Helyi Esélyegyenlőségi Program. VÉP Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program VÉP Város Önkormányzata [CÍMER] 2013. június 27.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...12 Célok...12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...12 1. Jogszabályi háttér bemutatása...13 2. Stratégiai környezet bemutatása...15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...22 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...40 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...54 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...58 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...62 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...65 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...66 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...66 1. A HEP IT részletei...67 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...67 A beavatkozások megvalósítói...69 Jövőképünk...70 i területek részletes kifejtése...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...87 3. Megvalósítás...98 A megvalósítás előkészítése...98 A megvalósítás folyamata...98 Monitoring és visszacsatolás...100 Nyilvánosság...100 Érvényesülés, módosítás...101 4. Elfogadás módja és dátuma...102 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Vép Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A település elhelyezkedése Vép Vas megyében, az ország nyugati részén fekszik, Szombathelytől 6 km-re. Közlekedése fő utak hiányában is jó, hiszen néhány km megtétele után hamar elérhető a 86-os és 87-es fő út. A település vasútállomással is rendelkezik. Vép város a Gyöngyös-sík dél-keleti felében található. A települést két patak szeli ketté a Kozár és a Borza /vagy Borzó patak/. A Kőszegi hegyekből folyó patakok a település észak-nyugati részén az Erdődy kastély mögött találkoznak. A táj felszíni formákban szegény, csak a patakok völgyei szabdalják fel. A város határának jellemző talajtípusa az erdőtalaj, melyeken intenzív mezőgazdaság folyik. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

Éghajlat Éghajlati viszonyok a nyugati országrészre jellemzőek: sokszor száraz nyár, nagy hőség, máskor pedig nagyon hűvös és bőven van csapadék. Az ősz sokszor novemberben is kellemes, a tél enyhébb, mint az ország más vidékein. A rövid, csapadékos tavaszt hirtelen meleg nyár követi. Gyakori a szél, általában északi, észak-nyugati szélirány a jellemző. Infrastruktúra A vezetékes vízellátó-rendszer kiépítése1964-től kezdődött és teljesen 1971-re fejeződött be. A vízszolgáltatást a Vasivíz Rt. Biztosítja. A szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése 1989 és 1992 között valósult meg. A lakások 95%-a csatlakozott a hálózathoz. A villamos energiát az Eon szolgáltatja, az elektromos áram letáplálása közvetlenül a település határában található trafóállomáson keresztül történik. A település határában működik a szélerőmű, amely 2005-ben kezdte meg a termelést. A 78 méter magas tornyon forgó 44 méter átmérőjű rotor az évi 240 szeles napon 1, 2 millió kilowatt energiát termel. A termelt energiáért kapott kompenzációt a település közvilágításának finanszírozására fordítják, amely közel 80%-ban fedezi is azt. A földgázvezeték a 1985-ben készült el az egész településen. A fővezeték Szombathely felől érkezik, a térség szolgáltatója az GDF SUEZ ZRT szolgáltatja. 2001-ben a lakások 89, 8%-a vezetékes gázzal volt ellátva. A településen a szilárd hulladékot a SZOVA ZRT szállítja el. A szolgáltatás teljes körű, igény szerint kiterjed a lakossági, az inert, a biológiailag lebomló és a szelektív hulladékgyűjtésre is. Város történet A helységnév eredetét illetően megoszlik a helytörténészek véleménye. Egyesek szerint a név szláv eredetű szónak látszik, jelentése vadkan vagy veresberkenye. Mások szerint annak a Veper személynévnek a rövid, becéző alakja, amelyet Weppersdorf település is megőrzött. A település már a kora vaskorban lakott volt, amit a település határában talált kerámiák és halomsírok bizonyítanak. A római korban Savaria elővárosa volt. Itt vezetett a mai Sárvár felevezető római út. A mai települést 1186-ban Wepy néven említik először, amikor III. Béla király összeíratta udvarnokait. Vép 1496 óta az Erdődyek birtoka, amelyet később elzálogosítottak és a Zrínyieké lett. Itt halt meg Zrínyi Miklós, a szigetvári hős fia, György. 4

Vép tulajdonjogát az Erdődyek és a Zrínyiek között birtokper tisztázta, mely után a kizárólagos birtokosa Erdődy Tamás horvát bán lett. A XVI-XVII. században a hadak járása és a járványok miatt sokat szenvedtek a településen élők, pl. 1553-ban 14 jobbágytelek vált lakatlanná a pestis miatt. 1605-ben alig 20 ember élt Vépen. 1809-ben a vépi várból indul el a Vas megyei nemesi sereg a Napóleon elleni győri csatába. 1865-ben az Erdődy III. Sándor ingyenes cselédiskolát alapított. A két világháborúban, a várkastélyban hadikórházat rendeztek be. 1910-től állandó orvosa van Vépnek. 1924-ben a település elveszítette mezővárosi rangját. Az 1945-ös földreform során 2972kh földet osztottak szét a 336 fő földigénylő között. 1955-ben villamosították a települést. A település bemutatása lakónépesség, állandó népesség, öregedési index, belföldi bevándorlások, természetes szaporodás tekintetében. Az alábbi adattáblák Vép város/község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013. április 3 A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 3562,0 2008 (fő) 3550,0 Lakónépesség számának változása (%) 99,66 2009 (fő) 3506,0 Lakónépesség számának változása (%) 98,28 2010 (fő) 3446,0 Lakónépesség számának változása (%) 98,28 2011 (fő) 3450,0 Lakónépesség számának változása (%) 100,11 2012 (fő) n.a. Lakónépesség számának változása (%) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR n.a. 5

3580 3560 3540 3520 3500 3480 3460 3440 3420 3400 3380 2007 2008 2009 2010 2011 A táblázati adatok azt mutatják, hogy Vépen a lakosság száma stagnáló tendenciát mutat, vagyis nem illeszkedik az országos átlaghoz, ahol a népesség csökkenése a tendencia. Vas megye az országos átlagnál is nagyobb mértékben mutatja a népesség drasztikus csökkenését, de a szombathelyi járás is az országos átlag alatt van. 6

2. számú táblázat - Állandó népesség 2011. évi adat állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 3450 fő 1748 fő 50,6 % 1702 fő 49,3 % 83 fő 2,4 % 212fő 12,12 % 206 fő 12,10 % 54 fő 3,08 % 73 fő 4,28 % 1088 fő 62,24% 1125 fő 66,09 % 91 fő 5,2 % 96 fő 5,64 % 303 fő 17,33 % 202 fő 11,86 % 7

Nők és férfiak száma 1760 1750 1740 1730 1720 1710 1700 1690 1680 1670 nő férfi Népesség korcsoport szerinti megoszlása 2011 187 505 418 127 0-14 év 15-17 év 18-59 év 60-64 év 2213 65 felett 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a n.a. n.a. 2008 519 472 109,95 2009 522 452 115,48 2010 505 419 120,52 2011 505 418 120,8 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 8

Öregedési index 600 Állandó lakosok száma 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 65 év feletti lakosok 0-14 éves lakosok Év Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek A vizsgált települést az országos és a járási adatokkal összevetve is az elöregedés jellemzi, amely folyamatosan növekszik. 9

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 82 83-1 2009 57 97-40 2010 56 90-34 2011 93 65 +28 2012 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások 120 100 fő 80 60 40 20 odavándorlás elvándorlás 0 2008 2009 2010 2011 év A táblázat adataiból egyértelműen látszik, hogy a szombathelyi kistérségre a megyei adatokhoz képest még mindig a bevándorlás a jellemző, vagyis szívesen költöznek ebbe a térségbe az emberek. 10

Vépen 2009-2010-es években az elvándorlás volt a jellemző, ez 2011-ben ez megfordult és az odavándorlásban mutatkozott emelkedés. A városban új lakópark kialakítására került sor, az beköltözők számát ez is emeli. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 24 41-17 2009 24 35-11 2010 27 53-26 2011 19 44-25 2012 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Természetes szaporodás 60 50 40 30 20 41 35 24 24 53 27 44 19 élveszületések száma Halálozások száma 10 0 2008 2009 2010 2011 Magyarországról elmondható, hogy hosszú évek óta folyamatosan fogy a népessége. Ez a tendencia Vép városára is elmondható, a természetes szaporodás adatai megegyeznek az öregedési index által mutatott adatoknak, amely szintén a település elöregedését, fogyását mutatja. 11

Értékeink, küldetésünk Vép városa nem rendelkezik még Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. Feladatunk a településünkön lévő esélyegyenlőség szempontjából megcélzott célcsoportokra vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása megyei, országos adatokkal. Feladatunk továbbá, hogy a helyzetfelmérés adataiból intézkedési tervet készítsünk, amely segítségével biztosíthatjuk az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportok felzárkózását, hátrányaik csökkentését-megszűntetését, mind az oktatás, lakhatás, foglalkoztatottság, szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területén. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Vép település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregáció mentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.a Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 12

1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Vép Város és Bozzai Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2010 Bevezetés Vép Város és Bozzai Község Intézményfenntartó Társulása elkészítette az esélyegyenlőséget vizsgáló helyzetelemzését a két település vonatkozásában, melynek eredményeként a közoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a szakmai innováció támogatása és a tárgyi feltételek 21. századi színvonalának biztosítása alapvető prioritást élvez a település életében, hogy hozzájáruljanak a fiatalok munka erőpiaci integrációjához, a hátrányos (hh-s) és halmozottan hátrányos helyzetű (hhh-s) családok gyermekei esélyeinek növeléséhez. Értékeink, küldetésünk Az intézményfenntartó társulást alkotó két település képviselő testülete elkötelezett amellett, hogy a települések lakói számára minőségi, mindenki számára egyenlően elérhető szolgáltatásokat nyújtson a közoktatás területén és hozzájáruljon a polgárok életszínvonalának emeléséhez és a település képének pozitív változásához. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai 13

A közoktatási szolgáltatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása minden állampolgárnak. A minőségi oktatás feltételeinek kialakítása és biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók beazonosítása, számukra plusz szolgáltatások biztosítása. Célmeghatározás Olyan településen kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt, ahol a diákok-nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül - felkészülhetnek az életre, szakmájukra, további tanulmányaikra, és ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, melyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az esélyegyenlőségi fórum első ülésének mihamarabbi összehívás. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a településdöntés hozóit, tisztségviselőit, az intézmények, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükségesetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadásáról, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükségszerinti módosítására. A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Érvényesülés, módosítás A mennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési terv javaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetőek legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz a képviselő testületnek a képviselő testületnek a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelősök beazonosításáról és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok meg valósításához. 14

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.1.1. Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi terv Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. -a, egyebek mellett a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a SNI -s gyermekek helyzetére. i terv a Települési Közoktatási Intézkedési Tervvel, valamint az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal összehangolva készült. Nélkülözhetetlen a gyermekek összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a szegregációmentesség,a diszkriminációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele at egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik hátrányaikat. Az intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében figyelembe vette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Az Intézkedési terv célja Biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének teljesülése, az esélyteremtés, olyan programok kitűzése, amely előmozdítja a hátrányok kompenzálását, az esélyegyenlőség biztosítását. Diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési- oktatási, társadalmi integrációjának támogatása a célunk. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok megvalósulása érdekében a Vépi Vadvirág Óvoda vezetője a következő kötelezettségeket vállalja: Az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottak alapján elkészíti az intézkedési tervét, melyet az óvoda nevelőtestületével megismertet. A megfogalmazott rövid, - közép,- hosszú távú intézkedések elvégzéséről gondoskodik. Évente felülvizsgálja az eredményességet. Ezekről évente beszámol a fenntartónak. Felelősség: A Vépi Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi tervének végrehajtásáért az óvoda vezetője, Takács Józsefné felel. Gondoskodik az intézmény Esélyegyenlőségi tervének szülőkkel, pedagógusokkal történő megismertetéséről. Felel azért, hogy az abban foglaltakat az óvoda dolgozói ismerjék és kövessék. 15

Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek óvodáztatási feltételeinek megteremtése a harmadik életévtől. Cél: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvoda fejlesztő programjaiba, hogy hátrányok minél előbbi kompenzálása megkezdődjön. A hátrányos helyzetű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció Cél: A hátrányos helyzetből adódó lemaradások csökkentése. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése Cél: Hátránykompenzáció az iskolaérettség kellő időben történő elérésére. A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása Cél: Valamely területen tehetséges hátrányos helyzetű gyermek képességeinek kibontakoztatása. A hátrányos helyzetű gyermekek és a veszélyeztetett gyermekek szocializációja az óvodában Cél: Az érintett gyermekek családi életének, óvodai szocializációjának figyelemmel kísérése. Logopédiai ellátás biztosítása Cél: Minden rászoruló gyermek lehetőleg az óvodán belül kapja meg az állapotának megfelelő ellátást Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, személyi és tárgyi feltételek biztosítása Cél: Az óvoda készüljön fel az SNI-s gyermekek fogadására. Fejlesztőpedagógusi végzettség megszerzése óvodapedagógusaink köréből. Megvalósítás Az óvoda vezetője biztosítja, hogy az intézmény dokumentumaiba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. Vállalja a folyamatos értékelést, az eredmények visszacsatolását. Biztosítja a kollégák folyamatos továbbképzésének lehetőségét, felkészülését a feladatokra. Monitoring és nyilvánosság i tervben megvalósultak ellenőrzése évente ellenőrzésre kerül, az eredményeket a személyes adatok biztosításával nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzés dokumentumait az óvoda vezetője minden év május 31-ig megküldi Vép Város Önkormányzatának a képviselőtestület tájékoztatására. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2.2.1.Szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási - Fejlesztési Stratégiája 2007. Fejlesztési terv céljai A Szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulás nevelési oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézményhálózat- működtetési és fejlesztési tervét 2005-ben fogadta el a kistérség társulása. Az azóta eltelt két év társadalmi változásainak iránya, az Európai uniós közoktatási tendenciák, a kormányzat szakmai tervei és költségvetési döntései, az Új Magyarország Fejlesztési terv programjai, valamint a közelmúltban elkészült Nyugat-dunántúli regionális közoktatatás-fejlesztési stratégia a kistérségi 16

együttműködés szerepének felértékelődését igazolja több területen. Különösen így van ez a nevelés-oktatás területén, amely az ország, a régió és a kistérség jövője szempontjából meghatározó terület: - a tudás alapú társadalom kialakításában - a külső környezet kihívásaira előremutató válaszokat adó közösségek alakításában - az egyéni boldogulás lehetőséget minden polgár számára felmutató, az esélyegyenlőséget, a versenyképességet, a minőséget biztosító közoktatási rendszer működtetésében. A közoktatási törvényhez a régió oktatási stratégiai feladataihoz illeszkedő konkrét célok az alábbiakban fogalmazhatók meg: - a jelenlegi közoktatási helyzet áttekintése a fejlesztési terv kiindulása ként, - a nemzetközi, hazai és regionális trendek, gazdasági lehetőségek figyelembevételével a fő szakmai és intézményműködtetési irányok meghatározása, - a közoktatás irányításának és szakmai tartalmának fejlesztéséhez szükséges helyi és regionális feltételrendszer erősítése, - a közoktatás-fejlesztés orientálása, a fejlesztések indirekt befolyásolása a regionalitás, a szakmaiság és a gazdasági racionalitás alapján, - a közoktatás szerepének erősítése, a humánszolgáltatások rendszerében, - az együttműködés ösztönzése a fenntartók között, - ésszerű, előre mutató szakmai döntések előkészítése, támogatása, a helyi érdek érdekérvényesítés távlati realitásai mellett. A fejlesztési terv akkor éri el célját, ha nem kötelező érvényű dokumentum, de olyan iránymutató, amely tiszteletben tartja az önkéntesség elvét, a fenntartói autonómiát, és olyan prioritások mentén mutat cselekvési irányt a közoktatás fejlesztésében, amelynek előnyeit hosszú távon minden szereplő élvezheti. Szombathely város vonzáskörzete Szombathely összesen 333 településre gyakorol vonzást, mivel ennyi településről járnak ide dolgozni. Az összes idejáró 57% - a férfi, több mint fele 40 év alatti, kétharmada középiskolai végzettségű és 51, 3% dolgozik az iparban, 45,9% a szolgáltatásban, s csupán 2,8% az agrárszektorban. Abszolút domináns Szombathely vonzása 16 településre, ahonnan a keresőknek több mint 60%-a jár a megyeszékhelyre, 15 településről a keresők többsége. Lényegében ez a 31 település nevezhető már a szombathelyi agglomeráció szűkebb területének, hiszen ezen települések lakói nem csak a munkába járást tekintve kötődnek szorosan Szombathelyhez. Közoktatás helyzete a kistérségben Minden társadalom egyik legfontosabb feladata az oktatás megszervezése. Ennek során meg kell határozni az állam és az önkormányzat feladatát és felelősségét. Dönteni kell a finanszírozás módjáról, feltételeiről és mechanizmusáról. Az lapfokú oktatás a települési önkormányzatok kötelező feladata, így döntési jogköre abban van, hogy milyen módon látja el az oktatási feladatokat: - maga oldja meg, - saját intézményhálózattal látja el - más helyi önkormányzattal kötött megállapodással látja el - egyéb módon látja el Óvoda A közoktatási törvény alapján a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény az óvoda, melyben a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. 17

Az óvoda a gyermekek hároméves korától ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Kötelező az óvodai nevelés a gyermek ötödik életévétől. Vadvirág Óvoda Vép Fenntartó önkormányzatok: Vép Város Önkormányzata és Bozzai Község Önkormányzata. 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Csoportok 4 4 4 3 n. a. n.a. száma Létszám 89 103 95 85 n. a. n.a. Átlaglétszám 22,5 25,75 23,75 28,33 n.a. n.a. Általános iskolák A közoktatási törvény alapján az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskolában nyolc évfolyam van. Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, - amelyik az alapító okiratban meghatározottak ellenére egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamban. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészült középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A kistérségben az általános iskolák többsége azonos létszámgondokkal küzd. Egyre nehezebben tudnak megfelelni az alsó tagozaton elvárt 15,75 fős és a felső tagozaton elvárt 17,25 fős követelményeknek, amelyek révén a költségvetési törvény lehetővé teszi a többcélú kistérségi társulásnak, hogy kiegészítő támogatást igényeljen. Cél: az általános iskolák esetében olyan kistérségi oktatási rendszer kialakítása, amelyben stabil létszámokkal rendelkező 1-8 évfolyamos általános iskolák töltenek be központi iskolai szerepet, és ezen iskolák mellett 1-4 vagy 1-6 évfolyammal rendelkező tagiskolák működnek. Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény 1909-ben alapították. Többcélú összetett iskola, melynek intézményegységei az általános iskola és az alapfokú művészetoktatási intézmény. Fenntartó önkormányzatok: társulási formában Vép Város és Bozzai községi Önkormányzatok. A Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény a szombathelyi kistérség egyik legnagyobb iskolája. Középfokú oktatás, szakképzés, kollégiumok A szombathelyi kistérség falvai és Szombathely középiskolás korosztálya számára 13 önkormányzati középfokú nevelési, oktatási intézmény valamint négy alapítványi illetve egyházi iskola kínál színvonalas oktatást és a képességeknek megfelelő elhelyezési lehetőséget. 18

Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai szakszolgálat a gyermekek, fiatalok magatartási, beilleszkedési, teljesítménybeli zavarainak, neurotikus tüneteinek diagnosztikus vizsgálatát végzi, szükség esetén szakvéleményben rögzíti ennek eredményét. A feltárt problémák megszüntetését enyhítését célozzák meg a speciális fejlesztések, az egyéni, csoportos pszichoterápia, a családterápiás ellátás. Szakmai szolgáltatás a kistérségben A kistérség közoktatási intézményei, fenntartói, illetve intézményhasználói számára a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat a BDF Pedagógiai Szolgáltató Központja biztosítja. Alapfokú művészeti oktatás Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Nemzetiségi vagy nemzetiségi nyelvet oktató óvoda, iskola A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenntartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása A közoktatásról szóló törvény a különleges gondozásra jogosultak körébe bevonja azokat a gyermekeket, tanulókat is, akik beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdenek, bár egyedi sajátosságaik nem térnek el oly mértékben az átlagtól, hogy annak alapján a sajátos nevelésű igényű- korábbi elnevezéssel: fogyatékos gyermekek közé sorolódnának. Tankötelezettségük eredményes teljesítéséhez mégis átmenetileg vagy tartósan az iskolai oktatás során differenciált foglalkoztatásra és kiegészítő szolgáltatásokra van szükségük. Összefoglalás A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával vagyis a gyermekek helyben tartásával a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ELŐTERJESZTÉS 2.3.1.Vép Város Önkormányzat Képviselő testületének 2013.február 14.-i ülésének napirendi pontjához. Az államháztartás konszolidálása mellett 2013.évben folytatódik az állami működés egészének átalakítása, melynek célja egy hatékonyabb, a gazdaság igényeinek megfelelő ellátórendszerek kialakítása. E folyamatok részeként 2013. évben az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozás rendszere is változott. A 19

normatív alapú finanszírozást a feladatalapú finanszírozás váltotta fel. Állami fenntartásba kerültek az iskolák is 2013.01.01-től, mellyel párhuzamosan a forrás telepítése is változik. Feladat áthelyezés megjelenik a közoktatásban is. 2013.01.01-től az iskolai oktatás állami feladattá vált, fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartóhoz került, annak intézmény egysége lett. A 3000 lakos alatti önkormányzatok részére tv. szerint kötelező volt az iskolai működtetés biztosítása. Ezen felül a takarítási tevékenység 4 fő technikai személyzet: takarító és portai személyzet átvétele. A működtetési feladatok átvétele a GAMESZ-hoz került. Ezen a területen központi támogatással nem számolhatunk. Az Önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatások, szociális, rászorultsági jellegű ellátások: Támogatásértékű Működési kiadások: 2.736 e Ft. (Orvosi ügyelet, Katasztrófa védelem, Vérszállítás, Családsegítő szolgálat) Működési célú pénzeszköz átadások ÁHT-n kívülre: 1.500 e Ft. (Civil szervezetek támogatása) Társadalom, szoc.politikai és egyéb támogatások: 4.050 e Ft. o Egyszeri gyermekvédelmi támogatás: 550 e Ft. o Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: 250 e Ft. o Köztemetés: 250 e Ft. o Átmeneti segély: 2.400 e Ft. o Temetési segély: 500 e Ft. o Egyéb: 100 e Ft. 2.3.2. A képviselőtestület ciklusprogramja 2010-2014 A ciklus programot meghatározza Vép társadalmi, gazdasági helyzete, pénzügyi lehetősége, intézményrendszer felépítése és nem utolsó sorban a lakosság elvárásai és a kormány központi politikája. 2009. július 1-től városi címmel rendelkezik Vép. A ciklusprogram prioritásai: - A fejlett intézményrendszer zökkenőmentes működtetése. - Városi arculatterv kidolgozása, városias megjelenés folyamatos fejlesztése. - Munkahelyteremtés. A Vép Fejlődéséért Közalapítvány felhasználásával, sokkal jobban be kell vonni azokat a lakosokat és társaságokat, aki a város fejlődését elő kívánják mozdítani. Célul tűzzük ki, hogy Vép egy olyan kisváros legyen, ahol minden generáció jól érzi magát, és vonzó a betelepülni vágyó polgárok és vállalkozások számára. Felújítások, beruházások: - El kell indítani a pályázati támogatásban részesült Rákóczi utca megépítését - A városháza épületét városhoz méltóvá kell tenni. A dolgozók és az ügyfelek részére a megfelelő körülményeket ki kell alakítani, az akadálymentesítést el kell végezni. Ehhez pályázati lehetőséget kell keresni. - Az utak és a járdák tartós burkolatú felújítását folytatni kell. Évente ütemezett terv alapján, sürgősségi sorrendben, a GAMESZ javaslatára és a képviselőtestületi döntés alapján. 20

2.3.3. Vép város településrendezési terve 2010 IV. Környezet-egészségügy, az emberi egészség védelme Egyre több veszély fenyegeti a szervezetünket napjainkban mind fokozottabban tapasztalható környezetszennyezés következtében. A közszellemben egyre erősödik a igény arra, hogy a gyógyítás helyett az egészségmegőrzés, a betegségek kialakulásának megelőzése kerüljön előtérbe. Az Önkormányzati környezetvédelmi program legfontosabb megoldandó feladata 1. egészségmegőrzési, betegség megelőzési tájékoztatás, felvilágosítás 2. környezetterhelés csökkentése 3. kedvező levegőminőség megőrzése 4. stressz csökkentése 5. allergiát okozó növények elszaporodásának megakadályozása 1. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzési tájékoztatás Az egészséges életmódra történő nevelést már az oktatási-nevelési intézményekben meg kell kezdeni, a település felnőtt lakossága részére pedig a háziorvos és/vagy a védőnő segítségét kell igénybe venni. Kiemelten kell figyelmet fordítani a lelki problémák gondozására is, illetve a település nyugdíjas lakosságának segítésére. Operatív lépések a. előadások, ismertető programok szervezése b. a település lakosságának egészségügyi állapotfelmérése c. szponzorált egészségügyi szűrések megszervezése d. felkészülés az egészségügyi világnapokra. 2. Környezetterhelés csökkentése A környezeti károk kialakulását leghatékonyabban a terhelés csökkentésével érhetjük el. A közlekedés esetleges átszervezése a zajterhelés csökkentésével jár együtt. A meglévő, kiépített csatornahálózat csökkenti a talaj és a vizek szennyezettségét. A megfelelő hulladék kezelés jótékony hatással van a környezeti elemek minőségére. 3. Kedvező levegőminőségi állapot megőrzése A település levegőminősége országos viszonylatban jónak nevezhető, tehát fontos szempont ennek megtartása a későbbiek során. 4. Stressz csökkentése Manapság az emberek többsége egyre több ülőmunkát végez, még a falusi ember is. Az emberek a szabadidejükben is szívesen ülnek a televízió, a számítógép előtt. Megállapítható, hogy a lakosság egyre kevesebbet mozog, mozgásszegény életmódot folytat. 5. Allergiát okozó növények elszaporodásának megakadályozása Magyarországon is egyre több ember szenved allergiában, a terjedési arány rohamosan nő évről évre. Napjainkban az allergiát népbetegségnek is nevezhetnénk. Egy kis odafigyeléssel sokat tehetnénk magunk és embertársaink egészségének megóvása érdekében. Az allergiát okozó növények elszaporodásának megakadályozása nagyon sok esetben nem is pénzkérdés. 21

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 1254 1305 2559 36 2.87 59 4,52 95 3,71 2009 1228 1042 2270 91 7,41 99 9,5 190 8,37 2010 1218 1034 2252 59 4,84 92 8,89 151 6,7 2011 1294 1233 2527 47 3,63 44 3,56 91 3,6 2012 n.a. n.a. n.a. na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nyilvántartott álláskeresők száma 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 nő férfi 22

Az országos munkanélküli rátához képest a szombathelyi kistérség munkanélküli rátája jóval alacsonyabb. Ennek oka az lehet, hogy a Szombathely vonzáskörzetében lévő településen élők a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát. A Szombathelyi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ők nem is jelennek meg a Munkaügyi Központok nyilvántartásában, mint munkanélküliek. Vép városában a nyilvántartott álláskeresők száma 2009-ben kiemelkedően magas volt. 2010-ben a női álláskeresők száma jelentősen csökkent, ami 2011-ben további csökkenést mutat. 2011-ben a férfi álláskeresők száma is jelentős csökkenést/több mint a fele/ mutat az előző évekhez képest. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 95 190 151 91 n.a. 20 éves és fiatalabb fő 3 10 5 7 n.a. % 3,15 5,26 3,31 7,69 n.a. 21-25 év fő 17 33 26 20 n.a. % 17,89 17,36 17,21 21,97 n.a. 26-30 év fő 14 15 17 4 n.a. % 14,73 7,89 11,25 4,39 n.a. 31-35 év fő 10 32 25 12 n.a. % 10,52 16,84 16,55 13,18 n.a. 36-40 év fő 5 9 19 11 n.a. % 5,26 4,73 12,58 12,08 n.a. 41-45 év fő 9 28 15 13 n.a. % 9,47 14,73 9,93 14,28 n.a. 46-50 év fő 14 18 14 9 n.a. % 14,73 9,47 9,27 9,89 n.a. 51-55 év fő 14 28 16 9 n.a. % 14,73 14,73 10,59 9,89 n.a. 56-60 év fő 9 17 13 6 n.a. % 9,47 8,94 8,6 6,59 n.a. 61 év felett fő 0 0 1 0 n.a. % 0 0 0,66 0 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 23

Regisztrált munkanélküliek száma 2008 Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2009 20 éves 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év 20 éves 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év Regisztrált munkanélküliek száma 2010 Regisztrált munkanélküliek száma 2011 20 éves 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év 20 éves 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év A táblázatból és a grafikonokból jól látható, hogy a 21-25 év közöttieknél a legmagasabb a munkanélküliség a vizsgált években. 2009-ben a 21-25 évesek mellett a 31-35 éves korosztály, valamint a 41-45 évesek és az 51-55 évesek között magas a munkanélküliek száma. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 36 59 95 15 21 36 41,6 35,59 37,89 2009 91 99 190 57 58 115 62,6 58,58 60,52 2010 59 92 151 36 61 97 61,0 66,63 64,23 2011 47 44 91 29 25 54 61,7 56,8 59,34 2012 na na na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal l 24

Nyilvántartott munkanélküliek 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 nő férfi 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 nő férfi Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy 2009-ben a nők és férfiak száma szinte azonos, mind kettő magas értéket mutat, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között, de ez a rendelkezésre álló 2010-es adatoknál a női munkanélküliek száma csökken, a férfiaknál némi emelkedést mutat. 2011-es évben, mint két nemnél jelentős csökkenés tapasztalható. A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/1000 lakos vas megyében: 25,335 Vépen 2009-ben 3506 fő volt a lakónépesség, ebből összesen 115 fő volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli. Ebből látszik, hogy a településen a megyei átlag felett van a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 315 322 637 2 0,63 6 0,01 8 1,25 2009 307 313 620 4 1,3 14 4,47 18 2,9 2010 295 311 606 8 0,02 16 5,14 24 3,96 2011 317 309 626 7 0,02 11 3,55 18 2,87 2012 na na na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 25

18-29 évesek száma 325 320 315 310 305 300 295 290 285 280 2008 2009 2010 2011 nő férfi Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 nő férfi A településen a férfi pályakezdő munkanélküliek száma 2008-ban és 2009-ben háromszorosa volt a nőkének, de számuk 2010-re az arány kétszeresre csökkent. 2011-ben is a pályakezdő férfiak száma a magasabb, de már kisebb arányban. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem év lakosság száma összesen iskolát végzettek száma rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 3016 1534 1482 2663 1301 1362 353 11,7 233 15,18 120 8,09 2011 na na na na na na na na na na na na Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 26

15 éves és idősebb lakosok száma 2001 1482 Nő 1534 Férfi 15 évesnél idősebb, legalább általános iskolai végzettek 2001 1362 1301 Nő Férfi Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-x évesek száma 2001 Nő Férfi b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Nincs adat az alacsony iskolai végzettségűek számáról. 27

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 95 5 5,26 38 40 52 54,73 2009 190 5 2,63 75 39,47 110 57,89 2010 151 4 2,64 59 39 88 58,2 2011 91 1 1 36 39,56 54 59,34 2012 na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nyilvántartott álláskeresők száma 200 190 150 151 100 95 91 50 0 2008 2009 2010 2011 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen lévő általános iskolában nincsen felnőttoktatás. Szombathelyi felnőttoktatási intézményekben tanulhatnak a Vépi lakosok. 28

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 0 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Vép városában működik az FVM DAszk Szakképző Iskola, ahol középfokú felnőtt oktatás nem történik. A középfokú felnőtt oktatás a megyeszékhelyen, Szombathelyen történik. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat intézményeiben és közterületen dolgoznak a foglalkoztatottak. 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 24 1,06 na na 2011 47 1,66 na na 2012 na na na na Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés Közfoglalkoztatásba résztvevők száma 24 2010 2011 47 29

A közfoglalkoztatásban résztvevők száma a kétszeresére nőtt a vizsgált időszakban. Ennek oka lehet a közeli városban bezárt üzemeknél megszűnt munkahelyek valamint a pályakezdők elhelyezkedési nehézségei. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Munkahely szempontjából két város Szombathely és Sárvár közelsége a meghatározó. Szombathely és Vép távolsága 6 km, ami kerékpárral is könnyen megtehető távolság. Autóbusszal 15 perc, személyautóval 10 perc alatt lehet a városba elérni. Sárvár Véptől 25 km, autóbusszal 34 perc, autóval 25 perc a menetidő. Az autóbusszal való munkába járás hátránya, hogy nem minden esetben felelnek meg az induló, illetve az érkező járatok a munkába járók igényeinek, illetve hétvégén ritkábban indulnak járatok. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Művelődési Házban számítógépes tanfolyamokat szerveznek minden korosztálynak. Jelenleg német és angol nyelvű tanfolyamok vannak, amelyekre lehetőség van jelentkezni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Nem rendelkezik a település vele. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Csak közfoglalkoztatás keretében van lehetőség a foglalkoztatásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 111 16 14,41 2008. 2. negyedév 88 10 11,36 2008. 3. negyedév 83 17 20,48 2008. 4. negyedév 38 8 21,05 2008. átlag 320 51 15,93 2009. 1. negyedév 130 14 10,76 2009. 2. negyedév 164 12 7,31 30

2009. 3. negyedév 181 16 8,83 2009. 4. negyedév 186 23 12,36 2009. átlag 661 65 9,83 2010. 1. negyedév 207 24 11,59 2010. 2. negyedév 161 18 11,18 2010. 3. negyedév 156 22 14,10 2010. 4. negyedév 142 19 13,38 2010. átlag 666 83 12,46 2011. 1. negyedév 171 26 15,20 2011. 2. negyedév 106 9 8,49 2011. 3. negyedév 104 10 9,43 2011. 4. negyedév 90 4 4,44 2011. átlag 471 49 10,40 2012. 1. negyedév 118 4 3,38 2012. 2. negyedév 93 3 3,22 2012. 3. negyedév 97 3 3,09 2012. 4. negyedév 99 3 3,03 2012. átlag 407 13 3,19 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 95 n.a. n.a. 2009 150 n.a. n.a. 2010 151 n.a. n.a. 2011 91 n.a. n.a 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők ez első három hónapban jogosultak álláskeresési járadékra, amelyet a Vas Megyei Munkaügyi Központ utal. A járadék megszűnése után FHT - t kérhetnek az önkormányzattól a munkanélküliek. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 na na na na na na 2009 10 5,26 71 37,36 0 0 2010 11 7,2 76 50,33 0 0 2011 22 24,17 39 42,85 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 31