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználási hely tulajdonosa az elkülönített vízhasználóval egyetemlegesen felel. A Mellékszolgáltatási szerződés megkötésének feltételeit a jogszabály határozza meg. A Mellékszolgáltatási szerződés feltételeinek megfelelő elkülönített vízhasználó részére a Szolgáltató az igénybejelentést követő 15 napon belül megküldi szerződéses ajánlatát. A szerződéses ajánlatban foglaltak a Szolgáltatót 30 napig kötik. X. Locsolóvíz szolgáltatás A Szolgáltató lehetőséget nyújt a meglévő Bekötési vízmérő utáni locsoló vízmérő kialakításához. A locsoló vízmérő beépítési helyének kialakítása, és ezt követően a locsoló vízmérő beépítése a Felhasználó feladata. A beépíthető vízmérő típusa: lehet hagyományos vagy távleolvasható mérő. A mérő kiépítését követően a Szolgáltató előzetes írásbeli értesítést követően helyszíni ellenőrzést tarthat. A vízmérő nyilvántartásba vételét személyesen, ügyfélszolgálati irodákban lehet kezdeményezni, a megfelelő díj befizetésének vállalásával. A mérőhely kialakításának ellenőrzése a plombálással egyidejűleg, a Felhasználóval előre egyeztetett időpontban történik. A locsoló vízmérő szennyvizet nem eredményező vízfogyasztás mérésére, kizárólag locsolási célra szolgál. A mérő utáni vezetéket házi vízellátó rendszerrel összekötni tilos. A locsoló vízmérő használatát a Szolgáltató folyamatosan ellenőrzi és bármikor ellenőrizheti a jelen Üzletszabályzat rendelkezései alapján. Amennyiben a fentiektől eltérő használatot állapít meg, a számlázási kedvezményt a Szolgáltató felfüggeszti, és egyben a szerződésszegés következményeit kell alkalmazni, egyben visszamenőlegesen leszámlázza a locsolómérőn mért vízmennyiségre is a csatornadíjat. A locsoló vízmérő beépítésével egyidejűleg további kedvezmény nem alkalmazható A Felhasználó nem vezetheti a locsolóvizet a Szennyvíz-törzshálózatba. A locsolóvíz szolgáltatás településenként eltérő, erről a Felhasználó a Szolgáltató honlapján tájékozódhat. 14
XI. A Szolgáltató nem alaptevékenységnek minősülő tevékenységeinek felsorolását és azoknak a szolgáltatási díjon felüli díjának mértékét a 11. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató, a Felhasználó, illetve elkülönített vízhasználó közötti szerződések teljesítésében résztvevő harmadik felek, és az általuk végzett tevékenységek: - Szolgáltató a víz- és szennyvízdíj tartozások beszedésére követeléskezelő(ke)t alkalmazhat, - a Szolgáltató hálózatépítést, vízbekötést, hibaelhárítást követő földmunkák és burkolatbontás helyreállítási munkáira vállalkozót alkalmazhat, - a Szolgáltató a szennyvízszolgáltatás hibaelhárítási feladatainak elvégzésére vállalkozót alkalmazhat. XII. A hálózatra csatlakozás, bekötés Víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezheti a Szolgáltatónál, amely a bekötés lehetőségeiről részletes tájékoztatást ad. A bekötés műszaki alapfeltétele, hogy az ingatlan az Ivóvíz- és/vagy a Szennyvíz törzshálózat mentén feküdjön. Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A megállapodás hiányában a jegyző is alapíthat vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat a szomszédos ingatlanra. A szerződésnek tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a Szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell. A bekötés létesítésére vonatkozó igényt a Szolgáltatónak írásban kell bejelenteni, az ivóvíz, szennyvíz bekötés létesítésére vonatkozó megrendelő lap kitöltésével. 1. Lakossági ivóvíz-, szennyvízbekötés A lakossági igényeket a Szolgáltató fogadja, és tájékoztatást ad az eljárás rendjéről, valamint a bekötés műszaki megvalósíthatóságáról. A Vhr. 5. sz. mellékletében részletezett tartalmú ivóvíz-, csatornabekötési tervet, valamint a kitöltött és aláírt megrendelő lapot Szolgáltatónak a tájékoztatóban megjelölt illetékes szervezeti egységéhez kell eljuttatni. A bekötésre vonatkozó tervdokumentációt nem kell elkészíteni, ha a törzshálózati ivóvízvezeték az ivóvízbekötéssel együtt épül ki, és mindezeket a kiviteli tervek tartalmazzák, valamint a geodéziai bemérése a törzshálózati ivóvíz vezetékkel együtt megtörtént. Ez a bekötési dokumentáció az engedélyezéstől számítva 1 évig érvényes. 15
A tervhez csatolni kell az egyéb közszolgáltatók nyilatkozatát, illetőleg amennyiben a bekötést nem a tulajdonos kéri, a tulajdonos írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát. A vízigény nagyságára vonatkozóan önkormányzati igazolás csatolása szükséges a benyújtandó tervdokumentációhoz. Amennyiben a törzshálózati ivóvízvezeték kiépítése társulati úton valósult meg, úgy az ivóvízbekötésekhez szükséges a társulati hozzájárulás is. Az egyéb csatolandó dokumentumok a Szolgáltató részletes tájékoztatójában szerepelnek. A Szolgáltató az elkészült tervet véleményezi. A Szolgáltató a jóváhagyott tervek és a bekötési árjegyzék alapján az elvégzendő bekötés bekerülési költségéről (bekötés létesítéséhez szükséges munkák, helyszíni szemle, vízzárósági, és nyomáspróbák, nyíltárkos bemérés) a megrendelőt tájékoztatja, az összeg megfizetésére vonatkozó felhívást és a Szolgáltató által aláírt 2 példányos szolgáltatási szerződést ad a megrendelő részére. Az egyedi csatlakozási pont kiépítési díjának befizetését és a szerződés aláírását (XX. pont) követően a Felhasználó és Szolgáltató a bekötés elvégzésének időpontját egyezteti. A fentiek teljesítése és a költségek megelőlegezése esetén a Szolgáltató az ivóvízbekötést elvégzi. A bekötés elvégzésére vonatkozó dokumentumokat ki kell tölteni, valamint a megrendelővel és/vagy az ingatlan tulajdonosával, vagy megbízottjával alá kell íratni. Az új bekötés üzembe helyezése, csak érvényes Közüzemi szerződés birtokában lehetséges. A szennyvízbekötő vezeték megépítését és a törzshálózatra történő rákötését a Szolgáltató a megrendelő igénybejelentése alapján, a jogszabályokban meghatározott módon köteles elvégezni. Fenti munkákat a Szolgáltató hozzájárulásával - a Felhasználó által megbízott építés-kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti. A költségeket mindkét esetben a megrendelő viseli. Amennyiben a szennyvízbekötést nem a Szolgáltató végzi, a bekötés megvalósítása során a Szolgáltató szakfelügyeletet biztosít, mely tevékenységet díjazás ellenében (11. számú melléklet) végzi. A kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről a bekötést kezdeményező kezdeményezésére a víziközmű-szolgáltató gondoskodik. 2. Közületi ivóvíz-, szennyvízbekötés Gazdálkodó szervezet által megrendelt bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg a szolgáltatás minőségének igényelt javításához - lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével - a Szolgáltató részére Víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni (XXXVIII. pont). A közületi igényeket a Szolgáltató fogadja, ahol a megrendelő üzemeltetői nyilatkozatban tájékoztatást kap az eljárás rendjére, valamint a műszaki megvalósíthatóságra vonatkozóan, amelyben az alábbiakat kell rögzíteni: - az ingatlan közüzemi ivóvízvezetékről ellátható-e, a közüzemi szennyvízvezetékre bekapcsolható-e vagy már rendelkezik meglévő bekötéssel, - Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértéke, - szükséges tervdokumentáció. 16
A 3 példányban elkészített bekötési tervet a Szolgáltató 15 napon belül véleményezi, amennyiben szükséges módosításra, hiánypótlásra, vagy megfelelő új terv készítésére visszaadja. A tervek elbírálára során, tervező nyilatkozat alapján kerül meghatározásra a Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összege. Az üzemeltetői nyilatkozatot a tervek beérkezését követően 15 napon belül ki kell adni, mellyel párhuzamosan meg kell kötni a víziközműfejlesztési megállapodást. A Szolgáltató által aláírt 2 példányos szolgáltatási szerződést is a megrendelő részére át kell adni. A bekötés elkészítésének előfeltétele a Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás amennyiben a megrendelő kötelezett annak megfizetésére és az új egyedi csatlakozási pont kiépítési (bekötés-szerelés) díjának befizetése, az egyéb hatósági hozzájárulások, engedélyek másolati példányának Szolgáltató részére történő átadása és a Közüzemi szerződés megkötése. A bekötés időpontját a Szolgáltató és a Megrendelő - szükség esetén az ingatlan tulajdonosát is bevonva - egyezteti. A fentiek teljesítése esetén a Szolgáltató az ivóvíz-, szennyvízbekötést, a Felhasználóval egyeztetett időpontban elvégzi. A bekötés elvégzését és üzembe helyezését a vonatkozó nyomtatványok aláírásával a helyszínen igazoltatni kell a megrendelővel és/vagy az ingatlan tulajdonosával, vagy megbízottjával. Amennyiben a szennyvízbekötést a Szolgáltató végzi: A jóváhagyott tervek alapján az elvégzendő bekötés áráról megrendelőnek a terv jóváhagyását közlő határozat kiadásával egy időben tájékoztatást kell adni. A szolgáltatási szerződés megrendelő által történő aláírását és az egyéb hatósági hozzájárulások, engedélyek másolati példányának Szolgáltató részére történő átadását követő 15 napon belül, a megrendelő és Szolgáltató időpontot egyeztet a bekötés megvalósításáról. A szennyvízbekötést a Szolgáltató a tervdokumentáció alapján elvégzi. A bekötésszerelési munka elkészítése, valamint a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próba elvégzése után a bekötővezeték üzembe helyezhető. A vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próba eredményét a munkalapon rögzíteni kell. A bekötés elvégzésére vonatkozó dokumentumokat a helyszínen ki kell tölteni, a Megrendelővel és/vagy az ingatlan tulajdonosával, vagy megbízottjával alá kell íratni Amennyiben a szennyvízbekötést nem a Szolgáltató végzi: Az eljárás azonos a fentiekkel, az alábbi különbséggel: - A Szolgáltató a bekötés megvalósítása során szakfelügyeletet biztosít, melyről a megrendelőnek számlát ad át, aki megfizeti a bekötés ellenértékét, amely összeg tartalmazza a geodéziai bemérés díját is. - A szennyvízbekötést végző kivitelezőnek a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próba eredményét rögzítő dokumentumokat át kell adni a Szolgáltatónak. 17
3. Közkifolyók, tűzcsapok A közkifolyók vizét a közműves vízellátásba be nem kötött, vagy ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése alatt álló ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe háztartási vízszükségletük biztosítására. Ettől eltérő használathoz a Szolgáltató és a polgármester együttes, előzetes írásbeli jóváhagyása szükséges. A Szolgáltató a közterületi vízvételi hely ivóvízmérőiről nyilvántartást vezet, melyben köteles feltüntetni a Felhasználó nevét, a Felhasználói helyet magában foglaló törzshálózati közkifolyó pontos megjelölését, az ivóvízmérő azonosító adatait, a leolvasáskori vízmérő állásokat, a leolvasási időszak alatti fogyasztásokat és minden lényeges egyéb adatot. A nyilvántartásba Felhasználó az őt érintő Felhasználási hely vonatkozásában betekinthet. A települési önkormányzat ellenőrzi, hogy a közkifolyóról történő ivóvíz vételezést csak a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói, illetve az egyébként jogosultak vehessék igénybe. A fogyasztás meghatározása szempontjából a Bekötési vízmérő az irányadó. A vízfogyasztás mennyiségét vízmérő hiányában arányosítással, átalánnyal vagy műszaki számítással kell megállapítani. A víznek a közterületen lévő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez a Szolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. 4. Szabálytalan közműhasználat Minden olyan tevékenység, amely a jogszabályokban, illetve a Szolgáltató által kialakított szabályozásokban, a Szolgáltató és a Felhasználó között fennálló közüzemi szerződésben, üzletszabályzatban és egyéb megállapodásokban rögzítettektől eltérő módon történő víziközmű-használat vagy ennek kísérlete. A Felhasználó szerződésszegését a Szolgáltatónak kell bizonyítania. A mérő leszerelését megakadályozó zárak (plomba, vipak, biztonsági matrica) sérülésére a Szolgáltató kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha azt a Felhasználó vagy képviselője dokumentáltan, azonosítható módon, sérülésmentesen vette át tőle. Lejárt hitelességű fogyasztásmérő esetében a Szolgáltató szabálytalan közműhasználatra kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje, a Felhasználó érdekkörében fennálló okokból nem vezetett eredményre, és ennek érdekében a mérőhelyre való bejutást kezdeményezte. Szabálytalan közműhasználat: a.) A szolgáltatás közegészségügyi veszélyeztetése A vízszolgáltatás közegészségügyi veszélyeztetése esetén, amennyiben a felszólításra a Felhasználó annak megszüntetésére haladéktalanul nem intézkedik, a Szolgáltató az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv egyidejű értesítése mellett a szolgáltatást szünetelteti a veszélyeztetés megszűnésének időpontjáig. 18
A közegészségügyi veszélyeztetés lehetséges esetei, különösen: szennyezett akna, szennyezett vízmérőhely, vízbekötések és szerelvények rongálása, illegális vételezés, saját vízellátó rendszer összekötés közüzemi hálózattal, fagyott mérő. b.) A fogyasztás mennyiségének megállapítását befolyásoló műszaki beavatkozások Az igénybevett szolgáltatás mennyiségének megállapítását befolyásolja, vagy ellehetetleníti, amennyiben a Felhasználó csatlakozást létesít a Szolgáltató hozzájárulása nélkül, vizet vételez előírásszerűen beépített vízmérő megkerülésével vagy kiiktatásával, továbbá a hiteles mérésre bármilyen hatást gyakorol, szennyvízbekötést létesít a Szolgáltató hozzájárulása nélkül, és azon keresztül szennyvizet bocsát ki, vagy az ingatlanon keletkező szennyvizet más módon a szennyvízvezető közműbe vezeti, a házi vízellátó rendszerből, vagy a Szolgáltató hozzájárulásával felszerelt locsolási vízmérőn vételezett vízből keletkezett szennyvizet a Szolgáltató hozzájárulása nélkül a szennyvízvezető közműbe bocsátja, a szolgáltatás igénybevételének megállapíthatóságát, vagy az igénybevétel mennyiségének megállapítását bármilyen módon befolyásolja. A mérés befolyásolását valószínűsíti, ha a felszerelt műszaki zárak (MKEH-zár, kötésekre felszerelt műszaki zárak, biztonsági matrica) sérültek, vagy hiányoznak. Amennyiben a fogyasztásmérőn lévő MHEK-zár, biztonsági szalag vagy műszaki zár megsérül, vagy hiányzik, a szolgáltató a jegyzőkönyv felvétele mellett a Felhasználó költségére- a műszaki zárakat pótolja, a bekötési vízmérőt hiteles vízmérőre cseréli. A fogyasztásmérőnek vagy bármely részének leszerelése esetén a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok megcsomagolt állapotáról fényképet vagy digitális felvételt kell készíteni. c.) Közterületi tűzcsapról történő illegális vízvételezés Amennyiben a Szolgáltató az ellenőrzés során a szolgáltatási szerződésben foglaltaktól eltérő, vagy érvényes szerződés nélküli vízelvezetést tapasztal közterületi csapról, jogosult a vízelvezető felé kötbért érvényesíteni. d.) Közkifolyókról történő illegális vízvételezés A közkifolyókról csak a háztartási szükséglet kielégítésének céljára felhasznált ivóvíz vételezése megengedett. Az ettől eltérő vízhasználatra a víziközműszolgáltató és a helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. e.) Illegális csapadék- és szennyvízbebocsátás A vízelnyelőn keresztül szennyvizet, elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz- elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos. Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a Szolgáltató a jogellenes állapot megszűntetésére figyelmeztető kétszeri felszólítás után jogosult az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 6. sz. melléklete szerint díjat számlázni az ingatlan tulajdonosának. 19
f.) Visszamenőlegesség a szolgáltató beleegyezése nélküli, vagy szabálytalan szolgáltatás igénybevétele esetén. A szolgáltató 5 évre visszamenőlegesen jogosult, a szolgáltatás után járó díjat megfizettetni, és az Üzletszabályzatban meghatározott mértékű kötbért érvényesíteni. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képeznek azok az esetek, ahol a Felhasználó hitelt érdemlően bizonyítani tudja a szabálytalanság kezdetének időpontját. Ha a vízmérő mérőszerkezetének rongálása, vagy a felhasználó egyéb felróható magatartása miatt az igénybevett víz mennyiségét nem lehet méréssel megállapítani, vagy a mérési eredményt nem lehet joghatással bíró mérési eredménynek tekinteni, az elszámolt víz mennyiségét a bekötési vízmérő térfogatárama alapján, számítással kell meghatározni. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát. Vízmérő hiányában a bekötővezeték átmérőjéhez illeszkedő vízmérő térfogatárama alapján történik a számítás. Ivóvíz - szolgáltatásra vonatkozó érvényes közüzemi szerződés megléte melletti szabálytalan csatornahasználat esetén a szennyvíz mennyiségét az ivóvízfogyasztásra elszámolt mennyiség alapján kell meghatározni. Szabálytalan közműhasználat esetén felszámításra kerülő költségek: Felderítés és helyreállítás költségei A Szolgáltató jogosult a szabályos szolgáltatás igénybevétel állapotának visszaállításáig felmerülő igazolt költségeit a Felhasználóra áthárítani. A szabálytalan közműhasználat megállapításától annak helyreállításáig eltelt időszak a szabálytalan igénybevétel időszakát növeli. Amennyiben a Felhasználó a műszaki zárnak (MKEH-zár, kötésekre felszerelt műszaki zárak, biztonsági matrica) hiányát, sérülését nem jelentette be, abban az esetben a Szolgáltató kártérítési igényt érvényesíthet, továbbá jogosult a szolgáltatást felfüggeszteni, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre. Szolgáltató a szolgáltatás nem szabályszerű igénybevételével kapcsolatosan tapasztalt eltérésekről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet a Felhasználóval vagy megbízottjával, azok hiányában hatósági tanúkkal alá kell íratni, illetve azt is rögzíteni szükséges, ha a Felhasználó megtagadja az aláírást. A szolgáltató a felvett jegyzőkönyvből a Felhasználó számára egy példányt biztosítani köteles. A műszaki zárak megfelelőségéről (plombák számáról, azonosítójáról és sérülésmentes külsejéről) a fogyasztásmérő felszerelésekor, továbbá a Felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor a felhasználót írásban tájékoztatni kell. A Felhasználási helyen végzett ellenőrzés eredményét minden esetben dokumentálni kell. A felhasználási helyen végzett ellenőrzés csak a Felhasználó, vagy a Felhasználó képviselője, meghatalmazottja, akadályoztatása esetén két tanú jelenlétében folytatható le. Az ellenőrzést végzőknek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölniük kell a fentiek szerinti személyekkel az eljárás célját és igazolniuk közfeladatot ellátó mivoltukat. 20