INDUL A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSE -MINDEN GAZDÁLKODÓNAK ELEKTRONIKUSAN KELL IGÉNYELNIE A TÁMOGATÁST Az utóbbi években április-május a területalapú támogatások benyújtásának az ideje. Idén sincs ez másként, és a támogatási kérelem benyújtási határideje: 2009. május 15. (napi 1% szankció levonásával június 9.). Tavaly már a gazdálkodók nagy része megismerte az elektronikus benyújtó felületet és a gazdálkodók 95 százaléka elektronikusan adta be a támogatási igényét. Voltak, akik saját maguk készítették el, de a többségük a kamarai tanácsadók és falugazdászok segítségét vette igénybe. Mivel az SPS rendszer nem került bevezetésre így idén is a tavaly már megismert rendszer lesz használva, amely a http://e-kerelem.mvh.gov.hu oldalon érhetı el. De a tavaly használt rendszert továbbfejlesztették és történtek benne változtatások. Az egyik legfontosabb változás, hogy idén már csak elektronikus úton lehet elkészíteni és benyújtani a támogatási igényt, papír alapon nem lehetséges. Tavalyi év során is már a területalapú támogatással együtt kellett másik 8 jogcím kifizetési kérelmét benyújtani. Idén ez kibıvült 16 jogcímre, amelyek az alábbiak: egységes területalapú támogatás (SAPS); egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó termeléshez kötött növénytermesztési kiegészítı nemzeti támogatások; egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó héjas gyümölcsőekre vonatkozó kiegészítı nemzeti terület alapú támogatás (73/2009/EK tanácsi rendelet 82-86. cikk); feldolgozóipari célú málna- és földieper-termesztés támogatása (73/2009/EK tanácsi rendelet 98. cikk); energianövények kiegészítı támogatása (73/2009/EK tanácsi rendelet 146. cikk); a kedvezıtlen adottságú területeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás (25/2007. (IV. 17.) ); a Natura 2000 gyepterületeken történı gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás (128/2007. (X. 31.) ); EMVA - a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtandó támogatás (88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet); 2009. április XV. évfolyam 4. szám a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás (72/2007. (VII. 27.) ); az évelı, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások (71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet); NVT - az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (150/2004. (X. 12.) ); az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatás (48/2006 (VI. 22.) FVM rendelet); (új jogcím) az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás (22/2008 (II. 28.) ); (új jogcím) az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások (32/2008. (III. 27.) ); (új jogcím) az ültetvények korszerősítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások (75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet); (új jogcím) NVT - a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtott támogatás (132/2004. (IX. 11.) alapján); (új jogcím) Fontos, hogy lehet olyan gazdálkodó, aki területalapú támogatási kérelmet nem kíván benyújtani, de NVT vagy EMVA forrásból finanszírozott erdıtelepítési támogatása volt, szintén most kell benyújtania a kifizetési kérelmét ezen a rendszeren keresztül. Az ügyfélkapus jelszóval rendelkezı egyéni gazdálkodók a támogatási kérelmüket saját maguk is benyújthatják, illetve kamarai tanácsadók és falugazdászok mellett külsıs tanácsadót is meghatalmazhatnak. A társas vállalkozások csak meghatalmazott útján tudják benyújtani a támogatási kérelmet, mivel csak magánszemély kaphat ügyfélkapus jelszót, amit az Okmányirodában lehet igényelni. A meghatalmazást idén külön menüpontban kell elektronikusan rögzíteni, majd a kinyomtatott és 2 tanúval ellenjegyzett dokumentumot postai úton kell az MVH részére megküldeni. A meghatalmazás az MVH által történı beérkezéskor hatályosul, így figyelemmel kell lenni arra, hogy május 15-e elıtt postázásra kerüljön a meghatalmazás. Amennyiben nem érkezik be a meghatalmazás utólag vagy formai hibás (pl. nem írta alá meghatalmazó, meghatalmazott vagy a tanúk), akkor érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül a támogatási kérelem. Meghatalmazás adható több magánszemélynek is külön egyes jogcímekre és különbözı ügyek intézésére, de lehetıség van teljes körő meghatalmazásra. A magánszemély saját kérelem benyújtásához természetesen nem kell meghatalmazást készíteni.
2. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2009. április A meghatalmazás mellett a Regisztrációs adatokat is külön menüpontban kell felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani. Itt fontos, hogy: - A Regisztráció típusa: Támogatást igénylı legyen. - A minısítı kódjánál az ıstermelık kivételével mindenkinek be kell jelölnie a KKV kódot. - A megadott bankszámlaszám a támogatást igénylı nevére szóljon. (Az nem jó, ha pl. a házastárs hozzájárul, hogy az ı bankszámlájára utalják a családtag támogatási összegét.) Új bankszámla közlése esetén a bankszámlaszerzıdést postai úton be kell küldeni a megyei MVH-nak. Ezen három feltétel valamelyikének hiányában a támogatási kérelem szintén érdemi vizsgálat nélküli elutasításra kerül. Változások a kérelem kitöltési és rajzoló felületben Továbbra is a SAPS támogatható területnek el kell érnie a legalább 1 hektárt, ez alól kivétel, ha szılı- vagy gyümölcsültetvényre kér a gazdálkodó SAPS támogatást, akkor elég a 0,3 hektár. Bevezetésre került a tábla fogalma, amely a tavalyi parcella fogalmának felel meg. A tábla az ügyfél által az egységes kérelemben legkisebb, azonos hasznosítású összefüggı terület, amelyet nem metszhet kötelezettségvállalással érintett terület. A legalább 10 méter távolságon érintkezı táblák szomszédosságát jelölni kell a rajzoló felületen. Az igénylési területegységek (táblák) alapján kialakítandó parcella támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. Ez csak a SAPS-ra vonatkozik, az AKG, KAT, Natura 2000 támogatás igénylése esetén a parcella területének továbbra is el kell érnie a legalább 0,3 hektárt. Fontos változás, hogy nem elég beírni a területet, be is kell jelölni, hogy SAPS támogatást kérünk, illetve a többi támogatási jogcímet is külön be kell jelölni. A támogatási igénylési felület megnyitásakor a tavaly beadott adatok, és megrajzolt táblák megjelennek, illetve a papír alapon benyújtott támogatási kérelmeket az MVH munkatársai rögzítették a rendszerben. A FÖMI több blokk esetén korrekciót végzett el, illetve Magyarország nyugati megyéit újrafényképezte, ezért a blokkok száma 20 százalékkal megnövekedett, és elıfordulhat, hogy a tavalyi blokkban lévı parcella idén két blokkba kerül, de az új blokkszámokat a program jelzi és felajánlja. A rajzoló felületen három új fedvény jelent meg: - 2003. június 30. elıtt mővelés alatt nem álló területek, - a 17% lejtıs területek, - a Honvédelmi Minisztérium által használt területek, amely a NATURA 2000 támogatás igénylésénél fontosak, mivel ezekre a területekre ilyen támogatást nem lehet igényelni. Fontos, hogy idéntıl a vis major bejelentéseket is ezen a felületen kell megtenni, amelynek igazolását késıbb papíron meg kell küldeni az illetékes megyei MVH kirendeltségeknek. Ezzel kapcsolatban felvilágosítás kérhetı az MVH által üzemeltetett kék számon (06-40/100-505), amely reggel 6 órától hívható este 10 óráig valamint a kamarai tanácsadók és falugazdászok is a gazdálkodók rendelkezésére állnak. Az MVH a kitöltı felület használatáról oktató videó filmet és elıadás anyagot is készített, amely a www.mvh.gov.hu honlapon elérhetık. (Jobboldali menü legalsó menüpontja: Oktatási anyag: Egységes kérelem 2009 ) Kérdéseivel forduljon bizalommal a Magyar Agrárkamara által mőködtetett Gazdálkodói Információs Szolgálat B-A-Z megyében lévı 13 ügyfélszolgálati tanácsadójához. Forrás: MAK MEGJELENT A 32/2009. (III. 31.) FVM RENDELET AZ AGRÁRKÁR-ENYHÍTÉSI ELJÁRÁSRÓL Általános rendelkezések téli fagykár: az ıszi kalászos gabona-, a repce- és az ıszi takarmánykeverék termıföldön a hımérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termı szılı- és gyümölcsültetvényen a fırügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak tavaszi fagykár: a termı szılı- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szılı- és gyümölcsültetvényen a fırügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termıföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredı átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellıen kiépített vízelvezetı mővekkel rendelkezı területek csapadékvizeibıl származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása, vagy a termésképzésre alkalmatlan növények számának aránya) meghaladja az ötven százalékot aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz idıjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hımérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett elemikár-mentes év: az az év, amelyben a termelı a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. -ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett Ezen kívül az egyes jogcímeknél történtek kisebb-nagyobb változások, de ez a gazdálkodók kisebb részét érinti.
3. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2009. április A kárenyhítési rendszerbe történı bejelentkezés A gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minısülı mezıgazdasági termelı a kárenyhítési rendszerbe történı bejelentkezési kötelezettségének az egységes kérelem MVH történı benyújtásával, a mezıgazdasági ıstermelı a kárenyhítési rendszerbe saját elhatározásból történı bejelentkezése az egységes kérelem MVH-hoz történı benyújtásával egyidejőleg, de legkésıbb az egységes kérelem benyújtásának külön jogszabályban meghatározott határidejéig írásba foglalt nyilatkozat termelı lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez történı benyújtásával tesz eleget. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása Az MVH az egységes kérelem külön jogszabályban meghatározott benyújtási határidejét követıen húsz munkanapon belül értesíti a termelıt kárenyhítési hozzájárulás-fizetésére vonatkozó kötelezettségének mértékérıl. Az egységes kérelemben feltüntetett, a termelı használatában lévı termıföldterület-nagyság módosításának figyelembevételére nincs lehetıség. A belvíz-, téli és tavaszi fagykár bejelentése A termelı a használatában lévı termıföldön a tárgyévben bekövetkezett belvíz-, téli és tavaszi fagykárt, annak becsült nagyságát a káresemény bekövetkezésétıl számított tíz munkanapon belül köteles bejelenteni az MgSzH termelı lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes területi szervéhez. Ha a termelı a termıföldre rendelkezik biztosítási szerzıdéssel, úgy a tárgyévre az elemi károkra megkötött biztosítási szerzıdésrıl készített kimutatást is be kell jelentenie. A bejelentés a kárenyhítı juttatás iránti igény benyújtására nyitva álló határidı leteltét követıen nem pótolható. Amennyiben a termelı a bejelentést nem teszi meg határidın belül, úgy a kárenyhítı juttatásra vonatkozó igényét nem fogadják el. Az aszályt a miniszter meghatározott területre vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilváníthatja, amelyet a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítıben és a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé. Az aszály által okozott kár esetében a termelı a kárenyhítı juttatás iránti igényét legkésıbb a tárgyév október 20-ig beérkezıleg az MgSZH-hoz nyújthatja be. A hozamérték-csökkenés megállapítása A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termıföldrıl betakarított termésmennyiség alapulvételével a minisztérium honlapján és a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítıben referenciaárakon kell figyelembe venni. Azon termékeknél, amelyekre referenciaár közzétételére nem került sor, a termelı a tárgyévet megelızı évi értékesítés számlával igazolt adatait használhatja fel, vagy az adott termékre vonatkozó számításokat a hozamérték-csökkenés megállapításánál mellızheti. Utóbbi esetben azonban az adott termékre kárenyhítési juttatási igényt sem érvényesíthet. Ha a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelı nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival az MgSZH-hoz kell fordulni. Az igényelhetı kárenyhítı juttatás összegét a káresemények folytán lecsökkent termés betakarításának a ráfordításcsökkenése és a káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítés összegének figyelembevételével kell meghatározni. A kárenyhítı juttatás iránti kérelem Az igényelt kárenyhítı juttatás összegét a rendelet formanyomtatvány felhasználásával számítja ki, és azokat három eredeti példányban személyesen vagy postai úton legkésıbb a tárgyév október 20-áig beérkezıleg, a szakigazgatási hivatalhoz kell benyújtani. Ha a hozamérték-csökkenést több elemi kár okozta, az igényelhetı kárenyhítı juttatás termékenkénti összegének meghatározásánál az elemi kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott termék esetében a legnagyobb mértékő károsodást okozta. Az MgSZH az általa ellenırzött és záradékolt kérelembıl egy példányt a tárgyév november 20-áig a kérelem befogadásának visszaigazolásaként visszaküld a termelı részére. A kárenyhítı juttatás mértékének megállapítása Az MVH összeveti az MgSZH-tól kapott adatokat, majd a kárenyhítési igények teljesítésére kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld. Elıleg A kárenyhítı juttatásra vonatkozó igény benyújtásával egyidejőleg a termelı a részére megállapított kárenyhítı juttatás elılegének fizetését is kérelmezheti, amelynek mértékét a miniszter a kifizetési terv jóváhagyásakor határozhatja meg. Az MVH termelınként kiszámítja a miniszter által meghatározott mértékő elıleg kifizetendı összegét. A kárenyhítı juttatás kifizetése A miniszter az elıterjesztett kifizetési tervnek az európai bizottsági notifikációs eljárásban történı jóváhagyását követıen azonnal tájékoztatja az MVH-t a kifizetési terv jóváhagyásáról. Az MVH a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételétıl számított harminc munkanapon belül határozatban értesíti a termelıt a kárenyhítési igénye kielégítésének mértékérıl és teljesíti a kifizetéseket. A kifizetésre kerülı összeg meghatározásánál az MVH az elızetesen folyósított elıleget is figyelembe veszi. Amennyiben az elılegként kifizetett összeg bármely ok miatt nagyobb, mint a kárenyhítési igény kielégítésének megállapított mértéke, a különbözetet a termelı a határozatban közölt határidıre, az ott megjelölt bankszámlára köteles visszautalni. Ellenırzés, jogkövetkezmények A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseknek a termelı által történı megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítı juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogszabályok és a nyomtatványok elérhetık: 32/2009. (III. 31.) az agrárkár-enyhítési eljárásról http://fvm.hu/main.php?folderid=957&articleid=13970&ctag=artic lelist&iid=1 2008.évi CI törvény a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerrıl és a kárenyhítési hozzájárulásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800101.tv 1991. évi LXXIX törvény a földadóról
4. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2009. április http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100079.t V További információk a kamarai tanácsadóknál érhetık el. e-mail: info@agrarkamara.hu Forrás: MAK NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET ALAKULÁSA B-A-Z MEGYÉBEN ÁLTALÁNOS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Az idıjárás március végéig a többéves átlagtól hidegebb volt, áprilisban a hımérséklet hirtelen emelkedett, az idıszakban kevés csapadék hullott; a gyakori szél miatt a talajok felsı rétege kiszáradt. A fenológiai állapotok a szokásosnak megfelelnek. Folyamatos a talaj-elıkészítés a napraforgó, a kukorica növények alá. Szántóföldi növények: İszi kalászosok: a búza csaknem mindenütt jól telelt. Az állományok heterogének, a melegebb idıjárás hatására megindult a növények fejlıdése, bokrosodása. A tavaszi fejtrágyázásokat zömében már elvégezték. Lisztharmat (Brumeria graminis) fertızést még nem észleltünk, szeptória (Septoria spp.), helmintosporiumos levélfoltosság (Pyrenophora spp.) elsı tünetek észlelési szinten megjelentek. A vetésfehérítık (Oulema sp., Lema sp.) március 20.-a után hagyták el a telelıhelyüket, betelepedésük március végétıl észlelhetı. Kabócák (Psammotettix sp., Macrosteles spp.) fajok aktivitása megfigyelhetı. Repce: A növények jól teleltek, heterogének az állományok, fejlıdésük megindult, zöldülnek. Repceszárormányosok (Ceutorhynchus spp.) március közepétıl aktivizálódtak, elıfordulásuk általános, számuk változó, 0-3 db/ növény; a megye déli részén már március végén védekeztek a kártevı ellen. A repcefénybogarak (Meligethes aeneus), repce- és földi bolhák (Phyllotreta sp., Psylloides chrysocephala) március végétıl jöttek elı. Fóma (Leptosphaeria maculans) elvétve, észlelési szinten található, a fejlettebb állományok alsó levelein jelentkezett. Tavaszi árpa: A korai vetések már 1-3 levelesek, a tervezett területen a vetés vége felé tart. Napraforgó és kukorica: a talaj-elıkészítést végzik. KERTÉSZETI KULTÚRÁK: Alma: a metszések -március elejére befejezıdtek, a nyesedék megsemmisítését nagyrészt elvégezték a termelık. Az almafa-varasodás (Venturia inaequalis) aszkospóráinak szóródása március végétıl elkezdıdött. Levéltető ısanya-lárvák kelése folyamatos, már megjelentek az utódok almán. Körte: a metszést befejezték, a körtelevélbolha (Psylla spp., Cacopsylla spp.) imágók március közepétıl hagyták el a telelı helyüket, jól teleltek, egyedszámuk magas. Tojásrakás folyamatos, sok petét raktak, lárvakelést még nem észleltünk. Kajszi: a rezes lemosó permetezést már elvégezték; a monília (Monilinia laxa) szaporító képletei jól teleltek; ha a virágzás idején csapadékos lesz az idıjárás fertızésveszély alakulhat ki. Szılı: fagykár nem fordult elı; a metszést 90%-ban befejezték, folyamatos a nyesedék eltávolítása. A könnyezés már megindult. Az atkák jól teleltek, korai erısebb felszaporodásukra lehet számítani. Az elızı évi erıs lisztharmatfertızés (Uncinula necator) miatt helyenként jelentıs a vesszıelhalás. POLIFÁG KÁRTEVİK: Mezei pocok: az állatok jól teleltek; fıleg a megye középsı és déli részén fordul elı az ıszi búza, repce állományokban gyenge-közepes, gócos fertızés, jelentısebb a számuk a pillangós és ruderális területeken, valamint helyenként a gyümölcsösökben. Hörcsög: A téli idıjárás kedvezı volt, a telelıhely elhagyására március második felétıl sor került. Az elmúlt évekhez képest nagyobb az egyedsőrőség a mezıkövesdi és szerencsi körzet térségében. EGYÉB KULTÚRÁK: Ribiszke: a levélpirosító ribiszke-levéltető (Chryptomyzus ribis) kezdeti kártétele helyenként megfigyelhetı. Forrás: B-A-Z Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága TANÁCSOK GAZDÁKNAK Az utóbbi napok melegebb idıjárása elısegítette a kertészeti és szántóföldi növények fejlıdését, továbbá a kórokozók és a kártevık aktivizálódását. Mi a helyzet a szántóföldi növények esetében? A repceállományokba megkezdıdött a repceszárormányosok, repcefénybogarak betelepedése, megjelentek és károsítanak a földibolhák is. Napos idıjárás esetén a szárormányosok számának hirtelen növekedése várható. A néhány napos érési táplálkozást
5. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2009. április követı párosodás után 1-2 nappal megkezdıdik a tojásrakás is. A rovarölıszeres permetezéssel a peterakást kell megakadályozni, mert a levélnyélben, szárban károsító lárvák ellen már nincs védekezési lehetıség. Jelen fenológiai állapotban az engedélyezett inszekticidek bármelyike alkalmazható, akár a gyomirtással, gombaölıszeres kezeléssel egy menetben is. Gabonaféléknél megindult a gyomosodás, észlelési szinten megjelentek a szeptória és helmintospórium elsı tünetei. Megindult a vetésfehérítı bogarak betelepedése, de a szaporodási ciklusuk még nem kezdıdött el. Várható az egyedszámok növekedése, késıbb az imágók elleni védekezés is szükségessé válhat. A betegségek terjedésének megelızésére felhasználhatók a kén tartalmú - és egyéb felszívódó gombaölıszerek, a vetésfehérítı imágók ellen a piretroid hatóanyagú engedélyezett rovarölıszerek egyike, melyek kijuttathatók a gyomirtással és/vagy fungicides kezeléssel egy menetben is. Szılı lemosó permetezés - fontos elvégezni! A szılı lemosó permetezését tavasszal sokan nem végzik el, de egyes esetekben nagyon is indokolt lehet. A kordonkar elhalások és az agrobaktériumos golyva leküzdésére a rezes lemosás szükséges lehet. A kéntartalmú szeres lemosás az áttelelt, a telet átvészelı ivaros szaporító szervek, a kleisztotéciumokból kiinduló szılılisztharmat fertızés megakadályozása miatt szükséges. Természetesen ezt egy menetben el lehet végezni kombinált gyári készítménnyel, mint például a Rézkén 650 FW, Bordóilé+Kén FW, vagy az olajat tartalmazó Vegesol eres. A lisztharmat elleni védelmet pár centis levélnagyságnál el kell kezdeni, ugyanakkor a levélatkák, takácsatkák és a szılı-gubacsatka korai károsítását is meg kell akadályozni. A régebbi atkaölı szerek egyrésze kivonásra került, ezért a megmaradtakat (pl: Envidor 240 SC, Magus 200 SC, Nissorun 10 WP, Ortus 5 SC, Sanmite 20 WP, stb.) is célszerő váltogatva használni, hogy rezisztencia ne alakuljon ki. Hogyan védjük a csonthéjas gyümölcsfákat a moníliás és a dérgombás fertızés ellen? A csonthéjas ültetvényekben hamarosan elkezdıdik, vagy már elkezdıdött a virágzás. Amennyiben az idıjárás csapadékosra fordul, a környezeti tényezık kedvezhetnek a moníliás fertızések kialakulásának. A megelızı (fehér bimbóban, teljes virágzásban és virágzás végén) permetezésekkel a virághervadás, hajtásszáradás, súlyosabb esetekben a termınyárs - és ágpusztulás megelızhetı. A gombaölıszeres kezeléseket bimbós állapotban, majd az idıjárástól (esıs, hővös), a fajták fogékonyságától és a fertızési nyomástól függıen teljes virágzásban, illetve virágzás végén is célszerő elvégezni. Sziromhullás után, a hajtásfejlıdés idıszakában megismételt kezelések a hajtás- és gyümölcsfertızés kialakulását csökkentik. Csapadékos, ködös idıben a gomba spórája a virág bibéjén keresztül könnyen behatol a növénybe. A virág összeszáradva sokáig a fán marad. Elhúzódó virágzás esetén három kezelésre is szükség lehet. Ha a monília a virágból a hajtásba átkerül, növényvédı szerrel már nem lehet utolérni. Ilyenkor már csak a beteg részek levágásával lehet a betegséget megállítani. A rügyfakadást követıen a csonthéjasokban a réztartalmú készítmények már nem használhatók. Azonban a szerves hatóanyagú gombaölıszerek széles választéka áll a termelık rendelkezésére: pl. Chorus 75 WG, Folicur Solo, (25 WG), Mirage 45 EC, Rovral 25 FW (50WP), Signum WG, Systhane Duplo, Teldor 500 SC, Topas 100 EC. A mankoceb hatóanyagú kontakt készítmények (pl.: Dithane M-45(DG), Indofil M-45, Manex II, Manzate 75 DF, Penncozeb Plusz (DG), Vondozeb Plusz (DG), stb.) olcsóbbak, de a hatástartamuk is rövidebb. İszibaracknál azon gombaölıszereket (pl.: Folicur Solo; Mirage 45 EC, Topas 100 EC, stb.) célszerő választani, melyek a tafrinás levélfodrosodás ellen is hatékonyak! A hajtások a fakadás után is érzékenyek a fertızésre, kedvezı idıjárás esetén a folyamatos védettséget biztosítani kell. A szerválasztásnál célszerő figyelembe venni a fajtafogékonyságot (legérzékenyebb a nektarin) is. Hogyan védekezzünk az almafa lisztharmat, almafavarasodás ellen? Az alma növényvédelmének a rügyfakadás utáni állapot az egyik legfontosabb és egyben igen kritikus idıszaka, zöldbimbós állapotban van az almafalisztharmat elleni védekezés fontos stádiuma. A rügyekben az áttelelt micélium tevékenysége ilyenkor fokozódik, ennek hatására a primér fertızés tünetei rendszerint már felismerhetık. A betegség továbbterjedésének, a szekunder fertızések megakadályozására kontaktkészítményekkel történı védekezésre van szükség. A kéntartalmúak (Cosavet DF, Eurokén 2000 80 WG, Kénkol 800 FW, Kumulus S, Mikrothiol Special, Necator 80 WG, Solfo M 80 WP, Thiovit Jet, Tiokoll 300 SC) közül érdemes a kissé drágább, de egyenletesebb szemcsenagyságú, ezáltal hatékonyabbat választani. Az almafavarasodás fertızése a lehullott lombon áttelelt szaporító képletekbıl (aszkospórák) indul ki. Az aszkospórák szóródása március végétıl elkezdıdött. Ezek a nedves levél száradásakor 1-1,5 cm magasra kilökıdnek, és a szél segítségével kerülnek a nedves levélre, termésre, ahol a légzınyílásokon, vagy az ép bırszöveten áthatolva indítják be a fertızést, majd a konídiumtartók. a növény felületén szürkés, bársonyos bevonatot képeznek. Leghatásosabb védekezés, ha már az elsıdleges fertızés kialakulását meggátoljuk.
6. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2009. április Az engedélyezett szerek széles skálájából választhatunk. A szisztemikus blokkot a rezisztencia kizárásával a gyártók ajánlásának megfelelıen kell alkalmazni. Forrás: B-A-Z Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága NEM SIKERÜLT A HÚSVÉT A JUHÁSZOKNAK A legnagyobb szezont úgy tőnik veszteséggel, jó esetben is nullszaldóval zárják a juhászatok. Hetek óta viszik a bárányokat az exportırök, de húsvét elıtt nem sikerült érvényesíteni az árakban a kereslet élénkülését, a forint gyengülését az euróval szemben. Lépni kellene a juhágazatban állapítja meg a Magyar Agrárkamara friss elemzése. A mostani bárányértékesítési szezonban az értékesítési ár 0,6 euróval kevesebb, mint egy éve volt. Azaz az árban nincs elırelépés, holott a forint gyengülés miatt tavaly246ft/ most 300 Ft/ árfolyammal lehetett számolni. Vagyis jó 160 forinttal csökkent az idén a kilónkénti felvásárlási ár, a magyar termelı kilónként 600-700 forintot kap. Változás az is, hogy a kiszállítási idıszak meghosszabbodott. Az idén 8-10 napra tehetı ez az idıszak. Abban viszont nincs újdonság, hogy a fı piac most is Olaszország a kivitel 90%-a ide megy - a megmaradó bárányokat tovább hízlalva az ünnepek után Ausztriába, Németországba és Franciaországba lehet szállítani, s van is már érdeklıdés erre. A szállítási költség körülbelül 2,3 euró élıállat-kilónként. A Magyar Agrárkamara elemzıi szerint ezen az évek óta szinte bebetonozott helyzeten érdemes lenne túllépni. A szakértık szerint jó lenne a fıpiacot megváltoztatni vagy egyéb irányba is nyitni. Már csak azért is, mert nagy a konkurencia: belépett Románia, Bulgária, Lengyelország, akik nagy szállítókká nıtték ki magukat. Segítene és több pénz maradna az ágazatban, ha sikerülne fejleszteni a hazai juhhús feldolgozást. Ma viszont magyar juhfeldolgozás nincs, holott biztosan sikerülne értékesíteni a kis szériákban, gusztusosan, konyhakészen kiszerelt bárány/juhhúsokat. Ráadásul ez emelhetné az árakat, csökkentené a termelık kiszolgáltatottságát az exportırökkel szemben. Nem segíti a Magyar Agrárkamara szerint az ágazat jövedelmi helyzetét, hogy a gyapjúra nincs kereslet. Némi pénzt hoz az igen munkás juhfejés: a tej felvásárlási ára 180 Ft/l körül alakul. A termelés mind emiatt veszteséges, jó esetben nullszaldós, tehát a termékeket feldolgozva többet kapnának a termelık is. Forrás: MAK Az étkezési búza hazai termelıi árai márciusban kismértékben emelkedtek majd enyhén csökkentek és a csökkenéssel egy idıben a takarmánybúza árai 100-1500 Ft/t-val emelkedtek. Az étkezési búza a szabadpiacon 30-33 ezer Ft/t között alakult minıségtıl függıen, a takarmánybúzáé 27-29 ezer Ft/t között változott, gyenge forgalom mellett. A kukorica árak a szabadpiacon az elmúlt két hétben tonnánként 500-2000 ezer Ft-al emelkedtek az elızı hónap áraihoz képest, azok 27-30 ezer Ft/t között mozogtak. A kereslet növekedett az áru iránt, azonban a termelık az árajánlatokat sok esetben visszautasították, jobb árvárakozásra tekintettel. A hazai tızsdei árak a szabadpiaci árakhoz közeli szinten alakulnak, azonban itt az ár stagnálása jellemzı. Ha összehasonlítjuk a tavalyi hasonló idıszakban jegyzett árakkal a jelenlegit, akkor megfigyelhetı, hogy azok a tavalyinak a felére, vagy csaknem a felére estek vissza. Ugyanakkor a mőtrágya ára jelentısen megnövekedett az elızı év hasonló idıszakához viszonyítva. Az ıszi gabonák állapota jónak mondható, a repcéé is a korábbi várakozáshoz képest jobbnak minısíthetı. A tavaszi vetéső szántóföldi kultúrák vetése a csapadékos idıjárás miatt elhúzódik. Az Európai Unió tagállamaiban általában stagnáltak a gabonapiaci árak márciusban. Néhány EU tagországában a márciusi piaci árak ( /t) a következıképpen alakultak: 2009. március 26. FR ESP D PL RO HU* Étk. 127-135- 119-109- 114-108-120 búza 138 147 142 120 122 Tak. - - 120-106- 88-107 95-98 búza 133 109 Tak. 104-121- 98-116 92-104 94-112 94 árpa 110 135 Tak. 123-135- 117-94-117 92-110 96-102 Kukorica 132 155 140 *- a magyar árközlések esetében a legközelebbi lejáratra szóló tızsdei árak is szerepelnek. Forrás: EU Gabona Irányító Bizottság Világpiaci helyzet GABONAPIACI INFORMÁCIÓK A 2009 elején történt árcsökkenés után a legtöbb gabona és olajmag árában erısödés következett be márciusban, de március végén különösen az étkezési búza piacán mérséklıdtek az árak. A gabona tızsdei árakat segítette a nyersolajárak erısödése és az USD árfolyamának csökkenése, azonban a Fekete-tengeri régióban további árgyengülésnek lehettünk tanúi. A búzaárak erısödését elsısorban az USA pénzügyi problémáiban bekövetkezı
7. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2009. április javulásából származtatták, azonban az árakra csökkentıleg hatott március végén az addigi aszályos déli területeken hulló kiadós esık híre. A kínálatban és a keresletben is újabb és újabb áresések jelenhetnek meg alacsonyabb korrekciós csúcsokkal a 2009 évi betakarítás megkezdéséig. Ukrajnában a takarmány búza ára 10 USD/t- val csökkent, 130 USD/t-ra. A kukoricában annak ellenére, hogy március végén árcsökkenés volt, összességében márciusban az áremelkedés volt a jellemzı, aminek oka a tıke és a nyersolajárak erısödése, de a tavalyihoz képest kevesebb kukorica vetésének szándéka is. Az elızetes becslések azt mutatják, hogy a kukorica magas termelési költsége miatt a kukorica-övezetben növekedni fog a szója vetésterülete a kukorica terhére. Az USA szójaárak tovább erısödtek részben a bizonytalan mennyiségő Dél-amerikai terméshelyzetre, részben a hét napos Argentínában zajló mezıgazdasági termelık sztrájkjára tekintettel. Négy hónapi mérsékelt áremelkedés március közepei csúcsa után az óceáni szállítási költségek ismét gyengültek, amelyek legfıbb okának az ásványi anyagok szállításának csökkenését látják. Takarmány célú felhasználás Szemben az elızı évek meredek olajmagdara felhasználás növekedésével, az idei szezonban csak kismértékő, 0,7 %-os növekedést vár a takarmány szektor, így a fogyasztás e szezonban olajdarákból 223 millió tonnára tehetı. Az elmúlt évek nagy olajmag termése, különösen az EU-ban és a CIS országokban, fellendítette a repce-, és a napraforgódara takarmánycélú felhasználást, és ebben még további növekedésre számítanak. Az alanti táblázatban is látható, a növekedést némileg ellensúlyozza a szójadara felhasználás csökkenése, ami az elızı szezonéhoz képest 3 millió tonnával kevesebbre, 153 millió tonnára várható. Az összes takarmány felhasználásból (1 019 millió tonna) a legnagyobb mennyiséggel, 49 %-kal (495 millió tonna) a sertések, ezt követi a baromfi félék felhasználása 34 %-kal (344 millió tonna), a szarvasmarhák 16 %-kal (165 millió tonna), az egyéb állatfajok pedig 1 %-kal (15 millió tonna) részesednek. a legnagyobb mennyiségő takarmány felhasználása az EU-nak van, ami az összes felhasználás 22 %-a (226 millió tonna), ezt követi az USA 20 %-kal (202 millió tonna), Kína 16 %-kal (54 millió tonna), Brazilia és Oroszország 16, illetve 15 %-kal. A viszonylag bı takarmánykínálat, a globális gazdasági válság miatti aggodalmak, más áruk árcsökkenése és a dollár erısödése miatt az elmúlt hónapban a világ gabona és olajmag piacon nettó áresést regisztráltak. Az áresést tovább befolyásolta a kereskedelmi aktivitás mérsékelt volta a bıséges kínálat közepette. A búza árak az egész világon csökkentek és az USA árakkal szinkronban alakultak. A kukorica az USA-ban egyrészt az elmúlt 10 hét legalacsonyabb árát érte el, részben visszatükrözve a szójabab és a nyersolaj árváltozásait. Az USA szójabab árak januárban növekedtek a bizonytalan Dél-Amerikai termés miatt, majd éles csökkenéssel reagáltak a régióban hulló csapadék hírére és a nyersolaj piac alakulására. TÁJÉKOZTATÁS Forrás: MAK A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2009. (IV. 3) számú Közleménye a 2009-es támogatási évi anyajuhtartás támogatás igénylésérıl Az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítı nemzeti támogatások (top up) 2009. évi igénybevételével kapcsolatos 37/2009. (IV.3.) szerint, támogatást csak az a mezıgazdasági termelı igényelhet, aki betartja a rendelet elıírásait. Támogatás az alábbi feltételeknek megfelelı állatokra nyújtható: - juh fajú, nıivarú; - a birtokon tartás utolsó napján legalább egy éves vagy egyszer ellett (anyajuh). A támogatásra az a termelı jogosult, aki - az elıírt idıszakban az MVH által rendszeresített formanyomtatványon támogatási kérelmet nyújt be; - a kérelmén legalább 10 állatot jelent be; - a kérelmen bejelentett anyajuh-létszámot a kérelembenyújtási idıszakot követı naptól kezdıdıen 100 napig folyamatosan a tenyészetében tartja; - a birtokon tartási idıszak alatt történı kérelmezett állatállomány tartási helyének megváltoztatását annak bekövetkezésétıl számított 15 munkanapon belül bejelenti az MVH által rendszeresített formanyomtatványon; - gondoskodik a tenyészetében lévı állatállományra vonatkozóan a juh ENAR rendeletben foglaltak betartásáról; - gondoskodik az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, - gondoskodik a tenyészetében tartott állatállománynak a juh ENAR rendelet szerinti tartós jelölésérıl, folyamatos nyilvántartásáról, és az adatok bejelentésérıl az adatbázisba, beleértve a tenyészetbıl történı bármely beés kiszállítást is - a támogatható állat tenyészetének tartója; - ügyfél-regisztrációs számmal rendelkezik, és szerepel a juh ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban. A kérelmet benyújtó termelı tenyészeteiben az igazolás kiadásának napján a kérelmezı által tartott anyajuhok számát, az apaállat-használatra vonatkozóan az állattenyésztési törvényben foglaltak betartását, valamint a juh ENAR rendelet szerinti tartós jelölést és folyamatos nyilvántartás vezetését a Magyar Juhtenyésztık és
8. oldal AGRÁRKAMARAI HÍREK 2009. április Kecsketenyésztık Szövetsége (MJKSZ) vagy annak megbízottja a támogatási kérelmen igazolja. Az egyéni támogatási felsıhatár határozza meg azt a legnagyobb állatlétszámot, amelyre a termelı részére az adott támogatási évben a támogatás kifizethetı. Az egyéni támogatási felsıhatár a támogatási jogosultságok összege. A 2009. évre az ügyfél rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát a 2008. évi támogatási határozat tartalmazza. A K9100 Támogatási kérelmet 2009. április 7. és 2009. május 21. között lehet benyújtani, postai úton. A május 21- e után benyújtott kérelmek esetén az anyajuhtartás támogatásának összege késedelmes munkanaponként 1%-kal csökkentésre kerül. 25 naptári napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A K9100 Támogatási kérelem egyben jogosultság iránti kérelemnek is minısül, amennyiben a kérelmezett állatok száma nagyobb, mint a kérelmezı egyéni támogatási felsıhatára. Ebben az esetben az egyéni felsıhatár feletti jogosultságigényre (állatlétszámra) nem kell külön kérelmet benyújtani. Azon termelınek, aki támogatási jogosultsággal nem rendelkezik, a kérelemhez mellékelnie kell igazolást arról, hogy maga vagy a foglalkoztatottja legalább középfokú mezıgazdasági szakirányú végzettséggel rendelkezik. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a beérkezett jogosultságra vonatkozó igények között a külön jogszabály alapján elıírtak szerint sorrendet állít fel. Az országos tartalék kimerülése esetén, a felállított sorrend végén álló, azonos elbírálás alá esı igények esetében arányos visszaosztás kerül alkalmazásra. ÁLLÁST KERES Tarr Zoltán ügyfélszolgálati tanácsadó A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán végzett biológus hölgy környezetvédelmi törvények ismeretével és laboratóriumi gyakorlattal állást keres. Nyelvismeret: angol középszintő. Egyéb ismeretek: Microsoft Word, Excel, PowerPoint, Internet teljes körő használata. Tel: +3620-422-6041. * * * A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezıgazdaságtudományi Karán agrármérnöki szakon, akvakultúra szakirányon diplomát szerzett fiatalember szakmai gyakorlattal állást keres. Nyelvismeret: angol középszintő, német társalgási szintő. Egyéb ismeretek: felhasználói szintő számítógépes ismeretek, B kategóriás jogosítvány. Telefon: +3670-220-0629. * * * Miskolci férfi több éves mezıgazdasági, szakmai gyakorlattal munkahelyet keres. Végzettség: szakközépiskolai érettségi, szociális segítı (1993), marketing és reklámügyintézı (2000). Egyéb ismeret: felhasználói szintő számítógépes ismeretek Telefonszám: 30/9631-811, 46/787-418. A MAGYAR KÖZLÖNY 2009. ÁPRILIS hónapban eddig megjelent legfontosabb ágazati jogszabályai 34/2009. (IV. 2.) 35/2009. (IV. 2.) 36/2009. (IV. 3.) 37/2009. (IV. 3.) 38/2009. (IV. 8.) 39/2009. (IV. 8.) 40/2009. (IV. 8.) 41/2009. (IV. 8.) JOGSZABÁLYFIGYELİ Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerősítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl szóló 25/2008. (III. 7.) módosításáról Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból akertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirıl szóló 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet módosításáról Az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról Az Európai Mezıgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítı nemzeti támogatások (top up) 2009.évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrıl Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2009.évi finanszírozásának szabályairól Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet módosításáról Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeirıl szóló 30/2006. (IV. 12.) módosításáról A 2009. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 166/2008. (XII. 22.) módosításáról